Magyar Szó, 1977. szeptember (34. évfolyam, 255-269. szám)

1977-09-16 / 255. szám

8 óra) SZABADKA ' SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA • SZABADKA Zúgnak a gépek a határban, jelenleg a jól fizető napraforgót aratják. Néhány nap múlva a kukoricaföldeken is megelevenedik az élet. (Fotó SZABÓ A.) FIGYELŐ:­ A pályaválasztásról utólag Hogy pályaválasztási rend­szerünk elavult, az most tűnt ki, amikor a szakirányú ok­tatás második fokozata, a hi­vatásirányú képzés is bein­dult." Most látszott meg csak, igazán, hogy nem fér össze az addigi tájékoztatási mód a fog­lalkozásokról, a megváltozott, megreformált iskolával, annak szellemével. Nem elegendő a mai körülmények között me­sélni, elméleti ismereteket, esetleg száraz adatokat nyúj­tani arról, hogy melyik fog­lalkozásnak mi az előnye, il­letve hátránya. A fiatalokat a gyakorlatban kell megismer­tetni egy-egy munkakör fel­adataival, talán egész munka­folyamatokkal, hogy egészében láthassák, felfogják, mi is az, amit szívesen választaná­nak. Emellett az eddiginél nyomatékosabban kell rámu­tatni, úgymond közvetlenül ér­zékeltetni is a társult munka káderszükségleteit, hogy mi­előtt a fiatalok véglegesen döntenének leendő foglalko­zásukról, valóban felmérjék képességeiket és megismerjék érvényesülési lehetőségeiket is. A hivatásirányú képzés va­lamelyik ágazatára beiratko­zott fiatalok, szüleik és sokan mások is láthatták, hogy az előzetes tájékoztatásból nem lehet részleteiben megtud­ni a legfontosabbakat. A szak­szolgálat tájékoztató közlönye, az iskolákban végzett ismerte­tések nem érték el céljukat. Ezért történhetett meg az új tanév első napjaiban, hogy sok diák meggondolta magát, és jobbnak találta átiratkozni másik szakmára. Tették ezt többen azért, mert megkésve szereztek tudomást a káder­szükségletről, az elhelyezke­dési lehetőségekről, egyes vál­lalatok segítségnyújtásáról, ösztöndíjjal való támogatásá­ról stb.­­ Itt kell említést tenni arról is, hogy az általános középis­kolásokat, a műszaki oktatás gyakorlati óráira nem min­denütt fogadták szívesen, sőt egyes munkaszervezetekben egyáltalán nem tették, lehető­vé számukra a belépést. Ilyen akadályok merültek fel pél­dául az élelmiszeriparban. Most viszont éppen ezek a vál­lalatok kevesellik­ a szakma iránt érdeklődő tanulók lét­számát. Nyilván találhattak volna megoldást arra, hogy a diákok megismerkedjenek a korszerű termelési folyama­tokkal, a kedvezményekkel, amelyeket ez az iparág nyújt. Az építővállalatok is több ta­nulót igényelnek, kínálnak ösz­töndíjat és egyéb kedvezmé­nyeket is. Kérdés azonban nem lehettett volna-e már előbb, mondjuk a nyári va­káció idején is, úgymond, oda csalogatni a fiatalokat az épí­tőhelyekre? Esetleg idényjel­legű munkaalkalmat is adni azoknak, akik szerettek volna pénzt keresni? Lehet, hogy többen választották volna a kőműves r­ács, betonozó, stb. szakmát. Az­­ elmondottakkal csak rá akartunk mutatni, hogy a pá­­lyaválasztási tanácsadásban gyökeres változtatásokat kell eszközölni. Iskolarendszerünk reformja már ilyen irányban is hatott azzal, hogy az álta­lános középiskola diákjait a vállalatokba irányította. Az ügyhöz azonban hozzá kell já­rulnia a társult munkának az eddiginél hatékonyabban a pá­lyaválasztási tanácsadó szolgá­latnak és az általános iskolá­nak is, hogy egy év múlva már kevesebb problémával kez­dődjön a tanév a hivatásirá­nyú képzésre jelentkező fia­taloknak. B. o. MAGYAR SZÓ Péntek, 1977. szept. 16. Nappal nem véletlenül épnek a villanyégők az utcákon Szombaton megkezdődik a nagy őszi villanyvezetékjavítás városunkban Szombaton 6 órától 16 órá­ig szünetelni fog az áram­szolgáltatás a város területé­nek nagy részében. A jelzett időben nem lesz áram Kis­­bajmokban, a Kék­ telepen, a Prozivkán, a Kertvárosban, a Tukban és Kisradanova­­con. Eddig szól az Elektrovoj­vodina szabadkai részlegének rövid közleménye. Hogy mindez miért van, arról az illetékesek adtak részletesebb felvilágosítást. Az áramszolgáltatásról szó­ló törvény kötelezi az áram­szolgáltatást végző vállala­tot, hogy évente legalább egy­szer alaposan felülvizsgálja, és ahol arra szükség mutat­kozik, megjavítsa az alacsony feszültségű vezetékeket. Nos, ezt Szabadkán eddig évente, nem egyszer, hanem kétszer tették meg a biztonságos üze­melés érdekében. Így minden évben, egyszer volt egy hosz­szabb áramszünet a tavasz és az ősz folyamán, ilyenkor végezték el a vállalat szere­lői az esedékes javításokat. Sok lakost bosszant az is — különösen áramszünetek idején, — hogy egyszer-más­­szor világos nappal is világí­tanak az égők az utcákon, fogyasztják az áramot. Meg­tudtuk, hogy ez azért van, mert ilyenkor ellenőrzik egy­­egy trafóállomás körzetéhez­­tartozó utcai világítást. Egyéb­ként a város területén mint­egy 5000 villanyégő világít esténként, és a vill­any­telep szakemberei havonta leg­alább egyszer minden utcá­ban ellenőrzik az utcai vilá­gítás állapotát. Ha azonban valaki jelenti a telepnek, hogy valahol nem égnek az égők, akkor 12 órán belül el­hárítják a hibát. A villanytelep illetékesei ezúton is kérik a fogyasztó­kat, hogy egy-egy áramszü­net után ne kapcsolják be az összes villamos berendezést, hanem fokozatosan kapcsol­ják be a háztartási gépeket. Egyébként előfordulhat, hogy a hirtelen megnövekedett ter­helést nem bírják el a tra­fóállomások és a vezetékek, és közvetlenül a javítás után azonnal felmondhatják a szolgálatot. Élmények nyomában Székely Tibor új könyvéről A szarajevói Veselin Mas­­leša könyvkiadó vállalat nemrégen megjelentette Szé­kely Tibor ÉLMÉNYEK NYOMÁBAN (Na tragu do­­življaja) című új könyvét. Székely Tibor könyve — amely izgalmas történetek elbeszéléséből áll —, első­sorban az ifjúságnak író­dott. Erre utal a könyv egy­szerű, de gördülékeny nyel­vezete, olvasmányossága és nem utolsósorban didaktikus vonatkozása is. Bevallom, hogy a könyv olvasásába kezdve nem tudtam félre tenni, míg végig nem izgul­tam az utolsó lapig a sok érdekes, izgalmas kalandot. Ifjúkori olvasmányaim ju­tottak eszembe, amikor az utolsó lapon is túl voltam. És ekkor döbbentem rá a lé­nyeges különbségre régi ol­vasmányos útleírásaim és Székely Tibor élménybeszá­molója közt. Richard Katz és a többi divatos útirajz­­író a távoli országokat, föld­részeket járva rendszerint „vadakról” ír lekiicsinylő hangon míg Székely Tibor sohasem nézi le az őserdők­ben élő elmaradott primitív népeket hozzájuk is megér­téssel szeretettel közelít. Az író a legsötétebb vadonban sem viselt fegyvert, és az ál­­lig fölfegyverzett benszülöt­­tekhez is mindig fegyverte­lenül mosollyal közelített. Őt nem a hódítás a gazda­godás vágya vezérelte, mint a „vadakat” lenéző, de ugyanakkor falvaikat fel­égető, gyilkoló fehér­ civili­zációt terjesztőket. A ka­landvágyon túl a tudás­szomj vezérelte útján, fegy­vere pedig a békés megisme­rés és az emberszeretet volt. Ezek az elvek világlanak ki az egyes érdekfeszítő törté­netekből. A könyv didaktikus vo­natkozásai számottevőek. A távoli tájak színpompás ve­getációja, állatvilága és ben­ne az emberek, népek azok A zágrábi TEATAR U GOS­­TIMA szeptember 18-án, vasárnap este fél 8-kor a Szabadkai Népszínházban bemutatja Ivan Kušan ČA­­RUGA című énekes, zenés vígjátékát. A darab szerep­lői: Vera Zima (képünkön), Relja Bašić, Vanja Drach, Stjepan Báb­ert, Pero Jurt­ásé, Franjo Majetic, Ana Ka­ric, Ivo Serdar és Fabijan Sovagovic. Rendező: Tomis­­lav Rádió, szokásai, mindennapi élete elevenedik fel a könyv lap­jain. Egyes elbeszélések va­lóságos miniatűr szakács­­könyv számba mennek, ami­kor az ételek és italok ka­­valkádját vonultatják fel. A sok mágia, babona, varázs­lat fényt vet a primitív kö­rülmények között élő embe­rek lelki világára. Székely Tibor könyve nem nélkülözi a humort sem. A Hogyan lettem varázsló cí­mű elbeszélés a megtörtént események időrendi elbeszé­lésén keresztül szellemes bí­rálata a földöntúli hatal­maknak. A könyv legszebb lapjai talán azok, amelyben a szer­ző az expedíciókkal járó megpróbáltatásokról, az em­beri kitartásról, munkabí­rásról ír. Ezekben a sorok­ban is Székely Tibor töret­len hite nyilvánul meg az emberben. Egyszóval a köny­vet értékes ifjúsági olvas­mányaink közé sorolhatjuk. M. M. Ismerkedés , tapasztalatcsere A szabadkai nyugdíjasok eszéki kirándulásán A szabadkai nyugdíjasok egyesületének egy csoportja a napokban Eszéken, a két testvérváros nyugdíjasainak találkozóján vett részt, vi­szonozva ezzel az eszékiek május 10-én Szabadkán tett­­látogatását. A találkozókat Tito elvtárs kettős jubileu­mának tiszteletére rendez­ték. A szabadkai vendégeket, valamint a köztársaság nyugdíjas egyesületeinek képviselőit Josip Snajder alelnök és Milan Ružić titkár üdvözölte. A szabad­kai egyesület nevében­ Ladislav Tumbas mondott köszönetet a szívélyes ven­déglátásért, és egy szép al­bumot, valamint egy, a sza­bad­kai városházát ábrázoló festményt ajándékozott a vendéglátó egyesületnek. A két testvérváros a jö­vőben rendszeresíti a nyug­díjas találkozókat és igye­keznek a sport terén is bő­víteni a kapcsolatokat. A szabadkai vendégek megtekintették a város ne­vezetességeit és ellátogattak a nyugdíjasok korszerűen berendezett otthonába is. Ezt a száz lakásból álló épü­letkomplexumot újabb 110 lakással bővítik, amelyeket a köztársaság napján ter­veznek átadni rendeltetésé­nek. A látogatás annál is inkább időszerű volt, mivel befejezés előtt áll a sza­badkai nyugdíjasok új, kor­szerű otthonának építése, és az Eszéken szerzett tapasz­talatokat eredményesen al­kalmazhatják majd az októ­ber 10-én átadásra kerülő otthon berendezésekor. CZIGER RÓKUS Lajos nyugdíjas NÉHÁNY NAP MÚLVA: Kezdődhet a kukoricatörés Kiváló hozamra és jó minőségű kukoricára számítanak a szabadkai termelők Szebb és kedvezőbb nyár­utót, mint a mostani, el sem képzelhettek a mezőgazdasá­gi termelők. Igazi szőlőérlelő napos idő ez, de nemcsak a gyümölcs érik megfelelő ütemben, hanem jó hatással van a napraforgó, cukorré­pa, szója és a kukorica éré­sére is. Ha még egy hétig ilyen marad az idő, akkor minden bizonnyal beérik az összes őszi termény.­ A szabadkai községben már évek óta a leg­nagyobb területen kukori­cát termesztenek. Az idén is csaknem 36 000 hek­táron vetettek tengerit, így nem csoda, hogy a termelők zömének figyelme a kukori­ca várható hozama felé irá­nyul. A kukorica nemcsak mint mezőgazdasági termék fontos, hanem meghatározó szerepe van a község állatte­nyésztése szempontjából is. Ha sok a kukorica, és a minősége is megfelelő, ak­kor lényegesen több hízó kerül az aktokba, mint azok­ban az években, amikor gyengén fizet. A határban a kukorica ugyan még szépen zöldel­l a legtöbb helyen, mégis min­den valószínűség szerint né­hány nap múlva, legkésőbb a jövő hét derekán, megkez­dődik a törése, először a szárazabb talajú homokvidé­ken. Tavankúton és környé­kén például már nem egy olyan tábla van, ahol a szem nedvességtartalma a 40 szá­zalék alá süllyedt, sőt helyen­ként a korábbi érésű fajták­nál ez a százalék már nem haladja meg a 35 százalé­kot. Ez a nagy munka az idén minden valószínűség szerint nem fog olyan gondot okoz­ni, mint a korábbi években. A mezőgazdasági munka­­szervezetek gépállománya jóval nagyobb, mint az előző években volt, de egyre sza­porodik a kukoricakombáj­nok száma a magánterme­lőknél is. A szakemberek véleménye szerint az idei termés kiváló lesz, és lehet, hogy megdől a korábbi községi rekord, amikor csaknem 22 000 va­gon szemes kukoricát taka­rítottak be a szabadkai ter­melők. A mezőgazdasági bir­tokok szakemberei derűlá­tók, hektáronként mintegy 80 méter mázsás termésre szá­mítanak. A cukorrépa szedését ugyan már megkezdték, de egyelőre ezek csak olyan tapogatódzások, a nagy mun­ka itt is a hónap végén kez­dődik. Az első eredmények arról tanúskodnak, hogy valóban jól járnak azok a termelők, akik a cukorrépa termesztése mellett döntöt­tek, a hektáronkénti hozam, sehol sem lesz 5 vagon alatt. Márpedig ebben az esetben ez a mezőgazdasági kultúra biztosítja a legtöbb jövedel­met a termelőknek. Szójából ugyan kevés van a községben, de a várható termések már most arra serkentik a termelőket, hogy a jövőben több figyelmet szenteljenek ennek a növény­nek, hiszen az utóbbi évek­ben még vidékünkön is iga­zolta létjogosultságát. A szó­ja betakarítása is megkez­dődik a napokban, és való­színűleg sehol sem fognak hektáronként 20 méter má­zsától kisebb termést aratni. A jövő héten minden való­színűség szerint megkezdő­dik a szőlő­­ felvásárlása is, elsőként a korai fajtákat szü­retelik, a rizling és a kövi­dinka később kerül sorra. MÚZEUM Állandó kiállításon a régé­szeti, néprajzi és a történel­mi anyag hétfő kivételével mindennap, kedden és pén­teken 9—13 és délután 16— 19, szerdán, csütörtökön és vasárnap 9—13, vasárnap 8— 13 tart nyitva. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Családi össze­esküvés (FEST ’77), ame­rikai színes (16, 18, 20) LIFKA: A lóember vissza­tér, amerikai színes (16, 18, 20) ZVEZDA: Keresztapa I., amerikai színes (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Úgy hívták: Ámen, olasz színes (15.30, 17.30, 19.30, 21.15) Matiné: A cápa, amerikai színes (10.00) ÜGYELETES ORVOS a Petőfi Sándor ut­cai mentőállomáson esti 8-tól reggel 6-ig. GYÓGYSZERTÁR: A vá­rosháza alatt. Hatvan hallgatóval indul a politikai iskola Két hét múlva kezdődnek meg az előadások Szabadkán a tartományi pártbizottság politikai iskolájában. A hely­beli Veljko Vlahovic Munkás­egyetem Marxista Központja által szervezett továbbképzés­be Szabadka, Kanizsa, Topo­lya és Kishegyes pártalapszer­vezeteinek tagjai kapcsolód­nak be. A tanfolyam 30 ma­gyar és ugyanennyi szerbhor­vát anyanyelvű hallgatóval kezdi meg a munkát. A jövő év októberéig tartó iskola hallgatói heti három napon vesznek részt az elő­adásokon és végzik el az elő­irányzott gyakorlati munkát, miközben a munkahelyükön is dolgoznak. Emellett szemi­náriumi dolgozatokat is készí­tenek. A végzett hallgatók a mun­kaszervezetek, illetve a tá­­gabb értelemben vett társa­dalmi-politikai szervezetek vezető funkcióinak betöltésé­re lesznek alkalmasak. A négy község politikai vezető kádereinek felkészítését vég­ző szabadkai tanfolyam — a tartományi pártbizottság ha­tározatával összhangban — állandó jellegű lesz. SGY

Next