Magyar Szó, 1977. november (34. évfolyam, 316-328. szám)

1977-11-16 / 316. szám

4. oldal VESZÉLYBE KERÜLT A TÁRSADALMI VAGYON Feloszlatják a Severtrans munkástanácsát? Tízmillió dináros veszteség a zombori szállítóvál­lalatban Néhány héttel ezelőtt lapunkban részletesen fog­lalkoztunk a zombori Se­vertrans Szállítóvállalatban uralkodó helyzettel. Emlí­tettük, hogy a zombori köz­ségi pártbizottság is ala­pos vizsgálatot folytat a vál­lalat ügyintézéséről. Tegn­ap a zombori községi képvi­selő-testületben nyilváno­sságra hozták a községi ön­­igazgatási ügyésznek a képviselő-testülethez intézett javaslatát. De lássuk, mit tartalmaz az ügyész javas­lata. Tekintettel arra, hogy a zombori Severtrans Szállító­vállalatban számtalan visz­­szásságra bukkantak, s ki­derült, hogy teljes egészében meginogtak az önigazgatási viszonyok, ideiglenes intéz­kedések bevezetését javasol­ják. Az intézkedések nyo­mán mindenekelőtt feloszlat­já­k a Severtrans központi munkástanácsát, továbbá le­váltják a hat társult munka­­alapszervezet igazgatóját Emellett a­ dolgozók nem ve­hetnek részt teljes joggal az önigazgatásban mindaddig, amíg nem rendeződnek a bel­ső viszonyok. Minderre azért van szükség, m­ert megértet­ték az ügyészségen, hogy ve­szélybe került a társad­almi vagyon, és a dolgozói közös­ségre igen vezetés melllett nem lehet rábízni a milliós értékeket. A felelős vezetők civakodása A Severtrans ügyében vég­zett vizsgálat során kitűnt, hogy a hat társult munka­­alapszervezet között nem ren­dezték önigazgatásilag a vi­szonyokat, és ez volt az egyik fő oka annak, hogy az önigazgatási ügyész is be­avatkozott. Egyébként a meg­állapítások szerint elsősor­ban a vezető személyek hi­báztathatók az említettekért, közöttük állandó volt a né­zeteltérés, a veszekedés és a rendezetlen belső viszonyok miatt kellett őket leváltani. A Severtrans Szállítóválla­latnak a félévi zárszámadás után összese­n 8 990 000 dinár vesztesége volt, de a már elkészült háromnegyedévi mérleg szerint a veszteség 10 690 000 dinárra emelke­dett, ez 19 százalékos növe­kedést jelent. A veszteség fő oka, hogy nem valósult meg az előirányzott bevétel, a tér­vezetőnél pedig többet köl­töttek. Sikertelen fizetés­csökkentési kísérlet Amikor kiderült Zombor­­ban, hogy a Severtrans ne­héz helyzetbe jutott, a társa­dalmi-politikai szervezetek többek között azt is javasol­ták, hogy csökkentsék a sze­mélyi jövedelmet a Sever­­tramsban. Ez le­tt volna az egyik reális intézkedés, hogy enyhítsék a gondokat. Erre azonban nem került sor, el­sősorban az említett belső rendezetlen viszonyok miatt, mert a dolgozók úgy döntöt­tek, hogy továbbra is meg­maradnak az egyébként ma­gas személyi jövedelem mel­lett. A zombori községi pártbi­zottság szorgalmazta a veze­tőség leváltását, Cvetko TRIFKOVICRA és Milisav STARCEVICRA pedig párt­­büntetés­t rótt ki, ugyanak­kor kimondta, hogy a két személy nem alkalmas veze­tő tisztség betöltésére. Ezzel párhuzamosan több más fe­lelős beosztású egyén mun­káját is kivizsgálták, és ugyancsak leváltásra java­solják őket. Az önigazgatási ügyész ja­vaslata a jövő héten kedden kerül a községi képviselő­­testület három tanácsa elé, és ha a küldöttek helyén­valónak találják az intézke­déseket, feloszlatják a mun­kástanácsot, és kényszerigaz­gatást vezetnek be a zom­bori Severtransban. * 30 _______________TÓTH László Lehet-e kiváltság a párttagság? Vajdaság Alkotmánybírósága nyilvánosságra hozta a Severtrans ügyé­ben hozott döntését Vajon eltávolítható-e va­laki megbízatási idejének lejárta előtt vezető állásá­ból csupán amiatt, hogy kizárták a pártból? Erről tárgyalt a zombori társult munka­ügyi alapbíróság javaslatára Vajdaság Al­kotmánybírósága. Valójában a zombori Le- Vertrans Szállítóvállalat 1975. május 25-én elfoga­dott alapszabályát vizsgál­ták felül és vetették ösz­­sze az alkotmánnyal; az előbbi szerint a vezető ál­lásban levő, illetve külön­leges megbízatású dolgozó, ha kizárják a pártból, el­távolítható funkciójából. Milyen jogon? Alkotmányunk előtt vala­mennyien egyenjogúak va­gyunk, tekintet nélkül nem­zetiségi, faji, nemi, nyelvi, vallási, hovatartozásunkra, tekintet nélkül arra, hogy milyen iskolát végeztünk, illetve hogy milyen társa­dalmi hivatást töltünk be. Eszerint minden munka­helyre, illetve társadalmi funkcióra egyforma esély­­lyel és feltételekkel pályáz­hatunk — állapította meg Vajdaság Alkotmánybírósá­ga. — A társult munkában kizárólag a munkánk és munkaeredményeink határoz­hatják meg helyzetünket. Alkotmányunk természete­sen megszabja a társadal­mi-politikai szervezetek sze­repét is. Munkájával min­den ember szabad elhatá­rozása szerint­­kapcsolódhat be, tehát a Kommunista Szövetségébe is. Tekintettel tehát a JKSZ társadalmi­­politikai szerepére, vala­mint alkotmányos emberi jogainkra és szabadságunk­ra, maga a párttagság nem szabhatja meg, hogy milyen munkahelyet, illetve társa­dalmi-politikai funkciót tölt­hetünk be. Éppen ezért csu­pán a JKSZ-ből való kizá­rás sem járhat együtt a munkahelyről való eltávolí­tással. A Severtrans alap­szabályából viszont az de­rült ki, hogy a párttagság bizonyos kiváltságokkal jár, vagyis az, hogy nálunk a dolgozókat két kategóriába soroljuk: párttagokra és párton kívüliekre. Az alkotmánybíróság vé­leménye szerint az ilyen osztályozás nemcsak alkot­mányellenes, hanem ellen­kezik a JKSZ-nek önigaz­gatási szocialista társadalmi rendszerünkben betöltött sze­repével is. Ha elfogadnánk, ez a JKSZ monopolhelyze­téhez vezetne. Vajdaság Alkotmánybíró­sága mindezek után úgy döntött, hogy a zombori Se­vertrans vállalati alapsza­bályának idevágó szakaszát semmisnek kell nyilváníta­ni. A döntés megjelenik a Vajdaság SZAT Hivatalos Lapjában. N. B. K. VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZTURIZMUS Nemeseit elejteni, hanem nevelni is kell a vadat A Tartományi Idegenforgalmi Bizottság üléséről Vajdaság kétmillió hektár­nyi vadászterületén a tava­szi vadállomány a következő volt: 37 000 szarvas, 25 000 őz, 260 muflon, 2000 vaddisz­nó, 198 000 nyúl, 226 000 fo­goly és 280 000 fácán. Ennek nagy részét természetesen már kilőtték az elmúlt va­dászidényben, az állomány utánpótlásával, fenntartásá­val azonban alig foglalkozik valaki. Pedig erre nagy szükség volna, hiszen a vadászatból eredő bevétel évente igen je­lentős, és ezt tovább kell fej­leszteni — állapították meg tegnap a Tartományi Ide­genforgalmi Bizottság ülé­sén. Szükség van erre azért is, mert rendezni kell vég­re a vadgazdaság helyzetét Arról van ugyanis szó, hogy a 203 tartományi vadgaz­daságnak nem mindegyike foglalkozik az állomány utánpótlásával, ugyanak­kor megfizetteti a terüle­tén lőtt vad után az illeté­két. Tovább kell növelni a vadállományt azért is, mert csak Vajdaságban 21000 vadász járja idény­ben a terepet zsákmányra lesve. Eddig például csak a Vajda­sági Vadászszövetkezet fog­lalkozott fácántenyésztéssel, tavaly 137 000-et nevelt és adott el a vadászterületeken. 1980-ig a tervek szerint megháromszorozzák az állo­mányt. — Egymagunk nem győz­zük a munkát — mondta a szövetkezet képviselője. — Szükség van a szakmai fel­mérésre, piackutatásra, ki­nek is fogjuk majd eladni a 300 000 fácánt. Abban a többi részvevő is egyetértett, hogy egységesen kell fellépni a piacon, hogy a vadászturizmus szerves ré­sze a vadgazdálkodásunk­nak. Ebből a munkából ki kell vennie részét az utazási irodáknak is, mégpedig a piackutatási terén. Eddig csak a Jugoturs kínálta Mi­lánóban és Párizsban a vaj­dasági vadászati lehetősége­ket, és szervezett vadászatot az olasz és francia vendégek számára. A vadászturizmusból ere­dő évi bevétel 10,2 millió dinár. A tervek szerint ez az összeg 1980-ig 50 millió devizadináros bevételre nö­vekszik. Ennek érdekében szorosab­ban együtt kell működnie a vadgazdálkodásban és a va­­dászturzzmusban érdekeltek­nek. A Vajdasági Vadászszö­vetkezet már hozzáfogott a vadállomány és a vadászte­rületek rendezési tervének kidolgozásához. Az idegen­­forgalmi társadalmi megál­lapodás tartalmazza azokat a terveket is, amelyek a jö­vőben a vadászvendégek el­helyezését biztosítják. He­lyet kapott a tervben a meg­felelő vadászlakók építése Cs. Zs. MAGYAR SZÓ Szerda, 1977. nov. 16. Kises hszan­ - ugyis érte­elom Kukoricából rekordtermés • Befejezéshez közeledik a termés­­betakarítás a Tomic földjein Az eddigi adatok szerint, úgy látszik, beválik a pancso­vai mezőgazdasági szakembe­reknek az őszi termésbeta­karítás kezdetén elhangzott előrejelzése. Az Agrozavod­­ban, a Tarnis Agráripari Kom­binát kutatóintézetében a ku­korica- és a Cukorrépa ter­méshozamáról beszélgetve az agrármérnökök úgy vélték, hogy az előbbi valószínűleg rekordtermést hoz, de a cu­korrépa hozama is nagyobb lesz a több évi átlagnál. A tavasszal nem volt idejében elég csapadék, különben valószínűleg a cukorrépa is megközelítette volna a tava­lyi átlagot, amikor is több mint 500 mázsa termett hek­táronként, beleértve az egyé­ni termelők földjét is. Az idén a Tárnic­ földjein körülbelül 5000 hektár kuko­ricát vetettek, és amikor az első parcellákról betakarítot­ták a termést, a mezőgazdá­szok úgy vélték, hogy az ed­digi átlaghozam eléri a 70 mázsát, esetleg meg is ha­ladja. Ez pedig legalább 5— 6 mázsával nagyobb lesz a tavalyi átlagnál. Nos, lassan már befejezéshez közeledik a kukoricatörés, mind a kom­binát földjein, mind pedig a társastermelőknél, és a hek­táronkénti átlagtermés el is érte a 70 mázsát. A termés­betakarításra rendkívül jól felkészültek, és így úgyszól­ván nem is volt nagyobb gond a kiváló termés meg­őrzésével, tárolásával. A mun­kát úgy ütemezték be, hogy kezdetben naponta 60 vagon morzsolt kukoricát szállíta­nak a szárítóba, később pe­dig, amikor már lényegesen csökken a szem nedvességt­ar­talma, a naponta átadott mennyiség elérte, sőt meg­­haldta a 100 vagont is. A termés megőrzésének ala­pos előkészületeiről tanúsko­dik egyebek között még az, hogy mintegy 1000 vagon ku­koricát csövesen tárolnak, 300 vagont pedig vegyi el­járással tartósítanak. Ez utóbbit azután takarmányo­zásra használják fel. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy a kombinát földjein öt hibridet vetettek, éspedig há­rom újvidéki és két zimonyi fajtát, és mindegyiknek a ho­zamával meg vannak eléged­ve. Mint már említettük, a cu­korrépa kezdetben nem ígért olyan jó termést, mint a ta­valyi. Most azonban, hogy már jelentős részét felszed­ték, s a kovini cukorgyárba szállították, vagy pedig más átvevőhelyeken prizmába rak­ták, kiderült, hogy a hozam nem sokban marad el a ta­valyi mögött. A Tamiš 2500, a társastermelők pedig 1500 hektáron termesztettek ré­pát, és az átlaghozam el­éri az 500 mázsát, sőt itt-ott túl is haladja, örvendetes azonban, hogy a cukortarta­lom a tavalyinál is lényege­sen nagyobb: meghaladja a 17 százalékot, de nem rit­kaság az olyan terület, ahol 18 százalékos cukortartalmú répa termett. T.­L Már október végén prizmába kezdték rakni a cukorrépát a Tamiš átvevőhelyein BÍRÓSÁGI KRÓNIKA Betörő a hálószobában Hátborzongató éjszakájuk volt július 25-én a kovilji Stojčin házaspárnak, miután nyugovóra tértek, este 11 óra körül betörő lopózott a házuk­ba. A tettes Djurica NIKO­­LIC 27 éves állandó lakhely és foglalkozás nélküli fiatal­ember. Miközben átugrotta Stojsinék kerítését, ás lábujj hegyen sorra járta a szobá­kat, bűntársa, Aca­dARIC csúrogi földműves őrködött kinn az utcán. Nikolic behatolt Stojsinék hálószobájába is, ahol a házi­ak mélyen aludtak, össze­szedte a keze ügyébe kerülő értéktárgyakat, főleg arany­ékszert, mintegy 2500 dinár értékben. Neszezésére azonban föléb­redt a háziasszony, Djurdjin­ka Stojšin. Ekkor a betörő ököllel leterítette, majd zsák­mányával és bűntársával el­menekült a tett színhelyéről. Nem futottak azonban soká­ig. A másik utcában, miköz­ben Sárié őrt állt, Nikolic ismét átugrott egy kerítésen. Az udvarban két autóra lelt, két fivér tulajdonára, akik a szüleikhez jöttek Koviijba lá­togatóba. A gépkocsik nem voltak bezárva, így Nikolic könnyen hozzáférhetett a tranzisztoros rádióhoz, a pu­lóverekhez, a pénztárcákhoz. Mindezt összeszedte és odébb állt. Reggelre azonban már rendőrkézre került ő is meg Sárié is. Hatvan dinár érté­kű holmi kivételével vala­mennyi elrabolt nyakláncot, gyűrűt, karkötőt stb. megta­lálták náluk. Az újvidéki kerületi bíró­ság tegnap tárgyalta ügyü­ket: a betörők mindent be­vallottak, és kijelentették, hogy megbánták tettüket. Ezek után Nikolicot, akit már eddig háromszor ítéltek el hasonlókért, háromévi, Saricot pedig egyévi börtön­re ítélték. N. B. K. ócskavasas devizáért Vádat emeltek a Jovan Mikié Szőnyeg­gyár két volt vezetője ellen Szabadkán a községi ügyész hanyag ügyvitel mi­att emelt vádat a Jovan Mikié Szőnyeggyár két volt vezetője, Tomislav DŽAKOVIC műszaki igaz­gató és Slobodan MILOVA­NOV vezérigazgató ellen. Tomislav Džaković az 1971 és 1973 közötti időszakban mint műszaki igazgató a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban szőnyegszövő gépeket vá­sárolt munkaszervezete részé­re. A gépeket a Teppichwerk Sale cégtől vásárolta 5 750 000 belga frankért. Ami­kor az új gépek megérkez­tek, kiderült, hogy tulajdon­képpen használt gépekről van szó, amelyekért az eladó nem vállal szavatosságot. A továbbiakban Tomislav Džaković arról igyekezett meggyőzni a munkaszervezet dolgozóit, hogy a gépekkel jó vásárt csinált a szőnyeg­gyár műszaki osztálya elvé­gezheti a szerelést, és rövid időn belül a dolgozókat is ki­képezhetik a gépek kezelésé­re és a rendes termelésre. Utólagos befektetéssel a hasz­nált gépeket ugyan sikerült üzemköpessé tenni, de ezek így is csak másod- és har­madosztályú szőnyegek gyár­tására voltak alkalmasak. A Jovan Mik­é Szőnyeggyárat emiatt több mint hárommil­lió dináros veszteség érte. Felelőtlen gazdálkodásért Slobodan Milovanov volt ve­zérigazgató ellen is vádat emelt a közvádló. Milovanov elmulasztotta kikérni a szak­emberek véleményét, és alá­írásával jóváhagyta a régi gépek megvásárlását és fel­szerelését. H. F.

Next