Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)

1978-05-16 / 132. szám

1. oldal Véglegesítették a köztársasági kongresszus határozatainak tervezetét Jelentés az SZKSZ Központi Bizottságának 16. üléséről Az SZKSZ VIII. kongresszusa határozattervezeté­nek véglegesítéséről tárgyalt tegnap dr. Tihomir Vlas­kálié elnökletével megtartott 16. ülésén az SZKSZ Központi Bizottsága. Ismeretes, hogy a Központi Bi­zottság 14. ülésén hozott döntése értelmében ez a dokumentum áprilisban és május elején nyilvános vitán volt az alapszervezetekben. A tevékenységből eredményesen részt vállalt a többi társadalmi-politi­kai szervezet is. — A­­nyilvános vita iránt megnyilvánuló nagy érdeklő­dés annak eredménye, hogy a határozattervezet magában foglalja a köztársaság társa­dalmi fejlődésének minden jelentős kérdését. Egyben azt is jelenti ez, hogy a kom­muniisták szilárd elhatározá­sa tovább harcolni­ a szocia­lista önigazgatás alapelveinek életre hívásáért. Továbbá az bizonyítja, hogy a KSZ-ben megfelelő szintre emelked­tek a demokratikus viszo­nyok. Ennek tanúságaként az SZDSZ gya­korlatában eredménnyel járta­k azok a törekvések, hogy minden je­lentős kérdést előzőleg szé­les körben megvitatnak a KSZ alapszervezetei is — hangsúlyozta vitaindítójá­ban dr. Bianko PAPIC, az SZKSZ KB Elnöksége Vég­rehajtó Bizottságának tagja. Mint mondta, a nyilvános vita­­során az alapszerveze­­tek ülésein elsősorban azok a kérdések kerültek az ér­deklődés homlokterébe, ame­lyek a legközvetlenebbül érintik egy-egy konkrét kör­nyezet — helyi közösség, tár­sultmunka-alapszervezetek és önigazgatási érdekközös­ség — érdekeit. Ezek között is legnagyobb figyelmet a társult munkáról szóló tör­vény még következetesebb alkalmazására vonatkozó fel­adatoknak és kötelezettségek­nek szentelték. Az önigazgatási társadal­mi tervezés rendszerében — hangsúlyozta Papié — a dol­gozók és polgárok szükség­leteinek teljesebb kifejezése és összehangolása céljából el­engedhetetlenül szükséges a tmasz­o­k és a helyi közössé­gek szorosabb együttműkö­dése, összekapcsolódása. En­nek értelmében a nyilvános vita alkalmával külön ki­emelték, hogy a társadalmi tervezésnek a jövőben az ed­diginál­­sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelni. Mivel a szociálpolitika az önigazgatási társadalmi-gaz­dasági viszonyok szerves ré­sze, az elkövetkező időszak­ra a konkrét feladatok meg­szabásán túl meg kell hatá­rozni e feladatok végre­hajtá­si dinamikáját is. Külön fi­gyelmet szenteltek a XSZ- alapszervezetekben az okta­tás-nevelés, a tudomány, mű­velődés és más közszolgálati tevékenység önigazgatási át­­lányegítésének. Mint Zarko Pa­pic elmondta, a beküldött észrevételek külön hang­súlyt helyeztek a társult munka más területeivel va­ló társulására és a szabad munkacsere elvei alapján va­ló összekapcsolására. Általános követelés, hogy a VIII. kongresszus határoza­tai nagyobb teret kell, hogy szenteljenek azoknak a fel­adatoknak, amelyek politi­kai rendszerünk eredménye­sebb működésére vonatkoz­nak. Ebből kifolyólag az el­következő időszakban­­ olyan szervezési formákat és de­mokratikus viszonyokat kell létrehozni, amelyek le­hetővé teszik, hogy a társult munkában, önigazgatási ér­dekközösségekben és a kül­­döttrendszerben minél köz­vetlenebbül jussanak kifeje­zésre a dolgozók érdekei, s hogy az önigazgatási döntés­­hozatal folyamatában ezeket az érdekeket össze lehessen hangolni. A bevezetőt követő eszme­csere már csak a kongresz­­szusi dokumentum szövegé­nek csiszolását szolgálta. En­nek alapján az SZKSZ KB tegnapi ülésén hozott hatá­rozat kötelezi tehát a köz­ponti bizottság illetékes bi­zottságát, hogy az elhang­zott észrevételeknek és szö­vegmódosítási javaslatoknak a dokumentumtervezetbe va­ló beépítésével készítse el a VIII. kongresszus határoza­tainak végleges tervezetét, s idejében küldje­­me­g a kong­resszusi küldötteknek, V. T. I­I Versenyben a kőművesek Tito serleg® a titográdiaknak Nagy szemle és egyben nemes vetélkedő is volt a munka XI. fesztiválja, amely péntektől vasárnapig tartott Titogradban. Hazánk 76 városának szakmunkás­­képző iskoláiból, iskolaköz­pontjaiból 960-an versenyez­tek. A legnagyobb sikert a titogradiak érték el: csapat­versenyben ők az elsők, s jutalmul Tito elnöknek, e szemle állandó védnökének ezüstserlegét kapták. A tíz szakma 35 szakágá­ban vetélkedő fiatalok kö­zül az a három ifjúmunkás nyerte el Tito elnök egy­­egy aranyóráját, aki meg­szerezte a maximális ezer pontot. Ez a három fiatal a következő: Zoran Dedic maros, Titograd, Miroslav Hariš üzemi villanyszerelő, Banjaluka és Miroslav Sre­­dojević gépkocsiszerelő, Gor­nji Milanovac. A vajdaságiakat a mun­ka fesztiválján a zrenjani­­niak, a zomboriak és a v­er­­seciek képviselték. Sajnos, a vajdasági városok nem tel­jes csapattal vettek részt, nem is vehettek, mert is­koláink szakmák szerint ta­goltabbak, mint az ország többi részében. A vajdasá­giaknak azonban ezúttal nem is volt céljuk, hogy csapatversenyben bizonyít­sanak. Az egyéniben akar­tak helyt állni, s ez vi­szonylag sikerült is. T. G. MAGYAR SZÓ ■ Kedd, 1978. május 16. Szervezettebben a nők gondjairól A Tartományi Nőtanács kibővített ülése — Még azokban a szerem­ségi községekben is ritkán lehet összehozni az asszo­nyokat, ahol forradalmi ha­gyományokban gazdag a nő­mozgalom — hallottuk teg­nap a tartományi nőtanács kibővített ülésén. A Szocia­lista Szövetség keretében működő nőtanácsok szerve­zeti kérdéseiről volt szó az összejövetelen, pontosabban arról, megfelel-e a követel­ményeknek az a szervezeti forma, ahogy a nőkérdés megoldása érdekében szerve­ződnek a Szocialista Szövet­ség tagjai. A nőtanácsok — pontosab­ban a nők társadalmi tevé­kenységével foglalkozó vá­lasztmányok — megnevezé­se is köztársaságonként vál­tozó. Néhol tanács, néhol vá­lasztmány a neve, valójában azonban a titkárságok és el­nökségek keretében folyik a munka, tehát a vezetőségek­ben, amelyek a Szocialista Szövetség megfelelő választ­mányainak szakosztályaként működnek. Mennyire felel meg ez a szervezeti felépítés a köve­telményeknek, mozgósítja-e megfelelő mértékben a­­ tár­sadalmi erőket a nők kérdé­seinek megoldására? . Bizonyos kételyek, jogos ellenvetések, megjegyzések gyakran hangzanak el falun is, városon is, mintha ez az új szervezési forma nem mozgósítaná olyan mérték­ben az asszonyokat, a dolgo­zó nőket, mint elvárnánk, mintha még mindig érez­hető volna bizonyos közö­nyösség a nőket érintő tár­sadalmi kérdések iránt.­­ Túlságosan szűk, zárt az a kör, ahol a nők gond­jai kerülnek megvitatásra, s így a határozatoknak nincs olyan súlyuk, mintha széles körben beszélnék meg őket — hangzott el a teg­napi összejövetelen. A nőtanácsok szervezeti kérdéseinek megvitatását egyébként a szövetségi nőta­nács indítványozta, várható tehát, hogy bizonyos válto­zásokra kerül sor a nők te­vékenységének megszerve­zésében. K. E. I­ tz a hchasználat és az igazgatási jogok empise Megbeszélés a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának székházában A nemzeteink és nemzeti­ségeink nyelvének egyen­rangú használatáról szerve­­ztet­t megbeszélések keretében a Szocialista Szövetség nem­­zet­iségivaszony-ügyú tarto­mányi bizottsága tegnap a tartományú közigazgatási szervek, testületek, intézetek és érdekközösségek munkája szempontjából világította meg e kérdést. A bizottság tagjai egyetér­tettek abban, hogy e téren figyelemre méltó munka folyt, az eredményeik nyil­vánvalóak, de azt is megál­lapították, hogy a lehetős­é­gekhez, különösen pedig a követelményekhez képest a helyzet nem mondható min­den tekintetben kielégítő­nek. Az egyenrangú nyelvhasz­nálat terén a legkiemelke­dőbb munkát a Tartományi Képviselőház fejtette ki egy­részt e kérdéskör törvényes rendezésével, másrészt a küldöttek és a közvélemény anyanyelvű tájékoztatásával. Tudvalevő azonban — hangzott el az ülésen —, hogy a törvény egymagában még nem javítja a nemzeti­ségi viszonyokat, s ezért a­datai a vetőmagtermesztés­ben, szakembercserében. Mindez arra utal, hogy a két ország élelmiszergazda­sága megtalálta az utat a szorosabb kapcsolatok kiépí­té­séhez, dokumentumaikna­k a társa­dalmi-politikai szervezetek állandó akcióival kell mind nagyobb mértékben érvényt szerezni. Nehézségek termé­szetesen vannak, de az nem sorolható közéjük, hogy a többnyelvűség sokba kerül, hogy a szerb-horvát nyelvet mindenki érti és beszéli, vagy az, hogy a nemzetisé­giek nem ragaszkodnak ügyüknek anyanyelvükön való intézéséhez stb. Ezek olyan kifogások, amelyek a nemzeti egyenjogúság lénye­gének meg nem értéséből fa­kadnak, illetve tudatos el­lenállás rejlik mögöttük. A bizottság véleménye sze­rint a legfontosabb teendő káderszempontból felkészí­teni a tartományi intézmé­nyeket, mégpedi­g tervszerű­en. Ennek keretében ponto­san meg kell határozni azo­kat a munkaköröket, melyek betöltésének feltétele a kör­nyezet nyelvének ismerete. Az ülés részvevői rámu­tattak arra is, hogy az ille­tékesek keveset foglalkoznak a tartományi szerveik fordí­­tószolgálatának vagy fordí­­tószolgálatainak megszerve­zésével. Arról nem is szólva, hogy kevés a szakosított for­dító, nem rendszeres szak­mai továbbképzésük stb. A felszólalók véleménye sze­rint igen érezhető a termi­nológiai szótár hiánya is. Nyilván utána kell nézni, hogyan hala­d a munka. A vitában ezúttal is kiemelték, e téren legfontosabb, hogy a dolgozók társultmunka-alap­­szervezetükben, helyi közös­ségükben és községükben ér­vényesíthessék maradékta­lanul jogaikat. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy a tartományi testületeknek és intézményeknek nem kell figyelemmel kísérniük a kér­dést, sőt, az elhangzottak szerint arra kell törekedni­ük, hogy segítsék a közsé­geket e munkában. A teg­napi ülésen javaslat hang­zott el arról, hogy e kérdés­körrel kapcsolatosan tarto­mányi és körzeti tanácsko­zásokat kell szervezni. A bizottság megvitatta és támogatta a tévének, vala­mint a munkásegyetemek­nek kezdeményezését a ma­gyar nyelv tanítására irá­nyuló kezdeményezését. P. 1. MEZŐGAZDASÁGI VÁSÁR Egyre bővülő kapcsolatok Fogadás a magyar nap alkalmaitól A magyar kiállítók napja volt tegnap az újvidéki nem­zet­közi mezőgazdasági vásá­ron. Ebből az alkalomból sajtófogadást rendeztek a magyar csarnokban. A meg­jelenteket VARGA István, a magyar kiállítás igazgató­ja fogadta és köszöntötte, majd KOVÁCS István, a Magyar NK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériu­mának főosztályvezetője az ország mezőgazdasági és élelmiszertermelését méltat­ta, majd a két ország kap­csolatairól beszélt. Az előbbiről elmondta, hogy Magyarország élelmi­­szer gazdasága évente 6 szá­zalékkal növelte a termelé­sét, és ami szerfelett kedve­ző, fokozódott az állati ter­mékek és munkaigényes vég­termékek előállítása. A ba­romfihús termelését szintén magas színvonalra emelték, és a kivitel terén is szép eredményeket értek el. Az utóbbi években az élelmi­szeripar is kiváló terméke­ket nyújt a fogyasztónak és kivitelre egyaránt, vonatko­zik ez a konzerviparra, vegy­iparra és még jó néhány gazdasági ágazatra. Szólt vé­gül a tudomány alkalmazá­sáról, különösen a nagy ter­melési rendszerek kialakítá­sáról. Magyarország és Jugo­szlávia élelmiszergazdaságá­nak évről évre bővülő kap­csolatáról egyebek között el­mondta, hogy nemcsak az árucsere-forgalom fokozó­dott, hanem szoros együtt­működés jött létre a tudo­mányos intézetek és az ag­ráripari kombinátok között. Hasznos vállalkozásba kez­dett a bábolnai gazdaság a vajdasági agráripari kombi­nátokkal. Az utóbbi időben különösen elmélyültek a tu­dományos intézetek kapcsa­ PAP Endre Részlet a magyar pavilonból A VKSZ statútumügyi bizottságának alakuló gyűlés® A VKSZ XVI. választási értekezletén megválasztott statútumügyi bizottság Ra­dovan MEDJEDOVICNAK, a VKSZ végrehajtó titkárá­nak elnökletével tegnap tar­totta meg első ülését. A bi­zottság tagjai teljes létszám­ban megjelentek az össze­jövetelen, és megválasztot­ták elnöküket, titkárukat, majd megbeszélték a leg­fontosabb teendőket. A javaslatot, hogy a sta­tútumügyi bizottság elnöke Slavko VESELINOV, titká­ra pedig Andrija KARDE­­LIS legyen, Radovan Medje­dovic indokolta meg. El­mondta, hogy a XVI. vá­lasztási értekezlet előkészí­tése során a két jelölt sze­mélyéről többször is tanács­koztak, a javaslat tehát több hónapi előkészület eredménye. A bizottság tag­jai egyhangúlag a jelöltek megválasztására szavaztak. Eszerint tehát a VKSZ sta­tútumügyi bizottságának el­nöke Slavko Veselinov pan­­csovai társadalmi-politikai dolgozó. 1925-ben született, részt vett a népfelszabadító háborúban, 1943 óta tagja a JKSZ-nek. Eddig tagja volt a VSZAT Elnökségének, a Szerb KSZ Központi Bizott­ságának és a VKSZ Tarto­mányi Bizottságának. A statútumügyi bizottság titkára Andrija Kardelis pa­zovai társadalmi-politikai dolgozó, részt vett a nép­felszabadító háborúban, az eddigiek során a pazovai községi pártbizottság titká­ri és a statútumügyi bizott­ság elnöki tisztségét töltötte be. Gy. J. I Slavko Veselinov

Next