Magyar Szó, 1978. május (35. évfolyam, 132-147. szám)
1978-05-16 / 132. szám
1. oldal Véglegesítették a köztársasági kongresszus határozatainak tervezetét Jelentés az SZKSZ Központi Bizottságának 16. üléséről Az SZKSZ VIII. kongresszusa határozattervezetének véglegesítéséről tárgyalt tegnap dr. Tihomir Vlaskálié elnökletével megtartott 16. ülésén az SZKSZ Központi Bizottsága. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság 14. ülésén hozott döntése értelmében ez a dokumentum áprilisban és május elején nyilvános vitán volt az alapszervezetekben. A tevékenységből eredményesen részt vállalt a többi társadalmi-politikai szervezet is. — Anyilvános vita iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés annak eredménye, hogy a határozattervezet magában foglalja a köztársaság társadalmi fejlődésének minden jelentős kérdését. Egyben azt is jelenti ez, hogy a kommuniisták szilárd elhatározása tovább harcolni a szocialista önigazgatás alapelveinek életre hívásáért. Továbbá az bizonyítja, hogy a KSZ-ben megfelelő szintre emelkedtek a demokratikus viszonyok. Ennek tanúságaként az SZDSZ gyakorlatában eredménnyel jártak azok a törekvések, hogy minden jelentős kérdést előzőleg széles körben megvitatnak a KSZ alapszervezetei is — hangsúlyozta vitaindítójában dr. Bianko PAPIC, az SZKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja. Mint mondta, a nyilvános vitasorán az alapszervezetek ülésein elsősorban azok a kérdések kerültek az érdeklődés homlokterébe, amelyek a legközvetlenebbül érintik egy-egy konkrét környezet — helyi közösség, társultmunka-alapszervezetek és önigazgatási érdekközösség — érdekeit. Ezek között is legnagyobb figyelmet a társult munkáról szóló törvény még következetesebb alkalmazására vonatkozó feladatoknak és kötelezettségeknek szentelték. Az önigazgatási társadalmi tervezés rendszerében — hangsúlyozta Papié — a dolgozók és polgárok szükségleteinek teljesebb kifejezése és összehangolása céljából elengedhetetlenül szükséges a tmaszok és a helyi közösségek szorosabb együttműködése, összekapcsolódása. Ennek értelmében a nyilvános vita alkalmával külön kiemelték, hogy a társadalmi tervezésnek a jövőben az eddiginálsokkal nagyobb figyelmet kell szentelni. Mivel a szociálpolitika az önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok szerves része, az elkövetkező időszakra a konkrét feladatok megszabásán túl meg kell határozni e feladatok végrehajtási dinamikáját is. Külön figyelmet szenteltek a XSZ- alapszervezetekben az oktatás-nevelés, a tudomány, művelődés és más közszolgálati tevékenység önigazgatási átlányegítésének. Mint Zarko Papic elmondta, a beküldött észrevételek külön hangsúlyt helyeztek a társult munka más területeivel való társulására és a szabad munkacsere elvei alapján való összekapcsolására. Általános követelés, hogy a VIII. kongresszus határozatai nagyobb teret kell, hogy szenteljenek azoknak a feladatoknak, amelyek politikai rendszerünk eredményesebb működésére vonatkoznak. Ebből kifolyólag az elkövetkező időszakban olyan szervezési formákat és demokratikus viszonyokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a társult munkában, önigazgatási érdekközösségekben és a küldöttrendszerben minél közvetlenebbül jussanak kifejezésre a dolgozók érdekei, s hogy az önigazgatási döntéshozatal folyamatában ezeket az érdekeket össze lehessen hangolni. A bevezetőt követő eszmecsere már csak a kongreszszusi dokumentum szövegének csiszolását szolgálta. Ennek alapján az SZKSZ KB tegnapi ülésén hozott határozat kötelezi tehát a központi bizottság illetékes bizottságát, hogy az elhangzott észrevételeknek és szövegmódosítási javaslatoknak a dokumentumtervezetbe való beépítésével készítse el a VIII. kongresszus határozatainak végleges tervezetét, s idejében küldjemeg a kongresszusi küldötteknek, V. T. II Versenyben a kőművesek Tito serleg® a titográdiaknak Nagy szemle és egyben nemes vetélkedő is volt a munka XI. fesztiválja, amely péntektől vasárnapig tartott Titogradban. Hazánk 76 városának szakmunkásképző iskoláiból, iskolaközpontjaiból 960-an versenyeztek. A legnagyobb sikert a titogradiak érték el: csapatversenyben ők az elsők, s jutalmul Tito elnöknek, e szemle állandó védnökének ezüstserlegét kapták. A tíz szakma 35 szakágában vetélkedő fiatalok közül az a három ifjúmunkás nyerte el Tito elnök egyegy aranyóráját, aki megszerezte a maximális ezer pontot. Ez a három fiatal a következő: Zoran Dedic maros, Titograd, Miroslav Hariš üzemi villanyszerelő, Banjaluka és Miroslav Sredojević gépkocsiszerelő, Gornji Milanovac. A vajdaságiakat a munka fesztiválján a zrenjaniniak, a zomboriak és a verseciek képviselték. Sajnos, a vajdasági városok nem teljes csapattal vettek részt, nem is vehettek, mert iskoláink szakmák szerint tagoltabbak, mint az ország többi részében. A vajdaságiaknak azonban ezúttal nem is volt céljuk, hogy csapatversenyben bizonyítsanak. Az egyéniben akartak helyt állni, s ez viszonylag sikerült is. T. G. MAGYAR SZÓ ■ Kedd, 1978. május 16. Szervezettebben a nők gondjairól A Tartományi Nőtanács kibővített ülése — Még azokban a szeremségi községekben is ritkán lehet összehozni az asszonyokat, ahol forradalmi hagyományokban gazdag a nőmozgalom — hallottuk tegnap a tartományi nőtanács kibővített ülésén. A Szocialista Szövetség keretében működő nőtanácsok szervezeti kérdéseiről volt szó az összejövetelen, pontosabban arról, megfelel-e a követelményeknek az a szervezeti forma, ahogy a nőkérdés megoldása érdekében szerveződnek a Szocialista Szövetség tagjai. A nőtanácsok — pontosabban a nők társadalmi tevékenységével foglalkozó választmányok — megnevezése is köztársaságonként változó. Néhol tanács, néhol választmány a neve, valójában azonban a titkárságok és elnökségek keretében folyik a munka, tehát a vezetőségekben, amelyek a Szocialista Szövetség megfelelő választmányainak szakosztályaként működnek. Mennyire felel meg ez a szervezeti felépítés a követelményeknek, mozgósítja-e megfelelő mértékben a társadalmi erőket a nők kérdéseinek megoldására? . Bizonyos kételyek, jogos ellenvetések, megjegyzések gyakran hangzanak el falun is, városon is, mintha ez az új szervezési forma nem mozgósítaná olyan mértékben az asszonyokat, a dolgozó nőket, mint elvárnánk, mintha még mindig érezhető volna bizonyos közönyösség a nőket érintő társadalmi kérdések iránt. Túlságosan szűk, zárt az a kör, ahol a nők gondjai kerülnek megvitatásra, s így a határozatoknak nincs olyan súlyuk, mintha széles körben beszélnék meg őket — hangzott el a tegnapi összejövetelen. A nőtanácsok szervezeti kérdéseinek megvitatását egyébként a szövetségi nőtanács indítványozta, várható tehát, hogy bizonyos változásokra kerül sor a nők tevékenységének megszervezésében. K. E. I tz a hchasználat és az igazgatási jogok empise Megbeszélés a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának székházában A nemzeteink és nemzetiségeink nyelvének egyenrangú használatáról szerveztett megbeszélések keretében a Szocialista Szövetség nemzetiségivaszony-ügyú tartományi bizottsága tegnap a tartományú közigazgatási szervek, testületek, intézetek és érdekközösségek munkája szempontjából világította meg e kérdést. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy e téren figyelemre méltó munka folyt, az eredményeik nyilvánvalóak, de azt is megállapították, hogy a lehetőségekhez, különösen pedig a követelményekhez képest a helyzet nem mondható minden tekintetben kielégítőnek. Az egyenrangú nyelvhasználat terén a legkiemelkedőbb munkát a Tartományi Képviselőház fejtette ki egyrészt e kérdéskör törvényes rendezésével, másrészt a küldöttek és a közvélemény anyanyelvű tájékoztatásával. Tudvalevő azonban — hangzott el az ülésen —, hogy a törvény egymagában még nem javítja a nemzetiségi viszonyokat, s ezért adatai a vetőmagtermesztésben, szakembercserében. Mindez arra utal, hogy a két ország élelmiszergazdasága megtalálta az utat a szorosabb kapcsolatok kiépítéséhez, dokumentumaiknak a társadalmi-politikai szervezetek állandó akcióival kell mind nagyobb mértékben érvényt szerezni. Nehézségek természetesen vannak, de az nem sorolható közéjük, hogy a többnyelvűség sokba kerül, hogy a szerb-horvát nyelvet mindenki érti és beszéli, vagy az, hogy a nemzetiségiek nem ragaszkodnak ügyüknek anyanyelvükön való intézéséhez stb. Ezek olyan kifogások, amelyek a nemzeti egyenjogúság lényegének meg nem értéséből fakadnak, illetve tudatos ellenállás rejlik mögöttük. A bizottság véleménye szerint a legfontosabb teendő káderszempontból felkészíteni a tartományi intézményeket, mégpedig tervszerűen. Ennek keretében pontosan meg kell határozni azokat a munkaköröket, melyek betöltésének feltétele a környezet nyelvének ismerete. Az ülés részvevői rámutattak arra is, hogy az illetékesek keveset foglalkoznak a tartományi szerveik fordítószolgálatának vagy fordítószolgálatainak megszervezésével. Arról nem is szólva, hogy kevés a szakosított fordító, nem rendszeres szakmai továbbképzésük stb. A felszólalók véleménye szerint igen érezhető a terminológiai szótár hiánya is. Nyilván utána kell nézni, hogyan halad a munka. A vitában ezúttal is kiemelték, e téren legfontosabb, hogy a dolgozók társultmunka-alapszervezetükben, helyi közösségükben és községükben érvényesíthessék maradéktalanul jogaikat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tartományi testületeknek és intézményeknek nem kell figyelemmel kísérniük a kérdést, sőt, az elhangzottak szerint arra kell törekedniük, hogy segítsék a községeket e munkában. A tegnapi ülésen javaslat hangzott el arról, hogy e kérdéskörrel kapcsolatosan tartományi és körzeti tanácskozásokat kell szervezni. A bizottság megvitatta és támogatta a tévének, valamint a munkásegyetemeknek kezdeményezését a magyar nyelv tanítására irányuló kezdeményezését. P. 1. MEZŐGAZDASÁGI VÁSÁR Egyre bővülő kapcsolatok Fogadás a magyar nap alkalmaitól A magyar kiállítók napja volt tegnap az újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásáron. Ebből az alkalomból sajtófogadást rendeztek a magyar csarnokban. A megjelenteket VARGA István, a magyar kiállítás igazgatója fogadta és köszöntötte, majd KOVÁCS István, a Magyar NK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának főosztályvezetője az ország mezőgazdasági és élelmiszertermelését méltatta, majd a két ország kapcsolatairól beszélt. Az előbbiről elmondta, hogy Magyarország élelmiszer gazdasága évente 6 százalékkal növelte a termelését, és ami szerfelett kedvező, fokozódott az állati termékek és munkaigényes végtermékek előállítása. A baromfihús termelését szintén magas színvonalra emelték, és a kivitel terén is szép eredményeket értek el. Az utóbbi években az élelmiszeripar is kiváló termékeket nyújt a fogyasztónak és kivitelre egyaránt, vonatkozik ez a konzerviparra, vegyiparra és még jó néhány gazdasági ágazatra. Szólt végül a tudomány alkalmazásáról, különösen a nagy termelési rendszerek kialakításáról. Magyarország és Jugoszlávia élelmiszergazdaságának évről évre bővülő kapcsolatáról egyebek között elmondta, hogy nemcsak az árucsere-forgalom fokozódott, hanem szoros együttműködés jött létre a tudományos intézetek és az agráripari kombinátok között. Hasznos vállalkozásba kezdett a bábolnai gazdaság a vajdasági agráripari kombinátokkal. Az utóbbi időben különösen elmélyültek a tudományos intézetek kapcsa PAP Endre Részlet a magyar pavilonból A VKSZ statútumügyi bizottságának alakuló gyűlés® A VKSZ XVI. választási értekezletén megválasztott statútumügyi bizottság Radovan MEDJEDOVICNAK, a VKSZ végrehajtó titkárának elnökletével tegnap tartotta meg első ülését. A bizottság tagjai teljes létszámban megjelentek az összejövetelen, és megválasztották elnöküket, titkárukat, majd megbeszélték a legfontosabb teendőket. A javaslatot, hogy a statútumügyi bizottság elnöke Slavko VESELINOV, titkára pedig Andrija KARDELIS legyen, Radovan Medjedovic indokolta meg. Elmondta, hogy a XVI. választási értekezlet előkészítése során a két jelölt személyéről többször is tanácskoztak, a javaslat tehát több hónapi előkészület eredménye. A bizottság tagjai egyhangúlag a jelöltek megválasztására szavaztak. Eszerint tehát a VKSZ statútumügyi bizottságának elnöke Slavko Veselinov pancsovai társadalmi-politikai dolgozó. 1925-ben született, részt vett a népfelszabadító háborúban, 1943 óta tagja a JKSZ-nek. Eddig tagja volt a VSZAT Elnökségének, a Szerb KSZ Központi Bizottságának és a VKSZ Tartományi Bizottságának. A statútumügyi bizottság titkára Andrija Kardelis pazovai társadalmi-politikai dolgozó, részt vett a népfelszabadító háborúban, az eddigiek során a pazovai községi pártbizottság titkári és a statútumügyi bizottság elnöki tisztségét töltötte be. Gy. J. I Slavko Veselinov