Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 178-192. szám)
1978-07-01 / 178. szám
2. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. július 1. Bulgária elzárkózik a problémák rendezésétől A Tanjug kommentárja a jugoszláv—bolgár kapcsolatokról és Todor Zsivkov nemrégiben elhangzott beszédéről A szomszédos Bulgáriában immár gyakorlattá vált a jugoszláv—bolgár kapcsolatokat érintő lényegbevágó tények megkerülése. Ez történt — sajnos — abban a beszédben, amelyet Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár NK Államtanácsának elnöke mondott 1978. június 15-én Blagoevgrádban. Ez a beszéd a jugoszláv—bolgár kapcsolatokat különválasztva, az egészből kiragadva tárgyalta, a probléma csupán néhány olyan vonását taglalva, amelyek e kapcsolatokat terhelik. Ugyanakkor teljes egészében figyelmen kívül hagyta, illetve meg sem említette a két ország kapcsolatainak lényegi problémáját , a Bolgár NK- ban élő macedón nemzeti kisebbség helyzetének kérdését. Szófia egy jottányit sem enged álláspontjából A beszédben ismételten rendkívül szemléletesen kifejezésre jutott a bolgár állásfoglalás alapvető vonása, éspedig: a Bolgár NK-banélő macedón nemzeti kisebbség létezésének következetes tagadása mindazokkal a negatív következményekkel, amelyek a macedón nemzetet és általában a Macedón SZK-t és a JSZSZK-t érintik. Ezáltal, sajnos, ismét bebizonyosodott, hogy Bulgária nem hajlandó realisztikusan és építő jellegűen megközelíteni a nyílt problémák megoldását. A beszédben annak a kifejezésével, hogy készek „azonnal” aláírni olyan egyezményt, hogy nem támasztanak területi igényeket, és ennek, érdekében „azonnal” Belgrádba utaznak stb., alkalmasint az volt a cél, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a bolgár állásfoglalás és javaslat építő jellegű. Ellenben egyértelműen marad a lényegbevágó tény, hogy — sajnos — a legfontosabb vitás kérdést illetően, a bolgár állásfoglalásokban továbbra sincs semmilyen pozitív változás. Politikai propagandafogás nem változtathat a való helyzeten "Anélkül, hogy mélyebben taglalnánk a szomszédos Bulgáriában jelenleg megnyilvánuló effajta beszédek indítékaités céljait, rá kell mutatnunk arra, hogy a hasonló lépések —, amelyek mindenekelőtt abból a megfontolásból erednek, hogy politikai propagandahatást keltsenek — sem napjainkban, akárcsak korábban sem, és a jövőben sem nem változtathatnak a meglevő tényálláson, s nem vezetnek a jugoszláv—bolgár kapcsolatokban felmerülő problémák tényleges áthidalásához. Ellenkezőleg, még inkább megnehezítik e problémák megoldását. Csakis a vitás kérdésnek az adott realitások tiszteletben tartása alapján történő tartós rendezése szolgálja Jugoszlávia és Bulgária népeinek igazi érdekeit. Csak ez "nyithatná meg a JSZSZK és a Bolgár NK közötti sokoldalú együttműködés perspektíváját, s teremthetné meg a bizalmat, és a jószomszédi kapcsolatokat. Jugoszlávia valamennyi szomszédjával, akárcsak a többi országgal is az egyenrangúság, a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének szigorú tiszteletben tartása alapján fejleszti kapcsolatait és együttműködését. A jószomszédi kapcsolatok, a valamennyi szomszédos országgal való egyenrangú és sokoldalú együttműködés fejlesztése a szocialista és el nem kötelezett Jugoszlávia tartós irányvonala. Ez szerves részét alkotja a biztonságért, a békéért és a világ társadalmi haladásáért vívott általános harcunknak. A gyakorlatban következetesen ragaszkodva ezekhez az elvekhez, Jugoszlávia a szomszédos országokkal való kapcsolataiban számos pozitív eredményt és jelentős sikereket ért el. A JSZSZK a Bolgár NK- val való kapcsolataiban is ugyanezekből az elvekből indul ki. Jugoszláviában nagy figyelmet szentelnek a szomszédos Bulgáriával való kapcsolatoknak. A szocialista Jugoszlávia kiinduló pozíciói és céljai mindig összhangban voltak, s napjainkban is összhangban vannak mindkét ország népének érdekeivel, és a béke, a biztonság, valamint az egyenrangú nemzetközi együttműködés javát szolgálják. E pozícióit és célkitűzéseit a JSZSZK sohasem változtatta meg. Sajnos, ugyanez nem mondható el a bolgár félről. Fölösleges részletesen elemezni a múlt eseményeit ahhoz, hogy áttekinthető legyen a való helyzet. Elegendő csupán rámutatni a két félnek a nyílt kérdések iránt megnyilvánuló állásfoglalásaira és arra, amit e kérdések rendezése érdekében tesznek. A JSZSZK minden tőle telhetőt megtett Ismeretes, hogy Jugoszlávia a háború után maximális erőfeszítéseket tett az új, a Hazafias Front által vezetett Bulgáriával való együttműködés fejlesztéséért, és határozottan támogatta a Bolgár KP és Georgi Dimitrov azon haladó erőfeszítéseit, amelyek a haladó jellegű társadalmi átalakulásra és a szocialista Bulgária nemzetközi érvényesülésére irányultak. Ugyanígy bolgár részről abban az időben számos intézkedést tettek, hogy lemossák azt a foltot, melyet a bolgárok becsületén ejtettek, a bolgár fasiszta vezetők a második világháború idején, azzal, hogy Jugoszlávia népeinek, de mindenekelőtt a szerb és a macedón népnek pótolhatatlan veszteségeket okoztak. Az intézkedések másik célja az volt, hogy létrehozzák a JSZSZK-val való barátságot és együttműködést. Ilyen értelemben a bolgár kormány egy sor olyan lépést tett, hogy az ott élő macedón nemzeti kisebbség kifejezze saját macedón nemzeti hovatartozását. Így például macedón tannyelvű iskolákat nyitottak, lapokat adtak ki, színházak, könyvtárak, könyvesboltok működtek macedón nyelven, s mindez együttesen, lehetővé tette, hogy a Bulgáriában élő macedón nemzeti kisebbség ténylegesen megvalósítsa a saját, legelemibb nemzeti jogait. A jugoszláv—bolgár kapcsolatok ilyennemű fejlődése abban az időben minden téren lehetővé tette a magas szintű együttműködés megvalósulását is. Később azonban a Jugoszlávia iránti ilyen politika egyoldalú feladásával Bulgáriában megkezdődött a macedón nemzeti kisebbség létezésének tagadása, ami különösen azoknak a macedón tannyelvű iskoláknak és egyéb intézményeknek a felszámolásában nyilvánult meg, amelyeket közvetlenül a háború után létesítettek pirini Macedóniában. Ez azokból a jelenlegi törekvésekből is kiviláglik, amelyeknek célja, hogy a Pirini Macedóniában élő macedónok esetében lehetetlenné tegyék a macedón nemzeti hovatartozás megnyilvánulását, elentétben azokkal az ismertényekkel, hogy a háború dán Bulgáriában végzett első összeírások során a macedónok nagy számban fejezték ki szabadon saját macedón nemzeti hovatartozásukat. Ez kiviláglik a hivatalos jelentésekben közzétett statisztikai adatokból is, amelyeket a Bolgár Népiköztársaság minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal adott ki. Az 1956- ban végzett összeíráskor például Pirini Macedóniában, tehát a mai blagoevgradi körzetben 178 872 lakos nyilvánította magát macedónnak, az egész Bulgáriában pedig 187 789 macedón élt. Nagybolgár tézisek E politika szolgálatában áll az a Bolgár NK-ban immár évek óta tartó intenzív tevékenység is, amelynek célja általában elvitatni a macedón nemzet létezését, s miáltal feltámasztják azokat a nagybolgár téziseket, amelyek az egész Macedónia és Szerbia egyes részei lakosságának állítólagos bolgár etnikai jellegére vonatkoznak, s ami nem egyéb, mint a Jugoszlávia iránti területi igények megnyilvánulása is. Mindez azt bizonyítja, hogy Bulgáriának Jugoszlávia iránti politikájában negatív fordulat következett be. Napjainkban Bulgáriában állítólag jószomszédi kapcsolatokat és együttműködést ajánlanak fel Jugoszláviának, ezzel párhuzamosan azonban szüntelenül táplálják — mi több az utóbbi időben fokozott intenzitással — a hazánk egyes részei iránti nagybolgár aspirációkat is. Eklatáns módon bizonyította ezt a San Stefanó-i egyezmények Bulgáriában történt megünneplése. Mindezt a Jugoszlávia elleni rendszeres nyomásgyakorlás keretében teszik, s egyúttal azzal rágalmaznak, hogy hazánk beavatkozik Bulgária belügyeibe, „területi igényeket”, „bolgárellenes politikát” támaszt, illetve folytat stb. A felelősséget Jugoszláviára szeretnék hárítani Miről is van szó tulajdonképpen? A bolgár félnek nyilvánvalóan arról a törekvéséről, hogy a közeledés, a barátság és a jószomszédi együttműködés irányvonaláról való letéréséért járó felelősséget Jugoszláviára hárítsa. Napjaink világában, amelyet a politikai kapcsolatok demokratizálódásának folyamata jellemez, s amelyben a nemzeti jogok méltánylása mindinkább az alapvető emberi jogok elidegeníthetetlen részévé válik. Bulgáriának egy nemzetiség asszimilálására irányuló következetes törekvése nyilvánvalóan ellentétben áll a társadalmi és a nemzetközi haladás történelmi imperatívuszaival. Ez közvetlen ellentétben áll az ENSZ irányelveivel és az európai biztonságról és együttműködésről szóló helsinki értekezlet történelmi határozatával. A vitás kérdések áthidalása, de különösen a Bulgáriában élő nemzeti kisebbség kérdésének rendezése természetesen már évek óta a JSZSZK és a Bolgár NK közötti megbeszélések tárgyát képezi. A két fél az erre vonatkozó írásbeli javaslatait is kicserélte. Bolgár okmánytervezet lényegi kérdések nélkül A bolgár javaslattól eltérően, amelyből kimaradtak a lényegbevágó problémákkal összefüggő indítványok, a jugoszláv fél indítványozta, hogy a közös nyilatkozatokon kívül, amelyeket a legmagasabb szintű találkozó alkalmával fogadtak volna el, a két kormány ezzel párhuzamosan adjon külön-külön ünnepi nyilatkozatokat, éspedig: 1. közös nyilatkozatot arról, hogy nem támasztanak területi igényeket, 2. nyilatkozatot a Jugoszláviában élő bolgár nemzeti kisebbség, illetve a Bulgáriában élő macedón nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásáról, amelyet mindkét kormány a saját, legmagasabb szintű képviseleti testülete előtt nyilvánított volna ki. A jugoszláv fél javaslatának előnyei abban nyilvánulnak meg, hogy a két ország jószomszédi együttműködésének sokoldalú fejlesztésére irányuló átfogó platform keretében konkrét javaslatokat sorakoztatnak fel a vitás problémák, ideértve a Bulgáriában élő macedón nemzeti kisebbség kérdésének a megoldására. A javaslat a probléma halogatás nélküli és tartós rendezését szolgálja, és megnyitja az utat a jugoszláv—bolgár kapcsolatok sokoldalú fejlesztése előtt. A JKSZ XI. kongresszusa egészében megerősítette a JSZSZK-nak a Bolgár NK iránti ilyennemű elvi hozzáállását és politikáját.. Jugoszláviának sohasem voltak területi igényei Ismeretes, hogy a JSZSZK- nak sohasem voltak, s ma sincsennek területi igényei a Bolgár NK-val szemben. Ez nyilvánvaló volt a Bulgáriával való békeszerződések előkészítésének idején, s nyilvánvalóan napjainkban is. Mint a csütörtökön közzétett dokumentumokból is kiderül, Jugoszlávia kész ismételten és a javasolt dokumentum formájában ünnepélyes nyilatkozatot tenni a területi integritás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartásáról. Sajnos, ez nem mondható el , Bulgáriával kapcsolatban, amelyet a San Stefanó-i ünnepségek idején szó szerint elárasztottak az „Ohridtól a Dunáig” élő lakosság „bolgár jellegéről” szóló különféle nyilatkozatok. Az a tény, hogy bolgár részről hiányzik a készség a Bolgár NK-ban élő macedón kisebbség státusának rendezésére, továbbá általában a macedón nemzet sajátosságainak tagadása részünkről nem értelmezhető másként, mint Bulgáriának Jugoszlávia iránt támasztott területi igényeiként. Már régen elérkezett azideje, hogy a bolgár fél szembenézzen a történelmi tényekkel és realitásokkal. Nyilvánvaló, hogy a területi igények nem létezéséről szóló puszta nyilatkozatokkal, átfogó rendezés nélkül — melynek keretében biztosítják a macedón nemzeti kisebbség jogait is — tartós alapokon nem bővíthetők és szilárdíthatók meg a kapcsolatok. Következetes nemzetiségi politika Jugoszláviában Jugoszlávia elvszerű nemzeti politikát folytat, amely az itt élő valamennyi nemzet és nemzetiség teljes egyenjogúságában és érvényesülésében nyilvánul meg. Ez a politika nagy tekintélynek örvend világszerte, és az önigazgatáson alapuló szocialista társadalmi rendszerünk lényegéből fakad. A JSZSZK-ban biztosítva vannak a bolgár nemzetiség jogai és a jugoszláv kormány, mint a dokumentumokból is látható, kész ezzel összefüggésben a JSZSZK képviselőházában ünnepélyes nyilatkozatot tenni arról, hogy a JSZSZK alkotmányának rendelkezéseivel összhangban a jövőben is gondot visel és megtesz minden szükséges intézkedést a Jugoszláviában élő bolgár nemzetiség minél sokoldalúbb fejlődése érdekében. Bulgária nem fogadta el a javaslatokat A bolgár fél mindeddig elutasította a jugoszláv fél azon javaslatainak elfogadását, amelyek a meglevő problémák és nehézségek áthidalásához vezetnek Todor Zsivkov elnök beszédében a Jugoszláviával való kapcsolatok fejlesztése mellett foglalt állást, de teljesen figyelmen kívül hagyta a vitás kérdések létezését, ideértve a Bulgáriában élő macedón nemzeti kisebbség nemzeti jogainak kérdését is. A jugoszláv fél továbbra is úgy véli, hogy a megoldást az egyenrangú dialógusokban, az általános bilaterális kapcsolatok továbbfejlesztésének irányvonalán kell keresni, mind az olyan területeket illetően, ahol megvan a kölcsönös készség, mind azokat a kérdéseket illetően, ahol különbségek és nézeteltérések tapasztalhatók. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét érintő kérdések rendezésében elért előrehaladásnak lényegbevágó jelentősége van a barátságon, a jószomszédságon és a kölcsönös bizalmon alapuló sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésében. A dokumentumainkban kidolgozott javaslatok beterjesztésével a jugoszláv fél rendkívül jelentős hozzájárulását adja azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a kölcsönösen elfogadható támpontok felkutatását érintik a JSZSZK és a Bolgár NK közötti általános kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztése érdekében. Dokumentumaink közzététele által minden olvasónak lehetősége nyílik arra, hogy eredetiben ismerkedjen meg a jugoszláv fél jószándékával és építő jellegű hozzáállásával, azon erőfeszítéseivel, amelyek a JSZSZK és a Bolgár NK közötti nyílt kérdések megoldására és az együttműködés fejlesztésére irányulnak. Szoros együttműködés Kadhafi nyilatkozata Jugoszláviáról és Ufóról Moamer el Kadhafi ezredes Varsóban kijelentette, hogy Líbia az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett tevékenysége során mindig szorosan együttműködött Jugoszláviával. Nagyra értékeli Jugoszláviának mint szocialista országnak, nem különben Tito elvtársnak az el nem kötelezettek mozgalmában betöltött szerepét. A Líbiai Arab Köztársaság Általános Népi Kongresszusának főtitkára a fentieket a tiszteletére rendezett varsói vacsorán mondta, melyen Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára látta vendégül. (Tanjug) Bonn is kéri Wagner kiadatását . Az NSZK-nak van legtöbb esélye, Izraelnek a legkevesebb A brazíliai nyugatnémet nagykövetség tegnap hivatalos kérelemmel fordult a brazil külügyminisztériumhoz, és kérte a május 30-án Sao Paulóban letartóztatott Gustav Wagner háborús bűnös kiadatását. Wagner, mint ismeretes, körülbelül kétmillió ember haláláért felelős. A brazil igazságügy-minisztérium közölte, hogy sürgősen eljuttatja a legfelsőbb bírósághoz a nyugatnémet kérelmet, hogy ezáltal is meggyorsítsa a kiadatást. Ezt mindeddig különféle erők és jogi nehézségek gátolták, többek között Wagner védői is, követelték a treblinkai hóhér szabadon engedését, mert áltólag jogtalanul tartóztatták le. A háborús bűnös kiadatási eljárása ezen a héten megkezdődik. Nyugat-Németországon kívül Izrael, Lengyelország és Ausztria kérte meg Wagner kiadatását. A brazil igazságügy-minisztérium közleménye szerint ezeknek kéországoknak a hivatalos kérelmeit eljuttatják a legfelsőbb bírósághoz, mivel az illetékes eldönteni, mely országnak fogja , Brazília kiszolgáltani a háborús bűnöst. Ez idő szerint a legkisebb esélye Izraelnek van, mert a legfelsőbb bíróság egyes bíráinak véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy Izrael egyáltalán jogosult-e Wagner kiadatását kérni. A bűncselekmények elkövetésének idején ugyanis Izrael állam nem létezett. A jelek szerint Lengyelország, amely a leginkább jogosult arra, hogy ítélkezzen a treblinkai és sobibori hóhér fölött, nem fogja megkapni Wagnert, mert a brazil jogászok megítélése szerint e Wagnerre kirovandó halálos ítélet szemben áll a brazil törvényeikkel. Ilyenformán a legnagyobb esélye az NSZK-nak van, és gyakorlatilag ez az oka annak, hogy a brazil igazságügy-minisztérium oly lázasan tevékenykedik Wagner kiadatása körül. Egyes adatok szerint egyébként Brazíliában jelenleg körülbelül 8000 háborús bűnös él. (Tanjug) Hírügynökségi jelentések DACCA. — Ziaur Rahman bangladesi elnök tegnap közölte, hogy megalakult az új kormány. Élére Massur Rahman, a Nemzeti Avami Párt elnöke került. (UPI) ACCRA. — Acheampong tábornok, a ghanai kormány elnöke felhívta a népet, hogy, vegye nyilvántartásba a jövőre megtartandó általános választásokra a jelöltesélyeseket. A katonai kormány azért döntött így, mert ő maga nem terjeszt elő hivatalos jelöltet. (GNA) ATHÉN — Brown amerikai véderőminiszter kijelentése, hogy az USA-nak már több kész terve áll a tevékenységre, Karamanlisz kormányának megbukása esetén, nagy felháborodást keltett Görögország politikai köreiben. (Tanjug) BUDAPEST. — A magyar fővárosban egyezményt írtak alá a jugoszláv—magyar művelődési együttműködési vegyes bizottság megalakításáról. (Tanjug) LUANDA. — Agostinho Neto angolai elnök csütörtökön este kijelentette, hogy az Eanes portugál elnökkel Bissauban folytatott tárgyalásai „kiküszöbölték a meg nem értés indítékait”. (Tanjug)