Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 178-192. szám)

1978-07-01 / 178. szám

4. oldal Készenlétben háromszáz Minin Az eső miatt késik az aratás — A betakarítást 10—15 nap alatt elvégzik — Rádióval irányított javítócsoport A zombori községben nagy mennyiségű csapadék hullott, az erős széllökések sok helyen kisebb-nagyobb kárt tettek a búzában és árpában. A zombori Agroza­­vod Növényvédelmi Osztályának főelőadója szerint a hosszan tartó esőzések kedveztek a különféle betegsé­gek terjedésének, megszakították az őszi árpa aratását, és a jelek szerint késleltetni fogják a kenyérgabona be­takarítását. Megtudtuk, hogy az őszi árpából mintegy 2300 hek­tár vár betakarításra, mind a társadalmi, mind a magán­szektorban. Ugyanakkor a Zombori Mezőgazdasági Kombinátban 13 200 hektár kenyér- és magbúzát kell le­aratni. A kombinátban egyéb­ként a búza vágását július 5-e utánra tervezik, de az esőzések miatt minden való­színűség szerint kitolódik a rajt. Ha ehhez hozzáadjuk a földművesek kenyérgabo­nával bevetett területeit is, amelyek jóval nagyobbak a tervezettnél, akkor nagy „csatára” van kilátás. A Zombori Mezőgazdasá­gi Kombinátban egy mun­kacsoport kidolgozta és elemezte a július elején kezdődő kombájnozás me­netét és ütemét, meghatá­rozta a szükséges gépek számát, és felmérte a bú­za tárolási lehetőségeit. Ezek szerint az aratásra előirányzott gépek készen­létben állnak, elvégezték rajtuk a szükséges nagy­javításokat, és beszerezték a megfelelő pótalkatré­szeket, amelyekre a gépe­ket is próbára tevő ke­nyércsatában nagy szük­ség lesz. Egyébként azt ígérik a szakemberek, hogy az egyé­ni földművesek és a társas termelők gabonáját is ide­jé­ben betakarítják, takarékos­kodnak az idővel, nem lesz annyi üresjárat, mint az elő­ző években. A kombinátban 322 külön­böző típusú arató-cséplő áll bevetésre készen. Ha ehhez hozzáadjuk az egyéni tulaj­donban levő kombájnok szá­mát is, valamint a más köz­ségből érkezőkét, akkor a zombori községben mintegy 400 kombájn vágja majd a kenyérgabonát. A kombinát számára tervezett 10 napi betakarítási idő minden bi­zonnyal valamivel hosszabb lesz, de semmiképpen sem haladhatja meg a 12—15 na­pot. Ahhoz, hogy a nagy munkát végző arató­csep­­őket minél jobban ki­használják, már most lét­rehozták több társultmun­ka-alapszervezetben az úgynevezett mozgó javító szolgálatot. Ez egy-egy al­katrészekkel ellátott kom­biból áll, és rádióösszeköt­tetés vagy telefon útján a lehető legrövidebb időn be­lül érkezik a helyszínre. Az első értékelések sze­rint, amint a község gazda­ságain tájékoztattak bennün­ket, a hozamok a tavalyihoz hasonlóak lesznek, vagyis a községi össztermése megkö­zelíti a 12—13 ezer vagon búzát. A learatott kenyérga­bona szállítása és tárolása körüli gond a jelek szerint jóval kisebb lesz, mint ed­dig, mert a kombinát gép­parkja 20 új nagy teherbí­rású billenős pótkocsit vásá­rolt, s ezt megközelítőleg másfél ezer egyéni tulajdo­nú traktor és pótkocsi egé­szíti ki. Ugyanakkor az év folyamán Csonoplyán, Kr­­a­jicevón és Gákovón felépült nagy befogadóképességű si­lók és raktárak szavatolják a színvonalas és gyors táró­lást is. P. M. A gyáriparban dolgozó nő társadalmi helyzetéről Vajdaság gyár- és bányaiparában az alkalmazot­tak 34,69 százaléka nő. Többségük, 16 288 a textil­iparban dolgozik, 9865 az élelmiszeriparban és 5097 a cipőgyártásban és bőrfeldolgozásban. Egyébként tar­tományunkban összesen 47 544 munka­nélküli nőt tartanak nyilván, közülü­k 22 896 huszonöt évnél fia­talabb. A Gyár- és Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Tartományi Bizottságának kezdeményezésére a Szocia­lista Szövetség kereteiben működő nőtanács tanácsko­zássorozatot szervezett a közelmúltban a gyáriparban dolgozó nők társadalmi-gaz­dasági helyzetéről. Hetven­öt társultmunka-alapszerve­­zethez intéztek kérdőíve­ket, elsősorban a nők min­dennapi tevékenységében jelentkező problémákra ke­restek választ. A tanácskozásokon és a kérdőívekre adott válaszok­ban megvilágított kérdése­ket tegnapi ülésén össze­gezte a Gyár- és Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek Végrehajtó Bizottsága. Megállapította, hogy a gyár­iparban dolgozó nő esetében felmerülő számos probléma közül a legkétségbeejtőbb az, hogy helyenként még mindig konzervatív, kispol­gári módon viszonyulnak a nőkhöz, ezáltal fékezik a nők alkotmánnyal szavatolt egyenjogúságának érvénye­sülését. Az effajta felfogá­sok hátrányos társadalmi helyzetbe sodorják a dolgo­zó nőket. Megállapíthatjuk azonban, hogy a JKSZ X. k kongresz­­szusa utáni átfogó társadal­mi tevékenység hozzájárult a nő társadalmi-gazdasági helyzetének szilárdításához is. Minőségi változások kö­vetkeztek be a nők szak­­képesítésében, politikai ér­vényesítésükben és az ön­igazgatásban való részvéte­lükben. Végül idézzük az idevágó kongresszusi határozatokat, melyek szerint „ ... a társa­dalmi-politikai szervezetek­ben, a KSZ szerveiben, az önigazgatási szervekben és minden téren, ahol társa­dalmi életünk és fejlődé­sünk lényegbevágó kérdé­seiről döntene, a kommunis­tákra külön felelősség há­rul a nők további érvénye­sítéséért.” Ezen konzervatív, kispolgári és más szocialis­taellenes felfogások elleni küzdelmet kell értenünk. SZENTTAMÁSI HELYZETKÉP Sok búza megdőlt a község határában A hét eleji kétnapos viha­ros és esős időjárás következ­ményei csak most, a csapa­dék megszűnésével becsülhe­tők fel. Az említett időjárá­si viszonyok például ko­moly gondok elé állították a szenttamási község mezőgaz­dasági szervezeteit és egyéni termelőit. Az erős és időn­ként viharos lökésekkel kí­sért szél sok helyen megdön­tötte a búzát, a napraforgót és bizonyos­­mértékben a ku­koricavetéseket i­s károsítot­ta. A négyzetméterenként le­hullott 60 liter csapadék fel­lazította a talajt, emiatt az erős szél a földig hajlította a búzát, sok helyütt olyan a vetés, mint a háborgó tenger. Az Elian mezőgazdasági szervezet illetékeseitől meg­tudtuk, hogy a szenttamási növénytermesztési tria­sz 2350 hektár búzavetésének majd 80 százalékát kisebb-nagyobb mértékben megdöntötte a szél. Emiatt igen nehéz lesz az aratás. Különben is hét­főn kellett volna kezdeni a betakarítást, a munkára 25 kombájn már készenlétiben áll, de az említett időjárási viszontagságok miatt eltoló­dott az aratás kezdete. Ha nem lesz újabb esőzés, a jö­vő hét vége felé megkezdik a kenyérgabona betakarítását a szenttamási község terüle­tén is. S. O. MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. július 1. “Sf Mikor lesz erepi !Га!Г!1 személygépkocsi? ” SAA ünnepség Zomborban, a Crvena Zastava­­első Sutjeska elnevezésű pi részleg megalakításának 20. évfordulója onírtáborok azzal a céllal, olkalmábal hogy a pionírok ily módon dl­UIIIIMilUl is ápolják a testvériség­ egy _ .. ,, _ , . ... sége jellemet és szocialista" TegnaP ünnepelte Zomborivitik a kragujevaci gyárát, forradalmunk vívmányait —­­ a kragujevaci Crvena , akkor valószínűleg lesz ele­­mondta Ljubinka Pejnovic iZastava Gépkocsigyár helyi l­genda személygépkocsi. — a tartományi pionírtanács­­ részlege megalakításának 20. hallottuk a tegnapi sajtoer­­titkára. Azóta minden júli­ évfordulóját Az ünnepség al­tekezleten. usban hazánk valamennyi do ^zó^foglalk^trió üzem­ Az árak alakulásával kap nyábírSátllálkozik tai80^80 egység munksa A csolatban elmondták, hogy nyaran találkozik 80—80 . t t p,0vknri szövetségi szinten a napok­piomr, hogy együtt töltsön I az Agro^avez döntenek az ügyben, de három hetet megismerje a ^ ‘ vonásával alakuld meg minden Pillanatban várható, tabor környékének történés­ I ^Mén már iSözeht^ hogy megdrágulnak a sze­­mi helyett I ieg 19 000 Si So-­mélygépkocsik. — A Sutjeska pionírtábort J csit valamint nagy mennyi- Végezetül közöljük, hogy a az idén a történelmi Teste­­­­ségű alkatrészt, vadászfelsze gyár megszüntette a Zastava­rán szervezzük. Azon a ke­­relés és más árut értékesít. 750-es standard gyártását, igen, ahol 1940-ben a SKOJ­O­­ gépkocsipiacon még mert újabb három típusú Zae nevezetes táborozását tartó, mindig nagy a kereslet, de Java 750-es jelent meg. A tak, és ahol az ifjúkommu­ kicsi a kínálat. A kragujeve­­ Zastava 102-es piacra bocsá­nisták felkészültek az 1941. gyár igyekszik növelni a tását jövőre tervezik, a Zaj­­év sorsdöntő napjaira. A ha­l­termelést, az idén mintegy tava Mediterrán sorozatgyár­tánk minden köztársaságé- 200 000 személygépkocsit ho tása pedig már egy­­éve­nké- V.At csát piacra, de mivel növel­­sik, de jövőre valószínűleg hol érkező pionírokon kívül téri a kivitlet, a hazai piacon kapható lesz az új gépkocsi, két szomszédos ország gyér még mindig nincs elegendő, mekeit is vendégül látjuk. Két év múlva lényegesen bő T. L. 1958-ban alakultak meg­­i Csökkent a bútorkivitel Drága a nyersanyag • Felaprózott a termelés A vajdasági bútoripar kivitele tavaly 3 százalék­kal volt kisebb az előző évinél. Az ebből eredő bú­torfelhalmozódás már a ta­vasszal éreztette hatását, amikor a gyárak másfél­kéthavi termelése várt a vevőkre. Az illetékesek akkor nem aggódtak túlságosan, mert mint hangsúlyozták, a bútor­kereslet idényjellegű, és ta­vasszal általában lanyhul az érdeklődés. Sajnos, a hely­zet azóta sem javult, sőt rosszabbodott. A bútorkivi­tel 54 százaléka a Szovjet­unióba, Magyarországra, Len­gyelországba, 18 százaléka a fejlett nyugati országokba, elsősorban Nyugat-Németor­­szágba, Franciaországba irá­nyul. Mindenütt csökkent az érdeklődés a vajdasági bútor iránt. Többet adtak el azon­ban Iraknak, Egyiptomnak, de új piacokra is talált a tar­tományi bútoripar Szaúd-Arábiában és Kuvaitban.­­ Mi lehet az oka, hogy né­hány­ eddig biztos vásárló lemondta a megrendelést? Bi­zonyára elsősorban az árak. Ezek pedig nemcsak a kül­földi piac érdeklődését befo­lyásolták, hanem a hazaiét is. Tavaly, amikor a bútor­vásárlási kölcsön előtörlesz­tési százalékát 10 százalékról 20-ra növelték, a kereslet hirtelen megcsappant. Nem is csoda, hiszen a drága bú­tor megvételéhez jóval több pénzre volt szükség, és ilyen feltételekkel csak azok szán­ták rá magukat, akiknek nagy szükségük volt rá. A drágaság okait kutatva rámutattak arra, hogy még mindig nem kielégítő a ha­zai piacon a bútorhoz kellő félkész termékek kínálata. Elsősorban a díszítőelemek­re, a bútorhuzatokra gondo­lunk. Ezt a szövetfajtát kül­földről szerzik be a bútor­gyárak, de mivel készter­mék, és lényegében luxus­cikk, természetes, hogy rend­kívül drága. Ez pedig emeli az itt készült bútorok árát. Van azonban még egy „szépséghibája” a vajdasági bútoriparnak. Ez pedig a ka­pacitások kettőzése, a mini­mális együttműködés a gyá­rak között. Még mindig nem sikerült ugyanis megegyez­ni abban, hogy ne termeljen minden bútorgyár mindent, szekrényt, fekhelyeket stb. Hogy ez mennyire nem gaz­daságos, bizonyítja az apati­­ni bútorgyár jó példája. Itt ugyanis szakosították a ter­melést, és konyhabútort ké­szítenek. Ez sokban egysze­rűsíti a termelést, az anyag­­beszerzést. És jövedelmező is. A Tartományi Gazdasági Kamara erdészeti és fafeldol­gozó ipara választmánya, a minap megállapította, hogy a helyzeten változtatni kell, hiszen a bútoripar jelene és jövője tőle függ. Cs. Zs. OKTATÁSÜGY Újévtől valószínűleg új módon rendeződik a diákok és az egyetemi hallgatók életszínvonala A diákok és az egyetemi hallgatók életszínvonalával foglalkozó önigazgatási ér­dekközösség megalakításá­nak lehetőségét latolgatta a Szocialista Szövetség Tar­tományi Választmányának oktatás- és tudományügyi szakosztálya tegnapi újvidé­ki ülésén. Az ülés részvevői két lehetőség között inga­doztak: a többi érdekkö­zösségtől független ügyinté­zés mellett felvetődött a már meglevő szervezeteken belüli differenciáltabb gon­doskodás lehetősége is. Az eszmecsere részvevői a várható nehézségek elle­nére is az új érdekközös­ség megalakítása mellett tették le voksukat minde­nekelőtt megfontolásból, hogy az új szervezeti forma a társult munka hatásköré­be utalná át az ösztöndíja­zási politikát és a tanulmá­nyi kölcsönök folyósításá­ért a való felelősséget is. Az érvényben levő gyakorlat során ugyanis számtalan­szor megtörtént, hogy a hallgatók, miután beiratkoz­tak valamelyik karra, ha­mis bizonylatok alapján két csont igényeltek, s később a tájára se néztek az elő­adásoknak. Az oktatás- és tudomány­ügyi szakosztály természete­sen csak véleményt mondott az új érekközösség megala­kítását szabályozó törvény téziseiről. 1b) Könyv a kumroveci politikai iskoláról A JKSZ XV kongresszu­sa tiszteletére a kumrove­­ci Josip Broz Tito politi­kai iskola gondozásában megjelent a HÁROM ÉV című könyv, amely az is­kola hároméves működé­séről szól. Az iskolát 1975. február 25-én, Tito elnök kezdeményezésére, a JKSZ KB Elnökségének határo­zata alapján létesítették. A könyv egy példányát Juraj Hrženjak-Djuka, az iskola igazgatója a XI. kongresszus utolsó napján átadta Tito elvtársnak.

Next