Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 178-192. szám)
1978-07-01 / 178. szám
4. oldal Készenlétben háromszáz Minin Az eső miatt késik az aratás — A betakarítást 10—15 nap alatt elvégzik — Rádióval irányított javítócsoport A zombori községben nagy mennyiségű csapadék hullott, az erős széllökések sok helyen kisebb-nagyobb kárt tettek a búzában és árpában. A zombori Agrozavod Növényvédelmi Osztályának főelőadója szerint a hosszan tartó esőzések kedveztek a különféle betegségek terjedésének, megszakították az őszi árpa aratását, és a jelek szerint késleltetni fogják a kenyérgabona betakarítását. Megtudtuk, hogy az őszi árpából mintegy 2300 hektár vár betakarításra, mind a társadalmi, mind a magánszektorban. Ugyanakkor a Zombori Mezőgazdasági Kombinátban 13 200 hektár kenyér- és magbúzát kell learatni. A kombinátban egyébként a búza vágását július 5-e utánra tervezik, de az esőzések miatt minden valószínűség szerint kitolódik a rajt. Ha ehhez hozzáadjuk a földművesek kenyérgabonával bevetett területeit is, amelyek jóval nagyobbak a tervezettnél, akkor nagy „csatára” van kilátás. A Zombori Mezőgazdasági Kombinátban egy munkacsoport kidolgozta és elemezte a július elején kezdődő kombájnozás menetét és ütemét, meghatározta a szükséges gépek számát, és felmérte a búza tárolási lehetőségeit. Ezek szerint az aratásra előirányzott gépek készenlétben állnak, elvégezték rajtuk a szükséges nagyjavításokat, és beszerezték a megfelelő pótalkatrészeket, amelyekre a gépeket is próbára tevő kenyércsatában nagy szükség lesz. Egyébként azt ígérik a szakemberek, hogy az egyéni földművesek és a társas termelők gabonáját is idejében betakarítják, takarékoskodnak az idővel, nem lesz annyi üresjárat, mint az előző években. A kombinátban 322 különböző típusú arató-cséplő áll bevetésre készen. Ha ehhez hozzáadjuk az egyéni tulajdonban levő kombájnok számát is, valamint a más községből érkezőkét, akkor a zombori községben mintegy 400 kombájn vágja majd a kenyérgabonát. A kombinát számára tervezett 10 napi betakarítási idő minden bizonnyal valamivel hosszabb lesz, de semmiképpen sem haladhatja meg a 12—15 napot. Ahhoz, hogy a nagy munkát végző aratócsepőket minél jobban kihasználják, már most létrehozták több társultmunka-alapszervezetben az úgynevezett mozgó javító szolgálatot. Ez egy-egy alkatrészekkel ellátott kombiból áll, és rádióösszeköttetés vagy telefon útján a lehető legrövidebb időn belül érkezik a helyszínre. Az első értékelések szerint, amint a község gazdaságain tájékoztattak bennünket, a hozamok a tavalyihoz hasonlóak lesznek, vagyis a községi össztermése megközelíti a 12—13 ezer vagon búzát. A learatott kenyérgabona szállítása és tárolása körüli gond a jelek szerint jóval kisebb lesz, mint eddig, mert a kombinát gépparkja 20 új nagy teherbírású billenős pótkocsit vásárolt, s ezt megközelítőleg másfél ezer egyéni tulajdonú traktor és pótkocsi egészíti ki. Ugyanakkor az év folyamán Csonoplyán, Krajicevón és Gákovón felépült nagy befogadóképességű silók és raktárak szavatolják a színvonalas és gyors tárólást is. P. M. A gyáriparban dolgozó nő társadalmi helyzetéről Vajdaság gyár- és bányaiparában az alkalmazottak 34,69 százaléka nő. Többségük, 16 288 a textiliparban dolgozik, 9865 az élelmiszeriparban és 5097 a cipőgyártásban és bőrfeldolgozásban. Egyébként tartományunkban összesen 47 544 munkanélküli nőt tartanak nyilván, közülük 22 896 huszonöt évnél fiatalabb. A Gyár- és Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Tartományi Bizottságának kezdeményezésére a Szocialista Szövetség kereteiben működő nőtanács tanácskozássorozatot szervezett a közelmúltban a gyáriparban dolgozó nők társadalmi-gazdasági helyzetéről. Hetvenöt társultmunka-alapszervezethez intéztek kérdőíveket, elsősorban a nők mindennapi tevékenységében jelentkező problémákra kerestek választ. A tanácskozásokon és a kérdőívekre adott válaszokban megvilágított kérdéseket tegnapi ülésén összegezte a Gyár- és Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Végrehajtó Bizottsága. Megállapította, hogy a gyáriparban dolgozó nő esetében felmerülő számos probléma közül a legkétségbeejtőbb az, hogy helyenként még mindig konzervatív, kispolgári módon viszonyulnak a nőkhöz, ezáltal fékezik a nők alkotmánnyal szavatolt egyenjogúságának érvényesülését. Az effajta felfogások hátrányos társadalmi helyzetbe sodorják a dolgozó nőket. Megállapíthatjuk azonban, hogy a JKSZ X. k kongreszszusa utáni átfogó társadalmi tevékenység hozzájárult a nő társadalmi-gazdasági helyzetének szilárdításához is. Minőségi változások következtek be a nők szakképesítésében, politikai érvényesítésükben és az önigazgatásban való részvételükben. Végül idézzük az idevágó kongresszusi határozatokat, melyek szerint „ ... a társadalmi-politikai szervezetekben, a KSZ szerveiben, az önigazgatási szervekben és minden téren, ahol társadalmi életünk és fejlődésünk lényegbevágó kérdéseiről döntene, a kommunistákra külön felelősség hárul a nők további érvényesítéséért.” Ezen konzervatív, kispolgári és más szocialistaellenes felfogások elleni küzdelmet kell értenünk. SZENTTAMÁSI HELYZETKÉP Sok búza megdőlt a község határában A hét eleji kétnapos viharos és esős időjárás következményei csak most, a csapadék megszűnésével becsülhetők fel. Az említett időjárási viszonyok például komoly gondok elé állították a szenttamási község mezőgazdasági szervezeteit és egyéni termelőit. Az erős és időnként viharos lökésekkel kísért szél sok helyen megdöntötte a búzát, a napraforgót és bizonyosmértékben a kukoricavetéseket is károsította. A négyzetméterenként lehullott 60 liter csapadék fellazította a talajt, emiatt az erős szél a földig hajlította a búzát, sok helyütt olyan a vetés, mint a háborgó tenger. Az Elian mezőgazdasági szervezet illetékeseitől megtudtuk, hogy a szenttamási növénytermesztési triasz 2350 hektár búzavetésének majd 80 százalékát kisebb-nagyobb mértékben megdöntötte a szél. Emiatt igen nehéz lesz az aratás. Különben is hétfőn kellett volna kezdeni a betakarítást, a munkára 25 kombájn már készenlétiben áll, de az említett időjárási viszontagságok miatt eltolódott az aratás kezdete. Ha nem lesz újabb esőzés, a jövő hét vége felé megkezdik a kenyérgabona betakarítását a szenttamási község területén is. S. O. MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. július 1. “Sf Mikor lesz erepi !Га!Г!1 személygépkocsi? ” SAA ünnepség Zomborban, a Crvena Zastavaelső Sutjeska elnevezésű pi részleg megalakításának 20. évfordulója onírtáborok azzal a céllal, olkalmábal hogy a pionírok ily módon dlUIIIIMilUl is ápolják a testvériség egy _ .. ,, _ , . ... sége jellemet és szocialista" TegnaP ünnepelte Zomborivitik a kragujevaci gyárát, forradalmunk vívmányait — a kragujevaci Crvena , akkor valószínűleg lesz elemondta Ljubinka Pejnovic iZastava Gépkocsigyár helyi lgenda személygépkocsi. — a tartományi pionírtanács részlege megalakításának 20. hallottuk a tegnapi sajtoertitkára. Azóta minden júli évfordulóját Az ünnepség altekezleten. usban hazánk valamennyi do ^zó^foglalk^trió üzem Az árak alakulásával kap nyábírSátllálkozik tai80^80 egység munksa A csolatban elmondták, hogy nyaran találkozik 80—80 . t t p,0vknri szövetségi szinten a napokpiomr, hogy együtt töltsön I az Agro^avez döntenek az ügyben, de három hetet megismerje a ^ ‘ vonásával alakuld meg minden Pillanatban várható, tabor környékének történés I ^Mén már iSözeht^ hogy megdrágulnak a szemi helyett I ieg 19 000 Si So-mélygépkocsik. — A Sutjeska pionírtábort J csit valamint nagy mennyi- Végezetül közöljük, hogy a az idén a történelmi Testeségű alkatrészt, vadászfelsze gyár megszüntette a Zastavarán szervezzük. Azon a kerelés és más árut értékesít. 750-es standard gyártását, igen, ahol 1940-ben a SKOJO gépkocsipiacon még mert újabb három típusú Zae nevezetes táborozását tartó, mindig nagy a kereslet, de Java 750-es jelent meg. A tak, és ahol az ifjúkommu kicsi a kínálat. A kragujeve Zastava 102-es piacra bocsánisták felkészültek az 1941. gyár igyekszik növelni a tását jövőre tervezik, a Zajév sorsdöntő napjaira. A haltermelést, az idén mintegy tava Mediterrán sorozatgyártánk minden köztársaságé- 200 000 személygépkocsit ho tása pedig már egyévenké- V.At csát piacra, de mivel növelsik, de jövőre valószínűleg hol érkező pionírokon kívül téri a kivitlet, a hazai piacon kapható lesz az új gépkocsi, két szomszédos ország gyér még mindig nincs elegendő, mekeit is vendégül látjuk. Két év múlva lényegesen bő T. L. 1958-ban alakultak megi Csökkent a bútorkivitel Drága a nyersanyag • Felaprózott a termelés A vajdasági bútoripar kivitele tavaly 3 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az ebből eredő bútorfelhalmozódás már a tavasszal éreztette hatását, amikor a gyárak másfélkéthavi termelése várt a vevőkre. Az illetékesek akkor nem aggódtak túlságosan, mert mint hangsúlyozták, a bútorkereslet idényjellegű, és tavasszal általában lanyhul az érdeklődés. Sajnos, a helyzet azóta sem javult, sőt rosszabbodott. A bútorkivitel 54 százaléka a Szovjetunióba, Magyarországra, Lengyelországba, 18 százaléka a fejlett nyugati országokba, elsősorban Nyugat-Németországba, Franciaországba irányul. Mindenütt csökkent az érdeklődés a vajdasági bútor iránt. Többet adtak el azonban Iraknak, Egyiptomnak, de új piacokra is talált a tartományi bútoripar Szaúd-Arábiában és Kuvaitban. Mi lehet az oka, hogy néhány eddig biztos vásárló lemondta a megrendelést? Bizonyára elsősorban az árak. Ezek pedig nemcsak a külföldi piac érdeklődését befolyásolták, hanem a hazaiét is. Tavaly, amikor a bútorvásárlási kölcsön előtörlesztési százalékát 10 százalékról 20-ra növelték, a kereslet hirtelen megcsappant. Nem is csoda, hiszen a drága bútor megvételéhez jóval több pénzre volt szükség, és ilyen feltételekkel csak azok szánták rá magukat, akiknek nagy szükségük volt rá. A drágaság okait kutatva rámutattak arra, hogy még mindig nem kielégítő a hazai piacon a bútorhoz kellő félkész termékek kínálata. Elsősorban a díszítőelemekre, a bútorhuzatokra gondolunk. Ezt a szövetfajtát külföldről szerzik be a bútorgyárak, de mivel késztermék, és lényegében luxuscikk, természetes, hogy rendkívül drága. Ez pedig emeli az itt készült bútorok árát. Van azonban még egy „szépséghibája” a vajdasági bútoriparnak. Ez pedig a kapacitások kettőzése, a minimális együttműködés a gyárak között. Még mindig nem sikerült ugyanis megegyezni abban, hogy ne termeljen minden bútorgyár mindent, szekrényt, fekhelyeket stb. Hogy ez mennyire nem gazdaságos, bizonyítja az apatini bútorgyár jó példája. Itt ugyanis szakosították a termelést, és konyhabútort készítenek. Ez sokban egyszerűsíti a termelést, az anyagbeszerzést. És jövedelmező is. A Tartományi Gazdasági Kamara erdészeti és fafeldolgozó ipara választmánya, a minap megállapította, hogy a helyzeten változtatni kell, hiszen a bútoripar jelene és jövője tőle függ. Cs. Zs. OKTATÁSÜGY Újévtől valószínűleg új módon rendeződik a diákok és az egyetemi hallgatók életszínvonala A diákok és az egyetemi hallgatók életszínvonalával foglalkozó önigazgatási érdekközösség megalakításának lehetőségét latolgatta a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának oktatás- és tudományügyi szakosztálya tegnapi újvidéki ülésén. Az ülés részvevői két lehetőség között ingadoztak: a többi érdekközösségtől független ügyintézés mellett felvetődött a már meglevő szervezeteken belüli differenciáltabb gondoskodás lehetősége is. Az eszmecsere részvevői a várható nehézségek ellenére is az új érdekközösség megalakítása mellett tették le voksukat mindenekelőtt megfontolásból, hogy az új szervezeti forma a társult munka hatáskörébe utalná át az ösztöndíjazási politikát és a tanulmányi kölcsönök folyósításáért a való felelősséget is. Az érvényben levő gyakorlat során ugyanis számtalanszor megtörtént, hogy a hallgatók, miután beiratkoztak valamelyik karra, hamis bizonylatok alapján két csont igényeltek, s később a tájára se néztek az előadásoknak. Az oktatás- és tudományügyi szakosztály természetesen csak véleményt mondott az új érekközösség megalakítását szabályozó törvény téziseiről. 1b) Könyv a kumroveci politikai iskoláról A JKSZ XV kongresszusa tiszteletére a kumroveci Josip Broz Tito politikai iskola gondozásában megjelent a HÁROM ÉV című könyv, amely az iskola hároméves működéséről szól. Az iskolát 1975. február 25-én, Tito elnök kezdeményezésére, a JKSZ KB Elnökségének határozata alapján létesítették. A könyv egy példányát Juraj Hrženjak-Djuka, az iskola igazgatója a XI. kongresszus utolsó napján átadta Tito elvtársnak.