Magyar Szó, 1978. július (35. évfolyam, 193-208. szám)

1978-07-16 / 193. szám

2. oldal KÖZEL-KELET Palesztinok egymás ellen Tíz-egynéhány halott, sok sebesült a véres összecsapásban • Több arab ország ellenőrzése alá szeretné vonni a PFSZ-t Bejrútból jelenti a Tanjug. A mai súlyos körülmének közepette, amikor bi­zonyos tényezők meg akarják kerülni a Palesztin Felszabadítási Szervezett a palesztin nép sorsára vo­natkozó határozásban,­­s amikor a palesztinok egysé­gére nagyobb szükség van, mint valaha, újabb leszá­molásra került sor a kommandós szervezetek között. Ez jórészt annak követ­kezménye, hogy a ■ egyes arab államok egymással vetélked­nek, s a mozgalmat saját el­lenőrzésük alá akarják von­ni.­­ Az utóbbi 24 órában több heves összecsapás robbant ki az Arafat vezette Al Fa­tah harcosai és Abul Abasz árakpárti Palesztin Felsza­­badítási Frontja között. A Szaida és Túr térségében le­zajlott összecsapásokban tíz­egynéhány palesztin harcos életét vesztette, és sokkal több megsebesült. Abasz harcosai szerdán el­hurcoltak több tíz kéksisa­kost, s csak az Al Fatah ve­zetőségének közbeavatkozá­sára bocsátották szabadon őket néhány órával később. Állítólag ez adott okot a le­számolásra, mindamellett nyilvánvaló, volt, hogy az Al Fatah és Irak között jócs­kán megromlottak a viszo­nyok. A helyzet júniusban kezdett elmérgesedni, mi­után Kuvaitban megölték a PFSZ ottani képviselőjét. Ezt követően a PFSZ veze­tősége burkoltan megvádol­ lesztin szervezet fölött. E tö­rekvések óhatatlanul káros következményeket vonnak maguk után. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egymással rivalizáló palesztin szerveze­tek — az egyik oldalon Szí­ria, a másikon Irak hívei — újra és újra összecsapnak egymással, s ily módon te­tézik a Palesztin Felszaba­dítási Szervezet súlyos meg­próbáltatásait. Szarkisz visszavonta lemondását Libanon kormányfője tegnap bejelentette, hogy Szarkisz köztársasági el­nök visszavonta lemondá­sát, s a nap folyamán szó­zatot intéz a nemzethez. Az államfő azután he­lyezte kilátásba lemondá­sát, hogy súlyos összecsa­pás robbant ki a jobbol­dali keresztény milícia és az arab békeerők kötelé­kébe tartozó szíriai egysé­gek között. (UPI) AZ ÍTÉLETHIRDETÉS UTÁN ,, „A vádlottak elnyerték méltó büntetésüket” Szovjet kommentár a moszkvai kémperről A moszkvai újságok, a rá­dió és, a televízió azonos szö­vegű részletes kommentárt közölt a szovjetel­lenes pro­paganda és nyugati országok javára folytatott kémkedés miatt bíróság elé állított szovjet állampolgárokra ki­mondott ítélet kapcsán. A sajtó fő következtetése az, hogy Saranszkij, Ginz­burg és Filatov külföldi pro­paganda- és hírszerző köz­pontok eszköze voltak, s olyan büntetést kaptak, ami­lyet meg is érdemeltek. Mint ismeretes, Anatolij Saranszkijt 13, Alekszandr Ginszburgot 8 évi szabadság­vesztésre, Anatolij Filatovot halálra ítélték. A tudósításokban az állt, hogy Saranszkij és Ginzburg nem ismerte be bűnét, Fila­tov, a volt katonai személy pedig bevalotta, hogy kém­­kapcsolatokat tartott fenn nyugattal. A szovjet sajtó egyszers­mind leszögezi, hogy számos országban szovjetellenes kam­pány folyik a perekkel és az ítélettel kapcsolatban. Ítélethirdetés Rómában Enyhe büntetés a puccsistáknak A szándék megvolt, de tettekre nem került sor — állapította meg a bíróság A római kerületi bírósá­gon péntek este befejező­dött az 1970. december 7-i újfasiszta puccskísérlet ré­szeseinek második bűnpere. A bíróság megállapította, hogy a szándék és a szer­vezet létezett, de konkrét tettre nem került sor. A több éves vizsgálat és 55 órás bírósági tanácsko­zást követően az ítélőszék a 46 vádlott közül 30-at fel­mentett, 16-ot pedig 8 hó­naptól 10 évig terjedő sza­badságvesztésre ítélt. A bí­róság tehát nem vette fi­gyelembe az ügyész köve­telését, bár a tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a vádlottak a köztársaság de­mokratikus intézményei el­len szőttek összeesküvést. Az ítélet rácáfol azokra, akik makacsul azt hangoz­tatták, hogy az államcsíny a baloldal propagandaízű koholmánya volt, de nem ad igazat azoknak, akik sze­rint a köztársaságot való­ban nagy veszély fenyegette. Robbanás egy menekülttáborban A tegnapra virradó éj­szakán robbanás történt a Sabra nevű palesztin tá­borban, Bejrút egyik déli elővárosában. Több sze­mély sérüléseket szenve­dett. Egy égő lakásról át­csaptak a lángok a lőszer­­raktárra, és az felrobbant. (AFP) ta Irakot, hogy meg akarja hiúsítani a palesztinok har­cát. Bagdad erre azt vála­szolta, hogy Arafat tudato­san propagandahadjáratot folytat Irak ellen, célja pe­dig az, hogy el­tusol­ja az Al Fatahon belüli súrlódásokat. Nem egy arab államnak felróják az utóbbi időben, hogy gyámkodni kíván a pa MAGYAR SZÓ A NOVOJE VREMJA CIKKE A bolgár külpolitika dicsérete Egysíkú tájékoztatás a jugoszláv—bolgár kapcsolatok problémáir­ól Moszkvából jelenti a Tanjug. A Novoje Vremja című moszkvai hetilap legutóbbi számában dicsérőleg szól Bulgária külpolitikájáról. Leszögezi: Szófia Európa, sőt a világ politikai életé­nek mozgalmas központjai közé tartozik, külpolitikája átfogó és dinamikus. Megállapítja azt is, hogy Bulgá­ria, bár kis ország, valóságos világpolitikát folytat. A cikkíró, bolgár beszélge­tőtársak szavaira hivatkozva kidomborítja azt a bolgár tételt, hogy a múlt számos megoldatlan problémát ha­gyott örökül a Balkánon, a félsziget azonban immár nem „lőporos hordó”. El­mondta azt is, hogy Bulgá­ria sok mindent elkövetett annak érdekében, hogy meg­szilárdítsa kapcsolatait a szomszédos országokkal: Ro­mániával, Jugoszláviával, Al­bániával, Görögországgal, Tö­rökországgal és Ciprussal. A továbbiakban Todor Zsivkovnak, a Bolgár KP KB első titkárának június 16-án Blagoevgrádban el­hangzott beszédét méltatja, s leszögezi, hogy Bulgária hajlandó olyan közös nyilat­kozatot aláírni Jugoszláviá­val, amelyben a két ország ünnepélyesen megerősíti a határok sérthetetlenségének elvét, s kölcsönösen lemond a területi igénye­kről. A Novoje Vremja azt su­gallja olvasóinak, hogy Bul­gária — külpolitikájának cél­kitűzéseit és elveit követve — a területi igényekről va­ló kölcsönös lemondást kínál­ja Jugoszláviának. Nem em­líti azonban, hogy tulajdon­képen mely problémák nehe­zednek a két ország kapcsola­taira s hogy Bulgária semmi áron nem hajlandó elismer­ni a területén élő macedón nemzeti kisebbséget. A szovjet hetilap nem tesz említést Jugoszlávia ál­láspontjairól, a három jugo­szláv dokumentumtervezet­ről, sem pedig a Zsivkov­­beszéd kapcsán elhangzott hivatalos jugoszláv nyilatko­zatokról. A cikk hangvételé­ből az tűnik ki, hogy Jugo­szláviának kell véleményt mondania a békés célú bol­gár kezdeményezésről, holott nyilvánvaló, hogy Bulgária az, amely nem hajlandó tisz­tázni a vitás kérdéseket. Elraboltak egy volt argentin képviselőt Buenos Airesból jelenti az AFP. Buenos Aires-i lakásá­ról tegnapelőtt ismeretlen tettesek elhurcolták Adan Pedrini volt peronista kép­viselőt, a Chaco tartomá­nyi peronista képviselők elnökét. Mint hozzátarto­zói közölték, az ember­rablást öt felfegyverzett polgári személy hajtotta végre. Fukuda Párizsban Raymond Barre francia miniszterelnök a párizsi Hotel Matignon előtt köszö­nti Takeo Fukuda japán kor­mobn­jót aki mától részt vesz a hét legfejlettebb nyu­gati állam bonni csúcsértek­ezletén. SRI LANKA Hameed külügyminiszter holnap indul Belgrádba Colombóból jelenti a Tan­jug: Srí Lanka küldöttségét az ország külügyminisztere fog­ja vezetni az el nem kötele­zett országok belgrádi kül­ügyminiszteri értekezletére. Mint hivatalosan közölték, a delegációban az A. S. C. Hameed külügyminiszteren kívül helyet kap J. B. Fer­nando, az ország ENSZ- nagykövete, M. Wijegoona­­wardena belgrádi nagykövet és számos szakértő. Hemeed miniszter holnap keb­ítra, s mielőtt Jugoszlá­viába érkezne, rövid időt Londonban tölt. A CIPRUSI PUCCS 4. ÉVFORDULÓJA Kiállás Makariosz politikája mellett A parlament felhívása a néphez — Elítélik az államcsínyt és a török inváziót szirénák pontban 8.20 óra­kor szólaltak meg; ebben az időpontban vonultak fel Ni­­kózia utcáin 1974. július 15- én az akkori athéni kato­na, junta parancsnoksága alatt álló puccsisták első páncélkocsijai, hogy meg­­döntsék az alkotmányos rendet. A szirénázás pillanatában a Trodosz-hegységben, a Kiko-kolostor közelében a politikai szervezetek képvi­selői megkoszorúzták a ta­valy , elhunyt Makariosz ér­sek sírját, aki négy évvel ezelőtt a puccsisták fő cél­pontja volt. Tegnap reggel Nikóziában a ciprusi parlament rendkí­vüli ülésén megszavazott határozatában elítélte a puccsot és az azt követő in­váziót. Egyszersmind felszó­lította a népet, hogy tömö­rüljön Kiprianu államfő körül, s küzdjön azért, hogy a ciprusi probléma Maka­riosz politikája alapján s az ENSZ-határozatok szel­lemében nyerjen megoldást. Tegnap este emlékünne­pélyt tartottak a puccsisták által felgyújtott elnöki pa­lota romjainál. Nikóziából jelenti a Tan­jug: Rövid munkabeszüntetés és szirénavijjogás jelezte tegnap reggel Nikóziában a ciprusi államcsíny negyedik évfordulóját. A légvédelmi Addis Abeba nem tárgyal az eritreai mozgalmakkal A nairobi etióp nagy­­követség szóvivője kö­zölte: az Addis Abeba-i kormány visszautasítot­ta az eritreai szeparatis­ta mozgalmak vezetői­nek javaslatát, hogy tár­gyalások útján oldják meg a tartomány prob­lémáját. A szóvivő szerint a két mozgalom képvise­lőinek felhívása merő propaganda s a kor­mány rákényszerül, hogy katonailag számol­jon le a szeparatisták­­kal. (Reuter) Vasárnap, 1978. júl. 16. Parlamenti küldöttségünk az USA-ba látogat Az együttműködés megerősítése Jugoslav Markovic­re borították, hogy az Egye­zetésével július 17-e sült Államoknak érdeke az és 20-e között, az erős és független Jugoszlá­­amerikai kongresszus meg via mint Európa és a ki­­hívására, hivatalos látogat­tás egyensúlyának, béké­­s­tást tesz az Egyesült Állam­mének és stabilitásának té­mákban a JSZSZK képvé­­nyezője. Kidomborították selőházának küldöttsége, azt is, hogy az USA meg- A delegáció ezúttal viszo-­becsüli Jugoszlávia ragasz­tozza az amerikai képvise­lodását az el nem kötele­­lőház küldöttségének 1975. tettség politikájához, évi jugoszláviai látogatás A bilaterális együttmű­­süt­­ködés legfontosabb összete A két parlament közötti k61,közé tartoz­nak a­z az­ együttműködés meglehető­ dasági viszonyok. Tavaly a sen nagy hagyományra te- gazdasági csere tetemesen hint vissza. Az utóbbi 15 megnövekedett, a kinalko­­év során több mint 100 sze z° lehetőségek azonban ju­nátor és kongresszusi kényi g°szlav gazdasági szakertök fele kereste fel Jugoszláv­ szerint sokkalta nagyob­­at, köztük olyan kimagas- laku­ló politikusok is, mint Az amerikai kongresszus William Fulbright. Gerald és képviselőhöz igen Jon­ Ford, Mike Mansfield, tos és befolyásos tényező Henry Jackson, George az Egyesült Államok társa McBovern, Edward Kenne­dalmi és politikai életében, dr. A jugoszláv képviselő- s ez is arra mutat, hogy a ház küldöttségeinek látó- jugoszláv parlamenti kop­­gatásaira azonban nem kép­viselők és vendéglátóik ta­rült sor. Ezzel a holnap látkozója­ igen fontos lesz. kezdődő első hivatalos Iá- küldöttségünk találkozni fogatássall éppen ezért nyíl és tárgyalni fog az USA ván sokat nyer és újabb legmagasabb rangú vezetői tartalommal telítődik a két ver­s politikai, gazdasági parlament, egyszersmind a és kulturális életének más két ország kétoldalú kimagasló személyiségei­­együttműködése is, vei. Jugoszlávia és az Egye­sült Államok kapcsolatai A tárgyalások minden főként az utóbbi időben bizonnyal felölelik állandóan felfelé ívelnek, majd a kétoldalú Ehhez nyilván hozzásegítet együttműködés legkülönfé­­téb a két ország vezető sze­lebb vonatkozásait, az idő mélyiségeinek találkozóit­ és­szerű nemzetközi kérdé­­megbeszélései, amelyek so­keket egyaránt. Kézenfek­­ván kimerítő eszmecsere ve, hogy a JSZSZK képvi­solyt az időszerű nemzet­ felőházának küldöttsége tó­közi problémákról, a két­jékoztatja majd vendéglő­iés tájékoztatta egymást a tóti Jugoszlávia nemzetkö­­nemzetközi történésekkel és tevékenységéről — külö kapcsolatos nézeteiről, s nős tekintettel a küszöbön egyúttal a kétoldalú együtt álló belgrádi külügyminisz­takuics távlatait is fel­­téri értekezletre —, nemhit mértékü­lönben hazánk társadalmi­gazdasági fejlődéséről. T­ito elnök márciusi lá Mindez amellett szólá­togatása és Carter­el Koer jugoszláv parlamenti nőkkel folytatott küldöttség első hivatalos megbeszélései, mindkét fél látogatása, igen nagy jelen egybehangzó értékelése sze­pőségű lesz. A találkozók h­at, igen fontos mérföld- és a megbeszélések min­­köve volt a jugoszláv—­den bizonnyal előmozdít­­amerikai kapcsolatoknak, ják majd az­ együttműköd­és számottevően előmozdí­­dés további fejlődését, még tótta az egyenrangúságra, pedig azokon az alapokon, a kölcsönös megbecsülésre amelyek Tito elnök jeg- és megértésre támaszkodó utóbbi amerikai látogatása együttműködés továbbié,!- ,...___ -lesztését. A két elnök kör alkalmával újabb megelő­­zös nyilatkozatában kidem­lítést nyertek. (Tanjug) . Szadat üdvözlő távirata Titónak Egyiptom felé utazóban, Jugoszlávia fölött átrepülve. Anvar el Szadat egyiptomi elnök az alábbi táviratot küldte Josip Broz Tito köz­­társasági elnöknek: „örömömre szolgál, hogy kíséretem és a magam ne­vében, hazafelé utazóban, a legszívélyesebb üdvözle­teimet küldhetem Excellen­ciádnak. Köszönettel tarto­zom önnek a közel-keleti béke kérdésében vallott ál­láspontjáért. Sok boldog­ságot és jó egészséget kí­vánok, valamint azt, hogy Jugoszlávia baráti népe tovább haladjon a fejlő­dés útján.” ECUADOR Elnökválasztás katonai felügyelettel­ ­ Visszaállítják a polgári rendszert Quitóból jelenti az AFP. Körülbelül 15 000 katona felügyel ma az ecuadori el­nökválasztásokra — közölték tegnap hivatalosan az or­szág fővárosában. Nyolc év után ez lesz az első elnök­­választás Ecuadorban. A katonaságnak az lesz a feladata, hogy biztosítsa a választások normális lefo­lyását és felügyeljen a rend­re. Az eddigi katonai kor­mány tagjai megegyezésre jutottak, hogy visszaállítják az országba a polgári hatal­mat, és engedélyezik a pár­tok tevékenységét.

Next