Magyar Szó, 1978. november (35. évfolyam, 316-328. szám)
1978-11-16 / 316. szám
Csütörtök, 1978. nov. 16. MAGYAESZÓ MAI KOMMENTÁRJAINK spontos találkozó Josip Broz Tito köztársasági elnöknek, a JKSZ elnökének meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, a Román SZK elnöke. Tito és Ceausescu elnök rendszeres találkozói megerősítik a két szomszédos szocialista ország baráti együttműködésének folyamatos fejlődését. Az ilyen hagyományos találkozók és megbeszélések egyszersmind erőteljesen ösztönzik a Jugoszlávia és Románia közötti kapcsolatok gazdagítását. E kapcsolatok keretében nagyfokú kölcsönös bizalom és együttműködés jött létre minden téren az egyenrangúság, a belső fejlődés sajátos útjai és a nemzetközi helyzet méltányolásának közismert elvei alapján. Ceausescu elnök látogatását, valamiint Tito és Ceausescu találkozóját azokkal a törekvésekkel és kölcsönös óhajokkal összefüggésben szemlélhetjük, hogy az immár hagyományos, sokoldalú, nyílt és baráti véleménycsere során felmérjék, milyen lehetőségek vannak az egyébként igen eredményes együttműködés még magasabb szintre emelésének és minden téren való gazdagításának. Jugoszláv politikai körök hagsúlyozzák, hogy ez a gyümölcsöző, sikeres és baráti együttműködés általában véve ösztönzést jelenthet és példaként szolgálhat a jószomszédi együttműködés fejlesztésére. A legmagasabb szintű találkozón kívül a jugoszláv —román együttműködésre jellemző más magas rangú vezetők gyakori kölcsönös látogatása, valamint a párt- és egyéb küldöttségek cseréje, a jugoszláv köztársaságoknak a román intézményekkel való együttműködése, a parlamentek, valamint a városok együttműködése. Mindez kiegészíti a két ország közötti kapcsolatokat, és előmozdítja az egészében vett együttműködést. Gazdasági téren az együttműködés az elmúlt néhány évben állandóan fejlődött, jóllehet még nincs kihasználva minden lehetőség. Az árucsere-forgalom évi értéke körülbelül 350 millió dollár, ez azonban nem jelenti a végső határt, de nem ez a jugoszláv—román gazdasági együttműködés egyedüli jellemzője. A két ország egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gazdasági egybekapcsolódás tartós formáira, s e téren jelentős eredmények születtek. Ide tartozik elsősorban a dunai vízerőműrendszer (a Vaskapu I. és a Vaskapu II.) kiépítése, a petrolkémiai együttműködés stb. Folyamatban vannak a tárgyalások számos más gazdasági egyezmény megkötéséről. Tito és Ceausescu elnök küszöbönálló találkozója úgyszintén alkalmat nyújt arra, hogy véleményt cseréljenek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, amelyekkel kapcsolatban az álláspontjaik igen közeliek. Logikusan feltételezhető, hogy jelentős figyelmet szentelnek majd az európai fejleményeknek, a balkáni együttműködésnek, valamint a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseinek is. (Tanjug) A nemzetközi biztonságról A jugoszláv kormány értesítette az ENSZ főtitkárát, hogy aggasztják a Biztonsági Tanácsnak a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére kifejtett tevékenységben elszenvedett kudarcai. Gyakran megszegik az ENSZ-alapokmányt, veszély fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot, ezzel kapcsolatban kormányunk megállapítja: ilyen helyzetekben a Biztonsági Tanács tevékenysége sikertelen, s ez azzal fenyeget, hogy meginog a rendszer, amelyen az ENSZ alapul. Ezért a jugoszláv kormány azt üzeni, hogy „parancsoló szükségszerűség” elősegíteni azt, hogy a világszervezetnek ez a szerve hatékonyabbá váljon legfontosabb kötelességének végzésében. A szóban forgó jugoszláv nyilatkozatot Kurt Waldheim főtitkár közzétette mint az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentumát. A nyilatkozatról most ismét megindul a vita az ENSZ politikai főbizottságában. Jugoszláv értékelés szerint az említett nyilatkozat rendkívül jelentős platformnak bizonyult. Jugoszlávia e megállapítását többek között azzal is szemléltette, hogy az el nem kötelezett országok és más fejlődő országok öszszes értekezletein tevékenyen kimunkálják a nyilatkozatban foglalt tételeket, és éppen az említett országoknak az ENSZ keretében kifejtett erőfeszítései révén a dokumentum számos tétele valóra vált. Definiálták az agresszió fogalmát, előrehaladás történt a gyarmati uralom alatt sínylődő népek felszabadításában, kibontakozott az akció az új nemzetközi gazdasági rendszer megteremtésére, megtartották az ENSZ leszereléssel foglalkozó rendkívüli közgyűlését, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, és erőfeszítések történnek az értekezleten megindult folyamat további kibontakoztatására. Úgyszintén megtartották a belgrádi értekezletet is, hogy a részvevő országok betekintést nyerjenek abba, meddig jutottak az európai csúcsértekezlet határozatainak alkalmazásában. A belgrádi értekezletet egyébként megromlott nemzetiközi viszonyok között tartották meg, akkor, amikor az enyhülési folyamat ingadozott. Ezen az értekezleten mégis bebizonyosodott, hogy az európai népek létfontosságú érdeke a helsinki záróokmányban foglalt elvek további fejlesztése és alkalmazása. Jugoszlávia követeli, hogy azatomhatalmak vállaljanak „nagyobb kötelezettséget” a nukleáris leszerelés politikája terén és az atomfegyverek betiltására vonatkozóan, valamint azzal kapcsolatban, hogy eltávolítják az idegen katonai támaszpontokat és katonai erőket mások területéről, megteremtik a béke és az együttműködés övezeteit, közöttük a Földközi-tenger térségében is. A jugoszláv kormány egyébként nagy figyelmet szentel a mediterrán térsének, ezt a világ egyik válsággócának tekinti, amely a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. Ezért újabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a mediterrán térségben a helyzet az európai csúcsértekezlet záróokmányával összhangban alakuljon. (Tanjug) PAHR NYILATKOZATA Javulnak a jugoszláv— osztrák kapcsolatok Bécsből jelenti a Tanjug. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy a következő turisztikai idényig két határátjáró nyílik Ausztria és Jugoszlávia között. A későbbi időszakban még egy megnyitása is várható. Pahr nyilatkozata szerint megállapodás született arról is, hogy kivizsgálják annak lehetőségét, hogy négy meglevő kishatárforgalmi átkelőhelyet nemzetközi utasforgalmi átjáróvá bővítenek. A parlament beruházási bizottsága vitát folytatott a kormány külpolitikájáról. A vitában felszólaló képviselők kérdéseire válaszolva Willibald Pahr megállapította, hogy a jugoszláv—osztrák kapcsolatok jelentősen javultak, és várható, hogy gyakoribbak lesznek a kölcsönös látogatások, beleértve a miniszterek látogatásait TANZÁNIAI—UGANDA! HÁBORÚ A HARC TOVÁBB TART Amin nem rendelte vissza csapatait , Tanzánia tartalékos alakulatokat vezérelt a frontra Tanzánia hatszáz tartalékos katonát vezényelt a frontra, közölték Dar es Salaamban. A harctérről továbbra is szűkszavú jelentések érkeznek. A tanzániai rádió csupán annyit közölt, hogy a harcok folytatódnak. A Dar es Salaam-i sajtó és rádió figyelmeztette az ország polgárait, hogy ne üljenek fel az ugandai propagandának. A figyelmeztetés valószínűleg Amin több ízben megcáfolt nyilatkozatára vonatkozik, hogy az ugandai alakulatok kivonultak a megszállt tanzániai területről. A Reuter értesülése szerint Amin üzenetet intézett az Afrikai Egységszervezet vezetőihez. Megismételte, hogy kész kivonni csapatait Tanzániából. Dar es Salaam-i közlemény szerint Tanzánia előkészületeket tesz az ellentámadásra, hogy kiűzze az ugandai alakulatokat területéről. Az afrikai országok többsége kidomborította, hogy az ugandai csapatoknak Tanzániába való betörése aláásta Afrika egységét, csökkentette Tanzánia szerepét a délafrikai fajüldöző rezsimek elleni harcban. Tegnap Kenya is felszólította Amin elnököt, hogy haladéktalaná rendelje haza csapatait a megszállt területekről. Indira Gandhi Londonban Indira Gandhi volt indiai miniszterelnök, tegnap egyhetes magánlátogatásra elutazott Nagy-Britanniába. Angliában részt vesz apjának, Jawaharlal Nehrunak születési évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Gandhi asszonyt az Indiai Tengerentúli Kongreszszus látja vendégül a szigetországban. (Tanjug) LIBANON ÉJSZAKAI CSATÁROZÁSOK Készül a kormány új akcióterve • Mi legyen a libanoni hadsereg szerepe Szarkisz libanoni államfő elnökölt a kormány tegnapi rendkívüli ülésén. A kabinetnek el kellene fogadnia az ország helyzetének rendezésére vonatkozó új akciótervet. Jóllehet a bejrúti napilapok tegnap számos változatban ismertették az új akciótervet, ennek ellenére teljes bizonyossággal csak az állítható, hogy a terv egyebek között előirányozta, hogy az alakuló libanoni hadsereg, rendőrség és az arab-közi békefenntartó erők gondoskodnak a nehézfegyverek begyűjtéséről, valamint a rend megszilárdításáról. A bejrúti újságok többsége kételyét fejezte ki, hogy a kormánynak sikerült elfogadnia az akciótervet. Továbbra is nézeteltérésre ad okot a libanoni hadsereg helyzetének és szerepének kérdése. A Szíria és a haladók támogatását élvező El Hossz kormányfő szorgalmazta, hogy a reguláris hadsereget „egészséges alapon” szervezzék újjá. A tisztikar többségét ugyanis korábban keresztények, elsősorban szélsőjobboldaliak alkották. Egyre gyakrabban lőnek a bejrúti utcákon. Szerdára virradó éjszaka nagyobb méretű összecsapás volt a főváros kereskedelmi negyedében, a kikötő közelében. Időnként akcióba lépett a szíriai és a jobboldali tüzérség is. A jobboldali sajtó tegnap reggel azt állította, hogy palesztin harcosok újabb rohamot intéztek a jobboldaliak állása ellen. Egy újsághír szerint az utóbbi 24 órában hatan életüket vesztették, 18-an megsebesültek. (Tanjug) 3. oldal KÖZEL-KELETI VÁLSÁG Carter áthidaló javaslata összeült az izraeli kormány — Egy éven belül választások Ciszjordániában és Gázában? — A washingtoni béketárgyalások második hónapja Az egyiptomi és izraeli küldöttség tegnap folytatta a béketárgyalásokat Washingtonban, noha három nappal ezelőtt olyan hírek keltek szárnyra, hogy Szadat egyiptomi elnök felfüggeszti a megbeszéléseket. A két küldöttség második hónapja tárgyal. Szadat és Begin izraeli kormányfő tanácskozásra hazarendelte Ghali, illetve Moshe Dayan külügyminisztert. Tegnap reggel Jeruzsálemben összeült az izraeli kormány, s megvitatta Carter legújabb áthidaló javaslatát. A béketárgyalásokon alapvető probléma továbbra is az, hogy a Jordán folyó nyugati partvidékének és Gáza övezetnek jövőjét, öszsze kell-e vagy sem kapcsolni a békeszerződéssel. Jeruzsálemi megfigyelők szerint a Begin-kabinet minisztereinek többsége nem tette magáévá az amerikai kompromisszumos javaslatot. Még nem közölték, mit indítványoz Washington. Az izraeli Haarec napilap kiderítette, hogy a javaslat szerint 1979 végéig választásokat kellene tartani a nyugati partvidéken és Gázában. A palesztin problémán kívül Washingtonnak gondot okoz a tárgyalófelek segélykérelme is. Izrael csapatainak és polgárainak a Sinaifélszigetről való visszavonásáért 3,2 milliárd dollárt kér az USA-tól. Erlich izraeli pénzügyminiszter gazdasági segélykérelmet intézett Michael Blumenthal amerikai pénzügyminiszterhez. Blumenthal azonban csalódást keltett Izraelben nyilatkozatával. Kijelentette, hogy az USA nem teljesíti Tel Aviv gazdasági követeléseit. Tegnap megérkezett Washingtonba Mubarak egyiptomi alelnök. Tolmácsolja Szadat elnöknek Carterhoz intézett üzenetét. Izrael az egyiptomi indítványra vár Mielőtt döntést hoz a további béketárgyalások menetéről, Izrael megvitatja az új egyiptomi javaslatot, közölte Begin a kormány tegnapi ülése után. Más hír szerint Szadat kedden állítólag kijelentette, hogy nem írja alá a békeszerződést Izraellel, ha nem kapja vissza legalább Gáza egy részét. , Arafat: Nem tárgyalunk Izraellel Az igazságos, világszerte elismert békéért küzdünk, mondta a tegnapi sajtóértekezleten Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. Kijelentette, hogy szervezete nem tárgyal Izraellal, összhangban a khartúmi, rabati és bagdadi arab csúcstalálkozó határozataival. Szerinte Camp Davidban Szadat kapitulált Begin követelései elől. Azt állította, a palesztinok folytatják a harcot ha Egyiptom különbékét is köt Izraellal. FORRONGÓ ULSTER Az Ш nagy offenzívája Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai tegnap folytatták a Nagy-Britannia ellen irányuló idei legnagyobb offenzívájukat. Északírország-szerte számos robbanás történt. A brit hadsereg szakértői Belfastban és környékén több pokolgépet ártalmatlanná tettek. Kilenc pokolgépet fedeztek fel egy Belfast felé tartó gépkocsiban. A tegnapi és tegnapelőtti merényletek tetemes kárt okoztak, szerencsére emberéletet nem követeltek. A tegnapi robbanások következtében 37-en könnyebben megsebesültek. (AP) Mozifegyelem Tibetben Szabadlábra helyezték az 1959. évi lázadás részvevőit — A dalai láma is hazatérhet? Azok a „reakciós bűnözők”, akik 1959-ben részt vettek a tibeti lázadásban, most közkegyelemben részesültek, és szabadlábra helyezték őket. A hírt a kínai hírügynökség jelentette Lhászából, Tibet fővárosából. A lázadás célja az volt, hogy ez az autonóm tartomány elszakadjon az anyaországtól, Kínától. A közkegyelem meghirdetésével egyidejűleg felszólították „mindazokat a tibeti nemzetiségű kínai hazafiakat, akik külföldön élnek, hogy szabadon térjenek vissza az országba.” Ez a felszólítás vonatkozik a „felsőbb osztályok” tagjaira is, akik az 1959. évi lázadás után elmenekültek Tibetből és főleg Indiában telepedtek le. Annak idején velük együtt elhagyta Tibetet vezetőjük, ezer méter. A kínaiak bevonulása után a Kínai NK-hoz csatolták. A területen rettenetes volt a nyomor, a társadalmi viszonyok fejlődése megrekedt a rabszolgatartó vagy feudális és vallási jellegű társadalmi viszonyok szintjén. A társadalom felsőbb és alsóbb osztályokra tagolódott, s nagy volt a lá- maizmus szerepe. Amikor megkezdődtek a társadalmi reformok, az uralmon levő osztályok képviselői fegyveres felkelést robbantottak ki, azzal a céllal, hogy elszakadnak Kínától. Mint később Mao Cetung megállapította, „ez a felkelés nem a vallás, hanem az országkérdése volt”. Miután a kínai hadsereg beavatkozott ,a lázadók és a lakosság egy része (mintegy 100 000 fő) a dalai láma vezetésével Indiába szökött. Ekkor Tibetben társadalmi reformkezdődt, és szabadságot hozott több ezer raba dalai láma is, a jelekből ítélve ez a felhívás őrá is vonatkozhat, bár a felszólítás nem tesz külön említést erről. A dalai láma esetleges viszszatérését bizonyos különleges feltételekhez kötnék. A hazatérőknek szavatolják a teljes amnesztiát, és nem vonják őket felelősségre a múltban tanúsított magatartásukért. Hír szerint a tibeti kormány megfelelő munkát is biztosít számukra. Az előzményekhez tartozik, hogy a Kínai NK felszabadulása után 1951-ben a kínai hadsereg bevonult Tibetire. Ezt a területet a „világ tetejének” nevezik, mivel átlagos tengerszint feletti magassága több mint négy szolga és jobbágy számára. KÖZÖS PIAC Kétszázezer tonna élelmiszer veszendőbe ment A Közös Piac kilenc országában az idén betakarított termésből 201 000 tonna gyümölcs és főzelékféle ment tönkre, mert mint „fölösleget” bevonták a piacról és megsemmisítették, vagy állati takarmányként használták fel. A hírt a Közös Piac Végrehajtó Bizottsága közölte az Európai Parlament egyik képviselőjének kérdésére adott írásbeli válaszában. A mezőgazdasági termények „visszavonására” — a Végrehajtó Bizottság szavaival élve — azért volt szükség, hogy fenntartsák a Közös Piac szavatolta terményárakat. A 201 000 tonna termény legnagyobb része őszibarack volt (60 000 tonna), továbbá karfiol, mandarin, paradicsom, narancs és alma. Az élelmiszer összértékét körülbelül 30 millió dollárra becsülik, e termények szavatolt közös piaci ára rendszerint 50 százalékkal magasabb, mint a többi országokban. (Tanjug)