Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)

1979-02-01 / 30. szám

4 BELPOLITIKA Áron alul is szárítunk Két vélemény a kukoricamentésről a verbászi kombinátban Verbászon két illetékes szerve­zetben meglehetősen eltérően ítél­ték meg a kukorica mentésére végzett munkát és annak eredmé­nyét. A kombinát társastermelési rész­legében a termelőkkel legközvet­lenebb kapcsolatban álló felvásárló osztály felelős alkalmazottja azt mondta, hogy a sajtóban, a rádió­ban és a televízióban kitartóan is­métlődő figyelmeztetés meghozta az eredményt. A földművesek el­kezdték morzsolni és szállítani a kukoricát. Volt közöttük olyan is, aki korai hibridet termesztett, s teljesen ép, egészséges termést hozott. — Mondtuk is neki, ezzel még ráért volna, mert semmi sem veszélyezteti, akár tavaszig sem penészedett volna meg. De az ember azt mondta, megijedt, hogy baja lesz, s gondolta, jobb, ha biz­tonságba helyezi, vagyis eladja — meséli a közvetlen és,igen közlé­keny alkalmazott. ф Általában milyen fokú a pe­nészedés az átadott kukoricán? — öt-hat százalékos romlottsá­got állapít meg az átvevő. Főleg, azokra vonatkozik ez, akik még a hidegben a fagyos kukoricát mor­zsolták le, mert most, az esős idő­ben nagyban morzsolnak ugyan, de kevesen adják át, várják, hogy elálljon az eső. Egyébként én min­den földművesnek mondom, ami­kor ide jön bármiért is a pénztár­hoz, hogy ellenőrizze a kukoricá­ját, mert szemre egészségesnek látszik, a góré külső részében le­vő csövek nem penészesek, de ko­torjon egy kicsit beljebb, s ha ott penészt lát, ne várjon egy napig sem. ф Lényegesebben fokozódott a felvásárlás az utóbbi időben? — Hogyne, legalább 30—40 szá­zalékkal. Ц Mi lenne, ha egy csapásra megkétszereződne? — Semmi, minden mennyiséget át tudnánk venni, akár 40 vagon­nal is naponta, mert mi azonnal szállítjuk a Vitamixnek, a gabo­nafeldolgozó és takarmánykészítő üzemnek. Egy ettől eltérő véleményt a Vi­­tamixben hallottunk. Ott úgy gon­dolják, hogy a kukoricának több mint 10 százaléka ma már hasz­nálhatatlan, és körülbelül 60 szá­zaléka károsult, vagyis fertőzött. Azt mondják, sokkal többre volna szükség, mint amennyit Verbászon tesznek a termés mentése érdeké­ben. Az agronómusoknak tudniuk kell, hogy a társastermelésben ki, milyen hibridet termesztett, és sürgősségi sorrendet felállítaniuk. Azokhoz kell menniük először, akiknek a termése a legnagyobb veszélyben van, vagyis akik kései kukoricát vetettek. Azt is tudják, ki milyen körülmények között és mivel takarította be a termését, kombájnnal vagy kézzel. Van a góréban nedves, földes kukorica is.­­ Ez még romlékonyabb, mint ame­lyik csak nedves, mert a föld több vizet köt le, és jobban szaporod­nak benne a gombafélék (nemcsak a penészgomba), s könnyebben romlik meg a szem. — Nem lenne gond, ha akármi­lyen sokan adnák is át egyszerre termésüket — mondták a Vita­­mixban —, mert naponta 50 va­gonnal át tudnának venni a szá­rítóban. Jelenleg viszont szárító­juk teljesítőképességének csak körülbelül 20 százalékát hasznosít­ják. Pedig anyaguk is van annyi, hogy nem lenne fennaka­dás, bár az idő a le­hető legrosszabb a szárításra. A levegő rendkívül nedves és nehe­zen szárad a szem. ф Mennyibe kerül a kukorica szárítása? — Mi szolgáltatást nem végzünk —, de belső kalkulációnkban 25—35 dinárral szerepelt. Termé­szetesen nem ennyi az ára. Ötven­hatvan pára között mozog. Ha szükség mutatkozik rá, szolgálta­tást is végzünk 35—40 páráért, vagyis áron alul is, mert érde­künk, hogy megmentsük a takar­mányt, hogy az emberek minél többet hizlaljanak. A hízót nekünk adják át, és azon bejön, amit most elveszítünk. Mert a gyár arra fi­zet rá legjobban, ha nincs mit vágnia. LOVAS István ADA Megvalósul a lakásépítési lm Három év alatt 102 társadalmi és 338 magánlakás épült Napjaink egyik leggyakrabban vitatott kérdéséről, a lakásépítés ala­kulásáról Adán is alapos fel­mérés készült. A lakásépítéssel kapcsolatos problémákkal és a to­vábbi tennivalókkal a községi pártfórumok, a küldöttségek és a képviselő-testület tanácsai is fog­lalkoztak. A felmérés szerint az időközben előállt nehézségek ellenére is si­került teljesíteni a középtávú fej­lesztési tervben előirányzottakat. Az elmúlt három évben 102 társa­dalmi lakás épült fel, és az érté­kelések szerint megvannak a reá­lis feltételek, hogy az idén is és jövőre, vagyis a tervidőszak vé­géig még 93 lakás elkészüljön. Ehhez azonban bizonyos kérdése­ket rendezni kell, a lakásépítésben fennakadást okozó szubjektív té­nyezőket ki kell küszöbölni, így például az értékelések szerint nem indokolt az építkezés költségeinek eddigi gyors emelkedése (évente csaknem 20 százalék). A jövőben el kell érni, hogy az építkezési költségek csak az építőanyag­­árak és a létfenntartási költségek (az építőiparban dolgozók szemé­lyi jövedelme) növekedési arányá­nak megfelelő mértékben emel­kedjenek. Az utóbbi három évben részben egyéni eszközökből, részben pedig a munkaszervezetek, illetve a ban­kok által folyósított kölcsönökből jelentős számú, összesen 338 ma­gánlakás épült fel. Mint örvende­tes jelenséget állapították meg, hogy a megántulajdonban épülő lakások is mindjobban megfelel­nek a korszerű lakhatási követel­ményeknek. A lakótér például év­ről évre növekszik: 1976-ban még 85 négyzetméter volt átlagban, 1977-ben már 98 négyzetméter, 1978-ban pedig elérte a 100 négy­zetmétert. Az építkezés további megfelelő ütemének biztosítása érdekében kimondták, hogy a la­kásgazdálkodási érdekközösségnek az építkezési idény kezdetéig ele­gendő telekről kell gondoskodnia. Tagosítás Melencén Az egyéni termelők hektáronként 680 dinár előleggel járulnak hozzá a költségekhez A termőföldek ésszerűbb meg­munkálása és kihasználása érde­kében Közép-Bánát körzetében el­sőként Mel­encén végzik el a tago­sítást. Ez a falu a zrenjanini köz­séghez tartozik. Termőterülete annyira fel van aprózva, hogy a kis parcellák a termelékenység kárára vannak. A megoldás kez­detét jelenti a melencei tagosítás, tekintettel arra, hogy a falu a község legkiterjedtebb kataszteri egysége. A mintegy 16 000 hek­tár földterületből a helyi mező­­gazdasági szervezet 8500, a több mint 2000 háztartásból álló ma­gánszektor pedig 7400 hektáron gazdálkodik. A föld minősége azonban igen eltérő. Amíg az egyéni termelők több mint 7000 hektár megművelhető területet birtokolnak, addig a társadalmi szektor 3400 hektár termőfölddel, 2900 hektár legelővel, csaknem 900 hektár kaszálóval, 90 hektár erdővel, 160 hektár nádassal és 1100 hektár terméketlen területtel rendelkezik. A 16 000 hektár meg­közelítőleg 33 000 parcellából áll, átlag 6,5 kilométeres távolságra a háztartásoktól, nem szólva ar­ról, hogy a társadalmi tulajdonban levő földek is szétszórtak. Az ésszerűbb gépesítés, a föl­­­dek jobb megmunkálása, a költ­ségek csökkentése, a termelés jobb megszervezése, a növényvédelem hathatósabbá tétele, a vízlecsa­poló és öntözőrendszerek kiépítése és még sok más tényező kész­tette a Szervó Mihály Kombinát mezőgazdasági birtokának helyi alapszervezetét és az egyéni ter­melőket arra, hogy még 1976-ban a tagosítás mellett foglaljanak ál­lást. Azóta egy szakbizottság a felmérésekkel, a kataszteri tulaj­donjog kivizsgálásával foglalko­zott. Most van folyamatban a csa­torna- és úthálózat kialakítására vonatkozó előterjesztés elkészítése, ugyanis ettől függ, hogy a társa­dalmi földeket a falu határának külterületén 2—3 tagban összpon­tosítsák, s a kiöregedő földműve­sek parcelláit is ezek közelségében határozzák meg, így nyugdíjazta­tásukkor a felvásárolt területeket a társadalmi földekhez csatolhat­ják. Az egyéni termelők földjeit a faluhoz közelebb összpontosítják mintegy 15 000 parcellával. Je­lenleg 6 minőségi osztályba tar­toznak a földek, a tagosításkor erre is gondot viselnek. Az egyé­ni termelők 660 dinárral járulnak hozzá a költségekhez. No MAGYAR SZÓ 1979. február 1. csütörtök Át kell térni a gazdasági lakbérre A lakásépítés alakulásának elemzése során a lakbérek kérdé­séről is alapos felmérés készült. A felmérés világosan azt mutatja, hogy a lakbérek jelenlegi szintje nem felel meg a szükségleteknek. A vita során javasolták, hogy mi­nél előbb át kell térni az úgy­nevezett gazdasági lakbérekre, amelyek lehetővé teszik a társa­dalmi lakások megfelelő szintű karbantartását és felújítását. K-l ZOMBOR téfin­lá üler tejlel letessu­l­ Számos intézkedés a tejtermelés javítására A zombori, kulai, apatini és topolyai községből szállítják na­ponta a tejet a zombori tej­gyár­ba. Az idén a tervek szerint 20 millió liter tej kerül feldolgozás­ra, kétmillióval kevesebb, mint az elmúlt évben. A nyersanyag 75 százalékát a magánszektor bizto­sítja. Miért van csökkenőben az érdeklődés a tejtermelés iránt? Elsősorban azért, mert két-három éve nem változott a tej ára, a ta­karmány pedig fokozatosan drá­gul. Dusán ZARIC, a felvásárló osz­tály vezetője elmondta, hogy ösz­­szesen 50 átvevőállomásuk van, meglehetősen elhanyagolt állapot­ban. A közeljövőben 3 és fél mil­lió dinárt fordítanak korszerűsí­tésükre, ezenkívül átvevőállomást építenek Bükkszálláson, Lugovón, Žarkovacon, Bilicen és Raszinán. Laboratóriummal is felszerelik ezeket a létesítményeket.­­ Minden állomáson a termelő szeme láttára állapítjuk meg a tej minőségét, hogy minden ter­melő megismerkedjen a zsíregység mérésével, s ha megjegyzést, pa­naszt tesz, azonnal intézkedünk. Állatorvosunk rendszeresen eljár azokhoz a szarvasmarha-tenyész­tőkhöz, akik nagyban foglalkoz­nak tejtermeléssel, hogy lássa, mi­lyen körülmények között termelik a tejet. Negyven társult termelőnk van, főleg a Zombor környéki szállásokról. Igyekszünk minél többet tenni a társulás sikeréért — mondta múlt heti látogatásunk alkalmával Dusán Zárné. Tejtermeléssel nyugdíjbiztosítás A Lomboledban igyekeznek mindent megtenni a tejtermelés föllendítéséért. Erre mindenkép­pen szükség van, hiszen naponta százezer liter tej kell majd hama­rosan, ha elkészül az új üzemrész­leg, jelenleg viszont 40—45 ezer litert dolgoznak föl (idényben 70— 75 ezret), önigazgatási megegyezés alapján jól tejelő faj teheneket szereznek be az érdekelteknek, ezenkívül fejőgépeket és más föl- s szerelést is vásárolhatnak a Me­zőgazdasági Kombinát által folyó­sított kölcsönre. Egy nagyon érdekes és hasznos kezdeményezésről is tudomást sze­reztünk. Hogy minél több nyers­anyaghoz jusson a Lomboled, kü­lön prémiumot ad a nagyobb tej­termelőknek. Beszélgető társunk erről a következőket mondta: — Azok a termelők, akiik évente 30 ezer liternél kevesebb tejet ad­tak át, 5 párás prémiumot kaptak literenként, akik viszont 30 ezer­nél többet termeltek, 10 párás térítésben részesültek. Munkásta­nácsunk a minap arról tárgyalt, hogy még nagyobb kedvezményt adunk: 10, illetve 20 párás lesz a térítés. Arra megállapításra ju­tottunk, hogy az ily módon ösz­­szegyűlt pénzből több földműves is fedezhetné a rokkantsági és nyugdíjbiztosítást. Valóban figyelemre méltó kez­deményezésről van szó. Nem ne­héz kiszámítani: tíz fejőstehén­nel rendelkező termelő évente 50 ezer liter tejet is átadhat, és már­is 10 ezer dináros térítéshez jut, s kifizetheti az 5 500 dináros nyug­díjalapot. HAJNAL Árpád Töltik a tejet a zombori tejgyárban SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TOPOLYAI BÍRÓSÁGON K­­ishártyásik a­z MMM partján A károsultak lettek a tanúk A topolyai községben, Moravi­­cán,­­ Pacséron és környékén nagy visszhangra talált a topo­lyai községközi belügyi titkár­ság nyomozóinak eredményes akciója, melynek során a Topo­lyához tartozó Pacséron hamis­­kártyásokat lepleztek le. Már folyik is az eljárás két személy ellen, ezekben a napokban ké­szül el a vádirat, a főtárgyalást pedig március végére, április elejére tervezik. Mi történt valójában Pacséron? Erre a kérdésre kaptunk vá­laszt szerdán délelőtt a topolyai bíróságon megtartott saj­tótáj­é­koz­­tatóm, amelyen jelen volt Halász József, a községközi belügyi tit­kárság vezetője, Kovács Gyula ügyész, Edelényi-Zelle­ Anikó ügyészhelyettes és Mil­ova­n Salatic községi bíró. Ivan BALUNOVIC 55 éves pa­­csérd nyugdíjas szabó ellen, vala­mint NAGY Ottó, 37 éves pacséri vendéglős ellen eljárás indult, mert hamiskártyázással foglalkoz­tak oly módon, hogy megjelölték a lapokat. A vizsgálat során ki­derült, hogy a kártyások Baluno­­vic lakásán, a későbbiek során pedig Nagy vendéglőjének egyik mellékhelyiségében játszottak a megjelölt kártyákkal, ezeket egyébként a sajtótájékoztatón is bemutatták. A kártyákkal több embertől nyertek nagyobb össze­get. A károsultak között van­­ egye­bek között ZEMANKÓ Ferenc már a vicai zenész, aki saját beis­merése szerint 170 000 dinárt ve­szített, ezenkívül 29 hízott sertést szállított Balunovicna­k, mert más­ként nem tudott fizetni. A másik károsult, MÉSZÁROS Sándor 50 000 dinárt, a harmadik, MAKAI Sándor 65 000 dinárt veszített. — Akciónk rajtaütésszerű volt, Baluinovic lakásán 14 kis formá­tumú, 15 nagyobb formátumú magyar kártyát találtunk, emel­lett pedig 4 tucat francia kártyát, 3 jegyzetfüzetet különböző ada­tokkal. A kártyáik mellett egy do­bozban 35 000 dinár is volt. Mind­ezt elkoboztuk, és ezután indult meg az eljárás. A vizsgálat­ során az is kiderült, hogy milyen mó­don jelölték meg a kártyákat. Egy tucatban például a makkokat gombostűvel szúrták át, ez ugyan alig látható, de mégis jó ismer­tetőjel. Egy másik tucatban a kártya hátlapján levő leveleket grafitceruzával sötétítették e­l bi­zonyos helyeken, hogy fel lehes­sen ismerni — hallottuk Halász Józseftől, a topolyai községközi belügyi osztály vezetőjétől. — Még nem határoztuk meg a tárgyalás napját, de az előzetes kihallgatás után lebonyolítjuk. Maguk a károsultak lesznek­ a ta­nuk a tárgyaláson. Beidéztük még Radovan MICICET, Milorad ŠE­­SEVICET, BENEDEK Lászlót is, mindhárman úgy vallottak, hogy bár kártyáztak, nem vesztettek nagyobb összeget. NAGY István ugyancsak tanú lesz a tárgyalá­son, mert ő szállította ZEMANKO Ferenctől Moravicáról Baluzminé­­hoz Pacsérra a hízott sertést — mondja Eddlényi-Zellei Anikó ügyészhelyettes. Az esethez tartozik, hogy Balu­­novic körül állandó csoport ala­kult ki, tagjai persze rendszerint veszítettek, de annak reményében ültek ismét asztalhoz, hogy egy­szer elúszott pénzüket visszanye­rik. Persze, senki sem feltételezte, hogy jelölt kártyákkal folyik a játék. Nagy Ottó ellen az a vád, hogy tudomása volt a­ megjelölt kár­tyákról, és segítette Balunovicot a hamiskártyázásban. T. L.

Next