Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)
1979-02-01 / 30. szám
4 BELPOLITIKA Áron alul is szárítunk Két vélemény a kukoricamentésről a verbászi kombinátban Verbászon két illetékes szervezetben meglehetősen eltérően ítélték meg a kukorica mentésére végzett munkát és annak eredményét. A kombinát társastermelési részlegében a termelőkkel legközvetlenebb kapcsolatban álló felvásárló osztály felelős alkalmazottja azt mondta, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kitartóan ismétlődő figyelmeztetés meghozta az eredményt. A földművesek elkezdték morzsolni és szállítani a kukoricát. Volt közöttük olyan is, aki korai hibridet termesztett, s teljesen ép, egészséges termést hozott. — Mondtuk is neki, ezzel még ráért volna, mert semmi sem veszélyezteti, akár tavaszig sem penészedett volna meg. De az ember azt mondta, megijedt, hogy baja lesz, s gondolta, jobb, ha biztonságba helyezi, vagyis eladja — meséli a közvetlen és,igen közlékeny alkalmazott. ф Általában milyen fokú a penészedés az átadott kukoricán? — öt-hat százalékos romlottságot állapít meg az átvevő. Főleg, azokra vonatkozik ez, akik még a hidegben a fagyos kukoricát morzsolták le, mert most, az esős időben nagyban morzsolnak ugyan, de kevesen adják át, várják, hogy elálljon az eső. Egyébként én minden földművesnek mondom, amikor ide jön bármiért is a pénztárhoz, hogy ellenőrizze a kukoricáját, mert szemre egészségesnek látszik, a góré külső részében levő csövek nem penészesek, de kotorjon egy kicsit beljebb, s ha ott penészt lát, ne várjon egy napig sem. ф Lényegesebben fokozódott a felvásárlás az utóbbi időben? — Hogyne, legalább 30—40 százalékkal. Ц Mi lenne, ha egy csapásra megkétszereződne? — Semmi, minden mennyiséget át tudnánk venni, akár 40 vagonnal is naponta, mert mi azonnal szállítjuk a Vitamixnek, a gabonafeldolgozó és takarmánykészítő üzemnek. Egy ettől eltérő véleményt a Vitamixben hallottunk. Ott úgy gondolják, hogy a kukoricának több mint 10 százaléka ma már használhatatlan, és körülbelül 60 százaléka károsult, vagyis fertőzött. Azt mondják, sokkal többre volna szükség, mint amennyit Verbászon tesznek a termés mentése érdekében. Az agronómusoknak tudniuk kell, hogy a társastermelésben ki, milyen hibridet termesztett, és sürgősségi sorrendet felállítaniuk. Azokhoz kell menniük először, akiknek a termése a legnagyobb veszélyben van, vagyis akik kései kukoricát vetettek. Azt is tudják, ki milyen körülmények között és mivel takarította be a termését, kombájnnal vagy kézzel. Van a góréban nedves, földes kukorica is. Ez még romlékonyabb, mint amelyik csak nedves, mert a föld több vizet köt le, és jobban szaporodnak benne a gombafélék (nemcsak a penészgomba), s könnyebben romlik meg a szem. — Nem lenne gond, ha akármilyen sokan adnák is át egyszerre termésüket — mondták a Vitamixban —, mert naponta 50 vagonnal át tudnának venni a szárítóban. Jelenleg viszont szárítójuk teljesítőképességének csak körülbelül 20 százalékát hasznosítják. Pedig anyaguk is van annyi, hogy nem lenne fennakadás, bár az idő a lehető legrosszabb a szárításra. A levegő rendkívül nedves és nehezen szárad a szem. ф Mennyibe kerül a kukorica szárítása? — Mi szolgáltatást nem végzünk —, de belső kalkulációnkban 25—35 dinárral szerepelt. Természetesen nem ennyi az ára. Ötvenhatvan pára között mozog. Ha szükség mutatkozik rá, szolgáltatást is végzünk 35—40 páráért, vagyis áron alul is, mert érdekünk, hogy megmentsük a takarmányt, hogy az emberek minél többet hizlaljanak. A hízót nekünk adják át, és azon bejön, amit most elveszítünk. Mert a gyár arra fizet rá legjobban, ha nincs mit vágnia. LOVAS István ADA Megvalósul a lakásépítési lm Három év alatt 102 társadalmi és 338 magánlakás épült Napjaink egyik leggyakrabban vitatott kérdéséről, a lakásépítés alakulásáról Adán is alapos felmérés készült. A lakásépítéssel kapcsolatos problémákkal és a további tennivalókkal a községi pártfórumok, a küldöttségek és a képviselő-testület tanácsai is foglalkoztak. A felmérés szerint az időközben előállt nehézségek ellenére is sikerült teljesíteni a középtávú fejlesztési tervben előirányzottakat. Az elmúlt három évben 102 társadalmi lakás épült fel, és az értékelések szerint megvannak a reális feltételek, hogy az idén is és jövőre, vagyis a tervidőszak végéig még 93 lakás elkészüljön. Ehhez azonban bizonyos kérdéseket rendezni kell, a lakásépítésben fennakadást okozó szubjektív tényezőket ki kell küszöbölni, így például az értékelések szerint nem indokolt az építkezés költségeinek eddigi gyors emelkedése (évente csaknem 20 százalék). A jövőben el kell érni, hogy az építkezési költségek csak az építőanyagárak és a létfenntartási költségek (az építőiparban dolgozók személyi jövedelme) növekedési arányának megfelelő mértékben emelkedjenek. Az utóbbi három évben részben egyéni eszközökből, részben pedig a munkaszervezetek, illetve a bankok által folyósított kölcsönökből jelentős számú, összesen 338 magánlakás épült fel. Mint örvendetes jelenséget állapították meg, hogy a megántulajdonban épülő lakások is mindjobban megfelelnek a korszerű lakhatási követelményeknek. A lakótér például évről évre növekszik: 1976-ban még 85 négyzetméter volt átlagban, 1977-ben már 98 négyzetméter, 1978-ban pedig elérte a 100 négyzetmétert. Az építkezés további megfelelő ütemének biztosítása érdekében kimondták, hogy a lakásgazdálkodási érdekközösségnek az építkezési idény kezdetéig elegendő telekről kell gondoskodnia. Tagosítás Melencén Az egyéni termelők hektáronként 680 dinár előleggel járulnak hozzá a költségekhez A termőföldek ésszerűbb megmunkálása és kihasználása érdekében Közép-Bánát körzetében elsőként Melencén végzik el a tagosítást. Ez a falu a zrenjanini községhez tartozik. Termőterülete annyira fel van aprózva, hogy a kis parcellák a termelékenység kárára vannak. A megoldás kezdetét jelenti a melencei tagosítás, tekintettel arra, hogy a falu a község legkiterjedtebb kataszteri egysége. A mintegy 16 000 hektár földterületből a helyi mezőgazdasági szervezet 8500, a több mint 2000 háztartásból álló magánszektor pedig 7400 hektáron gazdálkodik. A föld minősége azonban igen eltérő. Amíg az egyéni termelők több mint 7000 hektár megművelhető területet birtokolnak, addig a társadalmi szektor 3400 hektár termőfölddel, 2900 hektár legelővel, csaknem 900 hektár kaszálóval, 90 hektár erdővel, 160 hektár nádassal és 1100 hektár terméketlen területtel rendelkezik. A 16 000 hektár megközelítőleg 33 000 parcellából áll, átlag 6,5 kilométeres távolságra a háztartásoktól, nem szólva arról, hogy a társadalmi tulajdonban levő földek is szétszórtak. Az ésszerűbb gépesítés, a földek jobb megmunkálása, a költségek csökkentése, a termelés jobb megszervezése, a növényvédelem hathatósabbá tétele, a vízlecsapoló és öntözőrendszerek kiépítése és még sok más tényező késztette a Szervó Mihály Kombinát mezőgazdasági birtokának helyi alapszervezetét és az egyéni termelőket arra, hogy még 1976-ban a tagosítás mellett foglaljanak állást. Azóta egy szakbizottság a felmérésekkel, a kataszteri tulajdonjog kivizsgálásával foglalkozott. Most van folyamatban a csatorna- és úthálózat kialakítására vonatkozó előterjesztés elkészítése, ugyanis ettől függ, hogy a társadalmi földeket a falu határának külterületén 2—3 tagban összpontosítsák, s a kiöregedő földművesek parcelláit is ezek közelségében határozzák meg, így nyugdíjaztatásukkor a felvásárolt területeket a társadalmi földekhez csatolhatják. Az egyéni termelők földjeit a faluhoz közelebb összpontosítják mintegy 15 000 parcellával. Jelenleg 6 minőségi osztályba tartoznak a földek, a tagosításkor erre is gondot viselnek. Az egyéni termelők 660 dinárral járulnak hozzá a költségekhez. No MAGYAR SZÓ 1979. február 1. csütörtök Át kell térni a gazdasági lakbérre A lakásépítés alakulásának elemzése során a lakbérek kérdéséről is alapos felmérés készült. A felmérés világosan azt mutatja, hogy a lakbérek jelenlegi szintje nem felel meg a szükségleteknek. A vita során javasolták, hogy minél előbb át kell térni az úgynevezett gazdasági lakbérekre, amelyek lehetővé teszik a társadalmi lakások megfelelő szintű karbantartását és felújítását. K-l ZOMBOR téfinlá üler tejlel letessul Számos intézkedés a tejtermelés javítására A zombori, kulai, apatini és topolyai községből szállítják naponta a tejet a zombori tejgyárba. Az idén a tervek szerint 20 millió liter tej kerül feldolgozásra, kétmillióval kevesebb, mint az elmúlt évben. A nyersanyag 75 százalékát a magánszektor biztosítja. Miért van csökkenőben az érdeklődés a tejtermelés iránt? Elsősorban azért, mert két-három éve nem változott a tej ára, a takarmány pedig fokozatosan drágul. Dusán ZARIC, a felvásárló osztály vezetője elmondta, hogy öszszesen 50 átvevőállomásuk van, meglehetősen elhanyagolt állapotban. A közeljövőben 3 és fél millió dinárt fordítanak korszerűsítésükre, ezenkívül átvevőállomást építenek Bükkszálláson, Lugovón, Žarkovacon, Bilicen és Raszinán. Laboratóriummal is felszerelik ezeket a létesítményeket. Minden állomáson a termelő szeme láttára állapítjuk meg a tej minőségét, hogy minden termelő megismerkedjen a zsíregység mérésével, s ha megjegyzést, panaszt tesz, azonnal intézkedünk. Állatorvosunk rendszeresen eljár azokhoz a szarvasmarha-tenyésztőkhöz, akik nagyban foglalkoznak tejtermeléssel, hogy lássa, milyen körülmények között termelik a tejet. Negyven társult termelőnk van, főleg a Zombor környéki szállásokról. Igyekszünk minél többet tenni a társulás sikeréért — mondta múlt heti látogatásunk alkalmával Dusán Zárné. Tejtermeléssel nyugdíjbiztosítás A Lomboledban igyekeznek mindent megtenni a tejtermelés föllendítéséért. Erre mindenképpen szükség van, hiszen naponta százezer liter tej kell majd hamarosan, ha elkészül az új üzemrészleg, jelenleg viszont 40—45 ezer litert dolgoznak föl (idényben 70— 75 ezret), önigazgatási megegyezés alapján jól tejelő faj teheneket szereznek be az érdekelteknek, ezenkívül fejőgépeket és más föl- s szerelést is vásárolhatnak a Mezőgazdasági Kombinát által folyósított kölcsönre. Egy nagyon érdekes és hasznos kezdeményezésről is tudomást szereztünk. Hogy minél több nyersanyaghoz jusson a Lomboled, külön prémiumot ad a nagyobb tejtermelőknek. Beszélgető társunk erről a következőket mondta: — Azok a termelők, akiik évente 30 ezer liternél kevesebb tejet adtak át, 5 párás prémiumot kaptak literenként, akik viszont 30 ezernél többet termeltek, 10 párás térítésben részesültek. Munkástanácsunk a minap arról tárgyalt, hogy még nagyobb kedvezményt adunk: 10, illetve 20 párás lesz a térítés. Arra megállapításra jutottunk, hogy az ily módon öszszegyűlt pénzből több földműves is fedezhetné a rokkantsági és nyugdíjbiztosítást. Valóban figyelemre méltó kezdeményezésről van szó. Nem nehéz kiszámítani: tíz fejőstehénnel rendelkező termelő évente 50 ezer liter tejet is átadhat, és máris 10 ezer dináros térítéshez jut, s kifizetheti az 5 500 dináros nyugdíjalapot. HAJNAL Árpád Töltik a tejet a zombori tejgyárban SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TOPOLYAI BÍRÓSÁGON Kishártyásik az MMM partján A károsultak lettek a tanúk A topolyai községben, Moravicán, Pacséron és környékén nagy visszhangra talált a topolyai községközi belügyi titkárság nyomozóinak eredményes akciója, melynek során a Topolyához tartozó Pacséron hamiskártyásokat lepleztek le. Már folyik is az eljárás két személy ellen, ezekben a napokban készül el a vádirat, a főtárgyalást pedig március végére, április elejére tervezik. Mi történt valójában Pacséron? Erre a kérdésre kaptunk választ szerdán délelőtt a topolyai bíróságon megtartott sajtótájékoztatóm, amelyen jelen volt Halász József, a községközi belügyi titkárság vezetője, Kovács Gyula ügyész, Edelényi-Zelle Anikó ügyészhelyettes és Milovan Salatic községi bíró. Ivan BALUNOVIC 55 éves pacsérd nyugdíjas szabó ellen, valamint NAGY Ottó, 37 éves pacséri vendéglős ellen eljárás indult, mert hamiskártyázással foglalkoztak oly módon, hogy megjelölték a lapokat. A vizsgálat során kiderült, hogy a kártyások Balunovic lakásán, a későbbiek során pedig Nagy vendéglőjének egyik mellékhelyiségében játszottak a megjelölt kártyákkal, ezeket egyébként a sajtótájékoztatón is bemutatták. A kártyákkal több embertől nyertek nagyobb összeget. A károsultak között van egyebek között ZEMANKÓ Ferenc már a vicai zenész, aki saját beismerése szerint 170 000 dinárt veszített, ezenkívül 29 hízott sertést szállított Balunovicnak, mert másként nem tudott fizetni. A másik károsult, MÉSZÁROS Sándor 50 000 dinárt, a harmadik, MAKAI Sándor 65 000 dinárt veszített. — Akciónk rajtaütésszerű volt, Baluinovic lakásán 14 kis formátumú, 15 nagyobb formátumú magyar kártyát találtunk, emellett pedig 4 tucat francia kártyát, 3 jegyzetfüzetet különböző adatokkal. A kártyáik mellett egy dobozban 35 000 dinár is volt. Mindezt elkoboztuk, és ezután indult meg az eljárás. A vizsgálat során az is kiderült, hogy milyen módon jelölték meg a kártyákat. Egy tucatban például a makkokat gombostűvel szúrták át, ez ugyan alig látható, de mégis jó ismertetőjel. Egy másik tucatban a kártya hátlapján levő leveleket grafitceruzával sötétítették el bizonyos helyeken, hogy fel lehessen ismerni — hallottuk Halász Józseftől, a topolyai községközi belügyi osztály vezetőjétől. — Még nem határoztuk meg a tárgyalás napját, de az előzetes kihallgatás után lebonyolítjuk. Maguk a károsultak lesznek a tanuk a tárgyaláson. Beidéztük még Radovan MICICET, Milorad ŠESEVICET, BENEDEK Lászlót is, mindhárman úgy vallottak, hogy bár kártyáztak, nem vesztettek nagyobb összeget. NAGY István ugyancsak tanú lesz a tárgyaláson, mert ő szállította ZEMANKO Ferenctől Moravicáról Baluzminéhoz Pacsérra a hízott sertést — mondja Eddlényi-Zellei Anikó ügyészhelyettes. Az esethez tartozik, hogy Balunovic körül állandó csoport alakult ki, tagjai persze rendszerint veszítettek, de annak reményében ültek ismét asztalhoz, hogy egyszer elúszott pénzüket visszanyerik. Persze, senki sem feltételezte, hogy jelölt kártyákkal folyik a játék. Nagy Ottó ellen az a vád, hogy tudomása volt a megjelölt kártyákról, és segítette Balunovicot a hamiskártyázásban. T. L.