Magyar Szó, 1979. február (36. évfolyam, 30-44. szám)

1979-02-05 / 34. szám

ti­л 0­0 ( f­f /л Ц 1 XXXVI. évf., 34. (11381.) szám 1979. február 5., hétfő Ára 3 dinár Ám­ Al Bakr elnök fogadta — Százezrek üdvözölték — Már délután megkezdődtek a tárgyalások — Utána Al Bakr vacsorát ad elnökünk tiszteletére Különtudósítónk jelenti Az egész város díszbe öltözött, hogy méltó fogadtatásban részesítse Tito elnököt, akinek a Boeing 727 gépe helyi idő sze­rint valamivel déli 12 óra után landolt a bagdadi repülőtéren. Ahmed Hasszán al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke fogadta kíséretével. S míg a két elnök üdvözölte egymást, távolról a tavaszi meleget kellemesen enyhítő fuvallat gyermekhangok fosz­lányait sodorta egészen a gépig. Titót éltette vagy száz kisfiú és kislány, az itt dolgozó jugoszlávok gyermekei, akik a repülő­téren belül a főépület előtt sorakoztak fel, pionírruhába öltözve és zászlócskákat lobogtatva, hogy köszöntsék szeretett Tito elvtársat. A díszlövések után felhangzott a két ország himnusza, majd el­nökünk szemlét tartott a tisztele­tére felsorakoztatott díszzászlóalj fehér csákós és vörös zubbonyba öltözött tagjai felett. A szemle végén két iraki gyermek virágot adott át Tito elnöknek, aki moso­lyogva megköszönte nekik a fi­gyelmességet. A diplomáciai kar üdvözlése után két jugoszláv gyer­mek, név szerint Sandra Boka és Goran Arsenović üdvözölték vi­rágcsokorral Tito jugoszláv és Al Bakr iraki elnököt. Ezután a két államfő gépkocsi­ba szállt, és a kíséretével elindult a repülőtérről a város felé. Az ira­ki nép rendkívül szép fogadtatást rendezett elnökünknek. Eljött Bagdad apraja-nagyja. A repülő­tér és a város közötti 20 kilomé­teres úton valóságos sorfalat áll­tak, jugoszláv és iraki zászlót lo­bogtattak, helyenként zeneszóval köszöntötték a vendéget, a két or­szág barátságát, a szocializmusért folytatott közös harcot Tito sze­mélyiségét méltató feliratokkal üdvözölték. — Mezopotámia üdvözli Jugo­szlávia nagy vezérét — írták az egyiken, jelezve, hogy egy nagy történelmi hagyományokra, har­cos múltra és ősi kultúrára visz­­szatekintő nép várta és látta ven­dégül Titót, egy távoli, de baráti ország nagyra becsült fiát és el­nökét. — Jugoszlávia és Irak egy lö­vészárokban harcol az imperializ­mus és a cionizmus ellen —■ állt a másik transzparensen. Meglehet, a jelmondat kissé puskaporízű, de mély baráti érzést fejez ki, azt, hogy ennek az imperializmustól és a cionizmustól veszélyeztetett or­szágnak a népe küzdve a béké­ért, az igazságért, az ország békés és független f­ejlődéséért, legkö­zelebbi baráta­i tartja Jugoszlá­viát Titóval az élén, azt a népet, amely a maga történelmi és poli­tikai feltételeinek és követelmé­nyeinek megfelelően szintén ke­mény harcot folytatott és folytat még ma is a szabad, egyenrangú viszonyokért, mindenfajta hege­­monizmus és elnyomatás, kierő­szakolt megoldások, fegyverrel bi­zonyított áligazságok, a kizsákmá­nyolás minden nyílt és leplezett válfaja ellen. Ilyen értelemben valójában fegyvertárs a két nép, és ezt a közösséget erősíti Tito látogatása is. A gépkocsisor megállít az Al Szalam, a béke palotája előtt. Ez lesz elnökünk szálláshelye tartóz­kodása alatt. Itt a bagdadi város elnöke átadta a város kulcsait Titónak, és ezzel kifejezte Bagdad legnagyobb tiszteletét vendége iránt A politikai tárgyalások a két államfő között már ezen a délután megkezdődtek. Ezután Hasszán Ahmed al Bakr iraki elnök dísz­vacsorát ad Josip Broz Tito jugo­szláv elnök tiszteletére. A fogadtatást, a megbecsülést, a két ország mély barátságát a sajtó is hívein visszatükrözte ezekben a napokban. Az iraki nemzeti hír­­ügynökség, az INA például inter­jút közöl Tito elnökkel, amelyet a hírügynökség belgrádi munka­társa kapott tőle még az elutazás előtt. Ebben a hírügynökség ki­emeli elnökünk szavait, hogy az Al Bakr iraki elnökkel való ta­lálkozás meggyőződése szerint új és még erősebb ösztönzés­t ad a két ország baráti viszonyainak. Az INA nagy teret szentel Tito állás­pontjának, amely a palesztin kérdés megoldására vonatkozik. Mint is­meretes, eszerint az önálló palesz­tin állam megalakítása az egyet­len út, amely a béke megszilár­dításához vezet a Közel-Keleten. Ez az álláspont egyébként meg­található Tito kuvaiti látogatása végén kiadott közös közlemény­ben is. Kiemelkedő helyen, nagy terje­delemben közöl cikkeket az Al Tan­a és az Al Irak című lap. Az előbbi megállapítja egyebek kö­zött, hogy a jugoszláv elnök láto­gatása nagymértékben hozzájárul a két ország közötti kapcsolat bő­vítéséhez és elmélyítéséhez, és egyúttal megerősíti az el nem kö­telezettek mozgalmát. Tito fáradhatatlan harcosa a békének és a nemzetközi együtt­működésnek — emeld ki címben az Al Irak. Jugoszlávia szocialista ország, amely kiemelkedő szerepet játszik az el nem kötelezettek mozgalmában — állapítja meg az angol nyelven megjelenő Baghdad Observer, és a látogatás alkalmá­ból közölt hosszú cikke végén a legjobbakat kívánja Tito elnök­nek, a nagyra becsült vendégnek, s egyúttal a jugoszláv népnek és re­ményét fejezi ki, hogy a két or­szág barátsága még inkább el fog mélyülni. SIFLIS Lajos Tito elnök és vendéglátója Hasszán al-Bakr a bagdadi repülőtéren Ma: Ф Sikeres a veszettség elleni közdelem ф Miért eresztették szélnek a Proleter serdülő csapatát? (11. oldal) ф Változóan felhős, száraz idő (Időjárásjelentés az 5. oldalon) (írásunk a 3. oldalon) Iránban tovább tart a bizonytalanság Reménykednek a nemzeti megbékélésben, de újabb vérontástól tartanak Teheránból jelenti a Tanjug. Tegnap Teheránban békés nap volt, akárcsak a többi városban, ahonnan zarándokok ezrei indul­tak a fővárosba, hogy láthassák vezetőjüket, Khomeini főpapot. A katonai hatóságok megszüntették a gyülekezésszabadságra vonatko­zó tilalmat, mivel az utóbbi há­rom napban nem volt nagyobb incidens. Reménykednek a nemzeti meg­békélésben, de mivel semmilyen válasz sincs arra a kérdésre, mi­lyen lesz az új rendszer és mi­lyen úton kell haladni tovább, egyesek attól tartanak, hogy újabb vérontásra kerülhet sor. Az ellenzék szerint Khomeini és Baktiar tábora között folytatód­nak a tárgyalások. A közvetítő állítólag Bazadzan, Khomeini kor­mányának egyik jelöltje, Mosza­­dek munkatársa, valamikor Bak­tiar évfolyamtársa az egyetemen. Kormánykörökben hangsúlyoz­zák, hogy Khomeini a békés meg­oldás mellett van, eltekintve at­tól, hogy „keresztesháborúval” fenyegetőzik. Khomeini valószínűleg abból a megfontolásból, hogy minél több hívet szerezzen a hadsereg veze­tőségében, ami esetleg egy „Kho­­meini-párti puccsra” vezethetne, a főpap nem égetett fel maga mögött minden hidat, s meghagy­ta annak lehetőségét, hogy tár­gyaljon a hadsereggel. A szópárbaj azonban tovább fo­lyik. Válaszolva Khomeini né­hány nappal ezelőtti sajtóértekez­letére Baktiar miniszterelnök több interjút és nyilatkozatot adott, amelyekben hol készségét fejezte ki a dialógusra, hol fe­nyegetőzött. Tegnap a teheráni rádió idézte kijelentését, hogy senkinek sem fogja benyújtani lemondását, kész a megbeszélé­sekre, de a Molotov-koktélra Mo­­lotov-koktéllal válaszol. Időközben a miniszterelnök mi­nél több jó pontot kíván szerez­ni ebben az idegháborúban. Mint­egy 100 parlamenti képviselő előtt Baktiar bizonygatta, hogy „kom­munista elemek” nagy mennyi­ségű fegyvert hoztak be az or­szágba, és rendbontást szeretné­nek előidézni. Tegnapelőtt este elrendelte, hogy tartóztassanak le még két minisztert. Korrupcióval vádolja őket. Valószínűleg a nőkérdés nem az egyetlen dolog, amiben nem érte­nek egyet az ellenzékiek. Tegnap az újságok hírül adták, hogy a sztrájkbizottság egyik vezetőségi tagja benyújtotta lemondását amiatt, hogy a megalkuvók egyik csoportja kihasználja az áruló re­zsim összeomlását, és kisajátítja az egész forradalmat, gátolva a különféle álláspontok kifejezésre juttatását. Jelentés Tito elnök látogatásáról A kuvaiti kormány ülése A kuvaiti kormány a tegnapi rendes ülésén részletes jelentést hallgatott meg Josip Broz Tito köztársasági elnök kuvaiti láto­gatásáról és a kuvaiti emírrel és más magas rangú kuvaiti tiszt­ségviselőkkel folytatott megbeszé­léseiről. Abdel Aziz Husszein állammi­niszter kijelentette, hogy ezek a megbeszélések a bilaterális kap­csolatokra és a legújabb közel­­keleti eseményekre, valamint más nemzetközi kérdésekre vonatkoz­tak. Véleményt cseréltek továbbá az el nem kötelezett országok sze­repéről s a következő csúcsérte­kezlet előkészületeiről. A két Korea egyesítéséért Tartózkodás a bírálattól A KCNA koreai hírügynökség közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a jövőben nem fogja bírálni az északi és a déli országrész közötti rendszer­beli és ideológiai különbségeket A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynöksége hozzá­tette, hogy már február elseje óta alkalmazzák ezt a döntést. Ennek az a célja — áll a köz­leményben —, hogy lehetővé vál­jon az ország két részének újra­egyesüléséről folytatandó megbe­szélés. Eredményesen fejlődő baráti képcseletok Jugoszláv—kuvaiti közös közlemény Tito meghívta az emírt Jugoszláviába Kuwaitból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági el­nök kuvaiti látogatásának befe­jeztével Kuwaitban közös közle­ményt adtak ki, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: Dzsabir al-Ahmed al-Dzsabir al-Szabah kuvaiti emír meghívá­sára Josip Broz Tito köztársasági elnök február 1-étől 4-éig hivata­los látogatást tett a Kuvaiti Ál­lamban. Tito elnök és munkatársai szá­mára igen szívélyes fogadtatást rendeztek, amely tükrözi a két or­szág baráti kapcsolatait, s elisme­rést jelent Tito elnöknek a nem­zetközi téren végzett tevékenysé­géért. A barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folytatott megbe­széléseken véleményt cseréltek a két baráti ország kapcsolatairól s a közös érdekű nemzetközi kérdé­sekről. A két államfő megelégedéssel állapította meg, hogy igen ered­ményesen fejlődnek a baráti kap­csolatok, és kedvező az együttmű­ködés az el nem kötelezett or­szágok mozgalmán, valamint más nemzetközi fórumokon belül. Meg­állapították, hogy jelentős ered­ményeket értek el a gazdasági együttműködésben, különösen ami a beruházást és a pénzügyeket illeti. Foglalkoztak a kapcsolatok bővítésének lehetőségével is. Az általános politikai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a békeszerető országoknak, külö­nösen az el nem kötelezetteknek erőfeszítéseket kell tenniük a nemzetközi béke és biztonság meg­erősítésére. Kifejezték mély aggo­dalmukat amiatt, hogy a külföldi beavatkozás gyakorlattá vált. Ha­tározottan elmarasztalták az erő alkalmazását az országok közötti viszályok megoldásában, s ki­emelték, hogy ezeket az ENSZ alapokmányával összhangban kell rendezni. Véleményük szerint az ENSZ a legilletékesebb fórum a problémák felszámolásában. Ismételten kidomborították, hogy eltökélten támogatják azo­kat a népeket, amelyek a gyar­mati uralom teljes megszüntetésé­ért harcolnak, az imperializmus ellen, s elítélték az erőfölényt, a faj­üldözést. Megelégedéssel állapították meg, hogy mind jelentősebb az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepe a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésében és az egyen­rangúságon alapuló demokratikus nemzetközi viszonyok kiépítésé­ben. Kiemelték annak szükségességét, hogy a mozgalom alapelveinek új­ra és újra érvényt kell szerezni, mert ez teszi a mozgalmat füg­getlenné, a béke és a haladás nél­külözhetetlen tényezőjévé. Mindkét fél erőfeszítéseket tesz az el nem kötelezett országok so­ron következő csúcsértekezletének előkészületeire, hogy biztosítsa az értekezlet sikerét.­­ (Folytatása a 2. oldalon) .

Next