Magyar Szó, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-01 / 148. szám

!? KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. június 1.– péntek TITO ELNÖK BESZÉDE AZ ALGÉRIAI PARLAMENTBEN Országainkat az el nem kötelezettség (Folytatás az 1. oldalról) törekvéseinket merítjük. A jugoszláv—algériai barátság és együttműködés erősítésére állandó figyelmet fordítunk. Kapcsolataink, jelentőségüknél fogva, túllépik a bilaterális kapcsolatok kereteit. Bátorító példájaként állnak két el nem kötelezett, egyszersmind mediterrán ország sikeres és szoros együttműködésének, s éppen ezért sokkal tágabb pozitív jelentésük is van. Annál inkább örvendek, mert ez a látogatás alkalmat nyújtott számunkra, hogy Sadli elnökkel és munkatársaival véleményt cseréljünk a jugoszláv—algériai barátság további szilárdításáról, együttműködésünk sokoldalú fejlesztéséről, azokról az utakról, amelyek az el nem kötelezett politika még nagyobb sikerei felé vezetnek a jelenkori világ égető problémáinak rendezésében, a béke és a népek szabadsága megóvásában, az emberiség általános haladásához szükséges feltételek kialakításában. A fejlődés legbiztosabb útja a nép alkotó erejének kiaknázása Kedves barátaim! Több ízben jártam már szép hazájukban. S örömmel töltött el, hogy minden alkalommal —akárcsak ezúttal is — további előrehaladásnak lehettem tanúja az élet minden területén. A pártjuk, a Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével a társadalmi és ipari fejlődésben elért nagy eredményeik azt tanúsítják, mekkora energia és alkotóképesség rejlik a népben, amely a szabadság s a függetlenség kivívása után a maga kezébe veszi hazája sorsát és jövőjét. Kívánjuk önöknek, hogy sikeresen valósítsák meg a Nemzeti Alapokmányt, az Algéria sajátságos körülményeinek megfelelő szocialista fejlődés programját. Rögös utat tett meg Jugoszlávia is. Az öröklött elmaradottság és a súlyos háborús pusztítás körülményei között megkezdett szocialista építés 30 éve során hazánk mindig ott volt az iparilag leggyorsabban fejlődő országok között. Ipari termelésünk például több mint tizenötszörösére nőtt, mezőgazdasági hozamaink rekordszámba mennek világviszonylatban. S mindezt a magunk erejéből értük el, nemegyszer roppant súlyos körülmények között. Meggyőződéssel hisszük, hogy a gyors iramú fejlődésnek és a felvirágzásnak az a legbiztosabb útja, ha egy ország saját erejére támaszkodik és megtalálja a módját, hogy kiaknázza népe alkotó energiáját és önnön forrásait. Ezt az önök tapasztalata is bizonyítja. Mindez persze azt is igényli, hogy széles körű gazdasági, tudományos, műszaki és egyéb együttműködést folytassunk más országokkal. Az igazságosabb világ formálásában különleges szerep illeti meg az új nemzetközi gazdasági rendszer építését. Az új rendszer megteremtéséért folyó harc előnyösebb feltételeket nyújt majd egyszersmind a fejlődő országok gyorsabb iramú haladásához. Országaink valamennyi el nem kötelezett és más fejlődő országgal vállvetve határozottan síkraszállnak e mellett az új rendszer mellett. Kedves barátaim! Szeretnék itt is rámutatni arra, hogy Jugoszlávia roppant nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett mozgalom és politika szilárdításának, amelyhez országaink már megalakítása óta ragaszkodnak. Az el nemkötelezettség politikája ma már nemcsak elismert tényezője a nemzetközi viszonyoknak, hanem egyszersmind haladó irányzatú mozgatóerő is, amely megnyitja az egész emberiség előtt a béke, a biztonság, a szabadság és a felvirágzás reális távlatát, mégpedig a politikai és gazdasági viszonyok igazságosabb rendszerének keretében. Az el nem kötelezett politika ennek köszönhetően válhatott az emberiség hatalmas hányadának támaszává és ihletőjévé. Meg vagyunk győződve róla, elengedhetetlenül szükséges, hogy következetesen ragaszkodjunk a mozgalom eredeti elveihez, s az el nem kötelezettség mozgalmát és politikáját a nemzetközi viszonyok önálló, független és tömbön kívüli tényezőjeként érvényesül. Ennek megfelelően szilárdítanunk kell az el nem kötelezett országok cselekvési egységét, erőfeszítéseinket a békét veszélyeztető, az országok és népek függetlenségét és önálló fejlődését újra és újra kétségessé tevő égető nemzetközi problémák és válságok rendezésére kell összpontosítanunk. Állhatatosan és erélyesen kell harcolnunk az imperializmus és a kolonielizmus, nemkülönben mindennemű hatalmaskodás, kizsákmányolás és idegen beavatkozás ellen. Véleményem szerint az el nem kötelezett országoknak mindenekfelett ragaszkodniuk kell azokhoz az elvekhez, amelyeket ők maguk nyilatkoztattak ki, s amelyekért síkraszállnak a nemzetközi viszonyok egészében. Gonadlok itt elsősorban a mások belügyeibe való be nem avatkozásra, nemkülönben arra, hogy minden vitás kérdést kizárólag békés úton kell megoldani. Az egyes el nem kötelezett országok fegyveres összecsapásait nem lehet elkülöníteni. Az összecsapások következményei ártanak az el nem kötelezett mozgalom egészének, csorbítják tekintélyét és szűkebbre fogják a mozgalom egységes nemzetközi tevékenységének lehetőségeit. Remélem, hogy valamennyi el nem kötelezett országnak az el nem kötelezettség célkitűzéseibe és politikájába foglalt tágabb érdekei fölébe emelkednek a szűk nemzeti és regionális érdekeknek és különbségeknek, s hogy az el nem kötelezettség mozgalma képesnek fog bizonyulni a még nagyobb arányú, még hatékonyabb részvállalásra. Széles körű és demokratikus véleménycsere az értekezleteken Az említett és más kérdéseknek kellő figyelmet fogunk szentelni a koordinációs bizottság soron következő colombói miniszteri értekezletén csakúgy, mint az el nem kötelezett országok következő havannai csúcsértekezletén. Ezeket az értekezleteket véleményem szerint úgy vihetjük sikerre, hogy széles körű demokratikus dialógust folytatunk a vitás kérdések tisztázása végett, ehhez persze arra van szükség, hogy a véleménycseréből a mozgalomhoz tartozó valamennyi ország és szervezet kivegye részét. Országainkat és rajtunk kívül még sok más országot is roppant aggaszt a közel-kdei válság. Jugoszlávia következetesen kitart álláspontja mellett, hogy az átfogó és igazságos megoldást csakis a tartós béke szavatolhatja, nemkülönben az, hogy megteremtik a feltételeket a roppant kényes térségben élő valamennyi nép biztonságára és együttműködésére. Ez pedig — mint a belgrádi külügyminiszteri értekezleten is leszögezték — megköveteli, hogy Izrael feltétel nélkül ürítse ki az összes megszálllt területet, ismerje el a palesztin nép nemzeti és elidegeníthetetlen jogait, köztük az államalapításra való jogot. Mindenütt, ahol csak a palesztin probléma megoldásával foglalkoznak, okvetlenül a Palesztin Felszabadítási Szervezetet kell elismerni a palesztin nép egyedüli képviselőjének. A közel-keleti probléma középpontjában a palesztin kérdés áll Meggyőződéssel valljuk, hogy a közel-keleti válság középpontjában a palesztin probléma áll. F kérdés igazságos, megoldása nélkül az egész válság megoldása sem remélhető- Jugoszlávia kezdettől fogva minden lehetséges támogatást megad a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek, s így fog cselekedni a jövőben is. Meggyőződésünk szerint valamennyi arra hivatott tényezőnek nyomást kell gyakorolnia Izraelre, amelynek megengedhetetlen magatartása, a szomszédos arab országok elleni agresszív akcióinak folytatása és a megszállt területek arab lakosságával szembeni eljárásai kihívásként állnak az egész nemzetközi közösség előtt. Ez mind abban a meggyőződésünkben erősít meg bennünket, hogy nincs az a külön út, amely e válság tényleges és igazságos megoldásához vezet. Szeretném elmondani ezen a helyen azt is, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk az Afrikai Egységszervezet tevékenységének az Afrika talaján tapasztalható problémák megoldásának keresésében. Nézetünk szerint Nyugat-Szahara népének el kell ismerni az önrendelkezésre és függetlenségre való jogot, s támogatjuk e problémának az ENSZ-ben, az Afrikai Egységszervezetben és az el nem kötelezettség mozgalmában kialakított közismert álláspontok szellemében való békés rendezését. Ilyen szellemben tárgyaltunk nemrégiben Belgrádban a Polisario küldöttségével is, s ezt az álláspontunkat a többi érdekelt féllel is ismertettük. Állandó támogatásban és segítségben részesítjük úgyszintén Dél-Afrika népeit is a rasszizmus és a kolonializmus felszámolásáért vívott hősi harcokban. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a felszabadító mozgalmakkal és a frontországokkal. Véleményünk szerint az egész nemzetközi közösségnek kötelessége erélyesen közbelépnie annak érdekében, hogy egyszer s mindenkorra véget vessen a nemzetközi viszonyok e szégyenteljes anakronizmusának. Meg vagyok győződve róla, hogy Jugoszlávia és Algéria sokat lendíthet a Földközi-tenger partján fekvő országok együttműködésén és egymáshoz való közeledésén. Annál inkább, mert e térség biztonsága elválaszthatatlan része és feltétele tágabb térségek biztonságának. Országaink azonos vagy hasonló nézeteket vallanak Kedves barátaim! El nem kötelezett országaink azonos vagy hasonló nézeteket vallanak a nemzetközi viszonyok valamennyi fő kérdésével kapcsolatban. S ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy hasonló úton járva vívtuk ki függetlenségünket, hogy nagy nehézségekkel kellett megbirkóznunk, s hogy azonos eszmények ihletnek bennünket az igazságosabb világért vívott küzdelmünkben. Ezek az eszmények benne foglaltatnak az el nem kötelezettség célkitűzéseiben és politikájában is, amelynek létrejötténél ott voltunk, s amelynek megvalósításán következetesen munkálkodunk. A nagyra becsült Sadli elnökkel és hazájuk más vezető személyiségeivel folytatott baráti és gyümölcsöző tárgyalásaink újra igazolták, hogy országainknak hasonló a felfogása és a célkitűzései is a jobb nemzetközi, politikai és gazdasági kapcsolatok formálásában. Hangsúlyozni szeretném még egyszer, hogy nagy és szép hazájukban tett látogatásunk a legbarátibb szellemben telt el. Megbeszéléseink során azonos álláspontokra jutottunk. S ez azt bizonyítja, hogy további együttműködésünk előtt óriási lehetőségek állnak. Ezt az utat fogjuk járni a jövőben is. Kedvezőek a lehetőségek az együttműködés fejlesztésére Kölcsönösen hangot adtunk kívánságunknak, hogy még magasabb szintre emeljük kétoldalú együttműködésünket, és még szorosabbra fűzzük a népeinket öszszekötő barátság szálait. Egyszóval, megbeszéléseink után leszögezhetjük, hogy a jugoszláv—algériai barátság és együttműködés előtt még ígéretesebb távlatok állnak. Még egyszer köszönöm ezt a szívélyes találkozót és a hozzánk intézett baráti szavakat. Kívánom önöknek, kedves barátaim, s kívánom az egész algériai népnek is, hogy további sikereket érjen el a szocialista fejlődés és társadalmi átformálódás programjának valóra váltásában; kívánom, hogy szép hazájuk tovább virágozzon, hogy a független Algéria tovább erősödjék és még fontosabb szerepet játsszon a nemzetközi életben.” Tito elnök szavalt a képviselők és a baráti ország más tekintélyes személyiségei több ízben erőteljes tapssal köszöntötték, céljai kapcsolják össze Libia üdvözölte a béke élharcosát (Folytatás az 1. oldalról) „Üdvözöljük kedves vendégünket”, „Tito — forradalom — béke”, „Éljen Tito, a béke és az el nem kötelezettség harcosa”, „Tito és Kadhafi az el nem kötelezettség harcosai — ilyen és hasonló szerbhorvát és arab nyelvű jelszavakat láthattunk lépten-nyomon az út mentén. A Vendégek Palotája bejáratánál a tripoli, misuratai jugoszláv iskolák 26 diákja állt díszőrséget ünnepi pionír egyenruhában. Kadhafi még egy rövid ideig Tito társaságában maradt, és szívélyesen elbeszélgetett vendégével, majd elhajtatott a város központjában levő rezidenciájába, ahol szombaton megkezdődnek a két elnöknek és munkatársainak a hivatalos tárgyalásai. A holnapi napot, pénteket, az arabok vasárnapját elnökünk pihenéssel, esetleg rövid kirándulással fogja eltölteni. Mivel elnökünknek egymás után ez már a hatodik külföldi látogatása, és kétségtelen, hogy óriási tapasztalata folytán valamennyi beszélgetésen rendkívüli eredményeket ért el, az itteni tárgyalások iránt is óriási az érdeklődés mind Líbiában, mind pedig világszerte. ENGLER Lajos A két elnök rövid időt a repülőtér épületének dísztermében töltött, ahol Tito elnök sajtónyilatkozatot adott. Tito elnököt és Bendzsedid Sadlit a repülőtéren az Algírban élő és dolgozó jugoszlávok köszönötték, majd a pionírok virágcsokrokat adtak át a két államférfinak. Miután elhangzott a két ország himnusza, Tito elnök díszsortűz közepette ellépett az algériai fegyveres erők díszzászlóalja előtt, majd szívélyes búcsút vett a neves algériai vezető személyiségektől — Mohammed Abdelghamitól, a kormány elnökétől, a kormánynak és az FLN politikai bizottságának tagjaitól és más magas rangú személyiségektől. Ezt követően a két ország elnöke szívélyesen kezet fogott és megölelte egymást. Tito elnök és Bendzsedid Sadli szívélyes búcsúja ismételten kifejezte azt a közvetlenséget, amellyel Tito elnököt övezték e baráti országban tett látogatása során. Tito elnök ünnepi búcsúztatásán jelen volt Nedeljko Zoric, a JSZSZK algíri nagykövete és a nagykövetség személyzete. Szívélyes és ünnepélyes búcsú a Dar el Beida repülőtéren Elnökünktől Bendzsedid Sadli köszönt el Algírból jelenti a Tanjung. Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délután négynapos hivatalos és baráti látogatás után elutazott Algírból. A jugoszláv elnöktől a Bar el Bedda nemzetközi repülőtéren Bendzsedid Sadli, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, az FLN főtitkára vett búcsút. Tito távirata Sadlistez Algéria területét elhagyva Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte Bendzsedid Sadlihoz, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökéhez: „Szép országukból távozóban szeretnék még egyszer köszönetet mondani önnek azért a vendéglátásért és szívélyességért, amelynek alapján munkatársaimnak és nekem ez a látogatás kitörölhetetlenül emlékezetemben marad. Külön örömömre szolgált, hogy alkalmam nyílt személyesen találkozni önnel. A baráti megbeszéléseik, amelyeket a teljes kölcsönös megértés légkörében folytattunk, kétségtelenül hozzájárulnak majd ahhoz, hogy még eredményesebbé váljanak rendkívül jó kapcsolataink és széles körű együttműködésünk, és még szilárdabbak legyenek a népeinkközötti barátság szálai. Meggyőződésem, hogy a napjaink alapvető problémáival kapcsolatos nézeteink azonossága és közelisége, amely ezúttal is kifejezésre jutott, rendkívül sokat jelent az el nem kötelezett országok akcióegységének és szerepének fokozásában, az el nem kötelezettség politikájával kapcsolatos elvek és célok valóra váltásáért folytatott harcban. Önnek és Algéria baráti népének újabb sikereket és még nagyobb vívmányokat kívánok az ország építéséhez, a világ békéjéért és az egyenrangú együttműködésért folytatott harchoz. Josip BROZ TITO” (Tanjug) Elnökünk fogadta Visgemát Jugoszlávia következetesen támogatja a dél-afrikai felszabadítási mozgalmakat Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap algíri szálláshelyén fogadta Sam Nujomát, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét és szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott vele. Sam Nujoma a namíbiai felszabadítási szervezetek és a SWAPO harcosainak nevében köszönetet mondott Tito elnöknek a Namibia felszabadítási és függetlenségi harcának támogatásáért. Tájékoztatta elnökünket a namíbiai nép küzdelméről. Elnökünk kidomborította, hogy Jugoszlávia következetesen támogatja és segíti a dél-afrikai felszabadítási mozgalmakat és a jövőben is sokoldalúan támogatja a SWAPO-t, s azt a tevékenységet, amelynek célja a kolonializmus felszámolása és a namíbiai nép szabadságának kivívása. Tito elnök hangsúlyozta, hogy széles körű nemzetközi támogatásban kell részesíteni a kolonializmus maradványainak felszámolásáért vívott harcot Dél-Afrikában. A megbeszélésen részt vett Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkár, Berislav Badurina, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Kepuka, a SWAPO KB tagja és mások. (Tanjug)