Magyar Szó, 1979. november (36. évfolyam, 301-328. szám)
1979-11-01 / 301. szám
4 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. novemberi- csütörtök A holt munka eszközei a termelés bővítésére Dilemmák és vélemények egy törvénytervezet alapvető tételeiről — Az Országos Szakszervezeti Tanács elnökségi ülése Az Országos Szakszervezeti Tanács Elnöksége a köztársasági és tartományi tanácsokkal egyetemben megszervezte a holt munka alapján történő bővített újratermelés társadalmi-gazdasági viszonyainak szabályozását célzó tervezet megvitatását, azzal a céllal, hogy ezt az igen bonyolult és szövevényes kérdést törvénnyel minél megfelelőbb módon szabályozzuk. Már az első lépéseknél, a tervezet kezdeti vitájában kiderült, hogy a megoldatlan kérdések folyton újabb formában térnek vissza és éleződnek ki. Az elnökségi ülés elé készített vélemény-összefoglalóhoz fűzött magyarázatban SRÖDER János alelnök elmondta, hogy a törvénytervezet csak némileg felel meg vitaindító anyagnak, mert sok benne az alkotmányból és a társult munka törvényéből való idézet, túlságosan bonyolult és terjedelmes, s nem eléggé világos a megfogalmazása. Ezenkívül nem szavatolja a kérdés egységes megoldását, hanem társadalmi megállapodásokra és önigazgatási megegyezésekre hagyja. Nyilvánvalóvá vált, hogy a törvénytervezetben javasolt meg- toldásokkal tovább mélyülne az ágazatok között indokolatlanul fennálló különbség, következés- képp a dolgozók jövedelemszerző-se közötti különbség is. Ez kosmo- '■ lyan sújthatná az alacsony felhal- lmozóképességű vállalatok dolgo- zóit. Az elnökségi ülés vitájában kifogásolták, hogy a tervezet készítői nem támaszkodtak kellőképpen a szakszervezetre. Csak olyan esetekben említik, amikor a kedvezőtlen helyzetbe került vállal- tkozásokat írják le, a törvény meg- valósításakor viszont nem számítanak rá. A tervezet előirányozza, hogy a munkástanács önigazgatási megegyezést köthet a bővített újratermelés eszközeinek társításáról. Minthogy igen jelentős pénzeszközökről van szó, dolgozói gyűléseken ki kellene kérni a foglalkoztatottak és a szakszervezet véleményét is. Általában véve úgy tartja az elnökség, hogy az előirányzat szerint túl nagy az állam befolyása, és aránylag szerény az önigazgatás szerepe a bővített újratermelési eszközök felhasználásának társadalmi-gazdasági viszonyaiban. Végezetül két alapvető elvi vélemény kristályosodott ki, melyet Mika ŠPILJAK, a tanács elnöke fogalmazott meg: a szakszervezet és az önigazgatás intézményét véődő szerv, a társultmunka-ügyi bíróság kimaradt a tervezetből. Vagy be kellene iktatni, vagy hivatkozni az alkotmány, illetőleg a társult munkáról szóló törvény megfelelő szakaszaira, amelyek hatáskörüket megfogalmazták. Túl nagy teret kap benne az állami szabályozás. Ezen változtatni kell. Az Elnökség elhatározta, hogy megjegyzéseit közli a szövetségi tanácsokkal, majd a módosított tervezetet széles körű véleménycserére bocsátja. Olyan közérdekű és sok dolgozót érintő kérdés szabályozásáról van ugyanis szó, amelynek konkrétumait a társult munka közvetlen dolgozói érzik legjobban, s ezért valószínű, hogy ők tudnak elsősorban legmérvadóbb véleményeket és javaslatokat adni. L. I. Egy helyett négy helyi közösség Topolyán? A Szocialista Szövetség álláspontjáról november 30-áig mondanak véleményt a város polgárai A több mint 16 000 lakosú Topolya dolgozói és polgárai az utóbbi évek egyik legnagyobb társadalmi-politikai akciója előtt állnak. Nevezetesen azt kell felmérniük, mennyivel lesz előnyösebb, ha a város területén a jelenlegi egy helyi közösség helyett négyet hoznak létre. A Szocialista Szövetség topolyai helyi választmánya elnökségének legutóbbi ülésén ugyanis az az álláspont alakult ki, hogy a helyi közösségek fejlesztésére vonatkozó szövetségi képviselőházi határozattal összhangban és a helyi közösség területén élő polgárok önigazgatási joggyakorlásának bővítése érdekében szükségessé vált, hogy a város területén levő egy nagy helyi közösséget négy kisebbre tagoljanak. Az elnökség ezzel kapcsolatos álláspontjáról november 30-áig mond véleményt a város lakossága. Ezt követően az elnökség öszszegezi a nyilvános vita eredményét, aztán a helyi közösség tanácsa, illetve közgyűlése elé kerül az ügy, majd kimunkálják az átszervezésre vonatkozó javaslat tervezetét. E dokumentumról — valószínűleg decemberben vagy januárban — ismét nyilvános vita keretében mondanak véleményt Topolya választópolgárai. E demokratikus önigazgatási véleménynyilvánítás után a topolyai helyi közösség közgyűlése a végleges átszervezési javaslat elfogadására február vagy március folyamán referendumot ír ki, s a polgárciké lesz a végső döntés joga. Meg kell jegyezni, hogy az átszervezés gondolata nem új dolog Topolyán. Még 1969-ben a topolyai helyi közösség távlati fejlesztési tervének elkészítésekor olyan politikai álláspont alakult ki, hogy az eredményesebb működés érdekében négy helyi közösséget kell alakítani Topolyán. Így hát ez az akció egy tíz évvel ezelőtt kialakult egységes nézet valóra váltásának kezdete, természetesen az új társadalmi-politikai és gazdasági viszonyok között. V. T. Tökéletes együttműködést teremtettünk. Egyetlen fontosabb kérdést sem oldott meg a Tartományi Bizottság megkérdezése és hozzájárulása nélkül. A katonai közigazgatásnak majdnem valamennyi káderét a mi pártszervezetünk szolgáltatta. A katonai közigazgatás első napjától kezdve arra törekedtünk, hogy munkája ne váljék függetlenné a többi politikai vezetőségtől a terepen. Éppen ezért a Tartományi Bizottság azzal a követeléssel fordult az összes társadalmi-politikai szervezetekhez és népbizottságokhoz, hogy mindenben nyújtsanak segítséget a katonai közigazgatás szerveinek, és működjenek együtt velük. A katonai közigazgatás káderösszetétünk minden fontosabb kérdést. Külön jele, valamint a többi szervezett erővel való együttműködése döntő hatással volt a katonai közigazgatás munkájának jellegére és módszerére, valamint társadalmi-politikai tevékenységünk egészére. A katonai közigazgatást a gyakorlatban és az életben mind kevésbé érezhettük kivételes katonai szervnek. A szervezet belső jellege és munkájának módszere nagyjából megegyezett a népbizottságok belső jellegével és munkamódszerével, így aztán nem volt semmiféle külön probléma a katonai közigazgatás és a lakosság viszonyában. Egyetlen olyan esetet sem jegyeztek föl, hogy a katonai közigazgatás, feladatainak végzése közben, kivételes eszközökhöz lett volna kénytelen folyamodni. A párt és az ifjúsági szervezet, az Egységes Antifasiszta Front és a Nők Antifasiszta Frontja egyidejűleg fejtettek ki jelentős politikai és szervezői tevékenységet. A párt politikáját a lakosság nagymértékben támogatta. A népfelszabadító mozgalom minden szervezete rohamosan terjedt és tömegesedett. A legtöbb helységben önkéntes munkabrigádok létesültek. Az árulóknak és a megszállókkal együttműködő elemeknek a megbüntetését — függetlenül attól, hogy melyik nemzethez vagy nemzetiséghez tartoztak — a nép helyeselte és támogatta. Kezdtük valóra váltani a testvériség-egység, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának politikáját, s ez hozzásegített ahhoz, hogy könnyebben felszámoljuk a múlt következményeit. Ez az egység, amelyet új társadalmi és politikai alapokon kezdtünk megvalósítani, megmutatkozott a közös harcokban, a frontokon s a tartomány újjáélesztésére, és a demokratikus forradalmi rendszer megszilárdítására irányuló erőfeszítésekben. Mindez arról tanúskodik, hogy pártszervezetünknek Bánátban és Bácskában, később pedig Baranyában is, a JKP Központi Bizottságának segítségével sikerült a lakosság leghaladóbb rétegét mozgalmunk köré gyűjtenie, s hogy a tömegek magukévá tették a társadalmunk forradalmi átalakulásáért vívott harc útját. Ezek a kedvező politikai fejlemények Bánátban, Bácskában és Baranyában csakhamar felvetették azt a kérzést, hogy szükség van-e még a katonai közigazgatás fenntartására. A Tartományi Bizottság és Rukavina elvtárs már 1944 decemberében úgy tartották, hogy a katonai közigazgatás lényegében teljesítette feladatát, s minden feltétel megvan hozzá, hogy a népbizottságok vegyék át a hatalmat. Az akkori helyzet további fenntartása lassította volna a folyamatban levő pozitív változásokat. Ezután Rukavina és én ismertettük Tito elvtárssal nézeteinket és javaslatunkat. Ő egyetértett ezekkel az értékelésekkel, s azt mondta, úgy véli, hogy a katonai közigazgatást még a háború befejezése előtt meg kell szüntetni. Tito elvtárs rámutatott az előttünk álló feladatokra, az addig elkövetett hibákra, s hangsúlyozta, hogy milyen felelősség hárul a Tartományi Bizottságra a jövőben. VÉGE MAN VESEUHOV ŽARKO: Titoval mmm októberején (3.) Vajdaság a felszabadulás napjaiban A felszabadulásának 35. évfordulóját ünneplő Vajdaság ezekben a napokban az 1944-es esztendő történelemformáló eseményeire és ezek részvevőire emlékezik. Itt tartózkodott azokban a napokban — Moszkvából visszajövet — Josip Broz Tito, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnoka, s innen Fehértemplomról, Versecről irányította a hadműveleteket a főváros fölszabadulásáig. A kortársak, a harcostársak emlékirataiban ezekről a napokról részletes ismertetőt találunk. Az alábbiakban Jovan Veselinov Zarkónak, a tartományi pártbizottság akkori titkárának emlékirataiból közlünk erre vonatkozó részleteket. Közös erővel külföldön is A kőolajipar továbbfejlesztése csak munka- és eszköztársítás útján lehetséges Hosszú távú üzleti együttműködésről szóló önigazgatási megegyezést írtak alá tegnap Újvidéken a Naftagas Kőolajipari Kombinát, valamint a Banosovai Vegyi Művek műszaki tervezési és kivitelezési munkaszervezeteknek képviselői. Az ésszerű gazdálkodásra, a munkamegosztás továbbfejlesztésére, a kapacitások kihasználására serkentő önigazgatási dokumentum hosszú, komoly előkészületek, megbeszélések, helyzetfelméréseik eredménye. Branislav SUBOTICKI, a Naftagas-Engineering munkaszervezet igazgatója, az önigazgatási megegyezés aláírása kapcsán többek között méltatta az összefogás jelentőségét. Mindkét műszaki tervezési és kivitelezési munkaszervezet már jól ismert a hazai piacon, jelentős beruházási munkálatokat vállalt eddig is. A Naftagas-Engineering például részt vett az elmúlt egy-két évben néhány erőműnek, az országos kőolajvezeték keleti részének kiépítésében stb. Saját erejéből azonban még nem képes felvenni a versenyt a külföldi piacon. A Pancsovai Vegyi Művek műszaki tervezési és fejlesztési munkaszervezetével együtt azonban már versenytárs lehet a kőolaj kutatásában, kitermelésében és feldolgozásában is, itthon és a külföldi piacon egyaránt. Branko JOVETIC, a Naftagas Kőolajipari Kombinát vezérigazgatója rendkívül jelentős lépésnek tartja az önigazgatási megegyezés aláírását, elsősorban azért, mert így már külföldön is vállalhatnak munkát. A jelenlegi kőolajhiány enyhítésében ez nagyon fontos szempont. Nem elég ugyanis elegendő pénzzel rendelkezni a kőolaj megvásárlásához, erőfeszítéseket kell tenni a kőolaj lelőhelyek feltárására is. A régi adás-vételi szerződések útján már egyre nehezebb lesz nyersanyaghoz jutni. Ezért várunk sokat ettől az önigazgatási megegyezéstől, az együttműködéstől — fejezte be a vezérigazgató. Cs. Élelmiszer a mapsibli megmunkálás szintjén A Tartományi Végrehajtó Tanács üléséről Vajdaság a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben az utóbbi időben megfelelő eredményeket ért el, de ha összevetjük őket a lehetőségekkel, a követelményekkel és a tervezett fejlődéssel, akkor nem lehetünk velük teljesen megelégedve.Még mindig kevés a magasabb szintű megmunkálással készített termék az élelmiszergazdaságban, a termelés szerkezete tehát ha változott is, nem annyira, mint ahogyan terveztük. Vonatkozik ez jórészt a mezőgazdasági termelésre is, hiszen egyes ipari növényeknek, mindenekelőtt a cukorrépának a termesztése nem elég nagy ahhoz, hogy nyersanyagot biztosítson a feldolgozó ipar részére. Ezt állapította meg a Tartományi Végrehajtó Tanács Nikola KMEZIC elnökletével megtartott tegnapi ülésén. Határozatában leszögezte továbbá, hogy az élelmiszergazdaságnak a kivitelre irányuló termelése állandó cél, ez gyakorlatilag azt élesíti, hogy a nemzetközi piacra minden évben állandó vagy mind nagyobb mennyiségű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket kell felhozni. Ha ugyanis ennek az ágazatnak belföldön közellátási szerep jut, akkor csak időnként exportálhatunk, s nem számítanak majd ránk a külföldi üzletfelek. Az egész élelmiszergazdaságban az elkövetkező időszakban az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani az úgynevezett másodlagos anyagok hasznosítására. Mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban sok olyan anyag kerül hulladékba, amelyből megfelelő feldolgozással igen értékes termékeket lehet nyerni. Erre igen széles lehetőségek nyíltak, csak neki kell látni a munkának, az effajta termelés megszervezésének. Ezenkívül nagy szükség van arra, hogy a veszendő hulladékokat energiatermelésre használjuk ki. A cellulóz-alapanyagú hulladékokkal például szárítókat, üvegházakat lehet fűteni, s ezzel nagyobb mennyiségű fűtőolajat és villanyáramot lehet megtakarítani. A TVT foglalkozott még a folyami gyárberendezések termelésével és fejlesztési lehetőségeivel. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a vajdasági gépipar alkalmas lennie a nagyobb vállalkozásokra, de eddig nem használta ki a lehetőségeket. Mindenekelőtt a műszaki megoldásoknak, vagyis gépek, gépsorok, műszaki eljárások terveinek a hiánya érezhető, s ezért nem is igen érvényesülte a fővállalkozó szerepében. Szükség van tehát egy engineering-munkaszervezet létrehozására s természetesen megfelelő tudományos kutatásokra. A tegnapi ülésen jelentést fogadtak el az egyenrangú nyelvhasználatra vonatkozó képviselőházi határozat érvényesítéséről. A felmérés szerint ez egyenrangú nyelvhasználat nem érte el a megfelelő szintet, s ezért minden társadalmi közösségnek, szervezetnek és közigazgatási szervnek alapos elemzés alá kell vetnie az eddigi gyakorlatot, hogy pótolhassák a mulasztásokat. Aranyplakett Tito elvtársnak Dragomir Nikolić, a Szerb SZK Elnökségének tagja tegnap fogadta a Jugoszláv Vasutak Utasellátó Munkaszervezetének küldöttségét. A munkaszervezet megalakításának 30. évfordulója alkalmából a küldöttség tagjai arany plakettet és díszoklevelet ajándékoztak Tito elnöknek. (Tanjug) Lyupcso Arszov a Macedón SZK Elnökségének elnöke A Macedón Szobrány küldöttei tegnapi ülésükön Lyupcso Arszovot választották meg a Macedón Szocialista Köztársaság Elnökségének elnökévé. Ezt a tisztséget a nemrégen elhunyt Vidoe Szmilevszki töltötte be. Az ülésen Filip Brajkovszkit, a Macedón Harcos Szövetség elnökét megválasztották az elnökség tagjává, dr. Gligor Popovszkit pedig a Szövetségi Képviselőhöz Köztársaságok és Tartományok Tanácsa macedón küldöttségének tagjává. (Tanjug) Radivoje Brajovič a Crna Gora-i Képviselőház elnöke A Crna Gora-i Képviselőház összes tanácsának tegnapi együttes ülésén Radivoje Brajovicot, a Köztársasági Képviselőház eddigi alelnökét választották meg a Crna Gora-i Képviselőház elnökévé. Radivoje Brajovic, kiemelkedő társadalmi-politikai dolgozó, kora fiatalsága óta tevékenykedik a társadalmi önigazgatási szervekben, a Crna Gora-i KSZ VII. kongresszusán megválasztották a Köztársasági Központi Bizottság tagjává. (Tanjug)