Magyar Szó, 1979. december (36. évfolyam, 329-343. szám)
1979-12-01 / 329. szám
BELGRÁD Köztársaság napi fogadás Josip BROZ TITO köztársasági elnök szerdán Belgrádban ünnepi fogadást adott a köztársaság napja alkalmából. A szívélyes légkörű fogadásán megjelent Lazar KOLISEVSZKI, a JSZSZK Elnökségének alelnöke és az Elnökség tagjai, Stevan DORONJSKI, a JKSZ KB ELnökségének elnöklője, Dušan DRAGOSAVAC, a JKSZ Elnökségének titkára és az Elnökség tagjai, Dragoslav MARKOVIC, a JSZSZK Képviselőházának elnöke, az alelnökök és a képviselőházi tisztségviselők, Veselin DJUKANOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és a Tanács tagjai, a köztársaságok és tartományok elnökségeinek elnökei, a KSZ köztársasági központi és tartományi bizottságainak elnökei, Todo KURTOVIC, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke, Kosta NADJ, a Jugoszláv Harcos Szövetség elnöke, Vjera KOVAČEVIC, az Országos Nőszervezet elnöke, Nikola SEKULIC, a Jugoszláv Alkotmánybíróság elnöke, más társadalmi-politikai szervezetek képviselői, a Föderáció Tanácsának több tagja, a JIT képviselői, számos közéleti személyiség, továbbá Belgrád képviselői és a hazánkban akkreditált külföldi képviseletek képviselői. A fogadáson részt vettek a köztársaságok és a tartományok legjobb mezőgazdasági termelői, valamint a belgrádi munkaszervezetek mintegy 30 dolgozója. A fogadás előtt Tito köztársasági elnököt a köztársaság napja alkalmából felköszöntötték a legmagasabb rangú állami és pártvezetők, valamint legközelebbi munkatársai. Amint Tito elnök a terembe lépett, felcsendült a himnusz. Elnökünk érkezését a jelenlevők hosszan tartó tapssal köszöntötték. A fogadás alatt Tito elnök elbeszélgetett közeli munkatársaival és harcostársaival. (Tanjug) Tito köztársasági elnök, Lazar Kolisevszki és Petar Stambolic az ünnepi fogadáson ( X ■ ШШ Шј ^ШШШ 1Шк K ф Mexikó nem be a Ш Ifi B Ф Munkafegyelem és anyagtakarékosság Ш ШШ jp? жШт Ш&рЈрГ Látogatás a kishegyes Iliačka Építőanyaggyárban ‘ v,,, — , . “ ~ , . ! . Szabadkai labdarúgó-liga (19. oldal) XXXVI. évf., 329. (11676.) szám 1979. december 1., szombat Ara 4dinar ______________________ V — ~.. ' 1 ~ .... ........ .......... m ш .. . A forradalmi múlt és valóságunk ötvözete Becsén, a Felszabadulás tér avatóünnepségén Dusán Alimpic, a VKSZ TB Elnökségének elnöke mondott beszédet, és leleplezte az emlékművet A becsei község dolgozói és polgárai egyedülálló módon, az újjáépített Felszabadulás tér avatásával, a Szabadság-szobor leleplezésével a JKP, a JKISZ és a forradalmi szakszervezetek megalakulásának 60. és a község felszabadulásának 35. évfordulója jegyében ünnepelték meg a köztársaság napját é ve alapján. A tér központi részén vörös selyembe burkolva állt a monumentális, talpazatával együtt több mint 6 méter magas bronzszobor Kristina PLAWSKA JACKIEWICZ szobrászművész alkotása. A szobor egy széttárt karú, lendületben levő női alakot ábrázol, arca arra fordulva, amerről 1944. október 8-án a szabadságot hozó csapatok érkeztek a városba, melynek legjobb fiai vállvetve küzdöttek a fasiszta terror ellen. Több mint 10 000 dolgozó és polgár gyűlt össze az újjáépült főtéren, hogy részese legyen annak a pillanatnak, amikor a tartomány legnevesebb közéleti személyiségeinek jelenlétében felavatják az emlékművet. A nagygyűlés kezdetén a város fúvószenekara, a becsei kamarakórus és a község fiataljai színes művelődési műsorral köszöntötték az ünneplőket, majd a himnusz elhangzása után ВŮRETKA Sándor, a Kommunista Szövetség községi bizottságának titkára köszöntötte az egybegyűlteket, mindenekelőtt Dusán ALIMPIČOT, a VKSZ TB Elnökségének elnökét, MOLNÁR Vilmost, a Tartományi Képviselőhöz elnökét, Nikola KMEZIĆET, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnökét, BOGNÁR Mihályt, a Tartományi Szakszervezeti Tanács elnöklőjét, Antun KUSTURINT, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának titkárát, Mile MILADINOVICOT, a SZISZ Tartományi Választmányának elnökét, Arsa KOVACEVICOT, a Tartományi Harcos Szövetség elnöklőjét, Dimitrije POPOVIĆ tábornokot, tartományi területi védelmi parancsnokot, továbbá a tartomány, Becse község és a környező községek más kiemelkedő társadalmi-politikai személyiségeit, a térépítési munkálatokban részt vett munkaszervezetek dolgozóit, majd felkérte Dušan Alimpićot, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Dusán Alimpic beszéde Elvtársak, elvtársnők, fiatalok, polgárok! Azért gyűltünk ma egybe ezen a téren, hogy megünnepeljük 35. évfordulóját annak, hogy Becse és tartományaink minden más része felszabadult a fasiszta hódítók és megszállók elnyomatása alól... A Szabadság emlékmű leleplezésével Becse dolgozói és polgárai leróják tiszteletüket, elismerésüket és legmélyebb hálájukat mindazoknak, akik fiatal életüket beépítették a szabadságért, a testvériségért és egységért.Ezen a reggelen nyoma sem volt az ünnepekre jellemző csöndnek, nyugalomnak. Méhkasra hasonlított a város. A munkaszervezetek dolgozói, a helyi közösségek polgárai, az iskolák tanulói szervezetten, transzparensekkel és zászlókkal vonultak a térre, amelyet egy széles körű társadalmi akció eredményeként a község polgárainak járulékából képeztek át Wiktor Jackiewicz lengyel műépítész tervezet küzdelembe, valamint az azért a jogért folytatott küzdelembe, hogy saját magunk nyissunk teret az emberi boldogságnak, és hogy, bővítsük méltóságunk határait. Nem volt szerencséjük köszönteni a szabadságot, megálmodott életüket sem építhették a szabadságukban, az új társadalmat, amelyet annyira óhajtottak. Hősi tetteikre és rájuk örökké emlékezni fogunk, a szocializmusért, az önigazgatásért, a testvériségért és egységért, a békéért és a dolgozók szebb életéért folytatott küzdelemben, s az új nemzedékek forradalmi tevékenységéhez örökös ihlető forrásként szolgálnak. Az emlékművet a köztársaság napján leplezzük le, azon a napon, amikor 1943-ban megvetettük az új szocialista Jugoszlávia alapjait, azon a napon, amikor az AVNOJ II. ülésszakának történelmi jelentőségű határozatai forradalmi változást hirdettek és az új Jugoszlávia, megszületését jelentették. Az emlékművet a jubileumok évében, a párt, a JKXS2 és a forradalmi szakszervezetek 60. évfordulóján avatjuk fel. Ez a hat évtized olyan időszak, amely alatt a JKP forradalmi akciójával korszakalkotó társadalmi változások történtek, amelyek történelmünk legdicsőbb és sorsdöntő fejezetei, e hat évtized alatt heves osztályharcokat vívtunk, és forradalmi változásokat éltünk át, a Kommunista Párt pedig mindezek során döntő szerepet töltött be. Ezek a nagy jubileumok jelképezik nemzeteink és nemzetiségeink általános ellenállását, a JKP vezetésével ellenálltak az erőszaknak és a hódításnak, küzdöttek és kiharcolták a demokratikus szabadságot és azt, hogy hazánk felszabaduljon a fasiszta megszállók és a hazai árulók elnyomatása alól. E hősi harc során leküzdöttünk minden megpróbáltatást, ellenálltunk mindannak, ami emberietlen és brutális volt, e harc során nemzeteink és nemzetiségeink rádöbbentek egységük széttörhetetlenségére, erejére és megismerték ennek gyönyörűségét. Ezért történelmünk elmúlt évtizedei nemcsak a tankönyvekben maradnak meg, nemcsak szavainkkal fogunk emlékezni erre az időszakra, mert forradalmunk olyan tudatos és szervezett harc és alkotás, amely még nem fejeződött be, s amely nem ér véget a népfelszabadító háború harcosainak életével. A becsei Felszabadulás tér Elnökünk kitüntette Dragosavacot Josip Broz Tito köztársasági elnök A Vállszalagos Jugoszláv Csillag Érdemrenddel tüntette ki dr. Dusán Dragosavacot, a JKSZ KB Elnökségének titkárát. Dr. Dusán Dragosavac a kitüntetést 60. születésnapjára és azért kapta, hogy rendkívüli érdemeket szerzett hazánk kiépítésében, továbbá, mert a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcban nagymértékben fejlesztette polgáraink tudatát, s mert nagyban hozzájárult a más országokkal folytatott baráti együttműködés és politika elmélyítéséhez. « (Tanjug) Következetesen végrehajtod a feladatokat Tito jókívánsága Dusán Dragosavacnak Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot küldte dr. Dusán Dragosavacnak, a JKSZ KB Elnöksége titkárának. „Hatvanadik születésnapod alkalmából szívélyes üdvözleteimet küldöm. A népielszabadító harcban és a forradalomban az első napoktól kezdve részt vettél. Ugyanilyen önfeláldozással és forradalmi következetességgel teljesítetted a háború utáni időszakban is a rád bízott feladatokat, társadalmi-gazdasági rendszerünk és a szocialista önigazgatás alapelvei szerinti viszonyok kiépítésének öszszetett körülményei között. Megalkuvást nem tűrő harcosként és kommunistaként nagyban hozzájárultál a Kommunista Szövetség eszmei egységének megőrizéséért és fejlesztéséért vívott harchoz, valamint nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének, egyenjogúságának megszilárdításához. Meggyőződésem, hogy továbbra is kitartóan küzdeni fogsz a Kommunista Szövetség politikájának érvényesüléséért és szocialista közösségünk átfogó fejlődéséért. Jó egészséget és még sok sikert kívánok jövőbeli munkádhoz”. (Tanjug) Tito elnök távirata Haxhi Lleshihez... Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte Haxhi Lleshihez, az Albán Nemzetgyűlés Elnökségének elnökéhez: „Az Albán Népi Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a JSZSZK népe és a magam nevében őszinte üdvözletemet küldöm, egyszersmind kívánom, hogy sikereket érjenek el országuk szocialista építésében. Meggyőződésem, hogy a szomszédos országaink közötti kölcsönösen hasznos együttműködés eredményesen továbbfejlődik népeink javára a béke és a megértés ügyét szolgálva”. . .. David Dackóhoz . . . Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte David Dackóhoz, a Közép-afrikai Köztársaság elnökéhez: „A Közép-afrikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm. Élek az alkalommal és kifejezem meggyőződésemet, hogy országaink gyümölcsöző együttműködése tovább fejlődik az el nem kötelezett politika’ szellemében népeink, a béke és a nemzetközi együttműködés javára”. ... és Deighton Wardhoz Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte Deighton Wardhoz, Barbados főkormányzójához: „Barbados függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából őszinte üdvözletemet küldöm, a barbadosi népnek jólétet, önnek pedig sok sikert kívánok. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti kapcsolatok a barátság, a kölcsönös megértés és a sokoldalú együttműködés szellemében továbbfejlődnek”. Elnökünk részvéttávirata az új-zélandi főkormányzóhoz Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot intézte Denis Blundellhez, Új-Zéland főkormányzójához: „A több mint 200 emberéletet követelő súlyos repülőgép-szerencsétlenség alkalmából mély rész- s vétemet fejezem ki, kérem, tolmácsolja részvétemet a szerencsétlenül jártak családtagjainak is”. (Tanjug) ф Négy pont előnnyel őszi bajnok a Zenta A párt Tito vezetésével leküzdötte a belső ellentéteket Pártunk eszmei érlelődésének keserves és sok évtizeden át tartó folyamatában az a tény, hogy Tito elvtárs átvette a párt vezetését, sorsdönő pillanat vollt a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek történeteiében, ezenkívül a legfontosabb fordulópontot jelentette a párt fejlődésében, a forradalmi élcsapat kiépülésében és abban, hogy megszabaduljon a szociáldemokrata reformizmus és dogmatizmus eszmei örökségének terhétől, attól a téveszmétől, amely különösképpen kifejezésre jutott a forradalom két szakaszáról szóló ismert sémában. Az új irányvonalért és az egységért vívott harcban Tito vezetésével a párt leküzdötte a belső ellentéteket és a frakciózást. A párt így igen rövid idő alatt megerősödött, s hazánkban a legszámottevőbb és a legfontosabb politikai erővé vált. Tito számára a forradalom sohasem volt absztrakt kérdés, sem pedig valami távoli jövő kérdése, hanem mindig is igen konk(Folytatása az 5. oldalon) .