Magyar Szó, 1980. január (37. évfolyam, 1-29. szám)
1980-01-03 / 1. szám
1930. január 3., csütörtök MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 Waldheim isteni kiélése (Folytatás az 1. oldalról) látogatása nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol hazájára. Hozzáfűzte, hogy Washington diplomáciai vereséget szenvedett a Biztonsági Tanácsban, mert nem sikerült gazdasági megtorló intézkedéseket kikényszerítenie Irán ellen. Megítélése szerint a „cionista propaganda” világszerte másként értelmezi a Biztonsági Tanács határozatát. A külügyminiszter kijelentette, hogy a tanács nem ítélte el az amerikai túszok fogva tartását, hanem kifejezte ezzel kapcsolatos sajnálkozását. Az AFP teheráni hírei szerint módosították Waldheim tegnapi látogatásának programját. A néhány napos programot egyébként még nem dolgozták ki. Tegnap délután a főtitkár nem hagyta el szállodáját. Kedden hozzávetőlegesen 3000 Teheránban élő afgán munkás és egyetemi hallgató tüntetett a Szovjetunió nagykövetsége előtt. Tiltakoztak Moszkva afganisztáni katonai beavatkozása ellen. A tüntetők utána az amerikai nagykövetség épülete elé vonultak, s felolvasták közleményüket, amelyben elítélték az USA-t és a Szovjetuniót. A szovjet nagykövetség előtt tüntetők jelszavakat kiáltottak a szovjet vezetőség ellen, letépték, majd elégették a szovjet zászlót. A szovjet lobogó helyett felvonták saját zászlójukat. Hétfőre virradó éjszaka támadást intéztek Szadek Ruhán, ajatollah, tekintélyes vallási személyiség gumi háza ellen. Megsebesült a főpap egyik őre. Ruhani, Khomeini rokona, nemrégiben vitát keltett nyilatkozatával, hogy Afganisztán, Irak és Bahrein Iránnal együtt iszlám terület része. A kurdi harcosok támadása Kedd délután kurd lázadók megtámadták a forradalmi gárda sanandaji székházát, jelentette a Pars. Két gárdista megsebesült. Nyugati hírügynökségek szerint megtámadták a repülőteret és a helyi tévé- és rádióállomást is. Iránban ezt nem erősítették meg. A Reuter értesülése szerint a sanandaji harcok 8 órán át dúltak. Nagy tömeg tüntetett tegnap a sanandaji főkormányzó háza előtt. Követelték, hogy a városból vonják ki a forradalmi gárdát. A fegyveres harcokban öten életüket vesztették, nyolcan megsebesültek. Több áruházat megrongáltak. Az amerikai Time hagyományos körkérdésén ötvenharmadszor megválasztotta a tavalyi év személyiségét. Ezúttal Khomeini iráni vallási vezetőre szavazott a megkérdezettek többsége. Tavaly Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes volt az év személyisége (UPI) Tegnap Tabrizban szabadon bocsátották a forradalmi gárda tag-jait, csütörtök óta tartották őket fogva. A Tanjug párizsi jelentése szerint a franciáik tömegesen távoznak Iránból. Noha hivatalosan nem erősítették meg , a franciák evakuálását, erre vall az, hogy a 1000 francia közül mindössze néhány tisztviselő és szakértő maradt I Iránban. Az AFP Bejrútból jelentette, hogy Irán a brit bankokban levő pénzbetéteinek egy részét átutalta más bankokba attól tartva, hogy esetleg gazdasági szankciókat vezetnek be ellene. A Tanjug teheráni értesülése szerint Románia felkínált Iránnak 100 000 tonna húst. Más országok is közfogyasztási és élelmiszercikkek eladására tettek javaslatot Iránnak. A Republikánus Párt nyílt támadása Carter ellen A Republikánus Párt kedden megszegte az iráni válság után kötött hallgatólagos politiikai tűzszünetet, s nyíltan támadta Carter elnök külpolitikai tevékenységét. A párt elnöke felrótta Carternak, hogy nem folytatott olyan külpolitikát, amely öregbítette volna az ország tekintélyét a világban. Hírügynökségi megítélés szerint az afganisztáni események szolgáltak ürügyül a republikánusokak, hogy támadásba lendüljenek. A Republikánus Párt elnöke úgy véli, hogy jelenleg elképzelhetetlen a SALT—2 becil elhelyezése a szenátusban. (AFP) TÖRÖKORSZÁG A hadsereg figyelmeztetése Már az új év első két napján nyilvánvalóvá vált, hogy Törökország politikai nehézségek elé néz. Kenan Evran, a hadsereg vezérkari főnöke és a katonai körzetek parancsnoka írásban követelték Fahrt Korutürük köztársasági elnöktől, hogy tegyen erélyes intézkedéseket az anarchia, terrorizmus, szeparatizmus és az országot naponta megrázkódtató romboló erők ellen. Ankarai politikai körök véleménye szerint a legmagasabb rangú tisztek memorandum formájában terjesztették be követelésüket, a köztársasági elnök azonban cáfolta ezt. Mégis váratlan a tábornokok lépése, és arra enged következtetni, hogy Törökország belső biztonsága válságba került. A katonatisztek fellépésének komolysága mellett szól az is, hogy Korastürk elnök sürgős konzultációkat tartott a két legnagyobb párt vezetőivel, Demirellel és Ecevittel. Felolvasta nekik a katonák kérelmét. Demirel miniszterelnök nem akart kommentárt fűzni a találkozóhoz, csak azt erősítette meg, hogy a helyzet komoly. Hozzátette azonban, hogy ennek nem a jelenlegi kormány az oka. (Tanjug) AzISA elégedett a BS-határozattal Az amerikai kormány igen elégedett az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával, hogy gazdasági szankciót rendel el Irán ellen, ha január 7-éig nem engedi szabadon az amerikai diplomatákat. Washingtoni hivatalos körök a határozat elfogadását politikai győzelemnek értékelték. A BT egyébként 11 szavazattal fogadta el az amerikai határozatot. A határozat ellen senki sem szavazott, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kuvait és Banglades tartózkodott. (Tanjug, UPI) DÉL-RHODESIA Megszegték a tűzszünetet Négy nappal a tűzszünet hatályba lépése után a rhodesiai katonák megtámadták a Hazafias Front harcosait. Ez komolyan veszélyezteti a tűzszünetet. A békefenntartó erők képviselője közölte, hogy „Salisburytől 100 kilométerre a katonák megtámadtak egy tízfőnyi gerrillacsapatot és megölték hat tagját”. Egyelőre nem lehet tudni, ki adott parancsot arra, hog a katonákelhagyják a támaszpontot, amelyet a Commonwealth erői ellenőriznek. (Reuter) Mélyponton ar amerikai-szovjet kapcsolótól (Folytatás az L oldalról) ződéseket, bár a londoni Times hírmagyarázata szerint „ezt sokkal könnyebb mondani, mint megtenni”. Mellékesen a moszkvai olimpiai játékok bojkottját is megemlítették, nemkülönben azt is, hogy a nyugati országok félbehagyják kulturális cseréjüket a Szovjetunióval. A nemzetközi tiltakozás kapcsán Moszkvában azt állítják,hogy megvetéssel kell visszautasítani a „vaklármát”. A külországi reagálásoknak nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Az Izvesztyija például így cikkez: „Csak megvetésünket válthatja ki a burzsoá tömegtájékoztatási eszközök vaklármája, amely szovjet beavakozásról, Afganisztán szovjet részről történt megszállásáról és hasonló badarságokról szól”. Éles reagálás világszerte A Szovjetunió afganisztáni katonai beavatkozása továbbra is igen kedvezőtlen reagálásokat vált ki világszerte. Egyre sokasodnak a követelések, hogy a Szovjetunió vonja ki csapatait Afganisztánból. Bangladesben nagy nyugtalanságot keltett a katonai beavatkozás, amely súlyosan veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát. Charan Singh indiai miniszterelnök magához kérette Voroncov szovjet nagykövetet és az alábbiakat mondta neki: „A szovjet csapatok afganisztáni jelenléte meszszemenő következményekkel járhat a térségben, s ezért India reméli, hogy a Szovjetunió minél hamarabb hazarendeli csapatait”. India és a Szovjetunió 1979 júniusában megegyezett abban, hogy szembehelyezkedik az Afganisztán belügyeibe való mindennemű külföldi intervencióval. Az AFP értesülése szerint az afganisztáni kérdést a Biztonsági Tanács elé viszik. A vitát valószínűleg Pakisztán és az ASEAN- országok fogják kezdeményezni. A szingapúri kormány közleményében ez áll: „Az afgán kormány szovjet csapatok által való megdöntése egyértelműen arra figyelmezteti Ázsiát, hogy a nyugati imperializmus nem maradt utód nélkül... Mi, délkelet-ázsiaiak tudván tudjuk, hogy az afganisztáni beavatkozást megelőzően a Szovjetunió tetemes katonai támogatásban részesítette Vietnamot, hogy megszállhassa „a Demokratikus Kambodzsát”. Az egyiptomi nemzetgyűlés közleményben felszólította a Szovjetuniót, hogy azonnal vonja ki csapatait Afganisztánból. Hasonló tartalmú közleményt adott ki a szudáni parlament is. „A tunéziai kormány nem maradhat közömbös a fegyveres intervenció láttán, amely ellentétben áll a nemzetközi törvénnyel, s amely ezúttal Afganisztánt választotta célpontjául” — áll a tunéziai külügyminisztérium közleményében. Jordánia kormánya hivatalosan közölte, hogy elutasít mindennemű politikai és katonai beavatkozást más országok belügyeibe. Egy szaúd-arábiai közlemény szerint a Szovjetunió megsértette az afgán nép arra való jogát, hogy maga rendezze belső problémáit. Egyszersmind felhívják az iszlám, elsősorban az arab államokat, hogy egységesen szánjanak szembe az afganisztáni beavatkozással. Hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a szovjet katonai beavatkozást eddig Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Vietnam és a Vietnam-párti Phnom Penh-i rezsim támogatta hivatalosan. .. Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnök, miután meghallgatta a szovjet nagykövet fejtegetéseit az afganisztáni beavatkozás körülményeiről, kijelentette, hogy a szovjet magyarázat elfogadhatatlan. Finnországban a szovjet hivatalos közleménynek arra a részére helyezik a hangsúlyt, amely a szovjet csapatok kivonásának lehetőségét említi. Remélik, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, és a szovjet egységek valóban visszavonulnak. Carter amerikai elnök tévéinterjújában így értékelte a Brezsnsnyevtől kapott magyarázatot: „Brezsnyev elnök válasza nem elégített ki. Azt állította ugyanis, hogy az afgán kormány felkérte, védje meg Afganisztánt a külső beavatkozás veszélyétől. Ez nyílvánvalóan nem felel meg a valód Iságnak, mert azt a személyt — Amin elnököt —, akitől a kérelmet kapta, a puccsban megölték.” Vádak Afganisztánból Abdul Azisz Szedik, az afgán vallási vezérek tanácsának elnöke elítéli mindazokat az országokat — elsősorban az Egyesült Államokat —, amelyek „beavatkoznak Afganisztán belügyeibe”. Elismeréssel szólt egyszersmind a Szovjetunióról, amely „eleget tett az afgán nép kérelmének” — jelenti a TASZSZ Kabulból. Karmai megköszönte „a testvéri segítséget” Babrak Karmai, az új afganisztáni rezsim elnöke megköszönte Leonyid Brezsnyevnek a „testvéri segítséget” — jelentette a kabuli rádió. A híradásból kitűnt az is, hogy az új afgán elnöknek üdvözlő távirat érkezett Bulgáriából, Vietnamból és az NDK-ból. A Szovjet KP KB Üdvözlete Az SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött az afganisztáni Népi Demokrata Pártnak. Egyebek között hangsúlyozza, hogyAfganisztánnak végre sikerült leküzdenie a már két éve tartó nehézségeiket. Más hír szerint Babrak Karmai új afgán miniszterelnök kedd este beszédet mondott a televízióban, s lerótta kegyeletét a meggyilkolt Hafizdilah Amin uralkodása idején elesett áldozatok emlékének. Hatvan afganisztáni egyetemi hallgató köztük tizenöt lány.ta a delhi afganisztáni nagykövetséget tiltakozásul a szovjeten. A megszállók elégették a propaganda anyagot, szovjeteit írtak ki, fogva tartottak három személyt, de az indiai ГТ1 hat óra múlva elhagyták az épületet tegnap megszállbeavatkozás ellen jelszavakat jelentése szerint (UPI telefon) Erős földrengés az Azori-szigeteken A nem végleges adatok szerint mintegy ötven ember vesztette életét kedden délután pusztító földrengés vetett véget az Azori-szigeteken az újévi ünnepségnek. A Richter-skála szerint 8 fokos földrengés sújtotta a szigetcsoportot, sok ház összedőlt és megszakadt az összeköttetés Liszabonnal. A hírek Pont Delgadán keresztül jutnak el a nagyvilágba. Hivatalos hírek szerint egyelőre 50 halálos áldozatról és több száz sebesültről tudnak. A földlökések epicentruma északon volt. Az első hírek szerint leginkább Sao Jorge szigetét sújtották, ahol a házak 60 százaléka romba dőlt. Angra do Herosima közelében több falu eltűnt a föld színéről. A lisszaboni rádió szerint háromnapos gyászt hirdettek Portugáliában. Ramalho Eanes köztársasági elnök repülőgépen a helyszínre sietett, majd sürgősen intézkedett, hogy a segély minél hatékonyabb legyen. Dajes katonai támaszpontról azonnal csapatok indultak a károsultak segítésére. A mentőakciókban részt vesznek az amerikai katonák is. A mentőcsapatok eljutottak a legtávolabbi részekbe is. A súlyos sebesülteket helikopteren szállítják a legközelebbi kórházakba. Nagy visszhangra talált a véradásra való felhívás is. A részletes jelentés szerint Sao Miguel és Terceira szigetek között 7 fokos, Faial szigeten 5, Picón 4, Sao Miguel szigeten pedig 5 fokos volt a földrengés a Richter-skála szerint. (Tanjug) Aggodalom az afganisztáni események miatt A Szövetségi Külügyi titkárság szóvivőjének nyilatkozata A Szovjetunió afganisztáni katonai akciója kapcsán a Szövetségi Külügyi Titkárság szóvivője vasárnap az alábbi nyilatkozatot adta a Tanjug diplomáciai szerkesztőjének: „Jugoszlávia meglepetéssel fogadta az afganisztáni válság legújabb fejleményéről szóló hírt, annál inkább, mivel olyan országról van szó, amely régóta az el nem kötelezettség mellett döntött. Jugoszlávia kifejezi mély aggodalmát a fejleményekből eredő súlyos következmények miatt, amelyek nemcsak a térség, hanem a nemzetközi kapcsolatok egészének szilárdságát áshatják alá. Mint ismeretes, Jugoszlávia, akárcsak a múltban, eltökélten síkraszáll az ENSZ Alapokmányánakmaradéktalani tiszteletben tartásáért az országok közötti kapcsolatokban. Egyszersmind az el nem kötelezettség politikájának elveitől és célkitűzéseitől vezérelve Jugoszlávia úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában el kell ismerni minden nép szuverén jogát a függetlenségre, önállóságra, területi integritásra és belső berendezésre. Ezzel összhangban megengedhetetlen a külső beavatkozás bármelyik formája, vagy idegen akarat rákényszerítése szuverén államra. Minden ország elidegeníthetetlen joga, hogy külső beavatkozás nélkül oldja meg problémáit, s válassza ki társadalmi-politikai rendszerét. A nemzetközi közösség minden tagjának kötelessége az előbbi elvek tiszteletben tartása és eltökélt érvényesítése a gyakorlatban. Jugoszlávia értékelése szerint a nagy veszélyektől terhes nemzetközi kapcsolatokban állandóan roszszabbodik a helyzet. Mély aggodalomra ad okot, hogy a problémák és a viszályok megoldásában mind gyakrabban alkalmazzák az erőszak politikáját a nemzetközi kapcsolatokban. Mindez megköveteli az el nem kötelezett országok mozgalmától és politikájától, hogy még határozottabban harcoljon a feszültség enyhülésének mint egyetemes folyamatnak az erősítéséért, a világbéke, biztonság megszilárdításáért, valamint a tömbfelosztás és a konfrontáció ellen.” (Tanjug) A rendőrség eltávolította a diákokat a nagykövetségről Bonnból jelenti a Reuter. Néhány órával azután, hogy elfoglalták Afganisztán bonni nagykövetségét, az afgán egyetemisták csoportját a rendőrség kikergette az épületből. Kína a szovjet erők kivonását követeli A kínai kormány elítélte Afganisztán Szovjet megszállását, s követelte, hogy a Szovjetunió vonja ki erőit az országból, amellyel Kínának 17 kilométer hosszú közös határa van. Harc a végső győzelemig Samphan újévi üzenete I Kheu Samphan, a Demokratikus Kambodzsa elnöke, aki nemrég óta I miniszterelnök is, újévi üzenetében I kijelkemtettte, hogy a khmer nép határozottrm kitart amellelyt, hogy folytatja a harcot a végső évének semáig az „össznépi egység demokratiscus és hazafias frontjának” zászlaja alatt. (Tanjug) SZAÚD-ARÁBIA Változások a vezérkarban Mohamad al-Szalah Hamad tábornokot kinevezték a szaúd-arábiai fegyveres erők vezérkari főnökévé. Ugyanakkor Abdelmohszen Al al-Omran tábornok lett a szárazföldi erők, Mohamad Szabhi tábornok pedig a légi haderő parancsnoka. Más hír szerint Ben Abdel Aziz sejk, mekkai kormányzó átnyújtotta lemondását Khaled királynak.