Magyar Szó, 1980. április (37. évfolyam, 90-104. szám)

1980-04-01 / 90. szám

1 --------- KÜLPOLITIKA-------------------------------------------------- Szovjet—amerikai diplomáciai és propagandaháború Veszélyben a SALT? A szuperhatalmak egymás közti kapcsolataikkal foglalkozva nem törődnek más nemzetközi tényezők szerepével Moszkvából jelenti a Tanjug. A szovjet-amerikai diplomáciai és propagandaháborúban immár nemcsak a SALT—II, hanem a megelőző, SALT—I. egyezményt is célba veszik. Moszkvai értelmezés szerint Car­ter és Vance legutóbbi nyilatko­zataiból az szűrhető le, hogy Wa­shington mindenáron fokozni kí­vánja a haderőbe való befekteté­seket, azzal magyarázva ezt, hogy a „szovjet fenyegetés” miatt kény­szerül erre. A Novoje Vremja című hetilap ennek kapcsán azt írja, hogy Moszkva „nem hűlt le” a SALTA II. irányában, de egyszersmind azt is tudtára adja Washingtonnak, hogy az egyezmény nem puszta „úriem­beri megállapodás”, hanem sokkal több annál. Ha tehát az Egyesült Államok nem cikkelyezi be a SALT I II. egyezményt, Moszkva maximáli­san kifejlesztheti saját nukleáris ütőerejét. A szovjet tájékoztatási eszközök az utóbbi napokban kifejezések­ben nem válogatva mutatják be az amerikai politikát. A vádasko­dásban egy szintre hozzák a kül­politikai doktrína mindhárom té­nyezőjét: Cartert, Vance-t és Brze­­zinskit. Utóbbiról azt írta vasár­nap a moszkvai Pravda, hogy „pa­tologikus antiszovjetizmusban” szenved. A vádak és ellenvádak csupán arról tanúskodnak, hogy Moszk­vát túlságosan is lekötik a Wa­shingtonnal való kapcsolatok, s közben láthatóan elhanyagolja a nemzetközi viszonyok többi ténye­zőjének, köztük az el nem köte­lezett országoknak a szerepét. Szihanuk Pekingben Koreába is ellátogat Norodom Szihanuk herceg teg­nap Pekingbe érkezett kétnapos látogatásra, majd onnan a Koreai NDK-ba folytatja útját. A fővárosi repülőtéren Ji Peng­­fei kínai miniszterelnök-helyettes köszöntötte. (AFP) A volt kambodzsai államfő interjúja Norodom Szihanuk herceg, egykori kambodzsai államfő kijelentette a lon­doni The Guardiannak adott interjú­jában, hogy „Van remény Kambodzsa sorsának jobbrafordulására”. Hozzá­tette, hogy mindazoknak, akik tehet­nek valamit az ügyben, össze kell ül­niük, hogy Kambodzsát semleges terü­letté nyilvánítsák, amelyet az elkö­vetkező öt évben az ENSZ irányíta­na, majd megtartanák a szabad vá­lasztásokat. Szihanuk véleménye sze­rint „kevés remény van rá”, hogy a­­ Szovjetunió és Vietnam hajlandó len-­­ ne ilyen tárgyalásokra. (Tanjug) BOGOTA Még két túszt kiengedtek A nagykövetségen még 27 személyt tartanak fogva Tegnap még két túszukat sza­badon bocsátották az M-19 geril­­lamozgalom tagjai, akik már több mint egy hónapja megszállás alatt tartják a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét. Mindkettő kolumbiai állampolgár, az egyik bíró, a másik üzletember. Az épületben még 27 személyt tartanak fogva, köztük tizenegy nagykövetet is. (Reuter, AFP) KÍNAI-SZOVJET KAPCSOLATOK­­ „puhatolózó küldetés” után A pekingi sajtó nem írt Mihail Kapica „magánlátogatásáról” . A szovjet nagykövetséghez közel álló körök szerint eredményes volt az út (A Tanjug tudósítójától) Peking, március 31. MIHAIL KAPICA, AZ ISMERT KÍ­­NA-SZAKÉRTŐ, a szovjet külügymi­nisztérium funkcionáriusa egyhetes pekingi „magánlátogatás” után szom­baton visszautazott Moszkvába. Tartózkodásáról — amelynek során egy alkalommal tisztelgő látogatást tett a kínai külügyminisztériumban — nem adott hírt a pekingi sajtó. Kapi­ca a külügyminisztériumban találko­zott a szovjet—kínai tárgyalásokon résztvevő kínai küldöttség helyettes vezetőjével. A megbeszéléseket, mint ismeretes, jobb időkre halasztották. A szovjet nagykövetséghez közel álló körökben úgy tartják, hogy Ka­pica, puhatolózó küldetése eredmé­nyes volt, s a helyszínen győződhe­tett meg Kína belső fejlődéséről. Mi több, e forásokban olyasmi is elhang­zott, amire már csaknem két évti­zede nem volt példa: a szovjet ana­litikusok pozitív értékelést adtak Kína belső fejlődéséről a Kínai KP KB III., de főként V. plénuma után. Ez az ér­tékelés azonban különbözik a Pravda alkalmi cikkeinek hangnemétől. A kínai fél mindenesetre olyan be­nyomást kelt, hogy nem lát komo­lyabb értelmet Kapica pekingi láto­gatásában, amelyre Seserbakov nagy­követ meghívása nyomán került sor. S miközben a szovjet funkcionárius Pekingben tartózkodott, a fővárosi könyvesboltokban A művészet és iro­dalom száz iskolája című folyóirat legújabb számát árusították, amely első betűjétől az utolsóig a szovjet irodalom problémáival foglalkozott. A folyóirat valószínűleg nem keltett volna különösebb figyelmet, ha nem foglalta volna össze a jelenkori szov­jet irodalom problémáiról tavaly szep­temberben folytatott vitát. Figyelemre méltó cikk A vita során megtárgyalták a Szov­jetunió társadalmi rendszerének jel­legét, s merőben más értékelésre ju­tottak mint csaknem két évtizeddel ezelőtt, amikor azt hangoztatták, hogy a szovjet rendszer revizionistává, bur­­zsoá-imperialistává fajult el. A folyóiratban most az alábbiak ol­vashatók: „Az elvtársak többsége úgy vélekedik, hogy a Szovjetunió agresz­­szív, terjeszkedő és egyeduralmi poli­tikát folytat, belpolitikája azonban alapjában véve szocialista, s a sztá­lini korszakhoz képest nem élt át lé­nyegesebb változást”. Néhányan úgy vélekednek, hogy a szocializmus szovjet típusa „fejletlen és merev”, és csak egy maroknyi em­ber tartott ki az eddigi tétel mellett, amely szerint a Szovjetunió revizio­nista országgá lett. Nem ideológiai ellentétek, hanem eltérő államérdekek Ebből a körülményből az alábbiakat lehet levonni: a kínai—szovjet viszály magvát nem ideológiai különbségek, hanem eltérő államérdekek alkotják, amelyek napjainkban a külpolitikában jutnak kifejezésre. E különbségekkel és a további súrlódásokkal ezentúl is számolni kell a kínai—szovjet viszony­ban. A másik körülmény, nevezetesen az a tétel, amely szerint „a szovjet belső rendszer alapjában véve szocia­lista”, arról tanúskodik, hogy a kínai­ak készek minden országra alkalmaz­ni a náluk merőben új kritériumot a szocializmus különböző útjairól és modelljeiről. Előtérbe kerül a kérdés, vajon ez az új nézőpont mennyire segítheti elő a kínai—szovjet kapcsolatok rendezését. Egyesek úgy vélekednek, hogy ennek nincs nagyobb jelentősége, mert a két ország esetében nem „a szocializ­mus jobb és rosszabb modelljének” összecsapásáról, hanem államközi vi­­­­szályról van szó. Mások azt a nézetet vallják, Kína és a Szovjetunió eseté­ben nagyon is fontos, elismerik-e vagy elutasítják egymás belső rendszerét. Aleksandar NOVACIC MAGYAR SZÓ Japán folyóirat az önigazgatásról A munkásönigazgatással foglalko­zó háromhavonként megjelenő ja­pán folyóirat legutóbbi számában hozzávetőlegesen 50 oldalon elemez­te a jugoszláv önigazgatási rend­szer elméletét és gyakorlatát. Nemrégiben látogatást tett ha­zánkban a munkásönigazgatás kér­déseit elemző japán kutatóintézet küldöttsége. E küldöttség jelentése alapján a Munkásönigazgatás című japán újság ismertette a politikai pártok rendszerének kérdéseit az önigazgatásban, továbbá a parla­ment szerepét, az állam elhalásá­nak folyamatát, a Szocialista Szö­vetség szerepét, a szocializmus sa­játosságainak és elentmondásainak elméleti kérdéseit. Az önigazgatási munkaszervezetek, községek és egyéni termelők tevékenységének példái alapján kitért a tervszerű piacgazdálkodás elméletére. A je­lentés a Szövetségi Képviselőház, politikai szervezetek, vállalatok és tudományos kutatóintézetek képvi­selőivel folytatott megbeszélés alap­ján készült. A japán folyóirat első száma két évvel ezelőtt Tokióban jelent meg, a Japán Szocialista Párt, a Japán Szakszervezetek Főtanács (Szohja) és neves tudósok alapították. Ko­rábbi számaiban is megkülönbözte­tett figyelmet fordított hazánk ön­­igazgatási tapasztalataira. (Tanj­ig) Gligorijević Moszkvába utazott Részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésén Slobodan Gligorijević, az SZVT tagja, a JSZSZK állandó KGST- beli képviselője, tegnap Moszkvá­ba utazott, hogy részt vegyen a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. ülésszakán. Gligorijevic a JSZSZK és a KGST között 1964- ben megkötött megállapodás alap­ján küldött meghívásnak tesz eleget. A bejelentett napirend szerint a jugoszláv küldöttség részt vesz a gépgyártásban való együttmű­ködéshez kapcsolódó kérdések megvitatásában, különös tekintet­tel a korszerű szerszámgépek gyár­tására, amelyek iránt Jugoszlávia és­ a KGST-tagországok gazdasá­ga is érdeklődik. Az ülésszakon napirenden sze­replő többi kérdéssel kapcsolatban a jugoszláv küldöttség azért lesz jelen, hogy tájékozódjon a KGST Végrehajtó Bizottságának két ülés­szaka közötti időszakban végzett tevékenységről szóló jelentésről, továbbá azért, hogy megvitassa a sokoldalú együttműködés fejlesz­­tésének megvalósulását, s hogy megállapodást készítsen elő a hosszú távú együttműködési prog­ramokkal kapcsolatban. Hazánk fejlett gazdasági kapcsola­tokat ápol a KGST-tagországokkal, kü­lönösen fejlettek az egyes tagorszá­gokkal való kétoldalú kapcsolatok. Jugoszlávia külföldi árucsere-forgal­mának egyharmadát ezekkel az or­szágokkal bonyolítja le. A velük való gazdasági kapcsolatokban egyre jelen­tősebbek lesznek az együttműködés korszerű formái, mint amilyenek a szakosítás és a kooperáció, a termé­kek kölcsönös cseréje és a műszaki tudományos együttműködés. A jugo­­szláv gazdaság a multilat­erális szako­sításról és a kooperációról szóló meg­egyezés alapján eredményes gazdasági együttműködést ápol a KGST tagor­szágaival, a jugoszláv társult munka­szervezetek együttműködésének az il­lető KGST-országokbeli partnerekkel. Ez előmozdít­ja a gazdasági kapcsola­tok bővítését. Tavaly a jugoszláv gazdasági szer­vezetek négy műszaki-tudományos megegyezést és öt multilaterális sza­kosítási és kooperációs megegyezést kötöttek KGST-országbeli partnerek­kel, közöttük azt, amely az atomerő­művekhez szükséges felszerelések gyár­tásában való szakosításáról, az ezen a téren való együttműködésről és a gyártásról rendelkezik. A korábbi években kötöt­t megállapodásokat ide­értve a jugoszláv gazdaság összesen 70 megállapodás megvalósításában vesz részt, ezek termelési és műszaki-tudo­mányos multilaterális egyezmények a KGST-országokkal. (Tanjug)­ i “ TRAGÉDIA AZ ÉSZAKI-TENGEREN Nincs tööbbé remény Százhuszonkét áldozat — A mentőosztagok nem kutatnak tovább — Gyász Norvégiában Osló, március 31. Ják meg, mielőtt még minden reményüket elvesztették volna. —Mindent megtettünk, ami em­berileg lehetséges volt — közölte Nordli norvég miniszterelnök az Oslóban összehívott sajtókonfe­rencián, azt is bejelentve egy­szersmind, hogy az északi-tengeri katasztrófában eltűnt személyek számára nincs többé remény. A szerencsétlenség csütörtökön történt. A nagy erejű szélviharban a teger alatti olaj­furatok munká­sait kiszolgáló úszó szálloda egyik tartópillére megroppant és az óri­ási építmény a vízbe merült. Norđli mára országos gyászt hirdetett. Az országban félárbocra vonták a lobogókat az eltűnt munkások iránti kegyelet jeléül. A több mint kétezer norvég, brit, dán, nyugatnémet és holland mentőnek 89 munkást sikerült megmentenie. A mentőosztagok összesen 41 személy tetemét talál­ósak négy pillére látszik ki a vízből az elsüllyedt úszó szállodá­nak. A háttérben egy fúrótorony. Mi okozta a katasztrófát? Oslóban megalakult a hivatalos vizsgáló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megállapítsa, mi okozta a katasztrófát. Nem hivatalosan úgy tudják, hogy az öt acél tartópillér egyike anyagfáradás miatt nem tudott ellenállni a széllökéseknek, mások úgy vélekednek, hogy a tartópil­lérre ráfonódó horgonykötél okoz­ta az óriási úszósziget katasztró­fáját. Azt sem tartják lehetetlen­nek, hogy valami nekiütközött az úszó szállodának, vagy hogy sza­botázs történt. Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy a hét méter magas hullámok sem­miképpen sem fordíthatták fel a masszív építményt, amelyet úgy terveztek, hogy harmincméteres hullámok lökéseit is kiállja. Az Alexander Kiellandot partra vontatják A Philips Petróleum társaság képviselője Stavangerban sajtóér­tekezleten közölte, hogy az Ale­xander Kielland nevet viselő úszószigetet partra vontatják, és ott fogják tanulmányozni a sze­rencsétlenség okát. A kivontatás már maga sem könnyű feladat, fennáll ugyanis a veszély, hogy az úszósziget megrongálja a tenger alján húzódó olajvezetéket. Az Edda nevű szomszédos plat­formot két brit szakértő vizsgálja meg. Azt igyekszenek megállapí­tani, nincsen-e azon is valamiféle károsodás. Néhány könnyűbúvár vasárnap megvizsgálta az elsüllyedt úszó szállodát, de nem hatoltak a bel­sejébe. Feltételezik, hogy a leg­több áldozat éppen az építmény helyiségeiben van. 1980. április 1., kedd AZ ENSZ ÉS A LESZERELÉS A világértekezlet összehívásának lehetőségéről tárgyalnak Jugoszlávia is az illetékes bizottság tagjai között Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. A világszervezet székházában tegnap újra fontolóra vették a le­szerelési világértekezlet összehívá­sának lehtőségét. A közgyűlés hét évvel ezelőtt küldött ki egy bi­zottságot e kérdés megtárgyalásá­ra. A negyventagú bizottságban Jugoszlávia is helyet kapott. A leszerelési világértekezlet ösz­­szehívásának ötlete 1965-ben szü­letett meg, az ENSZ-közgyűlés hat évvel később szovjet javaslatra napirendre tűzte a kérdést. A je­lenlegi bizottság mandátumát már hat ízben meghosszabbították an­nak reményében, hogy sikerül megállapodásra jutnia a nukleá­ris hatalmakkal. A bizottság tavaly ősszel arról számolhatott be a közgyűlésnek, hogy a világértekezlet ötletét szé­les körben támogatják az ENSZ tagországai, bár egyes vonatkozá­saiban és kérdéseivel kapcsolat­ban bizonyos különbségek merül­tek fel. Tájékoztatta a közgyűlést arról is, hogy a világértekezlet össze­hívásával kapcsolatban a nukleá­ris fegyverrel rendelkező államok nem tudnak megállapodásra jutni, márpedig az ő részvételük nélkül ilyen összejövetel el sem képzel­hető. A közgyűlés éppen ezért utasí­totta a bizottságot, hogy folytassa kontaktusait a nukleáris hatal­makkal, és tájékozódjon mind az ő álláspontjaikról, mind más or­szágok nézeteiről, s vegyen figye­lembe minden javaslatot és észre­vételt. A bizottság munkájában tavaly Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vett részt, az Egye­sült Államok és Kína a bizottság elnökével állt kapcsolatban. Molnár Vilmos, Vajdaság SZAT Képviselőház­ának elnöke teg­nap fogadta Jon van der Valkot, Hollandia belgrádi nagykövetét, aki kétnapos látogatáson tartózkodik tartományunkban. A rövidebb, szívélyes és baráti légkörű megbeszélésen kedve­zően értékelték az eddigi kapcsolatokat, s megvitatták Vajdaság és Hollandia mezőgazdasági együttműködése fejlesztésének lehetőségeit. A holland nagykövetet tegnap fogadta Matija Sedlak, Vajdaság SZAT Elnökségének alelnöke, Nikola Kmezic, Vajdaság SZAT Kép­viselőháza Végrehajtó Tanácsának elnöke, Miroslav Bakic, a kül­földi kapcsolatok tartományi bizottságának elnöke, Borza József, a Vajdasági Gazdasági Kamara Elnökségének tagja, Jovan Dejanovic, az Újvidéki Községi Képviselő-testület elnöke. A nagykövet ma tárgyal a Duna—Tisza—Duna Munkaszervezetben, megismerkedik tartományunk csatornarendszerének fejlesztésével, majd Szabadkán látogatást tesz több agráripari munkaszervezetben. , Képünkön Molnár Vilmos (jobbról) a nagykövettel.

Next