Magyar Szó, 1980. június (37. évfolyam, 164-178. szám)
1980-06-16 / 164. szám
4 BELPOLITIKA A gyár legjobb ifjúmunkása Szabadka számos munkaszervezetéhez hasonlóan a Partizán Kerékpárgyárban is minden évben megszervezik az Ifjúmunkás az önigazgatásban elnevezésű akciót, amelyben az idén Slavko Krdžić, a beruházási osztály gyakornoka bizonyult legjobbnak. — Nyolc hónapja dolgozok a gyárban, előtte a gépészeti főiskolán tanultam, de úgy határoztam, elhelyezkedek, és távhallgatóként folytatom tanulmányaimat. Jelenleg a főiskola 3. szemeszterét végzem. Remélem, sikerül befejeznem tanulmányaimat — mondta a fiatal munkás. — Szeretet a munkádat? — Igen, itt a beruházási osztályon már szépen belejöttem a munkába, és a kollégákkal is jól megértjük egymást. — Milyen egyéb megbízatásaid vannak a gyárban? — A gyár SZISZ-alapszervezetében a gazdaságpolitikai szakcsoport munkájában veszek részt. Február óta tagja vagyok a Kommunista Szövetségnek. — Ha már szó esett az ifjúsági szervezetről, mit tudnál mondani annak munkájáról? — Sajnos, nem sok jót mondhatok. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak tevékenyebben kellene részt venniük az alapszervezet munkájában. Az ifjúsági szervezet próbálja fellendíteni a tevékenységeket, de ehhez természetesen a tagság legalább minimális angazsáltságára is szükség lenne ... — A közeljövőben milyen megmozdulásokban vesznek részt a fiatalok? — Rövid időn belül a gyár területén röplabda- és futballpályák építésére kerül sor, és a munkálatokból a fiatalok is kiveszik a részüket. — Milyenek a továbbtanulási lehetőségek a dolgozók számára? — Bárki továbbtanulhat. A gyár azonkívül, hogy a vizsgák idején egynapos szabadságot engedélyez, az arra érdemes dolgozókat anyagi támogatásban is részesíti. — Végezetül még egy kérdés: mivel töltöd szabad időd, van-e hobbid? — Sokat olvasok, különösen kedvelem Dosztojevszkijt. Ezenkívül sakkozok és tekézek — fejezte be Krdžić Slavko. SEFCSICS Gábor JÓ ÜTEMBEN HALAD A TAGOSÍTÁS TORDÁN Az elmúlt esztendőben beszámoltunk arról, hogy a pizistéi községhez tartozó csőszteleki és tordai határban az 1980. esztendőben megkezdik a földek tagosítását. A megfelelő előkészületek után az elmúlt hónapban a szakértők megkezdték a helyszíni munkálatokat. A telkeket és a határban a parcellákat kijegyezték, és megtörtént a légi felvétel is. A földtulajdonosok egy kicsit zsörtölődtek, mert a szakértők dolgoztak, de a gyűlésen nem ismertették a tagosítás feltételeit. Május végén sor került a választók nagygyűlésére, ahol az újvidéki, zrenjanini és a žitištei illetékesek tájékoztatták a polgárokat a tagosítással kapcsolatos kérdésekről. Lázár György, a helyi közösség titkára elmondta, hogy a telkek rendezése 1300 dinárba kerül, a szántóföldek rendezése pedig 800 dinárba hektáronként. A telkeknél nem számít a terület. Minden telek rende-zése 1300 dinárba fog kerülni. A költségeket három év alatt kell kifizetni. Az első és más isodák évben 40 —40 százalékot, a megmaradt 20 százalékot pedig a harmadik esztendőben. A munkálatok zavartalan lefolytatása érdekében tilos a házhelyeken kívüli építkezés és a többéves kultúrák és ültetvények további ültetése mindaddig, amíg a munkálatok be nem fejeződnek. D. J. (2) Az újgazda versenyre kel a gróffal A század végén az akkor még dúsgazdag Eitz grófot nem számítva, a város leggazdagabb embere Aleksa Paunovic. Földje ugyan aránylag kevés volt, mindössze 4000 hold. Viszont csak Vukováron 74 házat mondott magáénak. Az egykori mészároslegényből lett horvátországi nábob a 43-as forradalom után gazdagodik meg. A krónikások szerint saját maga 32-szer terel fel esetenként legalább ezer lábasjószágot, főteg szarvasmarhát Bécsbe. Kezdő tőkéjét ebből harácsolta öszsze. Kivagyiságában versenyre kel a messze környék leggazdagabb földesurával, Eltz gróffal is; annak van ménese, neki is lesz. Nem is akármilyen. Lugi pusztáján 150 fajlovat tenyészt. Kápolnát épít, azután pompás családi sírboltot és így tovább. De olyasvalamit is akar, ami a grófnak nincs, így kerül sor a város központjában, ott, ahol a Valkó (Vuka) folyó torkollik a Dunába, egy impozáns épületnek a Grand Hotelnek a felépítésére. Két év alatt el is készül. Töméntelen sokba került, csaknem 140 000 koronába. Ezen a pénzen abban az időben 800—900 holdas uradalmat lehetett venni. Az egykori marhahajcsár fia, aki egyébként bárónőt vett feleségül, igen költekező életmódot folytat, és a ,,finom úri világ” találkozóhelye, a Grand Hotel hamarosan gazdát cserél. Otthont vesznek a munkások Amint már említettük, Jugoszlávia Szocialista (kommunista) Munkáspártjának egyik fellegvára (a 65 000 tagból 1500-at itt tartanak nyilván) Vukovar. Az egyre sokrétűbb tevékenység következtében a tűzoltóotthon, ahol összejöveteleiket, tanácskozásaikat tartják, szűknek bizonyult. Nagyobb, tágasabb és a párt politikai erejéhez mérten is tekintélyesebb épület kell. Miközben egy megfelelő otthon építését tervezik, ismét eladásra kerül a Grand Hotel. A város pártvezetősége úgy határoz, hogy ezt a rendkívül kedvező alkalmat nem szabad elszalasztani. A határozatot tett követte, ötven forint névértékű kötvényeket adnak ki és a szükséges 700 000 forintot két hónap alatt előteremtik Vukovar dolgozói és a többi haladó erők. Az adásvételi szerződést 1919. április 30-án kötik meg. És a város legnagyobb, legimpozánsabb épületére kiírják, hogy: MUNKÁSOTTHON. A vukovári munkásság szervezettségét, a pártszervezet körültekintő munkáját, ütőképességét és politikai horderejét elvitathatlanul bizonyítja az is, hogy a városi tanács 1919. március 16-án megtartott választásán a 24 képviselői helyből a Szocialista (kommunista) Munkáspárt 12 mandátumot szerzett. Név szerint a tanácsban a következő kommunistákat választották meg: Stjepan Supanc építészt, aki egyik fő hordozója volt a párt különféle akcióinak, Petar Jančec kereskedőt, Pavao Luketic és Deák István kőművest, Ivan Beck ügyvédet, Armin Guttman tisztviselőt, Djuro Graff kádárt, Ivan Zujevic és Pavao Pšenica földműveseket, Franjo Haupert munkást, Kare Stencl szobafestőt és Aszódi Antal halászt. A választás eredményeinek közzététele után a munkások a párt vezetésével vörös zászlók alatt felvonultak, majd a munkásotthon előtt népgyűlést tartottak. Mindez Jugoszlávia Szocialista (kommunista) Munkáspártjának kongresszusa előtt történt. Ha egy város, akkor Vukovar rászolgált arra, hogy a még ugyan erősen rögös úton járó, számos belső problémával is küszködő pártunk legfelsőbb fóruma, a kongresszus itt tartsa meg ülését. A haladó erők győzelme A viszonylag rövid ideig tartó, de annál gazdagabb, kongresszus előtti vita, s maga a kongresszus is, a kommunistáknak a centralistákkal való eszmei és politikai leszámolásává fejlődött. A párt célkitűzése és ebben a programja is abból indult ki, hogy a kapitalizmus fejlődésének imperialista szakaszában a proletárforradalomnak harcolnia kell a burzsoá államapparátus szétzúzásáért, a kapitalista rend megsemmisítéséért, és a jugoszláv tanácsköztársaság létrehozásáért. Ezért a pártnak az a feladata, hogy fejlessze a nyílt forradalmi propagandát és előkészítse a proletariátust történelmi küldetésének a betöltésérehogy a burzsoá tömbbel szemben megteremtse a forradalmi proletariátus tömbjét, hogy harcoljon a politikai és polgári jogok védelméért stb. A gyermekéveit élő, a számos különféle ferde, maradi nézetekkel övezett, az SZDSZ Királyság egyre súlyosbodó béklyóit magán viselő, és a szociáldemokrata örökségektől sem teljesen mentes pártunk célkitűzései és programja természetesen nem volt maradéktalanul teljes. Viszont határozottan síkraszállt a forradalmiságért, az új társadalmi rendért, amely kétségtelenül a proletariátus szebb holnapjának záloga. Ezzel szemben a centristák néven ismert reformisták úgy értékelték, hogy az elmaradott Jugoszláviában még nem eléggé fejlettek a forradalmi erők és ezért nem tűzhetik ki feladatul a politikai hatalom megszerzését. Ez a csoport csak holmiféle reformokért, engedményekért és nem a társadalmi rendszer gyökeres, minőségbeli megváltoztatásáért szállt síkra. A kongresszusi küldötteket Vukovar népe nagy lelkesedéssel fogadta. Sokan közülük, elsősorban a vajdaságiak és a belgrádiak, gőzhajóval érkeztek. A vendégeket egyrészt a munkásotthon korábban szállodaként szolgáló részében, részben pedig a helybeli aktivistáknál, párttagoknál helyezték el. Példának okáért megemlíthetjük, hogy Ljuba Ivošević-Dimitrov, Georgi Dimitrov felesége Sípos Jánosnál, a vukovari szakszervezeti titkárnál szállt meg. Étkezni viszont a munkásotthonban étkeztek. Annak ellenére, hogy a kongresszuson 374 küldött vett részt, Vukovar munkásosztálya nemcsak a kongresszus megszervezését, de annak költségeit is vállalta. A plenáris ülés megkezdése előtt, amelyet a munkásotthon dísztermében tartottak, elénekelték az Internacionálét. A munka, a jelentések, a programok, a statútumok stb. részletes megvitatására a bizottságokban került sor, amelyek az emeleti helyiségekben üléseztek. Az otthont, amíg a kongresszus tartott, vörös őrség vigyázta, őrizte. (Folytatjuk) A JKP II. KONGRESSZUSÁNAK NYOMÁBAN Vukovari emberek Keresztényi József riportsorozata MAGYAR SZÓ 1980. június 16., hétfő TORDA Emelkedik a jószág felvásárlási ára Nagy a kínálat hízott jószágból, megfelelő az ár, és az átvett jószágot azonnal kifizetik — erről számoltunk be a múlt héten. Most hozzátehetjük: a felvásárlási ár is emelkedik. Egy héttel ezelőtt még 34,80 dinárt fizetett a társastermelési munkaszervezet a hízott sertés kilójáért, ma pedig már 36 dinárt kap a tenyésztő. A hízott üsző kilójának ára 40 dinárról 41 dinárra emelkedett. CSORBA József, a társastermelési munkaszervezet kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a kínálat továbbra is nagy, de nagy a kereslet is a hízott jószág iránt. Várható, hogy a turistaidényben még nagyobb lesz a kereslet, s ez kihatással lesz az árakra is. — Mi a véleménye a jószágtartás további alakulásáról, számításba véve a jelenlegi nagy vízkárt? Tudjuk, sok föld parlagon maradt, másutt pedig terméscsökkenéssel kell számolni... — Hiszem azt, hogy tordai viszonylatban semmi csökkenés nem fog bekövetkezni. Továbbra is nagy a kereslet az elválasztott borjak és malacok iránt. — Mi a véleménye, hogyan lehetne elegendő húst biztosítani a feldolgozóipar részére? — Erre nagyon nehéz válaszolni, de úgy gondolom, hogy ha a megművelt földterülethez viszonyítva a gazdaságok is tenyésztenének annyi jószágot, mint a magánszektor, és ha a feldolgozóipar, a társastermelési munkaszervezet és a tenyésztők között szoros együttműködési szerződés jönne létre, amelyben mindegyik érdekelt fél megtalálná a számítását, akkor nem lenne többé húshiány. Nem elég csak megvitatni a dolgokat, termelni is kell, mégpedig megfontoltan, tervezetten. Mindig a termelést kell szem előtt tartani, ha eredményt akarunk elérni — fejezte be Csorba József, a kereskedelmi osztály vezetője. DOBAI József AZ ÚJVIDÉKI BANK HÍREI a heti kölcsönügyi tevékenység értéke 448 milé dinár Az Újvidéki Bank kölcsönügyi bizottságának küldöttei a múlt héten a munkaszervezeteknek és a polgároknak különféle célokra öszszesen 448 763 000 dinárt hagytak jóvá. Ebből a kölcsönösszeg 403 728 000, a váltókezesség értéke 13 499 000, a jótállásvállalás 8 536 00 és a leszámítolás 21 000 000 dinár. Lakásügyi kölcsön címén 102 polgárnak összesen 23 323 000 dinárt folyósítottak. A vásárlási kölcsönre adott áru értékének fedezésére 39 158 000 dinárt hagytak jóvá, ebből a Szoteks —Panonija Kereskedelmi Munkaszervezet 18 958 000, az újvidéki Nina Bútorgyár asztalosüzem részlegének 13 200 000 és kárpitozó részlegének 7 000 000 dinárt. Állóeszközökre a folyamatban levő beruházások túllépésének fedezésére 246 466 000 dinárt hagy-tak jóvá. Ebből a többi között az általános oktatásügyi érdekközösségnek 19 348 000, az újvidéki pos- ,taforgalmi munkaszervezet Te-kom társultmunka-alapszerveze- tének 3 148 000, a Heroj Pinki folyami szállítmányozási társultmunka-alapszervezetének 2 400 000 dinárt. A zöldterv eszközeiből; mezőgazdasági gépek vásárlására a Zsablyai Mezőgazdasági-Élelmi- szeripari Kombinát djurdjevói Djordje Zličić munkaközösségének 1 2 435 000 dinárt folyósítottak. Áruforgalmi kölcsön címén és egyéb szükségletekre 96 781 000 dinárt utaltak ki. Ebből a Vojvo- dinašped munkaszervezetének | 18 216 000, a Novopak Grafika társultmunka-alapszervezetének | 15 951 000, göngyöleg- és felszere- jési részlegének 3 200 000, a Jugo- falat előkészítési részlegének 1 10 700 000, vágószerszám részlegé- nek 5 500 000, a Jugopribornak! 1 700 000 és a fogarási részlegnek 1 400 000, továbbá a Norega munkaszervezetének 4 799 000, az újvidéki mezőgazdasági munkaszervezet pirosi társultmunka-alapszervezetének 4 000 000, stepanovicevói részlegének 2 000 000, a futaki Braca Bošnjak részlegnek 2 000 000, a kiszácsi részlegnek 3 000 000, a futaki Milan Vidak munkaszervezet termelési részlegének 4 000 000, feldolgozási részlegének 2 500 000 és bácsi részlegének 2 000 000, az újvidéki bútorgyár asztalosrészlegének 3 200 000, kárpitozó részlegének 1 800 000, petrőci Obnova részlegének 700 000, valamint a Pobeda szerszámkészítő társultmunkaalapszervezetének 3 252 000 dinárt. A pénzintézet a Jugoalat előkészítési részlegének 10 000 000, Jugopribor részlegének 1 000 000, és a Niva kötszergyártatta társultmunka-alapszervezetének 2 200 000 dinár értékben váltókezességet vállalt. A pénzintézet a Jugoalat társult munka-alapszervezeteinek 21 000 000 dinárt számított el: a vágószerszám és az előkészítési részlegnek 5 000 000—5 000 000, a hőmegmunkáló, a Jugopribor és karbantartó részlegnek 3 000 000— 3 000 000, valamint a fogazási részlegnek 2 000 000 dinárt. Rajztanárok kiállítása a Népmúzeumban Zrenjaninban ezúttal először került sor olyan kiállítás megszerve-zésére, amelyen képzőművészeti előadók saját alkotásaikat mutatják be. Stojanka KNEZEVIC, a Képzőművészeti Előadók Körzeti Egyesületének elnöke megnyitó beszédében rámutatott az ilyen és hasonló tárlatok jelentőségére és a kiállított képzőművészeti alkotások esztétikai értékére. A kiállításon bemutatott műalkotások igen gazdag tehetségről tanúskodnak. Nagy figyelmet érdemelnek például három zrenja- fiini pedagógus olajfestményei: Rudolf Brkic Csendélet, Sztella portréja; Stevan Putic A városi park bejárata. A régi ifjúsági otthon; Stojanka Knežević A kert, Csendélet és Szobarészlet című festményei. Említésre méltók ezenkívül még Ljubica Pele, Velica Milivojev, Olivera Topalov, Mirjana Nikolic, Bogoljub Mladenovic olajfestményei; Jelisaveta Manojlović, Ana Ječmenica, Nada Pavlov, Ana Starčević, Irina Janković, Dragutin Ančić akvarelljei; Stojanka Knežević, Nada Ujfeljan és Stana Strbac népművészeti alkotásai is. A kiállítás anyagához tartozik ezenkívül még számos szobor, fametszet és csontékszer, ezek Zika Mirkov, Stana Strbac, Tóth Béla és Milina Petrov alkotásai. TÖRKÖLY Irén A PÁDÉ Jó termést ígér a gyógy- és fűszernövény A pádéi tmasz, amely a csókai MIK-hez tartozik, az idén megközelítőleg 120 hektáron termeszt gyógy- és fűszernövényt. Mivel eddig az időjárás e növényekre igen kedvező volt, a becslések szerint igen jó lesz a termés. Miloš ZUBANOV, a tmasz igazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Jól sikerült a vetés, ültetés, s mivel a növényvédő szerekkel is idejében tudtunk beavatkozni, jó termést várhatunk, főleg a mentából, amelyet a napokban kezdünk vágni és szállítani a pádéi Menta Gyógynövénygyárba. ф Milyen gépeket alkalmaznak a termelésben: — Vettünk új gépeket is, de a gépek zöme gyógynövény termesztésére átalakított gép. Ezekket az átalakítási munkálatokat a mi műhelyünkben végezék el a mi szakembereink, s úgy tűnik, sikeresek b—a