Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 271-285. szám)
1980-10-05 / 275. szám
1980. október 5. vasárnap MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS 1} Évente három játékfilm A szarajevói Sutjeska átszervezésének eredménye A szarajevói Sutjeska film munkaközössége az elmúlt évti-zed végét az előkészületek és a stabilizáció éveinek tekinti. Az átszervezés során külön erőfeszí- téseket tettek a korábbi válság okainak megszüntetése és a bosz-nia-hercegovinai filmgyártás fel-élénkítése érdekében. Hidajev ČALKIC, a Sutjeska-film igazga-tó bizottságának elnöke szerint: az önigazgatási átalakulás még nem fejeződött be, de hamarosan valóra válik a filmszakma különböző ágai közötti együttműködés, úgyhogy a következő időszakban lényegesen több játék- és rövid- filmet forgathatnak majd, mint eddig. Hogy szembenézhessenek ezzel a feladattal, széles körű társadalmi támogatással hamarosan megkezdik a műszaki felszerelés felújítását. A forgalmazókkal és a televízióval már eddig is sikeresen együttműködtek, a közeljövőben azonban önigazgatási megegyezést írnak alá, amely hosszú távon fogja biztosítani az anyagi eszköözök célszerű befektetését, a káderek foglalkoztatásának összehangolását és a műszaki felszerelés ésszerű kihasználását. Ezáltal lehetővé válik, hogy a jövőben évente három játékfilmet, 15 dokumentumfilmet és a televízió, valamint a gazdaság számára 15 rendelt filmet forgathassanak. — Alkalmat kívánunk nyújtani a már befutott és a fiatal pálya- • kezdő alkotóknak is — mondta Hidajel CALKIC. — Jelenleg két fiatal rendező készül a forgatásra. Emir Kusturica Emlékszel, Deli Bel címmel Abdulah Sidran forgatókönyve nyomán készíti első filmjét. A történet a hatvanas években játszódik, és egy család életéről szól. Nenad Dizdarević pedig Gazije című filmjével fog debütálni. A forgatókönyvet Ivo Andric művei nyomán Vuje Krnjcevic írta. Mindkét film kész lesz a jövő évi pulai játékfilmfesztiválig. — Az ismert rendezők Bato Cengić, Hajrudin Krvavac, Vlatko Filipovic, Bakir Tanovic, Velik Hadžismajlović, Vesna Ljubić, Mirza Idrizovic és Nikola Stojanović is új filmjeik előkészületein dolgoznak. Tervezett produkciókat a műsortanács már megvitatta és jóváhagyta, úgyhogy a következő években jó néhány érdekes filmre számíthatunk. Ha figyelembe vesszük a készülő rövidfilmeket is, akkor azt lehet mondani, hogy a Sutjeskában nincsenek munkanélküli alkotók és munkatársak. Sikerült összehangolni a játék- és dokumentumfilmek, valamint a tévésorozatok gyártását, úgyhogy, mindenki, akinek van mondanivalója, alkalmat kap a munkára. Miközben a Sutjeska munkaközössége a tervek megvalósításával van elfoglalva, beindult Vesna Ljubic A dacos delta című, az idei pulai fesztiválon bemutatott művének a forgalmazása. Hajrudin Krvavic tavaly forgatott és Ezüst-arénával kitüntetett Partizán repülőraj című produkciója pedig már a világot járja. Rövid idő alatt 40 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország vásárolta meg, köztük a Fülöp-szigetek, Indonézia, az Egyesült Államok, az NSZK, Argentína, Egyiptom, Lengyelország, Görögország, Irak, Szingapúr, Japán, Mexikó, és Belgium. Valószínűleg meg fogja vásárolni Kína is. Mint ismeretes, Hajrudin Krvavac korábbi filmjei rendkívüli közönségsikert arattak ebben a nagy távol-keleti országban. Anekdotaként emlegetik, pedig igaz, hogy a Walter Szarajevót védi című film hatására egyidőben a kínai gyerekek állandóan Valtert játszottak. Ez volt a legkedvesebb szórakozásuk. Az utóbbi időben készült jugoszláv filmek közül a Partizán repülőraj váltotta ki a legnagyobb nemzetközi érdeklődést. (I) Jelenet Vesna Ljubic a Dacos delta című filmjéből A fő izgalom forrás Fennállásának 20. évében Partizántanító díjat kapott a zrenjanini Október 2. Általános Iskola „A nyári szünidő vége felé már kissé unatkoztam, nem tudtam mit csinálni, és mindig az iskolára gondoltam. Ezért már alig vártam a napot, hogy újra beléphessek az iskola kétszárnyas ajtaján, és láthassam tanáraimat.” HALÁSZ ÉVA, VII. a „Már régóta járok az Október 2. iskolába. Hat éve. Ez számomra a világ legszebb iskolája.” LŐRINC JUDIT, VI. a „Az iskolánkból elsősorban azt a tudást viszem magammal, hogy az ember örök életében tanul, s halála előtt látja be, hogy még mindig nem tud mindent. Jó szívvel, gondolok tanítónőmre, és tanáraimra, akik állandóan törekedtek és törekszenek arra, hogy ne primitív, komputerszerű magológépeket neveljenek belőlünk." RABI RÓBERT, VIII. a Az idézett diákdolgozatok a zrenjanini Október 2. Általános Iskola belső pályázatára íródtak, amelyet az iskola fennállásának 20. évfordulója és a Partizántanító díj elnyerése alkalmából hirdettek meg. Az ünnepi dolgozatok kiragadott mondatai persze kiragadott momentumot érzékeltetnek, a gyermekek ragaszkodását iskolájukhoz, tanáraikhoz. A ragaszkodás, oka — ahogy néhány órás ott-tar- tózkodás és beszélgetés során si-került kideríteni: az iskola a fő izgalomforrásuk. Most története-sen nem a tanítás ideje alatt levegőben feszülő „veszélyre”, a feleltetésre gondolunk, hanem másfajta, kellemesebb izgalomforrásra: a szakcsoportok munkájára. Amikor a maga választotta területen, a még néhány rokon érdeklődésű társával együtt, a csak velük, néhányukkal foglalkozó tanár iránymutatásával tör előre a gyermek. Kifejezetten fejlett, intenzív a szakcsoportbeli munka iskolájukban. Működésük kétfelől is visszaigazolást nyert: egyrészt a gyermekek képességeinek fejlődése, formálása, másrészt az ezt méltányoló díjak által. Az iskola igazgatója, Mitar VUKOVIČ felsorolta a szakcsoportokat (ötvenegynéhányat), s a díjakat, amelyekkel munkájukat nyugtázták. Helyszűke miatt mi nem adhatunk teljes felsorolást, kiemelésre kényszerülünk: énekkaruk, kosárlabda-csapatuk (az utóbbi diákolimpián a lányok is felzárkóztak az aranyérmes fiúkhoz), tudósítócsoportjuk, építész szakosztályuk, versenyző matematikusaik, „többszörös válogatottak”. A szavaló és irodalmi csoportot KISS Erzsébet magyartanárnő vezeti. Tudósítói híreik, írásaik, által, melyek a Jó Pajtásban, a Napsugárban jelennek meg, valamint az Újvidéki Rádióban hangzanak el, képet formálnak iskolájukról, a köztudatban. (Megbízhatóbbat annál, mint amit az újságíró egynapos kiszállás során jegyezget össze.) A tanárnő az olvasás, a könyv, a színház megszerettetésén dolgozik, évről évre megérezteti az új generációkkal, hogy az általa ismételt Makszim Gorkij idézet — „Olvasás közben kitárul a világ” — szóról szóra értendő, igaz. — Kedvet kell adni a gyermeknek, útmutatást az olvasáshoz. Én nem tiltom meg, hogy értéktelen könyvet olvassanak, de az értékes könyvekre rámutatok. A művelt embernek van könyvtára otthon, szoktam mondogatni nekik. S valóban, a nyolcadik osztályig 150—200 könyv is össze- gyűlik egy-egy családban. Mert a gyermek által a szülő is bekapcsolódik az olvasásba, író—olvasó találkozókra is meghívjuk a szülőket és a Madách Színház diák- előadásaira is. Különösen jó lenne, ha a lukácsfalvi gyermekek szülei is valamennyien megértenék, hogy a gyermek a színházzal fejlődik, a gyermekeknek kell a színház. Ezt azért mondom, mert megtörténik, hogy a lukácsfalvi diák jönne színházba, de nem jöhet, mert nyolc kilométerre van ide a falu. A szülők legtöbbjének viszont van autója. A legutóbbi elismerés, amelyben Kiss Erzsébet részesült, a Csépe Imre díj. És persze az ő munkája is hozzásegítette az iskolát ahhoz, hogy Partizántanító díjat kapjon. — A Partizántanító díjban nagy érdeme van az igazgatónknak. A munkánkat ő összpontosítja. Mitar Vukovic, az Október 2. iskola megnyitása óta itt dolgozik, előbb tanáriként, most pedig igazgatóként. Tőle tudtuk meg, a tanárok fizetése felől érdeklődve, hogy a személyi jövedelem elszámolásakor értékelik a tanároknak a szakcsoportokban kifejtett munkáját. A személyi jövedelem 20 százalékát a szakcsoportokban felmutatott munkával lehet megvalósítani, 70 százalékát a kötelező órákkal, tanítással és 10 százalékát az osztályfőnökséggel. Elszámolásuk egyik sajátossága: a munka minőségének mércéi szerintmindig azzal a területtel lehet legtöbb pontot elérni, amelynek a felfejlesztésére törekszenek. Ebben az időszakban ez az audiovizuális segédeszközök használata. Nem így illene befejezni beszámolónkat, de szükségesnek tartottuk megemlíteni a gyakorlatot, hátha felfigyelnek rá más iskolák is. BARTUC Gabriella A kultúra világparlamentje Beszélgetés dr. Puniša Pavlovictyal, a jugoszláv UNESCO-bizottság főtitkárával A kultúra világparlamentje ezen az őszön teljes hat héten át ülésezik Belgrádban. Amióta két évvel ezelőtt, az UNESCO XX. párizsi értekezletén döntés született arról, hogy a következő ilyen összejövetelt Belgrádban tartsák. Jugoszlávia teljes figyelmet szentelt nemcsak az értekezlet megfelelő lebonyolítása előkészítésének, hanem a sikeréhez való hozzájárulásunk széles platformja kidolgozásának is. Az UNESCO-val való együttműködésre alakult jugoszláv bizottság, melynek székhelye Belgrádban van, olyan egységes testület, amely gondot visel ennek a nemzetközi szervezetnek a kereteiben folytatott kulturális együttműködésünkről. Felkértük a jugoszláv bizottság főtitkárát, dr. Punija PAVLOVICOt, mutasson rá azokra az általános és nemzetközi körülményekre, amelyek között az UNESCO belgrádi értekezletét tartjuk. Az alábbiakban közöljük a beszélgetés néhány jelentősebb részletét. — Mindenekelőtt azt a tényt kell kiemelni, hogy az értekezletet az el nem kötelezettek hatodik havannai csúcstalálkozója után egy évvel tartjuk, összetett nemzetközi körülmények között, amelyekre az el nem kötelezett és a fejlődő országoknak a nemzeközi viszonyok demokratizálásáért folyó harca jellemző, melyben alapfeltételét látják saját függetlenségük, emancipációjuk, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésünk megőrzésének. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem — hang- súlyozzák a jugoszláv együttmű- j ködési bizottságban —, hogy a belgrádi ülésszakra a Madridiban megtartandó európai biztonsági és együttműködési értekezlet küszöbén került sor, párhuzamosan az ENSZ Közgyűlésének ülésszakával, amelyeken a fő kérdések a békéért való harc, a békés nemzetközi együttműködés, az új világgazdasági rendszer kialakítása s a harmadik fejlesztési évtized céljai-| nak érvényesítése lesznek. — Az értekezlet országunkban való megtartásának ténye külön I kötelességet és felelősséget rót ránk, mind nemzetközi helyzetünk és az el nem kötelezettek mozgal- | mában betöltött szerepünk szem- | pontjából, mind abból a szem- | pontból, hogy mit építhet be or-szágunk, valamint kulturális, oktatási és tudományos politikája az UNESCO ténykedésének alapvető pozitív folyamataiba és tartalmaiba. Emlékezzünk rá, hogy a havannai hatodik csúcsértekezlet politikai deklarációja is nagy elismerésben részesíti az UNESCO-t a békének mint az összfejlődés feltételének megőrzésére vonatkozó álláspontjaiért. Kétségtelen az UNESCO hozzájárulása a nemzetközi viszonyok demokratizálásához és humanizálásához, s határozatainak erkölcsipolitikai hatása egyre nagyobb. Az UNESCO az el nem kötelezett és a fejlődő országok sajátos támaszpontja lett ahhoz, hogy tevékenységei által biztosítsák az együttműködési lehetőségeket s hogy meggyorsítsák saját általános társadalmi fejlődésüket. Érthető, hogy Jugoszláviáinak a belgrádi értekezlet idején kifejtett tevékenysége hazánknak azon a kötelezettségén fog alapulnia, amelyek országunk lényegéből és jellegéből fakadnak. Olyan vendéglátó országról van szó, amely jelentős szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalmában, nyílt, szocialista és önigazgatású, olyan több nemzetiségű közösségről, amelyben megvalósult a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenlősége az egymás közötti politikai, gazdasági és kulturális viszonyokban. Jugoszlávia európai, földközi-tengeri és balkáni ország, amely Európa, a Mediterráneum és a Balkán összetett s kényes körülményei között a békés együttműködés hídjává vált, az ENSZ és az UNESCO alapokmányának szellemében. Az UNESCO-val való együttműködés jugoszláv bizottságában külön rámutattak arra, hogy sok fejlődő ország küldöttsége számára a 40 napos jugoszláviai tartózkodás kiváló alkalom lesz arra, hogy a helyszínen és a gyakorlatban lássák forradalmunk vívmányait, s a szocializmus jugoszláv útjának eredményeit, amikor az ember és az ő fejlődési szükségletei állnak az össztársadalmi törekvések és figyelem középpontjában. A jugoszláv példa kétségtelenül biztatás lesz majd sok fejlődő ország számára. Mert a hazánkban uralkodó kulturális helyzet meggyőző érvként szolgál a különféle kulturális értékek termékenyítő egymásra hatására, ami egymás megismerésének elmélyítésében, gazdagításában, valamennyi jugoszláv nemzet és nemzetiség közötti barátság erősítésében, a szolidaritásban, a testvériségben és egységben tükröződik. Ebben az értelemben országunk hozzájárul az UNESCO kulturális fejlesztési programjának tökéletesítéséhez. Tapasztalataink jelentősége még nyilvánvalóbb, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a nemzetközi életben már általánosan elismert jog a kulturális identitás megőrzése és tiszteletben tartása, a kulturális pluralizmus, a kultúrák egyenrangúsága, a nemzetiségek, valamint etnikai, nyelvi és vallási csoportok kulturális jogainak érvényesítése, de ritka az az ország, amely ilyen konkrét módon alkalmazta volna gyakorlatában ezeket a koncepciókat. Ilyen értelemben kíván Jugoszlávia — mint vendéglátó, s mint az UNESCO belgrádi értekezletének részvevője — hozzájárulni a munka sikeréhez. Radomir SUBOTIC nfm A jugoszláviai magyar novellairodalom támogatása végett lapunk egyik alapító tagja, Majtényi Mihály emlékének adózva a Magyar Szó meghirdeti a hagyományos MAJTÉNYI MIHÁLY NOVELLAPÁLYÁZATOT A pályázatot minden második évben hirdetjük meg. A pályázat jeligés, a díjazott és megvásárolt novellák szerzői másodpéldánnyal igazolják szerzőségüket. A pályázati novellák nem lehetnek hosszabbak a gépelt oldalnál (egy oldal harminc sor). A pályaműveket három példányban kell beküldeni szerkesztőségünk címére. (Novellapályázat, Magyar Szó szerkesztősége, Vojvode Mišića 1/1/ 21000 Novi Sad). A pályázaton jugoszláv állampolgárok vehetnek részt magyar nyelven írt novellákkal. A díjak: I. díj: 8000 dinár H. díj: 6000 dinár Ш. díj: 4000 dinár A pályaművek díjazásáról a Magyar Szó szerkesztő bizottsága által kinevezett, háromtagú bíráló bizottság dönt. A bíráló bizottság tagjai: Bosnyák István, Németh István és Szeli István. A szerkesztőség a beküldött pályaművekből a bíráló bizottság, valamint a saját válogatása alapján megvásárolja a közölhető novellákat A novellák beküldési határideje: 1980. november 15. A bíráló bizottság 1980. december 25-éig teszi közzé döntését a Magyar Szó hasábjain.