Magyar Szó, 1980. december (37. évfolyam, 345-360. szám)

1980-12-16 / 345. szám

1980. december 16., kedd MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 OBOTE UGANDA ELNÖKE A legfontosabb feladat a béke és a rend helyreállítása Elsődleges cél az ország újjáépítése . A katonaság visszatér a kaszárnyákba Kampala, december 15. A dr. Milton Obotéhoz és Ugandai Népi Kongresszusához hű katonai alakulatok mára virradóra is lövöldözéssel köszöntötték Obote választási győzelmét, egyszersmind arra is figyelmeztették az újonnan megválasztott elnök ellenfeleit, hogy viselniük kell a következményeket, ha rendbontással próbálkoznak. Az Idi Amin által 1971 januárjában megbuktatott Obote most diadalmasan tér vissza az államfői tisztségre, miután pártja többséghez jutott az új parlamentben. A nagyság szerint második Ugandai párt, a Demokrata Párt 48 helyet foglalhat el a 126 közül a parlamentben. Hivatalba lépését megelőzően dr. Obote újságíróknak kijelentette: első feladataaz lesz, hogy a nyolcesztendős Amin-féle rémuralom, majd a több mint 20 hónapos törvénytelen állapot után helyreállítsa az országban a rendet és a békét. A katonák hamarosan visszakerülnek a kaszárnyákba, a polgári önvédelem alakulatai pedig gondoskodni fognak róla, hogy ne legyen többé fegyver avatatlan kézben. Az újonnan megválasztott Ugandai elnök a tegnapi napot entebbei rezidenciájában töltötte, a Viktória-tó partján, s közben székfoglaló beszédén és a kormánylistán dolgozott. Újságírókkal folytatott rövid beszélgetése során elmondta, hogy újjá kell építeni az országot és vissza kell adni az ugandaiak hitét, akik már tíz esztendeje nem tudják, mi is a békés országépítés. A sokéves anarchiát követően roppant nagy gondot okoz, hogy sok fegyver van rendbontók és gyilkosok kezében. Dar es Sattaamból magas szintű tanzániai küldöttség érkezett Kampalába, az új elnök beiktatásának ünnepségére. A tanzániai katonai alakulatok tavaly részt vettek Amin diktátor kiűzésében, s a mai nap is tízezernyi tanzániai katona állomásozik Uganda területén. Obotének győzelméhez az elsők között Daniel Arap Moi, a szomszédos Kenya elnöke gratulált, aki egyébként nem nagyon lelkesedett a volt elnök visszatéréséért. Obote mindenesetre kijelentette, hogy jó kapcsolatokat kíván kialakítani a szomszédos országokkal. (Tanjug) Jugoszláv kitüntetés a finn nagykövetnek Cvijetin Mijatovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap búcsúlátogatáson fogadta Eva Christina Forsman finn nagykövetet és átadta neki a Vállszalagos Jugoszláv Zászló Érdemrendet, amellyel a JSZSZK Elnöksége tüntette ki a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztésében szerzett érdemeiért. Cvijetin Mijatović ezután baráti megbeszélést folytatott vendégével. Jelen volt Ivan Dolničar, a JSZSZK Elnökségének főtitkára, Miloš Melovszki, a szövetségi külügyi titkár helyettese és mások. (Tanjug) Obote letette a hivatali esküt Kampala, december 15. Dr. Milton Obote, Uganda újonnan megválasztott elnöke ma letette a hivatali esküt. A parlament épülete előtt mondott beszédében arra hívta fel az ugandaiak figyelmét, hogy az ország számos nehézséggel küszködik. Felszólította őket, hogy támogassák az új kormány küzdelmét. Egyszersmind az ellenzékbe szorult Demokrata Pártot is felhívta, hogy építő jellegűen munkálkodjon az új parlamentben. A választási bizottság közölte, hogy az Obote vezette Ugandai Népi Kongresszusnak 71, a Demokrata Pártnak 15, az ugandai Hazafias Mozgalomnak 1 képviselője lesz a parlamentben. A többi 6 képviselői hely sorsát még nem ismertették. (Reuter) Indira Gandhi tárgyalt Malmiercával Isidoro Malmierca, a kubai diplomácia főnöke váratlanul Dehábe érkezett. Tegnap Indira Gandhi miniszterelnöknek és Narasimha Rao külügyminiszternek beszámolt bagdadi és teheráni tárgyalásairól. Indira Gandhi 45 percig beszélgetett Malmiercával, aki előzőleg két órán át tárgyalt indiai hivatali kollégájával. Az indiai külügyminisztérium szóvivője közölte az újságírókkal, hogy az el nem kötelezett országok folytatják kezdeményezésüket az iráni-iraki válság békés megoldásához szükséges feltételek megteremtésére. Egyelőre azonban nem hívták össze az el nem kötelezettek bizottságának delhi ülését. A bizottság első ízben Belgrádban ülésezett októberben, ekkor döntött úgy, hogy Kubát és a PFSZ-t meghatalmazza, hogy nevében intézkedjen és a következő ülést Delhiben tartsák meg. A kubai és az indiai külügyminiszter az el nem kötelezettek küszöbönálló miniszteri értekezletéről is szólt, amelyet a jövő év februárjában tartanak az indiai fővárosban. (Tanjug) Ragaszkodás az el nem kötelezettség eredeti elveihez Közös közlemény Hoxha ghanai látogatásáról Jugoszlávia és Ghana aggodalommal állapítja meg, hogy a nemzetközi helyzetet több politikai, gazdasági probléma, válság, összecsapás terheli, világunk háború utáni fejlődésében a legszövevényesebb szakaszba érkezett, áll többek között Fadil Hoxhának, a JSZSZK Elnöksége tagjának Accrában Hilla Limani ghánai elnökkel és más tisztségviselővel folytatott megbeszéléséről kiadott közösközleményben. A két fél mély kegyelettel emlékezett meg Josip Broz Titóról, Kwame Nkrumahról és az el nem kötelezettek mozgalmának többi megalapítójáról. A tárgyaló felek megállapították, hogy az erőszak alkalmazása, a más ország belügyeibe való beavatkozás, a nyomások mindinkább gyakorlattá válnak a nemzetközi életben, s ez veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. Rámutattak arra, hogy a feszültség enyhítése, az országok és népek közötti viszályok békés megoldása az egyedüli lehetőség a nemzetközi viszonyokban megnyilvánuló kedvezőtlen irányzatok és a kiéleződés felszámolására. Fadil Hoxha és Hilla Limann tárgyalásaikon kidomborították, hogy a két ország hű az el nem kötelezettség politikájához, az 1961. évi belgrádi csúcstalálkozón kijelölt eredeti elvekhez, amelyeket a későbbi csúcsértekezletek ismételten megerősítettek. A két ország kinyilvánította eltökéltségét, hogy állandóan hozzájárul az el nem kötelezettség mozgalmának, mint a nemzetközi színtér független, egyetemes és tömbön kívüli tényezője szerepének állandó erősítéséhez. Jugoszlávia és Ghána nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett országok februári miniszteri értekezletének, amelynek hozzá kell járulnia a mozgalom egységének, szolidaritásának és cselekvőképességének fokozásához. A két fél kinyilvánította ragaszkodását az ENSZ-alapokmány elveihez. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a világszervezet szerepét és hatékonyságát az egyenrangú nemzetközi együttműködés, biztonság és világbéke megszilárdításában. Hoxha tolmácsolta Limann elnöknek a JSZSZK Elnökségének meghívását, hogy látogasson el Jugoszláviába. A meghívást örömmel elfogadták. (Tanjug) Az USA-nak eleget kell tennie a feltételeknek Bani-Sadr a túszkérdésről Noha másfél hónappal ezelőtt még hevesen ellenezte az amerikai diplomaták fogva tartását, Bani-Sadr iráni elnök tegnapi sajtóértekezletén közölte, egyetért a parlament határozatával, hogy az Egyesült Államoknak ki kell elégítenie a túszok szabadon bocsá■tására vonatkozó négy feltételt. Az elnök úgy ítélte meg, hogy a túszprobléma rendkívül gyorsan megoldódna, ha Washington világos választ ad Irán követeléseire. Irán kérte az amerikai kormánytól, hogy szavatolja az amerikai bankokban befagyasztott iráni devizatartalékok visszaszármaztatását, a volt sah vagyonának visszaadását, továbbá azt, hogy többé nem avatkozik Irán belügyeibe, az amerikai társaságok elállnak kártérítési igényeiktől. Bani-Sadr, mint a fegyveres erők főparancsnoka tegnap látogatást tett Khuzisztánba való elutazása előtt Khomeini vallási vezetőnél. Beszámolt a háború alakulásáról. A találkozó után az elnök azt állította, hogy a hadszíntér minden szakaszán jó az iráni csapatoknak a helyzete. Más hír szerint Taheri ajatollah, aki Khomeini főpap utasítására a közös imádságokat vezette Isfahanban, elhagyta a várost, ily módon tiltakozva amiatt, hogy a helyi televízióállomás sugározza a nép tüntetéséről készített filmet. A lakosság tüntetett Khomeini és a papság uralma ellen. A hírügynökségi jelentések szerint az Arab Emírségek Szövetsége azt tervezi, hogy ellenőrzése alá vonja a Perzsa-öbölben elterülő három szigetet, amelyen iráni csapatok állomásoznak. Az emírségek törekvéséről beszámolt Kurt Waldheim főtitkárhoz intézett levelében. Kuvaiti lap értékelése szerint az emírségek kormányának követelése a háború kiszélesedéséhez vezethet a Perzsa-öböl térségében. (Tanjug, Pars, WAM, KUNA) Barbara Ward kapta az idei Nehru-díjat A nemzetközi megértésért járó Nehru-díjat, az idén Barbara Ward közgazdász, a fejlődő országok jogászainak harcosa kapta. A bizottság egyhangúlag ítélte oda a 66 éves Barbara Wardnak a díjat, amellyel 12 000 dollár jár. India legjelentősebb díját minden évben átadják, eddig Martin Luther King, Nelson Mendela, Kenneth Kaunda és Teréz nővér kapta. 1974-ben Josip Broz Titónak ítélték oda. (AFP) MADRIDI ÉRTEKEZLET az enyhülési folyamat felújításáért Hazánk küldöttségének vezetője ismertette a leszerelési értekezlet összehívására vonatkozó jugoszláv javaslatot A madridi értekezleten részt vevő jugoszláv küldöttség vezetője, Miroslav Zotovic tegnap a zárt plenáris ülésen ismertette hazánknak az európai leszerelési értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát. Ezután a nagykövet sajtóértekezletet tartott és válaszolt az újságíróknak a javaslattal kapcsolatos kérdéseire. Kijelentette, hogy Jugoszlávia már számos alkalommal aggodalmának adott hangot a nemzetközi helyzet rosszabbodása miatt, majd hozzátette: a jugoszláv küldöttség úgy ítéli meg, minden alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni, hogy az enyhülési folyamat ismét felélénküljön, s hogy visszanyerje korábbi életképességét. Ebben a vonatkozásban a madridi értekezlet nem kis esély számunkra — fűzte hozzá Zotovic, egyszersmind felszólította a konferencia részvevőit, jussanak megegyezésre az európai enyhülés felújítását szorgalmazó együttes akciókban. Ennek érdekében Jugoszlávia a madridi értekezlet részvevőinek olyan határozat elfogadását javasolta, amely előrelépést jelentene a megromlott nemzetközi helyzet felszámolásának vonatkozásában és hozzájárulna az enyhülési folyamat és az európai leszerelés ügyéhez. A jugoszláv javaslat az enyhülés politikai és katonai dimenzióit egyaránt érinti. Zotovic nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az enyhülési folyamat mindenekelőtt azért rekedt meg, mert mind gyakoribb a beavatkozás mások belügyeibe, erőszakot alkalmaznak, s mert folytatódik a fegyverkezési verseny, különösen az óvilágban. Az enyhülési folyamatban beállt krízis alapjában véve az ENSZ Alapokmánya érvényesítésében bekövetkezett válságot tükrözi, európai viszonylatban pedig a helsinki záróokmány elvei gyakorlati érvényesítésében bekövetkezett válságot. Mindemiatt Jugoszlávia felszólítja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőit, hogy közösen állapítsák meg, mi okozta a nemzetközi viszonyok megromlását, s kötelezzék magukat, minden erejükkel azon munkálkodnak majd, hogy az enyhülési folyamat felélénküljön, s hogy ezt az elvet tartóssá és egyetemessé teszik. A konferencia összehívására tett javaslatának megszövegezésekor Jugoszlávia szem előtt tartotta annak szükségességét, hogy fel kell számolni az európai és a nemzetközi biztonsági folyamatot hátráltató tényezőket. Ezzel kapcsolatban Zotovic kijelentette, hogy hazánk roppant nagy jelentőséget tulajdonít egy tényleges európai leszerelési folyamat megindításának, mégpedig azért, mert az európai biztonságnak a leszerelés útján való erősítésében látja saját nemzeti biztonságának alényegét is. Zotovic kitért arra, hogy Madridban az európai katonai enyhülési folyamat megindítására vonatkozóan számos javaslat hangzott el. A jugoszláv küldöttség rámutatott, hogy ezek a javaslatok különbözőek és más-más elképzeléseken alapulnak. Javaslatunk egyik indítéka éppen az volt, hogy hozzájáruljunk e különbségek enyhítéséhez és alapot kínáljunk fel a kompromisszumhoz — mondta egyebek között Miroslav Zotovic. (Tanjug) A KULTURÁLIS FORRADALOM CSAK KÁRT OKOZOTT Nincs vezető párt a nankásaszialogiban A Kínai KP főtitkárának Interjúja Hu Jao-bang, a Kínai KP KB főtitkára az Avginak, a Görög KP sajtószervének adott interjújában kijelentette, „a Kínai KP egyöntetű nézete, hogy a kulturális forradalom időszaka a katasztrófa periódusa volt”. Mao néhaikínai elnök nézetét, hogy a kulturális forradalom 70 százaléka jó, 30 százaléka pedig rossz volt, fokozatosan az az álláspont váltotta fel, hogy az arány megfelel, csak éppen fordított értelemben. Ez idő szerint azonban a legmagasabb rangú pártvezetők úgy vélik, hogy a szóban forgó időszak Kína számára a legsúlyosabb csapások és a katasztrófa időszaka volt. A kulturális forradalom vezetői ellen most folyamatban levő tárgyalás alapján mindinkább ez a nézet kerül előtérbe — mondta. A továbbiakban a Kínai KP főtitkára kijelentette: — Abban a tíz évben semmit sem tettünk úgy, ahogy kellett volna, semmi pozitívuma sincs az időszaknak, ellenkezőleg, minden negatív volt. A kulturális forradalom az ország gazdaságára, művelődési életére, a politikai gondolkodásra és a párt szervezésére egyaránt súlyos csapást mért. Az egyetlen pozitívnak nevezhető tény, hogy elkövetett hibáinkból valamiféle tapasztalatot szűrhettünk le. Hiba volt a bezárkózottság A hazájában folyamatban levő politikai és gazdasági reformokról szólva elmondta, hogy a változások lényege a szocialista demokrácia rendszerének erősítése, továbbá az igazságszolgáltatás tökéletesítése, a jó párthagyományok felújítása és a munkamódszer magasabb szintre emelése. Elmondta, hogy Kína a szocializmust a maga módján, tulajdon erejéből építi, és ezen az alapon kívánja gazdasági kontaktusait fejleszteni a világ más országaival. Egyik legnagyobb hibánk az volt, hogy elzárkóztunk a világ elől. Ez más országok esetében is éppen úgy káros volt, mint a miénkben. Jugoszlávia, Románia és a Koreai INDK ebben a tekintetben jobbam járt el, mint mi. Kína bizonyos értelemben az ő tapasztalataikból is tanul, amikor a világgal való kapcsolatait építi. A pártok teljes önállóságáért Hu Jao-bang munkásmozgalmi kérdésekről szólva annak a nézetének adott hangot, hogy az úgynevezett vezető párttal való szembeszegülés most érezhető irányzata, az önállóságra való igény még a 40-es évek idejéből származik. „A nemzetközi kommunista mozgalom elveivel szemben áll az az elv, hogy egy párt beavatkozzon más pártok belügyeibe, s egészen rossz gyakorlat, hogy egy párt csak önmagát, a saját politikáját tartja helyesnek, s ebben a mozgalomban vezető pozícióra törekszik” — fűzte hozzá a magas rangú kínai pártfunkcionárius, majd megállapította, elérkezett az ideje, hogy felhagyjanak ezzel a gyakorlattal, annál inkább, mert a különféle politikai pártok a függetlenség és egyenrangúság alapján konzultációkat folytatnak, s ez az irányvétel ugyancsak feltartóztathatatlan. Kitérve az európai kommunista pártokra, amelyek nem értenek egyet azzal, hogy a kommunista mozgalomban „vezető központnak” kell léteznie, Hu Jao-bang leszögezte, Mao elnök sem értett egyet azzal, hogy valamiféle védnökpárt legyen, mert az csak rosszat hozhat és semmi esetre sem szolgálhatjaa nemzetközi kommunista mozgallom ügyét. (Tanjug) Hu Jao-bang India ellenez minden külső beavatkozást Indira Gandhi Brezsnyev látogatásáról Indira Gandhi indiai miniszterelnök ismertette Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel, hogy India ellenez ,,mindennemű külső beavatkozást” valamely ország belügyeibe, és azt, hogy a hivatalos delhi álláspont szerint a délkelet-ázsiai és más problémákat csakis politikai módon lehet megoldani. Indira Gandhi tegnap beszámolt a parlament képviselőinek Leonyid Brezsnyev szovjet állami és pártvezetővel folytatott megbeszéléseiről. Véleménye szerint a nagyhatalmak rendkívül felelőseka világ helyzetének javításában, majd hozzátette, hogy Brezsnyevnek a Perzsa-öböl térségére vonatkozó öt pontból álló javaslata „konstruktív és figyelemre méltó”. Megtörténhet, hogy a két ország álláspontja valamely rendkívüli esetben eltér, hangsúlyozta Indira Gandhi, de „barátságunk tovább fejlődik”. Végezetül az indiai miniszterelnök megerősítette a hírt, hogy a Szovjetunió gazdasági segélyt ígért Indiának.