Magyar Szó, 1981. március (38. évfolyam, 73-88. szám)
1981-03-16 / 73. szám
4 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Elherdáljuk kincsünket Az utóbbi időben mind gyakrabban hangzik el a megállapítás: tartományunk kínosé a jó termőföld. Az elsődleges mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar párhuzamos fejlesztésével ez a vidék nemcsak az ország, hanem a világ egy részének éléskamrájává válhatna, s talán valóban az élelmiszer lehetne a mi kőolajunk. Ebben az igyekezetben aztán sűrűbben kell észbe kapnunk: nem vigyázunk kellőképpen kincsünkre, a földre. A legjobb minőségű termőföldeket építjük be elvakultan ipari és egyéb létesítményekkel. Holott amit ezzel nyerünk a réven, elveszítjük a vámon. Nem sok kellene, csak kicsivel több körültekintés. Ez a megjegyzés a KSZ becsei bizottságának ülésén is elhangzott, sebtében néhány tanulságos példát is felhoztak. Az utóbbi öt év alatt csupán a különböző ipari létesítményeknek, hizlaldáknak, gabonatárolóknak mintegy 100 hektár kiváló termőföld esett áldozatul a községben. A felszólalók szerint semmivel sem indokolható, hogy az ipari zóna éppen a város környéki legjobb termőföldeken terpeszkedik, ahol egyébként már ki volt építve az öntözőhálózat. így vetettük meg az ágyát a sertéshizlaldának és a tehenészetnek is. A lakásépítést már talán meg sem kell említeni. Becse folyvást a szántóföldek felé terebélyesedik. A Péterrévei és a Topolyai út mellett tucatszámra rabolta el a jó föld hektárjait az új település, holott a város területén még igen natív terület beépítetlen. A kisréti példa is szóba került: ezen a területen egykor kerti veteményeket termesztettek, ma viszont négyezres lélekszámú lakótelep nőtt ki a földből, s ugyanakkor a város területén közművesített házhelyek tátongnak üresen évek óta. A telekrendezés itt úgymond jóval drágább, mint beépítetlen területen. Puszta összeadás-kivonás szerint, talán, de a holnapra is gondolva aligha. A tévedéseket persze nehéz helyrehozni, lehetetlen például áttelepíteni a megépült ipari és egyéb gazdasági létesítményeket, ötletnek is képtelenség lebontaná a szántóföldekre épült lakóépületeket — hangzott el egyebek között a pártbizottsági ülésen. Ideje lenne azonban véget vetni kincsünk elherdálásának most, amikor még nincs túl későn. Ezzel kapcsolatban még egy dologra figyelmeztettek. A község határában egy évtizede a határrendezéssel felszámolták a tanyavilágot, amelynek annyi haszna azért volt, hogy a tanyák növényvilága útját állta a vad szeleknek. Azok most szabadon söprik végig a határt, termőföldet hordanak szét, nemritkán a vetőmagot is kisöprik a földből. A szakemberek védőerdősávok telepítését sürgetik. Évekkel ezelőtt hozzá is láttak egy felmérés elkészítéséhez. A pártbizottsági ülés most arra intette akit illet, nehogy csak akkorra készüljön el, amikor már legfeljebb azt állapíthatnák meg, hogy védőerdősávok hiányában a szél több száz hektár földről elhordta a termőtalajt. Ez ugyebár mindennél drágább felmérés lenne. L. Gy. Bajmokon tavaly öt tűz volt Évi közgyűlést tartottak a helyi tűzoltók A bajmoki tűzoltók évi közgyűlésén tartalmas beszámolót olvastak fel az egyesület egyéves tevékenységéről Az elmúlt évben mindössze öt tűz volt. A kár 228 000 dinár, a megmentett anyagi javak értéke pedig hárommillió dinár volt. A tűzoltók négy esetben segítséget nyújtottak a szomszédos tavankuti tűzoltóknak. Ezenkívül egy esetben Aleksa Šantićon is részt vettek a tűzoltásban. Az egyesületnek színvonalas fúvószenekara van. Ez a zenekar minden versenyre elkíséri a helyi tűzoltókat. Csak az a baj, hogy a fúvószenekart nem tudják fiatal tagokkal felfrissíteni. Az egyesület csapatai a múlt évben részt vettek néhány rangos versenyen, a községi tűzoltószövetség rendezvényein sikerrel szerepelnek. Tavaly a Supljakon megtartott községi versenyen két első helyet is szereztek. Két ponírcsapatuk eljutott Kánizsára a tűzoltók községközi versenyére is. A legnagyobb elismerés mégis az volt, hogy részt vehettek a Jugo- Iszláv Tűzoltó Szövetségnek a Trentišten megtartott szövetségi versenyén. Erre a rangos rendezvényre a pionírcsapat jutott el, és a 26 csapat közül 18. lett. A közgyűlés végén néhány helyi tűzoltó magas elismerésben részesült. FÜSTÖS Lajost a Jugoszláv Tűzoltó Szövetség sokéves tevékenységéért tüntette ki. Đorđe LJUBISAVLJEVIC pedig a Köztársasági Tűzoltó Szövetség másodfokú érdemrendjét kapta a tűzoltásban tanúsított bátorságáért. KOLLÁR Kálmán tűzoltótisztet a Tartományi Tűzoltó Szövetség előléptette felső tiszti rangra. M. A. (9) — Dr. Nada Dimitrijević Nešković szarajevói származású orvosnő Nellyvel egyidejűleg érkezett Spanyolországba, Belgrád bombázásakor vesztette életét. — Olga Dragić-Belović orvostanhallgató volt, a Prágai Egyetemre járt, onnan ment a köztársaságiak hadseregébe (Belgrádban nyugdíjas). — Marija Glavaš-Peči a spanyol háború kitörésekor Moszkvában tartózkodott a Kommunista Egyetemen, onnan — saját kérésére — Párizsba utazott, ápolónői tanfolyamon vett részt, majd Spanyolországba ment. Egy év után visszahívták Párizsba, az ott székelő Központi Bizottság küldönce lett (Zágrábban nyugdíjas). — Kucsera Teréz 1907-ben született Bácstopolyán, munkásnő. ő is, akárcsak a szabadkai Basch család, a királyi diktatúra kikiáltása után kivándorolt. Spanyolországba Uruguayból érkezett 1938 áprilisában. Ezután nyoma veszett. — Dr. Dobrila Mezic-Siljak a köztársaságiak oldalán orvos volt, majd az öszszeomlás után táborokban sínylődött, onnan megszökött, és csatlakozott a francia Ellenállási Mozgalomhoz, őrnagy lett. 953-ban Belgrádban halt meg tragikus örülmények között. — Ana Seleš-Brozović Ogulinban szüetett 1894-ben, önkéntesnek az algériai Oranból jelentkezett, férjével együtt. Rijekán halt meg. — Maria Schneemann 1896-ban született Bácspalánkán, munkásnő. Gyalog indult útnak Ausztrián és Franciaországon át. Nincs róla egyéb adat. — Dr. Edith Jungemann belgrádi radiológus férjével együtt ment a spanyol barikádokra. Nincs megbízható értesülés arról, hogy hová kerültek a bukás után. Marko Peric szerint Kínába jutottak, és a forradalom oldalán harcoltak. — Dr. Bravna Rudin a bécsi orvostudományi egyetemen diplomáit, majd évekig a Kominternben dolgozott. Spanyolországba a jugoszláv szekció küldte. A L’agaro kórház vezető főorvosa, egyik sebesültje Veljko Vlahovic volt. Szülővárosában, Rigában, Lettország fővárosában halt meg 1973-ban. — Elisabeth Gavrić munkásnő Párizsból ment Spanyolországba, oda is tért vissza. A Francia KP funkcionáriusaként közreműködött az ellenállási mozgalomban. A háború után szülővárosában, Bécsben az Osztrák—Jugoszláv Társaság főtitkára, 1948 után pedig visszatér az országba, ahol az egyik tudományos intézet munkatársa lett. 1974-ben meglátogatta leányát Moszkvában, ott halt meg. Mennyi szokatlan asszonysors, mennyi bátor elvtársnő! Szende Kornélia harcostársai kivételes egyéniségek lehettek, illett róluk legalább néhány sorban megemlékezni. Névsorukat szemlélve egy érdekes következtetésre is jutunk. 1941 második felében a 16 spanyolországi önkéntes közül csak hárman lehettek Belgrádban: Borka Demié, Olga Dragić-Belović és Szende Kornélia. Borka Demié, tudjuk, az elsők között ment el a partizánok közé. Egy utólagos ellenőrzés során kitűnt, hogy Olga Dragic-Belovic sem volt ekkor a városban. 1941 második felében tehát csak Nelly tartózkodott Belgrádban. Miért, fontos ezt megállapítani? A jobb megértés érdekében el kell mondanom egy történetet. 1941. november 18-án a belgrádi rendőrség ügynökei letartóztatták Nadežda Djuric pénzügyminisztériumi tisztviselőnőt, akinek lakásában sok kommunista anyagot találtak. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint elkobozták a partizán főparancsnokság 6., 7. és 8. számú közlönyének több mint 3000 és a szerbiai pártvezetőség november 7-i keltezésű röpiratának 1380 példányát. Nadežda Djuricot két-három nappal a letartóztatás után, a kihallgatás során agyonverték. Testvérével, aki a belügyminisztérium révén kerestette eltűnt nővérét, csak 1942 májusában közölték a halálhírt, mondván, hogy szívbetegség okozta. A rendőrség megállapítása szerint ügynökei a városi pártbizottság technikai apparátusának raktárába hatoltak be, amely azonban a sorozatos lebukások után, és amióta Milentije Popovic került élére, a központi technikai apparátus szerepkörét is átvette. Hat személyt neveztek meg, akik az apparátushoz tartoztak, köztük Szende Kornéliát is, akiről személyi adatainak felsorolása után elmondták, hogy „augusztusban letartóztatták és kivégezték”. KALAPIS Zoltán (Folytatjuk) Szende Nelly a forradalom barikádjain A zágrábi egyetemről a belgrádira: Szende Kornélia kérvénye TOPOLYA az összefogás szép példája A Topola-Univerzal Kereskedelmi Munkaszervezet fiataljai az utóbbi időben egyre többet hallatnak magukról A fiatalok alapszervezetének megalakításáról tájékoztatott bennünket ADOR Pál, a Topola-Univerzal Kereskedelmi Munkaszervezet közös szolgálatának vezetője és Radovan STOJISAVLJEVIC ifjúsági elnök. Elmondták, hogy a munkaszervezetnek három társultmunka-alapszervezete és egy közös szolgálata van. Eddig két részlegben alakították meg a SZISZ-alapszervezetet, a másik két helyen pedig ezekben a napokban fog megalakulni. Ezt megelőzően kikérték a munkaszervezet fiataljainak véleményét, hogy milyen formában szeretnének tevékenykedni és ennek alapján dolgozták ki az évi munkaprogramot. A munkaszervezet szakszervezete támogatja a fiatalok kezdeményezéseit, hogy minél több munkában bizonyíthassanak . Várható-e hogy a négy alapszervezet megalakításával rendeződnek a problémák? Érdekeltek-e a munkaszervezet fiataljai az alapszervezet megújhodásában, lehet-e számítani folyamatos tevékenységükre? — Bízok az összefogás szép példájában — mondta Radovan Stojisavljevic — Nem szabad szem elől téveszteni, hogy évekkel ezelőtt a SZISZ topolyai alapszervezetei között példás tevékenységünkről voltunk ismertek. Noha kétségtelenül passzivitás volt észlelhető munkánkban, de ezt az űrt aktív tevékenységgel fogjuk felváltani. Erről biztosítanak munkaszervezetünk fiatal dolgozói. Nem lesz magára hagyva a vezetőség, hiszen munkánk iránt érdeklődnek a fiatalok és a tagság toborzása nem jelent problémát. ▲ Mikorra várható az alapszervezet ütemesebb tevékenysége? — Mihelyt mind a négy alapszervezetiben meglesz a kellő létszám és megtörténik a feladatok kiosztása. Hamarosan újabb értekezletet tartunk, amelyen szó lesz a káderpolitikáról, az ifjúság eszmei-politikai neveléséről az ifjúmunkás-önigazgató elnevezésű aktónik, és az így megtakarított pénzt, az alapszervezetek tevékenységére fordítjuk. — Milyen szórakozási lehetőségük van a fiatal dolgozóknak? — Ez tőlünk, fiataloktól függ. Távlatainkban szerepel a hanglemezestek megszervezése és ehhez külön termet kapunk, illetve pinceklubot alakítunk. Ezenkívül nagyobb súlyt helyezünk a fiatalok és a munkaszervezetünk dolgozói MARTONOS Van elegendő szén és tűzifa A martonosi Univerzal fatelepén most annyi a szén, hogy meg sem tudnak tőle mozdulni. — Fatelepünkön jelenleg csak kőszén van, két fajta: olcsóbb és drágább — mondta Vlado GRUBANOV üzletvezető. — Tonnája 1640 és 2590 dinár. Ezenkívül van tűzifánk is, köbmétere 1240 dinár. A vásárlók állandóan kaphatnak szenet és tűzifát. Ezenkívül fatelepünkön kapható mindenféle épületanyag, a faanyagtól kezdve a tégláig. A siporex köbmétere 2630 dinár, a sárga tégla darabja 8,26 dinár, a piros 8,90. Cementben sincs hiány, korlátlan mennyiségben kapható. Ezenkívül beoimal és mész is van, ajtók, ablakok különböző méretben és nagy választékban. Az elmúlt időszakban nagy gondot okozott a gáz és a fűtőolaj beszerzése. Most már ezek is kaphatók. — Árusítjuk a kanizsai Potise Csempegyár termékeit is. A különböző színű csempe darabja 3,50 —6,15 dinár. D. S. BAJMOK A műkedvelők készülnek a községi szemlére Bajmokon nagy hagyománya van az amatőr színjátszásnak. A felszabadulástól napjainkig a színjátszók csoportja mindig népes volt. Aktív tevékenységükért sokszor kimagasló elismerésben részesültek. Igaz, hogy az elmúlt három és fél évtized alatt voltak hullámvölgyei is, a helyi amatőrök azonban ezt mindig sikeresen áthidalták. A bajmoki színjátszók minden évben részt vesznek a műkedvelők községi szemléjén. Innen leginkább tovább jutnak a községközi szemlére, sőt a tartományi találkozóra is többször eljutottak. Tartományunkat kétszer képviselték Prizrenben a Testvériség—Egység találkozón. Erre a rangos találkozóra Vajdaságból minden évben csak egy csapat jut el. A településen a Jedinstvo-Egység Művelődési Egyesületnek magyar és szerbhorvát nyelvű színjátszó csoportja van, mindkettő igen aktív. Most mindkét csoport bemutatóra készül. A bemutatókra a műkedvelő színjátszó csoportok községi szemléjén kerül sor, amelyet március 21-e és 25-e között tartanak meg Bajmokon. A művelődési egyesület magyar nyelvű színjátszó csoportja Barácsus Zoltán Az ötödik fénykép című dokumentumdrámáját készíti. A színmű Szervó Mihály néphős életét mutatja be. A drámát maga a szerző rendezi. Fellépnek: Dukai Ilona, Dukai József, Pénzes Kati, Kollár Éva, Slerceg Tibor, Juhász László és Klinocki Nándor. Az egyesület szerbhorvát nyelvű társulata Carlo Goldoni Ribarske svade című háromfelvonásos vígjátékát készíti a szemlére. A színművet Géza Kopunovic rendezi, a díszleteket pediig Milenko Kosanovic készíti. A vígjátékban fellépnek: Zvonko Matos, Marica Ivoševic, Tatjana Tumbas, Svetlana Zrnié, Irena Bedlé, Stojan Maravic, Katica Merkovic, Stipan Babic, Nikola Zrnié, Milan prostic, Ilija Benedek és Slavko Mormar. M. A. 1981. március 16., hétfő Tudósítóink írják ció megszervezéséről. Szeretnénk részt venni a Tito—Forradalom— Béke elnevezésű versenyen is, amely a fiatalok politikai látókörének bővítését szolgálja. Ezenkívül tárgyalni fogunk a munkaszervezetek közötti sportversenyekről és egyéb időszerű kérdésekről. Tavaszra, önkéntes munkát szerveznnk művelődési tevékenységére. Idei tervünkben szerepel egy műkedvelő csoport megalakítása, valamint tárlatokat szervezünk a festést és képzőművészetet kedvelő dolgozóinknak — fejezte be Radovan Stojisavljević. SINKOVICS Antóniusz