Magyar Szó, 1981. április (38. évfolyam, 104-118. szám)

1981-04-16 / 104. szám

1981. április 16.– csütörtök AZ EL NEM KÖTELEZETTEK AKCIÓJA Namíbia függetlenségéért Ma kezdődik a koordinációs bizottság rendkívüli miniszteri tanácskozása Algírban (Különtudósítás a Magyar Szónak)­ ­ Algír, április 15. Algírban csütörtökön délután kezdi meg munkáját az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságának miniszteri szintű rendkívüli ülésezése. A tanácsko­zást a főváros környéki Nemzetek Palotájában rendezik meg, ott ahol 1973 szeptemberében az el nem kötelezett országok negyedik csúcsértekezletét tartották. A 36 tagú koordinációs bizott­ság tagállamainak nagykövetei, il­letve magas rangú külügyminisz­­tériumi megbízottjai már második napja az algériai fővárosban tar­tózkodnak, hogy előkészítsék a miniszterek munkájának ügyrend­jét és előzetesen véleményezzék a vendéglátó ország által kidolgo­zott záróhatározat-tervezetet. Ju­goszlávia küldöttségét az előkészí­tő tanácskozáson Miljan Komatina hazánk állandó ENSZ-nagykövete vezeti. Többfrontos diplomáciai harc A koordinációs bizottság algíri miniszteri ülésének egyetlen napi­rendi pontja Délnyugat-Afrika, azaz Namíbia kérdése lesz. A rend­kívüli tanácskozás összehívásáról a februári delhi miniszteri érte­kezleten döntöttek, miután a faj­üldöző dél-afrikai rezsim minden­áron és minden eszközzel szabo­tálja Namíbia függetlenítését. Így többek között zsákutcába juttatta a január elején — az ENSZ égi­sze alatt — Genfben összehívott Namíbia-értekezlet is, amelyen alá kellett volna írni a fegyver­szüneti megállapodást Pretoria és a Délnyugat-afrikai Népi Szerve­zet, a SWAPO között, és dönteni az első szabad választások kiírá­sáról ebben az országban. A genfi konferencia kudarca után — amely ismételten kifeje­zésre juttatta a dél-afrikai kor­mány arrogáns magatartását a vi­lágszervezettel és az egész nem­zetközi közvéleménnyel szemben — az el nem kötelezett országok el­határozták, hogy széles körű akci­ót indítanak Namíbia önrendelke­zési joga érvényesítésének támo­gatására. Ennek a többfrontos dip­lomáciai harcnak az első állomása a koordinációs bizottság algíri mi­niszteri tanácskozása, majd a Biz­tonsági Tanács ülése összehívásá­nak kezdeményezése, amelyen új politikai és gazdasági szankciókat hoznának a fajüldöző rezsim ellen. Ha a nyugati nagyhatalmak — amelyek eddig is vagy megakadá­lyozták, vagy kijátszották a Dél­afrikai Köztársaság ellen hozott intézkedéseket — megvétóznák az el nem kötelezettek határozati ja­vaslatát, ezek az országok az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakának összehívását fogják kö­vetelni. Az el nem kötelezett országok úgy vélik, hogy a Namíbiával kap­csolatos újabb akcióra nemcsak a kolonializmus teljes felszámolása miatt van szükség, hanem azért is, mert ebben a térségben a nagy­hatalmi vetélkedés folytán az utób­bi időben egyre inkább fokozódik a feszültség és a beavatkozás a független afrikai országok bel­­ügyeibe. Reális és hatékony intézkedésekre van szükség Értesüléseink szerint, a minisz­teri ülést előkészítő és zárt ajtók mögött tanácskozó nagykövetek is hangsúlyozzák felszólalásaikban, hogy a dél-afrikai helyzet rend­kívül válságos, elsősorban a meg­oldatlan namíbiai kérdés és a nagy­hatalmi konfrontáció kiéleződése miatt. Általános az a vélemény, hogy a fegyveres, diplomáciai és politi­kai harc kombinálására van szük­ség Namíbia végleges felszabadítá­sa érdekében. Ennek a célnak аг eléréséhez további hatékony támo­gatást kell nyújtani a délnyugat­­afrikai nép egyetlen törvényes képviselőjének, a SWAPO-nak —, amely már másfél évtizede harcol hazája felszabadításáért —, vala­mint a fajüldöző Dél-afrikai Köz­társasággal határos úgynevezett frontországoknak. Ezzel kapcsolat­ban itt, Algírban nagy érdeklődés­sel várják ezen országok legma­gasabb rangú képviselői ruandai értekezletének kimenetelét, annál inkább, mert a frontországok kül­ügyminiszterei egyenesen Angola fővárosából érkeznek az algíri ta­lálkozóra. A namíbiai kérdés megoldásában — hangsúlyozzák algériai politikai és sajtókörökben — óriási felelős­ség hárul a nyugati nagyhatalmak­ra, azaz, hogy mennyire lesznek hajlandóak nyomást gyakorolni Pretoriára, amit­­mindeddig csak látszólagosan vagy felemás módon tettek meg jelentős stratégiai és gazdasági érdekeik miatt. Az el nem kötelezett országok úgy vélik, hogy a Namíbiával kap­csolatos számos kezdeményezés ku­darca ellenére kell és le­het tenni valamit a jelen pillanatban annak érdekében, hogy felszámolják a gyarmati uralom még egyetlen afri­kai maradványát. Ezért itt Algír­ban olyan reális és hatékony in­tézkedések meghozatalát fogják sürgetni a világszervezet részéről, amelyek megakadályozzák a dél­afrikai rezsimet, hogy tovább ha­logassa Namíbia függetlenítését. MENDREI Ernő SALVADORI BELHÁBORÚ A napokban újabb offenzív? Mindkét fél katonai fölényre törekszik a tárgyalások előtt A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front Me­xikóban kiadott közleményében újabb offenzívát jelentett be a következő napokra. Ugyanakkor a salvadori rezsim is jelentette, hogy hamarosan „végső leszámo­lást” indít a felkelők ellen. salvadori hadsereg jelenleg Kö­­zép-Amerika legjobban felszerelt hadseregéhez a jelentős amerikai katonai segítségnek tulajdonít­ható. Becsléseik szerint a hadse­regnek mintegy 30 000 tagja van, beleértve a nemzeti gárdát is. Mégis tény, hogy a felkelőknek eddig nem volta­k súlyos vesztesé­gei. Megfigyelők állítása szerint a Chalatenango északi tartomány csaknem teljes egészében a felke­lők ellenőrzése alatt áll, a kor­mánycsapatok múlt hónapi ellen­­támadása nem okozott nagyobb veszteségeiket a gerilláknak. Az igen heterogén nemzetközi erők: a Szocialista Internacionálé, a Kereszténydemokrata Unió, a Vatikán, Mexikó, Panama, Vene­zuela erőfeszítéseinek eredménye­képpen elvi megállapodás szüle­tett a megbeszélések folytatásá­ról. Ezekben a napokban Salva­dorban tartózkodtak a Szocialista Internacionálé és a Keresztény­demokrata Unió képviselői, ők előzőleg Mexikóban megszerezték a front vezetőségének egyetérté­sét a tárgyalásokra vonatkozóan. (Tanjug) SPANYOLORSZÁG Még egy összeesküvőt letartóztattak A demokratikus szervezetek elítélik a politikai erőszakot Madridban hivatalosan közölték, hogy letartóztatták Diego Ibanez Ingres ezredest, a nemrégen vég­rehajtott sikertelen katonai állam­­csínyi kísérletben való szerepe mi­att. Az ezredes közeli munkatár­sa volt Bosch tábornokinak, az összeesküvők vezetőjének. Ingles ezredes állította össze a rendeletét, amellyel Valenciában rendkívüli állapotot hirdettek és az egész polgári és katonai hatal­mait Bosch tábornokra ruházták át. Ez a rendelet gyakorlatilag azonos a hadiálla­potról szóló dek­larációval, amelyet 1936-ban Fran­co írt alá. A védőminisztérium közölte, hogy bizitonsáigi átokból Bosch tá­bornokot és San Martin ezredest a Madrid közelében levő tüzérségi akadémia épületébe helyezték át. Ás-J&Hfiefil Éfflés fi Jaén­,­­еаеШе azonban továbbra is nagyszámú francoistát fogad, akik hadjáratot indította­k kiszabadításukért Spanyolország demokratikus pártjai tegnap elítélték a poli­tikai erőszak és a szubverzív háború fellángolását a nyugta­lan Baszkföldön. A Szocialista Munkáspárt a keddi gyilkossá­gokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az ETA értelmetlen erő­szakának csak az a célja, hogy aláássa a demokráciát Spanyol­­országban. Calvo Sotello kor­mányfő tegnap találkozott öt miniszterével, hogy megvitassa az országban előállt helyzetet. Nem zárják ki annak lehetősé­gét, hogy a kormány újabb rendkívüli intézkedéseket tesz a politikai erőszak elleni harcban. A kormány aggódik az ország­ban uralkodó helyzet miatt, an­nál inkább, mert a három hét­tel ezelőtt elfogadott rendkívüli intézkedések, úgy tűnik, nem tudják meggátolni az erőszakot. IRÁN Khomeini kemény figyelmeztetése Khomeini imám, Irán vallási, ve­zetője tegnap közvetve megerősí­tette, hogy zavargások robbantak ki Azerbajdzsán iráni tartomány­ban. A főpap azzal fenyegetőzött, hogy bíróság elé állítják a vi­szály szíteit. Noha Khomeini nem említett egyetlenegy nevet sem, fi­gyelmeztetését elsősorban az iráni azerbajdzsánok vallási vezetőjének, Saim­atmadari ajatollahnak címezte, aki Qum vallási központban él. Khomeini a Teheránban és más iráni városokban tevékenykedő csoportok tagjait is megfenyegette, hogy bíróság előtt kell felelniük Ezzel közvetve megerősítette azt is, hogy nézeteltérés robbant ki az iráni teológiai iskolákban. Sariatmadari és Khomeini viszá­lya két és fél évvel ezelőtt, az al­kotmány elfogadása után kezdődött. Az alaptörvény ugyanis korlátoz­ta a nem perzsa lakosok jogait, s korlátlan felhatalmazással ruházta fel Khomeinit. (Tanjug) MAGYAR SZÓ A gyakorlat megerősítette a szocializ­mus eltérő útjainak törvényszerűségét Angel Csemerszki beszéde Magdeburgban • Az el nem kötelezettség hazánk tartós politikai irányvétele Tegnap Magdeburgba látoga­tott a JKSZ küldöttsége, amely Angel Csemerszkinek, a JKSZ KB Elnökségi tagjának, a Macedón KSZ KB elnökének vezetésével részt vesz az NSZEP X. kongresz­­szusán. Küldöttségünk felkereste az Ernst Thälmann gépgyárat. A munkaszervezet nagygyűlésén felszólalt Angel Csemerszki. Tol­mácsolta Jugoszlávia dolgozóinak és a JKSZ-nek az üdvözletét, majd méltatta az NDK társadal­mi-gazdasági fejlődésében elért eredményeket. Részletesen szólt Jugoszlávia 35 éves fejlődésének sikereiről, a szocialita önigazgatás politikai rendszeréről. Rámutatott hazánk gyors ütemű fejlődésére, majd leszögezte, hogy a szocialis­ta önigazgatás hatékony gazdasá­gi rendszer. Jugoszlávia elérte a közepesen fejlett országok szint­jét. Kifejtette, hogy társadalmi­­gazdasági rendszerünk lehetővé teszi a dolgozónak, hogy maga döntsön létkérdéseiről. Kidombo­rította, hogy az irányítás decent­ralizálásával mélyült a nemzetek, nemzetiségek egyenjogúsága. Közölte, hogy a JKSZ, mint a társadalom vezető eszmei ereje az olyan feltételek kialakításáért küzd, hogy a munkásosztály, a dolgozók, nemzeteink, nemzetisé­geink ténylegesen önállóan dönt­hessenek sorsukról. A továbbiakban szólt a két párt és ország eredményes gazdasági együttműködésről, amelynek alapját Tito és Honecker terem­tette meg. Rámutatott arra, milyen jelentős a haladó, demokratikus és béke­­szerető erők szerepvállalása a nemzetközi kapcsolatok válságá­nak felszámolásában. Előtérbe helyezte, hogy az el­­nemkötelezettség Jugoszlávia tar­tós irányvonala. Megáll­apította hogy az elnemkatalezet­tség küzd az előnyjogok nélküli új világért, a népek nemzeti felszabadu­lásá­ért, emancipációjáért, a nemzet­közi kapcsolatok demokratizálódá­sáért. Úgy ítélte me, hogy a mun­kás- és a többi haladó mozgalmat kedvező folram­atok jellemzik, s ez­t bizonyítja, hogy világszerte az új szocialista kapcsulatok eltérő formái bontakoztak ki. Leszögez­te, hogy a gyakorlat me°­ erővítet­­te­ a szocializmusért folytatott harc, a szocializmus ö­nzésének­ át­térő útjai a társadami fejődés törvényszerűsége. Bö­kreszállt a kommunista, a munkád­ és a töb­bi haladó párt­ mozgalom közötti demokratikus viszonyok mélyí­téséért. A nagygyűlésen megjelent több száz munkás hosszas tanúsat fogad­ta Angel Csemerszki beszédét. Tegnap folytatta munkájét az NSZEP X. kongresszusa. Megvi­tatták az NDK gazdasági fejlődé­sének irányvonalait. (Tanjug) A mozgalom bizonyította erejét Indira Gandhi interjúja Az el nem kötelezettek mozgalma bi­­zonyította, képes felszámolni a ne­hézségeket. A delhi miniszteri értekez­let tükrözte, hogy az el nem kötele­zettek megszilárdították soraikat és helyzetüket, jelentette ki Indira Gan­dhi indiai miniszterelnök a Diario de Noticias című portugál lapnak adott interjújában. Megállapította, hogy az egyes el nem kötelezett országok közötti viszály el­lenére a mozgalom bizonyította erejét. Rámutatott az el nem kötelezettek je­lentőségére a világbékéért és az eny­hülésért folytatott harcban. Leszögez­te, hogy A mozgalom ellenez minden katonai beavatkozást. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 ­ Szolidaritás tevékenységének platformja A tézisek tartalmazzák a válság okainak elemzését is . „Nincs visszatérés...” A Szolidaritás független és önigazgatási lengyel szakszervezet nyilvánosságra hozta tevékenységi platformjának téziseit. Megala­kulása óta most jelentetett meg először ilyen tartalmú okmányt, amely tartalmazza cselekvésének ideológiai programját. Mai felhívás és a szocialista társa­dalmi eszme. Közölte a téziseket a Trybuna Ludu című pártlap is, de nem fű­zött kommentárt hozzá. Mindössze annyit állapított meg, hogy még sokszor vissza fog térni rájuk. A Szolidaritás tevékenységének platformja öt fejezetből áll. Rész­letezi a cselekvés eszmei plat­formját, elemzi a lengyelországi krízis okát, áttekintést ad arról, miként tekint a Szolidaritás a gazdasági rendszerre és „a jövendő garanciáira”. Az utolsó fejezet megvizsgálja a szakszervezeti élet bizonyos vonatkozásait. A Szolidaritás a lengyel válság okát a következőkben látja: a de­mokratikus döntéshozatali mecha­nizmusok és a kádercsere elvének hiánya. Ugyanúgy a krízist ki­váltó okok közé sorolja a vezetés bürokratikus rendszerét, amely eleve lehetetlenné teszi a hibák kijavítását; az olyan zárt vezető­csoportok kialakulását, amelyek tagjainak munkáját nem ellenőriz­hetik azok, akiket ezek a csopor­tok vezetnek és irányítanak. A Szolidaritás feltétlenül re­formra szorulónak ítéli meg ezt a rendszert, és figyelmeztet arra, hogy Lengyelországban a gazda­sági reform nem járhat sikerrel, s nem válthatja valóra a hozzá fűzött gazdasági és társadalmi re­ményeket, ha ugyanakkor nem hajtanak végre gyökeres változta­tásokat a hatalmi rendszer működ­­­­tetésében.­­ A Szolidaritás megítélése sze- I rint Lengyelország termelő appa­­­­rátusa „felismerhetetlenül elkor­­á­csosult, alkalmatlan a kereslet­­ kielégítésére”. Az ilyképpen struk- t turálódott ipar még a mérsékelt­­ életszínvonal kialakításához szünt­­séges feltételeket sem képes meg­teremteni a dolgozóknak. A gaz­daságot béklyózza az utasításadási rendszer — szögezték le. Mindez a foglalkoztatottak au­­­­tentikus önigazgatási rendszere­­i­nek életre hívását teszi szükséges­­­­sé. A gazdasági reformot — he­lyezi előtérbe a Szolidaritás — mint­ előbb maradéktalanul és de­mokratikusan kell végrehajtani. A gazdaságpolitika elveit, kivált­képpen azokban a vonatkozások­­­­ban, amelyekben a Szolidaritás közvetlenül is érdekelt, összehang s­golják vele, a kormánynak kötelez­nie kell magát, hogy következete­sen végrehajtja a reformprogra­mot. (Tanjug) A Szolidaritás a lengyelországi megújhodási folyamat legfőbb le­téteményesének tartja önmagát. Téziseiben a többi között az áll, hogy a megújhodás útjára lépve a Szolidaritásnak előre fel kell készülnie az áldozatokra. „Nincs visszatérés a kiválasztott útról” — olvasható a tézisekben. Tevékenységének alapjául a lengyel független szakszervezet a következő vívmányokat válasz­totta: a lengyel nép hagyományai, a kereszténység erkölcsi princípi­umai, a demokráciára való politi­ Peackok lemondott Andrew Peackok, Ausztrália volt külügyminisztere tegnap lemondott ipari miniszteri tisztségéről. Nem ér­tett egyet Malcolm Fraser miniszterel­nökkel. Politikai megfigyelők úgy ér­tékelték, hogy Peackok leköszönése a legsúlyosabb csapás a kormányfőre, amióta öt évvel ezelőt hatalomra ke­rült. (Tanjug) Az ideiglenesen külföldön dolgozó jugoszlávok az idén is megü­nneplik az ifjúság napját. Számos országban világszerte al­kalmi rendezvényeket tartanak, részt vesznek rajtuk Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetségeinek külföldön élő és dolgozó tagjai. Az egyik ilyen a legtömege­sebb rendezvény május 24-én lesz a frankfurti Waldstadionban. Tíz és tízezer jugoszláv utazik majd Frankfurtba az NSZK városaiból és falvaiból, hogy a sportlétesít­mény lelátóiról szemlélje végig a nagyszerű rendezvényt. A nagyszabású műsorban, amelynek jelszava: Ifjúság, béke és barátság, több mint 3200 jugoszláv fog részt venni. Az Ember, elv­társ és vezető című műsorszámot TPo elnöknek szentelik, ez lesz az egész rendezvény legünnep­élyesebb és legtömegesebb műsor­száma. (Képünkön a tanulók gyakorolnak)

Next