Magyar Szó, 1981. május (38. évfolyam, 132-147. szám)

1981-05-16 / 132. szám

, MAGYAR SZÓ 1981. május 16., szombat BELPOLITIKA Megmozdul a világ a rokkantak érdekében Veselin Djuranovic nyilatkozata a Tanjugnak a rokkantak nemzetközi éve alkalmából A rokkantaik nemzetközi éve alkal­mából Vesela Djuranovic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke nyilatkoza­tot adott.­­ Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Közgyűlése az Ш1. évet a teljes mérvű egyenlőség és részvétel jelsza­vával a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánította. Felszólítás ez minden ország számára, hogy mérjék fel a rok­kantak helyzetét, mielőbb és minél ala­posabban ismerkedjenek meg problé­máikkal, a megelőző intézkedések, a rehabilitáció serkentése érdekében, és hogy javíthassunk a rokkantak társa­dalmi, szociális, gazdasági helyzetén. Az ENSZ e vállalkozásának jelentősé­gét bizonyítja az a tény is, hogy a világon jelenleg mintegy 450 millió rokkant él, legtöbben a fejlődő orszá­gokban. Hazánk nemzetközi politikájával és a rokkantakról való társadalmi gon­doskodásról vallott elveivel összhang­ban kezdettől fogva támogatta ezt az indítványt. Hazai és nemzetközi téren sokoldalúan munkálkodott a rokkan­tak nemzetközi éve céljainak megvaló­sításához. Hazánk a harcosok, a háború rok­kant­jai és áldozatai iránti, a forrada­lom első napjaiban kibontakozó gon­doskodástól egészen a mai napig a rokkantakról való társadalmi gondos­kodást mindig fontosnak tartotta. Számottevő eredmények születtek a rokkantak társadalmi szerepének, hely­zetének és életkörülményeinek állandó javításában, szociális és gazdasági biz­tonságuk létrehozásában, munkájuk méltánylásában, s abban, hogy társa­dalmi közösségünk hasznos és egyen­jogú tagjaiként érvényesülhessenek. Társadalmunk nagy gondot fordít a rokkantakra, hozzáállása e munkához összhangban van a JSZSZK Alkotmá­nyának álláspontjaival, a JKSZ prog­ramjával, a társult munkáról szóló tör­vény, valamint a más jogi és politikai dokumentumok rendelkezéseivel. Mert hiszen a rokkantak társadalmi hely­zetének és szerepének problémái össze­függenek az ember termelési, társadal­mi és általános fejlesztési szerepének legfontosabb kérdéseivel. Ennek alap­ján a rokkantakról való állandó, foly­tonos társadalmi gondoskodás kereté­ben a társult munka egyre jobban kibontakozó hatására és a szolidaritás alapelvének átfogó érvényesítésével korszerű módszerekkel dolgozunk a rokkantság okainak megelőzésén, a rehabilitáción és a rokkantak védel­mén. Számos programot készítettünk, különféle intézkedéseket tettünk, hogy állandóan javítsuk a rokkantak hely­zetét, ez mindenütt, m­inden fokon része fejlesztési terveinknek. Különö­sen nagy figyelmet fordítunk a hadi­­rokkantakra és az üzemi rokkantakra, helyzetüket törvénnyel rendezzük. Igen fejlett a különféle szakosított intéz­mények és szolgálatok hálózata, meg­felelő tudományos és szakkádert biz­tosítottunk, jelentős anyagi eszközöket fordítunk erre. Eddigi eredményeink megfelelő ala­pot nyújtanak a megelőző tevékenység továbbfejlesztéséhez, a rehabilitáció és a rokkantvédelem további kibonta­koztatásához. Irányelveinkkel össz­hangban feltétlenül folytatnunk kell kialakított politikánk következetes ér­vényesítését e területen, nagyobb fi­gyelmet kell fordít­a­nunk a megelőző tevékenység minden formájára, a fog­lalkoztatási intézkedések és a rokkan­tak foglalkoztatásának egybehangolá­sára, integrációjuk és védelmük gyor­sabb fejlesztésére, élet- és munkakö­rülményeik javítására, továbbá arra, hogy a közvéleményt teljesebben tájé­koztassuk a rokkantak lehetőségeiről és szükségleteiről. Törekednünk kell arra is, hogy leküzdjük egyes rétegek­nek a rokkantak társadalmi helyzeté­ről és szerepéről alkotott elavult fel­fogását. Sip­p ezért a rokkantak nemzetközi évének kihirdetése hazánkat arra buz­dítja, hogy alaposan elemezzük a hely­zetet, újabb intézkedéseket és akciókat tegyünk a rokkantvédelem fejlesztése érdekében, hogy társadalmunk — kü­lönösképpen a középtávú fejlesztési tervek és programok meghatározása során — az év folyamán a lehető legnagyobb figyelemmel kezelhesse. A konkrét intézkedések és akciók minősíthetik igazán társadalmi tevé­kenységünket: hatékonyan és jól kell elvégeznünk a rokkantvédelem integ­­rális társadalmi tennivalóinak mind­egyikét. Homloktérben a megelőző in­tézkedésekkel, a rehabilitációval, a rászoruló gyermekek és fiatalok vé­delmével. Külön törődnünk kell az üzemi rokkantak szakmai rehabilitá­ciójával és foglalkoztatásával, szavatol­nunk kell szociális és anyagi biztonsá­gukat. A munka oroszlánrésze a társult-, munka­szervezeteké és közszolgálatok, tó. az önigazgatási érdekközösségeké,­­ az egészségügyi, az oktatási, a gyer­mek- és szociális védelmi, a rokkant-,­sági és nyugdíjbiztosítási, a jog'.a'.koz-' tatás! érdekközösségé. A helyi közössé­, gek, a községek feladata a szervezés, a­­ társadalmi-politikai és társadalmi szer­vezeteknek, különösképpen pedig a rokkantak szervezeteinek részt kell venniük e tevékenységben. A rokkant­­védelmet minden tényező fejlesztési terveiben megfelelő hely illeti meg, hogy önigazgatási megegyezéseket, megállapodásokat köthessenek eszkö­zeik társításáról a közös feladatok tel­jesítése érdekében a rokkantak évében és később, különösképpen a mostani középtávú fejlesztési tervidőszakban. Az országos munka és a nemzetközi együttműködés figyelemmel kísérése, egybehangolása és megszervezése érde­kében a Szövetségi Végrehajtó Tanács országos bizottságot hozott létre. Az elkészítette programját és számos in­dítványt tett. A megfelelő köztársasági és tartományi bizottságok is elkészítet­ték munkaprogramjukat. A rokkantak évében és ezután is igen bonyolult, nagy feladatok állnak előttünk a megelőzés, a rokkantak tár­sadalmi és gazdasági helyzetének ja­vítása szempontjából. Elvárom, hogy minden társadalmi tényező az egybe­hangolt és hosszú távú akciók során él azokkal az előnyökkel, amelyeket szocialista önigazgatási rendszerünk nyújt, hozzájárul a rokkantak nemzet­közi évére kitűzött célok eléréséhez. Ez különösképpen azokra a társult­­munka-szervezetekre vonatkozik, ame­lyek dolga konkrét intézkedéseket ten­ni az egészséges környezet és a bizton­ságos munka érdekében, valamint a rokkantak felkészítésében és foglalkoz­tatásában. Külön rá szeretnék mutatni arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközöknek lankadatlanul és odaadóan síkra kell szállniuk azért, hogy közvéleményünk tájékozódjon a rokkantak nemzetközi évében tett intézkedésekről, egész te­vékenységünkről — mondta Veselin Djuranovic. Veselin Đuranović A dolgozóknak kell kezdeményezniük Kifogásolható a társadalmi megállapodások és önigazgatási megegyezések minősége — Évente 9 százalékkal emelkedik a villanyáram-fogyasztás — Eszköztársítással új hőerőművek épülnek — A Tartományi Szakszervezeti Tanács üléséről A társadalmi megállapodás és önigazgatási megegyezés rendsze­rének fejlesztésén és tökéletesíté­sén több éve fáradozunk, de az el­ért kedvező eredmények ellenére még mindig szembeötlőek a hi­ányosságok. Elsősorban ezekről és a további teendőkről volt szó a Tartományi Szakszervezeti Tanács NYÁRI Tibor elnökletével megtar­tott tegnapi ülésén. Bevezetőt Sava Milenkovic, a Tartományi Szakszervezeti Tanács elnökségi tagja mondott, össze­foglalójában először a társadalmi megállapodásokkal kapcsolatos hi­ányosságokról szólt. Kifogásolta, hogy a dokumentumok meghozata­lának kezdeményezői legtöbbször a társadalmi-politikai közösségek végrehajtó szervei. A megállapo­dások kitűzött céljukat illetően, viszonylag általánosak, ily módon nehéz elkészíteni a belőlük eredő önigazgatási megegyezéseket. Az esetleges kiegészítések, változtatá­sok — ezekre szükség van, a gazdálkodási viszonyok változása folytán — lassan születnek meg, késleltetik a feladatok teljesítését. A megállapodások nem állapítják meg, kit terhel a felelősség az al­kalmazkodásukért, és életre kelté­sükért, illetve a rendelkezések be nem tartásáért. Végül kifogásolta, hogy a dolgozók nem veszik ki ré­szüket a nyilvános vitából, gyak­ran már csak tudomásul vehetik, hogy egy-egy társadalmi megálla­podást aláírtak. Az önigazgatási megegyezéseket illetően talán még kedvezőtlenebb a helyzet. A közös jövedelem megteremtése érdeké­ben még mindig kevés a munka- és eszköztársítást szabályozó ön­­igazgatási megegyezés. Annál töb­bet kötöttek a termelési és keres­kedelmi munkaszervezetek, de ezek lényegében nem különböznek a régi adásvételi szerződésektől. Kifogásolható a megegyezések mi­nősége is. A megbeszélés résztve­vői megállapították, hogy az ezzel kapcsolatos vitát a szakszervezeti alapszervezeteknek kell irányíta­niuk úgy, hogy a dokumentum végső formájában kifejezze a dol­gozók óhaját. A dolgozóknak tájé­kozódniuk kell a dokumentumok előkészítésének és alkalmazásá­nak minden mozzanatáról. A tegnapi ülésen a küldöttek tá­jékoztatót fogadtak el a tavalyi és az első negyedévi gazdálkodási eredményekről, valamint a stabi­lizáció időszerű kérdéseiről. A Tartományi Szakszervezeti Tanács a tegnapi ülésen elfogadta a vil­­lanyerő-gazdálkodási létesítmé­nyek építéséhez szükséges pénz­eszközök társítását szabályozó tar­tományi törvénytervezet javaslatát. A társítás, amelyet a születendő törvénynek kell szabályoznia, júli­us elsejétől december végéig tart, összesen 7100 millió dinárt társí­tanak a munkaszervezetek, az ér­dekközösségek, a bankok. Az esz­köztárs­ításra, újabb hőerőművek építésére rendkívül nagy szükség van, hiszen az elkövetkező társa­dalmi tervidőszakban évente 9 százalékkal növekszik a villany­áram-fogyasztás. Cs. Zs. NEGYVENNÉGY PLAKETT Jó eredmények a közlekedés biztonságának fokozásában A Tartományi Közlekedésbizton-­ sági Tanács május 13-a, a bizton-­ ság napja alkalmából a Közleke­désbiztonság Plakettjével tüntetett ki negyvennégy egyént és szerve­zetet a közlekedés biztonságának fokozásában elért eredményekért. A rangos elismerés kitüntetettjei tegnap ünnepélyesen átvették a plakettet a Tartományi Képviselő­ház klubjában. Vojislav Kosovac, a Tartományi Közlekedésbiztonsági Tanács alel­­nöke a kitüntetések átadása előtt röviden szólt az elismerésben ré­szesítettek érdemeiről. Elmondta, hogy az elmúlt tíz év leforgása alatt mintegy négyezer személy veszítette életét és ötvenezer sé­rült meg közlekedési balesetben a tartomány területén. Három évvel ezelőtt már aggasztó ütemben sza­porodott a balesetek és az áldoza­tok száma, s akkor a tartomány illetékes szervei általános összefo­gásra szólítottak fel a baj elhatal­masodásának megfékezése érdeké­ben. A nagy összefogásnak meg is lett az eredménye: 1979-ben több mint 9 százalékkal csökkent a bal­esetek száma és több mint nyolccal a halálos áldozatoké, tavaly pedig több mint 12 százalékkal a balese­tek száma és 22 százalékkal a ha­lálos baleseteké. Ebben nagy ré­szük van a plakettel kitüntetett személyeknek és szervezeteknek. A Közlekedésbiztonság arany­plakettjével tüntették ki az újvi­déki Községközi Belügyi Titkárság önálló Közlekedésfejlesztési Osz­tályát, a zrenjanini Petar Petrovic Njego­­ Általános Iskolát, az újvi­déki Szőke Haj­tincs Napközi Ott­hont, Gavro Braunt (Szabadka), Gojko Vlajicot (Kikinda), Branis­­lav Dimanicot (Újvidék), Svetozar Ikrajevot, (Szőreg), Milan Malit (Újvidék), Nikola Pavlovićot (Új­vidék) és Horváth Ferencet (Újvi­dék). A Közlekedésbiztonság ezüstpla­kettjét kapta: a zrenjanini Petar Drapšin Motoros Egyesület, a to­polyai Községközi Belügyi Titkár­ság, a szabadkai Községközi Bel­ügyi Titkárság rendőrállomása, az Újvidéki Rádió közlekedési műso­ra, a zombori Tájékoztatási Köz­pont, az újvidéki Svetozar Marko­vic Toza Általános Iskola, a pan­­csovai Pionírotthon, a rumai Szem­­put Munkaszervezet, Milan Budák (Újvidék), Jovan Dragin (Ada), Je­ges Ernő (Szabadka), Nikola Krti­­nic (Újvidék), Slobodan Mirkov (Újvidék), Mira Stipanovic (Szé­­csány), Torkos Attila (Zenta) és Torna Cuk (Zrenjanin). A Közlekedésbiztonság bronzpla­kettjét kapta a zentai Ratko Pav­lovic Gépjárművezető-képző Isko­la, az opovai Belügyi Osztály, a ki­­kindai Nikola Francuski helyi kö­zösség, a szabadkai Vojvodina Va­gyon- és Személybiztosítási Inté­zet, a becsei Sever Djukic Általá­nos Iskola, a Novo Milosevó-i Mi­­loš Popov Általános Iskola, Bran­­ko Babic (Újvidék), Emil Buják (Újvidék), Milovan Gaćeša (Pan­­csova), Stanko Grozdanovic (Be­cse), Radojka Jelic (Kovin), Dragu­­tin Lesar (Ulj­ma), Predrag Milose­vic (Zombor), Jovan Radovancev (Kovačica), Traian Todoran (Lok­ve), Julian Herbert (Oroszkeresz­­túr), Zivka Cvejic (Fehértemplom) és Boža Cuk (Pancsova). A rangos tartományi elismerést a kitüntetettek nevében Veselinka Markovic, a Szőke Haj­tincs napkö­zi képviselője köszönte meg.­­ Nagy Nándor, az Újvidéki Rádió újságírója átveszi a plakettet Visszaélés a kanizsai cipőgyárban Az üzemi pártalapszervezet kizárta soraiból Fehér Imre igazgatót Kanizsán az utóbbi hetekben szóbeszéd tárgya volt az Elita Ci­pőgyárban felmerült visszásságok. A munkaszervezetben kimutatott kedvező termelési és ügyviteli eredmények ellenére visszaélések­ről és a társadalmi vagyon szá­mottevő megkárosításáról beszél­tek a polgárok. A cipőgyárban felmerült kérdé­sekkel a mendemondák szétoszla­­tása és a valós helyzet feltárása érdekében a közelmúltban több ízben is foglalkozott a Kommunis­ta Szövetség községi bizottsága. Az Elita pártalapszervezete ugyancsak idejében napirendre tűzte a kér­dést, azonban május 11-éig úgy­szólván semmi rendellenességet nem észlelt az üzem gazdálkodásá­ban, egyes dolgozók magatartásá­ban. Hétfőn a szabadkai felsőbíró­­ság vizsgálóbírája egy korábbi fel­jelentés alapján mégis előzetes le­tartóztatásba helyezte Fehér Im­rét, a cipőgyár igazgatóját. Az a vád merült fel ellene, hogy vissza­élt vezető beosztásával, lelkiisme­retlen és hanyag ügykezelést foly­tatott, valamint szabálytalan dön­tések meghozatalával megkárosí­totta a társadalmi vagyont. Az Elita üzemi pártalapszervezete szerdán és csütörtökön úgyszólván egyfolytában ülésezett. Bírálóan felülvizsgálta korábbi határoza­tait, a munkaszervezet gazdálkodá­sára, az igazgató magatartására és a kommunisták eddigi tevékenysé­gére vonatkozóan. Egyöntetűen megállapították, hogy Fehér Imre erkölcsi-politikai magatartása nem megfelelő. Ezért, valamint a mun­kaszervezet önigazgatási és poli­tikai életében tanúsított helytelen magatartása miatt kizárták a KSZ soraiból. A pártalapszervezet ugyanakkor munkacsoportot bí­zott meg azzal a feladattal, hogy záros határidőn belül bírálóan ér­tékelje, vizsgálja meg valamennyi KSZ-tag, elsősorban az üzemi párt­titkár és a titkárság tagjainak fe­lelősségét ebben a kérdésben. Az Elita pártalapszervezetének ülését követően még csütörtökön este a munkástanács is foglalko­zott az üggyel. A pillanatnyi hely­zetet és az üzem kommunistáinak legújabb határozatait figyelembe véve felfüggesztették igazgatói tisztségétől Fehér Imrét. Az igaz­gatói teendők ideiglenes ellátásá­val Nyers Antal eddigi termelés­vezetőt bízta meg. V. K. M. A nemzetközi viszonyok több­ jellemzőiről Alekszandar Grlicskov és Dusán Alim­pié a VKSZ Politikai Iskolájában A VKSZ Politikai Iskolája hallgatói­nak és előadóinak tegnap Alekszandar Urlcskov, a VKSZ KB főnökségének tagja és Dusán Alimpié a VKSZ TB Elnökségének tagja tartott előadást. Alekszandar Grlicskov a nemzetközi viszonyok néhány vonatkozásáról szól­va rámutatott a kapitalizmus válságá­ra a szocializmus állandó térhódításá­ra és egyes megoldású­ rák krízisére, kitért a gyarmaturalom elleni felsza­­badítási harc fontosságára, amely mind több környezetben veszi fel a szociá­lis forradalom jellegét, továbbá a le­szerelés válságára, a nemzetközi vi­szonyokban a nemzeti jelleg és érde­kek fokozódó kifejezésre juttatására. Végül a világgazda­sági válságra­­szólt, amely, mint mondta, aggasztó mérete­ket ölt, rendkívül súlyosan veszélyez­teti a nemzetközi viszonyokat, s nem­csak a kapitalista, hanem a szocialis­ta, különösképpen ,h­ol­g a fejlődő or­szágokban érezteti hatását. Dusán Alimpié a hallgatóknak az időszerű társadalmi-gazdasági problé­mákra vonatkozó kérdéseire válaszol­va foglalkozott a termelés és fogyasz­tás összefüggéseivel, a munka szerin­ti javadalmazással, a jövedelmi viszo­nyok építésével, a beruházásokkal, az agráripar fejlődésének problémáival. Részletesen vázolta e pártalan szerveze­­tek eszmei-politikai és akció­képessége növelésének szükségességét. Mint mondta, annak érdekében, hogy a KSZ-alapszervezetek teljesebben tölt­sék be környezetükben a kezdeménye­ző és összekapcsoló szerepkörét, fel­­tétlenül szükség van arra, hogy rend­szeresen elemezzék környezetükben a politikai helyzetet, s meghatározzák a legfontosabb feladatokat. Másrészt a helyzetfelmérés a munkamódszerek­­kialakítása szempontjából is lényeges. V. I. JÖVŐBE A PIACON Új arató-cséplő a zemuni Zmaiból Az idei újvidéki mezőgazdasági áru­mintavásáron a zemuni Zmaj Mező­­gépgyár kiállítja legújabb és egyben legnagyobb teljesítőképességű termé­két, a Zmaj 190-es kombájnt.­­ Gyárunk középtávú tervében a termelés jelentős növelését irányozza elő. Célunk a hazai piac minél jobb kielégítése és a kivitel jelentős növe­lése. Ehhez természetesen szükséges volt a gyárat bővíteni, k­­tsűrűsíteni. Az építkezés már tavaly megkezdő­dött, s az első szakasza a jövő év vé­gén fejeződik be — mondta többek kö­zött Jovan Kijaji, a zemini mező­­gépgyár igazgatója a tegnap megtartott sajtóértekezleten. Az új kombájnról elmondták, hogy a piacon már jövőre megjelenik, igaz csak kis sorozatban. Teljesítőképessége nagy: egy óra alatt 1,5 hektár búzát arat le, vagy 3—3,5 hektár kukoricát tör le. A nagy soro­zat elindítása 1985 -ig várható. A továb­biakban elmondták, hogy a kombáj­nokhoz szükséges pótalkatrészek gyár­tása is a tavalyi évhez viszonyítva az idén valamennyivel növekedett. Mintegy 309 rá­dió dinár értékű kombájn-pót­­alkatrészt állítottak elő, ami a kom­bájnok értékének megközelítően 20 százalékát teszi ki. Egyébként a gyár korszerűsítésével és bővítésével mint­egy 650 dolgozó számára nyílik új munkahely. ~ ЈГ. M. E.

Next