Magyar Szó, 1981. május (38. évfolyam, 132-147. szám)
1981-05-16 / 132. szám
, MAGYAR SZÓ 1981. május 16., szombat BELPOLITIKA Megmozdul a világ a rokkantak érdekében Veselin Djuranovic nyilatkozata a Tanjugnak a rokkantak nemzetközi éve alkalmából A rokkantaik nemzetközi éve alkalmából Vesela Djuranovic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke nyilatkozatot adott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az Ш1. évet a teljes mérvű egyenlőség és részvétel jelszavával a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánította. Felszólítás ez minden ország számára, hogy mérjék fel a rokkantak helyzetét, mielőbb és minél alaposabban ismerkedjenek meg problémáikkal, a megelőző intézkedések, a rehabilitáció serkentése érdekében, és hogy javíthassunk a rokkantak társadalmi, szociális, gazdasági helyzetén. Az ENSZ e vállalkozásának jelentőségét bizonyítja az a tény is, hogy a világon jelenleg mintegy 450 millió rokkant él, legtöbben a fejlődő országokban. Hazánk nemzetközi politikájával és a rokkantakról való társadalmi gondoskodásról vallott elveivel összhangban kezdettől fogva támogatta ezt az indítványt. Hazai és nemzetközi téren sokoldalúan munkálkodott a rokkantak nemzetközi éve céljainak megvalósításához. Hazánk a harcosok, a háború rokkantjai és áldozatai iránti, a forradalom első napjaiban kibontakozó gondoskodástól egészen a mai napig a rokkantakról való társadalmi gondoskodást mindig fontosnak tartotta. Számottevő eredmények születtek a rokkantak társadalmi szerepének, helyzetének és életkörülményeinek állandó javításában, szociális és gazdasági biztonságuk létrehozásában, munkájuk méltánylásában, s abban, hogy társadalmi közösségünk hasznos és egyenjogú tagjaiként érvényesülhessenek. Társadalmunk nagy gondot fordít a rokkantakra, hozzáállása e munkához összhangban van a JSZSZK Alkotmányának álláspontjaival, a JKSZ programjával, a társult munkáról szóló törvény, valamint a más jogi és politikai dokumentumok rendelkezéseivel. Mert hiszen a rokkantak társadalmi helyzetének és szerepének problémái összefüggenek az ember termelési, társadalmi és általános fejlesztési szerepének legfontosabb kérdéseivel. Ennek alapján a rokkantakról való állandó, folytonos társadalmi gondoskodás keretében a társult munka egyre jobban kibontakozó hatására és a szolidaritás alapelvének átfogó érvényesítésével korszerű módszerekkel dolgozunk a rokkantság okainak megelőzésén, a rehabilitáción és a rokkantak védelmén. Számos programot készítettünk, különféle intézkedéseket tettünk, hogy állandóan javítsuk a rokkantak helyzetét, ez mindenütt, minden fokon része fejlesztési terveinknek. Különösen nagy figyelmet fordítunk a hadirokkantakra és az üzemi rokkantakra, helyzetüket törvénnyel rendezzük. Igen fejlett a különféle szakosított intézmények és szolgálatok hálózata, megfelelő tudományos és szakkádert biztosítottunk, jelentős anyagi eszközöket fordítunk erre. Eddigi eredményeink megfelelő alapot nyújtanak a megelőző tevékenység továbbfejlesztéséhez, a rehabilitáció és a rokkantvédelem további kibontakoztatásához. Irányelveinkkel összhangban feltétlenül folytatnunk kell kialakított politikánk következetes érvényesítését e területen, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a megelőző tevékenység minden formájára, a foglalkoztatási intézkedések és a rokkantak foglalkoztatásának egybehangolására, integrációjuk és védelmük gyorsabb fejlesztésére, élet- és munkakörülményeik javítására, továbbá arra, hogy a közvéleményt teljesebben tájékoztassuk a rokkantak lehetőségeiről és szükségleteiről. Törekednünk kell arra is, hogy leküzdjük egyes rétegeknek a rokkantak társadalmi helyzetéről és szerepéről alkotott elavult felfogását. Sipp ezért a rokkantak nemzetközi évének kihirdetése hazánkat arra buzdítja, hogy alaposan elemezzük a helyzetet, újabb intézkedéseket és akciókat tegyünk a rokkantvédelem fejlesztése érdekében, hogy társadalmunk — különösképpen a középtávú fejlesztési tervek és programok meghatározása során — az év folyamán a lehető legnagyobb figyelemmel kezelhesse. A konkrét intézkedések és akciók minősíthetik igazán társadalmi tevékenységünket: hatékonyan és jól kell elvégeznünk a rokkantvédelem integrális társadalmi tennivalóinak mindegyikét. Homloktérben a megelőző intézkedésekkel, a rehabilitációval, a rászoruló gyermekek és fiatalok védelmével. Külön törődnünk kell az üzemi rokkantak szakmai rehabilitációjával és foglalkoztatásával, szavatolnunk kell szociális és anyagi biztonságukat. A munka oroszlánrésze a társult-, munkaszervezeteké és közszolgálatok, tó. az önigazgatási érdekközösségeké, az egészségügyi, az oktatási, a gyermek- és szociális védelmi, a rokkant-,sági és nyugdíjbiztosítási, a jog'.a'.koz-' tatás! érdekközösségé. A helyi közössé, gek, a községek feladata a szervezés, a társadalmi-politikai és társadalmi szervezeteknek, különösképpen pedig a rokkantak szervezeteinek részt kell venniük e tevékenységben. A rokkantvédelmet minden tényező fejlesztési terveiben megfelelő hely illeti meg, hogy önigazgatási megegyezéseket, megállapodásokat köthessenek eszközeik társításáról a közös feladatok teljesítése érdekében a rokkantak évében és később, különösképpen a mostani középtávú fejlesztési tervidőszakban. Az országos munka és a nemzetközi együttműködés figyelemmel kísérése, egybehangolása és megszervezése érdekében a Szövetségi Végrehajtó Tanács országos bizottságot hozott létre. Az elkészítette programját és számos indítványt tett. A megfelelő köztársasági és tartományi bizottságok is elkészítették munkaprogramjukat. A rokkantak évében és ezután is igen bonyolult, nagy feladatok állnak előttünk a megelőzés, a rokkantak társadalmi és gazdasági helyzetének javítása szempontjából. Elvárom, hogy minden társadalmi tényező az egybehangolt és hosszú távú akciók során él azokkal az előnyökkel, amelyeket szocialista önigazgatási rendszerünk nyújt, hozzájárul a rokkantak nemzetközi évére kitűzött célok eléréséhez. Ez különösképpen azokra a társultmunka-szervezetekre vonatkozik, amelyek dolga konkrét intézkedéseket tenni az egészséges környezet és a biztonságos munka érdekében, valamint a rokkantak felkészítésében és foglalkoztatásában. Külön rá szeretnék mutatni arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközöknek lankadatlanul és odaadóan síkra kell szállniuk azért, hogy közvéleményünk tájékozódjon a rokkantak nemzetközi évében tett intézkedésekről, egész tevékenységünkről — mondta Veselin Djuranovic. Veselin Đuranović A dolgozóknak kell kezdeményezniük Kifogásolható a társadalmi megállapodások és önigazgatási megegyezések minősége — Évente 9 százalékkal emelkedik a villanyáram-fogyasztás — Eszköztársítással új hőerőművek épülnek — A Tartományi Szakszervezeti Tanács üléséről A társadalmi megállapodás és önigazgatási megegyezés rendszerének fejlesztésén és tökéletesítésén több éve fáradozunk, de az elért kedvező eredmények ellenére még mindig szembeötlőek a hiányosságok. Elsősorban ezekről és a további teendőkről volt szó a Tartományi Szakszervezeti Tanács NYÁRI Tibor elnökletével megtartott tegnapi ülésén. Bevezetőt Sava Milenkovic, a Tartományi Szakszervezeti Tanács elnökségi tagja mondott, összefoglalójában először a társadalmi megállapodásokkal kapcsolatos hiányosságokról szólt. Kifogásolta, hogy a dokumentumok meghozatalának kezdeményezői legtöbbször a társadalmi-politikai közösségek végrehajtó szervei. A megállapodások kitűzött céljukat illetően, viszonylag általánosak, ily módon nehéz elkészíteni a belőlük eredő önigazgatási megegyezéseket. Az esetleges kiegészítések, változtatások — ezekre szükség van, a gazdálkodási viszonyok változása folytán — lassan születnek meg, késleltetik a feladatok teljesítését. A megállapodások nem állapítják meg, kit terhel a felelősség az alkalmazkodásukért, és életre keltésükért, illetve a rendelkezések be nem tartásáért. Végül kifogásolta, hogy a dolgozók nem veszik ki részüket a nyilvános vitából, gyakran már csak tudomásul vehetik, hogy egy-egy társadalmi megállapodást aláírtak. Az önigazgatási megegyezéseket illetően talán még kedvezőtlenebb a helyzet. A közös jövedelem megteremtése érdekében még mindig kevés a munka- és eszköztársítást szabályozó önigazgatási megegyezés. Annál többet kötöttek a termelési és kereskedelmi munkaszervezetek, de ezek lényegében nem különböznek a régi adásvételi szerződésektől. Kifogásolható a megegyezések minősége is. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy az ezzel kapcsolatos vitát a szakszervezeti alapszervezeteknek kell irányítaniuk úgy, hogy a dokumentum végső formájában kifejezze a dolgozók óhaját. A dolgozóknak tájékozódniuk kell a dokumentumok előkészítésének és alkalmazásának minden mozzanatáról. A tegnapi ülésen a küldöttek tájékoztatót fogadtak el a tavalyi és az első negyedévi gazdálkodási eredményekről, valamint a stabilizáció időszerű kérdéseiről. A Tartományi Szakszervezeti Tanács a tegnapi ülésen elfogadta a villanyerő-gazdálkodási létesítmények építéséhez szükséges pénzeszközök társítását szabályozó tartományi törvénytervezet javaslatát. A társítás, amelyet a születendő törvénynek kell szabályoznia, július elsejétől december végéig tart, összesen 7100 millió dinárt társítanak a munkaszervezetek, az érdekközösségek, a bankok. Az eszköztársításra, újabb hőerőművek építésére rendkívül nagy szükség van, hiszen az elkövetkező társadalmi tervidőszakban évente 9 százalékkal növekszik a villanyáram-fogyasztás. Cs. Zs. NEGYVENNÉGY PLAKETT Jó eredmények a közlekedés biztonságának fokozásában A Tartományi Közlekedésbizton- sági Tanács május 13-a, a bizton- ság napja alkalmából a Közlekedésbiztonság Plakettjével tüntetett ki negyvennégy egyént és szervezetet a közlekedés biztonságának fokozásában elért eredményekért. A rangos elismerés kitüntetettjei tegnap ünnepélyesen átvették a plakettet a Tartományi Képviselőház klubjában. Vojislav Kosovac, a Tartományi Közlekedésbiztonsági Tanács alelnöke a kitüntetések átadása előtt röviden szólt az elismerésben részesítettek érdemeiről. Elmondta, hogy az elmúlt tíz év leforgása alatt mintegy négyezer személy veszítette életét és ötvenezer sérült meg közlekedési balesetben a tartomány területén. Három évvel ezelőtt már aggasztó ütemben szaporodott a balesetek és az áldozatok száma, s akkor a tartomány illetékes szervei általános összefogásra szólítottak fel a baj elhatalmasodásának megfékezése érdekében. A nagy összefogásnak meg is lett az eredménye: 1979-ben több mint 9 százalékkal csökkent a balesetek száma és több mint nyolccal a halálos áldozatoké, tavaly pedig több mint 12 százalékkal a balesetek száma és 22 százalékkal a halálos baleseteké. Ebben nagy részük van a plakettel kitüntetett személyeknek és szervezeteknek. A Közlekedésbiztonság aranyplakettjével tüntették ki az újvidéki Községközi Belügyi Titkárság önálló Közlekedésfejlesztési Osztályát, a zrenjanini Petar Petrovic Njego Általános Iskolát, az újvidéki Szőke Hajtincs Napközi Otthont, Gavro Braunt (Szabadka), Gojko Vlajicot (Kikinda), Branislav Dimanicot (Újvidék), Svetozar Ikrajevot, (Szőreg), Milan Malit (Újvidék), Nikola Pavlovićot (Újvidék) és Horváth Ferencet (Újvidék). A Közlekedésbiztonság ezüstplakettjét kapta: a zrenjanini Petar Drapšin Motoros Egyesület, a topolyai Községközi Belügyi Titkárság, a szabadkai Községközi Belügyi Titkárság rendőrállomása, az Újvidéki Rádió közlekedési műsora, a zombori Tájékoztatási Központ, az újvidéki Svetozar Markovic Toza Általános Iskola, a pancsovai Pionírotthon, a rumai Szemput Munkaszervezet, Milan Budák (Újvidék), Jovan Dragin (Ada), Jeges Ernő (Szabadka), Nikola Krtinic (Újvidék), Slobodan Mirkov (Újvidék), Mira Stipanovic (Szécsány), Torkos Attila (Zenta) és Torna Cuk (Zrenjanin). A Közlekedésbiztonság bronzplakettjét kapta a zentai Ratko Pavlovic Gépjárművezető-képző Iskola, az opovai Belügyi Osztály, a kikindai Nikola Francuski helyi közösség, a szabadkai Vojvodina Vagyon- és Személybiztosítási Intézet, a becsei Sever Djukic Általános Iskola, a Novo Milosevó-i Miloš Popov Általános Iskola, Branko Babic (Újvidék), Emil Buják (Újvidék), Milovan Gaćeša (Pancsova), Stanko Grozdanovic (Becse), Radojka Jelic (Kovin), Dragutin Lesar (Uljma), Predrag Milosevic (Zombor), Jovan Radovancev (Kovačica), Traian Todoran (Lokve), Julian Herbert (Oroszkeresztúr), Zivka Cvejic (Fehértemplom) és Boža Cuk (Pancsova). A rangos tartományi elismerést a kitüntetettek nevében Veselinka Markovic, a Szőke Hajtincs napközi képviselője köszönte meg. Nagy Nándor, az Újvidéki Rádió újságírója átveszi a plakettet Visszaélés a kanizsai cipőgyárban Az üzemi pártalapszervezet kizárta soraiból Fehér Imre igazgatót Kanizsán az utóbbi hetekben szóbeszéd tárgya volt az Elita Cipőgyárban felmerült visszásságok. A munkaszervezetben kimutatott kedvező termelési és ügyviteli eredmények ellenére visszaélésekről és a társadalmi vagyon számottevő megkárosításáról beszéltek a polgárok. A cipőgyárban felmerült kérdésekkel a mendemondák szétoszlatása és a valós helyzet feltárása érdekében a közelmúltban több ízben is foglalkozott a Kommunista Szövetség községi bizottsága. Az Elita pártalapszervezete ugyancsak idejében napirendre tűzte a kérdést, azonban május 11-éig úgyszólván semmi rendellenességet nem észlelt az üzem gazdálkodásában, egyes dolgozók magatartásában. Hétfőn a szabadkai felsőbíróság vizsgálóbírája egy korábbi feljelentés alapján mégis előzetes letartóztatásba helyezte Fehér Imrét, a cipőgyár igazgatóját. Az a vád merült fel ellene, hogy visszaélt vezető beosztásával, lelkiismeretlen és hanyag ügykezelést folytatott, valamint szabálytalan döntések meghozatalával megkárosította a társadalmi vagyont. Az Elita üzemi pártalapszervezete szerdán és csütörtökön úgyszólván egyfolytában ülésezett. Bírálóan felülvizsgálta korábbi határozatait, a munkaszervezet gazdálkodására, az igazgató magatartására és a kommunisták eddigi tevékenységére vonatkozóan. Egyöntetűen megállapították, hogy Fehér Imre erkölcsi-politikai magatartása nem megfelelő. Ezért, valamint a munkaszervezet önigazgatási és politikai életében tanúsított helytelen magatartása miatt kizárták a KSZ soraiból. A pártalapszervezet ugyanakkor munkacsoportot bízott meg azzal a feladattal, hogy záros határidőn belül bírálóan értékelje, vizsgálja meg valamennyi KSZ-tag, elsősorban az üzemi párttitkár és a titkárság tagjainak felelősségét ebben a kérdésben. Az Elita pártalapszervezetének ülését követően még csütörtökön este a munkástanács is foglalkozott az üggyel. A pillanatnyi helyzetet és az üzem kommunistáinak legújabb határozatait figyelembe véve felfüggesztették igazgatói tisztségétől Fehér Imrét. Az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával Nyers Antal eddigi termelésvezetőt bízta meg. V. K. M. A nemzetközi viszonyok több jellemzőiről Alekszandar Grlicskov és Dusán Alimpié a VKSZ Politikai Iskolájában A VKSZ Politikai Iskolája hallgatóinak és előadóinak tegnap Alekszandar Urlcskov, a VKSZ KB főnökségének tagja és Dusán Alimpié a VKSZ TB Elnökségének tagja tartott előadást. Alekszandar Grlicskov a nemzetközi viszonyok néhány vonatkozásáról szólva rámutatott a kapitalizmus válságára a szocializmus állandó térhódítására és egyes megoldású rák krízisére, kitért a gyarmaturalom elleni felszabadítási harc fontosságára, amely mind több környezetben veszi fel a szociális forradalom jellegét, továbbá a leszerelés válságára, a nemzetközi viszonyokban a nemzeti jelleg és érdekek fokozódó kifejezésre juttatására. Végül a világgazdasági válságraszólt, amely, mint mondta, aggasztó méreteket ölt, rendkívül súlyosan veszélyezteti a nemzetközi viszonyokat, s nemcsak a kapitalista, hanem a szocialista, különösképpen ,holg a fejlődő országokban érezteti hatását. Dusán Alimpié a hallgatóknak az időszerű társadalmi-gazdasági problémákra vonatkozó kérdéseire válaszolva foglalkozott a termelés és fogyasztás összefüggéseivel, a munka szerinti javadalmazással, a jövedelmi viszonyok építésével, a beruházásokkal, az agráripar fejlődésének problémáival. Részletesen vázolta e pártalan szervezetek eszmei-politikai és akcióképessége növelésének szükségességét. Mint mondta, annak érdekében, hogy a KSZ-alapszervezetek teljesebben töltsék be környezetükben a kezdeményező és összekapcsoló szerepkörét, feltétlenül szükség van arra, hogy rendszeresen elemezzék környezetükben a politikai helyzetet, s meghatározzák a legfontosabb feladatokat. Másrészt a helyzetfelmérés a munkamódszerekkialakítása szempontjából is lényeges. V. I. JÖVŐBE A PIACON Új arató-cséplő a zemuni Zmaiból Az idei újvidéki mezőgazdasági árumintavásáron a zemuni Zmaj Mezőgépgyár kiállítja legújabb és egyben legnagyobb teljesítőképességű termékét, a Zmaj 190-es kombájnt. Gyárunk középtávú tervében a termelés jelentős növelését irányozza elő. Célunk a hazai piac minél jobb kielégítése és a kivitel jelentős növelése. Ehhez természetesen szükséges volt a gyárat bővíteni, ktsűrűsíteni. Az építkezés már tavaly megkezdődött, s az első szakasza a jövő év végén fejeződik be — mondta többek között Jovan Kijaji, a zemini mezőgépgyár igazgatója a tegnap megtartott sajtóértekezleten. Az új kombájnról elmondták, hogy a piacon már jövőre megjelenik, igaz csak kis sorozatban. Teljesítőképessége nagy: egy óra alatt 1,5 hektár búzát arat le, vagy 3—3,5 hektár kukoricát tör le. A nagy sorozat elindítása 1985 -ig várható. A továbbiakban elmondták, hogy a kombájnokhoz szükséges pótalkatrészek gyártása is a tavalyi évhez viszonyítva az idén valamennyivel növekedett. Mintegy 309 rádió dinár értékű kombájn-pótalkatrészt állítottak elő, ami a kombájnok értékének megközelítően 20 százalékát teszi ki. Egyébként a gyár korszerűsítésével és bővítésével mintegy 650 dolgozó számára nyílik új munkahely. ~ ЈГ. M. E.