Magyar Szó, 1981. július (38. évfolyam, 193-208. szám)

1981-07-16 / 193. szám

2 KÜLPOLITIKA A belga kormányt felelősség terheli A JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa külpolitikai bizottságának ülése Nijaz Dizđarević elnökletével tegnap ülést tartott a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának külpolitikai bizottsága. A leg­élesebben elítélte a hazánk brüsszeli nagykövetsége elleni terrorista merényletet, amelyben súlyosan megsebesült Blagoje Anakloszki, a nagykövetség tanácsadója és Franc Spindler tisztviselő. A bizottság hangot adott nagy felháborodásának a számos ter­rorista támadás, a gyújtogatások, a jugoszláv képviseletek, a jugo­szláv polgárok egyesületei elleni ellenséges cselekmények, s amiatt hogy a figyelmeztetés ellenére аг illetékes belga szervek nem foga­natosítottak olyan szükséges in­tézkedéseket, amelyeket a helyzet súlyossága megkövetelt. A jugoszlávellenes ellenséges emigráció terrorista aknamunká­jának megtűrése miatt a felelős­ség a brüsszeli kormányt terheli, mert a nemzetközi normák és kö­telezettségek ellenére nem gon­doskodott egy baráti ország polgá­rainak és képviseleteinek védel­méről. A bizottság üzenettel fordul a belga parlament külpolitikai bi­zottságához, hogy a belga nép legfelsőbb képviselőházi testülete vitassa meg a kialakult helyzetet, s követeljen haladéktalan intézke­déseket, hogy meggátolják a jugo­szláv diplomáciai, konzuláris és más képviseletek, a jugoszláv pol­gárok elleni terrorista tényekedést. Az illetékes belga szervek eré­lyes intézkedései hozzájárulnának azoknak a súlyos következmények­nek a felszámolásához, amelyek a terrorista ténykedés megtűrése miatt a jugoszláv—belga baráti kapcsolatokat és együttműködést sújtották. A JSZSZK Képviselőháza Szö­vetségi Tanácsának külpolitikai bi­zottsága megvitatott néhány más időszerű nemzetközi kérdést is. Figyelemmel elemezte a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió ellen intézett fasiszta támadás 40. évfordulója alkalmá­ból a világ parlamentjeihez és né­peihez intézett üzenetét, hogy te­gyenek erőfeszítéseket a béke meg­őrzésére, gátolják meg a mind na­gyobb fegyverkezési hajszát. Ked­vezően viszonyultak a kezdemé­nyezéshez, amely más országok va­lamennyi építő jellegű elképzelésé­hez hasonlóan elősegítheti a nem­zetközi feszültség csökkentését, annak a gyakorlatnak a meghono­sítását, hogy a nagy nemzetközi problémákat, mint amilyen a le­szerelés kérdése, a válsággócok, tárgyalások útján oldják meg. Rámutattak az összes, elsősor­ban a nagy országok felelősségére, arra, hogy magatartásukkal hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a nem­zetközi feszültség feloldásának fo­lyamata egyetemes törekvéssé váljon, széles demokratikus nem­zetközi alapra épüljön, s bevonja a nemzetközi tényezők legszéle­sebb körét. Leszögezték, más ész­szerű lehetőség nincs. Kifejezték elvárásukat, hogy a rakéták európai telepítésével, a fegyverkezési hajsza korlátozásának más problémáival kapcsolatban a nagyhatalmak tárgyalásokba kezde­nek, s ez hozzájárul a katonai fe­szültség enyhítéséhez. A bizottság emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli lesze­relési ülésszaka kötelezettségként szabta meg a leszerelési folyamat megkezdését. Nagy jelentőségű lenne, ha a madridi értekezlet ha­tározatot hozna az európai lesze­relési értekezlet összehívásáról, amelyet az európai el nem köte­lezett és semleges országok kezde­ményeztek. Előtérbe helyezték azt is, hogy az el nem kötelezett or­szágok folyamatosan, következete­sen síkraszálltak a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszere­lési intézkedések foganatosításáért. (Tanjug) Franc Spindler, a brüsszeli ju­goszláv nagykövetség tisztviselője Anakloszki és spindler állapota javul Tegnap némileg javult a ked­den súlyosan megsebesült Bla­goje Anakloszki egészségi álla­pota. Spindler állapota is javul a műtét után. Kedden éjszaka fokozatosan elállt Anakloszki belső vérzése, s ez reményt kelt, hogy nem lesz szükség tü­dő­műtétre. Ma ismét megműtik Ana­­kioszkit, eltávolítják testéből a golyót. Utána pontos diagnózist adhatnak sérülésének súlyossá­gáról, amely megbénította lá­bát. A súlyosan sebesült ta­nácsadót tegnap meglátogatták a nagykövetség tagjai, s né­hány szót váltottak vele. (Tanjug) A KAMBODZSA-ÉRTEKEZLET Konkrét javaslatok a politikai megoldásra A legfontosabb kérdésekben azonos vagy igen hasonló álláspontok — Nagy érdeklődés Komatina felszólalása iránt New York, július 15. Tűzszünet, az összes idegen csapat kivonása az Egyesült Nem­zetek felügyelete alatt, a Kambodzsában szemben álló valamennyi csoportosulás lefegyverzése, átmeneti kormányzat létesítése, sza­bad, titkos választások az ENSZ ellenőrzése alatt — dióhéjban így foglalhatók össze azok a legfontosabb javaslatok, amelyeket a délkelet-ázsiai országok terjesztettek a Kambodzsáról szóló New York-i nemzetközi értekezlet elé. Az értekezlet munkájának első két napján 25 állam képviselői emelkedtek szólásra, s csaknem valamennyien konkrét javaslatokat tettek. Az értekezlethez közel álló körök ezt jó jelként értékelték, ami megkönnyíti a munkát. Az ASEAN-hoz tartozó országok indítványait maradéktalanul tá­mogatta Kanada külügyminisztere. Javasolta, hogy az átmeneti idő­szakban a rendről az ENSZ kü­lönleges alakulatai gondoskodja­nak. Norvégia külügyminisztere ma­gáévá tette az elképzelést, hogy a világszervezet kulcsfontosságú sze­repet töltsön be a békefolyamat­ban, a politikai megoldás feltá­rásában.­­ Ausztrália külügyminisztere eré­lyesen sürgette a vietnami csapa­tok feltétel nélküli hazarendelését Kambodzsából. Hozzáfűzte azon­ban, nem lenne reális, ha a viet­nami alakulatok haladéktalan ki­vonását követelnék, mert szerinte erre nincs lehetőség. Úgy ítélte meg, fennállna annak veszélye, hogy a vietnami egységek azon­nali kivonása után a légüres teret nemkívánatos elemek foglalnák el. Az USA és Kína képviselői rendkívül élesen támadták Viet­namot. Indítványozták a vietnami alakulatok hazavezénylését, a Kam­bodzsa belügyeibe való beavatko­zás mellőzését, a függetlenség, semlegesség és el nem kötelezettség tiszteletben tartását. . Az értekezlet mai, harmadik munkanapján huszonheten kértek szót, közöttük Milj­an Komatina, a jugoszláv küldöttség vezetője. Nagy érdeklődés előzi meg Jugo­szlávia álláspontját, mert általános megítélés szerint hazánk jelentő­sen hozzájárulhat az értekezlet építő jellegű erőfeszítéseihez. Ma tizenkét el nem kötelezett ország képviselője emelkedik szólásra. Indonézia külügyminisztere teg­napi beszédében emlékeztetett az el nem kötelezett országok építő jellegű szerepére az eddigi erőfe­szítésekben. Síkraszállt azért, hogy a jövőben is vegyék figyelembe az el nem kötelezettek nézetét a po­litikai megoldás kutatásában. Tokió megkülönböztetett figye­lemmel követi a nemzetközi érte­kezlet munkáját, egyszersmind saj­nálattal állapította meg, hogy New Yorkba nem küldte el képviselőit Vietnam és a Szovjetunió. Japán továbbra is támogatja az ASEAN tagországainak Kambodzsával kap­csolatos akcióit.­­ (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1981. július 16., csütörtök ROBBANÁSOK TEHERÁNBAN Bani-Sadr hallatott magáról? Illegális lap a volt elnök­­üzenetével : „Visszatérek, s megbüntetem azokat, akik igazságtalanságot követtek el ...” Teherán különböző negyedeiben hétfőn három bomba robbant. A merényletben öten megsebesültek, közöttük az iszlám biztonsági erők négy tagja,­­közölte a­­kormányzó párt lapja. Azt ál­líto­tta, hogy a merényletet az amerikaiak készí­tették elő, s különféle csoportok, közöttük a baloldaliak, monar­­chisták és a titkosszolgálat volt tagjai hajították végre. Irán, új külügyminisztere ked­den Teheránban kizárólag a hazai újságíróknak adott sajtónyilatko­zatában kijelentette, hogy „az USA továbbra is Irán legfőbb ellensé­­ge”. Az Associated Press olyan bej­rúti forrásokra hivatkozva, ame­lyek nem voltak hajlandóak meg­nevezni magukat, azt jelentette hogy Teheránban titkos újság je­lent meg, amelyben Bani-Sadi volt elnök megígérte, hogy ismét hatalomra kerül. „Visszatérek, s megbüntetem azokat, akik igazságtalanságot kö­vettek el a nép és az iszlám köz­társaság ellen. Igazságos iszlám köztársaságot teremtek”, áll a le­váltott államfőinek az illegális lapban megjelent üzenetében. Nem közölte, hol tartózkodik Bani- Sadr. Nincs változás az iráni—iraki fronton Az utóbbi 24 órában, nem történt na­gyobb változás az iraki—iráni hadszín­téren. A legfrissebb katonai jelenté­sek szerint harcban álltak Ahwaranál, Abadannál, Nowrudnál, Gilain­e Gar­bónál, Susanguerpnál. Az összecsapá­sokban 103 iráni és 54 Iraki katona esett el. Rajai, Irán miniszterelnöke közölte, hogy a hadsereg parancsnokai a hon­védelmi főtanács hétfői ülésén jelen­tésben számoltak be a fronthelyzet­­ről. A kormányfő szerint az ellensé­ges propaganda ellenére a parancsno­kok harckészsége magas szintű, s ,,készek megtisztítani az országot az ellenségtől". (APP, Pars, INA) Román értékelés a KGST ülésszakáról Románia úgy értékelte, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának e hónap elején Szófiában megtartott ülésszaka ,,ne­m oldott meg számos problémát, ezért fokozott erőfeszíté­seket kell tenni felszámolásuk érdeké­ben, hogy felgyorsíthassák valameny­­nyi tagország társadalmi-gazdasági fej­lődését”. A fenti értékelést a Román KP Po­litikai Végrehajtó Bizottsága adta hét­főn a Fekete-tenger mentén levő nya­ralóban megtartott ülésén. A nyara­lóhelyen tartózkodik Nicolae Cea­usescu az RKP főtitkára, Románia elnöke. (Tanjug) Lengyelország a két kongresszus között A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. (rendkívüli) kongresszusa pon­tosan tizenhét hónappal az előző kongresszus után kezdődött, három és fél évvel a statútum értelmében következő rendes kongresszus idő­pontja előtt. Ebben az időszakban számos jelentős esemény történt, röviden ismertetjük őket: — 1980. február 11. — Megkezdő­dött a VIII. kongresszus, amelyen gazdasági kérdések domináltak. Megállapították, hogy a nemzeti jö­vedelem két százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva, a lét­­fenntartási költségek pedig 8,7 szá­zalékkal növekedtek. A foglalkoz­tatottak reális jövedelme csak 1,8 százalékkal növekedett. Jaroszewicz miniszterelnök lemondott, a Poli­tikai Bizottság négy tagját levál­tották. — Április 2. — Edward Babruch lett a miniszterelnök. A kormány munkájáról szóló jelentésben taka­rékosságra szólított fel, különösen az energia- és nyersanyagfogyasz­tásban. — Július 1. — Emelték a hús árát, három városban tömeges sztrájk volt, amelyről hivatalosan semmit sem közöltek. Nem sokkal később számos más városban is sztrájkok­ra került sor. Az első tiltakozó munkabeszüntetéseken 177 vállalat 81 000 munkása vett részt. — Július 10. — Edward Gierek közzétette, hogy növelik a családi pótlékot, az önellátó anyák segé­lyét, a nyugdíjakat stb. — Augusztus 1—10. — Több vá­rosban, egyebek között Varsóban, újabb sztrájkhullám tört ki. — Augusztus 14. — Gdanskban, a Lenin hajógyárban sztrájk tört ki, majd átterjedt Gdyniára. Megala­kult a sztrájkbizottság élén Lech Walesa ottani munkással. Más vál­lalatok képviselői csatlakoztak a bizottsághoz. — Augusztus 16. — A Politikai Bizottság és a kormány bizottságot alakított a sztrájkolókkal való tár­gyalásokra. A bizottság tagja Jab­­lonski, Kanta, Babiuch és mások. Augusztus folyamán a sztrájkbizott­sággal a tárgyalásokat Jagielski kormányfőhelyettes vezette. A sztrájkolók 36 követeléssel léptek fel. — Augusztus 24. — A LEMP IV. plénumán Stanislaw Kania jelentést terjesztett be a balti-tengeri öve­zetben uralkodó állapotokról. Le­váltották a Politikai Bizottság négy tagját és két póttagját. Olszowski és Pinkowski a Politikai Bizottság tagja lett, a LEMP Központi Bi­zottságába került Tadeusz Grabski. A plénumon elhatározzák, hogy Pinkowskit jelölik miniszterelnök­nek és jóváhagyják az új szakszer­vezetet, amelynek elnevezése Szo­lidaritás. — Augusztus 26. — A szakszerve­zet központi tanácsának plénumán megállapították, hogy „alapjaiból fel kell újítani a szakszervezeti mozgalmat”. Wyszynski bíboros a televízióban mondott beszédében felszólítja a népet, hogy tartsa tisz­teletben a „vallási és erkölcsi ren­det”, a békét és nyugalmat. — Augusztus 27. — Pinkowski mi­niszterelnök intézkedéseket javasol a feszültség enyhítésére. Sürgős húsbehozatalt követel, a szénellátás javítását, de ugyanakkor továbbra is korlátozza a cukorfogyasztást. Gyakorlatilag az egész ország sztrájkban áll, mintegy 700 000 mun­kás vesz benne részt. — Augusztus 30. — Szczecinben aláírták a kormány képviselői és a sztrájkbizottság közötti megegye­zést. Megkezdődött a pártplénum Edward Gierek vezetésével. Más­nap Gdanskban is aláírták a sztrájkbizottsággal való megállapo­dást. — Szeptember 5. és 6. — Meg­tartják a LEMP VI. plénumának első részét, Gierek betegsége miatt Jablonski elnököt. Ezzel a megin­­doklással később Giereket felmen­tették a párt első titkárának tiszt­sége alól, Kania lépett a helyébe. A Politikai Bizottságban is jelentős változások történtek. — Szeptember 8. — A Varsói Szer­ződés erői megkezdik a Szövetség ’80 hadgyakorlatot. — Szeptember 10. — Lengyel gaz­dasági küldöttség utazik a Szov­jetunióba. Lengyelország 690 millió dollár értékű élelmiszerből és ipari termékből álló segélyt kap. — Október 3. — A nagyobb vá­rosokban egyórás figyelmeztető sztrájk volt, mert az állam nem tartotta magát a Szolidaritással kötött, a tájékoztatási eszközökre vonatkozó megállapodáshoz. — Október 4., 5. és 6. — A VI. plénum megállapítja a válság való­di okait (nem a lakosság szociális helyzete, áremelés és hasonlók) és kitűzi a szocialista megújhodás programját. — November 10. — Bejegyezték a Szolidaritás szakszervezetet, ezért lemondják a november 12-ére be­jelentett sztrájkot. November 24-én azonban újabb sztrájksorozat kez­dődött. Varsóban november 26-án figyelmeztető sztrájkot tartottak, mert a Szolidaritás nem ért egyet két tisztviselő letartóztatásával. Az­zal vádolják őket, hogy nyilvános­ságra hoztak egy szocialistaellenes okmányt, amely szigorú államtitok­nak számít. — December 1. és 2. — A LEMP VII. plénumán elfogadták a rend­kívüli kongresszus összehívásáról szóló határozatot. Számos káder­változás történt, a Politikai Bi­zottságból és KB-ből több tagot kizártak, Móczár és Grabski lett a KB új tagja. — December 4. — A KB felszólí­totta az egész társadalmat, hogy tegyenek meg mindent a feszült helyzet megoldása és a következ­mények kiküszöbölése érdekében. A sztrájkok beszüntetését követel­te. Másnap Moszkvában összeültek a Varsói Szerződés tagállamainak pártvezetői, véderőminiszterei és diplomáciai főnökei. Megállapítot­ták, hogy a lengyel munkásosztály „képes megoldani a válságot”. — December 20. — A kormány közzétette a heti 42 órás munka­időre vonatkozó javaslatát és meg­határozza, hogy a szombatokon és vasárnapokon kívül 1981-ben még 25 szabadnapot, 1932-ben 30, 1933-ban 35, 1984-ben pedig még 40 sza­badnapot jelöljenek ki. A javaslat heves reagálást váltott ki, mert a szakszervezetekkel való megegyezés megszegéseként magyarázták. Újabb feszültség alakult ki. — 1981. Január 1. — A háromezer zlotynál kisebb rokkantsági és öregségi nyugdíjakat 500 zlotyval emelték. A piacon azonban nincs elég áru: 460 000 tonna húsra, 500 000 tonna cukorra lenne szükség. — Január 26. — Országszerte négy­órás sztrájkokat tartanak a Szoli­daritás szervezésében. Január 27-én is sztrájkolnak hét vajdaságban, másnap a Szolidaritás a sztrájkok beszüntetését követeik — Január 30., 31. — Pinkowski miniszterelnök és Lech Walesa a szabad szombatok bevezetéséről tár­gyal. A kormány beleegyezett, hogy a Szolidaritásnak saját újságja le­gyen, és nézeteit ismertesse a rá­dióban és a televízióban. — Február 1. — A Szolidaritás tá­mogatja a követelést, hogy alakít­sanak földmű­ves-szakszervezetet. — Február 9. — A LEMP VIII. plénumán elfogadták Pinkowski lemondását, Jaruzelski tábornokot javasolják kormányfőnek. Az övé marad a védemminiszteri tárca is. A s­zejm február 11-én nevezte ki Jaruzelskis kormányfővé, ekkor erősítette meg a két új alel­nök és hat miniszter kinevezését is. — Február 18. — A lodzi egyete­mista sztrájkok után megalakítják és bejegyzik a Független Egyete­mista Szövetséget. Másnap aláírják a földművesekkel való megegye­zést, miután a termelők több hé­ten át tiltakozó gyűléseket tar­tottak. Elismerik a magántulajdon, a földeladás, a termékek ára és a nyugdíjak sérthetetlenségét. — Március 18. — Bydgoszczban feszültséget vált ki a zsazlusi Szo­lidaritás” bejegyzése. A vajdasági néptanács ülésén erőszakkal eltá­volítják a teremből a Szolidaritás képviselőit, hármat a rendőrök vertek meg. Március 25-én a kor­mány és a Szolidaritás képviselői­nek tárgyalásai eredménytelenül végződnek. Két nappal később or­szágszerte négyórás sztrájkokat tartanak, 1980 augusztusa óta a legfeszültebb a légkör. Jaruzelski találkozik Wyszynski bíborossal, aki előzőleg II. János Pál pápától kapott levelet. — Március 31. — A TA­SZSZ cá­folja az amerikai állításokat a szovjet invázió veszélyéről. — Április 1. — Racionalizálják a hússal és hústermékekkel való ellátást. Számos cikk árát emelték. Kedvezmények az útlevél- és ví­zumkiadásnál. — Április 3. — A Szovjetunió 650 millió dollár értékű áru szál­lítását hagyja jóvá Lengyelország­nak, további 190 millió dollárt élel­miszer-vásá­rlási hitel címén és 465 millió dollár segélyt, összesen 1,3­­milliárd dollárt. Előzőleg a Közös Piac jóváhagyta, hogy Lengyelor­szágnak olcsóbban adják el az élelmiszert. — Április 7. — Befejeződött a Szövetség ’81 hadgyakorlat, amely március 7-én kezdődött Lengyel­­ország, az NDK, Csehszlovákia és a Szovjetunió területén. — Április 10. — Jaruzelski mi­niszterelnök kéri, hogy a követ­kező két hónapban ne legyenek sztrájkok. Néhány nappal később néhol ismét sztrájkolnak. — Április 27. — Párizsban aláír­ják a jegyzőkönyvet a lengyel kormány és tizenöt hitelező ország képviselői arról, hogy elnapolják az 1981. évi hitelrészletek visszafi­zetését és kedvezőbb feltételeket biztosítanak a lengyel tartozás 90 százalékának törlesztésére. — Április 29. — A LEMP plénu­mán elhatározzák, hogy a IX., rendkívüli kongresszust 1981. jú­lius 14-étől 18-áig tartják meg. — Május 28. — A sajtó közli a katowicei fórum határozatát, amelynek tételek a párt erélye­sen elítéli, a Politikai Bizottság pedig ,,a megújhodás folyamatá­ra nézve károsnak" minősíti őket. Májusban és júniusban több ter­mék fogyasztását­ racionalizálják, egyebek között a gyermekszappa­­nét. Emeltek bizonyos árakat, egyebek között a lakbért. — Június 9. és 10. — Megtartják a LEMP KB XI. plénumát, amely elveti a javaslatot, hogy a Politi­kai Bizottságtól és Kania első tit­kártól vonják meg a bizalmat. — Június 11. — A sajtó közli Leonyid Brezsnyevnek a lengyel párthoz intézett levelét. — Június 12. — Jaruzelski kor­mányfő a parlamentben a gazdasá­gi és politikai helyzetről beszél, beszüntetnek néhány minisztériu­mot. Megállapítják, hogy a gazda­sági helyzet rohamosan súlyosbo­dik. Intézkedéseket szabnak meg az anarchia, fegyelmezetlenség, antikomm­unizmus és szovjetelle­­nesség megnyilvánulásainak felszá­molására. Újabb változások a kor­mányban az állam- és pártappa­rátusban történt változások követ­kezményeként.

Next