Magyar Szó, 1981. július (38. évfolyam, 193-208. szám)
1981-07-16 / 193. szám
2 KÜLPOLITIKA A belga kormányt felelősség terheli A JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa külpolitikai bizottságának ülése Nijaz Dizđarević elnökletével tegnap ülést tartott a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának külpolitikai bizottsága. A legélesebben elítélte a hazánk brüsszeli nagykövetsége elleni terrorista merényletet, amelyben súlyosan megsebesült Blagoje Anakloszki, a nagykövetség tanácsadója és Franc Spindler tisztviselő. A bizottság hangot adott nagy felháborodásának a számos terrorista támadás, a gyújtogatások, a jugoszláv képviseletek, a jugoszláv polgárok egyesületei elleni ellenséges cselekmények, s amiatt hogy a figyelmeztetés ellenére аг illetékes belga szervek nem foganatosítottak olyan szükséges intézkedéseket, amelyeket a helyzet súlyossága megkövetelt. A jugoszlávellenes ellenséges emigráció terrorista aknamunkájának megtűrése miatt a felelősség a brüsszeli kormányt terheli, mert a nemzetközi normák és kötelezettségek ellenére nem gondoskodott egy baráti ország polgárainak és képviseleteinek védelméről. A bizottság üzenettel fordul a belga parlament külpolitikai bizottságához, hogy a belga nép legfelsőbb képviselőházi testülete vitassa meg a kialakult helyzetet, s követeljen haladéktalan intézkedéseket, hogy meggátolják a jugoszláv diplomáciai, konzuláris és más képviseletek, a jugoszláv polgárok elleni terrorista tényekedést. Az illetékes belga szervek erélyes intézkedései hozzájárulnának azoknak a súlyos következményeknek a felszámolásához, amelyek a terrorista ténykedés megtűrése miatt a jugoszláv—belga baráti kapcsolatokat és együttműködést sújtották. A JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának külpolitikai bizottsága megvitatott néhány más időszerű nemzetközi kérdést is. Figyelemmel elemezte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió ellen intézett fasiszta támadás 40. évfordulója alkalmából a világ parlamentjeihez és népeihez intézett üzenetét, hogy tegyenek erőfeszítéseket a béke megőrzésére, gátolják meg a mind nagyobb fegyverkezési hajszát. Kedvezően viszonyultak a kezdeményezéshez, amely más országok valamennyi építő jellegű elképzeléséhez hasonlóan elősegítheti a nemzetközi feszültség csökkentését, annak a gyakorlatnak a meghonosítását, hogy a nagy nemzetközi problémákat, mint amilyen a leszerelés kérdése, a válsággócok, tárgyalások útján oldják meg. Rámutattak az összes, elsősorban a nagy országok felelősségére, arra, hogy magatartásukkal hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a nemzetközi feszültség feloldásának folyamata egyetemes törekvéssé váljon, széles demokratikus nemzetközi alapra épüljön, s bevonja a nemzetközi tényezők legszélesebb körét. Leszögezték, más észszerű lehetőség nincs. Kifejezték elvárásukat, hogy a rakéták európai telepítésével, a fegyverkezési hajsza korlátozásának más problémáival kapcsolatban a nagyhatalmak tárgyalásokba kezdenek, s ez hozzájárul a katonai feszültség enyhítéséhez. A bizottság emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka kötelezettségként szabta meg a leszerelési folyamat megkezdését. Nagy jelentőségű lenne, ha a madridi értekezlet határozatot hozna az európai leszerelési értekezlet összehívásáról, amelyet az európai el nem kötelezett és semleges országok kezdeményeztek. Előtérbe helyezték azt is, hogy az el nem kötelezett országok folyamatosan, következetesen síkraszálltak a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelési intézkedések foganatosításáért. (Tanjug) Franc Spindler, a brüsszeli jugoszláv nagykövetség tisztviselője Anakloszki és spindler állapota javul Tegnap némileg javult a kedden súlyosan megsebesült Blagoje Anakloszki egészségi állapota. Spindler állapota is javul a műtét után. Kedden éjszaka fokozatosan elállt Anakloszki belső vérzése, s ez reményt kelt, hogy nem lesz szükség tüdőműtétre. Ma ismét megműtik Anakioszkit, eltávolítják testéből a golyót. Utána pontos diagnózist adhatnak sérülésének súlyosságáról, amely megbénította lábát. A súlyosan sebesült tanácsadót tegnap meglátogatták a nagykövetség tagjai, s néhány szót váltottak vele. (Tanjug) A KAMBODZSA-ÉRTEKEZLET Konkrét javaslatok a politikai megoldásra A legfontosabb kérdésekben azonos vagy igen hasonló álláspontok — Nagy érdeklődés Komatina felszólalása iránt New York, július 15. Tűzszünet, az összes idegen csapat kivonása az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt, a Kambodzsában szemben álló valamennyi csoportosulás lefegyverzése, átmeneti kormányzat létesítése, szabad, titkos választások az ENSZ ellenőrzése alatt — dióhéjban így foglalhatók össze azok a legfontosabb javaslatok, amelyeket a délkelet-ázsiai országok terjesztettek a Kambodzsáról szóló New York-i nemzetközi értekezlet elé. Az értekezlet munkájának első két napján 25 állam képviselői emelkedtek szólásra, s csaknem valamennyien konkrét javaslatokat tettek. Az értekezlethez közel álló körök ezt jó jelként értékelték, ami megkönnyíti a munkát. Az ASEAN-hoz tartozó országok indítványait maradéktalanul támogatta Kanada külügyminisztere. Javasolta, hogy az átmeneti időszakban a rendről az ENSZ különleges alakulatai gondoskodjanak. Norvégia külügyminisztere magáévá tette az elképzelést, hogy a világszervezet kulcsfontosságú szerepet töltsön be a békefolyamatban, a politikai megoldás feltárásában. Ausztrália külügyminisztere erélyesen sürgette a vietnami csapatok feltétel nélküli hazarendelését Kambodzsából. Hozzáfűzte azonban, nem lenne reális, ha a vietnami alakulatok haladéktalan kivonását követelnék, mert szerinte erre nincs lehetőség. Úgy ítélte meg, fennállna annak veszélye, hogy a vietnami egységek azonnali kivonása után a légüres teret nemkívánatos elemek foglalnák el. Az USA és Kína képviselői rendkívül élesen támadták Vietnamot. Indítványozták a vietnami alakulatok hazavezénylését, a Kambodzsa belügyeibe való beavatkozás mellőzését, a függetlenség, semlegesség és el nem kötelezettség tiszteletben tartását. . Az értekezlet mai, harmadik munkanapján huszonheten kértek szót, közöttük Miljan Komatina, a jugoszláv küldöttség vezetője. Nagy érdeklődés előzi meg Jugoszlávia álláspontját, mert általános megítélés szerint hazánk jelentősen hozzájárulhat az értekezlet építő jellegű erőfeszítéseihez. Ma tizenkét el nem kötelezett ország képviselője emelkedik szólásra. Indonézia külügyminisztere tegnapi beszédében emlékeztetett az el nem kötelezett országok építő jellegű szerepére az eddigi erőfeszítésekben. Síkraszállt azért, hogy a jövőben is vegyék figyelembe az el nem kötelezettek nézetét a politikai megoldás kutatásában. Tokió megkülönböztetett figyelemmel követi a nemzetközi értekezlet munkáját, egyszersmind sajnálattal állapította meg, hogy New Yorkba nem küldte el képviselőit Vietnam és a Szovjetunió. Japán továbbra is támogatja az ASEAN tagországainak Kambodzsával kapcsolatos akcióit. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1981. július 16., csütörtök ROBBANÁSOK TEHERÁNBAN Bani-Sadr hallatott magáról? Illegális lap a volt elnöküzenetével : „Visszatérek, s megbüntetem azokat, akik igazságtalanságot követtek el ...” Teherán különböző negyedeiben hétfőn három bomba robbant. A merényletben öten megsebesültek, közöttük az iszlám biztonsági erők négy tagja,közölte akormányzó párt lapja. Azt állította, hogy a merényletet az amerikaiak készítették elő, s különféle csoportok, közöttük a baloldaliak, monarchisták és a titkosszolgálat volt tagjai hajították végre. Irán, új külügyminisztere kedden Teheránban kizárólag a hazai újságíróknak adott sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy „az USA továbbra is Irán legfőbb ellensége”. Az Associated Press olyan bejrúti forrásokra hivatkozva, amelyek nem voltak hajlandóak megnevezni magukat, azt jelentette hogy Teheránban titkos újság jelent meg, amelyben Bani-Sadi volt elnök megígérte, hogy ismét hatalomra kerül. „Visszatérek, s megbüntetem azokat, akik igazságtalanságot követtek el a nép és az iszlám köztársaság ellen. Igazságos iszlám köztársaságot teremtek”, áll a leváltott államfőinek az illegális lapban megjelent üzenetében. Nem közölte, hol tartózkodik Bani- Sadr. Nincs változás az iráni—iraki fronton Az utóbbi 24 órában, nem történt nagyobb változás az iraki—iráni hadszíntéren. A legfrissebb katonai jelentések szerint harcban álltak Ahwaranál, Abadannál, Nowrudnál, Gilaine Garbónál, Susanguerpnál. Az összecsapásokban 103 iráni és 54 Iraki katona esett el. Rajai, Irán miniszterelnöke közölte, hogy a hadsereg parancsnokai a honvédelmi főtanács hétfői ülésén jelentésben számoltak be a fronthelyzetről. A kormányfő szerint az ellenséges propaganda ellenére a parancsnokok harckészsége magas szintű, s ,,készek megtisztítani az országot az ellenségtől". (APP, Pars, INA) Román értékelés a KGST ülésszakáról Románia úgy értékelte, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának e hónap elején Szófiában megtartott ülésszaka ,,nem oldott meg számos problémát, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni felszámolásuk érdekében, hogy felgyorsíthassák valamenynyi tagország társadalmi-gazdasági fejlődését”. A fenti értékelést a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottsága adta hétfőn a Fekete-tenger mentén levő nyaralóban megtartott ülésén. A nyaralóhelyen tartózkodik Nicolae Ceausescu az RKP főtitkára, Románia elnöke. (Tanjug) Lengyelország a két kongresszus között A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. (rendkívüli) kongresszusa pontosan tizenhét hónappal az előző kongresszus után kezdődött, három és fél évvel a statútum értelmében következő rendes kongresszus időpontja előtt. Ebben az időszakban számos jelentős esemény történt, röviden ismertetjük őket: — 1980. február 11. — Megkezdődött a VIII. kongresszus, amelyen gazdasági kérdések domináltak. Megállapították, hogy a nemzeti jövedelem két százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva, a létfenntartási költségek pedig 8,7 százalékkal növekedtek. A foglalkoztatottak reális jövedelme csak 1,8 százalékkal növekedett. Jaroszewicz miniszterelnök lemondott, a Politikai Bizottság négy tagját leváltották. — Április 2. — Edward Babruch lett a miniszterelnök. A kormány munkájáról szóló jelentésben takarékosságra szólított fel, különösen az energia- és nyersanyagfogyasztásban. — Július 1. — Emelték a hús árát, három városban tömeges sztrájk volt, amelyről hivatalosan semmit sem közöltek. Nem sokkal később számos más városban is sztrájkokra került sor. Az első tiltakozó munkabeszüntetéseken 177 vállalat 81 000 munkása vett részt. — Július 10. — Edward Gierek közzétette, hogy növelik a családi pótlékot, az önellátó anyák segélyét, a nyugdíjakat stb. — Augusztus 1—10. — Több városban, egyebek között Varsóban, újabb sztrájkhullám tört ki. — Augusztus 14. — Gdanskban, a Lenin hajógyárban sztrájk tört ki, majd átterjedt Gdyniára. Megalakult a sztrájkbizottság élén Lech Walesa ottani munkással. Más vállalatok képviselői csatlakoztak a bizottsághoz. — Augusztus 16. — A Politikai Bizottság és a kormány bizottságot alakított a sztrájkolókkal való tárgyalásokra. A bizottság tagja Jablonski, Kanta, Babiuch és mások. Augusztus folyamán a sztrájkbizottsággal a tárgyalásokat Jagielski kormányfőhelyettes vezette. A sztrájkolók 36 követeléssel léptek fel. — Augusztus 24. — A LEMP IV. plénumán Stanislaw Kania jelentést terjesztett be a balti-tengeri övezetben uralkodó állapotokról. Leváltották a Politikai Bizottság négy tagját és két póttagját. Olszowski és Pinkowski a Politikai Bizottság tagja lett, a LEMP Központi Bizottságába került Tadeusz Grabski. A plénumon elhatározzák, hogy Pinkowskit jelölik miniszterelnöknek és jóváhagyják az új szakszervezetet, amelynek elnevezése Szolidaritás. — Augusztus 26. — A szakszervezet központi tanácsának plénumán megállapították, hogy „alapjaiból fel kell újítani a szakszervezeti mozgalmat”. Wyszynski bíboros a televízióban mondott beszédében felszólítja a népet, hogy tartsa tiszteletben a „vallási és erkölcsi rendet”, a békét és nyugalmat. — Augusztus 27. — Pinkowski miniszterelnök intézkedéseket javasol a feszültség enyhítésére. Sürgős húsbehozatalt követel, a szénellátás javítását, de ugyanakkor továbbra is korlátozza a cukorfogyasztást. Gyakorlatilag az egész ország sztrájkban áll, mintegy 700 000 munkás vesz benne részt. — Augusztus 30. — Szczecinben aláírták a kormány képviselői és a sztrájkbizottság közötti megegyezést. Megkezdődött a pártplénum Edward Gierek vezetésével. Másnap Gdanskban is aláírták a sztrájkbizottsággal való megállapodást. — Szeptember 5. és 6. — Megtartják a LEMP VI. plénumának első részét, Gierek betegsége miatt Jablonski elnököt. Ezzel a megindoklással később Giereket felmentették a párt első titkárának tisztsége alól, Kania lépett a helyébe. A Politikai Bizottságban is jelentős változások történtek. — Szeptember 8. — A Varsói Szerződés erői megkezdik a Szövetség ’80 hadgyakorlatot. — Szeptember 10. — Lengyel gazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba. Lengyelország 690 millió dollár értékű élelmiszerből és ipari termékből álló segélyt kap. — Október 3. — A nagyobb városokban egyórás figyelmeztető sztrájk volt, mert az állam nem tartotta magát a Szolidaritással kötött, a tájékoztatási eszközökre vonatkozó megállapodáshoz. — Október 4., 5. és 6. — A VI. plénum megállapítja a válság valódi okait (nem a lakosság szociális helyzete, áremelés és hasonlók) és kitűzi a szocialista megújhodás programját. — November 10. — Bejegyezték a Szolidaritás szakszervezetet, ezért lemondják a november 12-ére bejelentett sztrájkot. November 24-én azonban újabb sztrájksorozat kezdődött. Varsóban november 26-án figyelmeztető sztrájkot tartottak, mert a Szolidaritás nem ért egyet két tisztviselő letartóztatásával. Azzal vádolják őket, hogy nyilvánosságra hoztak egy szocialistaellenes okmányt, amely szigorú államtitoknak számít. — December 1. és 2. — A LEMP VII. plénumán elfogadták a rendkívüli kongresszus összehívásáról szóló határozatot. Számos káderváltozás történt, a Politikai Bizottságból és KB-ből több tagot kizártak, Móczár és Grabski lett a KB új tagja. — December 4. — A KB felszólította az egész társadalmat, hogy tegyenek meg mindent a feszült helyzet megoldása és a következmények kiküszöbölése érdekében. A sztrájkok beszüntetését követelte. Másnap Moszkvában összeültek a Varsói Szerződés tagállamainak pártvezetői, véderőminiszterei és diplomáciai főnökei. Megállapították, hogy a lengyel munkásosztály „képes megoldani a válságot”. — December 20. — A kormány közzétette a heti 42 órás munkaidőre vonatkozó javaslatát és meghatározza, hogy a szombatokon és vasárnapokon kívül 1981-ben még 25 szabadnapot, 1932-ben 30, 1933-ban 35, 1984-ben pedig még 40 szabadnapot jelöljenek ki. A javaslat heves reagálást váltott ki, mert a szakszervezetekkel való megegyezés megszegéseként magyarázták. Újabb feszültség alakult ki. — 1981. Január 1. — A háromezer zlotynál kisebb rokkantsági és öregségi nyugdíjakat 500 zlotyval emelték. A piacon azonban nincs elég áru: 460 000 tonna húsra, 500 000 tonna cukorra lenne szükség. — Január 26. — Országszerte négyórás sztrájkokat tartanak a Szolidaritás szervezésében. Január 27-én is sztrájkolnak hét vajdaságban, másnap a Szolidaritás a sztrájkok beszüntetését követeik — Január 30., 31. — Pinkowski miniszterelnök és Lech Walesa a szabad szombatok bevezetéséről tárgyal. A kormány beleegyezett, hogy a Szolidaritásnak saját újságja legyen, és nézeteit ismertesse a rádióban és a televízióban. — Február 1. — A Szolidaritás támogatja a követelést, hogy alakítsanak földműves-szakszervezetet. — Február 9. — A LEMP VIII. plénumán elfogadták Pinkowski lemondását, Jaruzelski tábornokot javasolják kormányfőnek. Az övé marad a védemminiszteri tárca is. A szejm február 11-én nevezte ki Jaruzelskis kormányfővé, ekkor erősítette meg a két új alelnök és hat miniszter kinevezését is. — Február 18. — A lodzi egyetemista sztrájkok után megalakítják és bejegyzik a Független Egyetemista Szövetséget. Másnap aláírják a földművesekkel való megegyezést, miután a termelők több héten át tiltakozó gyűléseket tartottak. Elismerik a magántulajdon, a földeladás, a termékek ára és a nyugdíjak sérthetetlenségét. — Március 18. — Bydgoszczban feszültséget vált ki a zsazlusi Szolidaritás” bejegyzése. A vajdasági néptanács ülésén erőszakkal eltávolítják a teremből a Szolidaritás képviselőit, hármat a rendőrök vertek meg. Március 25-én a kormány és a Szolidaritás képviselőinek tárgyalásai eredménytelenül végződnek. Két nappal később országszerte négyórás sztrájkokat tartanak, 1980 augusztusa óta a legfeszültebb a légkör. Jaruzelski találkozik Wyszynski bíborossal, aki előzőleg II. János Pál pápától kapott levelet. — Március 31. — A TASZSZ cáfolja az amerikai állításokat a szovjet invázió veszélyéről. — Április 1. — Racionalizálják a hússal és hústermékekkel való ellátást. Számos cikk árát emelték. Kedvezmények az útlevél- és vízumkiadásnál. — Április 3. — A Szovjetunió 650 millió dollár értékű áru szállítását hagyja jóvá Lengyelországnak, további 190 millió dollárt élelmiszer-vásárlási hitel címén és 465 millió dollár segélyt, összesen 1,3milliárd dollárt. Előzőleg a Közös Piac jóváhagyta, hogy Lengyelországnak olcsóbban adják el az élelmiszert. — Április 7. — Befejeződött a Szövetség ’81 hadgyakorlat, amely március 7-én kezdődött Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia és a Szovjetunió területén. — Április 10. — Jaruzelski miniszterelnök kéri, hogy a következő két hónapban ne legyenek sztrájkok. Néhány nappal később néhol ismét sztrájkolnak. — Április 27. — Párizsban aláírják a jegyzőkönyvet a lengyel kormány és tizenöt hitelező ország képviselői arról, hogy elnapolják az 1981. évi hitelrészletek visszafizetését és kedvezőbb feltételeket biztosítanak a lengyel tartozás 90 százalékának törlesztésére. — Április 29. — A LEMP plénumán elhatározzák, hogy a IX., rendkívüli kongresszust 1981. július 14-étől 18-áig tartják meg. — Május 28. — A sajtó közli a katowicei fórum határozatát, amelynek tételek a párt erélyesen elítéli, a Politikai Bizottság pedig ,,a megújhodás folyamatára nézve károsnak" minősíti őket. Májusban és júniusban több termék fogyasztását racionalizálják, egyebek között a gyermekszappanét. Emeltek bizonyos árakat, egyebek között a lakbért. — Június 9. és 10. — Megtartják a LEMP KB XI. plénumát, amely elveti a javaslatot, hogy a Politikai Bizottságtól és Kania első titkártól vonják meg a bizalmat. — Június 11. — A sajtó közli Leonyid Brezsnyevnek a lengyel párthoz intézett levelét. — Június 12. — Jaruzelski kormányfő a parlamentben a gazdasági és politikai helyzetről beszél, beszüntetnek néhány minisztériumot. Megállapítják, hogy a gazdasági helyzet rohamosan súlyosbodik. Intézkedéseket szabnak meg az anarchia, fegyelmezetlenség, antikommunizmus és szovjetellenesség megnyilvánulásainak felszámolására. Újabb változások a kormányban az állam- és pártapparátusban történt változások következményeként.