Magyar Szó, 1981. szeptember (38. évfolyam, 240-269. szám)

1981-09-01 / 240. szám

1981. szeptember 1., kedd MAGYAR SZÓ Napirenden a Adtai gondjai Párizsban ma ENSZ-értekezlet kezdődik a harmincegy legszegényebb ország drámaian súlyos helyzetéről Párizsban ma ENSZ-értekezlet kezdődik, amelyen a legfejletle­nebb országok gondjait vitatják meg. A miniszteri szintű értekez­let valószínűleg szeptember 14- éig fog tartani, és új segélyezési programot dolgoz ki az 1980-as évekre. A párizsi értekezlet eredménye harmincegy ország számára fontos, ennyien vannak ugyanis a legfej­letlenebbek. A harmincegy ország­ban 280 millió lakos él, átlagos évi jövedelmük 183 dollár fejenként. Az értekezlet előtti nyilatkozatok­ban figyelmeztettek arra, hogy a legszegényebbek e drámai helyze­te is tovább romlik, csökken a ki­vitelük, élelmiszerért és egyéb be­hozatali áruért pedig egyre többet kell fizetniük. Ezért várható, hogy a hosszú távú akcióprogramon kí­vül, az értekezlet közvetlen, sür­gős segélyről is rendelkezni fog. Az értekezletet Francois Mitter­rand francia elnök fogja megnyit­ni. Várható, hogy részletesebben és nyíltabban ismerteti Franciaor­szág fejlődők iránti politikáját, amelyben a baloldal választási győ­zelme után jelentős változások vár­hatók. Az értekezlet sikeres lesz, ha konkrét határozatokat hoz — je­len­tette ki Jean Pierre Cot fran­cia együttműködési és fejlesztés­ügyi miniszter egy nyilatkozatában. Országa támogatni fogja a javas­latot, hogy az ipari országok nem­zeti jövedelmük 0,15 százalékát for­dítsák a legszegényebbek segélye­zésére. Ez azonban nehéz lesz, mert az Egyesült államok és Nagy-Bri­­tannia hallani sem akar róla. A harmadik világ országainak se­gítsége nem a nagylelkűség vagy jótétemény dolga, hanem közös ér­dek, jelentette ki Jean Pierre Cot. Daniel Arap Moi kenyai elnök, az Afrikai Egységszervezet elnök­lője tegnap Párizsba érkezett, hogy Afrika ötven független országa ne­vében szólaljon fel. Nairobiból va­ló elutazása előtt kapta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üzenetét, amelyben biztosítja róla, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy a dél-afrikai rezsimet visszavonu­lásra kényszerítse Angolából. Waldheim üzenete válasz az AESZ elnöklőjének táviratára, amelyben sürgős akciót kért a pre­toriai agresszió megtorlására. Svájc fontosnak tartja a szegények megsegítését Svájc nagy jelentőséget tulajdo­nít a világ legszegényebb országai­ról szóló ENSZ-értekezlet sikeré­nek­­— közölte a berni külügymi­nisztérium. A ma Párizsban kez­dődő értekezlet kapcsán kiadott közleményben hangsúlyozzák, hogy Svájc a világ 31 legszegényebb or­szágának a bilaterális együttmű­ködésre szánt eszközök 45 százalé­kát juttatja. A párizsi értekezlet meg kell hogy mutassa, hogy a nemzet­közi közösség meg tud ál­lapodni egy olyan akcióprogram­ban, amelynek értelmében nagyobb segítségben részesítik a szegény or­szágokat — hangsúlyozta a svájci külügyminisztérium. (Tanjug) Szabotázscselekmények Peruban Kétszázezer dolgozó sztrájkol Limában tegnap reggel három pokolgép robbant: az amerikai nagykövetség épületében, a Coca- Cola gyárban és egy perui-ame­­rika­i vállalat irodájában. A di­­namitot ismeretlen tettesek he­lyezték el, a robbanás tetemes anyagi kárt okozott, de emberi­áldozat nincs. Az ország többi részében a szélsőségesek sorozatos provoká­ciót hajtottak végre. A rendőrség közölte, hogy vizsgálat indult két helyi rádióállomás elleni me­rénylet ügyében is. Az egyik al­kalmával a terroristáknak sikerült leadni kiáltványukat, fegyveres harcra szólították fel a népet A biztonság nagyfokú romlásá­val egyidejűleg Perut társadalmi­­gazdasági válság rázkódtatja meg. A létfenntartási költségek növe­kedése és az óriási infláció miatt rengetegen sztrájkolnak. Pilla­natnyilag mintegy kétszázezren függesztették fel a munkát. (Tanjug) A robbanást követően az épületben tűz ütött ki, az áldozatok holtteste szénné égett. Rajai köztársasági el­nök és Bahonar kormányfő holttestét fogsoruk alapján tudták azonosítani. Az ország irányítását el­nöki tanács vette át, amely­nek tagjai Rafsanjani, a par­lament elnöke, Arbedili aja­­tollah, a legfelsőbb bíróság elnöke. A tanács harmadik tagja, az alkotmány szerint, a kormányfő kellene hogy legyen, Bahonar azonban a merénylet áldozata lett. Az utóbbi két hónapban ez a má­sodik merénylet a legfelsőbb iráni tisztségviselők ellen. Június 28-án az Iszlám Republikánus Párt szék­házában történt robbanás 70 áldo­zatot követelt, életét vesztette töb­bek között Behesti ajatollah, a párt vezetője is. Behestit tisztségé­ben a most meggyilkolt Bahonar követte. Bani-Sadr elnök megdön­téséig Rajai kormányfő volt, majd az augusztus 2-i választásokon át­vette Bani-Sadr tisztségét. B Kf sem beváltotta a hozzá főzött reményeket (Folytatás az 1. oldalról) ránk álló, megnövekedett felada­tok, a rendkívül bonyolult és je­lentős közös problémák még egy­ségesebb fellépést, határozataink következetesebb megvalósítását igénylik — mondta Miloš Minic, majd a szervezők és az értekezlet valamennyi részvevőjének nevé­ben megköszönte Vajdaság SZAT és Újvidék város dolgozóinak, hogy kiváló feltételeket biztosítot­tak a négynapos nemzetközi esz­mecsere zavartalan megtartásához. Feleletre váró kérdések Egyébként tegnap, az értekezlet utolsó napján az el nem kötele­zettek mozgalmának fejlődési távlatairól folyt a vita. Megállapí­tották, hogy korunk mozgalmas eseményei, a számos válság és el­sősorban a nagyhatalmak közötti viszony elmérgesedésének követ­kezményei mind begyűrűznek a mozgalomhoz tartozó országok so­raiba, sőt legtöbbször közvetlenül érintik az el nem kötelezett, fej­lődő országokat. — Mint ahogy a világ egyéb számottevő politikai tényezői nem találták meg a kellő felek­et a sok nyílt kérdésre, úgy az el nem kö­telezettek is egyelőre csak keresik a megfelelő megoldásokat — mond­ta felszólalásában dr. Bojana Ta­­dic, s példaként megemlítette, hogy az el nem kötelezett orszá­gok egymás közötti viszályainak politikai eszközökkel való megol­dása is egyelőre csak a jövő kér­dése. Egyre több ország mind na­gyobb reményekkel fordul a moz­galom felé súlyos problémáik meg­oldásának keresésében, s ezért ne­künk gyorsabban kell felkutatnunk, megtalálnunk a megfelelő válaszo­kat, mondta Bojana Tadic. A mozgalom hatékonyságának problémája is sokszor emlegetett téma volt, s ezzel kapcsolatban fel­merült a mozgalom intézményesí­tésének problémája. Dimcse Belovszki és dr. Ranko Petkovic erélyesen szembeszegül­tek a további intézményesítés gon­dolatával, megjegyezvén, hogy sok­kal inkább az a dilemma, nem túl­ságosan intézményesített-e már eddig is, és vajon egyáltalán szük­ség van-e az úgynevezett koordi­nátorra — ezt a szerepet vala­hányszor a legutóbbi értekezlet vendéglátója végzi —, vagy pedig elegendő az állandó jelleggel (az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában) tevékenykedő koordi­nációs bizottság (Belovszki). Az in­tézményesítés azt jelentené, hogy egy erkölcsileg erős mozgalom he­lyett voltaképpen még egy, éspe­dig katonailag és gazdaságilag gyenge tömböt kapnánk (Petkovic). Mindezért indokolatlan a mozga­lom további kordába szorítása. Ehelyett inkább további nyitásra lenne szükség, amit egyesek a ha­talmon levő kormányoktól függet­len társadalmi erők és tényezők mozgalomba való bevonásában lát­nak. Ezeket és a számos többi el­hangzott említésre méltó javasla­tot és véleményt a szervező bizott­ság határozata értelmében hama­rosan közzéteszik, s nem kétséges, hogy tájékoztatási eszközeink is még jó ideig foglalkoznak a négy­napos kerekasztal-értekezlet rend­kívül érdekes és hasznos anyagá­val. ENGLER Lajos Honecker válaszolt Seite levelére Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap fo­gadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseletének tag­ját. A mindkét felet érintő kérdé­sekről folytattak megbeszélést. Honecker átadta a választ Helmut Schmidt kancellár július 24-i le­velére. MAZE BÖRTÖN ijobb IRA-n­épített éhségsztrájkot A Maze börtönben tegnap Ge­rard Carville, az IRA még egy tagja éhségsztrájkba kezdett. A 25 éves Carville-t 14 év börtönbün­tetésre ítélték, mert fegyvert vi­selt és bombamerényletet követett el három szálloda ellen. Ő a hu­szadik, aki a börtönben éhség­sztrájkba kezdett. Tízen már meg­haltak. (UPI) RENDKÍVÜL szigorú BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Légvédelmi ágyúk Khomeini lakosztálya közelében A merényletet követően Tehe­ránban rendkívül szigorú bizton­sági intézkedéseket léptettek élet­be, teljesen elszigetelték a város­negyedet, amelyben Khomeini él. A főpap lakosztályát csupán a leg­felsőbb iráni tisztségviselők köze­líthetik meg. A lakosztály körül gépfegyverállások vannak és lég­védelmi ágyúkat helyztek el. Az elnöki tanács szóvivője ké­ Popovszki Svédországba látogat Szvetozar Popovs­zki, az SZVT tagja, a Szövetségi Munka-, Egyészsé­gügyi és Szociális Védel­mi Bizottság elnöke hamarosan négynapos látogatást tesz Svéd­országban. Ez újabb alkalom lesz arra, hogy alaposan megvizsgálják munkásaink helyzetét. Svédország­­rengeteget tett annak érdekében, hogy a bevándoroltak beilleszked­jenek az új környezetbe, de ez nem jelenti azt, hogy minden kérdést­­maradéktalanul rendezett. Svédországban jelenleg 41000 jugoszláv dolgozik. A finnek után ők a legnépesebbek. A legszerve­zettebbek közé is tartoznak, mert nagy részük tagja a 128 klub és egyesület valamelyikének. Az ak­ciók koordinációja és eredménye céljából a klubok és egyesületek szövetségekben és az egész or­szág szintjén a Jugoszláv Szövet­ségibe tömörülnek. (Tanjug) KÜLPOLITIKA-------— Rajai és Bahonar életét vesztette (Folytatás az 1. oldalról) az elnök és a kormányfő súlyosan megsebesült, a kora reggeli órák­ban azonban hivatalosan közölték, hogy mindketten áldozatul estek. A merényletért a Modzsaheddin Khalk baloldali muzulmán szerve­zet tagjai vállalták a felelősséget. A kormányszóvivő kijelentette, hogy a helyiségben, ahol a robba­nás történt, 14 vagy 15 személy tartózkodott. Az áldozatok számá­ról nincsenek végleges adatok, mert a robbanást követően az épü­letben tűz ütött ki. A legújabb adatok szerint összesen öt személy vesztette életét és legalább tizen­öten megsebesültek, a robbanás ugyanis olyan erejű volt, hogy több járókelő is megsebesült. Kélte, hogy a legfelsőbb tisztségvi­selők Khomeininél találkoztak, hogy megvitassák a további intézkedé­seket, és azt, hogyan akadályozzák meg az esetleges újabb terrorista akciókat. Az iráni vezetők elsősor­ban Khomeini biztonságáért ag­gódnak, főleg a Modzsaheddin Khalk vezetőjének nemrég tett ki­jelentése miatt, hogy egy harci gép is elegendő Khomeini meggyil­kolásához. Az említett szervezet képviselői azonban korábban több­ször kijelentették, hogy ellenzik a Khomeini elleni merényletet, mert ez politikai káoszt okozhatna az or­szágban és ezért inkább a többi iszlám vezető életére törnek és „ezzel igyekeznek megadásra kény­szeríteni Khomeinit”. A Modzsaheddin Khalk képvise­lői Londonban a France Presse és az UPI hírügynökségnek átadott közleményükben magukra vállalták a felelősséget a merényletért. Ki­emelték, hogy a merénylet „az irá­ni nép természetes válasza, K'.'rí­meim ajatollah gaztetteire és a Modzsaheddin Khalk tagjainak ki­végzésére”. Az iráni kormány és a parla­ment Bani-Sadr volt elnököt és Bahtiart, a sah volt kormányfőjét azzal vádolta, hogy közük van a merénylethez. A hivatalos közle­ményben hangsúlyozzák, hogy az Irán elleni összeesküvés ellenére „az iráni forradalom hajója a vi­haros tengeren is tovább halad, mert Khomeini kormányozza”. Az elnöki tanács az „ötödik had­­oszlopot, az imperializmus és Szaddam Husszein szolgáit, a bal­oldalt és a jobboldalt és az USA-t** vádolta meg a kormányfő és az elnök haláláért. A népet türelem­re, óvatosságra és az ellenséggel szembeni szilárdságra szólította fel A volt elnök nyilatkozata Bani-Sadr volt iráni elnök Pá­rizsból felhívást intézett az iráni néphez, hogy vegye át a hatalmat az országban és alakítson új kor­mányt. A Reuter hírügynökségnek telefonon adott nyilatkozatában a volt elnök hangsúlyozta, az irá­niaknak nem volna szabad megen­gedniük, hogy folytatódjon a ve­szélyes válság az országban. Bani-Sadr szerint, a merénylet válasz a Modzsaheddin Khalk tag­jainak üldözésére és kivégzésére. Rajavi, a Modzsaheddin Khalk ve­zetője, aki szintén Párizsban tar­tózkodik, kijelentette, nem hisz ab­ban, hogy szervezetének tagjai haj­tották végre a merényletet. Jólle­het a szervezet képviselői maguk­ra vállalták a felelősséget, Rajavi szerint nem valószínű, hogy ők hajtották végre a merényletet, őt magát erről nem tájékoztatták. újabb kivégzések Szombaton és vasárnap Iránban 40 halálos ítéletet hajtottak végre, huszonkettőt a Modzsaheddin Khalk szervezet tagjai felett. Ti­zenöt személyt Teheránban, a töb­bieket más iráni városokban vé­geztek ki. Az ítélet megindoklása legtöbbször az, hogy az elítéltek bűnösek az iszlám forradalommal szembeni fegyveres ellenállásért. A gyászoló tömeg Rajai és Bahonar temetésén FOLYTATÓDIK (Folytatás az L oldalról) USA nem lesz hajlandó olyan ha­tározatot elfogadni, amely szank­ciókat tartalmaz a pretoriai re­zsimmel szemben. Ilyen határozat mellett száll síkra nagyszámú af­rikai és más ország. A tanács előreláthatólag kompromisszumos megoldást keres. A jelek szerint ezt igen nehéz lesz megtalálni. Franciaország és Nagy-Britannia olyan határozatot követel, amely­ben felszólítják a dél-afrikai re­zsimet, hogy azonnal vonja ki csapatait, és ugyanakkor elítélik az agresszióért, míg az USA csu­pán a csapatok­ivonására irányuló felszólítás mellett száll síkra. Howard Wolpe amerikai kong­resszusi tag bírálta az USA kor­mányának Dél-Afrikával kapcso­latos politikáját hangsúlyozván, hogy az afrikai országok vezetői szerint az ilyen politika gyakorla­tilag Namíbia megszállásának, Pretoria agresszióinak és fajgyű­lölő politikájának támogatását je­lenti. Wolpe, aki a kongresszus külpolitikai bizottsága afrikai al­bizottságának elnöke, nemrégen több afrikai országba járt. Az af­rikai vezetőkkel folytatott tár­gyalásokon elhangzott, hogy az új amerikai kormányzat Pretoria iránti engedékeny viszonyulása „gyengíti a nemzetközi közösség Dél-Afrikára nehezedő nyomását annak érdekében, hogy Pretoria módosított politikáján”. Wolpe bírálta az amerikai kor­mányt, mert nem ítélte el a dél­afrikai fajüldözők angolai agresz­­szióját. A State Department ugyanis csak „sajnálkozását” fe­jezte ki az agresszió miatt és ezt a terrorista cselekedetet „inci­densnek” nevezte. A tekintélyes New York Times szintén igen élesen bírálta az ame­rikai kormányt, mert „mindenféle kifogást talált, hogy ne ítélje el az angolai terület flagráns meg­sértését a dél-afrikai csapatok ré­széről”. A lap szerint ez olyan helyzetbe juttatta az USA-t, hogy AZ AGRESSZIÓ a jogtalan és értelmetlen pretoriai kaland miatt nézeteltérései támad­janak szövetségeseivel, majd le­szögezi, hogy „a kétszínű amerikai politika kezd keserű gyümölcsöket hozni”. A New York Times figyelmez­tet, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ság már évtizedek óta illegálisan jelen van Namíbiában, és elutasít minden javaslatot, amely a namí­­biai nép függetlenségére irányul. Az USA és szövetségesei éveken át próbáltak megoldást találni a namíbiai problémára, de mindez meghiúsult a múlt év novemberé­ben, amikor — Reagan elnök meg­választása után — Pretoria visz­­szavonta korábbi ígéretét, hogy el­fogadja ezt a megoldást — írja a lap, majd így folytatja: — Nyil­vánvaló, hogy a dél-afrikai veze­tők számításai szerint Reagan el­nöknek fontosabb Namibia ásvány­kincse, illetve a marxizmus-elle­­nesség, mint maga Namíbia. Az új amerikai kormány meg­szüntette a Pretoriára gyakorolt nyomást, és ehelyett Angola ellen fejt ki nyomást — írja a továb­biakban a New York Times és le­szögezi, hogy még nem késő elke­rülni a nyílt kenyértörést az euró­pai szövetségesekkel és az afrikai országokkal, ehhez a dél-afrikai provokáció fenntartás nélküli el­ítélésére van szükség. GENF: A multinacionális társaságok szerepéről Az Egyesült Nemzeteknek a mul­tinacionális társaságokkal foglal­kozó bizottsága tegnap Genfben megkezdte ezen társaságok dél-af­rikai tevékenységéről folytatott tárgyalásainak második szakaszát. A bizottságnak 48 ország a tagja, ülésezése két hétig tart. Az ülés­sel kapcsolatban kiadott jelentés­ben hangsúlyozták, hogy a multi­nacionális bankok az 1979. évi 295 millió dollárról tavaly 800 millió dollárra növelték a Dél-afrikai Köztársaságnak nyújtott hiteleket.

Next