Magyar Szó, 1981. szeptember (38. évfolyam, 240-269. szám)
1981-09-01 / 240. szám
1981. szeptember 1., kedd MAGYAR SZÓ Napirenden a Adtai gondjai Párizsban ma ENSZ-értekezlet kezdődik a harmincegy legszegényebb ország drámaian súlyos helyzetéről Párizsban ma ENSZ-értekezlet kezdődik, amelyen a legfejletlenebb országok gondjait vitatják meg. A miniszteri szintű értekezlet valószínűleg szeptember 14- éig fog tartani, és új segélyezési programot dolgoz ki az 1980-as évekre. A párizsi értekezlet eredménye harmincegy ország számára fontos, ennyien vannak ugyanis a legfejletlenebbek. A harmincegy országban 280 millió lakos él, átlagos évi jövedelmük 183 dollár fejenként. Az értekezlet előtti nyilatkozatokban figyelmeztettek arra, hogy a legszegényebbek e drámai helyzete is tovább romlik, csökken a kivitelük, élelmiszerért és egyéb behozatali áruért pedig egyre többet kell fizetniük. Ezért várható, hogy a hosszú távú akcióprogramon kívül, az értekezlet közvetlen, sürgős segélyről is rendelkezni fog. Az értekezletet Francois Mitterrand francia elnök fogja megnyitni. Várható, hogy részletesebben és nyíltabban ismerteti Franciaország fejlődők iránti politikáját, amelyben a baloldal választási győzelme után jelentős változások várhatók. Az értekezlet sikeres lesz, ha konkrét határozatokat hoz — jelentette ki Jean Pierre Cot francia együttműködési és fejlesztésügyi miniszter egy nyilatkozatában. Országa támogatni fogja a javaslatot, hogy az ipari országok nemzeti jövedelmük 0,15 százalékát fordítsák a legszegényebbek segélyezésére. Ez azonban nehéz lesz, mert az Egyesült államok és Nagy-Britannia hallani sem akar róla. A harmadik világ országainak segítsége nem a nagylelkűség vagy jótétemény dolga, hanem közös érdek, jelentette ki Jean Pierre Cot. Daniel Arap Moi kenyai elnök, az Afrikai Egységszervezet elnöklője tegnap Párizsba érkezett, hogy Afrika ötven független országa nevében szólaljon fel. Nairobiból való elutazása előtt kapta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üzenetét, amelyben biztosítja róla, hogy minden tőle telhetőt megtesz, hogy a dél-afrikai rezsimet visszavonulásra kényszerítse Angolából. Waldheim üzenete válasz az AESZ elnöklőjének táviratára, amelyben sürgős akciót kért a pretoriai agresszió megtorlására. Svájc fontosnak tartja a szegények megsegítését Svájc nagy jelentőséget tulajdonít a világ legszegényebb országairól szóló ENSZ-értekezlet sikerének— közölte a berni külügyminisztérium. A ma Párizsban kezdődő értekezlet kapcsán kiadott közleményben hangsúlyozzák, hogy Svájc a világ 31 legszegényebb országának a bilaterális együttműködésre szánt eszközök 45 százalékát juttatja. A párizsi értekezlet meg kell hogy mutassa, hogy a nemzetközi közösség meg tud állapodni egy olyan akcióprogramban, amelynek értelmében nagyobb segítségben részesítik a szegény országokat — hangsúlyozta a svájci külügyminisztérium. (Tanjug) Szabotázscselekmények Peruban Kétszázezer dolgozó sztrájkol Limában tegnap reggel három pokolgép robbant: az amerikai nagykövetség épületében, a Coca- Cola gyárban és egy perui-amerikai vállalat irodájában. A dinamitot ismeretlen tettesek helyezték el, a robbanás tetemes anyagi kárt okozott, de emberiáldozat nincs. Az ország többi részében a szélsőségesek sorozatos provokációt hajtottak végre. A rendőrség közölte, hogy vizsgálat indult két helyi rádióállomás elleni merénylet ügyében is. Az egyik alkalmával a terroristáknak sikerült leadni kiáltványukat, fegyveres harcra szólították fel a népet A biztonság nagyfokú romlásával egyidejűleg Perut társadalmigazdasági válság rázkódtatja meg. A létfenntartási költségek növekedése és az óriási infláció miatt rengetegen sztrájkolnak. Pillanatnyilag mintegy kétszázezren függesztették fel a munkát. (Tanjug) A robbanást követően az épületben tűz ütött ki, az áldozatok holtteste szénné égett. Rajai köztársasági elnök és Bahonar kormányfő holttestét fogsoruk alapján tudták azonosítani. Az ország irányítását elnöki tanács vette át, amelynek tagjai Rafsanjani, a parlament elnöke, Arbedili ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke. A tanács harmadik tagja, az alkotmány szerint, a kormányfő kellene hogy legyen, Bahonar azonban a merénylet áldozata lett. Az utóbbi két hónapban ez a második merénylet a legfelsőbb iráni tisztségviselők ellen. Június 28-án az Iszlám Republikánus Párt székházában történt robbanás 70 áldozatot követelt, életét vesztette többek között Behesti ajatollah, a párt vezetője is. Behestit tisztségében a most meggyilkolt Bahonar követte. Bani-Sadr elnök megdöntéséig Rajai kormányfő volt, majd az augusztus 2-i választásokon átvette Bani-Sadr tisztségét. B Kf sem beváltotta a hozzá főzött reményeket (Folytatás az 1. oldalról) ránk álló, megnövekedett feladatok, a rendkívül bonyolult és jelentős közös problémák még egységesebb fellépést, határozataink következetesebb megvalósítását igénylik — mondta Miloš Minic, majd a szervezők és az értekezlet valamennyi részvevőjének nevében megköszönte Vajdaság SZAT és Újvidék város dolgozóinak, hogy kiváló feltételeket biztosítottak a négynapos nemzetközi eszmecsere zavartalan megtartásához. Feleletre váró kérdések Egyébként tegnap, az értekezlet utolsó napján az el nem kötelezettek mozgalmának fejlődési távlatairól folyt a vita. Megállapították, hogy korunk mozgalmas eseményei, a számos válság és elsősorban a nagyhatalmak közötti viszony elmérgesedésének következményei mind begyűrűznek a mozgalomhoz tartozó országok soraiba, sőt legtöbbször közvetlenül érintik az el nem kötelezett, fejlődő országokat. — Mint ahogy a világ egyéb számottevő politikai tényezői nem találták meg a kellő feleket a sok nyílt kérdésre, úgy az el nem kötelezettek is egyelőre csak keresik a megfelelő megoldásokat — mondta felszólalásában dr. Bojana Tadic, s példaként megemlítette, hogy az el nem kötelezett országok egymás közötti viszályainak politikai eszközökkel való megoldása is egyelőre csak a jövő kérdése. Egyre több ország mind nagyobb reményekkel fordul a mozgalom felé súlyos problémáik megoldásának keresésében, s ezért nekünk gyorsabban kell felkutatnunk, megtalálnunk a megfelelő válaszokat, mondta Bojana Tadic. A mozgalom hatékonyságának problémája is sokszor emlegetett téma volt, s ezzel kapcsolatban felmerült a mozgalom intézményesítésének problémája. Dimcse Belovszki és dr. Ranko Petkovic erélyesen szembeszegültek a további intézményesítés gondolatával, megjegyezvén, hogy sokkal inkább az a dilemma, nem túlságosan intézményesített-e már eddig is, és vajon egyáltalán szükség van-e az úgynevezett koordinátorra — ezt a szerepet valahányszor a legutóbbi értekezlet vendéglátója végzi —, vagy pedig elegendő az állandó jelleggel (az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában) tevékenykedő koordinációs bizottság (Belovszki). Az intézményesítés azt jelentené, hogy egy erkölcsileg erős mozgalom helyett voltaképpen még egy, éspedig katonailag és gazdaságilag gyenge tömböt kapnánk (Petkovic). Mindezért indokolatlan a mozgalom további kordába szorítása. Ehelyett inkább további nyitásra lenne szükség, amit egyesek a hatalmon levő kormányoktól független társadalmi erők és tényezők mozgalomba való bevonásában látnak. Ezeket és a számos többi elhangzott említésre méltó javaslatot és véleményt a szervező bizottság határozata értelmében hamarosan közzéteszik, s nem kétséges, hogy tájékoztatási eszközeink is még jó ideig foglalkoznak a négynapos kerekasztal-értekezlet rendkívül érdekes és hasznos anyagával. ENGLER Lajos Honecker válaszolt Seite levelére Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseletének tagját. A mindkét felet érintő kérdésekről folytattak megbeszélést. Honecker átadta a választ Helmut Schmidt kancellár július 24-i levelére. MAZE BÖRTÖN ijobb IRA-népített éhségsztrájkot A Maze börtönben tegnap Gerard Carville, az IRA még egy tagja éhségsztrájkba kezdett. A 25 éves Carville-t 14 év börtönbüntetésre ítélték, mert fegyvert viselt és bombamerényletet követett el három szálloda ellen. Ő a huszadik, aki a börtönben éhségsztrájkba kezdett. Tízen már meghaltak. (UPI) RENDKÍVÜL szigorú BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Légvédelmi ágyúk Khomeini lakosztálya közelében A merényletet követően Teheránban rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, teljesen elszigetelték a városnegyedet, amelyben Khomeini él. A főpap lakosztályát csupán a legfelsőbb iráni tisztségviselők közelíthetik meg. A lakosztály körül gépfegyverállások vannak és légvédelmi ágyúkat helyztek el. Az elnöki tanács szóvivője ké Popovszki Svédországba látogat Szvetozar Popovszki, az SZVT tagja, a Szövetségi Munka-, Egyészségügyi és Szociális Védelmi Bizottság elnöke hamarosan négynapos látogatást tesz Svédországban. Ez újabb alkalom lesz arra, hogy alaposan megvizsgálják munkásaink helyzetét. Svédországrengeteget tett annak érdekében, hogy a bevándoroltak beilleszkedjenek az új környezetbe, de ez nem jelenti azt, hogy minden kérdéstmaradéktalanul rendezett. Svédországban jelenleg 41000 jugoszláv dolgozik. A finnek után ők a legnépesebbek. A legszervezettebbek közé is tartoznak, mert nagy részük tagja a 128 klub és egyesület valamelyikének. Az akciók koordinációja és eredménye céljából a klubok és egyesületek szövetségekben és az egész ország szintjén a Jugoszláv Szövetségibe tömörülnek. (Tanjug) KÜLPOLITIKA-------— Rajai és Bahonar életét vesztette (Folytatás az 1. oldalról) az elnök és a kormányfő súlyosan megsebesült, a kora reggeli órákban azonban hivatalosan közölték, hogy mindketten áldozatul estek. A merényletért a Modzsaheddin Khalk baloldali muzulmán szervezet tagjai vállalták a felelősséget. A kormányszóvivő kijelentette, hogy a helyiségben, ahol a robbanás történt, 14 vagy 15 személy tartózkodott. Az áldozatok számáról nincsenek végleges adatok, mert a robbanást követően az épületben tűz ütött ki. A legújabb adatok szerint összesen öt személy vesztette életét és legalább tizenöten megsebesültek, a robbanás ugyanis olyan erejű volt, hogy több járókelő is megsebesült. Kélte, hogy a legfelsőbb tisztségviselők Khomeininél találkoztak, hogy megvitassák a további intézkedéseket, és azt, hogyan akadályozzák meg az esetleges újabb terrorista akciókat. Az iráni vezetők elsősorban Khomeini biztonságáért aggódnak, főleg a Modzsaheddin Khalk vezetőjének nemrég tett kijelentése miatt, hogy egy harci gép is elegendő Khomeini meggyilkolásához. Az említett szervezet képviselői azonban korábban többször kijelentették, hogy ellenzik a Khomeini elleni merényletet, mert ez politikai káoszt okozhatna az országban és ezért inkább a többi iszlám vezető életére törnek és „ezzel igyekeznek megadásra kényszeríteni Khomeinit”. A Modzsaheddin Khalk képviselői Londonban a France Presse és az UPI hírügynökségnek átadott közleményükben magukra vállalták a felelősséget a merényletért. Kiemelték, hogy a merénylet „az iráni nép természetes válasza, K'.'rímeim ajatollah gaztetteire és a Modzsaheddin Khalk tagjainak kivégzésére”. Az iráni kormány és a parlament Bani-Sadr volt elnököt és Bahtiart, a sah volt kormányfőjét azzal vádolta, hogy közük van a merénylethez. A hivatalos közleményben hangsúlyozzák, hogy az Irán elleni összeesküvés ellenére „az iráni forradalom hajója a viharos tengeren is tovább halad, mert Khomeini kormányozza”. Az elnöki tanács az „ötödik hadoszlopot, az imperializmus és Szaddam Husszein szolgáit, a baloldalt és a jobboldalt és az USA-t** vádolta meg a kormányfő és az elnök haláláért. A népet türelemre, óvatosságra és az ellenséggel szembeni szilárdságra szólította fel A volt elnök nyilatkozata Bani-Sadr volt iráni elnök Párizsból felhívást intézett az iráni néphez, hogy vegye át a hatalmat az országban és alakítson új kormányt. A Reuter hírügynökségnek telefonon adott nyilatkozatában a volt elnök hangsúlyozta, az irániaknak nem volna szabad megengedniük, hogy folytatódjon a veszélyes válság az országban. Bani-Sadr szerint, a merénylet válasz a Modzsaheddin Khalk tagjainak üldözésére és kivégzésére. Rajavi, a Modzsaheddin Khalk vezetője, aki szintén Párizsban tartózkodik, kijelentette, nem hisz abban, hogy szervezetének tagjai hajtották végre a merényletet. Jóllehet a szervezet képviselői magukra vállalták a felelősséget, Rajavi szerint nem valószínű, hogy ők hajtották végre a merényletet, őt magát erről nem tájékoztatták. újabb kivégzések Szombaton és vasárnap Iránban 40 halálos ítéletet hajtottak végre, huszonkettőt a Modzsaheddin Khalk szervezet tagjai felett. Tizenöt személyt Teheránban, a többieket más iráni városokban végeztek ki. Az ítélet megindoklása legtöbbször az, hogy az elítéltek bűnösek az iszlám forradalommal szembeni fegyveres ellenállásért. A gyászoló tömeg Rajai és Bahonar temetésén FOLYTATÓDIK (Folytatás az L oldalról) USA nem lesz hajlandó olyan határozatot elfogadni, amely szankciókat tartalmaz a pretoriai rezsimmel szemben. Ilyen határozat mellett száll síkra nagyszámú afrikai és más ország. A tanács előreláthatólag kompromisszumos megoldást keres. A jelek szerint ezt igen nehéz lesz megtalálni. Franciaország és Nagy-Britannia olyan határozatot követel, amelyben felszólítják a dél-afrikai rezsimet, hogy azonnal vonja ki csapatait, és ugyanakkor elítélik az agresszióért, míg az USA csupán a csapatokivonására irányuló felszólítás mellett száll síkra. Howard Wolpe amerikai kongresszusi tag bírálta az USA kormányának Dél-Afrikával kapcsolatos politikáját hangsúlyozván, hogy az afrikai országok vezetői szerint az ilyen politika gyakorlatilag Namíbia megszállásának, Pretoria agresszióinak és fajgyűlölő politikájának támogatását jelenti. Wolpe, aki a kongresszus külpolitikai bizottsága afrikai albizottságának elnöke, nemrégen több afrikai országba járt. Az afrikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon elhangzott, hogy az új amerikai kormányzat Pretoria iránti engedékeny viszonyulása „gyengíti a nemzetközi közösség Dél-Afrikára nehezedő nyomását annak érdekében, hogy Pretoria módosított politikáján”. Wolpe bírálta az amerikai kormányt, mert nem ítélte el a délafrikai fajüldözők angolai agreszszióját. A State Department ugyanis csak „sajnálkozását” fejezte ki az agresszió miatt és ezt a terrorista cselekedetet „incidensnek” nevezte. A tekintélyes New York Times szintén igen élesen bírálta az amerikai kormányt, mert „mindenféle kifogást talált, hogy ne ítélje el az angolai terület flagráns megsértését a dél-afrikai csapatok részéről”. A lap szerint ez olyan helyzetbe juttatta az USA-t, hogy AZ AGRESSZIÓ a jogtalan és értelmetlen pretoriai kaland miatt nézeteltérései támadjanak szövetségeseivel, majd leszögezi, hogy „a kétszínű amerikai politika kezd keserű gyümölcsöket hozni”. A New York Times figyelmeztet, hogy a Dél-afrikai Köztársaság már évtizedek óta illegálisan jelen van Namíbiában, és elutasít minden javaslatot, amely a namíbiai nép függetlenségére irányul. Az USA és szövetségesei éveken át próbáltak megoldást találni a namíbiai problémára, de mindez meghiúsult a múlt év novemberében, amikor — Reagan elnök megválasztása után — Pretoria viszszavonta korábbi ígéretét, hogy elfogadja ezt a megoldást — írja a lap, majd így folytatja: — Nyilvánvaló, hogy a dél-afrikai vezetők számításai szerint Reagan elnöknek fontosabb Namibia ásványkincse, illetve a marxizmus-ellenesség, mint maga Namíbia. Az új amerikai kormány megszüntette a Pretoriára gyakorolt nyomást, és ehelyett Angola ellen fejt ki nyomást — írja a továbbiakban a New York Times és leszögezi, hogy még nem késő elkerülni a nyílt kenyértörést az európai szövetségesekkel és az afrikai országokkal, ehhez a dél-afrikai provokáció fenntartás nélküli elítélésére van szükség. GENF: A multinacionális társaságok szerepéről Az Egyesült Nemzeteknek a multinacionális társaságokkal foglalkozó bizottsága tegnap Genfben megkezdte ezen társaságok dél-afrikai tevékenységéről folytatott tárgyalásainak második szakaszát. A bizottságnak 48 ország a tagja, ülésezése két hétig tart. Az üléssel kapcsolatban kiadott jelentésben hangsúlyozták, hogy a multinacionális bankok az 1979. évi 295 millió dollárról tavaly 800 millió dollárra növelték a Dél-afrikai Köztársaságnak nyújtott hiteleket.