Magyar Szó, 1981. október (38. évfolyam, 285-300. szám)
1981-10-16 / 285. szám
* BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1981. október 16., péntek Sikeres kukoricafelvásárlás, zavartalan újratermelésianyag-ellátás Azok a földművesek, akik átadják kukoricafeleslegüket, előnyben részesülnek a műtrágya, az üzemanyag, a takarmány beszerzésében A mezőgazdaságban és általában az élelemtermelésben sok minden attól függ, hogy mennyiben lesz eredményes az idei kukoricafelvásárlás. Ennek tudatában írták alá a köztársaságok és a tartományok nemrég azt a megállapodást, amely országos szinten egységes feltételeket szab meg az idei kukoricatermés felvásárlására. A megállapodás jelentőségéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. BORZA József, a Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének elnöke és Siniša KORICA tartományi árügyi titkár beszélgetett tegnap az újságírókkal. Mint már megírtuk, a megállapodás egységes árat, 8,50 dinárt szabott meg a száraz kukorica kilójáért, ezenkívül minden kilogramm felvásárolt szemes kukorica után 0,40 dinárt a társastermelési alapszervezeteknek a termelés megszervezése címén. A megállapodás egyik legfontosabb tétele, hogy a kukoricára vonatkozóan 70 százalékra növekszik a visszleszámítolási hitel aránya. Ez biztosíték arra, hogy a kukoricát felvásárló munkaszervezeteknek nagyban megkönnyítették a termény kifizetését. Erre azonban csak az jogosul, aki a kukoricát a megállapodásban meghatározott feltételek alapján vásárolja fel. Az érdekeltek megegyeztek abban is, hogy a megállapodás megszegőit felelősségre vonják, és élnek a törvény adta jogokkal, ellenük megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. Siniša Korica elmondta, hogy a felügyelőségek máris ezzel összhangban módosítottak munkaprogramjukon. Borza József az újságírókkal folytatott beszélgetésben rámutatott a társastermelési alapszervezetek felelősségteljes szerepére e jelentős akcióban. Hangsúlyozta azonban, hogy a kombinátok segítsége nélkül nem számíthatunk teljes sikerre. A kukoricafelvásárlás eredményességétől közvetlenül függ az állattenyésztés fejlesztése, s a növénytermesztés is. Ettől függ, hogy lesz-e takarmány, üzemanyag, műtrágya, alkatrész. Ha ugyanis nem vásároljuk fel a tervezett mennyiségű kukoricát a földművesektől, kérdésessé válik a kivitel, és ezáltal, természetesen a behozatal is. Siniša Korica ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy csak azok a földművesek számíthatnak zavartalan műtrágya-, takarmány- és üzemanyagellátásra, akik kukoricafeleslegüket átadják, és ezzel hozzájárulnak a szükséges deviza előteremtéséhez, amelyet nagymértékben maguk használnak fel. Az ilyen termelők előnyt élveznek az újratermelési anyagok beszerzésében. Tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy a nagygazdaságokban termett kukorica nem elegendő ahhoz, hogy fedezzük Vajdaság állattenyésztésének szükségleteit, eleget tegyünk az ország más vidékein vállalt kötelezettségeinknek és kiszállítsuk az engedélyezett 300 000 tonnát. Ennek tudatában felelősségteljes akciót kell folytatniuk a társastermelési alapszervezeteknek, az összetett termelési rendszereknek, a helyi közösségeknek minden társadalmi-politikai szervezetnek és illetékesnek. A tegnapi megbeszélésen rámutattak arra, hogy a feladat korántsem egyszerű. Nyilvánvaló például, hogy ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen felvásárolni a földművesektől a szükséges egymillió 400 ezer tonna kukoricát. Meg kell találni a módját annak, hogy például a felvásárolt és kifizetett csöves kukoricát a termelő udvarában tárolják. Ezért a földműveseknek természetesen megtérítik a tárolási költségeket. Az ilyen kukorica szárítást nem igényel, ezért még energiatakarékossági szempontból is rendkívül hasznos megoldás. A nehézségekről tárgyalva felmerült a kivitel megvalósításának kérdése is, elsősorban a szállítóeszközök hiányát, valamint a külföldi és a hazai árak közötti aránytalanságokat illetően. A szállítóeszközök hiányával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a vasúti szállításon kívül, ahol csak lehet, a vízi szállítást is nagyobb mértékben igénybe kell venni. Az árkülönbségekből eredő veszteségekkel kapcsolatban az illetékesek elmondták, hogy minden bizonnyal nagyobb veszteség lenne az, ha jövőre nem lenne sem üzemanyag, se műtrágya és takarmány a mezőgazdaság számára. P. B. E. A kutatómunka egyeztetése Tegnap újvidéken megkezdte rendes ülésszakát a Tudományügyi Érdekközösségek Szövetségének Tanácsa Valamennyi köztársasági és tartományi tudományügyi érdekközösség, valamint a fegyveres erők tudományos tanácsa képviselőinek részvételével tegnap délelőtt az újvidéki Park Szállóban megkezdte kétnapos rendes ülését a Tudományügyi Érdekközösségek Szövetségének Tanácsa. Az egybegyűlteket a tartomány és Újvidék nevében MÓRA András, a TVT alelnöke és Vera CARIC BÁNIG, a községi képviselő-testület alelnöke üdvözölte, majd dr. Hajredin HOXHA akadémikus, a tanács elnöke megnyitotta a 26 ülésszakot. Az összejövetel legjelentősebb témaköre kétségkívül a köztársaságok és tartományok tudományos szorosabb együttműködésének lehetőségei, a közös projektumok megvalósulásának felmérése, valamint a tudományos eredmények társadalmi hitelesítésének és gyakorlati alkalmazásának problematikája. Az együttműködési tervjavaslat nyomán több felszólaló megállapította, hogy a koordinált kutatómunkára való áttérés azért fontos, mert az eddigi módszer nehézkes volt, és gátolta a közös tevékenységet. Ügyelni kell rá — hangsúlyozták —, hogy a partnereket tényleges belső érdekek motiválják, és hogy a projektumok szorosabban kapcsolódjanak a gazdasági és társadalmi fejlődés konkrét szükségleteihez, elsősorban az energetikával, a nyersanyag-kitermeléssel és az élelmiszer-előállítással összefüggő tartós feladatokhoz. Döntő szempont, hogy az ilyen irányú kutatómunka projektumainak kidolgozása ne csak a tudósok, szakemberek ügye legyen, hanem a gazdaságé, a tudományos eredmények hasznosítójáé is. Többen hangsúlyozták, hogy a kezdeményezéseket elsősorban a társult munkától kell várni. Az együttműködés fejlesztésével foglalkozó tervjavaslatot az erre illetékes szerv a vita alapján kiegészíti,és hamarosan megküldi a köztársasági és tartományi tudományügyi érdekközösségeknek, valamint az országos tanácsnak. A tanácstagok ebéd után ellátogattak az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának néhány tudományos intézetébe, majd késő délután folytatták munkájukat. A napirend még elég sok teendőt irányoz elő. Megvitatják egyebek között a nemzetközi tudományos együttműködés problémáit, az információcsere rendszerét, az országos szeizmológiai együttműködésre vonatkozó tervet, majd aláírják a Tito elnök hozzájárulása a korszerű szocializmushoz és marxizmushoz elnevezésű kutatási projektumról szóló önigazgatási megegyezést (1) Az általános oktatás színvonalának védelmében A pedagógusok a jó minőségű munkával járulhatnak hozzá a gazdasági stabilizációs törekvések megvalósításához Az általános oktatás olyan hátrányos helyzetben van, s még ebben az igen nehéz gazdasági stabilizációs időszakban is intézkedéseket kell foganatosítani e tevékenység színvonalának emelése érdekében, ugyanis az intézmények takarékosságra való törekvése mindenáron az oktatónevelő munka visszafejlődéséhez vezet, ez pedig rövid időn belül megbosszulja magát. A pedagógusok kizárólag jó minőségű munkával járulhatnak hozzá a gazdasági stabilizációs intézkedések megvalósításához — foglalt egyértelműen állást tegnapi ülésén a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának oktatásügyi szakosztálya. Az iskoláskor előtti és az általános oktatási intézményekben tevékenykedő mintegy huszonegyezer oktatásügyi dolgozó átlagkeresete alacsonyabb a termelésben és a társadalmi területen foglalkoztatott, azonos iskolai képzettségű szakemberek személyi jövedelménél; fejletlen községekben az átlagkeresetük a vajdasági átlag alatt mozog. Ez a kérdés, persze, a községektől is függ, attól, fontossága alapján milyen megértést tanúsítanak az oktatásügy iránt. Az ugyanazt a munkát végző pedagógusoknak legalább megközelítőleg akkora személyi jövedelmet kellene szavatolni, mint másoknak, függetlenül a község fejlettségétől. 1977-ben és 1978-ban társadalmunk szilárdan állást foglalt amellett, hogy az oktatásügyi dolgozók személyi jövedelmét kiegyenlíti a gazdaságban foglalkoztatottakéval. E célok gyakorlati megvalósítása egy helyben topog. Egyes egyetemi karok a szakirányú iskolaközpontok szabad munkacsere révén némileg előbbre jutottak, ám akármenynyire is szeretnék, nem követhetik példájukat az általános oktatási intézmények, az egységes középiskolák és jó néhány szakiskola, egyetemi kar sem. A kongresszusi előkészületeken is helyet kell adni ennek a kérdésnek, s magán a kongresszuson is fel kell tárni ezeket a gondokat. I. Cs. I. Alkotásai a való világot tükrözik Eltemették Balázs G. Árpád festőművészt A szeptember 9-én Szegeden, 14 éves korában elhunyt Balázs G. Árpád szabadkai festőművész és grafikus hamvait tartalmazó urnát tegnap, csütörtökön délután helyezték el a Bajai úti temető családi sírboltjában. Az ezt megelőző gyászszertartáson a hozzátartozókon és rokonokon kívül ott voltak sokan barátai, tisztelői és a festőművész kollégái közül is.. A ravatalnál dr. Bori Imre egyetemi tanár magyar, Milka Mikuška a szabadkai Városi Múzeum igazgatója pedig szerbhorvát nyelven méltatta Balázs G. Árpád életművét. — Egy nagy és kiváló művész távozott közülünk, aki alkotásaival rányomta bélyegét képzőművészeti életünkre — mondotta egyebek között dr. Bori Imre. ég utalt arra, hogy Balázs G. Árpád alkotásai a való világot tükrözik, mély szociális tartalommal telítettek, és így képzőművészeti hagyományaink legértékesebb részéhez tartoznak. A családi sírboltnál Gyurkovics Hunor festőművész, a Vajdasági Képzőművészek Egyesülete nevében búcsúzott Balázs G. Árpádtól, aki életének szinte utolsó órájáig alkotott, és rendkívül gazdag életművet hagyott hátra, melynek összegezése és feltérképezése nem várathat sokáig. Ennyivel is tartozunk emlékének. Sz. J. Itiüként is MII pMakista vall (Folytatás az 1. oldalról) meg a világ színe előtt is, hogy a jugoszláv kommunisták, a munkásosztály, a dolgozók, az ifjúság, nemzeteink és nemzetiségeink történelmi feladatokat hajtottak végre, olyan eredményeiket értek el, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk. Dicső évfordulóinkat ma Koviljban Híja Nešin emlékházának megnyitásával ünnepeljük meg, s kötelességünk hálával emlékezni a felszabadító és forradalmi harcban hősi halált halt harcosok és a fasizmus áldozatainak egész nemzedékéről, akik életüket, ifjúságukat, erejüket, szeretetüket, a forradalom ügyének szentelték, s feláldozták, mindazért, amink ma van. Az eljövendő nemzedékek forradalmi történelmünk több tényének tudatában és több eredményének birtokában értékelhetik a mi nemzedékünknek a társadalmi haladáshoz és a jövő építéséhez való hozzájárulását. A korunkról és rólunk magunkról szóló igazságokért nem szabad titkolnunk, nem is titkolhatjuk őket. Szeretnénk a jövő és a történelem ítélőszéke elé tárni minél több igazságot harcunkról, korunkról, céljaintáról. Ez az értelme az Ilija Nešinemlékház megnyitásának is. Ilija Nešin kiemelkedő háború előtti és alatti JKISZ- es párttag, vezető és szervező volt, azok egyike, akik jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a harc forradalmi, titói irányvonala minél gazdagabb eredményeket adjon Vajdaságban. A kapituláció után Ilija Nešin a JKP irányvonalának valóra váltásán fáradozott, a megszállók és árulók elleni harc egyik szervezője volt. Azokban a nehéz napokban, amikor új körülményekhez kellett alkalmazkodni, s meg kellett találni a politikai harci tevékenység módját és formáit. Ilija Nešin a propagandatevékenység fejlesztésén dolgozott a Mlada gazdában, s ebben a feladatkörben maradt 1942 augusztusáig, halálának napjáig. Amikor hősi halált halt, mindössze 25 éves volt, de gazdag forradalmi tapasztalattal rendelkezett mint olyan, aki 1939 óta tagja a JKP- nek. Kiforrott JKISZ-vezető volt. A fiataloknak ma is tisztán kell látniuk A mai nyugtalan időben a mai ifjú nemzedék is, sajnos, tanúja lehet a háborúknak, a gyarmatosítás és háborús ideológiák következményeinek. A fiataloknak tudniuk kell, hogy a világban sok az álhír, a hazugság, s hogy a hatalmas propagandagépezetek becstelen célokat szolgálnak. Tudnia kell, hogy harcolhasson ellene. Különösen fontos a fiatalok számára, hogy értékelni tudják szocialista önigazgatási társadalmunkban az emberi élet értékét s tudniuk azt is, milyen drágán fizettünk a szabadságért és a függetlenségért. Az ifjúsággal való manipuláció, a fiatalok forradalmunkkal ellentétben álló eszmékkel való megfertőzése mindig ellenforradalmi tettnek számított. Ezt bizonyítják a kosovói események is. De mint eddig, az ilyenfajta becstelen ténykedés ezután sem válthatja valóra céljait. Ezért kell azonban az ifjúságot felkészíteni arra, hogy bírálóan viszonyuljon hozzá, felismerje a különféle konzervatív és reakciós, társadalmunk számára idegen eszméket, a dogmatizmust, és hogy honvédelmi és önvédelmi rendszerünk erőteljes tényezője legyen. Nagyon fontos forradalmi feladatok előtt állunk, amelyeket valóra kell váltanunk. Nagy erőfeszítéseket teszünk a stabilizáció gyorsabb valóra váltását gátló nyílt problémák megoldására. A stabilizáció számunkra az élelmiszer-termelés és termelékenység növelését jelenti, továbbá a hazai nyersanyagra és kutatóink eredményeire való nagyobb támaszkodást, a nagyobb munkafegyelmet, a lemondásokat és a takarékosságot. Szükségünk van ezek szerint fiatal növénytermesztőkre, állattenyésztőkre, traktorosokra, állatorvosokra és lakatosokra, akik a mezőgazdaságban dolgoznának, szükségünk van öntőkre, fémmunkásokra, építőmunkásokra. Az élet a falun és a mezőgazdasági munka ugyanis ma sokkal emberségesebb, az életszínvonal megközelíti a városit, a jövedelem megteremtése pedig éppúgy a munkától és termelékenységtől függ, mint minden más ágazatban. Ez az épület nem múzeum, hanem olyan ház, ahol megtanulható, hogyan kell szeretni és védeni a szabadságot, s hogyan kell hősiesen meghalni érte; a forradalmi tisztaság, népfelszabadító hagyományaink és egyenjogú nemzeteink és nemzetiségeink önigazgatású szocialista testvéri közössége iránti szeretet. A fiatalok ezt a lehető legjobban érzik, mert szívükben hordozzák mindazokat az érzelmeket amelyek Ilija Nešint és más JKISZ- és párttagokat a népfelszabadító háború harcosait emberfeletti erőfeszítésekre ösztönözték a szabadságért vívott harcban. A fiatalok mindig is jártunk é, forradalmunk első soraiban álltak. Beszédét követően Dusán Alimpié az emléktábla leleplezésével megnyitotta az emlékházat, amelyet megőrzésre átadott a kovilji általános iskola Ilija Nešin nevét viselő felderítőcsoportjának: P. Г. VAJDASÁG Az áramtakarékosság-ügyi bizottság felhívása . A villamosenergia növekvő használata, az obrenovaci hőerőmű nagyjavítása és a villamosenergia csökkenő mennyisége további takarékosságra kötelez bennünket. . . A másodfokú áramtakarékossági intézkedések , a fogyasztók naponkénti kétszer kétórás kikapcsolásával körülbelül 15 százalék energiamegtakarítást hoznak. — Továbbra is érvényesek az első fokú áramtakarékossági intézkedések. — Ha a tartományi energetikai rendszerben elegendő villanyáram lesz, a fogyasztókat nem fogják kikapcsolni. Októberi áramkorlátozási terv A helységek csoportosítása V. csoport I. CSOPORT Becse: Tito marsall utca, a Boris Kidric utca egy része, a Moša Pijadc utca egy része, a Felszabadulás tér, a Jugoszláv Néphadsereg utca egy része és a következő települések: Zsinagóga, Napredak, Veljko Vlahovic és Padine, valamint a Todor Dukin, a Stevan Dejanov utcák és a Karl Marx utca egy része (a Tisza és a Holt-Tisza felé), továbbá Csúrog község. IV. CSOPORT Temerin, Jurek és Gospodinci. Becse: A Boris Kidric utca körüli városrész (az ipari negyed felé), a Jugoszláv Néphadsereg utca egy része és a Botra település, valamint Bácsföldvár és Radlcevic községek. VI CSOPORT Zsablya, Đurđevo, Sajkás, Mosorin, Vlovo és Gardinovci. VII. CSOPORT Kiszács, Káty, Budiszava, Kovilj, Begecs, Futak, Piros, és Veternik egy része. Temerin, Zsablya, Becse, Szenttamás és környéke Az áramszü- DATUM ~ ~ net ideje 16., 24. 17., 25. 18.,26. 19., 27. 20., 28. 21., 29. 22., 30. 23., 31. H. hí. ^ TM 9-íl ív' Xv' ш VI- VII. VIII. I. ' Yl. S 11 iv. V. VI. VII. VIII I ír ... 10—12 V. VI. VII. VIII. I ii Ytt Vv n-13 VI. VII. Vili. I. • í i. " 12—14 VII. VIII. I. il. ш JV ,, V. yin. I II. Ilr. Vv. v: VI. Vii 15-17 I1 * * IV.;. Ш. ÍV1: V: Vi Víi Vííí YIÚ ÍW9 ÍV1: Vi. Víi. vní: rVIIX' „*• «• 19-21 VI. VII. VU : l1U íi Í V УУ' í!-223 V.1,1; ,vin- !; Ir- ni: I1"- vv- vi 21 2 ■________vní- I. II. Ш. IV. V. vi. VII.