Magyar Szó, 1981. november (38. évfolyam, 301-328. szám)
1981-11-01 / 301. szám
----------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1981. november 1., vasárnap A VILÁG ÉLELMISZERGONDJAI Mit tesz és mit tehet Jugoszlávia Talajjavítás, lecsapolás és öntözés a fejlődő országokban — Agrártudományunk és korszerű termeléstechnológiánk tapasztalatainak továbbítása — Nagy hozamú haszonnövényeink vetőmagkivitele Jugoszlávia a világ leggyorsabban fejlődő országai közé tartozik, kivitelünk azonban nem növekedett a termelés gyarapodásával arányban. 1975-ben például társadalmi termékünknek 20,3 százalékát exportáltuk, 1977-ben pedig 19,1 százalékát. Hasonló a helyzet az élelmiszer kivitelével is. Világviszonylatban soha nem voltunk nagy élelmiszer-kiszállítók, s az utóbbi időben csökkent is részvételünk a világ élelmiszerexportjában. 1966-ban például ennek az exportnak 0,60 százalékát képezte a jugoszláv élelmiszer, 1970-ben 0,54 százalékát, 1973-ban pedig 0,45 százalékát. Ebben az időszakban tehát viszonylag egynegyedével csökkent. Folyó ötéves fejlesztési tervünkben előirányoztuk a mezőgazdasági termelés és terményfeldolgozás ütemének jelentős növelését s egyben az élelmiszerexport fokozását is. A terv szerint továbbra is legtöbb szarvasmarhát és marhahúst szállítunk ki, de egészében növeljük húskivitelünket. A tervidőszak végén, vagyis 1985-ben az előirányzat szerint 250 000—270 000 tonnával több hús kerül külföldi piacokra, mint 1965- en. Kukoricából évenként 1,7 millió tonna kivitelt tervezünk. Számunkra ez óriási mennyiség, világviszonylatban azonban még ez a nagy növekedés sem olyan jelentős, mint szeretnénk. Igaz ugyan, hogy az említett húskiviteli többlet, a fejlődő országok legmagasabb húsfogyasztási szintjét számítva, körülbelül egymillió ember táplálkozását szolgálja, a kukorica pedig 4—5 millió sertés hizlalására elegendő, ebből viszont 12—15 millió embernek juthat hús, a félmilliárd éhező vagy alultáplált embert figyelembe véve ez inkább nagy segíteni akarásunkról és becsületes viszonyulásunkról tanúskodik. Igen jelentős azonban vetőmagkivielünk is, hisz világviszonylatban legjobb búzafajtákat, kukoricahibrideket, napraforgó vetőmagot stb. szállítunk ki, s ezzel nagyban hozzájárulunk a vásárló országok hozamának növeléséhez. Legnagyobb segítségünk mégis a tudomány vívmányainak terjesztésében, agrártudományunk, műszaki tudományok, korszerű termeléstechnológiánk kivitelében nyilvánul meg. Természetesen ennek egyik formája traktoraink és mezőgépeink zömmel a fejlődő országokba irányuló kivitele is Kivitelünk jelenleg 15 000 traktor és körülbelül fele értékének megfelelő mezőgép, a tervidőszak végén pedig 10 000-rel több traktor és ennek megfelelő mezőgép kell hogy legyen. Gyors és hatékony segítség A leggyorsabb és leghatékonyabb segítség a haszonnövények korszerű termesztésének és a szintén korszerű állattenyésztésnek a meghonosítása, tudományos alapon nyugvó megszervezése. Minthogy szakembereinknek és tudósainknak nagy tapasztalatuk van a nagyüzemi termelés és tenyésztés megszervezésében, mezőgazdasági kombinátjaink és kutatóintézeteink már eddig is számos fejlődő országban vállalták és sikerrel kivitelezték az effajta munkákat. Több helyen százezer hektárokat kitevő területeket tettek termékennyé lecsapolással, valamint öntözőrendszerek kiépítésével s a teljes takarmánytermesztés és -előkészítés biztosításával nagyüzemi tenyésztésre alkalmas farmokat építettek, a FAO keretében és közvetlen segítségképpen is nagymértékben hozzájárultak növénybetegségek, állatmegbetegedések kiküszöböléséhez. Jugoszlávia lényegében háromféle ilyen szolgáltatást kínál a fejlődő országoknak. # Tanulmányok és tervezetek elkészítését, illetve agráripari kombinátjaink ilyen irányú tapasztalatának átengedését, egész termelésre vagy egy-egy létesítményre vonatkozólag. Ez esetben a kivitelezést a beruházó végezi vagy másra bízza. Komplett tervezés és kivitelezés. ф A jugoszláv agráripari szervezetek és a fejlődő országok a tervezéstől a kivitelezésig mindent elvégeznek. Mondani sem kell, ez utóbbi a legteljesebb együttműködés a legnagyobb mértékben megfelel nekünk is, a fejlődő országoknak is. Mindenekelőtt "azért, mert legnagyobb lehetőséget nyújt" a tudás, a tapasztalat átvitelére, a fejlődő országok szakemberképzésére és szakembereik tudásának gyarapítására, ezenkívül jugoszláv gép, berendezés és felszerelés kivételére, s egyben az ottani dolgozók és szakemberek betanítására, a gépkezelés elsajátítására. Mind nagyobb és jelentősebb munkák Jugoszláv agráripari kombinátok és tudományos intézetek, mindenekelőtt a Belgrádi Kombinát, a Duna—Tisza—Duna és az eszéki kombinát, a zimonyi, az újvidéki mezőgazdasági kutatóintézet és több más intézetünk számos fejlődő országban mind nagyobb és jelentősebb munkákra vállalkozik. Csak emlékeztetésképpen említjük meg, hogy jelen vannak Algériában, Líbiában, Egyiptomban, Szudánban, Etiópiában, Angolában, Madagaszkárban, Tanzániában, Beninben, a legjelentősebb munkákat pedig Irakban és Iránban végezték és végzik. Várható, hogy a Belgrádi Kombinát bekapcsolódik az Eufrátesz folyó mentén elterülő több mint félmillió hektárnyi terület víziszabályozásába, 11 000 hektárra tervezetet készít, és a jelek szerint jugoszláv berendezést fog szállítani. Hasonló vállalkozásokra van kilátás Peruban és Mexikóban is. A külföldön eddig elvégzett munkák és kutatások szakembereink, intézeteink és kombinátjaink nagy tudásáról, szolid felkészültségéről tanúskodnak, s ezzel magyarázható, hogy a fejlődő országokban mind nagyobb az érdeklődés munkájuk iránt. Itthon kell még az eddiginél sokkal jobban megszerveződniük, hogy minél teljesebb szolgáltatásokat tudjunk külföldön felkínálni s kivitelezésükhöz minél több hazai árut értékesíteni, felszerelést és berendezést beépíteni. Az elkövetkező vállalkozások sikere nagyban függ ettől, egyszersmind attól is, milyen mértékben és feltételekkel hitelezhetjük ezt az árut. LOVAS István ZÁRVA TARTOTT ITALBOLTOK Svédországban az alkoholtartalmú italok árusítása állami monopólium. Semmiféle szeszes ital sem árusítható szabadon, csakis az állami boltokban kivétel két sörfajta. Háromféle sört gyártanak Svédországban, a könnyűsört, amelynek alkoholtartalma legfeljebb 1,0 százalék, a középsört 2,4 százalék alkoholtartalomig és az erős sört, amelynek alkoholtartalma 2,8-tól 4,5 százalékig terjedhet. Az alkoholtartalmat a söröknél súlyszázalékban adják meg — a boroknál térfogatszázalékban. Csak az első két sörfajta árusítható élelmiszerüzletekben, az erős sör árusítása már állami monopólium. Évek óta folyik a vita, hogyan lehetne az alkoholfogyasztást csökkenteni. Már évek óta javasolták, hogy a szeszárusító boltok szombaton zárva legyenek, de csak most sikerült ezt háromórás parlamenti vita után elérni. Kétszázhuszonöt képviselő szavazott a zárás mellett és 80 ellene, 6-an elálltak a szavazástól és 38 képviselő nem volt jelen. Az öt párt, amelynek képviselői a házban ülnek, szabad kérdéssé tette, hogy tagjai mire szavazzanak. A zárási tilalom egyébként csak a négy nyári hónapra — júniustól szeptemberig — vonatkozik. A zárási tilalom indoklása főképpen az volt, hogy így remélhetőleg csökkenni fog a közlekedési balesetek száma, az ittas rendzavarás, és más jó következménye is lesz annak, hogy már szombaton sem lehet szeszes italt vásárolni. Természetesen lesznek hátrányai is, így növekedni fog az illegális árusítás, és félő, hogy a tiltott házi pálinkafőzés is növekedni fog. A vita során elhangzott: Svédországban az iszákosság egyre növekszik. Azt is megállapították, hogy az alkoholizmust tekintve azért több ország rosszabb helyzetben van, mint Svédország. Az alkoholfogyasztás mégis igen nagy problémája az országnak, és ha nem is vezet ezen a téren, de a statisztikai adatok szerint igen „előkelő” helyet foglal el. Egyik képviselő javasolta: ha a szombati bezárás ilyen remélhető eredménnyel jár, csukják be a boltokat már pénteken is. A vitát az antialkoholista képviselők csoportja vezette, ők 67-en vannak, a képviselőház tagjainak száma viszont 349. (Göteborgs-Posten) Az Olasz KP közleménye Az Olasz Kommunista Párt elítélte az olasz kormány határozatát, hogy az olasz csapatok is részt vesznek azoknak a nemzetközi csapatoknak az összetételében, amelyeket Izrael visszavonulása után a Sínai-félszigeten állomásoztatnak. A tegnapelőtt éjjel kiadott közlemény többek között kimondja, hogy a határozattal Olaszország gyakorlatilag elfogadja a közel-keleti válság unilaterális és parciális megoldását, amit a Camp David-i megállapodás irányoz elő. A közlemény megállapítja, hogy az olasz kormány e határozata gyakorlatilag hozzájárul a nemzetközi feszültség fokozásához. (AFP) SZOMSZÉDOLÁS íietveszélyes hazardjáték (Budapesti levél a Magyar Szónak) NAGYON ELTERJEDT SZENVEDÉLY Magyarországon a dohányzás. A statisztika szerint az élvonalbeli „dobogós”, harmadik helyezett a világon. Talán ez is egyik magyarázata annak, hogy Európa sok országának orvosai Budapestet választották tanácskozásuk színhelyéül a dohányzás ártalmai, s az ellenük való küzdés témájából. A szimpozion — mint több felszólaló hangoztatta —, nem akarja ijesztetni az embereket; az adatok, a tények önmagukban is ijesztőek. Elmondták, hogy a legtöbb országban a tüdőrákos megbetegedéseknél tízből kilenc esetben az illető erős dohányos volt. A napi egy doboz cigarettát elfüstölő 35— 70 éves férfiaknál hatszor nagyobb annak a kockázata, hogy tüdőrákban halnak meg, mint az ugyanebbe a korcsoportba tartozó nem dohányzóké. Magyarországon például az elmúlt 25 évben megnégyszereződött a tüdőrák-halálozás, a nőknél ez az emelkedő halálozási arány várhatóan 1—2 évtizeddel később fog jelentkezni. A gyengébb nem tagjai ugyanis az utóbbi időben intenzíven csatlakoznak a dohányzók táborához. A dohányzók légúti megbetegedései 90-szer gyakoribbak. A nőknél kétszer nagyobb a szívinfarktus halálozási rátája, mint a nem dohányzók között. Különösen káros a dohányzás a fogamzásgátló szerek alkalmazása esetén, mert többszörösen fokozza a vérrögképződés lehetőségét. A szimpozionon a magzati szívhang EKG-görbéjén mutatták be, hogyan rajzolódik el az anya által szívott cigaretta hatására. Az adatok arra is figyelmeztetnek, hogy a dohányzó anya magzatának súlya 40 százalákkal kisebb a nem dohányzóénál. Alapvetően azért, mert a magzat nem kap elég oxigént. Emellett fokozza a spontán elvetélések számát is. Egy másik meggyőző filmet is bemutattak: egy-egy piócát tettek két fiú karjára, az egyik rágyújtott, természetesen leszívta a füstöt és a harmadik szippantásnál a pióca, a vérben keletkezett oxigéhiány miatt, leesett a karjáról. Ezt az oxigénhiányos állapotot műveli a dohányos ember napjában jó néhányszor, önként önmagát teszi tönkre saját pénzéért, a lassú öngyilkosság útját járja. " A szimpozion részvevői természetesen nemcsak az ártalmakról beszéltek, hanem arról is, miként lehet küzdeni a dohányzás ellen. Bizonyították, hogy a dohányosok fele le akar szokni a dohányzásról. Ez így van világszerte. Ám számukat csökkenteni — hangsúlyozták —, csak meggyőzéssel és példamutatással lehet. A skandináv országokban, Ausztráliában, az USA-ban az orvosok, az egészségügyi személyzet körében felére csökkent a dohányzás. A skandináv országokban máris ritkább a tüdőrák, az USA-ban pedig az infarktus. Kimutatható, hogy ahol a tanítók, a tanárok mérsékelik a dohányzást, ott a tanulók is ritkábban szoknak rá. A reális stratégiához tartozik az is, hogy e szenvedélyhez valamilyen okból már erősen odaláncolt, meggyőzhetetlen, szorongó, önkéntes „rabok” részére gyártson a ipar olyan minőségű cigarettát, amely kevésbé teszi tönkre őket Annyit azonban tudni kell, hogy bizonyos mértékig egészségromboló a legideálisabb összetételű, a legduplasilteresebb cigaretta is Akármilyen is legyen az, egyetlen cigaretta elszívását sem tartja megengedhetőnek a tudomány. . Nincs megengedhető minimális adag! Az orvosok legtöbbje a meggyőződés jelentőségét hangsúlyozta. Nagyon helytelen lenne fokozott fenyegetőzéssel, elrettentéssel súlyos pszichés idegzavarokat előidézni a dohányos embereknél. Az elhatározás keresztülviteléhez általában orvosi segítség szükséges. Ismert ellenérv, hogy „ha leszokom, meghízok” és egyik károsító tényező helyébe belép a másik. Ez nem szükségszerű. Orvosi ellenőrzéssel, „lelki vezetéssel”, gyógyszerrel ez elkerülhető csak úgy, mint a leszokást kísérő fokozódó idegesség. Érdemes volna megszívlelni a budapesti tanácskozás intelmeit, a dohányosoknak előbb-utóbb rá kellene döbbennüik, hogy veszélyes hazárdjátékot űznek, amelynek tétje az élet. B. F. ELÉGEDETLEN ÉS AGGÓDÓ FEKETÉK A FEKETE AMERIKAIAK egyre komorabban szemlélik az ország jelenlegi helyzetét, pesszimisták a jövő kilátásait illetően, és ugyanilyen kedvezőtlen megvilágításban látják saját sorsukat is. Ez az irányzat egy olyan időszakban bontakozik ki, amikor nagyon sok amerikai fehér visszatér a jövőt illető hagyományos optimizmushoz, miután 1979-ben még negatívan ítélte meg hazája állapotát. Az adatok arra mutatnak, hogy a fehér és a fekete nézetek közötti különbség nem magyarázható meg csupán a feketék alacsonyabb gazdasági státusával. A közvélemény-kutatások arra mutatnak, és ebben számos szakértő is egyetért, hogy Reagan elnök fontos tényező ennek a különbségnek a kialakulásában. Míg a kormányzásába vetett remények tápot adtak a fehérek reménykedéseinek, a feketék várakozásai általában inkább negatív irányba mutattak, éppen, mert ellenséges érzelmekkel viseltetnek Reagan iránt. Carl Halman, az Országos Városi Koalíció elnöke elmondta, hogy a kormányzat politikája következtében, beleértve a költségvetés megnyirbálását is, a feketék úgy érzik, hogy reménytelen helyzetbe sodorták őket. Áprilisban Andrew Kohut, a Gallup Intézet elnöke, felhívta a figyelmet egy Gallup-közvélemény-kutatásra, amely jelezte hogy a Reagan-politikát a fehéreknek a 74 százaléka, míg a feketéknek csak 25 százaléka helyesli. Kohut kiemelte, hogy ez volt az eddigi legnagyobb különbség a fekete-fehér megítélésében bármely politikai személyiséget illetően. Cook, a Dillard Egyetem elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a feketéknek Reagan elnökkel kapcsolatos aggodalmai mellett más okaik is vannak reményvesztettségükre, s ezek egyike, hogy tartanak egy polgárjogellenes forradalomtól. Ide sorolandó, hogy a fehérek és a feketék közötti kereseti rés megnövekedett ahelyett, hogy csökkent volna, mondta az egyetem elnöke, hozzátéve, hogy a fehérek foglalkoztatottságánál határozott javulás tapasztalható, de ez egyáltalán nem vonatkoztatható a feketékre. " ÖSSZEHASONLÍTVA A MÚLTTAL, a fehéreknél nincs tényleges változás az 1979. évi és az 1881. évi közvélemény-kutatás között. De 1979-ben a feketék 37 százaléka a jelent jobbnak ítélte az öt évvel korábbinál és 29 százalék rosszabbnak találta. 1981- ben viszont eltolódás következett be , mindössze 21 százalék látott javulást, míg a feketék 47 százaléka azt mondta, a jelen kedvezőtlenebb az öt évvel ezelőtti helyzetnél. (The Times) KÖLCSÖNVETT KARIKATÚRÁNK A Nobel-békedíj átadása (The Times, London)