Magyar Szó, 1982. június (39. évfolyam, 148-162. szám)
1982-06-01 / 148. szám
2 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ „Stratégiai fizetem“, „történelmi tévedés“ A spanyolok eltérően reagálnak országuknak a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozására A spanyolok különbözően fogadták hazájuknak a NATO-hoz való csatlakozását. A hatalmon levő erők stratégiai győzelmet ünnepelnek, a demokratikus ellenzék pedig történelmi tévedésnek ítélte meg a lépést. Spanyolország a tömbhöz való csatlakozásával megszakította százéves semleges politikáját, amelynek köszönhetően távol maradt két világháború pusztításától, ugyanakkor megosztotta a spanyolokat a kormányválság idején. Spanyolország rendkívül kedvezőtlen pillanatban csatlakozott a NATO-hoz, lépése hasonló ambíciókat fog kelteni a „keleti oldalon” is. Az El Pais tegnapi vezércikkében hangsúlyozta, hogy a NATO páncélja „törni fogja Spanyolországot”, és csökken mozgáslehetősége a nemzetközi politikai színtéren. Kedvezőtlen hatással lesz a Gibraltár feletti szuverenitás viszszaszerzésére és általában az ország külpolitikai helyzetére. Ez a lépés valóságos öngyilkosság Calvo Sotelo kormánya számára, amely már elszenvedett néhány választási vereséget, mert a polgárok zöme tömbellenes hangulatban van. Perez Llorca külügyminiszter azonban megállapította, hogy a tömbhöz való csatlakozással megszilárdult Spanyolország külpolitikája és belső rendszere egyaránt. Azt jelenti, hogy tovább nézerednek a neagau-kormtmyzjat politikájához, noha a skormui.iyxo azii, alvuja, hogy az egész a nyugattal való szolidaritás miatt történt. Az ellenzéki vezető Szocialista Munkáspárt képviselője, kijelentette, hogy történelmi tévedésről van szó, amelyet Spanyolország drágán fog megszetni. A szocialisták megígérnek, hogyha hatalomra kerülnek — ami nincs kizárva — népszavazást szerveznek, amelyen a lakosság kinyilváníthatja, hogyan tekint a NATO-tagságra. A spanyol sajtó még mindig arról cikkez, milyen, sietséggel készítette elő Caivo Sotelo a szükséges okmányokat. Sintos is van, mert a szocialisták pénteken nyújtanak be a parlamentnek a NATO-hoz való csatlakozás elnapolásáról szóló határozattervezetet. Most mindent befejeztek, június 5-én Brüsszelben, a NATO székhelyén felvonják a spanyol zászlót és Sollejo kormányfő már 8-án részt vesz a csúcsértekezleten. A lakosság többségének akarata ellenére Spanyolország tehát a tömb útjára lépett a bizonytalanság felé. Algéria bírálja Madrid csatlakozását a NATO-hoz Az Edi Chaab című algériai napilap tegnapi kommentárjában bírálta Spanyolország küszöbönálló csatlakozásait a NATO-hoz kifejezvén meggyőződését hogy a fontos döntés meghozatalakor nem konzultálták a spanyol népet. Spanyolország ily módon elveszti semlegességét amely megkímélte két háborútól — írja a lap. A jobboldali koalíciós kormány, amely elhatározta, hogy csatlakozik a nyugati táborhoz, nem tulajdonított jelentőséget Spanyolország déli szomszédjai politikai érdekeinek és biztonságának, írja az algériai napilap, mindenekelőtt magára Algériára gandolítva. Az Edi Chaab rámutat arra, hogy Spanyolország csatlakozására akkor került sor, amikor Washington és Rabat stratégiai szerződést írt alá, amelynek értelmében „Marokkó a NATO meghosszabbított keze lesz az afrikai kontinensen”. (Tanjug) Az USA-ban, Illinois szövetségi állam déli részén, Marion és Co- Snant helységekben szörnyű puszttítást végzett a tornádó. Legújabb hírek szerint tízen életüket vesztették, több mint százan megsebesültek. A JDNSZSZ belgrádi választmányának küldöttsége Budapestre utazott A JDNSZSZ belgrádi városi városi választmányának küldöttsége Dejan Mitovanovic elnök vezetésével a Magyar Hazafias Népfront meghívására viszonzó látogatásra Budapestre utazott.. A két szervezet sokéves együttműködése jelentősen hozzájárult a két főváros, valamint a Magyar NK és a JSZSZK baráti kapcsolatainak fejlesztéseihez. (Tanjug) Teréz nővér a georgetowni egyetem díszdoktora Az egyesült államokbeli georgetowni egyetemen a társadalomtudományok díszdoktorává avatták a Nobel -békedíjas Teréz nővért. A díszdoktorrá avatási ünnepségen 9000 meghívott vett részt. (AFP) Mugabe Athénban Robert Mugabe zimbabwei kormányfő tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Görögországba érkezett. A zimbabwei küldöttség ezt megelőzően Nagy-Britanniában, Olaszországban, az NSZK- ban, Belgiumban és Franciaországban járt. A görögországi látogatás során vendéglátóikkal a bilaterális együttműködésről és az afrikai helyzetről tárgyalnak. (AFP) Mánia a BT sürgős összehívását kérte Az Irak és Irán közötti háború kiéleződése nemcsak a térség békéjét fenyegeti Jordánia vasárnap este a hívását kérte az iraki iráni sere a tanács a tervek szerint megkezdte a tárgyalásokat. Jordánia ENSZ-képviselője, benyújtván országa követelését elmondta, hogy az Irak és Irán közötti háború kiéleződése nem csupán a térség békéjét, hanem a világbékét és biztonságot is fenyegeti. Ceullar ENSZ-főtitkár már a múlt héten aggodalmát fejezte ki a viszály elmérgesedése miatt és felkínálta jószolgálatait a hadban álló felek államfőinek. Olof Palme volt svéd kormányfő, az ENSZ- főtitkár különmegbízottja New Yorkba érkezett, találkozik Cuel- Larral. Palme a háború kezdete óta már öt ízben járt Bagdadban, Biztonsági Tanács sürgős összeháború miatt. Jordánia követelétegnap délután zárt ajtók mögött illetve Teheránban, de egyelőre eredménytelenül. Az öbölországok önálló politikája Kairóban kivételes figyelemmel és megelégedéssel fogadták azt a Rijadból érkező hírt, hogy az öbölországok valószínűleg lemondanak arról az eddigi gyakorlatról, hogy a fontos döntések meghozatalakor az összes arab ország nézetegyeztetésére építenek, és ehelyett önálló politikát folytatnak. A hír a rijadi állami rádióállomás műsorában hangzott el. A műsorban kiemelték, hogy az öbölországok még mindig arab konszenzusra törekednek, de ennek hiányában esetleg új úton indulnak el. Az egyiptomi reagálás mindenekelőtt azon alapul, hogyha az öbölországok valóban az önálló politika mellett döntenek, esetleg hamarosan felújíthatják diplomáciai kapcsolataikat Egyiptommal, s az iraki—iráni háborúval viszonylatában is olyan úton indulhatnak el, amely pillanatnyilag a legjobban megfelel nekik, saját érdekeiknek, amelyek nem feltétlenül „általános arab” érvényűek. Más szóval az Egyiptommal való diplomáciai kapcsolatok felújítása és az iraki— iráni háború mindinkább fenyegető kimenetele az arab világban polarizálódást váltott ki, amelynek körvonalai mind jobban kirajzolódnak, mivel az arabok nem tudnak egységes álláspontot kialakítani. Figyelmet keltett a kairói Al Ahram egyik tegnapi cikke, amelyben felvetik az arab országok 1950-ben kötött közös védelmi szerződésének kérdését. A dokumentum jogilag ma is érvényben, van, s a cikk megemlíti, hogy agresszió esetén kollektív arab segítséget irányoz elő a megtámadott országnak. Amikor a szerződést megkötötték, az izraeli agressziót tartották szem előtt. Nem is gondoltak arra, hogy valamelyik arab ország is agresszorrá válhat, vagy hogy Irak katonai segítséget kérhet Iránnal szemben, szögezi le a cikk, de nem bocsátkozik abba, hogyan kellene az araboknak válaszolniuk az iraki követelésre. RIJAD. A Perzsa-öböl országainak külügyminiszterei tegnap a szaúdi fővárosban folytatták az együttműködési tanács ülésezését. A fő téma az iraki-iráni háború és az ezzel kapcsolatos egységes álláspont kialakítása. Szaúd Csao Ce-jang kínai kormányfő tegnap ötnapos hivatalos látogatásra Japánba érkezett. Kíséretében van Huang Hua külügyminiszter is. Képünkön Csao Cejang Zenko Szuzuki japán kormányfő társaságában. (AFP-UPI telefotó) Stambalié üdvözlés Burgibához Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából Petair Sztaimbolié, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében üdvözlő táviratot küldött Habub Burgiiba tunéziai elnökhöz, jókívánságait fejezte ki az el nem kötelezett ország baráti nőnének. (Tanjug) KOLUMBIA ÚJ ELNÖKE A választások incidens nélkül zajlottak le A vasárnapi kolumbiai elnökválasztások győztese Belisario Betancur, a kolumbiai konzervatív párt jelöltje. A legfrisebb adatok szerint Betancur a szavazások 47 százalékát szerezte meg, míg fő ellenlábasa, Alfonso Lopez Michelsen volt kolumbiai elnök, a kormányon levő liberális párt jelöltje a szavazatok 40 százalékát kapta. Betancur augusztus 7-én veszi át a tisztségét, akkor telik le Ayala jelenlegi elnök mandátuma. A vasárnapi választások viszonylagos nyugalomban teltek el, jóllehet az M—19 kolumbiai gerillaszervezet azzal fenyegetőzött, hogy szabotálni fogja a választásokat. A politikai erőszak volt a választás- kampány egyik fő témája. Betancur azt ígérte, hogyha megválasztják, közkegyelemben részesíti a gerillaszervezetek tagjait, megszünteti a hadsereg három éve érvényben levő rendkívüli felhatalmazásait, hogy ily módon visszatérjen a nyugalom az országba. (AP) Betancur, az új elnök leadja szavazatát (AP telefotó) BELGIUM Eljárást indítanak a volt kormányfő ellen? Az ügyész kérte mentelmi jogának megvonását A brüsszeli ügyész felszólította a belga parlamentet, hogy Paul van der Boeymants volt kormányfőtől vonják meg mentelmi jogát, hogy ezt követően eljárást indíthassanak ellene, mivel alapos a gyanú, hogy adócsalást követett el. Az ügyész azzal vádolja Boeynants-ot, hogy szabálytalan ingatlanügyekben, hamis csődeljárásokban és névleges cégalapítóban vett részt, s ennek következtében az államot állítólag több mint százmillió belga frank, illetve 10 milliárd régi dináros kár érte. A Belgium egyik legismertebb háború utáni politikusa ellen nyilvánosan kifejtett vádak azzal fenyegetnek, hogy országos méretű politikai botrányt váltanak ki, Boeynants ugyanis régen még a vallon keresztényszociálisok elnöke volt, akik vezető politikai csoportosulást képeznek Belgiumban. Más szóval a belga politikai világ egy igen jelentős alakjának tekintélye forog kockán, akit egyébként már hosszabb ideje támadnak gyanús üzelmei miatt. Külön jelentőséget kölcsönöz az esetnek, hogy a küszöbönálló helyi választások előtt robbant ki. A volt kormányfő, és éveken keresztül véderőminiszter minden bizonnyal Belgium egyik legellentmondásosabb politikai személyisége. Vagyonát több mint hárommilliárd frankra becsülik, jóllehet a háború után az apjától örökölt hentesüzlettel lépett az üzleti világba. Politikai karrierje is felfelé ívelt, sokszor felrótták neki, hogy esetében igen nehéz megvonni a határt az üzlet és politikai tisztsége között. Nyilvánvaló azonban, hogy a dolog komoly, mielőtt a parlamenthez fordult volna az ügyész, a vádakkal megismertette Baudouin királyit és Martens kormányfőt is. (Tanjug) II. János Pál pápa a londoni Chrystal Palace-ben mintegy 25 000 Nagy-Britanniában élő lengyel származású hívővel találkozott. (UPI telefotó) 1982. június 1., kedd A csúcsértekezletről és a háborúról A bagdadi rádió kommentárja Az el nem kötelezett országok •küszöbön álló csúcsértekeszletének szembe lit когшпетФаг j álban a bagdialdii rádió úgy értékelte, hogy a csú©s'árf©kez3.et alkialmiatnyújti a mozigralom tagországainak arra, hogy döntsennek, háború nélküli viilágott akarnak, vagy megengedek, hogy azok diktálják mingsitartásaikjait, akik az _ el nem kötelezettek és az egész víiilág katasztrófáikáit kívánják. A kommentátor kiemelte, hogy az el nem köt©1, szetteknek miindendidiigen,és erő teld©sebbeim kell békére felsziólítaniuk, valamint, hogy Irak „következetes marad azellemkötelezettség kinyilvánított céljaihoz, s erről az útról semmilyen erő le nem téríthetin”. Végül a kommentár leszögezi, hogy az iraki fővárosban sorra kerülő csúcsértekezlet teljjes egészében a világ és a fejlődés problémáival foglalkozik majd, kidomborítja a vendéglátó ország kötelességét, hogy mindent megtegyen azért, hogy az el nem kötelezettek találkozóiét „az elmemkötelezettség kim ill vámított célzatnak szelemében” tartsák m°g. A kommentár jelentős része foglalkozik az Iraki—iráni háborúval, mely dr miéten az iraki állítást, ho így a háborút rákényszerítették íróikra. Azzal védeti a Iránt, hogy az úgynevezett iszlám forradalom exportálására törekedett, s emlékeztet arra, hogy Irak vorlti az első félpont. A kommentátor szerint Irak válaszút elé került, vagy átengedi magát az iráni rezelményének -kedvéneik, vaig’erzem - behe1v©zkeidiiik vei«. Irak a méltóság és a becsű tar útjét választotta, és azon törekvésében, hogy megvédte sebét, területét, szembe szállt Iránnal, a kommentárban megismételték Irak tárgyalási zavaiba tart, elvetették a székeit, a találgatásokat, hogy ,,megakadt az iraki támadás”. Irak megvalósított cégainak legnagyobb részt, és önkéntesen viisszavonult egyes állásairól, állítja a bagdadi rádió. Arábia, Bahrein, Kuvait, az Arab Emírségek Szövetsége, Katar és Omán miniszterei megvitatják a bilaterális kapcsolatokat és az arab világ legfrissebb eseményeit Szovjet vádak A Pravda az Iraki—iráni háborúról A moszkvai Pravda tegnap megvádolta az USA-t és Izraelt, hogy az iraki—iráni háború kiterjesztését szorgalmazza, hogy ily módon a végtelenségig elhúzzák a közelkeleti válság tényleges okainak megoldását, köztük az izraeli agresszió és a palesztin nép jogai elismerésének kérdését. A Pravda szerint az iraki—iráni háború kizárólag az imperializmus malmára hajtja a vizet, amely igyekszik visszaszerezni pozícióit a térségben. E pozíció főleg az iráni forradalom után ingott meg. A háborúra hivatkozva az USIA fokozta katonai erejét az öbölben és lépéseivel növelte a feszültséget, írja a moszkvai lap. Külön figyelmeztet annak lehetőségére, hogy az iraki—iráni viszály arabközi viszállyá fajul, amire akkor kerülhet sor, ha a harcok iraki területre tevődnek át. A háború ilyen kiterjesztéséből csupán a közel- és közép-keleti imperialista és cionista erők húznának hasznot. A lap emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva a viszály békés rendezéséért szállt síkra, de kezdeményezéseit a Nyugat nem támogatta (AFP, Reuter, AP, Tanjug)