Magyar Szó, 1982. június (39. évfolyam, 148-162. szám)

1982-06-07 / 154. szám

1992. június 7., hétfő Jeseotlé Siezés a harcosokról Dusán Ckrecié mondott beszédet a jabukai népgyűlésen A Prijepolje melletti Jabukán tegnap népgyűlést tartottak a har­madik sandžaki rohambrigád meg­alakulásának 40. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen a mint­egy 10 OOO helybeli lakoson kívül részt vett a harmadik sandžaki rohambrigád és a többi brigád 2000 harcosa, a Szerb S£K és a Crna Gora-i SZK, valamint azok­nak a községeknek a küldöttségei, ahonnan a rohambrigád tagjai származtak. A jabukai népgyűlé­sen Dusan Ckrebic a Szerb KSZ KB elnöke beszélt. — Negyven éve anak, hogy a jugoszláv népfelszabadító mozga­lom és a jugoszláv partizán kato­naság főparancsnoksága utasította a sandžaki körzet parancsnoksá­got, hogy alakítsa meg a sandžaki egységekből a harmadik sandžaki népfelszabadító rohambrigádot — mondta Dusan Ckrebic. A brigád kötelékeibe lépett a zlatari, a pljevljai, a mileševói, a Bijelo Po­­lje-i zászlóaljak 900 harcosa is. Volodja Knežević és Velimir Ja­kic parancsnokok vezetésével 1942. június derekán indult el a brigád boszniai győzelmi útjára. Bosans­­ka Krajinában és Bosznia közpon­ti részében harcoltak 1942. végéig az usztasa, a német és a csetnik egységek ellen. Ezekben a harcok­ban született meg 1942. novembe­rében az első proletár hadosztály, amelynek kötelékébe az első és a harmadik sandžaki és a harmadik krajinai brigád tartozott. . A harmadik sandžaki proletár­brigádnak 10 000 harcosa volt, 3000-en áldozták életüket a sza­badságért. A brigád 20 néphőst adott, közülük 12-en életüket vesz­tették. Ma büszkén emlékezünk a nép­­felszabadító háború, a szocialista forradalom hős napjaira, a fel­­szabadulás utáni országépítés küz­delmes pillanataira és elmondhat­juk, hogy szocialista országépíté­sünk, a világ haladó törekvései­hez való hozzájárulásunk nagy te­kintélyt szerzett Jugoszláviának. (Tanjug) Befejeződött a Zmaj iskolák országos találkozója Ünnepélyes zászlóbontással és díjátadással zárult tegnap délután Szabadkán a Zmaj iskolák 12. or­szágos találkozója. A háromnapos rendezvény, amelyre az ország különböző vidékeiről 18 általános iskola küldöttsége érkezett, Tito elvtárs születésének 90., valamint a JKP élére kerülésének 45. év­fordulója jegyében zajlott. Ennek szellemében rendezték meg a tu­dás-, irodalmi- és képzőművészeti vetélkedőket, amelyek témája a népfelszabadító háború és Tito elvtárs életútja volt, valamint Jo­­van Jovanovic Zmaj nagy költő munkássága. A győztes diákokat és iskolákat a vendéglátó a szabadkai Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola, értékes könyvjutalomban részesí­tette. Napirenden a dokumentumok A kongresszusi előkészületekkel foglalkozik a JKSZ KB mai ülésén A JKSZ KB maii ülésén elemzi a kongresszusi dokumentumter­vezetek­­két hónapig tartó nyilvá­nos vitájának eredményét. Pon­tosabban a JKSZ legfelsőbb fó­rumának tagjai a mai ülésen­­ megerősítik a JKSZ-nek a két kongresszus között eltelt időszak­ban kifejtett tevékenységéről szó­ló jelentést, valamint a JKSZ to­vábbi feladatait meghatározó ha­tározati javaslatot. A maii ülésen megvitatják a JKSZ statútumá­nak módosítására és kiegészítésé­re vonatkozó javaslatot is. A ja­vaslatot a JKSZ statútumügyi bi­zottsága készítette el. A­ mai üléssel gyakorlatilag be­fejeződnek a JKSZ XII. kong­resszusára való, egy éven át tar­tó előkészületek. A kongresszus megkezdéséig hátralevő három hét alkalom lesz arra, hogy a küldöt­tek áttanulmányozzák a JKSZ legjelentősebb megbeszélésére, a kongresszusra készült anyagokat, hogy felkészüljenek rá és hozzá­járulhassanak a XII. kongresszus munkájának sikeréhez. Az ülésen szó lesz a XII. kongresszus ügy­rendi szabályzatának tervezetéről is. A JKSZ KB mai ülése való­színűleg az utolsó ebben az össze­tételben. Az elmúlt négy évben, a JKSZ KB 28 ülést tartott, leg­többjén a gazdasági problémák­kal foglalkoztak a Központi Bi­zottság tagjai, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem fog­laltak állást más időszerű társa­dalmi kérdésekben is. (Tanjug) Önkéntes tagság Változik a szakszervezet statútuma A napokban kerül nyilvános vi­tára a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség statútuma módosításá­ról és kiegészítéséről szóló terve­zet, amelynek legjelentősebb új­donsága, hogy a Szakszervezeti Szö­vetségbe való tagfelvétel a dolgozó nyilatkozata alapján történik. Ha a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség IX. kongresszusa elfogad­ja a javaslatot, akkor megszűnik az eddigi automatizmus, amelynek alapján minden dolgozó a Szak­szervezeti Szövetség tagja lett a munkába lépés pillanatában. Ilyen módon a Szakszervezeti Szövetség tagságának száma teljes egészében megegyezik a foglalkoztatottak számával. A statútum módosításának és kiegészítésének tervezete első íz­ben szabályozza a szakszervezeti tagság megszűnésének kérdését is. A szakszervezet tagja önkéntesen kiléphet a szakszervezetből, de az alapszervezet is kizárhatja, illetve megbírálhatja tagját, amennyiben nem tesz eleget kötelezettségeinek. (Tanjug) Az erdőgazdasági dolgozók szemléjének legjobbjai Tegnap Letenkán befejeződött az erdőgazdasági dolgozók 17. köz­­társasági szemléje. A háromnapos szemlén 20 városból 23 csapatban 104 erdőgazdasági munkás ver­senyzett favágásban. Egyéni ver­senyben első lett Milan Lišanin, az ivanjicai erdő- és mezőgazda­­sági és ipari kombinát dolgozója, második Živan Vasic, a mitrovi­­cai erdőgazdaság dolgozója, har­madik pedig Avdo Hadžić, az új­vidéki Srednje Podunavlje erdő­gazdasági munkaszervezet dolgo­­sa érte el. A csapatverseny első há­rom helyezettjei a következők: a mitrovicai erdőgazdaság, az ivanji­cai Galija Társultmunka-alapszer­­vezet és az újvidéki Srednje Podu­navlje erdőgazdaság. Az első he­lyezést elért csapatok és egyének serleget kaptak. A szemle részvevői tegnap Tito elvtárs emlékére Letenkán 9p fa­csemetét ültettek el, majd megte­kintették Fruska gora történelmi és természeti nevezetességeit. A szemle 18 legjobb helyezést elért versenyzője e hónap 24-e és 26-a között részt vesz a Sztrugában megrendezésre kerülő szövetségi szemlén. J. M. E MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA------1- Estelk­edés a forradalmi múlltai (Folytatás az 1. oldalról) vetélkedőjét és a Leleményes fu­tár elnevezésű versenyeit, továbbá a Jó Pajtás irodalmi vetélkedőjé­nek selejtezőjét, valamint a ven­déglátó is­kolák kisforgalmi számaik közlekedési versenyét. A találko­zó utolsó napján a részvevők a Fruska gorára kirándultak, majd a verseny győztesei a vendéglátó iskolában átvették a díjakat. A találkozó jövőre Topolyán lesz. A találkozó részvevői tegnap délelőtt ellátogattak a Fruska go­rára és megtekintették a venaci, a jabukai emlékművet, valamint Boško Palkovljevic Pinki sírját. A diákokkal és vezetőn­kkel telt három autóbusz első állomása a fasizmus áldozatainak emelt ve­naci emlékmű volt. A találkozó részvevőinek nevében Hanckó Csil­la újvidéki hatodikos diák helye­zett el virágot a Fruska gora-i és egyben a vajdasági partizánoknak emelt emlékművön. A találkozó részvevőivel együtt utazott Jana Bogicevic is, a nép­felszabadító háború részvevője, az első Fruska gora-i osztag harcosa, aki visszaemlékezéseivel felidézte azokat az ütközeteket és élménye­ket, amelynek részese vo­lt azok­ban a szörnyű években. A jabukai emlékműnél, a közvetlen harcokat idéző helyen a következőket mondta: — Ezen a történelmi helyen a partizánbázis előretolt őrsége tar­tózkodott, számos heves csata zaj­lott itt le. Ezekben a harcokban sok bajtársunk lelte halálát. Ál­landóan ébernek kellett lenni, sza­bad időnkben pedig elsősegély­­nyújtást tanultunk, sőt az olyan fiatalok, mint ti, a futárok fel­adataival ismerkedtek meg. Pinki sírjánál Jana Bogicevic elmondta, hogy személyesen is­merte­­a fasiszták elleni harcban fiatalon elesett partizánt, akinek közülük először volt alkalma lát­ni Tito elvtársait, ugyanis Pinki fa­b­án is jártam a Fruska go­rán, Pinki sírjának kivételével az emlékműveket is láttam már — hallottuk Szekula Nándortól, a magyarcsernyei Petőfi Sándor Ál­talános Iskola hatodikos tanulójá­tól. — Sokat hallottam már Pin­­kiről, a hős partizánról, aki fiata­lon áldozta életét a szebb jövőért, és most, a találkozó alkalmával módomban volt megtekinteni a sírját is. A Fruška gora-i kirándulás után Vračarić Ildikó, az újvidéki Pe­tőfi Sándor Általános Iskola igaz­gatónője átadta a díjat a könyv- és hanglemezjutalmat a szombati verseny részvevőinek. A Gyer­mekrádió Leleményes futár elne­vezésű versenyének első három helyezettje a kulai Petőfi brigáde­zső, a csernyei Petőfi Sándor és Nagy Valéria, az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola tanulója. A vendéglátó­­ iskola kisforgalmis­­tái közlekedési versenyének győz­tesei Nyomtató Ottilia, a telecs­­­kai Kiss Ferenc, Drágán Ivani­sevic, a topolyai Április 20-a és Puskás Ferenc, a kulai Petőfi bri­gád, valamint Csendesek József, a doroszlói Petőfi Sándor iskola tanulói. A kettős jubileum, Tito elvtárs születésének 90., valamint a pionírszervezet megalakulásának 40. évfordulója jegyében megren­dezett faliújság verseny győztesei az újvidéki Petőfi Sándor, a kulai Petőfi brigád és a topolyai Április­­ 20-a általános iskolák. A díjakon kívül minden­­részvevő iskola a­­ találkozó emlékplakettjét és mag- A szombat délutáni nyil­vános műsor után a Petőfi iskolás találkozóján kifejtett 10 évi munkásságáért Jan­­tovics Rudolf vezérőrnagy­nak, a találkozó védnöké­nek, a Harcos Szövetség Tartományi Bizottsága el­nökének, a 15. vajdasági magyar rohambrigád, a Pe­tőfi brigád egykori politikai biztosának Varga Sándor, a telecskai Kiss Ferenc Álta­lános Iskola igazgatója az iskola, a telecskai helyi kö­zösség és a Petőfi brigád volt harcosainak nevében át­adta Kiss Ferenc bronz mellszobrát. A mellszobrot Varga Sándor készítette. tárként többször megfordult Szer­biában is. A sírra Alekssandra Stojanovic és Mirjana Ninkov új­vidéki tanulók helyezték el a vi­rágcsokrot. A diákok közül nagyon soka­n először jártak ezeken a dicső múl­tunkat idéző helyeken. — Habár jártam már a Fruska gorán, a harcok színhelyein még nem fordultam meg — mondta Puskás Ferenc kulai ötödikes di­ák. — Természetesen hallottam ezekről az emlékművekről és az itt folyó harcokról. Tóth Ágota szintén a kulai Pe­tőfi Brigád Általános Iskola ta­nulója. Nyolcadikos. — Voltam már ezeken a helye­ken, azonban most, Jana Bogicevic visszaemlékezései után még tisz­tábban látom a történelemórán tanultakat. Aratás előtti aggo­dalom A szakemberek szerint nem számíthatunk jó termésre Vajdaságban még soha nem előzte meg a­z aratást ekkora ag­godalom, min­t az idén. Valószínű­leg július első napjaiban kezdik meg a búza aratását, a kilátások a hozamot illetően eléggé kedve­zőtlenek. A mintegy 346 000 hek­tárnyi területen az idén nem lesz rekordtermés. Dr. Borisa Spasojevic, újvidéki professzor véleménye szerint a búza még ellenáll a szárazságnak. Kimutatta, hogy áprilistól június első napjaiig, amellett, hogy kevés volt a csapadék, nem is oszlott el arányosan Vajdaság egész terüle­tén. Május utolsó tíz napjában ki­adós esőzés volt, ám a június első napjaiban beköszöntött meleg idő okozta szárazságot már nehe­zen viselik el a kalászosok. Megállapítható egyébként, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is az október első napjaiban elve­tett búza szebben fejlődik a töb­binél. Sajnos, a szó­ban forgó időszakban kevés búza került a földbe. A mezőgazdasági szakem­berek többszöri figyelmeztetése el­lenére is a búza nagy részét a ké­sőbbi időszakban vetették el. _ (Tanjug) a kórógyi Petőfi zászlóalj és a hajdújárási Petőfi Sándor Általá­nos Iskola csapata. Dicséretben részesült a legjobb céllövő, a ku­lai iskola csapata, az elsősegély­­nyújtás legjobbjai, a hajdújárási iskola és a csernyei Petőfi Sándor Általános Iskola csapata, a kóró­gyi iskola csapata a történelmi ismeretek győztese és a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola csapata a legjobb fényképfelvétel készítője. Dicséretben részesült to­vábbá a csernyei, a hajdújárási iskola és a topolyai Április 20-a Általános Iskola csapatának fotó­sa. A Gyermekrádió történelmi vetélkedőjének győztesei Kontra Györgyi, a laskói Petőfi Sándor, Kovács Piroska, az oromi Kiss Ferenc és Tóth Gábor, az újvi­déki Petőfi Sándor Általános Isko­la tanulója. A Jó Pajtás irodal­mi vetélkedőjének győztes szava­iéi Csernai Ilona, a szilágyi­­Kiss Ferenc, Kokrehel Anikó, a topo­lyai Április 20-a és Tóth Ágota, a kulai Petőfi Brigád Általános Is­kola tanulója. Dicséretben részesült Bálint Mária, a becsei Petőfi Sándor, Pastovic Valéria, a kóró­gyi Petőfi zászlóalj, Tórizs Ildikó, a laskói Petőfi Sándor. Ördög De­netofonszalagot kapott, amelyen a találkozó himnusza van, ezenkívül a Leleményes futár verseny győz­tese, a kulai Petőfi brigád iskola emlékzászlót kapott. A találkozó himnuszát, amelynek szövegét Balázs Pál írta, zenéjét pedig Stevan Radosavljevic szerezte, a vendéglátó iskola énekkara ének­li. A kulai Petőfi brigád iskola csapata, a Leleményes futár győztese Következetesen a titói úton A dolgozóknak, a nemzeteknek és nemzetiségeknek országszerte azon kell munkálkodniuk, hogy következetesen életre keltsék a Ti­to elvtársnak adott fogadalmat, hogy kitartanak az általa, megje­lölt úton. A fentieket Marko Pe­ricin Kamen­jar, a vajdasági ro­hambrigád parancsnoka mondta tegnap a szerémségi Grgurevci fa­luban, ahol a fasiszta terror ál­dozatairól emlékeztek meg. Marko Pericii emlékeztetett arra, hogy 1942-ben a megszállók 280 falu­belit végeztek ki. (Tanjug) GYÖNGYÖSBOKRÉTA ’82 TOPOLYA Nehéz körülmény­ek mellett is szép siker Elverte az eső a Gyöngyösbokréta részvevőinek­­tiszfelvonu­lását Tegnap Topolyán megtartották a vajdasági magyar népitánc-cso­­portok 19. szemléjét, a Gyöngyös­bokrétát. Bátori Dávid, a községi képviselő-testület elnöke, aki egy­ben a szervező bizottság elnöke is, meleg szavakkal üdvözölte az egy­begyűlteket, hangsúlyozván, hogy a rendezvény jelentőségét külön növeli az a körülmény, hogy Tito elvtárs születésének 90. évforduló­ján, illetve a kongresszusok évé­ben kerül sor rá. A többi között Bátori a következőket mondta: — Tiszta szívvel és meleg sze­retettel köszöntöm a nép­tánc­ cso­­portok és népzenei előadók hagyo­mányos találkozójának részvevőit. Örömmel tölt el, hogy szűkebb pátriánk, Vajdaság népi táncait és népzenei hagyományait ápoló ama­tőr együttesei az idén éppen ná­lunk, a hagyományok iránt min­dig is tisztelettel és kegyelettel vi­seltető Topolyán rendezik meg 19. szemléjüket. Nehéz leírni azt a csalódást, amit a hirtelen kerekedett eső oko­zott Topolyán a Gyöngyösbokréta 32 népitánc-együttese több mint 1000 részvevőjének és a mintegy 3000 topolyai és környékbeli ér­deklődőnek. Több mint egyhóna­pos megfeszített szervező munka eredményeit mosta el az eső. Rom­ba dőlt minden lelkes erőfeszítés, nemes elképzelés. Tudjuk, hogy nagyon kell az eső a mezőgazda­ságnak, de néhány órát késhetett volna, vagy legalább egy nappal előbb érkezhetett volna. Volt, ahogy volt, kár a keser­­gés, végül, ahogyan lehetett, meg­tartották ezt a várva várt szem­lét. A színhely a topolyai Csáki Lajos iskola tornaterme volt, amely rendes körülmények között 600 nézőt fogadhat be. Tegnap­, minden túlzás nélkül állítjuk, hogy háromszor ennyien szorong­tak a csarnokban, a lelátókon és a pálya körül. Jelentésünk adásakor a szemle műsora még a kezdetén volt. Bő­vebben holnapi számunkban szá­molunk be róla. " .V. T.

Next