Magyar Szó, 1982. június (39. évfolyam, 163-177. szám)
1982-06-16 / 163. szám
2 KÜLPOLITIKA, MAGYAR SZÓ 1982. Június 16., szerda Argentin fegyverletétel (Folytatás az 1. oldalról) háborús győzelem megszületett, a békés győzelem azonban más dolog. Ez vár most a brit kormányra, s ez lesz számára az újabb próbatétel. Hogyan tovább? A brit kormányfő és egyes miniszterek az utóbbi hetekben megalkuvás nélküli kijelentéseket tettek a szigetek jövőjére vonatkozóan. Most azonban már számukra is világos, hogy a Falkland-szigeteken többé sosem uralkodhat ugyanolyan helyzet, mint a viszály előtt, a világ számára teljesen elfogadhatatlan a gyarmati státus visszaállítása. Hogy ezt elkerüljék, hivatalos körök mind többet beszélnek arról, hogy a volt gyarmatnak önrendelkezési jogot adnak, természetesen brit védelem alatt. Említést tesznek a szigetek betelepítéséről, valamint egy nagy katonai támaszpont létesítéséről is. Nyilvánvaló azonban, hogy a szigetek jövője elképzelhetetlen a diplomáciai rendezés, valamint Argentína részvétele nélkül az erről folytatott tárgyalásokban. Továbbra is nyitott kérdés maradt, hogyan lehet biztosítani Buenos Airesszel a maradéktalan és tartós békét. Ezzel kapcsolatban Londonban mértéktartó vélemények is elhangzanak, a laburisták egy csoportja azt javasolja, hogy a problémát az ENSZ keretében oldják meg. A Financial Times tegnapi vezércikkében azt szorgalmazza, hogy Thatcher asszony küszöbönálló New York-i látogatása során vitassa meg a kérdést Cuellar ENSZ-főtitkárral. Helyszíni jelentés A brit tudósítók helyszíni jelentései szerint a britek hétfői támadásai után az argentin katonák sorai váratlanul felbomlottak. A harcok súlyosak voltak, és az argentinok egyszer csak menekülni kezdtek állásaikból, áll az egyik jelentésben. Nyilvánvalóvá vált, hogy elegük van a háborúból. A britek ezután minden vonalon előrenyomultak, s így befejeződtek a küzdelmek. A londoni Standard tudósítója elmondta, hogy az utak mentén rengeteg elhagyott fegyver, felszerelés, jármű volt Mikor a főváros első házaihoz érkeztek, a britek parancsot kaptak, hogy álljanak meg. A tudósító azonban tovább folytatja útját, szemtanúja volt, ahogy az argentin katonák a megadásra készülődtek. Bement az argentin parancsnokság épületébe, s megkérdezte az egyik ezredest, készek-e az argentinok arra, hogy megadják magukat. — Azt hiszem, így áll a helyzet — volt a válasz —, de legjobb, ha megvárjuk, amíg összeülnek tábornokaink. A tábornokok az éjszaka folyanján valóban összeültek, és hétfőn megérkezett Londonba Moore tábornok üzenete. Port Stanleyben június 14-én helyi idő szerint 21 órakor Maria Menendez vezérőrnagy a szigeteken tartózkodó argentin fegyveres erők nevében megadta magát. így fejeződött be az a háború, amelyről sokan azt tartják, hogy egyáltalán nem kellett volna rá sor kerülnie ... A Közös Piac megszünteti az Argentína elleni embargót Az EGK brüsszeli székházából érkező hírek szerint a tagországok valószínűleg már ma megszüntetik нвкгагав • Galtieri tábornok A hetvenhárom háborús nap eseményei Nagy-Britannia és Argentína csaknem másfél évtizede viszálykodik a Falkland-szigetek Szuverenitásának kérdése körül, több esetben folytattak tárgyalásokat, és az elmúlt két hónapban a fegyverek erejével is igyekeztek biztosítani szuverenitásukat az Atlanti-óceán déli részében fekvő szígetcsoport felett, amely 1833 óta brit koronagyarmat. A 73 napig tartó fegyveres összecsapás, amely jelentős veszteségekkel jár, a február 26-án és 27-én New Yorkban tartott eredménytelen tárgyalások után robbant ki. íme az események időrendi áttekintése: Március 18-a — DélárGeorgia szigetén egy 60 munkásból álló csoport levonta az árbocról a brit zászlót, és helyébe az argentin lobogóit húzta fel. Az eseményt azonnal brit tiltakozás követte. Április 1-je — Nagy-Britannia a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte. Április 2-a — Az argentin erők hajnalban megszállták a Falklandszigeteket. Sor került az első öszszecsapásokra, a szigeteken tartózkodó brit tengerészgyalogosok ugyanis ellenállást tanúsítottak. A következő napokban az argentin erők elfoglalták Déli-Georgia és Déli-Sandwich szigeteket is, a Biztonsági Tanács pedig 502. számú határozatával tűzszünetre szólított fel, követelte az argentin csapatok kivonását és tárgyalások megkezdését a szigetek jövőjéről. Április 5-én Portsmouth kikötőjéből brit hajóhad indult a szigetek felé, Carrington brit külügyminiszter benyújtotta lemondását. A kormány súlyos válságba jutott. Április 8-án Haig amerikai külügyminiszter Londonba érkezett, s ezzel megkezdődött 11 napig tartó küldetése London, Buenos Aires és Washington között. Az EGK-tagországok április közepén embargót léptettek életbe az argentin behozatalra, valamint az Argentínába irányuló fegyverszállításokra. Nagy- Britannia hadiövezetté nyilvánította a szigetek körüli 200 mérföldes övezetet. Április 25-e — Mivel Haig küldetése nem járt eredménnyel, a bri erők partra szálltak Déli-Georgia szigetén, megsemmisítettek egy argentin tengeralattjárót. Május 1-je — A brit gépek első ízben támadták Port Stanleyt, a Falkland-szigetek fővárosát, a következő napokban a harcokban hadihajók, repülőgépek, gyalogság és tengerészgyalogság is részt vett. Május 6-a — Cuellar ENSZ-főtitkár a harcok beszüntetésére szólította fel a feleket. Május 21-e — Mintegy 5000 brit katona megkezdte partraszállását a San Carlos-öbölben. Az EGK-t tagországok Olaszország és Írország kivételével felújították az Argentína elleni gazdasági zárlatot. A döntő harcok június elején kezdődtek. A brit erők a főváros felé nyomultak előre. Június 8-án Thatcher brit kormányfő kijelentette, hogy a Falkland-szigeteken mintegy 9000 brit katona tartózkodik, a tüzérség és a légierő megkezdte a hadműveleteket Port Stanley elfoglalásáért. A következő napokban a britek 15 kilométerre megközelítették a szigetek fővárosát, és foglyul ejtettek mintegy 400 argentin katonát. Június 14-én a brit alakulatok behatoltak Port Stanleybe. A két fél demilitarizált övezetet létesített, amelyben a főváros mintegy 600 lakosa talált menedéket, az argentinok a nap folyamán megadták magukat. —O — A Falkland-szigeteken folytatott harcokban mintegy ezer katona és polgári személy vesztette életét. Nyugati hírügynökségek szerint a harcokban 228 brit katona halt meg, illetve tűnt el, 244-en megsebesültek, az argentinok lelőttek 8 vadászgépet, illetve bombázót, 11 helikoptert, elsüllyesztették a Sheffield és a Coventry rombolót, az Arden és az Antelope cirkálót, valamint egy óceánjáró teherhajót. Két deszanthajó, a Sir Galahad és a Sir Tristram súlyosan megrongálódott, károsodás ért két rombolót, hat cirkálót és két deszanthajót is. Argentin részről 82 katona halt meg, 342-en eltűntek, 106-an megsebesültek, a légierő 19 vadászgépet vesztett, egy helikopter eltűnt, elsüllyedt a Belgrano cirkáló és egy tengeralattjáró, egy halászhajó, egy járőrcsónak és egy hadihajó. Nagy-Britannia azt állítja, hogy a harcokban 250 argentin katonát öltek meg, mintegy kétezret foglyul ejtettek. A brit véderőminisztérium szerint 73 argentin repülőgépet lőttek le. Argentína hivatalosan nem szolgáltatott semmilyen adatot a brit veszteségekről, egyes állítások szerint 25 brit harcigépet lőttek le, hármat súlyosan megrongáltak, megsemmisítettek 12 helikoptert. Argentin állítás szerint legalább hat brit hadihajót süllyesztettek el, 16-ot megrongáltak. . Londoni felhívás Buenos Aireshez Thatcher: Argentínának meg kell erősítenie minden ellenségeskedés beszüntetését Margaret Traumer a brit parlament alvonatában közölte, London felszántotta Buenos Airest, erősítse meg, hogy az Atlanti-óceán den térségében minden ellenségeskedést beszüntetett. A felhívást a svájci kormány közvetítésével juttatták el Argentínához. Az UPI hírügynökség jelentette Buenos Airesből, hogy Argentína megerősítette a tűzszünetet és csapatainak kivonását a Falkland-szigetekről, de egyelőre nem részletezte, milyen feltételekkel vonja ki csapatait. Csaknem 15 000 hadifogoly A brit erők a Falkland-szigeteken mintegy 14 806 argentin katonát ejtettek foglyul, azaz 6000-rel többet, mint amennyire az argentin erők létszámát becsülték. Csupán Port Stanleyben mintegy 11 000 argentin katona volt. A hír, amelyet a brit véderőminiisztérium nem erősített meg, nagy meglepetést keltett brit katonai körökben. (Reuter, UPI, AFP) az argentin áru behozatalára vonatkozó embargót. Brüsszelben egyébként nagy megelégedéssel fogadták az ellenségeskedések beszüntetését. Az EGK történelmében először történt meg, hogy a harmadik világ egy országa ellen gazdasági szankciókat léptetett életbe. (Tanjug) A TÉNYLEGES LESZERELÉS ÉRDEKÉBEN Hogyan gátolható meg a fegyverkezési hajsza? Folytatja munkáját az ENSZ-közgyűlés ülésszaka • Béketüntetések New Yorkban az ENSZ székházában tegnap folytatódott az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli leszerelési ülésszaka. Míg a tegnapelőtti vita részvevői igyeekeztek választ találni arra a kérdésre, hogyan lehet meggátolni a fegyverkezési hajsza terjedését, illetve megkezdeni a tényleges leszerelési folyamatot, az öt atomhatalom, valamint Izrael és Dél- Afrika állandó ENSZ-képviselete előtt béketüntetésekrekerült sor, a részvevők igyekeztek meggátolni a ki-bejárást az említett képviseletekből. Tegnap megkezdte munkáját a közgyűlésnek az a bizottsága is, amely az általános leszerelési program, valamint más határozatok kidolgozásával foglalkozik. A nagyhatalmak fegyvertáraikban jelenleg már annyi fegyvert halmoztak fel, hogy a földgolyó minden lakosára három tonna TNT robbanóanyag jut. Ez az elrettentő adat világszerte béketüntetéseket vált ki. A tüntetők mindenekelőtt az atomfegyverek betiltását és megsemmisítését követelik, valamint az általános leszerelés megindítását. Néhány nappal ezelőtt az ENSZ-székház előtt háromnegyed millió ember tüntetett. A leszerelési ülésszak általános vitájában a kínai külügyminiszter felszólította a két szuperhatalmat, hogy szüntessék be az atomkísérleteket, az atomfegyverek gyártását és tökéletesítését, és csökkentsék fölényére a meglevő atomfegyvertárukat. Amennyiben a szuperhatalmak ezt megteszik, Kína hajlandó részt venni az atomfegyverek gyártásának és fejlesztésének megszüntetéséről szóló tárgyalásokban, mondta a kínai külügyminiszter hozzáfűzvén, hogy a kínai fegyverek kizárólag a külső agresszió visszaverését szolgálják. Claud Cheysson francia külügyminiszter szintén felszólította a szuperhatalmakat, hogy csökkentsék atomfegyvertárukat hozzáfűzvén, hogy Franciaország a két szuperhatalom egy ilyen értelmű döntéséig nem csatlakozhat az atomfegyverekről szóló tárgyalásokhoz. Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalásában hangsúlyozta, hogy az európai biztonság elképzelhetetlen a hozzávetőleges katonai erőegyensúly nélkül. Nem szabadi megengedni, hogy a Kelet és a Nyugat közötti feszültség miatt megszakadjanak a fegyverkezés ellenőrzéséről és a leszerelésről szóló tárgyalások. Az egyedüli alternatíva a katonai arzenál kölcsönös csökkentése, mondta Schmidt, és hozzáfűzte, hogy a tárgyalások erről nem lesznek könynyűek, de kedvezően befolyásolhatja kimenetelüket a közvélemény mozgósítása. Japán képviselője is súlyt fektetett az atomleszerelés jelentőségé- re, az ily módon felszabadult eszközök a szociális bizonytalanság elhárítására volnának használhatók. Hasonló tartalmú beszédet mondott India képviselője is. A vitában külön súlyt fektettek a leszerelés és a biztonság erősítésének összefüggésére. Pakisztán szerint a semleges, az el nem kötelezett, valamint a többi fejlődő ország jogi szavatosságot kell hogy kapjon arra vonatkozóan, hogy ellenük nem vetnek be atomfegyvert. Az algériai külügyminiszter ellenezte a leszerelés részleges megközelítését, síkraszállít a probléma integrális megoldásáért. Kiprianu ciprusi elnök javasolta az ENSZ- közgyűlésnek, hogy külön ülésszakon foglalkozzon az ENSZ-határozatok érvényesítésével, hogy ily módon megerősödjön a világközvélemény bizalma az ENSZ iránt. Az általános vita folytatódik. Az ülésszak dokumentumaival kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a következő hetekben sikerülne kötelező érvényű határozatokat hozni. _______________________(Tanjug) Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár is felszólalt a leszerelési ülésszak általános vitájában. SPANYOLORSZÁG A kormány tárgyalásokat sürget Gibraltárról Szélsőjobboldali terrorcselekmények — Az AAA szervezet kihasználja a labdarúgó-világbajnokságot — Az ETA nem tör a mundiai ellen Calvo Sotelo spanyol kormányfő azonnali tárgyalásokat követelt a brit kormánnyal Gibraltár sorsáról. A falklandi háború befejezése, madridi értékelés szerint, lehetővé teszi, hogy a spanyolok és a britek az említett kérdésben tárgyalóasztalhoz üljenek. A spanyol és a brit kormány egyébként már megegyezett abban, hogy a Gibraltárral kapcsolatos tárgyalások június 25-én semleges területen, Lisszabon közelében, kezdődjenek. A madridi kormány hivatalosan a spanyol szuverenitás visszaállítását követeli. Nagy- Britanniia ennek lehetőségét hivatalosan sosem ismerte el, most egyezett bele először, hogy hivatalosan tárgyaljon Spanyolországgal a kérdésről. Torremoliinos helységben felgyújtottak két autóbuszt, amelyen a skót labdarúgó-válogatott szurkolói érkeztek Spanyolországiba. A terrorcselekményen az AAA szélsőjobboldali szervezet vállalta a felelősséget. A profasiszta „kommunistaellenes szövetség” szervezet közleményében bejelentette, hogy a buszok felgyújtása „válasz a falklland-szigetekre és Gibraltárra”. A rendőrség szerint az AAA tagjai helyezték el azokat a pokolgépeket is, amelyek hétfőn hajnalban Madridban robbantak fel. A jelekből ítélve a szélsőséges szervezet „önreklámozásra” igyekszik felhasználni a világbajnokságot. Ugyanakkor az ETA baszk mozgalom közölte, hogy a világbajnokság részvevői ellen nem intéz támadásokat. Lisszabonban tegnap befejezte munkáját a portugál—spanyol tanács. A kiadott közleményben hangsúlyozzák, hogy Spanyolország NATO-tagsága semmilyen vonatkozásban nincs Portugália pozíciójának és stratégiai érdekeinek rovására a nyugati szövetségben. Más hír szerint Spanyolországban újabb négy áldozatot követelt a mérgezett étolaj. A sajtó szerint az eddigi áldozatok száma 315, míg a kormány hivatalos kimutatása szerint 287-en haltak bele az étolajmérgezésbe.(Tanjug) A szorosabb együttműködésért Trpenovszki tárgyalásai az Ausztrál KP tisztségviselőivel . Elismerően a jugoszláv szocialista önigazgatásról Dr. Branko Trpenovszki, a JKSZ KB tagja, ausztráliai tartózkodása során találkozott az Ausztrál KP számos tisztségviselővel, szorgalmazták a jugoszláv kommunistákkal való minél szorosabb együttműködést. Igen kedvezően nyilatkoztak a szocializmus építésének jugoszláv útjáról, elsősorban a szocialista önigazgatásról. Kidomborították a jugoszláv kivándoroltak jelentős szerepét is az Ausztrál KP megalakításában és fejlesztésében. A párt tagságát tekintve nem nagy, de az ausztrál baloldal legszervezettebb ereje, és jelentős szerepet játszik az ausztrál szakszervezeti mozgalomban. Dr. Biranko Trpenovszki, a jugoszláv kommunistákat képviselte az Ausztrál KP Sydneyben megtartott XXVII. kongresszusán. A kongresszuson mondott beszédében Trpenovszki tolmácsolta a jugoszláv kommunisták üdvözletét az ausztrál elvtársaknak, kiemelte azokat az eredményeket, amelyeket az Ausztrál KP az ország többi haladó erejével vállvetve az ausztrál társadalom demokratikus átalakításáért folytatott harcban ért el. A kongresszus részvevői melegen üdvözölék Trpenovszki felszólalását. Az ausztrál kommunisták kongresszusukon megvitatták az ausztrál társadalom fejlődésének minden jelentősebb vonatkozását. Szorgalmazták a munkások jogainak gyorsabb érvényesülését, aggodalmukat fejezték ki a külföldi tőke mind tolakodóbb jelenléte miatt az ausztrál gazdaságban. Bírálták a kormány jelenlegi gazdaságpolitikáját, amely, mint hangsúlyozták, megosztottságot vált ki a társadalomban, elsősorban a munkásosztályban. (Tanjug)