Magyar Szó, 1982. október (39. évfolyam, 285-300. szám)

1982-10-16 / 285. szám

4 BELPOLITIKA Elemzés helyett most már akció szükséges A Kosovói Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének figyelmeztetése Minden kosovói munkaszervezetben, de más tartományi szinten is, igen sokat elemzik a gazdasági helyzetet, a nehézségeket. Épp ezért többé már nem szabad egy pillanatra sem erőnket a helyzet elemzésére, az okok feltárására és a következmények felmérésére fordítanunk. Végső ideje, hogy hozzálássunk az akciókhoz, a munkához, ami előidézi majd a helyzet megváltoztatását. Erre nemcsak a JKSZ KB III. ülésének határozatai köteleznek bennünket, hanem az igen súlyos és válságos kosovói gazdasági helyzet is, ami a legújabb adatok szerint tovább romlik. Az utóbbi adatok ugyanis arra utalnak, hogy szeptemberben a gyáripari termelés a tavalyihoz képest 5,4 százalékkal csökkent, és 12,1 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél. A gazdaság fellendítéséért általános társadalmi mooaiomra van szükség. A Kosovói Gazdasági Kamara Elnöksége a tegnapi ülésen megállapította, hogy e cél elérésére kell fordítani nondon belső, különösként ipo nv’nka jellegű potencián FoVedgoijl ]*~i ken jelölni és figys'lemrrv" kel kísérni minden eeves dolgrzó minkakötelezettségének teljesítését. Az első előfeltétel ehhez máris megvan, és nem más, mint az, hogy minden munkaszervezet felismerte megértette a nehézségeket, tehát nem kell arra utalni többé hogy mi lesz ezután, hanem fel kell kutatni a problémák megoldásának útját-módját. Kosovóban az egyik legfontosabb feladat az energetikai helyzet haladéktalan mintája, mert ez a legkönypeseneritve veszélyezteti a tölési folyamatot . Kosovo számára ez a követelmény azért is igazott, mivelhpn az áramtermelés és a szénkitermelés csökken, és ezt jórészt a szubjektív mulasztások, fogyatékosságok idézik elő. Különösen fontos növelni az élelmiszer- és a mezőgazdasági termelést. A tegnapi beszélgetés részvevői is hangsúlyozták, hogy e célból meg kell teremteni minden feltételt a kivitellel kapcsolatban többé már nemcsak programokra van szükség, amelyek egyébként túlnyomó részben nem is érvényesülnek, hanem meg kell határozni az olyan termékek listáját is, amit ki lehet szállítani és külföldön kell értékesíteni. (Tanjug) Ma kezdődik az öntők kongresszusa A Budva melletti Bečićiben ma kezdődik és október 20-áig tart a hazai öntőmunkások hatodik kongresszusa, amelyen mintegy 600 szakember is részt vesz. ötvennégy beszámolót olvasnak fel, ismertetik az e területre vonatkozó legkorszerűbb hazai és a külföldi vívmányokat, eljárásokat. Az összejövetelen kerekasztal-vitát tartanak, tárgyalnak az öntödék nyersanyaggal és újratermelési anyaggal való ellátásának problémáiról, a káderek iskoláztatásáról, akik a nehéz munkafeltételek miatt ugyancsak menekülnek e tevékenységtől. Külön határozatot is hoznak majd. A hazai öntödékben 62 000 munkás dolgozik. Hazánk az öntödei kapacitások és öntvénykészítés szempontjából, a hetedik helyen áll Európában, átfogó együttműködést folytatnak a külföldi partnerekkel, sok terméket szállítanak külföldre. A konvertibilis piaccal való össz árucsere-forgalomban az öntödék igen tevékeny devizaterületet képeznek, behozataluk értéke 60 millió dollár, kiszállított termékeik értéke pedig 260 millió dollár. (Tanjug) Búzatermesztés Dalmáciában Az idén ősszel Dalmáciában 17 000 hektárt vetnek be búzával, hét százalékkal többért, mint tavaly. Búzával azonban legalább kétszer ennyit lehetne bevetni, ha nem lenne 23 000 hektár terméketlen. Az őszi vetésről tartott körzeti tanácskozáson hangzottak el a fentiek. Az összejövetelt a Horvát Mezőgazdasági Központ és a Dalmát Szövetkezeti Szövetség szervezte. Dalmáciában soha nem volt nagy gazdasági jelentősége a búzatermesztésnek, inkább hagyománynak számított, az idén ősszel mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak neki. Tavaly ugyanis a 14 000 hektárról 36 000 tonna búzát takarítottak be, ami igen nagy tétel a körzet szükségletei kielégítésének szempontjából. Épp ezért a búzavetés széles körű támogatást élvez. (Tanjug) Egységes megoldást kell alkalmazni Szövetségi szintű társadalmi megállapodás készül a nyugdíjak egybehangolásáról A jelek szerint a nyugdíj egybehangolásáról szövetségi szinten külön társadalmi megállapodás készül. A Jugoszláv Nyugdíjbiztosítási Szövetség Tanácsa is síkraszállt ezért, s úgy véli, hogy a nyugdíj egybehangolását egységesen kell alkalmazni, vagy legalábbis majdnem azonos módon az egész országban. Épp azért, mert ez a kérdés a nagy rendszerbeli kérdések közé tartozik, minden társadalmi tényezőnek közös nevezőre kell jutnia vele kapcsolatban. Abból az álláspontból indulunk ki, hogy a nyugdíjbiztosítási önigazgatási érdekközösségeknek a jövőben ne legyenkizárólagosjoguk arra, hogy ők készítsék el a nyugdíjak egybehangolását. A jelek szerint a leendő megállapodás rendezi majd azt a határidőt, ennek önigazgatási megállapítását, amelyen belül az év folyamán a nn'villat ervbehangolhatják a névleges személyi jövedelem alakulásával. A vélemények szerint a megállapodásnak ki kell terjednie az olyan kérdésekre is, mint a kisjövedelmű nyugdíjasok védelme, a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíj meghatározásának mércéje stb. (Tanjug) Előrejelzések a kukoricatermésről Derülátó a Szövetségi Statisztikai Intézet szeren 10 514 000 tonna hozamra számítunk, mintegy 700 000 tonnával többre, mint tavaly és mintegy 430 000 tonnával többre, mint 1979- ben, a rekordévben. Szinte felesleges is hangsúlyoznunk, hogy az ilyen nagy hozam mit jelent a hús és más élelmiszeripari termékek előállításának és az össz stabilizációnak a szempontjából is, természetesen azzal a feltétellel, ha példásan megszervezzük a felvásárlást. Az idén a termést a földművesek 2 241 000 hektárról takarítják be, ami átlagon alulinak számít. Például 1961-ben a kukorica vetésterülete több mint 2,5 millió hektár volt, a termés pedig több mint 4,5 millió tonna. Tavaly két százalékkal többet vetettünk be kukoricával, mint az idén. Az ez évi hektáronkénti átlagtermés 4690 kiló lesz, a társadalmi birtokokon viszont ennél két tonnával több is, ami ugyancsak rekordnak számít. Vajdaságban az átlaghozam eléri a 6,28 tonnát, a társadalmi birtokok tartományunkban hektáronként 7 tonnát is betakarítanak. (Tanjug) Hazánkban soha nem termett ennyi kukorica, mint az idén — közölte a Szövetségi Statisztikai Intézet, megállapította, hogy ész- A JAT csökkenti járatainak számái A JAT bejelentette, hogy október 18-ától 31-éigcsökkenti a hazai járatok számát, megszüntet egyes légváratokat. E döntésnek az az oka, hogy a horvátországi repülőtereket üzemanyaggal ellátó szervezetek 50 százalékkal kevesebb kerozint szállítanak a meghatározottnál. A fenti okok miatt megszűnik a légiforgalom Zágráb és Eszék között. Csökken a horvátországi repülőterekről való felszállások száma is. Ezt tervszerűen bonyolítják le: 72 órával a tervbe vett indulás előtt az utasokat értesíteni fogják a JAT helyfoglalási szolgálatai és a repülőjegyeket árusító irodák, azért, hogy az utasok más járatokra cserélhessék be a menetjegyeket vagy visszakérhessék pénzüket. (Tanjug) ünnepel a Veéernje novosti napilap Ma van 29 éve, hogy először megjelent a Večernje novosti. E legnagyobb példányszámú hazai lap szerkesztőségének dolgozói alkalmi ünnepséget tartottak és átadták nekik a hagyományos évi díjakat. Plakettet kaptak a nyugdíjba vonulók és azok, akik tíz, húsz, vagy huszonöt éve dolgoznak a kollektívában. Az utóbbi egy év alatt a Večernje novosti sikerrel teljesítette a szerkesztési politika és a jövedelemszerzés legfontosabb feladatait. Egy év alatt a példányszám mindegy 17 000-rel növekedett, az idén fél év alatt a Vecernje novosti átlag példányszáma 380 315 volt. (Tanjug) SZKOPJE Áramügyben öt igazgató a szabálysértési bíró előtt A tetovói, a Titov Veleszi, a csak az átfogó akciók kezdetét kumanovói, a stipi és a sztrumicai áramszolgáltató szervezetek öt igazgatóját szabálysértési bíró elé állítják, mert nagyobb mennyiségű áramot vettek át az elektroenergetikai rendszerből, mint amennyit az áramkorlátozási és takarékossági bizottság határozata megenged. A szabálysértési eljárás megindítását Dragutin VELICSKOVSZKI köztársasági műszaki felügyelő kezdeményezte. Az áramelosztó munkaszervezetek ilyen szabálysértésért 10 000 dinárt meghaladó büntetést fizetnek, a szervezetek vezetői pedig 4000 dinár büntetést. Nyilvánvaló, hogy a büntetés jelképes, aligha lesz hatása. Tegnap például Macedóniában a 7,4 millió kilowattóra helyett 3 milliót használtak fel az egyébként is félig üres tározókból. Úgy látszik, eljárást kell indítani az Elektrosztopansztvo ellen is. E szabálysértési intézkedések jelzik, ugyanis fennáll a veszély, hogy az egész köztársaság áram nélkül marad, ha a takarékosságot nem fogják fel komolyabban. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1982. október 16.– szombat Huszonegy százalékkal a termelés A vajdasági munkaszervezetek hozzájárulása a stabilizációhoz A vajdasági munkaszervezetek és a szója feldolgozása, a gyvaugusztushoz képest szeptemberben 21 százalékkal növelték a termelést és ezáltal nagymértékben elősegítették a stabilizációt. A fentieket Stevan ĐAKONOVIĆ, a Tartományi Statisztikai Intézet igazgatója jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a nyári szabadságok után sok ipari szervezetben, függetlenül az igen bonyolult helyzettől a nyersanyag-biztosítás problémáitól, intézkedéseket tettek a termelés növelésére. Az élelmiszeripar szinte egyötödét képezi tartományunk ipari termelésének; szeptemberben 93 százalékkal növelte termelését. Ehhez hozzájárult a 11 vajdasági gyárban a cukorgyári feldolgozási idény kezdete is, továbbá a napraforgó mölcs- és főzelékféléket feldolgozó gyárak fokozott munkája, mert termékeik egyre keresettebbek a világpiacon is. Bátorító az az adat, hogy a gép- és villamosgép-gyártásban szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest 47 százalékkal növekedett a termelés, a fémfeldolgozó iparban 38 százalékkal, a gépiparban 36 százalékkal, a villamos gépek és berendezést gyártó üzemekben pedig 22,6 százalékkal. Mindez jelzi a vajdasági tevékenység felélénkülését és a gazdasági stabilizációs intézkedések sikeres eredményeit. Emellett szól az az adat is, hogy kilenc hónap alatt a múlt év azonos időszakához képest Vajdaságban a gyáripari termelés 1,6 százalékkal emelkedett. (Tanjug) Októberi díjas szerszámgéptervezők Milliókat takarítanak meg a kragujevaci Zastava szakemberei A kragujevaci községi képviselőtestület küldöttei tegnap úgy döntöttek, hogy a tavaly megalapított kragujevaci októberi díjat, amit az idén ítélnek oda először, azoknak a konstruktőröknek adják át, akik megtervezték és elkészítették a Zastava Művekben a Jugo— 45 típusú gépkocsi összeszerelésére szolgáló félautomata szerszámgépet, valamint azoknak, akik elkészítették az egyik belső megmunkálásra szolgáló gépet. A karosszéria-szerelő, félig önműködő gép a Zastavának nagy megtakarítást hozott. Az eddigi évi 20 000 karosszéria helyett ugyanis most 70 000-et állíthatnak elő, rövidebb lett az összeszerelés ideje is, javult a minőség. A hasonló behozatali gép 30 millió dinárba került volna, a Zastava szakemberei viszont 9 millió dinárból előállították, csak 570 000 dinár értékű alkatrészt és anyagot kellett külföldön vásárolni. A belső megmunkálásra szolgáló kihúzó szerszámot eddig nem gyártották hazánkban, hanem külföldön vásárolták hatalmas összegekért. Az újonnan előállított gépnek mindössze csak 10 százaléka áll behozatali alkatrészekből, anyagokból. (Tanjug) Pártbüntetések Kosovska Kamenicán Nem sikerült rendezni a viszonyokat az egészségházban Bürokratikus magatartás, az önigazgatási jogok bitorlása az emberek közötti és a nemzetek közötti viszonyok bomlasztása miatt a Kosovska Kamenica-i községi pártbizottság elnöksége, a KSZ községi bizottsága munkacsoportjának javaslatára, eszmei-politikai intézkedéseket foganatosított az egészségház egyes kommunistáival szemben. A pártból hat tagot kizártak, egyet utolsó figyelmeztetésben részesítettek, négy párttagot pedig megintettek. A helyzet rendezésére irányuló minden törekvés ellenére is az egészségházban csoportokra oszlott a párttagság és ezáltal veszélybe került az egész kollektíva eszmeipolitikai egysége. Szubjektív fogyatékosságok miatt a községi pártbizottság határozatával már 1980-ban feloszlatták a pártalapszervezetet, az idén februártól pedig a kollektívában ideiglenes önigazgatási intézkedéseket vezettek be. A helyzetért épp azok a legfelelősebbek, akiket pártbüntetésekben részesítettek. Hasonló tévútra kerültek az Eksiakos kommunistái is. A helyzetükkel való visszaélés, a társadalmi tulajdon fosztogatása miatt kizárták a pártból Cenan GALITVINÁT és Rade VUKOSAVLJEVIĆOT, akik egyébként már egy éve vizsgálati fogságban vannak. A pártalapszervezet legutóbbi értekezletén külön tárgyaltak a lakásodaítéléssel kapcsolatos botrányról. Az Eksinkos 45 lakását ugyanis törvénytelenül, jogtalanul utalták ki használatra. A dolgozók a tartományi társultmunka-ügyi bírósághoz fordultak jogorvoslásért, a bíróság döntése a napokban várható. (Tanjug) Újabb nyomozás a Medenica-ügyben A svájci hatóságok eddig ismeretlen hamis számlákra bukkantak A genfi kanton főügyésze újabb fsoknak, hanem szállodai tartózkovizsgálatot indított az ismert Medenica-ügyben. Dr. Rajkó MEDENICA a Jugoszláv Szociális Biztosítási Közösségtől hamis számlákat fizettetett meg a genfi kórházban gyógykezelt hazai rákos betegek kezeléséért. A svájci lapok beszámoltak arról, hogy dr. Medenica miként követte el a bűntényt. Denishert ügyész újabb fajta hamisított számlákat fedezett fel. Olyan számlákról van szó, amelyeket dr. Medenica látott el kézjegyével a hazai biztosítási közösség terhére, de azok nem feleltek meg a Svájcban nyújtóik, egészségügyi szolgáltató (Tanjug) dásra, utazásra, kozmetikai cikkek beszerzésére vonatkoztak. Mivel hazánkban bűnvádi eljárás indult dr. Rajkó Medenica ellen és mivel letartóztatták a genfi jugoszláv konzulátus számlakezelőjét, a svájci lapok úgy értékelik, hogy mindez hozzájárul majd a nyomozás ütemének felgyorsításához. A svájci bíróság a vizsgálatot az 1981 márciusában beterjesztett feljelentés alapján bonyolította le. Aloys WERNER, a genfi kanton akkori egészségügyi minisztere terjesztette be a feljelentést. SZARAJEVÓ Nemzetek és nemzetiségek klubja A szarajevói községi képviselőtestület határozata alapján a köztársaság fővárosában működő Bajran Curri nevű albán klub megváltoztatta nevét, ezután a nemzetek és nemzetiségek klubjának nevezik, a Boro és Ramiz nevet kapta. Ahmet AHMETI, a klub elnöke és Skender AHMETOVIC, a klub az óvárosi községi pártbizottságban beszámolt az újságíróknak a klub átalakulásáról. Hangsúlyozta, hogy a névváltoztatás már régen szükséges volt amiatt is, mert a klub olyan városban működik, ahol több mint 15 nemzet és nemzetiség tagjai élnek, úgyhogy a kizárólag nemzeti alapokon való klubélet, tömörülés ilyen helyen elfogadhatatlanná vált. (Tanjug)