Magyar Szó, 1982. október (39. évfolyam, 285-300. szám)
1982-10-25 / 294. szám
4 BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Gondos kezekben az óvodások KULA Októberi díjas a Bambi óvoda Huszonkét évi termékeny oktató-nevelő munka Október 20-án, a kulai község felszabadulása 38. évfordulója alkalmából átadták az Októberi díjat. Ebben a nagy társadalmi elismerésben két dolgozói közösség és négy egyén részesült. A dolgozói közösségek közül a Bambi Óvoda is. Ez a munkaközösség 22 éve működik önállóan, ugyanis 1960 végéig az óvodák a község általános iskoláihoz tartoztak. — 1961-ben, amikor önálló intézménnyé váltunk — mondotta HUPPERT Eszter, a Bambi igazgatója —, mindössze kilenc tagozatban dolgoztunk a községben 420 növendékkel. Jelenleg 1270 tanulót tartunk nyilván 45 tagozaton, a bölcsődésektől kezdve az előkészítő tagozatokig. A gyermekekről való gondoskodás mindenoldalú: egészségvédelem, étkeztetés, nyaraltatás és üdültetés. A Bambi azon ritka óvodák közé tartozik, amelyben egész napos foglalkozás van, reggel öt órától este tízig. Így a dolgozó szülők gyermekei kellő felügyelet alatt állnak. Tizenkét éve minden évben megszervezik a gyermekek nyaraltatását a Split melletti Strožanac gyermeknyaralóban, ahol a pihenés mellett a gyermekek tanulnak is, órákat tartanak a természetben. Az utóbbi években megszervezik a gyermekek számára a teleltetést a Pohorjén vagy a Tatán. A Bambi Óvodában nagy gondot fordítanak a környezettel való együttműködésre. Nem múlik el rendezvény, pályázat, kiállítás, szemle, amelyeken községünk legkisebbjei nem képviseltetnék magukat. Találkozásokat szerveznek volt harcosokkal, a polgári és területi védelmi egységekkel, az elesett harcosok hozzátartozóival, így ápolják forradalmi hagyományainkat és a népfelszabadító háború vívmányait. □ A jó eredmények mellett bizonyára vannak hiányosságok is. — Elsősorban az udvarok és játszóterek hiányát említeném meg — mondotta az igazgató. — Községünk területén 13 épületben dolgozunk, ebből csak két épület készült ilyen célra. Szűkek az udvarok, játszóterek. Vannak korszerű termeink, de hiányoznak a játszóterek. Most itt a kulai központi épület mellett a Sloboda Posztógyár kezdeményezésére és a Josip Kramer helyi közösség összefogásával befedték a Bőgőt, így csaknem 500 négyzetméternyi szabad területet kaptunk. Végezetül hadd mondjam el, hogy egész munkaközösségünk igyekszik érvényesíteni a takarékosság elvét. Így magunk végezzük a festést, mázolást, a kisebb javítási munkálatokat, a télirevalót is mi magunk rakjuk el. A Bambi Óvoda vitrinjeiben az alkalmazottak munkájának elismeréséül számtalan oklevél, plakett, elismerés tanúskodik az eddigi eredményekről. Szi Tudósító pályázat BEGASZENTGYÖRGY Olaj repce és ricinus A község jövő évi terve Begaszentgyörgy község Begej Mezőgazdasági Munkaszervezetében 11 társadalmi gazdaság és 11 társastermelési alapszervezet tevékenykedik. A társadalmi gazdaságok 16 043 hektár földterülettel, a társastermelési alapszervezetek társastermelői pedig 28178 hektár megművelhető földterülettel rendelkeznek. Az akcióterv szerint, a társadalmi gazdaságok 5415 hektárt vetnek majd be búzával, a földterületek 33,7 százalékát, a társastermelők 5072 hektárt, a földterület 18 százalékát. Külön fejezetet kapott az idén az olajnövények jövő évi termesztése. A társadalmi gazdaságok földterületeknek a 21 százalékát, a társastermelők pedig 8 százalékát vetik majd be különböző olajnövényekkel. Ismét helyet kap a vetéstervben az olajrepce és a ricinus termesztése is. Cukorrépával a társadalmi gazdaságok 2246 hektárt, az egyéni termelők viszont 1153 hektárt vetnek be. Ez a két szektor egész földterületének a 7,7 százaléka. A vetésterv kidolgozásakor szem előtt tartották azt is, hogy jövőre már teljes erőbevetéssel kell termelniük a baromfitelepeknek és a takarmány alapanyagát, a kukoricát saját forrásból kell majd előteremteni, így kukoricával összesen 17 073 hektárt fognak bevetni. Ez a földterület 38,6 százaléka. Jelentős tétel a lucerna termesztése is. Banatsko Karadjordjevón már két éve üzemel a szárító. Ez az üzem gondoskodik a takarmányhoz szükséges lucernalisztről. A község területén Karadjordjevón és Tordán mintegy 1800 hektáron termesztenek lucernát. Az alapszervezetek dolgozói már megvitatták és jóvá is hagyták a községi vetési akcióprogramot. A KSZ-alapszervezetek és szakszervezetek a jövőben nagyobb felelősséget vállalnak magukra az előirányzott vetésterv teljesítése érdekében. A terv betartásával szavatolható a szükséges nyersanyag a feldolgozó iparral kötött szerződések alapján. D. J. Kölcsönös segítségnyújtás A foglalkoztatottak fele tagja az önsegélyző pénztárnál, a zentai Sentalban Több dolgozó javaslatára a társadalmi-politikai szervezetek és az önigazgatási szervek támogatásával tavaly ősszel alakult meg a Sental szerszámgyárban a dolgozók önsegélyző pénztára. Azzal a céllal hozták létre, hogy az egymás közötti szolidaritás elvén működve szükség esetén pénzbeli segítséget tudjanak nyújtani rendkívüli, nem előirányzott, illetve a dolgozó pillanatnyi anyagi lehetőségeit meghaladó, de szükséges és fontos kiadások esetén. Egyéves működése során az önsegélyző pénztár igazolta létjogosultságát, létrehozásának indokoltságát. Nemcsak azzal, hogy belátva hasznosságát és előnyeit, jelenleg már a foglalkoztatottaknak a fele tagja lett, hanem azáltal is, hogy számos esetben nyújtott a dolgozóknak anyagi gondjaik esetén segítséget. Az összegyűlt, rendelkezésére álló pénz elosztásáról (a legkevesebb tagsági díj havi 100 dinár) a beérkezett igénylések, illetve a pénztár szabályzata alapján havonta döntenek, azzal, hogy a pénztár minden tagjának joga van az általa befizetett összeg háromszorosára, ezenkívül egy bizonyos összeget mindig tartalékolnak, előre nem látható, sürgős esetekre. Az önsegélyző pénztár működését szervező és irányító vezetőség tagjaitól megtudtuk, hogy eddig már nagyon sokféle célra vették igénybe a dolgozók a pénztár segítségét. Nem egy esetben jól jött az innen igényelt összeg, például a házépítés, tatarozás alkalmával, ezenkívül házasságkötés vagy más családi esemény esetén, továbbá nyaralásra, télirevaló beszerzésére stb. vettek fel kölcsönt. K. V. TORDA Kevés fiatal megy állatorvosnak A kisiparos is csak akkor tudja tudását bemutatni, ha a munkájához szükséges szerszámok mindegyikével rendelkezik. A földműves is csak akkor tudja jól megművelni a földjét, ha rendelkezik a szükséges mezőgépekkel. SZŰCS István tordai állatorvos is azt mondja, csak akkor tudja eredményesen végezni munkáját, ha az állategészségügyi rendelőben megvan minden szükséges felszerelés. Tordán a felszerelésben nincs hiány. Zitište község területén a tordai állategészségügyi rendelő a legjobban felszereltek közé tartozik. Az állatorvos már régóta alkalmazza a fémdetektort a jószágoknál a pontos dagnózis megállapítására. A szarvasmarha-állomány létszámát a faluban 2300-ra becsülik. Az állomány igen sok szálas takarmányt fogyaszt. A tenyésztők az etetésnél sokszor nem elég elővigyázatosak, így könnyen előfordul, hogy a szálas takarmánnyal fémtárgy kerül a marha bendőjébe. A fémdetektor segítségével könnyen megállapítható a fémtárgy jelenléte a marha bendőjében, s eltávolítása nem okoz különösebb gondot az állatorvosnak. Több mint tíz éve sikeresen alkalmazza a bendőmetszéses műtétet. Az elsőt tizennégy évvel ezelőtt Makán István tenyészmarháján végezte el. Azóta már sokszor végzett sikeres műtétet. A jószág 3—4 napra egészséges. □ Mi a véleménye az utánpótlásról? — Sajnos, kevés fiatal határozza el, hogy állatorvosnak megy. A szakma nagyon szép, csak szeretni kell. Technikusból van elegendő. Az állatorvosi szakma biztos munkahelyet és megélhetést szavatol. Bátran merem ajánlani minden pályaválasztónak, nem fogja megbánni egyikük sem, ha az állatorvosi szakmát választja. DOBAI József Munkában az állatorvos 1982. október 25., hétfa Mi is korszerűen élünk Látogatóban a csákováci Mészáros családnál A vukovári községben járva, a kétnyelvű helységnévtábla: Sremski Cakovci — Csákovác megpillantásakor úgy döntöttünk, hogy itt megállunk, felkeressük a régi ismerősöket, kiváló árutermelőket. Utunk először is Mészáros Mihály takaros portájára vezetett, ahol olyan korszerű családi ház áll, amely a megváltozott életformát, az életvalóságot, a jólétet tükrözi. A ház körül, a kibetonozott udvarban példás rend. A mérsékelt égövben honos néhány gyümölcsfa mellett, egy narancs- és egy citromfa díszeleg. Hátul az udvarban egy korszerűen felszerelt sertéshizlalda, amelyben jelenleg is 170 darab vágásra kész 120—130 kilogrammos sonkás heverést. Mészárosékról azt hallottuk, hogy a legkorszerűbben gazdálkodó termelők közé tartoznak. Először is MÉSZÁROS Mihállyal, a család fejével értünk szót. — Fiammal, a 19 éves Tivadarral 10 hektár földön gazdálkodunk. Emellett még felesben is tartunk valamennyit, mert hát valahogy csak ki kell használni a gépeket — mondja Mihály gazda. Kérdésemre, hogy milyen termelést folytat, azt válaszolta, hogy többnyire búzát és kukoricát termesztenek, a búzát eladják, a kukoricát pedig a sertésállománnyal etetik fel. — Jó gazda módjára dolgozunk, korszerűen élünk. Idén 8 hold búzánk volt, amelyen holdanként több mint 33 mázsa termett, s a búzatermelésben is megtaláljuk a számításunkat. Kukoricát 32 holdon termesztünk, sajnos, az idén nagyon megkárosította a jégverés, ítéletidő — kapcsolódik be a beszélgetésbe MÉSZÁROS Tivadar. Amint jobban szétnézek az udvarban, a sertéshizlaldától lejjebb szemembe tűnik egy jókora ól, amelyben hatalmas méretű, fajtiszta anyakocák röfögnek... — Hát igen! Aki a sertéshizlalással foglalkozik, annak anyakocatartással, malacneveléssel is kell foglalkoznia — mondja az 51 éves családfő. Majd folytatja: — Mióta Tivadar úgy döntött, hogy a barázda mellé szegődik, könnyebben megy a munka. Ő a mezei munka mellett itthon, a hizlaldában is szorgoskodik. Mint társastermelő, a vukovári VUPIK MIK társastermelési munkaszervezettel vagyok leszerződve. A saját nevelésű malacokon kívül, a hizlalda kapacitásának kihasználása miatt megvásárolom a szükséges számú malacot. A társastermelés útján minden darab jószág után 60 kilogramm tápszert kapok, amit aztán a saját kukoricámból őrölt darával összekeverek, s mint keveréktakarmányt etetem fel a sertésekkel. Évente két turnusban 340 sertést hizlalok. — Bevallom, elég csábító számomra is a kukorica jelenlegi felvásárlási ára. Azonban eddig mindig szolid jövedelmünk volt a nagybani sertéshizlalásból, s most már az árolló vágta sebek után sem tudnám ezt a munkát abbahagyni. ф Van-e még fiatal földműves a faluban? — Olyan időket élünk — mondja Tivadar —, hogy rajtam kívül jelenleg még csak négy 25 év alatti fiatal maradt a barázda mellett, akik kizárólag csak mezőgazdasággal foglalkoznak. Ezek Éri Károly, ifj. Mészáros Ferenc, Racsmány Zoltán és Serfőző József. Azért a többi fiatal sem vágyódik el innen. Ingázók lettek. Naponta utaznak munkára Vukovárra és Borovóba. Munkaidő után, a délutáni órákban és szabadnapokon pedig itthon dolgoznak, földműveléssel, állattartással, hizlalással foglalkoznak. BENCZE Sándor Mészáros Tivadar TEMERIN A négygyermekes Faragó Györggyel beszélgettünk Temerinben arról, miként élnek egy keresetből. — Tibi és Gyuri fiam 17 évesek, ikrek. A szakirányú iskola tanulói, csiszolónak adtam őket, különben kenyéradóm, az FKL Pobeda taníttatja őket. Két év múlva léphetnek be a termelésbe. Azért is választották ezt a szakmát, hogy mielőbb pénzt keressenek: ha utána úgy érzik, hogy erejükből futja még továbbtanulásra, arra sem lesz késő még, mert elég jó tanulók. Laci fiam 12 éves, a hatodik osztályt járja. Mónika, a legkisebbik pedig jövőre lesz óvodás. Most Veronka, a háziasszony vette át a szót. — Pontosan meg sem tudnám mondani, mennyibe került az iskolába indításuk. Ha számítom a szükséges ruházatot is 10 000 dinár. Mindennap legalább 50—50 dinárt visznek el uzsonnára, mert a két idősebb fiúra már nem vonatkozik az iskolakonyha, de ilyen korban el kellene már egy kis zsebpénz is. Szóval, onnan kellett volna kezdenem, hogy férjem átlagkeresete 15 000 dinár, fémedző az FKL-ben. Ez jó keresetnek mondható, de én nem vagyok munkaviszonyban. Igaz, a nagy idénymunkák idején segítek a családi költségvetés kielégítésében, ami nagyon jól jön. El kell mondanom a lényegét: 500 dinárból állítok ki naponta egy ebédet, ha húsból áll. Ehhez kell másfél kiló sertéshús (220 kilója), vagy egy-egy vasárnapon két kétkilós csirke kerül az asztalra, de ebből már vacsora után nemigen marad, mert a gyerekek most vannak a kamaszkorban, amikor a legfalánkabbak. Szerencsére saját részünkre sertést és baromfit tartok, így csak ritkán nyitok be a hentesboltba. Ami pedig az utóbbi évek drágulásait illeti, azzal képtelen vagyok lépést tartani, mert sohasem tudom, hogy tényleg megdrágult egy-egy árucikk, vagy éppenséggel a kereskedő vágott meg. Jó lenne, ha a gyárak feltüntetnék a fogyasztási árat. ERŐS Ilona ötszáz dinárból egy ebéd