Magyar Szó, 1982. december (39. évfolyam, 344-359. szám)

1982-12-16 / 344. szám

2 KÜLPOLITIKA EGYESÜLT ÁLLAMOK ! kongresszus тШчцт a pénz* az MX-re Az eszközök felhasználását feltételekhez kötötte Az amerikai Republikánus Párt és Demokrata Párt a kongresszus­ban megállapodott, hogy jóváhagy­ják a pénzeszközöket az egyen­ként tíz hidrogénbombát­ hordozó első 5 MX interkontinentális ra­kéta gyártására, de a pénzeszkö­zök felhasználását ahhoz a feltétel­hez kötötték, hogy a Fehér Ház megváltoztatja a tárolásukkal kap­csolatos tervét. A kongresszus képviselőháza a múlt héten nem szavazta meg a pénzeszközöket, a szenátusnak pe­dig a hét végén kell állást foglal­nia a kérdésben. A két párt ve­zetősége azonban egyetértett ab­ban, hogy a­ kongresszus tagjainak többsége támogatja e félelmetes fegyver gyártásának tervét, de nem ért egyet tárolásuk módjával. Reagan elnök üdvözölte a kong­resszusban létrejött megegyezést, amely biztosítja az MX rakéták gyártását. Elmondta, a rakéták fo­kozzák majd az USA biztonságát, ugyanakkor valószínűbbé teszik, hogy a Szovjetunió a genfi tárgya­lásokon elfogadja az amerikai nuk­leáris fegyverzetcsökkentési javas­latot. Reagan elnök megerősítette, hogy a Szovjetunió Genf­ben ja­vasolta bizonyos számú, Nyugat- Európa felé irányított középható­sugarú rakétájának visszavonását cserébe a NATO azon döntését, hogy az óvilágban a jövő év vé­gén nem telepít új korszerű raké­tákat. Reagan elnök hangsúlyozta, a szovjet javaslat elfogadhatatlan és továbbra is szorgalmazta az úgy­nevezett záró megoldással kapcso­latos amerikai­­javaslat, elfogadá­sát. Lényege, hogy a Szovjetunió vonja ki rakétáit Európából cse­rébe azért, hogy a NATO lemond­jon európai nukleáris fegyvereinek korszerűsítéséről. Amerikai állítások szerint a Szovjetuniónak állítólag 600, nyu­gat-európai és ázsiai célpontok felé irányított, régebbi és újabb típusú középhatósugarú rakétája van. (Tanjug) GIBRALTÁR Megnyílt a határ a gyalogosforgalom előtt Tegnapra virradó éjszaka, pon­tosan éjfélkor a spanyol—gib­­raltári határon a spanyol határ­őrök megnyitották a határt a gyalogosforgalom előtt. Ezzel megszűnt a határ is éves zár­lata, amelyet Franco vezetett be 1969-ben. Felipe González spanyol kor­mányfő szocialista kormánya a múlt kedden döntött úgy, hogy december 15-én humanitárius okokból csak a gyalogosforga­lom számára megnyitják a gib­­raltári kaput. González akkor kiemelte, nem Nagy­-Britanniá­­nak tett engedményről van szó, hanem arról, hogy Spanyolor­szág tárgyalásokat akar kezde­­­­ni Gibraltár sorsáról. Egy spanyol nő, Carmen Guo asszony kelt át először a hatá­ron Spanyolországból Gibraltár­ba. Szinte nemki hiszem, hogy ez­­igaz, mondta, miután átkelt. (Reuter, AFP) Az ETA ultimátuma a bankokhoz „Forradalmi adót” követel tőlük Az ETA baszk szakadár mozga­lom nem mindennapi lépésre szánta el magát, ultimátumot kül­dött Spanyolország legbefolyáso­sabb bankjainak, hogy fizessenek „forradalmi adót”. Az ETA követeli a vezető pénz­intézetektől, hogy minden igazga­tósági tag után személyenként fo­lyósítsanak 80 000 dollárnak meg­felelő összeget. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak forradalmi adó címén hozzávetőleg 15 millió dollárt kellene fizetniük. A fel­szólítást elutasították, s a ban­kok kérték, hogy gondoskodjanak a pénzintézetek igazgatóinak vé­delméről. Az ETA a forradalmi adó fize­tésére kötelezte Baszkföldön az összes vagyonosabb spanyolt, s ebből finanszírozza harcát. Gonzá­lez miniszterelnök az ETA-t a „terroristák bandájának” nevezte, s bejelentette, hogy a szocialista kormány akciót indít az erősza­kos cselekmények felszámolására. Nem lehet tudni, hogy az ETA a „forradalmi adó” behajtásával évente mekkora jövedelemre tesz szert. Ha nem fizetik meg az adót, az ETA merényletekkel és em­berrablással fenyegetőzik. Az ETA kommandói foglyul ejtették Orbe­­gozo baszk nagyiparost, s szabadon bocsátásáért mintegy 5 millió dol­lárnak megfelelő összeget követel­nek. Most a befolyásos bankokat vet­te célba. Az utóbbi hat hónapban több mint 50 támadást intéztek a spanyol pénzintézetek ellen, el­sősorban a nyugtalan Baszkföl­dön. A forradalmi adó megfizeté­sének követelésével az ETA szub­­verzív háborút indított az új szo­cialista kormány ellen. (Tanjug) Elrabolták a Hondurasi elnök lányát A guatemalai ha­tóságok megerő­sítették, Guatemala fővárosában tegnap elrabolták Suazo Cordova hondurasi elnök lányát. Az emberrablásért egy szerve­zet vállalta a felelősséget, de tak­tikai okokból nem nevezte meg magát. A C. T. D aláírással ellá­tott közleményében azzal fenye­getőzik, azonnal kivégzi foglyát, ha péntek este helyi idő szerint fél tizenegyig a mexikói és a kö­zép-amerikai sajtó nem jelenteti meg közleményét. A hondurasi el­nök 32 éves lányát, a guatemalai főváros legnagyobb kórházának orvosnőjét kedden reggel rabolták el. (AFP, Reuter) Golob Cuellarnál Nagykövetünk méltatlankodásának adott hangot Ignác Golob, a JSZSZK állandó ENSZ-képviselője felkereste az ENSZ főtitká­rát, s méltatlankodásának adott hangot az ENSZ genfi európai irodája képviselőjé­nek eljárása miatt, mert az albán irredenta tüntetők csoportjától átvette a jugo­­szlávellenes tartalmú ok­mányt. Cuellar ENSZ-főtitkár tu­domásul vette Golob nagy­követ tájékoztatását, s az ér­tesülések szerint ígéretet tett, kivizsgálja, miként történt az említett eset. (Tanjug) JELENTŐS MEGBESZÉLÉSEK Shultz Madridban • Vélemények az amerikai külügyminiszter párizsi tárgyalásairól Shultz, a State Department ve­zetője tegnap Madridba érkezett, ő az első külföldi államférfi, aki hivatalos látogatást tesz Spanyol­­országban,­ „a szocialista korszak” kezdete óta. Az értékelés szerint madridi megbeszélései jelentősen befolyásolják a jövőbeni amerikai —spanyol kapcsolatokat. Schultz európai körútjának mad­ridi állomása rendkívül jelentős, mivel Felipe González szocialista kormánya felfüggesztette Spanyol­­ország csatlakozását a NATO ka­tonai szervezetéhez, s követelte az amerikai e spanyol új barátsági, együttműködési és védelmi szerző­dés felülvizsgálását. Párizsi jelentés szerint Francia­­ország „hű szövetséges”, ám meg­alkuvás nélkül reagál, ha szuvere­nitásáról van szó. A párizsi hír­­magyarázók tegnap az előbbi két elemet helyezték előtérbe Schultz államtitkár párizsi látogatásával kapcsolatban. Megállapították, nem csökkent a két ország közötti né­zeteltérés. A külügyminiszter mad­ridi látogatása előtt tartózkodott Párizsban. Az értesülések szerint vendéglá­tói igyekeztek megnyugtatni, nem módosult álláspontjuk az amerikai rakétáknak európai telepítése iránt. A francia hírmagyarázók végeze­tül leszögezték, hogy az amerikai —francia átfogó véleménycserét „szívélyes ellentétek” jellemezték, elsősorban ami a gazdaság- és a kereskedelmi politikát illeti. (Tanjug) A vietnami külügyminiszter Indiába látogat Nguyen Co Thach vietnami kül­ügyminiszter december 16-a és 19-e között hivatalos látogatást tesz In­diában, jelenti az INA hírügynök­ség. A külügyminiszter részt vesz az indiai—vietnami együttműködé­si bizottság első ülésén. Evren tárgyalásai a kínai vezetőkkel A Kínában hivatalos látogatáson tartózkodó Kenan Evren török el­nök tegnap tárgyalt Hu Jao-pang­­gal és Teng Hsziao-pinggel. Meg­vitatták a török—kínai kapcsola­tok fejlesztését és a nemzetközi helyzetet. Számos nemzetközi kér­désben nézetazonosság nyilvánult meg. (Hszinhua) MAGYAR SZÓ A namíbiai nép jogainak biztosításáért Cáfolt felszólalása az ENSZ-kisz­krítés vitájában Namíbia népének érvényesítenie kell önrendelkezési jogát, ter­mészeti, társadalmi és gazdasági kincsei kiaknázásának irányítását, hogy mentesüljön a külső befolyás alól, megőrizhesse szabadságát és függetlenségét mind a belső fejlődésben, mind a világgal való kapcsolatokban, valamint hogy egyenrangú tagként részt vegyen a nemzetközi viszonyok alakulásában. A fentieket Ignác Golob ENSZ- beli jugoszláv nagykövet jelentette ki az ENSZ-közgyűlés Namíbiáról folytatott vitájában. Golob meg­állapította, hogy Jugoszlávia és a többi el nem kötelezett ország is ezekért a célokért küzd, Namíbia jának biztosítására. A közgyűlés­nek újból meg kell határoznia, ki a felelős Namíbia kérdésének megoldásáért, mivel e térség egy­re inkább a tömbök közötti vi­szály tárgyává válik. Nem szabad megengedni, hogy a kérdést a világszervezet Alapok­mánya elveinek és a Namíbiáról szóló határozatának mellőzésével oldják meg. A határozatot sem szabad revideálni, a világszerve­zetnek minden lehető eszközzel hatnia kell a dél-afrikai rezsim­re, hogy megvalósítsa Namíbia függetlenségét. A Namíbia körüli események és törvénytelen meg­szállásának folytatása teret ad a tömbök konfrontálódásának és veszélyezteti a békét, hangsúlyoz­ta Golob. A világközösségnek ezért növelnie kell a nyomást Dél- Afrikára, különösen a nyugati kon­taktcsoport országai vannak abban a helyzetben, hogy ezt megtegyék.­­ Ismét fel kell hívni a figyelmüket­­ e kötelezettségükre, hogy ne fe­­­­dezzék a fajüldöző rezsim „érve­­­­it”, amelyek lehetővé teszik, hogy­­ időt nyerjen és támadja szomszé­­­­dait.­­ Ignác Goleb végezetül kiemelte,­­ hogy Jugoszlávia, mint eddig is,­­ kész részt venni az ENSZ határo­ I­­alának valóra váltásában és a­­ SWAPO támogatásában. E támo­­­­gatást mindaddig megadja, amíg­­ Namíbia népének igazságos harca­­ véget vet a megszállásnak és Na- S­zíbia kizsákmányolásának. (Tanjug) népével és egyetlen igazi képvise­lőjével, a SWAPO-val együtt. Golob emlékeztetett a múlt heti agresszióra, amelyet a dél-afrikai fajüldöző rezsim ezúttal Lesotho ellen hajtott végre. Kegyetlen tá­madásai nyomán a szomszédos or­szágok és a világközösség még ha­tározottabban támogatja a SWAPO és a namíbiai nép harcát, bünte­tést követel és az érintett népek joggal várnak támogatást a világ­tól, han­ad­"Uyoztfi r*n­ T­"í,*"voltür Az ENSZ-nek és külön a Biz­tonsági Tanácsnak folytatnia kell erőfeszítéseit a Namíbia független­ségéről szóló határozat alkalmazás üdvözlet Bahrein ünnepére Bahrein nemzeti ünnepe alkal­mából Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államel­nökség nevében szívélyes üdvözle­tét és jókívánságait intézte Isza bin Szalmán al-Khalifa sejkhez, Bahreini emírjéhez. Az el nem kötelezett ország baráti népének további előrehaladást kívánt. (Tanjug) 1982. december 16., csütörtök A Lesotho elleni agresszió a BT előtt A király beszéde • A világsz­ervezet segítségét kérte A Biztonsági Tanács megkezd­te a vitát a fajüldöző dél-afri­kai rezsim egyre gyakoribb ag­resszióról, amelyeket a szomszé­dos független országok ellen hajt végre. Külön figyelmet szentel­tek a lesothói főváros elleni vé­rengzésnek. Mi késztette a mre­­toriai rezsimet erre a lépésre? A választ Moshoeshoe király ad­ta meg a Biztonsági Tanács előtt tartott beszédében. A király sze­mélyesen jött az ENSZ székhe­lyére, hogy országa számára tá­mogatást kérjen a világszervezet­től. A lesothói király elutasította Pretoria „magyarázatát”, hogy ez megtorlás volt a Lesothóban élő dél-afrikai menekültek szabotázs­akciói miatt. Ez az állítás ab­szurdum, és tarthatatlan a nem­zetközi jog alapján is. Mi lenne, ha elismernénk hogy jogos ez az úgynevezett preventív támadás, tette fel a kérdést a lesothói uralkodó. Dél-Afrika területén, Lesothótól ezer kilométerre haj­tották végre a szabotázsakciókat­, ez az ország pedig, amikor be­fogadta a menekülteket, lefegy­­verezte őket. Végezetül a Mase­ru elleni támadásban több le­sothói polgár, mint dél-afrikai menekült lelte halálát. A dél-afrikai vérengzés igazi ok­a, hogy elrettentse Lesothót a pretoriai rezsim bírálatától, és rákényszerítse, hogy kilépjen az Afrikai Egységszervezetből és az el nem kötelezettek mozgalmá­ból. Moshoeshoe azzal vádolta Pretoriát, hogy saját problémái­nak eltussolása végett zavart akar előidézni a szomszédos országok­ban, hogy idővel csatlósait juttas­sa ott hatalomra, és Dél-Afrika gyarmataivá változtassa ezeket az országokat. A lesothói uralkodó segítséget és védelmet kért a világközös­­ségtől és felszólította a Biztonsági Tanácsot, és külön azon tagálla­mait, amelyeknek befolyásuk van Pretoriára, hogy ne csak elítéljék Dél-Afrikát, hanem indítsanak konkrét akciót a szomszédait fe­nyegető veszély megfékezésére Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár emelte a lesothói főváros elle­­n­i támadást és tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot arról, hogy a menekültügyi főbiztosság se­­gélyt küldött a támadás áldoza­tainak és családtagjaiknak. A BT miuta­tta a­ dél-afrikai agresszió megtárgyalását. A Közös Piac 75 000 dollár ér­tékű segélyt küldött a lesothói vérengzés áldozatainak. Mint is­meretes, 42 személy életét vesz­tette, sokan megsebesültek _________________(Tanjug, Reuter) Smole bonni megbeszélései Jankó Smole, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja tegnap Bonnban vendéglátóival megkezd­te a két ország gazdasági együtt­működését érintő kérdések meg­vitatását. Smole kétnapos láto­gatáson tartózkodik az NSZK- ban. A JSZSZK és az NSZK gazda­sági kapcsolatairól megbeszélése­ket folytat a munkaügyi és a gazdasági minisztériumban. A tár­gyalásokon részt vesz Dragutin Rožman, Jugoszlávia nagykövete is. (Tanjug) Nehézségek a szállításban A szovjet vonatok nem képesek továbbítani az árut A szovjet—magyar hattár mind­két oldalán több ezer különféle árut, többnyire gyümölcsöt szállí­tó vagon torlódott össze, mert a szovjet vasút nem képes idejében továbbszámítani a rakományokat, amelyek elsősorban Magyarország területén heteken át torlódnak. A szállításnak az elégtelen vasúti kapacitások miatti késése, hiva­talos magyar nyilatkozatok sze­rint, jelenleg az egyik legsúlyo­sabb probléma a KGST tagorszá­gai, elsősorban a Magyarország és a Szovjetunió közötti kölcsönös kötelezettségek teljesítésében. Marjac József, a magyar kor­mány alelnöke a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet megnyitá­sa alkalmával mondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy ez a késés megoldhatatlan nehézsége­ket okoz egyes iparágiakban és kedvezőtlenül hat a lakosság ellá­tására. Már több éve tapasztalha­tók ilyen problémák, a magyar tisztségviselők a KGST legrango­sabb fórumaiban is szóvá tették az árucsere-forgalomban megnyil­vánuló kivételesen nagy problé­mát. Hivatalos magyar nyilatko­zatok szerint Magyarország ez évi deficitje a rubel elszámolású pia­con jórészt az áruszállítás, elsősor­ban a Szovjetunióba való szállí­tás, illetve az onnan érkező szál­lítmányok késésével magyarázha­tó. A szovjet vasutak elégtelen áteresztő ereje gyakran akadá­lyozza a Jugoszláviából érkező tehervonatok Magyarországon való áthaladását is. (Tanjug) Szükség van a rendkívüli kongresszusra Iglesias nyilatkozata a Spanyol KP KB ülése után A Spanyol KP rendkívüli kong­resszusát feltétlenül össze kell hív­­i* *I1súl­yos Riasztási vereség és uarn.Ho lemondása miatt, jelentet­ KP m­iatt IglesiaS­ a Spanyol ++ 14 főtitkára, a Központi Bi­zottság ülése után. Hozzáfűzte, hogy L .Tresszust jövőre, nem pedig 1984-ben tartják meg. Sajtóértekezletén megállapította hogy az SKP több hibát követett el, szerinte a legsúlyosabb az hogy a Pár­t­a távolodott a társadalomtól. Onbivaló elemzés jellemezte a Központi Bizottság ülésszakát, ame­lyen elfogadták Iglesiasnak a pár­ton belüli helyzetről szóló jelenté­sei, amelyet december 17-én meg­vitatnak a Spanyol KP országos értekezletének részvevői. A főtit­kár bejelentette, hogy felújítják a partot, s a kongresszus előtt ala­pos vitát folytatnak. Az SKP KB azonban elvetette a rendkívüli kongresszus haladék­talan összehívását, mert szerinte a kapkodás még súlyosabb problé­mát okozna. Iglesias külön kitért a pártpolitika módosításának, a ve­zetőség megváltoztatásának szük­ségességére. Gerardo Iglesias nyomatékkel hangsúlyozta, hogy a spanyol kom­munisták ragaszkodnak az euro­­kommunizmus stratégiájához, amely szerinte „nem a hagyományos kom­munista és szociáldemokrata pár­tok közötti középút”. Hozzáfűzi-e, hogy a párt kész visszafogadni a kizárt vagy kivált tagokat. A spanyolországi „szocialista kor­szak” kezdetével kapcsolatban a főtitkár kidomborította, hogy tá­mogatja González kormányát, s harcol a baloldal, az összes de­mokratikus erő egységéért. Úgy ítélte meg, hogy „a szocialisták kormányra kerültek, ám nincs igazi hatalmuk”, ezért síkraszállt a társadalmi többségért, hogy tény­­leges változásokat hajtsanak végre az országban.

Next