Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)

1983-02-01 / 30. szám

*1983. február fkedd MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 MÉLYPONTON A KAPCSOLATOK Moszkva figyelmezteti Tokiót A Szovjetunió Japán katonai erősítésétől tart A Szovjetunió nem maradhat közömbös az Egyesült Államok és Japán katonai előkészületei iránt a Távol-Keleten, mert ezek veszélyeztetik, figyelmeztetett a moszkvai Novoje Vremja. Azt ta­nácsolta Tokiónak, ha továbbra is élen akar járni, akkor ne kato­nai erejét növelje, hanem segítse elő a béke megszilárdítását, a po­litikai és más problémák megol­dását. Az utóbbi napokban Moszkva több hasonló hangnemű figyel­meztetést intézett keleti szom­szédjához. A figyelmeztetések azután hangzottak el, miután az új tokiói kormány határozatot hozott, hogy növeli a katonai költségvetést. Japán nagyobb mértékben vesz részt a területén levő amerikai támaszpontok költségeinek fedezésében, katonai technológiát importál az USA-ba, négymilliárd dollár segélyt ha­gyott jóvá Dél-Koreának. A Szovjetunió Tokiónak Szöul­hoz és Washingtonhoz való kö­zeledésében annak veszélyét lát­ja, hogy katonai hármas szövet­ség van kialakulóban, s arra a következtetésre jutott, hogy a felkelő nap országa a militarizá­­lódás útjára lépett, s ami még veszélyesebb, lehetőséget terem­tettek az amerikai és japán ka­tonai technológia együttműködé­sére, illetve arra, hogy Tokió be­kapcsolódjon a fegyverkezési hajszába és a fegyverkereskede­lembe. Szovjet elemzések szerint Ja­pánnak óriási katonai lehetősége van a katonai technológia fej­lesztésére, s ipara könnyen, rö­vid idő alatt átállhat a legtöké­letesebb atomfegyverek előállítá­sára is. Szovjet értesülés szerint Tokió eddig az USA-nak huszon­hét területet jelölt ki támaszpon­­tok létesítésére és más katonai célokra. Mindennek következtében az utóbbi két évtizedben a leg­mélyebb pontra süllyedtek a szovjet—japán kapcsolatok. A po­litikai kontaktusok teljesen meg­szűntek, s az utóbbi negyed év­században a két ország közötti gazdasági árucsere-forgalom első ízben pang. Három évvel ezelőtt Japán a tőkés országok közül a Szovjetunió legnagyobb kereske­delmi partnere volt, most az első helyet az NSZK szerezte meg Tokió pedig az ötödik helyre szo­rult. Felfüggesztették azokat a szerződéseket, amelyekben a két ország előirányozta a gazdasági, tudományos és műszaki együtt­működés fellendítését, s ugyanaz a helyzet a szibériai és a Szov­jetunió távol-keleti vidékei ás­ványkincseinek kiaknázásában. Japán a legkövetkezetesebben tiszteletben tartotta Reagan ame­rikai elnöknek a Szovjetunió el­leni gazdasági szankcióit, s ezért sok munkát elvesztett a szibériai gázvezeték építésében. (Tanjug) Edward Rowny tábornok, a stra­tégiai fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője teg­nap Genfbe érkezett és kijelen­tette, hogy megbízták, „vizsgáljon felül minden lehetőséget a megál­lapodásra". Szerdán kell találkoz­nia Viktor Karpov szovjet kül­­döttségvezetővel. Reagan elnök utasítása szerint meg kell találnia a módját az atomfegyverzet csök­kentésének és a háborús veszély elhárításának. Viktor Karpov is Genfbe érkezett és kijelentette, hogy az USA nem tanúsít konst­ruktív magatartást, inkább foly­tatja a fegyverkezési versenyt, mintsem csökkentésére törekszik. Pedig az USA van lépésen. A ké­pen Edward Rowny. (UPI telefotó) AUSZTRIA Szigorúbb törvény­­rendelkezések az újfasiszta csoportok ellen? Dr. Fischer, az Ausztriában kor­mányzó Szocialista Párt parlamen­ti frakciójának vezetője szigorúbb törvényrendelkezéseket helyeztek kilátásba az újfasiszta csoportok ellen. Az újfasiszta hullám erősödé­sének veszélyére — amely külö­nösen a munkanélküli ifjúság kö­rében nyilvánul meg — Karl Bleha, a párt elnökhelyettese fi­gyelmeztetett, az Osztrák KP veze­tőjj­e pedig hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni az újfasiszta erőknek, hogy megsemmisítsék a demokráciát. Ilyen véleményeket, a múlt bírálatát és egyben a jö­vőre való figyelmeztetést Hitler hatalomra jutásának 50. évforduló­ja alkalmából lehetett hallani, az évfordulóról megemlékezett az egész osztrák sajtó. (Tanjug) A kubai aielnök Delhibe utazott Carlos Raffael Rodriguez kubai aielnök Delhibe utazott, hogy In­dira Gandhi kormányfővel és más tisztségviselőkkel eszmecserét foly­tasson az el nem kötelezettek kü­szöbönálló csúcsértekezletének elő­készületeiről. Tolmácsolja Casao elnök személyes üzenetét is Indira Gandhinak. A Prensa Latina jelentése sze­rint a 6-áig tartó látogatás során ismerteti Kuba véleményét a záró­okmány tervezetéről. Vieira kubai külügyminiszter-helyettes már Delhiben tartózkodik. (Tanjug) Cuellar afrikai körútra indult KAMBODZSAI KÉRDÉS Tegnap afrikai körútra indult Perez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára. Látogatást tesz hét ország­ban. Elsősorban a namíbiai kér­dést vitatja meg, de szó lesz a többi afrikai problémáról is. A főtitkár először Angolát ke­resi fel, majd Zambiába, Mozam­­bikba, Zimbabwébe Tanzán­íba, Kenyába és Ugandába utazik. New Yorkba való visszatérése előtt Genfben felszólal a leszere­lési bizottság ülésén. Egy portugál napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Portugália összekötő kapocs l­e­­het Angola és azon országok kö­zött, amelyek Namíbia kérdésé­nek megoldását a kubai csapa­tok angolai jelenlététől teszik függő­vé. A dél-afrikai állapotok rende­zésére irányuló törekvésekben Lisszabon e szerepe kedvező len­ne. (Tanjug) IS megoldás feltétele a vietnamiak kivonulása Csao Ce-jang tárgyalásai Szihanuk herceggel Kína továbbra is úgy véli, a vi­etnami csapatok Kambodzsából való teljes kivonulása az előfelté­tele a kambodzsai kérdés megoldá­sának és támogatja az ENSZ fel­ügyelete alatt tartandó szabad vá­lasztásokat az országban. Ezt Csao Ce-jang kínai kormányfő jelentet­te ki a Szihanuk herceggel, a De­mokratikus Kambodzsa elnökével való megbeszélésein. Tegnap véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, elsősorban a harmadik világ országai egységé­nek erősítéséről és a béke megőr­zésének útjairól. Szihanuk tájékoztatta a kínai kormányfőt a Kambodzsa felsza­badított területén nemrég tett lá­togatásáról és kiemelte, a hármas koalíció mind belső, mind külpoli­tikai kérdésekben­, egységes néze­teket vall, a fegyveres erők pedig egybehangolt akciókat folytatnak a vietnami agresszió­k elleni harcok­ban. Csao Ce-jang elmoríü­ti, Kína nagyra értékeli Szihanuk kambod­zsai tartózkodását, és ebben"új ha­zafias fegyveres erők és a népki bá­­torítását, továbbá" Szihanuk tekin­télyének fokozását látja. Hisszük, mondta, hogy Norodom Szihanuk fontos szerepet játszik nemcsak a hazafias erők egységé­nek erősítésében, hanem a jövő­ben is, a kambodzsai nDk vezetésé­ben az országépítés során. Megismételte a kínai álláspon­tot, hogy a kambodzsai kérdés po­litikai megoldásának az alapja a vietnami csapatok teljes kivonása és hangsúlyozta, ez az előfeltétele az ENSZ felügyelete alatt tartandó szabad választások utáni független, semleges és el nem kötelezett Kambodzsa kiépítésének. Elisme­réssel szólt Szihanuk eltökéltségé­ről, hogy a végsőkig harcol és a függetlenség, a semlegesség és az el nem kötelezettség mellett foglal állást. A tegnapi megbeszélések során Kína ismét mindenkinek a tudtára adta, hogy nemcsak Khieu Samphan vörös khmerjeit támo­gatja, hanem mind a három haza­fias kambodzsai csoportot és Kam­bodzsa független és el nem kötele­zett státusának felújítását is. Pekingi tartózkodása alatt Szi­hanuk megbeszéléseket folytat Teng Hsziao-pinggel is és várható, hogy részt vesz február 13-a, a kí­nai újév, vagyis a tavasz ünnepe megünneplésén. (Tanjug) A szejm megvitatja a külpolitikát Vitaindítót a lengyel külügyminiszter mondott A lengyel szejm tegnap az ország külpolitikájáról kezdett vitát. Ste­fan Olszowski külügyminiszter megállapította, hogy az imperia­lista erők „brutálisan beavatkoz­nak mások belügyeibe, és a gazda­ságot használják ki a nyomás fo­kozására”. Olszowski kijelentette, hogy a nyugati kormányok eltér­tek az enyhülés politikájától. A nemzetközi problémák egyre általánosabbak, különösen a béke kérdése, ezért a kormányoknak gondolniuk kell a saját népük és az egész világközösség előtti fele­lősségre is. A lengyel külügyminiszter meg­állapította, hogy a lengyel válság, amely megingatta az ország belső helyzetét, kedvezőtlenül hatott nemzetközi pozíciójára is. Tavaly e kedvezőtlen folyamat megállapo­dott, és Lengyelország helyzete va­lamelyest javul, különösen a Szov­jetunió és a többi szocialista ország viszonylatában. Lengyelországnak az USA-val és a NATO egyes tagállamaival voltak nehézségei. Ezeknek az or­szágoknak a „lengyelellenes politi­kája” azonban nem állította meg a normalizálás folyamatát. Len­gyelország elszigetelésének kísérle­te csődöt mondott, és a politikai vagy gazdasági összeomlás sem kö­vetkezett be. A megállapítás után, hogy a prá­gai nyilatkozat lehetővé teszi az enyhülés politikájához, a fegyver­zet csökkentéséhez és a kölcsönö­sen hasznos együttműködés fejlesz­téséhez való visszatérést, Olszows­­ki beszédének nagy részében a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal való kapcsolatok sikeres fejlesztésével foglalkozott. „Baráti kapcsolatot és együttműkö­dést szeretnénk fejleszteni a JSZSZK-val is, testvéri kapcsola­tot Kubával, Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával, és baráti vi­szonyt Mongóliával és Észak-Ko­­reával.” A külügyminiszter ezután Len­gyelországnak az el nem kötele­zettekkel való kapcsolatairól szólt, amelyek hozzájárulnak a békéért, a fegyverkezési verseny megállítá­sáért és az új gazdasági világrend létrehozásáért folytatott harchoz. A világgazdasági válsággal kap­csolatban Olszowski kijelentette, hogy rendkívül nagy hatással van a szocialista országokra, ezek azonban mindent megtesznek, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott viszonyokhoz és a KGST-n belül bővítsék együttműködésüket. A szocialista országok ellenzik a szankciókat, a bizalom helyreállí­tását szorgalmazzák. „Lengyelország kész békésen együttműködni a más társadalmi berendezésű országokkal, a szank­ciók, nyomás és beavatkozás politi­­kája bukásra van ítélve. Az ilyen törekvések folytatása Lengyelor­szág viszonyaink zavarására, a nemzetközi feszültség kiélezé­sére való felhasználására irányulnak.” A lengyel külügyminiszter végül hangsúlyozta, hogy az ország nem­zetközi helyzetének alakulása első­sorban a belső stabilizációtól függ, ennek keretében meg kell valósí­tani a nemzeti megértést, a válság­gócok rendezését és a népnek a legmagasabb állami és nemzeti ér­dekek mögé való felsorakozását. (Tanjug) Mieczyslaw Tarnowskis, a betil­tott lengyel Szolidaritás szakszer­vezet sziléziai bányavidéki alelnö­­ke Bécsben sajtóértekezleten beje­lentette, hogy feleségével, valamint 16 éves fiával hazatér Lengyelor­szágba, hogy folytassák a harcot a betiltott Szolidaritásért. Tarnov­skis családjával együtt néhány hó­napot töltött Bécsben. (UPI telefotó) Mitől fél és miért támad Enver Hoxha? A Kosovói KSZ TB nemzetközi és munkásmozgalmi kapcsolatok bizottságának ülése A Kosovói KSZ TB nemzetközi és munkásmozgalmi kapcsolatok bizottsága tegnapi ülésén megvi­tatta a jugoszláv—albán kapcsola­tok időszerű problémáit. Hazánk közismert elveiből és abból indulva ki, hogy mindig rendkívüli jelentőséget tulajdoní­tott a jószomszédi kapcsolatok ápolásának, leszögezték, hogy En­ver Hoxha és hívei már harminc­öt éve kisebb-nagyobb hevességgel kíméletlen jugoszlávellenes politi­kát folytatnak, s közben nem vá­logatnak az eszközökben. Hangsúlyozták, hogy Jugoszlávia nem sajnálta az erőfeszítéseket, hogy javítsa Albániával az állam­közi és általános kapcsolatokat, s mindent megtett, hogy elfogadható megoldást tárjanak fel Kosovo SZAT és Albánia együttműködésé­ben is. Hozzáfűzték, hogy a Ko­­sovón élő albán nemzetiségnek a híd szerepét kell betöltenie a két ország közeledésében. Erőfeszítése­ket tettek, hogy kutassák az érint­kező pontokat, annak ellenére, hogy­ a tiranai vezetőség sohasem mon­dott le a szocialista önigazgatású Jugoszlávia és el nem kötelezett politikája elleni ideológiai táma­dásokról. Az albán vezetőség, s fő­leg Enver Hoxha, sajnos, még ez­zel sem érte be, s mind élesebb formát öltött a Jugoszlávia és a társadalmi rendszere elleni táma­dás, főleg a kosovói ellenforradal­mi események után. A részvevők megállapították, hogy Enver Hoxha nyíltan terüle­ti követeléseket hangoztat, s Ju­goszlávia olyan területét, még ha ott csak az albánok kis csoportjai is élnek, Albánia területének nyil­vánítja. Enver Hoxha ilyen poli­tikája és stratégiája leleplezi Ju­goszlávia iránti céljait és igazi tö­rekvését. Szó sincs tehát Jugoszlá­via elleni „rutinjellegű támadásról”, hanem mindez súlyos közvetlen fenyegetés, mi több, nyíltan sejte­ti az újabb provokatív akciókat, és a hazánkkal szembeni szélesebb körű vállalkozásokat. A bizottság ülésén előtérbe he­lyezték, Enver Hoxha veszélyes lé­pései összefüggésbe hozhatók az albán társadalom szövevényes helyzetével, elsősorban az Albánia politikai vezetőségében kialakult viszállyal, amely az utóbbi időben válság formáját öltötte, továbbá az albán nép belső krízisével is. Enver Hoxhának és híveinek be­szédéből megállapítható, hogy Ju­goszlávia önigazgatású szocialista, demokratikus kapcsolatai Albániá­ban a széles néptömegek körében, a vezető személyiségek egy részé­nél elég nagy visszhangra találtak, s éppen ettől tart Enver Hoxha. Valójában retteg népének, sőt leg­közelebbi munkatársainak elége­detlenségétől, mert az ottani hely­zettel és az életszínvonallal senki sem lehet elégedett. Lényegében ezzel magyarázhatók a kíméletlen tisztogatások, a legmagasabb rangú vezetőkkel való leszámolás, a tö­meges üldöztetések. Kidomborították, Enver Hoxha arra törekszik, hogy az albán nép bajaiért a felelősséget Jugoszláviá­ra hárítsa, s megrontsa Jugoszlá­viának más országokkal való kap­csolatait. A jugoszlávellenes haj­szába Enver Hoxha természete­sen bevonta propaganda-apparátu­sát is. __ (Tanjug) Peking bírálja Washingtont Az amerikai-kínai viszonyok te­kintetében Teng Li-csün, a Kínai KP KB titkárságának tagja nagyon kedvezőtlenül nyilatkozott a Rea­­gan-adminisztráció magatartásáról. Azzal vádolta az USA-t, hogy Kína irányában hegemonista politikát folytat, beavatkozik az ország bel­­ügyeibe, különösen Tajvan kérdé­sébe. Teng Li-csün, a kínai párt leg­szűkebb vezetősége propaganda­­ügyi felelőse ezt Giuseppe Botfá­nak, az Olasz KP vezetőségi tagjá­nak, ismert olasz publicistának adott interjújában jelentette ki Botfa nemrég tett kínai látogatása idején. Az interjút az UrUa közöl­te (Tanjug) ______­_________________________ Kemény nsjjccsapások Bejrútnál (Folytatás az 1. oldalról) bejrúti palesztin menekülttáborban történt mészárlásról. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy nem volt tudomásuk­ a készülő vérontásról. Az izraeli hatóságok a minap a Jordán folyó megszállt nyugati partvidékén újabb kétezer hektár területet sajátítottak ki. Az új földterületekkel bővítik a már meglevő településeket, újabbakat építenek, parkokat, utakat létesíte­nek. Kézigránát robbant az NSZK Tel Aviv-i nagykövetségének épü­lete előtt. A város központjában egy gépkocsi megransálódott, sen­ki sem sérült meg. Az izraeli t­e­levízió jelentése szerint az inci­dens Hitler hatalomra kerülésé­nek 50. évfordulóján történt. Az évfordulóról vasárnap Jeruzsálem­ben megemlékeztek, lerótták ke­gyeletüket a náci rezsim idején le­gyilkolt hatmillió zsidó emlékének. Más hír szerint Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője tegnap Tuniszba érkezett. Tárgyalni fog Vázán li­banoni miniszterelnökkel és Sza­­lem külügyminiszterrel, akik va­sárnap érkeztek hivatalos látoga­tásra Tunéziába. Arafat előzőleg a Jemeni Arab Köztársaságban és Szaúd-Arábiá­­ban járt. Megvitatta a palesztin kérdést. Részleteket nem közöltek. (Taning, Reuter, AFP, UPI, AP, KUNA)

Next