Magyar Szó, 1983. március (40. évfolyam, 73-88. szám)

1983-03-16 / 73. szám

­1983. március 16., szerda MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA ! Rendeződik a kőolajpiac A megállapodás után helyreáll az OPEC egysége , öt dollárral olcsóbb a nafta A kőolaj új árának meghatározásával, az olajkitermelés felső ha­tárának megállapításával és az egyes országok kitermelt mennyiségei­nek megszabásával az OPEC tizenhárom tagállamának miniszterei felújították a szervezet egységét. Ezzel elkerülték a beharangozott és a Nyugaton izgatottan várt árháborút, amelynek katasztrofális következménye lett volna azok az országok számára, amelyek ki­zárólag a kőolaj kiviteléből szerzik a devizát. A világ közvéleménye óriási érdeklődéssel kísérte az OPEC mi­nisztereinek londoni értekezletét, amely előtt két héten át lázas dip­lomáciai tevékenység folyt Párizs­ban, Rijadban és másutt. A lon­doni maratoni értekezlet jelentősé­gét növeli a tény, hogy minden miniszter előbb államfőjével foly­tatott eszmecserét, és csak azután hagyta jóvá a megállapodást. A kőolajexportáló országok a megnövekedett kínálata miatt bar­relenként öt dollárral csökkentet­ték az olajárat, és most 29 dollár­ba kerül (egy barrel,159 liter). Az ilyen piaci helyzetet nem a keres­let csökkenése okozta, ahogyan a Nyugaton állították, hanem az, hogy a nemzetközi vállalatok és né­hány fejlett ország nagy mennyi­ségű olajat dobott piacra tartalé­kaiból. Jól értesült körök szerint az olajvállalatok naponta hétmillió barrelt is áruba bocsátottak, ami az OPEC napi kivitelének szinte a fele. Az OPEC csatát vesztett a nyu­gati monopóliummal szemben, de felújította egységét, amely, igaz, még mindig gyenge lábakon áll. Az iraki—iráni háború, valamint Teherán és Rijad ideológiai k­va­­litása továbbra is veszélyezteti a szervezetet. A közös érdek ezúttal mégis legyőzte a tagállamok kö­zötti politikai különbségeket. Az új olajárral az OPEC tagál­lamai a kivitel jelenlegi szintjén évi 30 vagy 40 milliárd dollárt ve­szítenek. Elfogadhatatlan a Nyugat állítása, hogy az olajár csökkenté­se serkenti a világgazdaság felépü­lését, és egyben az olaj­kereslet növekedését, ami kárpótolná az ár csökkenését. Az új OPEC-ár Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl többi országának győzelmét jelenti, ezek az országok biztosítják az OPEC kivitelének 40 százalékát. Szaúd-Arábia, az öböl országainak vezetője, szilárdan tartja a gyeplőt. Náluk a kiterme­lés olcsóbb, mint másutt, deviza­­tartalékaik szinte kimeríthetetle­­nek. Ezek az országok átvészelnek minden árháborút, ezért engedtek az OPEC „radikálisai’'’. Szaúd-Arábia és követői, ame­lyeket mindig mérsékelteknek tar­tottak, az olaj árának csökkenté­sével megtalálták a kompromisszu­mot a fejlett nyugati országok kö­vetelése és saját gazdasági érde­keik között. Az árcsökkenés mér­sékelt, hogy ne veszélyeztesse a világ pénzügyi rendszerét, amely­nek keretében kölcsönök formájá­ban Szaúd-Arábia devizatartalékai­ból mintegy 160 milliárd dollár van forgalomban. A nemzetköz vállalatok sem nyertek sokat az olajár csökkené­sével. Tulajdonképpen veszítettek, mert néhány hónap alatt tartalé­kaikból olcsóbban adták el az ola­jat, mint ahogy vásárolták. Céljuk az volt, hogy árháborút okozza­nak, és ezzel az OPEC széthullá­sát, mert ezáltal vezető pozíciót szereztek volna az olajpiacon, és megtérült volna jelenlegi vesztesé­gük. Az olajár csökkenése a fejlett országok közül azoknak kedvez, amelyek nagy mennyiségben vásá­rolják ezt a nyersanyagot. Tizenöt százalékkal kevesebbet költenek ezentúl naftára. Az olajszármazé­kok ára azonban nem fog csök­kenni. Az olajár csökkenése Jugoszlá­via számára évi 200—300 millió dollárral kevesebb kiadást jelent. Az OPEC néhány országával fej­lett gazdasági kapcsolataink van­nak, de az ő gazdasági helyzetük esetleges rosszabbodásával kedve­zőtlenebb lenne a kereskedelem és az egyéb együttműködés alakulá­sa. —­o — Az OPEC tagállamai az utóbbi tíz évben többször módosították, általá­ban emelték az olaj árát, de csök­kenésére is volt példa. Közöljük az olaj árát meghatározó szerződések lis­táját. KUWAIT, 1973. október 16. — Az OPEC 5,12 dollárban határozza meg a kőolaj barrelenkénti árát és kizárja az olajvállalatokat a leendő tárgyalások­ból. GENF, 1974. január 7—8. — Az OPEC miniszterei 10,95 dollárra növelik az olaj árát. BÉCS, 1975. szeptember 24—27. — A rendkívüli miniszteri értekezleten Szaúd-Arábia olaját 11,51 dollárra drá­gítják. GENF, 1978. március 26., 27. — Rendkívüli miniszteri értekezlet fog­lalkozik az olaj árával. 14,54 dollárra drágítják. GENF, 1979. június 26—28. — A mi­niszterek barrelenként 18 dolláros árat szabnak a naftának. ALGÍR, 1980. június 9—11. — Az OPEC barrelenként 32 dolláros árat szab a naftának. BÉCS, 1980. szeptember 17. — A pia­ci viszonyok miatt az OPEC miniszte­rei 30 dollárra csökkentik a szaúd-ará­­biai olaj árát. BÁLI, 1980. december 15., 16. — A miniszterek 32 dolláros árat szabnak. GENF, 1981. október 29. — A 61. hivatalos miniszteri értekezleten meg-­ állapodást hoznak arról, hogy 1982 vé­géig 34 dolláros áron­­fogják árulni a kőolajat. BÉCS, 1982. március 19—29. — Az OPEC miniszterei a szaúd-arábiai könnyű nyersolaj árát is 34 dollárban szabják meg. Az OPEC döntésének nemzetközi visszhangja Az OPEC miniszteri értekezletének döntése élénk reagálást váltott ki vi­lágszerte. Mindenki a maga szemszö­géből értékeli az olajár csökkenésének hatását a világgazdaságra és a pénz­ügyi folyamatokra. Emlékeztetünk, hogy a téma február 18-a óta aktuális, amikor Nagy-Britannia és Norvégia, másnap pedig Nigéria is csökkentette olajának árát. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya kedvezően fogadta a hírt, üz­leti körökben azonban fenntartással nyilatkoznak. A Közös Piac a világgazdaság fel­lendülését várja, mert az olajár csök­kenése javítani fog a fizetési­ mérle­geken, és a gyáripar termelésén. A derűlátást mérgezi az árháborútól való félelem, ami újabb feszültséget okoz­hat a világon. A belga kormány megállapította, hogy az olajár 29 dollárra való csök­kentése következtében 600 millió dol­lárral fog csökkenni az ország keres­kedelmi­ deficitje. A fogyasztóknak azonban nem lesz hasznuk az ár­csökkenésből, mert a kormány növeli a benzin adóját. Az OPEC döntése tu­lajdonképpen lehetővé tette a belga kormánynak, hogy növelje saját jöve­delmét, és részben helyrehozza egy­­milliárd dolláros költségvetési deficit­jét. . . Japán üdvözölte az OPEC döntését, de a kormány figyelmeztetett rá, hogy ez rövid lejáratú jelenség, amely nem szabad, hogy hatással legyen az ország energiapolitikájéra. Nakaszone kormányfő meggyőződésének adott hangot, hogy az ólaj ár csökkenése kedvező hatással lesz Japán és a vi­lág gazdaságára. (Tanjug, AFP, UPI, AP) (Folytatás az 1. oldalról) Momčilo Vučeković szövetségi külügyi titkárhelyettes vezetésével a temetésen jelen volt a követ­kező összetételű hivatalos jugo­szláv küldöttség is: Redžep Djiha, Jugoszlávia törökországi nagykö­vete, Ranko Vilus, a Szövetségi Külügyi Titkárság protokollfőnö­ke, valamint Stanko Colak és Mir­ko Ružić, a Szövetségi Belügyi Titkárság különtanácsosa, illetve igazgatósági főnöke. A tragikusan elhunyt nagykö­vettől a török hatóságok nevé­ben I­ter Türkmen külügyminisz­ter vett búcsút. A kormányelnökség épülete előtt beszélve külön kiemelte Galip Balkarnak a Törökország és Jugo­szlávia baráti kapcsolatai elmélyí­tésében betöltött szerepét és a két baráti és szomszédos ország kap­csolatainak és együttműködésének kibővítéséhez való hozzájárulását. Nagy elismerését fejezte ki Jugoszláviának, polgárainak, orvo­sainak és a jugoszláv hatóságok­nak a kivételesen eredményes akcióiért és a sebesült Balkarról való gondoskodásért. Türkmen még egyszer­­ részvétét fejezte ki az életét vesztett egye­temi hallgató, a bátor Zeljko Mi­­livojevic családjának és végül köszönetet mondott Milka Pla­­nincnak, az SZVT elnökének a batajnicai repülőtéren mondott meleg búcsúszavaiért és kiemelte megállapítását, hogy ez az esztelen belgrádi terrorista támadás egy­aránt érintette Törökországot és Jugoszláviát. A török közvélemény, a sajtó, a rádió és a televízió nagy elisme­réssel adózik Jugoszláviának, a jugoszláv hatóságoknak és polgá­roknak, mert mindent megtettek a merénylet következményeinek eny­hítéséért. Kivételesen nagy pub­licitást kapott Petar Stambolicnak, az államelnökség elnökének, Mil­ka Planincn­ak, az SZVT elnöké­nek és Bazar Mojszov szövetségi külügyi titkárnak a részvéttávira­ta. Meleg hangon és szomorú hangnemben írtak és írnak Zarko Milivojevic és a megsebesült Slo­bodan Bratović ezredes hősiessé­géről, arról, hogy fegyvertelenül szálltak szembe a bűnözőkkel. Rá­mutatnak, ez bizonyítja népünk­nek Törökország iránti barátsá­gát, egyszersmind azt, hogy a szo­cialista Jugoszláviában a polgárok miként kelnek az ország, annak méltósága és becsülete védelmére. Kiemel'4" Jugoszlávia reagálásá­nak média példa nélkül án a Tö­rökország külföldi képviselői el­len elkövetett hasonló bűncselek­mények listáján. A török nagykövet elleni me­rénylet és Zeljko Milivojevic ha­lála, valamint Slobodan Brajović és a török nagykövet sofőrjének megsebesülése óta az ankarai jugoszláv nagykövetséghez napon­ta számos levél, távirat és tele­fonhívás érkezik a baráti Török­ország minden vidékéről. A török polgárok köszönetet mondanak a bátor jugoszlávok közbelépéséért és segítségéért, a jugoszláv ha­tóságok gyors reagálásáért és a jugoszláv orvosszakértők kivételes igyekezetéért, hogy megmentsék a súlyosan sebesült nagykövet éle­tét. Fiatalok, munkások és nyug­díjasok mondanak őszinte köszö­netet a terroristák elfogásáért és aláhúzzák, más országokban ha­sonló helyzetben eddig sohasem jártak el ilyen eredményesen. A madridi európai biztonsági és együttműködési értekezlet tegnapi plenáris ülésén Turgut Ilkán, a török küldöttség vezetője kijelen­tette, a Galip Balkar belgrádi török nagykövet ellen elkövetett merénylet tetteseinek kézre kerí­tésére indított akciójával a jugo­szláv kormány példás módon bizo­nyította állami felelősségét. Őszinte köszönetet mondok a jugoszláv kormánynak és a bátor jugoszláv népnek, mert el tudták fogni a terroristákat, jelentette ki Ilkán. A kormány, a biztonsági erők és a jugoszláv polgárok ak­cióját hibátlannak, gyorsnak és hatékonynak minősítette. Felszólí­totta a 35 ország képviselőjét, jus­sanak egyetértésre a nemzetközi terrorizmus elleni együttműködés­ben és javasolta, hogy a záródo­kumentum külön ítélje el a nem­zetközi terrorizmust. Berislav Badurina, a jugoszláv küldöttség vezetője elmondta, a belgrádi terrorcselekmény bizo­nyítja, indokolt az egyetértés, hogy a záródokumentumba foglal­ják bele a terrorizmus leküzdésére irányuló együttműködést. Tájékoz­tatta az értekezletet, hogy az esz­telen terrorcselekmény­­Jugoszlá­viában tiltakozó hullámot és el­keseredést keltett. Kiemelte még, hogy jugoszláv diplomaták és Jugoszlávia egyéb képviselői szá­mos esetben hasonló bűncselek­mények áldozatául estek, a tette­seket leggyakrabban máig sem fedték fel és büntették meg. Ezt követően Portugália, az USA, Málta, Vatikán, Kanada, Franciaország, Spanyolország, Ro­mánia, Nagy-Britannia, Lengyel­­ország, Bulgária, Olaszország, Svájc, Finnország. Magyarország, az NDK és Írország képviselője is határozottan elítélte a terrorizmust és egyetértett, hogy a záródoku­mentum ítélje el a terrorizmust, továbbá szorgalmazta az ilyen erő­szak megszüntetésére irányuló együttes erőfeszítéseket, majd ha­zája részvétét nyilvánította a tö­rök és a jugoszláv kormánynak, valamint a merénylet áldozatai családtagjainak. (Tanjug) Eltemették Galip Balkart González elégedett Felipe González spanyol mi­niszterelnök tegnap kijelentette, hogy elégedett a szocialisták kor­mányzása első száz napjának mérlegével. Felkérte honfitársait, legyenek türelmesek, s őrizzék meg reményüket az ország szocia­lista átalakításában. Semmi sem indokolja, hogy csalódottak le­gyünk, állapította meg. A kormányfő a szocialisták ha­talomra kerülésének­­Századik nap­ja alkalmából tartott sajtóértekez­letet. Kifejtette, hogy hazája a nemzetközi színtéren felsorakozott a demokratikus erők mögött, a belpo­litikában pedig a szocialista kabi­net legfőbb feladatának az ország gazdasági felélénkítését tartja. (Tanjug) A kínai kereskedelmi küdöttség elutazott Moszkvából A kínai kereskedelmi küldöttség, amelyet Csei Si kínai külkereske­delmi miniszterhelyettes vezetett, tegnap Moszkvából elutazott Pe­­kingbe. A küldöttség zárótárgyalásokat folytatott az idei kínai—szovjet árucsere-forgalomról, erről hétfőn államközi szerződést írtak alá. . (Tanjug) LENGYELORSZÁG Zavargások néhány városban Tegnap közölték Varsóban, hogy vasárnap kisebb méretű zavargások voltak néhány len­gyel városban. Gdanskban, Var­sóban, Wroclawban és Kaliszban megkíséreltek tüntetést szervez­ni. Március 13-án, vasárnap a gyülekezésre az adott okot, hogy tizenöt hónappal ezelőtt azon a napon vezették be a hadiállapo­tot. A lengyel PAP hírügynökség közlése szerint több százan cso­portosultak, főleg mise után. A csoportok feloszlottak a bizton­sági erők felszólítása után. Azo­kat vették őrizetbe, akik nem engedelmeskedtek a milicisták parancsának. Közölték azt is, hogy Gdansk­ban hétfőn is zavargások voltak. A polgárok egy csoportja meg­kísérelte megbontani a közren­det, ám a biztonsági erők fel­szólítására a csoport feloszlott. Mától Lengyelországban 25 szá­zalékkal drágább a benzin. Már­cius 21-étől pedig a cigaretta árát 50, a kávé árát pedig több mint 100 százalékkal növelik. A drágulást azzal indokolják, hogy csökkenteni kell a nagy költség­­vetési hiányt, továbbá nincs le­hetőség a benzin, a dohány és a kávé jelentősebb importjára. A dohány- és kávévásárlási je­gyeket megszüntetik, az áreme­lésről szóló határozat életbe lé­pése után a benzin vásárlását továbbra is korlátozzák. (Tanjug) Megemlékezés Marxról Londonban Kegyeletadás sírjánál vel ezelőtt az egyszerű sírhelyen elhelyezték a nagy gondolkodó márvány mellszobrát. Marx Károly harmincnégy éven át alkotott a brit fővárosban, ott született né­hány jelentősebb műve. A nagy gondolkodó és forradal­már sírjánál lerótták kegyeletüket egyének, csoportok, szervezetek, a világ minden, országából Chilétől, Kínától kezdve a Dél-afrikai Köz­társaságig. Jugoszlávia nevében Marx Ká­roly sírján Dragi Stamenkovic lon­doni nagykövetünk helyezett el koszorút. Több jugoszláv csoport és egyén is lerótta kegyeletét. Koszorút és virágot helyeztek el a szocialista országok és kommu­nista pártok képviselői is. A Brit Kommunista Párt gyászülést tar­tott Marx Károly sírjánál, majd megkoszorúzta. Marx eszméi dön­tően befolyásolták és ihlették em­bermilliók gondolkodásmódát a kizsákmányolás elleni harcban, a szocializmus építésében, jelentette ki Gordon McLenan, a Brit KP főtitkára. A megemlékezésen részt vett a 81 esztendős Robert Languet, Marx dédunokája, aki Franciaországból érkezett Londonba. Marx halálának 100 évfordulója alkalmából a londoni Marx Em­lékkönyvtár tudományos progra­mot dolgozott ki. Néhány új tudo­mányos művet adtak ki Marx Ká­roly alkotásáról, jóllehet néhány­ban Marx nézetétől eltérő állás­pontból idultak ki. A brit polgári sajtó sem hallgathatta el az évfor­dulót, függetlenül attól, hogy az esetek többségében Marxról kom­munistaellenes szemszögből cikke­zett. (Tanjug) Tegnap a világ minden tájáról felkeresték az Észak-Londonban levő kis temetőt. Száz évvel ezelőtt ott temették el Marx Károlyt, a forradalmárt, a munkásmozgalom ideológusát, a tudományos szocia­lizmus megteremtőjét. Harminc év- Miamiban különleges rendőrosztag oszlatta fel a fiatalok, túl­nyomórészt négerek gyülekezetét. Miamiban két nappal ezelőtt kez­dődtek a zavargások, miután a rendőrség figyelmeztetett egy túl hangosan szórakozó társaságot. Összesen 51 személyt tartóztattak le. Ebben az amerikai városban két hónap alatt már másodszor rob­ban ki összetűzés a rendőrség és a túlzsúfolt négerlakta negyedek lakossága között. (UPI) [ Az iz­eolóniai tanácskozás részvevői Andropovnál Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap fogadta a kelet­­európai szocialista és a hozzájuk közel álló országok kommunista és munkáspártjai központi bizott­ságai titkárai tanácskozásának részvevőit. A részvevők nevén kí­vül más részleteket nem közöltek a találkozóról. A tanácskozás az ideológiai harcnak a kiéleződött nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdéseiről folytatott kétnapos vita után, teg­nap ért véget. (Tanjug) VARSÓI SZERZŐDÉS Annikban össze­i­i­ft!­ a külügyminiszterek Értesülések szerint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizott­sága ánnik­ elején összeül Prágá­ban. Valószínű, hogy a Politikai Tanácsadó Testület januári ülésé­vel kapcsolatos konkrét kérdéseket vitatja meg. A testület ugyanis meghagyta a külügyminiszterek­nek, hogy vitassák meg a hatá­rozat életre keltésével kapcsolatos további teendőket. (Tanjug)

Next