Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)
1983-04-16 / 104. szám
1983. április 16., szombat Az új menet indítása Ma nyugatnémet—amerikai csúcstalálkozó Washington nagy jelentőséget tulajdonít Reagan elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tárgyalásainak, amelyek a Kelet— Nyugat kapcsolatok kulcsproblémáiról, a leszerelésről és a nemzetközi gazdasági helyzetről folytatott NATO-beli konzultációk újabb fordulójának bevezetőjét jelentik. Várható, hogy elsősorban a fejlett ipari országok május végi williamsburgi gazdasági csúcstalálkozójának előkészületeiről, továbbá a Szovjetunióval folytatott rakétatárgyalásokról lesz szó. Várható még, hogy Reagan és Kohl tárgyalnak a madridi európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményes befejezésének lehetőségeiről is. Moszkva elvárásai A Szovjetunió valószínűnek tartja, Kohl „állhatatosan” követeli majd az amerikai elnöktől, hogy „végre adjon építő jellegű választ” a keleti leszerelési javaslatokra. Moszkva elvárásai elsősorban a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatokra vonatkoznak, ezért Moszkva szinte nyíltan felszólítja Bonnt, hogy álljon ellen a washingtoni nyomásnak. Moszkva nem bocsátkozik a találkozó jellegének, valamint Reagan és Kohl konkrét pozícióinak értékelésébe, de felsorolja, hogy milyen kérdésekre kellene választ adniuk. A TASZSZ ismerteti a megbeszélések napirendjét és idézi a bonni ellenzék kijelentését, mely szerint Kohlnak a nemzeti érdekekkel összhangban kellene eljárnia. Korábbról ismeretes, Moszkvának megfelel, ha Bonnnak sikerül különválasztania saját érdekeit a Nyugatéitól, illetve az úgynevezett nemzetek feletti érdekektől, amelyeket Washington szorgalmaz. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások tekintetében Moszkva nem számít Washington és Bonn álláspontjának megváltoztatására, de kiemeli, ennek a találkozónak csak úgy van értelme, ha Kohl az NSZK és Nyugat-Európa érdekeinek védelmében lép fel. A Kelet-Nyugat kapcsolatokat illetően Moszkva figyelmezteti a nyugatnémet kancellárt, az amerikai elnök külpolitikai vonalának ,,maradéktalan támogatása” veszélyes politika és eleve kudarcra van ítélve. (Tanjug) A pápa Csehszlovákiába látogat Prágai hír szerint I. János Pál pápa június 21-étől 26-áig Csehszlovákiába látogat. Ő maga kérte a látogatást, hogy részt vehessen a Békéért és életért, az atomháború ellen elnevezésű nemzetközi értekezleten, amelyet Prágában tartanak. (Tanjug) Magyar urbanisták küldöttsége újvidéken Zorán Babec, Vajdaság SZAT Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának tagja, a Tartományi Urbanisztikai, Lakásügyi és Környezetvédelmi Bizottság elnöke tegnap fogadta a magyarországi urbanisták küldöttségét, amelynek élén Jantner Antal, a városrendezési és építőipari miniszter helyettese, a jugoszláv—magyar város- és térrendezési bizottság magyar részének elnöke áll. Zoran Babec és munkatársai a lakásügy- és közművesítés, városrendezés, tértervezés és környezetvédelem terén szerzett tapasztalatokat vitatták meg és hangsúlyozták, hogy az együttműködést tovább kell fejleszteni. Irán folytatja a háborút Khamenei iráni elnök tegnap kijelentette, hogy mindaddig folytatják a háborút, amíg nem „érvényesítik az iráni nép jogait”. Irán nem támadó, védelmi háborút folytat. Khamenei a teheráni egyetemen a hagyományos pénteki nagygyűlésen jelentette ezt ki. Felszólalt még Shirazi ezredes, a szárazföldi erők parancsnoka is, szerinte az iraki kormány megdöntése a jelenlegi offenzíva célja. A teheráni rádió tegnap közölte, hogy az iráni erők újabb támadást indítottak és súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek. (Taming) MAGYAR SZÓ Teherán és Bagdad egymást vádolja az olajfolt miatt Nem kezdte meg munkáját a kuvaiti értekezlet ütközetei még jobban nehezítik a szennyeződés meggátolását. Teherán és Bagdad tovább vádolja egymást az olajfolt miatt. Irán azt állítja, hogy műszaki jellegű problémáról van szó, ezért nem engedi meg Iraknak, hogy politikai célokra használja fel. Jól értesült kuvaiti körök szerint az öböl többi hat országának miniszterei közös akciótervet készítettek, de nem lehet tudni, hogy Irak és Irán hajlandó-e elfogadni. Szaúd- Arábia, Kuwait, Bahrain, Katar, Omán és az Arab Emírségek Szövetsége folytatja a konzultációkat a nézetletérések rendezése érdekében. (Reuter) Irak és Irán nézeteltérései miatt már második napja halogatják a Perzsa-öböl nyolc országának miniszteri találkozóját. Mint ismeret tes, az öböl országait a nagy olajfolt veszélyezteti, amely a megrongálódott iráni lelőhelyekről folyik a tengerbe. Kuwaiti diplomáciai körökben megállapították, hogy a hadban álló felek legújabb Titkos rádióállomást számoltak fel Varsóban Varsóban még egy illegális rádióállomást fedeztek fel. A biztonsági szolgálat tagjai egy adókészüléket találtak amelyről „ellenséges programokat” sugároztak a „volt Szolidaritáshoz közel álló konspiránsok”. (Tanjug) A lejféle Vremja válaszol a Contemporanulnak Szovjet—román ideológiai vita a nemzeti és osztályjellegről A moszkvai Novoje Vremja lap éles hangnemben, noha tudományos higgadtsággal elítélte és elvetette a Contemporanul című román hetilap tézisét, hogy az egyes országoknak saját történelmük és saját érdekeik vannak, függetlenül a társadalmi-politikai rendszertől vagy a politikai és más szövetséghez való tartozástól. Különös hogy a moszkvai lap több hónappal később reagált, a bírált cikk ugyanis tavaly, a folyóirat 10. számában látott napvilágot. Két tudós vitázik. Eduard Bagramov szovjet történész, az SZKP KB mellett működő társadalomtudományi akadémia tanára elvitatja Vasile Jocia román kollégájának véleményét, hogy a társadalomtudományokra a legfőbb veszélyt meghatározott tézisek axiómáik jelentik. A román tudós — szovjet kollégájának értelmezése szerint — úgy véli, hogy a kutatás, s általában a tudomány szélesebb körű hozzáállást igényel, mely nem jelenti a szociális és osztálymércéik abszolutizálását, s ezzel más mércék felbecsülését vagy ignorálását. A tudományos módszer és mérce eltérő értékelése lényegében jelzi, hogy nagymértékben más az álláspontjuk a nemzeti szerepéről az államok közötti kapcsolatban. Mit tekint Eduard Bagramov elfogadhatatlannak Vasilea Jocia nézeteiben? Elsősorban azt rója fel román kollégájának, hogy olyan politikai álláspontok húzódnak meg magyarázata mögött, amelyeket szerinte nem jellemez osztályszempontú megközelítés. Bagramov szerint a román tudós „viharosan tiltakozik az egyoldalú értékelés miatt, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti időszak”, noha ezt az értékelést 1969-ben Moszkvában megtartott nemzetközi párttanácskozás is elfogadott, amelyen „részt vettek a román elvtársak is”. A szovjet kutató kifogásolja, hogy Jocia nem fogadta el „a történelem olyan értelmezését, mint az osztályharc történelmét”. A szovjet szerző szerint a keleteurópai szocialista közösségben elfogadott politikai elmélet mércéitől leginkább abban tér el a román tudós, hogy szerinte a tudományban az ilyen megközelítés ..lebecsüli, lekicsinyli a nemzet és a nemzeti állam szerepét, valamint a nemzetközi jog elvét az államok közötti kapcsolatban”. Bagramov elfogadhatatlannak tartja a román tudós állásfoglalását, hogy az aránytalan fejlődés, a fegyverkezési hajsza, világunk pénzügyi és más válsága egyaránt minden társadalmi rendszer, vagyis mind a tőkés, mind a szocialista rendszer terméke. A szovjet szerző szerint román kollégájának az a legnagyobb hibája, hogy jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít a nemzetinek mint az osztályjellegnek az ország történelmében. Elvetette Jocia nézetét, hogy egy ország történelme nemcsak az osztályharc története, hanem „a leigázott, kizsákmányolt nép harcának történelme az idegen hatalom ellen, valamint az uralkodó és elnyomott államok közötti harc”. A szovjet tudós hangsúlyozta, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a világ felosztása kizsákmányolt és kizsákmányoló részre. „A marxista-leninisták sem elméletben, sem a gyakorlatban sohasem fogadják el a világnak szegény és gazdag országokra való felosztását, mert e hamis koncepció a mérleg ugyanazon serpenyőjébe helyezi a szocializmus világrendszerét és a tőkés államokat”, fejtegette Bagramov. Noha elismerte a román tudósnak, hogy nem vetette el az osztálymércékeit, kísérletére, hogy „e mércéket a nemzetivel egészítse ki” Moszkva úgy tekint, mint „a proletariátus osztályhelyzetének felhígítására, amely a polgári nacionalista koncepció előtti kapituláláshoz vezet”. Hogy nagyobb jelentőségű nézeteltérésről, s olyan motívumokról van szó, amelyek a tudomány területéről a politika felé vezetnek, ez megállapítható abból, hogy a szovjet tudós külön elítélte a román álláspontot, hogy a külpolitika kötelezően nem jelenti „a belpolitika folytatását”, hanem lehetséges, hogy meghatározza az államközi erők kapcsolatának alakulását. A Novoje Vremja cikke szerint az ilyen felfogás ..a világszocializmus internacionalista szövetségének aláásásához vezet”. (Tanjug) KÜLPOLITIKA Shultz a Közel-Keletre készül (Folytatás az 1. oldalról) nem reagált a provokációra, nem zárható ki, hogy az elkövetkező napokban az izraeli légierő hasonló vagy még súlyosabb provokációt követ el. Habib: Két héten belül megállapodás a csapatkivonásról Noha továbbra is eltér Izrael és Libanon véleménye az idegen csapatok kivonásáról. Philip Habib, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja tegnap Bejrútban kijelentette, hogy két héten belül kijutnak a zsákutcából. A legutóbbi, harmincadik találkozón az izraeliek nem adtak alapot az ilyen derűlátó jóslatra. Tel Aviv ugyanis továbbra is követeli biztonsági övezet létesítését Dél-Libanonban, valamint Haddad őrnagy alakulatainak visszafogadását a libanoni hadseregbe. Izrael most újabban azzal érvel, hogy nem tartja valószínűnek, hogy Szíria kivonja negyvenezer katonáiét Libanonból, Gemayel libanoni elnöktől és kormányától követelik, hogy kezdjen újabb megbeszéléseket Damaszkusszale kérdésről. Abu Dzsihad a palesztin- jordániai kapcsolatokról Abu Dzsihad, az Al Fatah Központi Bizottságának tagja, a palesztin fegyveres erők parancsnokhelyettese Ammanban kijelentette, hogy továbbra is ió Jordánia és a palesztinok közötti kapcsolat, mert mindkét fél közösen erőfeszítéseket tesz, hogy mélyítse az együttműködést. Szerinte a politikai megbeszélések jelenlegi felfüggesztése nem jelenti azt, hogy zsákutcába jutottak a kapcsolatok. Hozzáfűzte, hogy a békefolyamat megtorpanásáért a felelősség az Egyesült Államokat terheli, mert nem ismeri el a palesztin kérdést és a palesztin nép nemzeti jogait. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat eddig egyetlen ígéretét sem váltotta be, ellenkezőleg ígéretei vezettek a Libanon elleni invázióhoz, a palesztinok lemészárlásához a menekülttáborokban és az arab területek további betelepítéséhez. Ahmed Abdel Rahman, a PFSZ képviselője Tuniszban közölte, hogy hamarosan összeül a palesztin szervezet végrehajtó bizottsága, s egységes álláspontot dolgoz ki a béketárgyalásokról. Ő is úgy ítélte meg, hogy a PFSZ és Jordánia közötti párbeszéd megszakítása lényegében szünet, s hamarosan folytatják. A PFSZ végrehajtó bizottsága megvitatja a megszállt arab területek helyzetét, a rendkívüli arab csúcsértekezletre való előkészületeket. A csúcstalálkozót a jövő hónap elejére halasztották. A végrehajtó bizottság ülésén részt vesz Jasszer Arafat, aki visszatért Tuniszba svédországi látogatása után. Kijelentette, kész folytatni a megbeszéléseket a jordániai uralkodóval. Amerikai hír szerint, Hasszán Abdul Rahman, a PFSZ washingtoni képviselője bírálta Reagan kormányzatát, mert kampányt indított a palesztin szervezet ellen azzal a céllal, hogy diszkreditálja. A Reuter jelenti, hogy a megszállt nyugati partvidéken az izraeli hatóságok megszüntették az egyhónapos kijárási tilalmat Daharia városban. A határozat meghozatalát megelőzően, a helyi arab vezetők megígérték, hogy a lakosság a jövőben nem indít Izraelellenes akciót. Más hír szerint, Mubarak egyiptomi elnök felkérte Reagant, tegyen megfelelő lépéseket, hogy Izrael mielőbb kivonja csapatait Libanonból, felfüggessze újabb települések létesítését a nyugati partvidéken és Gáza övezetében. Az előbbit Mubaraknak Reaganhez intézett üzenete tartalmazta, amelyet Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter nyújtott át Reagannek. (Tanjug, INA, AP, KUNA, Reuter, MEN A) A burmai katonaság megütközött a kábítószercsempészekkel Több mint negyven halott Mintegy negyvenen életüket vesztették, több tízen megsebesültek a burmai katonaság és a kábítószer-csempészek nagy összeütközésében a Burma, Thaiföld és Laosz közötti úgynevezett Aranyháromszögben, ahol virágzik a kábítószer-kereskedelem. A csempészekkel való határozott leszámolásra a múlt héten három zászlóaljnyi burmai katona indult. A hegyvidéken élő különböző törzsek nyolcszáz tagjával ütköztek meg. Az akció eredménye hat kábítószer-feldolgozó laboratórium megsemmisítése és 105 kg különböző kábítószer elkobzása. A katonák tíz kilogramm heroint, 549 gallon folyékony ópiumot és 70 gallon morfium- és heroinoldatot találtak, valamint nagy mennyiségű fegyvert. Az összecsapásban elesett hét burmai katona és harminchat csempész. (AFP) újabb szenzációs rablás Angliában Rablók csoportja szállt fel tegnapra virradó éjjel a London— Manchester vonalon közlekedő postavonatra, és több mint hatvan zsák értéket sikerült elvinnie. A rendőrségi közlemény szerint feltételezik, hogy a zsákokban készpénz és egyéb értékek is voltak, de pontos tartalmuk még ismeretlen. A rendőrség még a rablók számát sem derítette ki, csak azt tudja, hogy Londonban szálltak fel, és 270 kilométerrel távolabb szálltak ki, ott állt meg először a vonat. Ha beigazolódik a hatóságok feltevése, akkor ez Nagy-Britannia történelmében a legnagyobb vonatrablás Ronald Bigs bandájának akciója után, ők ugyanis százhúsz postai zsákot kaparintottak meg 2,6 millió font készpénzzel. (AP) Mitja Ribičič Romániába utazik Mitja Ribičičnek, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével pártküldöttség utazik a napokban Romániába Nicolae Ceausescu elnöknek, a Román KP főtitkárának meghívására. (Tanjug) vs AWACS repülők ellenőrzik a Karib-térséget A Pentagonból közölték, hogy a Karib-tenger felett AWACS típusú repülőgépek végeznek ellenőrző repüléseket. Az USA légierőinek kötelékébe tartozó AWACS-ok a legmodernebb radar- és riasztórendszerekkel vannak felszerelve. Feladatuk a térség légiforgalmának ellenőrzése, különösen Nicaraguára ügyelnek. A tömbpolitika a legnagyobb veszély Berlinben folytatódott a Marx és korunk elnevezésű tanácskozás A Marxról és korunkról, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcról szóló berlini nemzetközi tudományos értekezlet első négy napján a mintegy 100 felszólaló, mindegyik a maga módján, rámutatott a tudományos szocializmus és a békeharc történelmi és máig is tartó aktualitására, de a marxi gondolat és gyakorlat többé-kevésbé ismert dogmatikus tolmácsolására is. A nagyszámú fejlődő országokbeli, latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország pártjainak és mozgalmainak képviselői felszólalásukban közvetve vagy közvetlenül úgy értékelték, hogy a tömbökre való felosztottság és a tömbök közötti ellentét korunk legnagyobb veszélyét rejti magában. A tömbök versengése a legkomolyabban veszélyezteti a világbékét és atomháborúval fenyeget. A felszólalók többsége ezért közvetlenül vagy közvetve kivételesen jelentős alternatívának tartotta az el nem kötelezettek mozgalmát, bizonyítva, hogy a békemozgalmak ereje növekszik és kiemelve, hogy az eltelt mintegy 100 év ellenére a marxista tudomány élettel teli, vitális ihletésül szolgál számos társadalmi ellentmondás és konfliktus leküzdésére, ami igenis forradalom révén, de nem olyan eszközökkel valósítható meg, amelyek a világ önmegsemmisítéséhez vezethetnek a jelenlegi atomkorszakban. A marxizmusnak a történelmi tapasztalat által megerősített tartós értékű üzenete, hogy egyetlen forradalom, egyetlen mozgalom sem arathat diadalt kész receptek szerint, hogy semmilyen „forradalmi forrásnak” nincs távlata, hogy a munkásosztálynak saját magának kell elvégeznie felszabadítását, hogy az „erőközpontok” történelmi tévedés, továbbá, hogy a saját gyakorlat eredményeinek és tapasztalatainak állandó bíráló felülvizsgálása, nem pedig idegen ,,megoldások” lemásolása az igazi forradalmi tett, amelynek mélyre nyúlnak a gyökerei. (Tanjug)