Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)

1983-04-16 / 104. szám

1983. április 16., szombat Az új menet indítása Ma nyugatnémet—amerikai csúcstalálkozó Washington nagy jelentőséget tulajdonít Reagan elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tár­gyalásainak, amelyek a Kelet— Nyugat kapcsolatok kulcsproblé­máiról, a leszerelésről és a nem­zetközi gazdasági helyzetről folyta­tott NATO-beli konzultációk újabb fordulójának bevezetőjét jelentik. Várható, hogy elsősorban a fej­lett ipari országok május végi williamsburgi gazdasági csúcstalál­kozójának előkészületeiről, továb­bá a Szovjetunióval folytatott ra­kétatárgyalásokról lesz szó. Várha­tó még, hogy Reagan és Kohl tár­gyalnak a madridi európai bizton­sági és együttműködési értekez­let eredményes befejezésének le­hetőségeiről is. Moszkva elvárásai A Szovjetunió valószínűnek tart­ja, Kohl „állhatatosan” követeli majd az amerikai elnöktől, hogy „végre adjon építő jellegű választ” a keleti leszerelési javaslatokra. Moszkva elvárásai elsősorban a ke­let-nyugati kereskedelmi kapcso­latokra vonatkoznak, ezért Moszk­va szinte nyíltan felszólítja Bonnt, hogy álljon ellen a washingtoni nyomásnak. Moszkva nem bocsátkozik a ta­lálkozó jellegének, valamint Rea­gan és Kohl konkrét pozícióinak értékelésébe, de felsorolja, hogy milyen kérdésekre kellene választ adniuk. A TASZSZ ismerteti a megbeszélések napirendjét és idézi a bonni ellenzék kijelentését, mely szerint Kohlnak a nemzeti érde­kekkel összhangban kellene eljár­nia. Korábbról ismeretes, Moszkvá­nak megfelel, ha Bonn­nak sikerül különválasztania saját érdekeit a Nyugatéitól, illetve az úgynevezett nemzetek feletti érdekektől, ame­lyeket Washington szorgalmaz. A genfi szovjet—amerikai raké­tatárgyalások tekintetében Moszk­va nem számít Washington és Bonn álláspontjának megváltozta­tására, de kiemeli, ennek a talál­kozónak csak úgy van értelme, ha Kohl az NSZK és Nyugat-Eu­­rópa érdekeinek védelmében lép fel. A Kelet-Nyugat kapcsolato­kat illetően Moszkva figyelmezteti a nyugatnémet kancellárt, az ame­rikai elnök külpolitikai vonalának ,,maradéktalan támogatása” veszé­lyes politika és eleve kudarcra van ítélve. (Tanjug) A pápa Csehszlovákiába látogat Prágai hír szerint I. János Pál pápa június 21-étől 26-áig Cseh­szlovákiába látogat. Ő maga kérte a látogatást, hogy részt vehessen a Békéért és életért, az atomháború ellen elnevezésű nemzetközi érte­kezleten, amelyet Prágában tarta­nak. (Tanjug) Magyar urbanisták küldöttsége újvidéken Zorán Babec, Vajdaság SZAT Képviselőháza Végrehajtó Taná­csának tagja, a Tartományi Urba­nisztikai, Lakásügyi és Környe­zetvédelmi Bizottság elnöke teg­nap fogadta a magyarországi ur­banisták küldöttségét, amelynek élén Jantner An­tal, a városrende­zési és építőipari miniszter helyet­tese, a jugoszláv—magyar város- és térrendezési bizottság magyar részének elnöke áll. Zoran Babec és munkatársai a lakásügy- és közművesítés, város­­rendezés, tértervezés és környe­zetvédelem terén szerzett tapasz­talatokat vitatták meg és hang­súlyozták, hogy az együttműkö­dést tovább kell fejleszteni. Irán folytatja a háborút Khamenei iráni elnök tegnap kijelentette, hogy mindaddig folytatják a háborút, amíg nem „érvényesítik az iráni nép joga­it”. Irán nem támadó, védelmi háborút folytat. Khamenei a teh­eráni egyete­men a hagyományos pénteki nagygyűlésen jelentette ezt ki. Felszólalt még Shirazi ezredes, a szárazföldi erők parancsnoka is, szerinte az iraki kormány megdöntése a jelenlegi offenzíva célja. A teheráni rádió tegnap kö­zölte, hogy az iráni erők újabb támadást indítottak és súlyos veszteséget okoztak az ellenség­nek. (Taming) MAGYAR SZÓ Teherán és Bagdad egymást vádolja az olaj­folt miatt Nem kezdte meg munkáját a kuvaiti értekezlet ütközetei még jobban nehezítik a szennyeződés meggátolását. Tehe­rán és Bagdad tovább vádolja egymást az ola­jfolt miatt. Irán azt állítja, hogy műszaki jellegű problémáról van szó, ezért nem engedi meg Iraknak, hogy po­litikai célokra használja fel. Jól értesült kuvaiti körök szerint az öböl többi hat országának minisz­terei közös akciótervet készítettek, de nem lehet tudni, hogy Irak és Irán hajlandó-e elfogadni. Szaúd- Arábia, Kuwait, Bahrain, Katar, Omán és az Arab Emírségek Szö­vetsége folytatja a konzultációkat a nézetletérések rendezése érde­kében. (Reuter) Irak és Irán nézeteltérései miatt már második napja halogatják a Perzsa-öböl nyolc országának mi­niszteri találkozóját. Mint ismeret tes, az öböl országait a nagy olaj­folt veszélyezteti, amely a meg­rongálódott iráni lelőhelyekről fo­lyik a tengerbe. Kuwaiti diplomá­ciai körökben megállapították, hogy a hadban álló felek legújabb Titkos rádióállomást számoltak fel Varsóban Varsóban még egy illegális rá­dióállomást fedeztek fel. A biz­tonsági szolgálat tagjai egy adó­készüléket találtak amelyről „el­lenséges programokat” sugároztak a „volt Szolidaritáshoz közel álló konspiránsok”. (Tanjug) A lejféle Vremja válaszol a Contemporanulnak Szovjet—román ideológiai vita a nemzeti és osztályjelleg­ről A moszkva­i Novoje Vremj­a lap éles hangnemben, noha tudomá­nyos higgadtsággal elítélte és el­vetette a Contemporanul című ro­mán hetilap tézisét, hogy az egyes országoknak saját történelmük és saját érdekeik vannak, függetlenül a társadalmi-politikai rendszertől vagy a politikai és más szövetség­hez való tartozástól. Különös hogy a moszkvai lap több hónappal ké­sőbb reagált, a bírált cikk ugyan­is tavaly, a­ folyóirat 10. számában látott napvilágot. Két tudós vitázik. Eduard Bag­­ramov szovjet történész, az SZKP KB mellett működő társadalomtu­dományi akadémia tanára elvitatja Vasile Jocia román kollégájának véleményét, hogy a társadalomtu­­domá­nyokra a legfőbb veszélyt meghatározott tézisek axiómáik jelentik. A román tudós — szov­jet kollégájának értelmezése sze­rint — úgy véli, hogy a kutatás, s általában a tudomány szélesebb körű hozzáállást igényel, mely nem jelenti a szociális és osztálymér­céik abszolutizálását, s ezzel más mércék felbecsülését vagy igno­­rálását. A tudományos módszer és mérce eltérő értékelése lényegében jelzi, hogy nagymértékben más az állás­pontjuk a nemzeti szerepéről az államok közötti kapcsolatban. Mit tekint Eduard Bagramov el­fogadhatatlannak Vasilea Jocia nézeteiben? Elsősorban azt rója fel román kollégájának, hogy olyan politikai álláspontok húzódnak meg magyarázata mögött, amelye­ket szerinte nem jellemez osztály­­szempontú megközelítés. Bagramov szerint a román tudós „viharosan tiltakozik az egyoldalú értékelés miatt, hogy korunk a kapitaliz­musból a szocializmusba vezető átmeneti időszak”, noha ezt a­z értékelést 1969-ben Moszkvában megtartott nemzetközi párttanács­­kozás is elfogadott, amelyen „részt vettek a román e­lvtársak is”. A szovjet kutató kifogásolja, hogy Joci­a nem fogadta el „a történe­lem olyan értelmezését, mint az osztályharc történelmét”. A szovjet szerző szerint a kelet­európai szocialista közösségben el­fogadott politikai elmélet mércéi­től leginkább abban tér el a ro­mán tudós, hogy szerinte a tudo­mányban az ilyen megközelítés ..lebecsüli, lekicsinyli a nemzet és a nemzeti állam szerepét, vala­mint a nemzetközi jog elvét az ál­lamok közötti kapcsolatban”. Bagramov elfogadhatatlannak tartja a román tudós állásfoglalá­sát, hogy az aránytalan fejlődés, a fegyverkezési hajsza, világunk pénzügyi és más válsága egyaránt minden társadalmi rendszer, vagy­is mind a tőkés, mind a szocialis­ta rendszer terméke. A szovjet szerző szerint román kollégájának az a legnagyobb hibája, hogy jó­val nagyobb jelentőséget tulajdo­nít a nemzetinek mint az osztály­­jellegnek az ország történelmében. Elvetette Jocia nézetét, hogy egy ország történelme nemcsak az osz­tályharc története, hanem „a le­­igázott, kizsákmányolt nép harcá­nak történelme az idegen hata­lom ellen, valamint az uralkodó és elnyomott államok közötti harc”. A szovjet tudós hangsúlyozta, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a világ felosztása kizsákmányolt és kizsákmányoló részre. „A marxista-leninisták sem el­méletben, sem a gyakorlatban so­hasem fogadják el a világnak sze­gény és gazdag országokra való felosztását, mert e hamis koncep­ció a mérleg ugyanazon serpenyő­jébe helyezi a szocializmus világ­rendszerét és a tőkés államokat”, fejtegette Bagramov. Noha elismerte a román tudós­nak, hogy nem vetette el az osz­­tálymércékeit, kísérletére, hogy „e mércéket a nemzetivel egészítse ki” Moszkva úgy tekint, mint „a proletariátus osztályhelyzetének felhígítására, amely a polgári na­cionalista koncepció előtti kapitu­­láláshoz vezet”. Hogy nagyobb je­lentőségű nézeteltérésről, s olyan motívumokról van szó, amelyek a tudomány területéről a politika fe­lé vezetnek, ez megállapítható ab­ból, hogy a szovjet tudós külön el­ítélte a román álláspontot, hogy a külpolitika kötelezően nem jelen­ti „a belpolitika folytatását”, ha­nem lehetséges, hogy meghatároz­za az államközi erők kapcsolatá­nak alakulását. A Novoje Vremja cikke szerint az ilyen felfogás ..a világszocializmus internacionalis­ta szövetségének aláásásához ve­zet”. (Tanjug) KÜLPOLITIKA Shultz a Közel-Keletre készül (Folytatás az 1. oldalról) nem reagált a provokációra, nem zárható ki, hogy az elkövetkező napokban az izraeli légierő hason­ló vagy még súlyosabb provokációt követ el. Habib: Két héten belül megállapodás a csapat­­kivonásról Noha továbbra is eltér Izrael és Libanon véleménye az idegen csa­patok kivonásáról. Philip Habib, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja tegnap Bejrútban ki­jelentette, hogy két héten belül ki­jutnak a zsákutcából. A legutóbbi, harmincadik talál­kozón az izraeliek nem adtak ala­pot az ilyen derűlátó jóslatra. Tel Aviv ugyanis továbbra is kö­veteli biztonsági övezet létesítését Dél-Libanonban, valamint Haddad őrnagy alakulatainak visszafogadá­sát a libanoni hadseregbe. Izrael most új­abban azzal érvel, hogy nem tartja valószínűnek, hogy Szí­ria kivonja negyvenezer katonáiét Libanonból, Gemayel libanoni elnöktől és kormányától követelik, hogy kezd­jen újabb megbeszéléseket Da­­maszkusszal­­e kérdésről. Abu Dzsihad a palesztin- jordániai kapcsolatokról Abu Dzsihad, az Al Fatah Köz­ponti Bizottságának tagja, a pa­lesztin fegyveres erők parancsnok­­helyettese Ammanban kijelentette, hogy továbbra is ió Jordánia és a palesztinok közötti kapcsolat, mert mindkét fél közösen erőfeszítése­ket tesz, hogy mélyítse az együtt­működést. Szerinte a politikai megbeszélé­­sek jelenlegi felfüggesztése nem je­lenti azt, hogy zsákutcába jutottak­ a kapcsolatok. Hozzáfűzte, hogy a békefolyamat megtorpanásáért a felelősség az Egyesült Államokat terheli, mert nem ismeri el a pa­lesztin kérdést és a palesztin nép nemzeti jogait. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat eddig egyetlen ígéretét sem váltotta be, ellenkezőleg ígéretei vezettek a Li­banon elleni invázióhoz, a paleszti­nok lemészárlásához a menekült­táborokban és az arab területek to­vábbi betelepítéséhez. Ahmed Abdel Rahman, a PFSZ képviselője Tuniszban közölte, hogy hamarosan összeül a palesztin szer­vezet végrehajtó bizottsága, s egy­séges álláspontot dolgoz ki a béke­tárgyalásokról. Ő is úgy ítélte meg, hogy a PFSZ és Jordánia közötti párbeszéd megszakítása lé­nyegében szünet, s hamarosan foly­tatják. A PFSZ végrehajtó bizottsága megvitatja a megszállt arab terü­letek helyzetét, a rendkívüli arab csúcsértekezletre való előkészülete­ket. A csúcstalálkozót a jövő hó­nap elejére halasztották. A vég­rehajtó bizottság ülésén részt vesz Jasszer Arafat, aki visszatért Tu­niszba svédországi látogatása után. Kijelentette, kész folytatni a meg­beszéléseket a jordániai uralkodó­val. Amerikai hír szerint, Hasszán Abdul Rahman, a PFSZ washing­toni képviselője bírálta Reagan kormányzatát, mert kampányt in­dított a palesztin szervezet ellen azzal a céllal, hogy diszkreditálja. A Reuter jelenti, hogy a meg­szállt nyugati partvidéken az iz­raeli hatóságok megszüntették az egyhónapos kijárási tilalmat Daha­­ria városban. A határozat megho­zatalát megelőzően, a helyi arab vezetők megígérték, hogy a lakos­ság a jövőben nem indít Izrael­­ellenes akciót. Más hír szerint, Mubarak egyip­tomi elnök felkérte Reagant, te­gyen megfelelő lépéseket, hogy Iz­rael mielőbb kivonja csapatait Li­banonból, felfüggessze újabb tele­pülések létesítését a nyugati part­vidéken és Gáza övezetében. Az előbbit Mubaraknak Reaganhez in­tézett üzenete tartalmazta, amelyet Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter nyújtott át Reagan­­nek. (Tanjug, INA, AP, KUNA, Reuter, MEN A) A burmai katonaság megütközött a kábítószer­­csempészekkel Több mint negyven halott Mintegy negyvenen életüket vesztették, több tízen megsebesül­tek a burmai katonaság és a ká­bítószer-csempészek nagy összeüt­közésében a Burma, Thaiföld és Laosz közötti úgynevezett Arany­­háromszögben, ahol virágzik a ká­bítószer-kereskedelem. A csempészekkel való határozott leszámolásra a múlt héten három zászlóaljnyi burmai katona in­dult. A hegyvidéken élő külön­böző törzsek nyolcszáz tagjával ütköztek meg. Az akció eredmé­nye hat kábítószer-feldolgozó la­boratórium megsemmisítése és 105 kg különböző kábítószer elkobzá­sa. A katonák tíz kilogramm he­roint, 549 gallon folyékony ópiu­mot és 70 gallon morfium- és he­­roinoldatot találtak, valamint nagy mennyiségű fegyvert. Az összecsapásban elesett hét burmai katona és harminchat csempész. (AFP) újabb szenzációs rablás Angliában Rablók csoportja szállt fel teg­napra virradó éjjel a London— Manchester vonalon közlekedő postavonatra, és több mint hatvan zsák értéket sikerült elvinnie. A rendőrségi közlemény szerint fel­tételezik, hogy a zsákokban kész­­pénz és egyéb értékek is voltak, de pontos tartalmuk még ismeret­len. A rendőrség még a rablók számát sem derítette ki, csak azt tudja, hogy Londonban szálltak fel, és 270 kilométerrel távolabb szálltak ki, ott állt meg először a vonat. Ha beigazolódik a hatóságok feltevése, akkor ez Nagy-Britannia történelmében a legnagyobb vonat­rablás Ronald Bigs bandájának ak­ciója után, ők ugyanis százhúsz postai zsákot kaparintottak meg 2,6 millió font készpénzzel. (AP) Mitja Ribičič Romániába utazik Mitja Ribičičnek, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével pártküldöttség utazik a napokban Romániába Nicolae Ceausescu el­nöknek, a Román KP főtitkárának meghívására. (Tanjug) vs AWACS repülők ellenőrzik a Karib-térséget A Pentagonból közölték, hogy a Karib-tenger felett AWACS típu­sú repülőgépek végeznek ellenőrző repüléseket. Az USA légi­erőinek kötelékébe tartozó AWACS-ok a legmodernebb radar- és riasztó­­rendszerekkel vannak felszerelve. Feladatuk a térség légiforgalmá­nak ellenőrzése, különösen Nica­raguára ügyelnek. A tömbpolitika a legnagyobb veszély Berlinben folytatódott a Marx és korunk elnevezésű tanácskozás A Marxról és korunkról, a békéért és a társadalmi haladá­sért folytatott harcról szóló berlini nemzetközi tudományos értekezlet első négy napján a mintegy 100 felszólaló, mindegyik a maga módján, rámutatott a tudományos szocializmus és a békeharc történelmi és máig is tartó aktualitására, de a marxi gondolat és gyakorlat többé-kevésbé ismert dogmatikus tolmá­csolására is. A nagyszámú fejlődő országok­­beli, latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország pártjainak és moz­galmainak képviselői felszólalá­sukban közvetve vagy közvetlenül úgy értékelték, hogy a tömbökre való felosztottság és a tömbök közötti ellentét korunk legnagyobb veszélyét rejti magában. A töm­bök versengése a legkomolyabban veszélyezteti a világbékét és atomháborúval fenyeget. A fel­szólalók többsége ezért közvetle­nül vagy közvetve kivételesen jelentős alternatívának tartotta az el nem kötelezettek mozgal­mát, bizonyítva, hogy a békemoz­galmak ereje növekszik és ki­emelve, hogy az eltelt mintegy 100 év ellenére a marxista tudo­mány élettel teli, vitális ihletésül szolgál számos társadalmi ellent­­mondá­s és konfliktus leküzdésére, ami igenis forradalom révén, de nem olyan eszközökkel valósít­ható meg, amelyek a világ ön­megsemmisítéséhez vezethetnek a jelenlegi atomkorszakban. A marxizmusnak a történelmi tapasztalat által megerősített tar­tós értékű üzenete, hogy egyetlen forradalom, egyetlen mozgalom sem arathat diadalt kész receptek szerint, hogy semmilyen „forradal­mi forrásnak” nincs távlata, hogy a munkásosztálynak saját magá­nak kell elvégeznie felszabadítá­sát, hogy az „erőközpontok”­ tör­ténelmi tévedés, továbbá, hogy a saját gyakorlat eredményeinek és tapasztalatainak állandó bíráló felülvizsgálása, nem pedig idegen ,,megoldások” lemásolása az igazi forradalmi tett, amelynek mélyre nyúlnak a gyökerei. (Tanjug)

Next