Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-01 / 209. szám

1983. augusztus 1. hétfő MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA 3 Kivitelnövelés, nyersanyag-megtakarítás Az Avala Cipőgyár az elmúlt félévben termékeinek 32 százalékát szállította külföldre Az újvidék Avala Cipőgyár, az i év első felében 229 000 pár cipőt állított elő, 12 százalékkal többet a tervezettnél. Termékeinek 32 százalékát a konvertibilis piacra szállította, ez szintén több a ter­vezettnél. Ugyanako­r a Wiring elszámolású piacra 10 000 párral csökkentették a kivitelt — az ide szánt lábbelit szintén a konverti­bilis piacra irányították. A hazai piacra szánt áru a tervezett kere­tek között marad.­­ Az év második felében Ma­gyarországra (60 ezer dollár ér­tékben) és Hollandiába (22 millió dinár) szállít az Avala cipőt — közölte velünk Trifon MARES, a munkaszervezet igazgatóhelyette­se. — Jelenleg megbeszélések foly­nak termékeink Németországba ▼aló exportálásáról is. Cipőink minőségére külföldről még egyet­lenegy megjegyzés sem érkezett, tehát az újvidéki cipő kielégíti a nyugati vásárlók igényeit is. A kiviteli eredmények jónak mondhatók, az Avala jelenleg a nyersanyag, a hazai bőr magas ára miatt (amely háromszorosa a külföldinek) képtelen számotte­vően növelni kivitelét. A magas ár miatt — habár a kivitel 32 szá­zalékban van jelen a termelésben — a kivitelből származó jövede­­lem csak 9,2 százalékát adta az összjövedelemnek. A munkaszer­vezetben a jelenlegi helyzetből való kiírtat az újratermelési egy­ség egybekapcsolásában egységes mércék bevezetésében látják.­­ Gyárunk az elmúlt félévben nyersanyaghiány és­ a gének meg­hibásodása miatt nem állt le (a gének nagy része hazai gyártmá­nyú, úgyhogy a meghibásodások után azonnal tudtuk pótolni a hiányzó alkatrészt ezt egyrészt a hazai üzletfelek útján történt gyors leszállításnak köszönhettük, a kivitel növelése és a terv telje­sítése érdekében több munkaórát töltöttek a dolgozók a gének mel­lett a törvényben meghatározott­nál, havonta két szombaton is dol­goztak az Avalában. Teintve, hogy az elkövetkező időszakban újabb külföldi megrendeléseket vá­runk, az év végéig valószínűleg minden szombaton dolgozunk. (Je­lenleg a csarnokokban állnak a gépek a munkások kollektív évi szabadságon vannak). Hiszem, hogy ez nem okoz nagyobb gon­dot, számíthatunk a dolgozók megértésére. A munka technoló­giája miatt és mivelhogy dolgo­zóink 80 százaléka nő, nem vezet­hetjük be a harmadik műszakot, hogy ily módon is növeljük a ter­melést. Természetesen a gyárban nagy súlyt helyeznek a munka szerinti díjazásra is, ami szintén összefüg­gésben van a termelés növelésé­vel. A termelőmunkában dolgozók 20 százalékkal nagyobb jövedel­met kapnak az azonos képzettség­gel­ rendelkező tisztviselőknél. A nyersanyag-megtakarításra is­ fo­kozott figyelmet fordítanak, tehát a gazdaságos munka a nagyobb jövedelem előfeltétele. Ilyen ala­pon a dolgozók négyezer dinárral is többet kereshetnek az alapfize­tésüknél. A díjazás folytán 1,8 millió dinár értékű nyersanyagot takarítottak meg az elmúlt félév­ben. FAZEKAS András Mincsa Jordánov a szkopjei vasművek új igazgatója A szkopjei bánya- és vasművek munkástanácsa Mincsa Jordanov mérnököt nevezte ki e macedóniai munkaszervezet új igazgatójává. Jordanov eddig a hengermű tár­­sultmunka-alapszervezet igazgató­ja volt, amely szintén a szkopjei vasmű­vekhez tartozik. Kosztadín Avramcsev, az eddigi vezérigazga­tó új megbízatást kapott. (Taping) Több község lesz Kosovóban Átszervezési előkészületek ebben a tartományban. Az átszer­vezésre az eredményesebb munka és általános társadalmi-politikai tevékenység fellendítése érde­kében van szükség, elsősorban a dolgozók és a többi polgár jogai­nak és kötelezettségeinek hatéko­nyabb érvényesítése érdekében. Jelenleg több kosovói község és helyi közösség túl nagy ahhoz, hogy eredményesebb társadalmi­politikai munkát végezhessen, va­lamint hatékonyabban érvényesít­se a küldöttrendszert és az öni­gazgatási döntéshozatalt. Ilyen té­ren különösen Pristinában vannak nehézségek, amely 210 000 lakosá­val Kosovo legnagyobb kommuná­ja. A lakosság fele a városban, a másik fele Priština környékén él. Az elképzelések szerint Pristina városközösséggé alakul és a javas­latok szerint hat községre oszt­ják, amelyek közül három a vá­rosban lesz, három pedig a kör­nyező településeken, Kosovo Po­­ljén, Obilicen és Gracanicán. Az átszervezés előtt módosítani kell a tartomány alkotmányát és a községi statútumokat, amelyek a jelenlegi községeket szabályozzák. Ezt a munkát várhatólag legké­sőbb a jövő év első felében vég­zik el, és ezután kerül sor az új községek megalakítására. (Tanjug) Kosovóban folyamatban van több jelenlegi község területi és társadalmi-politikai átszervezésé­nek előkészítése. Szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi 22 község helyett legalább tízzel több lesz IDŐSZERŰ KULAN A Lenin utca rendezése Késlekedünk az önigazgatási megegyezések aláírásával • Mindössze négyen írták alá a megegyezést Július tizennyolcadikára tűzték ki a kulai Lenin utca rendezésé­nek pénzellátásáról szóló önigaz­­ító & rc.: Sc -U-uy.'Vsi. Amint Milivoj Zarubicától, az érdekkö­zösség titkárától megtudtuk, a negyvenegy aláíró közül — bele­értve a kulai munkaszervezeteket, a négy helyi közösséget, a képvi­selő-testületet és a társadalmi-po­litikai szervezeteket — csak né­gyen írták alá ezt a megegyezést. Lássuk, miről is van szó ebben a rendezési tervben? Az első szá­mú feladat a fedett vízlevezető csatorna kiépítése. Az úttestet aszfaltburkolattal vonták be. A kulai Kula Mezőgazdasági-Élelmi­szeripari Kombinát melletti té­ren emlékművet szándékoznak fel­állítani Tito elvtárs emlékére. En­nek költségei az előzetes számí­tások szerint 800 ezer dinárt tesz­nek ki. Egyébként a Lenin utca rende­zése hár­ommillió dinárba kerül. Mihelyt az illetékesek aláírják az önigazgatási megegyezést rög­tön hozzá is fognak a munkálatok­hoz. A munkálatokat az újvidéki Partizanski out végzi el. "*■" (Sz-I) Lejárt a nagy fogyasztású autók kora Sora az újvidéki nylonpiacon A nyári hónapokban rendsze­rint elnéptelenedik az újvidéki nylonpiac. A felhozatal ugyan nagy, de a kereslet csökken. A vá­ros és a környező falvak polgárai inkább a folyópartra menekülnek a kánikula elől. Egy futó pillantás után leszögez­hetjük, hogy a Fordok, Mercede­sek, Opelok, Volkswagenek, BMW-k, Volgák, Fiatok kora le­járt. A tulajdonosok szeretnének megszabadulni nagy fogyasztású gépkocsitól, de olyan magas árat kérnek érte, hogy az érdeklődő vá­sárló egy kézlegyintéssel kényte­len otthagyni. íme néhány ár, csu­pán ízelítőként: 1975-ös Mercedes 550 000 dinár, 1981-es Opel Ka­dett 570 000 dinár, a népszerű Golf 400 000 dinárnál olcsóbban nem kapható meg... Egy belgrádi rendszámú, másfél hónapos Visa Club nagy érdeklő­dést váltott ki, mivel a tulajdonos szavai szerint ezt a gépkocsit ha­zánkban a továbbiakban nem gyártják. A 602 cem-es kiskocsi ára 450 000 dinár volt. A Zastava gyártmányú gépko­csik közül csak régebbi típusú Zastava 750-est és 101-est láthat­tunk. Ez természetes is, hiszen ki az, aki a megrendelés utáni más­fél éves várakozás ellenére a piac­ra vinné a kocsiját. A legolcsóbb Zastava 750-es 22 000 dinárba került, 1971-ben gyártották. A 7—8 éves kisautóért 63 000—66 000 dinárt kértek. Egy 1977-es évfolyamú Fiat 750-esért 80 000 dinárt fizetett egy újvidéki vevő. A Zastava 101 típusú gépkocsik ára a gyártási évtől függően 120 000—170 000 dinár között vál­takozott. A legöregebb nyolc, a legfitalabb pedig négyéves volt. Különösen nagy volt a felhoza­tal a népszerű Renault—4 típusú gépkocsikból. Áruk 42 000—150 000 dinár között váltakozott. Egy 1981- es Renault 4 GTL gépkocsiért 230 000 dinárt kért a gazdája. N. Z. Meghalt Mirko Kecman élharcos Tegnap Belgrádban hosszú sú­lyos betegség után elhunyt Mirko Kecman nyugalmazott ezredes az 1941-es Partizán Emlékérem tu­lajdonosa. Mirko Kecman 1918-ban szüle­tett a Bosanski Petrovac melletti Bravsko faluban. A háború előtt erdőmunkás volt. 1941. július 27- én kapcsolódott be a népfelszaba­­dító háborúba. A bravskói parti­­zánosztag, majd a harmadik kr­­ivnai brigád harcosa volt. A tiszti­iskola befejezése után a 13. dal­­máciai brigád zászlóaljának pa­rancsnoka lett. Részt vett a ne­­retvai és a sutjeskai csatában, a Belgrád felszabadításáért vívott harcban és az ország végső felsza­badításának hadműveleteiben. 1943-ban lett a JKP tagja. A há­ború után számos felelősségteljes tisztséget töltött be a jugoszláv néphadseregben .Több kitüntetést kapott a háború idején és a hábo­rú utáni időszakban. Mirko Kec­­mant ma helyezik örök nyugalom­ra a hežann­ai temetőben. (Tanúm­) Százezer turista a pőrééi tengerparton Körülbelül öt százalékkal nagyobb a forgalom • Az ellátással nincs probléma A pőrééi tengerparton jelenleg több mint 100 000 turista üdül, közülük mintegy 80 000 külföldi. Az idegenforgalmi dolgozók elé­gedettek és nem mulasztják el elmondani, hogy még jobb ered­ményre számítanak, ugyanis a tu­risták újabb csoportjai érkeznek a tengerpartnak erre a részére, főleg az NSZK-ból és Olaszország­ból, ahol mo­st kezdődnek az évi szabadságok. A községi vezetők is elégedet­tek a látogatottsággal és úgy ér­tékelik, hogy az idén a turisták 5 százalékkal több vendégnapot töl­tenek ezeken a nyaralóhelyeken, mint tavaly. Szabad hely jelenleg lényegében már csak a fizetőven­dég-szolgálatban van. A nyaralók és a szállodák megteltek és az autótáborokban sem nagyon lehet már helyet kapni. Az illetékesek véleménye szerint turizmusunk tavaly veszített­­ te­kintélyéből, és mindent meg kell tenni azért, hogy ismét vissza­szerezze régi tekintélyét. Peréé az egyik legszebb példája annak, hogyan lehet ezt elérni. Különösen az ellátás terén tettek ki magu­kért, és ennek köszönhetően a külföldi és a hazai vendégek is elégedettek. Az ellátáshoz a kör­nyék termővidéke is hozzájárult, valamint az, hogy idejekorán mintegy 10 millió dollárt társítot­tak a kereskedelmi hálózattal és a termelőkkel szerte az országban. A legjobban ellátott szállodák kö­zé tartozik a Plava laguna és a Rivijera. Kozmetikai szerek is kaphatók. Tavaly például a Pla­va laguna­­ vendégei összesen 25 000 tubus fogkrémet használtak el, az idén viszont már eddig mintegy 60 000 darabot vásároltak belőle. Egyébként a boltok nagyobb része este 9 óráig nyitva tart, sőt némelyik még ennél tovább A Jugoszláv Nemzeti Bank di­nárcsekkjét, tekintettel a 10 szá­zalékos kedvezményre, a külföldi­ek szívesen fogadják és elmond­ható, hogy ennek köszönhetően is több vendég érkezett. (Tanjug) I LUIS BUNUEL I madridi egyetemen szerzett diplo­mát. 1923-ban került Párizsba, s az avantgardista csoportosulás egyik jelentős képviselője lett. Előbb J. Epstein rendező asszisztense, majd Salvador Dali, a különc, excentri­kus ötleteiről híres festőművész társaságában készítette el első filmjét, Az andalúziai kutyát. Ez­zel a filmtörténetekben sokat elem­zett és vitatott művével világhírű­vé vált. Ez a műve szürrealista stílusban készült, ugyanúgy, mint következő munkája, Az aranykor is. A harmincas évek elején felha­gyott a zsákutcába jutott szürrea­lizmussal, s néhány valóban nagy­hatású realista dokum­entumfilmet alkotott. Ezek közül a legjelentő­sebb a Föld, kenyér nélkül. Dol­gozott Amerikában és Spanyol­­országban. 1947-ben Mexikót vá­lasztotta iti hazájául Két filmje, a Nazarin és a Virriliana slághírű­­vé vált. Az utóbbi munkája Spa­nyolországban készült ahová meg­hívták és Cannes-ban díjat nyert. A Branco-cenzúra azonban egy­ház- és vallásellenes tendenciákra hivatkozva hamarosan betiltotta a filmet és a rendező visszatért Me­xikóba. Amint vasárnapi számunkban közöltük, pénteken éjfél Mexikó fővárosában. 13 éves korában el­­hunyt a világ egyik legismertebb rendezője, Luis Bunuel. A spanyol­­országi Calandában született, a A csaknem egy hónapja tartó zikkenő hőségben igencsak meg­­apadt a Duna, úgyhogy helyenként homokszigetek keletkeztek benne. Nemzedékek egysége Népgyűlés a Mekotán Az azonos eszmékért és célokért küzdő nemzedékek egységének szemtanúi lehetünk, mondta a többi között BOGIG BOGICEVIC Bosz­­nia-Hercegovinai KSZ Központi Bi­zottságának végrehajtó titkára a Leković melletti Mekotán tartott népgyűlésen, üdvözölte A körzeti katonai parancsnokság nyomában elnevezésű hagyományos menetelés résztvevőit. A menetelésen, amelyet a kör­nyék felkelésének emlékére tarta­nak, jelen volt Cvijetin Мt.ТЛТО­­VIC, a JSZSZK Elnökségének tag­ja, az északkelet-boszniai körzeti parancsnokság első politikai bizto­sa. Bogic Bogičević kiemelte, hogy példát vehetünk a harcosokról, akik életük legnehezebb pillana­taiban is tanúbizonyságot tettek a barátságról, az igazságosságról, az emberiességről, a felelősségről és arról, hogy feláldozzák magukat a haladó célokért. Előttünk áll a gaz­dasági stabilizáció távlati prog­ramja, mondta Bogic Bogičević. A program végrehajtásának egyedüli feltétele, hogy kilábaljunk a jelen­legi nehéz és összetett helyzetből. Éppen ezért nem elegendő csupán támogatni a tervet, hanem min­denkinek tőle telhetően hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt valóra is váltsuk. (Tanjng) A­PATI­N Befejeződött a Duna '33. ifjúsági akció A minap Apatinban befejeződött a vajdasági Duna '83 elnevezésű tartományi ifjúsági akció, ame­lyen mintegy 200-an vettek részt. A záróünnepségen ismertették az akción elért kiváló eredményeket. Az elmúlt 25 nap alatt a breádta­­gok 24 000 munkaórát dolgoztak. Munkájuk átlag osztályzata 4­59. A Dobot mellett’ Džema’ Bijedié if­júsági brigád volt a legjobb. Egyébként a Džemal Bijedié, a do­bóti Gorani, a zenicai Április 12-e, valamint a községközi Ivo Lola Ribar ifjúsági brigád ötször el­nyerte a rohambrigád címet. Sas. A.

Next