Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)

1983-08-16 / 224. szám

-------KÜLPOLITIKA - MAGYAR SZÓ Eszmecsere a kétoldalú pénzügyi kapcsolatokról Dodd szenátor befejezte hivatalos látogatását hazánkban Christopher Dodd amerikai sze­nátort, aki munkatársaival hiva­talos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. tegnap a Szövetségi Pénzü­gyi Titkárságon fogadta dr. Dragutin Grupkovic, a szövetségi titkár helyettese. Jelen volt Da­vid Anderson, az USA belgrádi nagykövete is. Hosszas, baráti hangú vélemény­­cserét folytattak a kétoldalú pénz­ügyi kapcsolatokról és a nemzet­közi pénzügyek több kérdéséről. A szenátor különösen a hosszú távú stabilizációs program irány­elvei iránt érdeklődött és magya­rázatot kért a szocialista önigazgatás rendszerének azon mechanizmusá­ról, amelyek a program végrehaj­­tását szavatolták. Érdeklődést tanúsított a stabi­lizációs program pénzügyi támo­gatására indult nemzetközi ko­ordinált akció eredményei iránt és megkérdezte, hogy ennek volt-e hatása a költségvetés és a külső fi­zetőképesség területén. Dr. Dragutin Grupkovic ismer­tette a stabilizációs program irány­vonalait, és hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer minden tényezője a program ha­tékony és következetes megvalósí­tására törekszik. Noha a nemzet­közi pénzügyi segély nagy része még nem érkezett meg ez a tá­mogatás jelentős tényező a külföl­di értékesítésre szánt áru terme­lésének serkentésében és az or­szág külső fizetőképességének f­ennta­rtá­sában. Miodrag Velikovic a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzóhelyettese a nap folyamán szintén fogadta Dodd szenátort. A gazdaságmeg­­szilárdítási program végrehajtásá­­ról folytattak megbeszélést, külö­nösen a Jugoszláv Nemzeti Bank­nak a pénzügyi politika intézkedé­sei végrehajtásában és a nemzet­közi pénzügyi segély realizálásá­ban betöltött szerepéről. Christopher Dodd ezzel befejez­te négynapos hivatalos látogatását és tegnap elutazott hazánkból. (Tanjug) SZOVJETUNIÓ A politikai bizottság utasítása az alapszervezeteknek A Szovjet KP KB Politikai Bi­zottsága felszólította a Párt alap­­szervezeteit, hogy a küszöbönálló évi értekezleteken önbírálóan mér­­jék fel saját munkájukat és a ve­zetőség tevékenységét és szaba­duljanak meg a rutintól. A politi­kai bizottság a Pravdában közölt felszólításban minden alapszerve­zettől megköveteli, hogy növelje a párt vezető szerepét a szovjet tár­sadalom életében. Az évi értekezleteket szeptem­bertől januárig fogják megtartani. Minden szinten teljesíteni kell a kitűzött feladatokat megállapíta­ni a gyengeségek okát és azt, ki­nek a felelőssége folytán merültek fel. Felelősségre kell vonni mind­azokat akik a párterkölcs elveivel ellentétben cselekednek. A politikai bizottság különösen az ellen tiltakozik, hogy az érte­kezletek ,­előkészített forgató­­könyv” szerint bonyolódjanak le. Ehelyett az évi értekezleteken nyíltan meg kell vitatni a felada­tok teljesítését. Kerülni kell az előkészített vitákat és serkenteni a bírálatot és a kezdeményezést — követeli a Szovjet KP KB Po­litikai Bizottsága. tTanjug) Kiemelik az Alexander Kiellandot Az Északi-tengeren folyamatban van a három éve elsüllyedt Alexander Kielland platform ki­emelése. A platformot megfordít­ják és kiemelik, ha nem jön közbe valami előreláthatatlan akadály. Az olaj platform 1980 tavaszán ítéletidőben fordult fel és 123 em­ber halálát okozta. A súlyos sze­rencsétlenség okait a mai napig sem derítették ki. Ha a mentési akció sikerrel jár, a szakemberek valószínűleg választ tudnak adni a kérdésre, miért történt a kataszt­rófa. (Tanjug) Shultz és Clark komoly nézeteltérései A külügyi államtitkár állítólag kész megválni tisztségétől A vezető amerikai tévéhálóza­tok közölték, hogy komoly nézet­­eltérésekre került sor Shultz ál­lamtitkár és Clark nemzetbizton­sági tanácsos között több kül­politikai kérdésben, különösen pe­dig az Egyesült Államok közép­amerikai politikájával kapcsolat­ban. Reagan elnök inkább taná­csosának pártjára hajlik, az ál­lamtitkár pedig állítólag kész meg­válni tisztségétől. Ezeket a híreket összefüggésbe hozzák az amerikai elnök mexi­kói látogatásával, amely állítólag komoly nézeteltérések jegyében telt el. De la Madrid mexikói és Reagan amerikai elnök ugyanis eltérően tekint a közép-amerikai viszály rendezésének módjára. Clark főtanácsos az erélyes poli­tika fő szószólója, ezt Reagan elnök is elfogadta, Mexikó pedig, mint a Contadora-csoport vezető országa, a békét és a tárgyaláso­kat sürgeti, nem pedig az erő­fitogtatást. Schultz államtitkár az elnökkel együtt Mexikóban járt, és talán a sajtó hírei miatt kijelentette, hogy „teljes egészében támogatja Reagan elnök politikáját”. A tévéhálózatok továbbra sem tágítanak értesüléseiktől, azt állít­ják, hogy a Fehér Házban súlyos a válság, és hogy a kényes hely­zet miatt kevésbé radikális meg­oldásokat fognak keresni. (Tanjug) Shultz Clark SVÉDORSZÁG Ljung aggodalma a tengeralattjárók miatt Lenart Ljung tábornok. Svéd­ország fegyveres erőinek pa­rancsnoka kijelentette, hogy idegen tengeralattjárók tovább­ra is behatolnak a svéd felség­vizekre. A sajtónak adott in­terjújában „mélységes aggodal­mát” fejezte ki emiatt. „Egészen bizonyos hogy a nyáron a Balti-tenger északi ré­szének egy öblében több idegen tengeralattjáró is megfordult” — állítja a parancsnok. Határo­zott intézkedéseket követelt az ország tengeri határainak vé­delmére. A Balti-tenger északi részében több ízben indítottak hajtóva­dászatot a behatoló tenзега­on­­t­járól* után, de nem sok siker­rel. A közvélem­én­y már nem hisz ezeknek a híreknek, mert attól tart, hogy a hadsereg így akarja kikényszeríteni a honvé­delmi költségvetés növelését. Ljung tábornok erélyesen cá­folta ezt és hangsúlyozta, hogy idegen tengeralattjárók tovább veszélyeztetik Svédország terü­leti integritását. (Tanjug) BUTROSZ GHAL­I: Egyiptom hajlandó helyre­­állítani a diplomáciai k­ap­­csolatokat a Szovjetunióval Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyminiszter kijelentette a Kairo Today című folyóiratnak adott in­terjújában, hogy Egyiptom haj­landó felújítani a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval, de továbbra is meg szeretné tar­tani „speciális” viszonyát az Egye­sült Államokkal. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom külpolitikája to­vábbra is az el nem kötelezettek elveivel összhangban alakul, ami azt jelenti, hogy Moszkvával is, Washingtonnal is jó kapcsolatot akar. A miniszter szerint a nemzet­közi helyzet megköveteli a Szov­jetunió és Egyiptom közeledését. Ez szilárdítani fogja Kairó hely­zetét az el nem kötelezettek mozgalmában is. Ghali vélemé­nye szerint Kairó és Moszkva viszonya jó, s reméli, hogy a jövőben még jobb lesz, és hama­rosan nagyköveti szintű képvisele­tit nyitnak mindkét országban. A két ország kapcsolatai 1972- ben hidegültek el, amikor Szadat néhai elnök kiutasította az or­szágból a szovjet katonai taníts,­adókat (UPI) 1983. augusztus 16., kedd НАПШСНАТ ÉVE FÖSSETLE V. IKDIA Mi a nemzeti egység megszilárdítására szólított fel Indira Gandhi indiai kormány­fő tegnap figyelmeztette a nemze­tet, hogy növekszik és egyre ve­szélyesebb a kívülről jövő nyo­más, ezért szilárdítani kel­l a nem­zeti egységet. India függetlensége elnyerésének 36. évfordulója al­kalmából Delhiben a Vörös-erőd­nél megtartott központi ünnepsé­gen Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy a helyzet megköveteli min­den külső nyomás elhárítását, és újabb törekvéseket, hogy befejez­zék a fejlesztést szolgáló projek­tumokat, amelyek az országot fel­lendítik. Indira Gandhi az utóbbi időben sohasem szalasztja el az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a kül­ső nyomásra. Tegnap is rámuta­tott, hogy nemcsak idegen katonai beavatkozásról, hanem politikai, gazdasági és más fenyegetésről van szó, amely Indiát és sok más fejlődő országot veszélyeztet. India következetesen tartja magát az el nem kötelezettek po­litikájához és erélyesen harcol a világbékéért és biztonságért, hang­súlyozta Indira Gandhi. Ezúttal is megismételte, hogy jószomszédi kapcsolatokat igyekszik megte­remteni a környező országokkal, de a hadseregnek készenlétben kell állnia, hogy visszaverje a külső támadást. Indira Gandhi beszédének nagy részét a belpolitikának szentelte, szólt az assami és punjába vál­ságról, és arról, hogy egyre ki­fejezettebb a bezárkózás. Szilár­dítani kell a szövetségi kormányt, egyszersmind a helyi kormányo­kat. Éles hangon felrótta az ellen­zéknek, hogy nem hajlandó együttműködni kormányával, és végül hangsúlyozta, hogy India, ha nem is váltotta valóra minden tervét, határozottan kitart azon az úton, amelyen Mahatma Gandhi és Jawaharlal Nehru ha­ladt. (Tanjug) Indira Gandhi a függetlenségi évfordulón a delhi Vörös-erődnél szemlét tart az indiai hadsereg díszegysége fölött (UPI telefotó) Honecker Varsóba készül Erich Honecker, a Német De­mokratikus Köztársaság államfője ma háromnapos látogatásra Var­sóba utazik. Úgy tudják, találko­zik Wojciech Jaruzelski kormány­fővel. (Reuter) Erőfitogtatás: kihívás a béke­­ben A FEGYVERES ÖSSZETŰ­ZÉSEK, a válsággócok, az erőpolitika érvényesítése, a fegyverkezési verseny és a had­gyakorlatok erősen, de nem áthi­­dalhatatlanul gátolják a béke vi­lágakciót. A növekvő feszültség egyre nagyobb kihívás a feszült­ség enyhítéséért és az enyhülés­hez való visszatérésért küzdők számára. A politikai állásfoglalás, a val­lás és a földrajzi távolságok nem akadályozzák a világszerte külön­böző szervezetekbe tömörült há­borúellenes erők, vagy spontán háborúellenes mozgalmak átfogó akcióját. Mint ahogy a világ kü­lönböző részeiről hírek érkeznek fegyveres összetűzésekről vagy erőfitogtatásról, ugyanúgy egyre gyakrabban értesülünk a háborús szenvedélyek, a nukleáris és klasszikus fegyverzet halmozása, továbbá a provokatív akciók és a nyomásgyakorlás, valamint az erőszak alkalmazása ellen kifej­tett erőfeszítésekről. A politikai világszínpad neural­gikus pontjain számos háborús játék tanúja lehetünk. Afrika északi részén, a Nílus mentén megkezdődtek a Fényes csillag ’83 fedőnevű amerikai—egyiptomi hadgyakorlatok, valamivel délebb­re, a Babel-Mandeb tengerszoros partjai közelében pedig az ameri­kai—Szomáliái kombinált had­gyakorlatok. Mindkét háborús já­tékra, a Fényes csillag ’83-ra és a Keleti szél ’83-ra az iraki—irá­ni háború és a csádi leszámolás hadszíntere közötti térségben ke­rült sor. A világ másik felén, a meleg vizű Karib-tengeren már cirkál­nak az USA hadihajói és veszé­lyeztetik a két Amerika népeinek és országainak békéjét. A világpolitikai színtéren a két nagyhatalom folytatja a kölcsönös vádaskodást és ezáltal gyakorla­tilag csökken az építő jellegű le­szerelési és együttműködési pár­beszéd megkezdésének lehetősége. Egyre jobban kifejezésre jut az erőpolitika. A helyzet annál sú­lyosabb, hogy a világ különböző térségeiben, de elsősorban a kő­olajban gazdag vidékek közelében szervezett háborús játékaihoz az USA partnereket talál a kisebb országok hadseregében. Ez csak fokozza a feszültséget, amely túl­lépi a háború veszélyeztette öve­zeteket és egyre inkább a nagy­hatalmak és tömbök konfrontáló­­dásának jellegét ölti magára. Ha szem előtt tartjuk, hogy az amerikai haderő fő erejét, vagyis nagyszámú hadihajót, közöttük re­­pülőgép-anyahajókat is elsősorban a Földközi-tenger keleti részén és a nyugati féltekén, tehát a világ kőolajban leggazdagabb térségei­ben összpontosították, akkor azt sem téveszthetjük szem elől, hogy a másik fél is a Földközi-tenge­ren és az Indiai-óceán vizein tart­ja hajóit, és hogy időnként más tengereken is megjelenik. Így fest a pillanatnyi helyzet: ha az egyik nagyhatalom vagy tömb akciót in­dít, akkor a másik sem ül ölbe tett kézzel. Az egészben az a kellemetlen, hogy a jelenlegi amerikai katonai tevékenység kapcsolódik az idő­szerű afrikai, közel-keleti vagy la­tin-amerikai hadszínterekhez, vagy fegyveres összetűzések színterei­hez. A veszélyt még csak fokoz­hatja, ha megbontják a két szu­perhatalom, illetve a két tömb ki­alakított „fegyveres egyensúlyát”. Márpedig a világ válságos öve­zeteiben rendezett háborús játé­kok éppen ezt a benyomást kel­tik. A világ érzi az egész emberi­séget fenyegető veszélyt: egyre tömegesebbek a békemozgalmak. A háborúllenes tüntetések az erő­politika és a nyomások elleni erős mozgalommá válnak. Ez az új politikai platform akkor keletke­zett, amikor Európa válaszút elé került: a béke és enyhülés felé induljon-e, vagy pedig újabb há­ború előtt találja magát! S­ZEPTEMBERBEN SZÁMOS Állam- és kormány­fő találkozik a világszer­vezet New York-i székhelyén. Ez talán döntő pillanat lesz, hogy erőfeszítést tegyenek a háborús veszély kiküszöbölésére és vála­szoljanak a béke veszélyeztetésé­re. E tekintetben a tömbön kívü­li és semleges országok, de első­sorban az el nem kötelezett és fejlődő országok széles körű tá­mogatást kapnak majd a fegyver­kezési verseny megszüntetését, az atomfegyverek megsemmisítését, a háborús gócpontok felszámolását, a békeövezetek létrehozását és a háborúk és válságok helyett együttműködést követelők milliói­tól. (Tanjug) Semmi hír a csehszlovák túszokról Továbbra sem érkezik hír annak a húsz csehszlovák polgárnak a sorsáról, akik Angolában marad­tak és még mindig az UNITA tú­szai. A napokban volt öt hónapja, hogy elrabolták őket. Családtag­jaik és a csehszlovákiai hatósági szervek már aggódnak hosszúra nyúlt rabságuk miatt, a hírek el­maradása valóban rossz sejtelme­ket kelt. Csehszlovákia ismét felszólította a világközösséget, a nemzetközi szervezeteket és személy szerint, egyes államfőket, hogy segít­senek a csehszlovák polgárok men­tésében. Másfél hónapja szabadon en­gedték a túszok főleg nőkből és gyermekekből álló 45 főnyi cso­portját, ők a kórházi kezelés után jól érzik magukat (Tanjug)

Next