Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 255-269. szám)
1983-09-16 / 255. szám
--------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1983. szeptember 16., péntek Kapica Pekingijén A szovjet külügyminiszter-helyettes vendéglátóival a két ország közötti kapcsolatok javításáról tárgyal Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter tegnap Pekingben tárgyalt Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettessel, majd közölték, hogy ,.megvitatták a kölcsönös érdekű kérdéseket, valamint a két ország kapcsolatainak rendezését gátló akadályokat”. Kaidoa több napos hivatalos látogatás után ma elutazik Kínából. Csien Csi-csen külügyminiszterhelyettes látta vendégül. Az utóbbi 20 évben először járt Kínában ilyen magas rangú szovjet tisztségviselő. Semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. A két nagy szomszédos ország közöti kapcsolatokban új csatornát nyitottak. Előkélték, hogy a szidalmak és a vádaskodások helyett tárgyalnak, állapították meg tegnap beavatott külföldi megfigyelők, s szerintük dióhéjban így foglalható össze Kapica pekingi tárgyalásainak eredménye. Értesülések szerint a szovjet külügyminiszter-helyettes azzal a céllal látogatott Pekingibe, hogy tájékoztassa vendéglátóit Jurij Andropov elnöknek az eurorakétákra vonatkozó javaslatáról, illetve kinyilvánítsa Moszkva készségét, hogy az atomrakétákat kivonja Európából, ha közös nevezőre jutnak a NATO tagországaival. A rakétákat megsemmisítik, nem szerelik le, s nem telepítik át Ázsiába Kína és Japán felé. Állítólag a szovjet fél arra törekedett, hogy a megbeszélések a nemzetközi kérdésekre korlátozódjanak azzal a céllal, hogy megállapítsák az érintkező pontokat. Ez azonban nem elégítette ki Peking alapvető elvárását. Pekingi források szerint Kína azzal érvel, miért kutatnák a nemzetközi politikában az érintkező pontokat, amikor Kína közvetlen határán olyan helyzet alakult ki, amely veszélyezteti biztonságát. Eszerint Kína előtérbe helyezi a kétoldalú problémákat. Annál inkább, mert a két országnak közvetlenül vagy közvetve több ezer kilométer hosszú közös határa van, amelynek mentén jelentős katonai erőt vontak össze. Ezenkívül a szovjet csapatok továbbra is Afganisztánban maradnak, s ezzel az országgal Kínának közös határa van. Hasonló a helyzet délen Vietnammal, ahol kínai állítás szerint szovjet tengeri támazpont épül. A vietnami alakulatokat nem vonják ki Kambodzsából, s Peking emiatt is felvetette biztonságának problémáját. A jelekből ítélve mindkét fél kitartott álláspontjai mellett, nézeteik tehát nem kerültek közelebb egymáshoz. Ez is megerősíti, hogy a nyilt kérdéseket mindenképpen elemezték a szovjet tisztségviselővel. Ami Andropov javaslatát ileti, kínai források kinyilvánították, hogy ebben újdonságot látnak, illetve ,.az elfogadható felé való közeledést” Andrej Gromskónak néhány hónappal ezelőtt ismertetett álláspontjához viszonyítva. Ehhez hozzá kell fűzni a már hagyományos kínai elővigyázatosságot, illetve annak kidomborítását, hogy a Szovjetuniónak a ratoémakérdésben vallott kedvező evolúciójét gyakorlatilag kell bizonyítania. Fő források szerint ez annál inkább elvárható, mert nagyszám'' szovjet szuperrakétát telepítettek Ázsiába Kína és Japán közelébe. A legfőbb problémák továbbra is megmaradtak Kína és a Szovjetunió kabu csolatában.. A két fél kisebb lépéseket tesz a gazdasági, tudományos műszaki, testnevelési stb. -kapcsolatokban, ami azt bmnyítja, hogy tovább javul a légkör az államközi viszonyban. (Tanjug) KIM II, SZUNG TITÓRÓL Kim I Szung, a Koreai NDK elnöke, a Koreai Munkapárt KB főtitkára igen nagyra értékelte Tito elnök történelmi hozzájárulását Jugoszlávia szabadságához, függetlenségéhez és el nem kötelezettségéhez, valamint a világbéke ügyéhez. A Politikának adott interjújában Kim II Szung elnök kiemelte, hogy Tito a jugoszláv nép és a világ haladó népei igazságos céljai megvalósításának szentelte harcát és tevékenységét. Tito egész életét a szabadság és a függetlenség megvédéséért, valamint a dominancia és a leigázás elleni harcnak rendelte alá. Kim Ir Szung külön kiemelte Tito elnök hozzájárulását az elnemkötelezettség mozgalmának létrehozásához, fejlődéséhez és erősítéséhez. (Tanjug) SALVADOR Diplomáciai tevékenység helyett erőszak Guillermo Ungo, a salvadori felkelők politikai szárnyának vezetője szerda este Manasuában kijelentette, hogy Washington Közép- Amerikában továbbra is előnyben részesíti a katonai akciót, háttérbe szorítja az olyan diplomáciai lépéseket, mint amilyen Richard Stone küldetése. Hozzáfűzte, hogy a hadműveletek felélénkítése megkérdőjelezi az Egyesült Államok bejelentését, hogy fontosnak tartjja a szabadságharcokkal nemrégiben megkezdett párbeszédet. Ungo szerdán érkezett Managuába a gerillák két parancsnokának kíséretében Tárgyaltak Miguel d’Escoto külügyminiszterrel, aki feltehetően beszámolt a Contadora-csoport Panamában megtartott miniszter értekezletének kimeneteléről. (Tanila) NICARAGUA Nunez hamarosan Washingtonba látogat Carlos Nunez, Nicaragua államtanácsának elnöke parlamenti küldöttség élén hamarosan az Egyesült Államokba látogat, s megismerkedik az ottani választási rendszerrel. Nunez parancsnok ismertette, hogy a nemrégiben Managuában járt amerikai kongresszusi képviselők javaplaitára látogat el rövidesen Washingtonba. (ANN) A kapcsolatok elmélyítése A VKSZ TB nemzetközi együttműködési bizottságának üléséről A VKSZ Tartományi Bizottságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun és Csongrád, a Román KP Temes megyei bizottságával, valamint a Szovjet KP Krasznodar tartományi bizottságával való együttműködéséről tárgyalt tegnap Újvidéken a VKSZ Tartományi Bizottságának nemzetközi együttműködési bizottsága. Az ülésen leszögezték, az említett megyékkel és tartományokkal való együttműködés a jószomszédi viszonyok fejlesztésén, a területi integritás tiszteletben tartásán alapul. Az eddigi együttműködést azonban újabb tartalommal kellene és lehetne bővíteni, minél szélesebb körben tájékoztatni a közvéleményt a megyékről és a tartományokról. Nagy szolgálatot tenne, ha a helyi lapokban cikkek, interjúk jelennének meg. Ez vonatkozik mind a tartományi, mind pedig a megyék és Krasznodar tartomány sajtójára. Az együttműködés ilyen jellegű bővítésére minden feltétel megvan. & A* CHILE Újabb megtorló intézkedések Jogászok vádolják a belügyminisztert Továbbra is robbanékony a helyzet Chilében, noha a szigorú megtorló intézkedések miatt csökkent a tüntetések száma. Annyira gyakoriak a vandál cselekedetek, a lakosság megfélemlítésének különféle formái, hogy Santiago külvárosának polgárai félelemben élnek. Santiago egyik elővárosát, Pudahuelt gyakorlatilag megszállták a felerősített rendőrségi erők. A La Segunda című esti újság felvetette a kérdést, miért került erre sor, ki adott erre parancsot, a községi szolgálatok alkalmazottait miért fegyverezték fel. A lap emlékeztet arra, hogy éppen ebben az elővárosban oltották ki egy fiatalember életét, a halálos lövéseket a községi hatóságok járművéből adtákle rá. Végezetül felhívta a figyelmet, ki szavatolja a lakosságnak, hogy a fegyvert nem használják fel ellene a terrorizmus elleni állítólagos védelemre hivatkozva. Egy másik községben, Floridában, a lakosok maguk szervezték meg az önvédelmi alakulatokat, egész éjszaka őrt állnak, s kétóránként váltják egymást. Ezt azzal indokolták meg, hogy nem érezték magukat biztonságban, s állandóan zaklatták őket.. Nappal azzal fenyegették meg őket, hogy az éjszaka leple alatt leszámolnak velük, felgyújtják házukat. Chilei jpSrszok egy csoportja a santiagói bíróságon feljelentést tett Jarpa Heves belügyminiszter ellen. Azzal vádolják, hogy vérontásra és múlt polgárháborúra bujtogatott. Érvként megemlítették, hogy rezsimhű polgárok számtalanszor provokálták és megtámadták a tüntetőket, gyújtogattak és más cselekményeket követtek el az elmúlt napokban. A feljelentés tartalmazza a behievnün sztelnek néhány nappal ezelőtt elhangzott nyilatkozatát, hogy ,,a chileieknek egymás ellen kell védekezniük, a ha szükségesnek tartják, fegyvert adnak a kezükbe”. Juan Francisco santiagói müsnök szerdai sajtóértekezletén közölte, hogy az egyház erélyesen elítéli a felseeverzett, eddig még nem azonosított civilek egyre gyakoribb támadásait a felvonulók ellen. A püspök szerint a népnek joga van kenyérre, emberi méltóságra és tiltakozó megmozdulás szervezésére. Felszólította a biztonsági erőket, hogy a felvonulók iránt az emberi személyiség méltánylásával viszonyuljanak, s ne alkalmazzanak megtorló intézkedéseket. Pinochet rezsimje állhatatosan arra törekszik, hogy a vandalizmusért és a megtorlásért a baloldali politikai erőket tegye felelőssé, ám nyilvánvaló próbálkozása kudarcra van ítélve. Megállapítható, hogy egyre nagyobb a szakadás az országban. A diktatúra helyzete megingott. Nem hivatalos értesülés szerint Chilében a következő, 6. tiltakozási napot október 12-én szervezik meg. A jelek arra vallanak, hogy addig nem újítják fel a rendszerrel megkezdett párbeszédet. Vádat emeltek Seguel ellen Szerda este vádat emeltek Seguel chilei szakszervezeti vezető ellen. Azzal terhelik, hogy megsértette Pinochet tábornokot, s az állambiztonságról szóló törvény értelmében ez büntetendő. Hat nappal ezelőtt Seguel éhségsztrájkot kezdett a börtönben. Ügyvédje közölte, habár 10 kilogrammot fogyott, egészségi állapota nincs veszélyben. Seguel letartóztatása ellen fellebbezés nyújtható be, óvadék ellenében kérhető szabadon bocsátása. (EFE) TÖRÖKORSZÁG ÖT HALÁLOS ÍTÉLET Az adanai per befejeztével öt személyt halálra ítéltek. Az volt a vád ellenük, hogy a Devjol (forradalmi út) illegális szélsőséges baloldali szervezethez tartoztak. A fentieket a tegnapelőtt este Ankarában kiadott katonai közlemény tartalmazza. A bíróság előtt összesen 151 vádlott állt. Tizenegy gyilkossággal, bombatámsadásokkal és fegyveres rablótámadással vádolták őket. A rögtönítélő katonai bíóság ötöt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, hatvanhét személyt 3—13 évi börtönbüntetésre, hetvennégyet pedig felmentettek bizonyítékok hiányában. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a katonai hatóságok adataiból kitűnik, hogy 1980-tól — amikor is katonai államcsínyt hajtottak végre Törökországban, és ismét bevezették a halálos ítéletet — negyvenkilenc személyt ítéltek kötél általi halálra, közülük huszonöt szélsőséges politikai szervezetekhez tartozott. USA Megtagadják г ШглШ a „különcködőktől” Az amerikai kongresszus képviselőházának egy törvényjavaslatot nyújtottak be megvitatásra, amely szerint megtiltanák amerikai segély folyósítását azoknak az országoknak, amelyek a BT-ben nem támogatták az amerikai határozati javaslatot. A rezolúció elítélte a dél-koreai repülőnek szovjet terület felett történt lelövését. A törvényjavaslatot Jerry Huckaby kongresszusi képviselő terjesztette be, szerinte a javasolt szankció elsősorban Kínára, Nicaraguára, Guyanára és Zimbabwéra vonatkozik. Ezek az országok a Biztonsági Tanácsban nem szavaztak a határozatra. Huckabu elmondta, hogy Kína és Nicaragua egyébként sem részesül amerikai segélyben, de Guyana az idén az Egyesült Államoktól 2,1 millió dollárt kapott, és Zimbabwének mintegy 60 millió dollárt kellet volna folyósítani. ‘.т. (API .—.t.—... AFGANISZTÁN A felkelőktől szerzett értesülések szerint a szovjet egységeknek nem sikerül katonai támaszpontot létesíteniük Bagrami térségében, a régi úton, amely Kabult Peshawarral összeköti. Ezt a stratégiailag fontos utat már több hete sikeresen védik a felkelők. Az Afganpress azt állítja, hogy Fabili, Thiepi. Legalább nyolcvan szovjet és rezsimkatona vesztette életét a felkelőkkel való 1едч*лм.) összezsapásban, jelentette az Afganpress hírügynökség Peshawarból. A hírek szerint az utóbbi két hétben a harcok főleg Kabul térségében folytak, négy nappal ezelőtt a pakisztáni határ mentén elterülő Paktia tartományban teljesen megsemmisítették a kormányerők egyik osztagát. Hozzátette, hogy a katonák közül többen fegyverrel együtt megadták magukat a felkelőknek. (Tanjug) KREISKY FIGYELMEZTETÉSE Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár tegnap figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Európa és a Kelet közötti árucsere-forgalom csökkenése a munkanélküliség további növekedéséhez vezethet, és hogy a Szovjetunió és a szövetségesei elleni jelenlegi és bejelentett gazdasági szankciók végső soron kudarcra vannak ítélve. Kreisky részletezte, hogy a gazdasági megtorló intézkedések egy olyan iparilag fejlett ország ellen, mint amilyen a Szovjetunió, csak ösztönözné technológiai fejlődését és végső soron csak erősítené Moszkva tekintélyét. A nyugat-európai országok számára nem ajánlatos olyan gazdaságpolitikát követni, amely nagyobb munkanélküliséghez vezet. Értékelése szerint a gazdasági zárlat tovább növelné a feszültséget, s ez előbb-utóbb még egy háborúra való okot szülne. (APA) Salvarc távirata Mexikó elnökéhez Mexikó nemzeti ünnepe alkalmából Mika Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államelnökség nevében szívélyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta Miguel de la Madridnak, Mexikó elnökének. Az ország baráti népének további előrehaladást kívánt. (Tanjug) MEKKA Iráni zarándokok ismét összetűztek a rendőrséggel Teheránban közölték, hogy 28 iráni zarándok megsebesült Mekkában a szaúd-arábiai biztonsági erőkkel való összecsapásban. A közlemény szerint a zarándokok kedden tüntetéseket tartottak Mekka utcáin, s jelszavakat kiáltoztak az Egyesült Államok, Izrael és a Szovjetunió ellen. A szaúdarábiai hatóságok több ízben figyelmeztettek, hogy nem fogják megtűrni az iráni zarándokok agitációs tevékenységét a mekkai és a medinai szent helyeken. Tavaly legalább 69 iránit utasítottak ki az országból a biztonsági erőkkel való összetűzések után. Az iráni kormány időközben figyelmeztette a riiadi hatóságokat, hogy ne gátolják a zarándokokat ..feladatuk teljesítésében”. Egy iráni tisztségviselő kijelentette, hogy a legújabb mekkai események országát olyan helyzetbe hozzák, hog. ..kételkedni fog a szaúdi hatóságok jó szándékában". (Reuter) Az USA ellenzi Dél-Afrika bojkottálását Az esetleges gazdasági szankciók Dél-Afrika ellen nem eredményeznének gyökeres változást ennek az országnak a faji megkülönböztetésen alapuló politikájában, jelentette ki az amerikai State Department képviselője. A Reuter jelentése szerint Frew Wisner, a State Department szóvivőjének helyettese az amerikai kongresszus képviselőháza külügyi albizottsága előtt mondott beszédében kijelentette, hogy Ronald Reagan elnök kormányzata szembeszáll az amerikai áru Dél-Afrikának való eladására vonatkozó mindenféle törvényes korlátozásával. A képviselőháznak a hónap végén kell szavaznia a kiviteli törvény módosításáról, amellyel megtiltanák a kiviteli kölcsönöket Dél- Afrikának, és beszüntetnék a délafrikai arany árusítását az amerikai piacon. Howard Wolpe demokrata párti kongresszusi képviselő, a képviselőház afrikai országokkal foglalkozó albizottságának elnöke azonban nem értett egyet a kormányzat ilyen álláspontjával, s hangsúlyozta, hogy a bejelentett szankciókkal nyomást gyakorolnának a fajüldöző rezsimre, hogy hozzáfogjon az apartheid „fellazításához”.1