Magyar Szó, 1983. október (40. évfolyam, 270-284. szám)

1983-10-01 / 270. szám

—---------KÜLPOLITIKA_________________________ MAGYAR SZÓ 1983. október 1., szombat Az adósság nem csak az adósok gondja A mexikói és a brazil pénzügyminiszter felszólalása a Világbank értekezletén A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap közgyűlésének kül­döttei nagy figyelemmel hallgat­ták meg Mexikó és Brazília pénzügyminiszterének felszólalá­sát. Ezt a két országot az össz­­tartozások egyharmad része ter­heli. Az érdeklődés azért is nagy, mert attól, hogy ez a két ország hogyan tud kilábalni a válság­ból, nagyban függ magának a nemzetközi bankrendszernek a szilárdsága . A tartozások problémája, jelen­tette ki a mexikói miniszter, nem csak az adósok, illetve a fejlődő országok gondja. Ez sokkal szé­lesebb vonatkozású és összetettebb kérdés. Valószínűleg jó, hogy nem valósult meg az adósok klub­jának létrehozására vonatkozó ja­vaslat, de rossz, hogy jelenleg észlelhetjük a hitelezők klubjának létrehozására irányuló kezdemé­nyezések jeleit. Ez a polarizáció észrevehető volt ezen az összejövetelen is. A­­ko­rábbi hasonló összej­övetelek­hez hasonlóan ezen a közgyűlésen is bebizonyosodott, hogy a fejlett ipari, gazdag országok nemigen törődnek a fejlődők nehézségeivel, és nem készek segítségükre sietni. Jože Florijančsič szövetségi pénz­ügyi titkár kijelentette aggodalom­ra ad okot egyes fejlett országok készségeinek hiánya, hogy segítse­nek a nemzetközi pénzügyi intéz­mények alapjainak erősítésében. Ez a vélemény a napokban gyakran elhangzott a washingtoni összejövetelen. Igaz, hogy a fej­lődő országok képviselői hangoz­tatták, követelve a kereskedelmi akadályok elhárítását, igazságo­sabb nyersanyagárakat, ésszerűbb kamatokat és több kölcsönt. Ha nem tesznek ennek érdekében mi­nél előbb valamit, a fejlődő or­szágok nem tudják megvalósíta­ni stabilizációs programjaikat, ami azt jelenti, hogy nem várható a gazdaság felélénkülése. Gazdasági növekedés nélkül pedig nem old­hatók meg a kölcsönök problémái sem. Más szóval tenni kell vala­mit „a harmadik világ” országai gazdaságának felélénkítése érdeké­ben, hogy kilábalhassanak a vál­ságból, és hogy visszafizethessék felhalmozódott tartozásaikat. Az összejövetel valószínűleg nem fog ezzel kapcsolatban semmilyen jelentős határozatot hozni. Az ülé­sen azonban bebizonyosodott az az általános vélemény, hogy vilá­gunkban akkora a függőség, hogy senki sem oldhatja meg elszige­telten problémáit. (Tanjug) Cuellar az afganisztáni válságról Az ENSZ-nek az afganisztáni válság politikai megoldására irá­nyuló erőfeszítései állandó előre­haladást mutatnak, habár lassan­­ haladnak az ezzel kapcsolatos megbeszélések, és más problémák is felmerülnek. A fentieket tartalmazza az ENSZ-főtitkár évi jelentése, ame­lyet tegnapelőtt este hoztak nyil­vánosságra. Jól értesült körökre hivatkozva a France Presse jelenti, Cuellar már előzetes tárgyalásokat kez­dett, hogy belátható időn belül felújíthassák az Afganisztánnal kapcsolatos közvetett megbeszélé­seket. Vádaskodás, de valamelyest békü­lékenyebb hangnem Folytatódtak a bécsi közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalások A NATO 12 és a Varsói Szerző­dés 7 tagországának képviselői tegnap Bécsben folytatták a már 10 éve tartó közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalásokat. A hosszabb nyári szünet után a két fél, nyilvánvalóan jól fel­­készülten, kifejtette a már ismert érveit, hivatkozva az előnyökre amelyeket eddigi javaslataik nyúj­­tanak erről az utóbbi időben a kiemelkedő keleti és nyugati tiszt­ségviselők sigyelmét egyaránt rendkívüli módon felkeltő kérdés­ről. A tegnapi ülés azonban azt mutatta, hogy a tárgyalások foly­tatását a nagyhatalmak közötti újabb kiéleződés terheli meg. A nouesti fél ugyanis felhozta, hogy a dél-koreai utasszállító repülőgép lelövése után ,,érezhetően rosszab­bodott” a világhelyzet. Ezt az ál­láspontot Morton Abramowitz, az USA képviselője fejtette ki. A má­sik fél kedvezőtlenül fogadta ezt az álláspontot, mondván, hogy a repülőgép esete „lényegtelen”, mi­vel az európai katonai-politikai helyzet a NATO-nak az eurora­­kéták telepítésével kapcsolatos terve miatt rosszabbodik. Ezért ag­gasztó a helyzet, emelték ki a ke­leti országok képviselői. A szokásosnál hosszabban tar­tott kölcsönös vádaskodás után azonban békülékenyebb hangne­met ütöttek meg. A Kelet kifejez­­te reményét, hogy az asztal má­sik végén helyet foglaló tárgyaló partnerek mégis komolyabban megvitatják a­z előterjesztett ja­vaslatokat. De Vos holland nagy­követ pedig bizonyos ,,kedvező elemeket” is talált a Kelet júniu­si javaslataiban, különösen az el­lenőrző intézkedések tekintetében De Vos kiemelte, a Nyugat haj­landó az „építő jellegű párbeszéd­re (Тапјџп) Feszültség Manilában A Fülöp-szigetek fővárosában igen feszült a légkör a bejelentett tüntetések előtt. Az ellenzék úgy döntött, hogy a tiltakozások élére áll, habár Mar­cos elnök rezsimje élesen figyel­meztette. A tüntetéseket egyéb­ként betiltották. Az ellenzéket nem ingatta meg elhatározásában az a hír, sem, hogy négy tüntetőt halálra ítéltek. A rendőrségi osztagok kénysze­rítették vissza munkahelyükre az üzletembereket és a tisztviselőket, akik csatlakoztak az egyetemi hallgatókhoz, a középréteghez és a rezsim többi ellenfeléhez (Tanjug) Slavko Veselinov, a VKSZ TB elnöke fogadta a Román De­mokratikus és Szocialista Egységfront Temes megyei küldöttségét, amely a Szocialista Szövetség vendégeként tartományunkban tar­tózkodik. A küldöttség élén Ion P­avel, a megyei tanács elnöke áll tagjai Miloš Živanov és Iosif Tincu. A fogadáson jelen volt Bog­dán Tankosié, a VDNSZSZ Tartományi Választmánya Elnökségé­nek elnöke, Varga László, az Elnökség tagja és Miroslav Kuhajda, a VKSZ TB nemzetközi együttműködési bizottságának titkára. Az együttműködés továbbfejlesztéséről folytattak megbeszélést. A ven­dégek tolmácsolták Cornel Pacosténak, a Román KP megyei taná­csa első titkárának üdvözletét is. A képen Veselinov (balról) fogad­ja a román delegációt. (NÉMETH M. felvétele) NEW YORK Artow és szabad »életvágcsere vett Miként lehetne a nemzetközi pénzintézményeket a legjobban rászorulók szolgálatába állítani — erről tárgyaltak az állam-, illetve kormányfők az ENSZ székhelyén Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán részt vevő állam-, illetve­­ kormányfők második találkozója az izák­ai küldöttség szóvivőjé­nek közlése szerint átfogó és szabad véleménycsere formájában telt el, az időszerű nemzetközi gazdasági problémákat vitatták meg. Az általános téma keretében a központi kérdés az­­volt, hogyan lehetne a meglevő nemzetközi pénzintézményeket a leg­jobban rászorulók, tehát a fejlődő és a legfejletlenebb országok érdekeinek szolgálatába állítani. Az eminens államférfiak szerda esti találkozóján megvitatták a vi­lágproblémákkal kapcsolatos kü­lönböző nézeteket is, ahogyan zá­rószavában Indira Gandhi Indiai kormányfő, a találkozó elnöklője mondta. A vita építő jellegű, sza­­bad és nem hivatalos volt, ez eré­nyei közé tartozik, és hasonló ta­lálkozók összehívásának lehetősé­gét helyezi kilátásba. Feltűnt például, hogy Pierre Trudeau kanadai kormányfő már ismert álláspontja mellett, hogy a fejlődő országok problémái a fej­letteket is érintik, bírálta a fej­lődő világ egyes úgynevezett ra­dikális országait. Felszólalása a jóindulatú kritika hangját ütötte meg, azt emelte ki, hogy a fejlődő országok Cancúnban „mindent vagy semmit” követeltek, és ami a nemzetközi pénzintézményeket ményeli, elsősorban a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap fel­számolását,­ csak azt, hogy gyor­sabban alkalmazkodjanak a fej­lődő és a fejlett világ alapvető érdekeihez. Hangsúlyozták az álláspontot, hogy a nemzetközi pénzintézmé­nyek ma is úgy működnek, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor alapí­tották őket, tehát az akkori szük­ségletekhez és körülményekhez igazodnak, a világ azonban Bret­ton Woods után alaposan megvál­tozott. Dr. Julius Nyerere tanzániai el­nök javasolta, hogy egyszer már a Dél és az Észak képviselői ülje­nek tárgyalóasztalhoz, és békesség­ben közösen vitassák meg, mit kell a legsürgősebben változtatni a túlhaladott nemzetközi pénzin­tézményeken. Az állam-, illetve kormányfők találkozóján, amelyen Mika Spi­­ljak, a JSZSZK Elnökségének el­nöke is tevékenyen részt vett, nyo­masztóan hatott a légkörre a fegy­verkezés problémája. Mint isme­retes, jelenleg évente hétszázmil­­liárd dollárt költenek fegyverke­zésre és hadseregek fenntartásá­ra, a világ pedig súlyos gazdasági problémák alatt görnyed. Szinte nem volt egy felszólaló sem, aki emiatt ne fejezte volna ki elége­detlenségét, aki nem követelte volna az ENSZ békítő szerepének szilárdítását. Figyelmet keltett Palme svéd kormányfő álláspontja, hogy elfo­gadhatatlan az állítás, hogy a fegy­verkezés kiadásai tulajdonképpen serkentik a gazdasági fejlődést. Mitterrand francia elnök vélemé­nye szerint a fegyverkezési kiadá­sok csökkentése nagy segítséget jelenthetne a fejlődő országoknak, és általában a haladásnak. Véle­ményét sokan támogatták. Az Európai Gazdasági Közösség soros elnöke, Hollandia képviselő­je ugyanakkor megjegyezte, hogy Délen is vannak „északiak”, ami nyilvánvalóan a fejlődők gazda­gabb rétegére, elsősorban az olaj­­exportálókra vonatkozik. Kijelen­tette, hogy a fejletlen Dél problé­máinak megoldásában nagyobb részt kellene vállalnia a Dex gaz­dagabb részének. Rövid zárószavában Indira Gan­dhi hangsúlyozta, hogy ez volt az első alkalom, hogy állam-, illetve kormányfők nem hivatalosan, sza­badon, szinte meghitten összeül­tek, és az elkerülhetetlen különb­ségek ellenére a jobb megértés és bizalom hangján szóltak egymás­hoz. (Tanjug) A nemzeti jövedelem csökken , a fegyver­kezés fokozódik A fegyverkezési kiadások tavaly összesen 10 százalék­kal emelkedtek, noha a leg­több ország nemzeti jöve­delme csökkent, és korlátoz­ták a közszolgálatok költ­ségvetését és a szociális jut­tatásokat is. A világon ta­valy összesen 800 milliárd dollárt költöttek fegyverke­zésre, állítja a stratégiai elemzéseket végző londoni intézet. (Tanjug) illeti, túl radikális változásokat szorgalmaznak. A felszólalók óriási többsége, kö­zöttük a tanzániai elnök, az indiai kormányfő, a perui kormányfő és az ecuadori elnök is, erélyesen ál­lította, hogy a fejlődők közül sen­ki sem követeli a meglevő intéz­ Egy közelgő dátum ü­rügyén Brandt a rakétatelepítés elodázását sürgeti Willy Brandt volt nyugatnémet kancellár felhívta az Egyesült Ál­lamokat, hogy halassza el a közép­hatósugarú nukleáris harci eszkö­zök Nyugat-Európában telepítését még akkor is, ha a genfi tárgyalá­sokon az év végéig nem érnek el semmilyen eredményt. A Reuter jelentése szerint Brandt a fentieket ötnapos ame­rikai látogatásának befejeztével je­lentette ki. Amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők egy cso­portjával, a rakéta­telepítés ellen­zőivel, folytatott beszélgetésben Brandt hangsúlyozta, hogy egy szovjet engedmény sem járna eredménnyel, ha egyszer az új rakétákat hadrendbe állítják. Senkinek sem kell rakétákat felállítania azért, mert közeledik a tárgyalások négy évvel ezelőtt megszabott befejezésének dátuma A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette még, bizo­nyos előjelek arra utalnak, hogy Moszkva kinyilvánítja jószándé­kát, és eleget tesz a NATO-tagor­szágok követeléseinek a középha­tósugarú rakéták vonatkozásában. Brandt hangsúlyozta, hogy ilyen tartalmúak azok a levelek is, amelyeket Jurij Andropov szovjet vezető a nyugat-európai országok vezetőinek küldött, de nem részle­tezte, miről van szó. (Reuter) Ciprus nem támogatja az örmény terrorizmust Georg Jakovu ciprusi külügymi­niszter határozottan cáfolta a tö­rök kormány vádjait, hogy Ciprus menedéket ad az örmény terro­ristáknak. Szerinte a ciprusi ha­­tóságok semmiféle bizonyítékot sem találtak arra, hogy a Cipruson élő kis örmény közösségben valaki is terrorista tevékenységet folyta­t. A ciprusi diplomácia vezetője meg­­ismételte, hoev nem fogja enge­­délyezni a terroristáknak, hoev országának területéről tevékeny­­kedjenek. Az Európai Parlament ülésén elhavgzott beszédében Jakovu ki­emelte: érthetetlen az európai or­­szágok magatartása, hogy engedé­lyezik az elfogadhatatlan helyzet fenntartását Cipruson, illetve a szigetország megosztottságát. A görög miniszter Törökországot vá­dolta az igazi megoldás felkutatá­sának akadályozásával. (AP) KÍNA ÜNNEPE A haladás és felvirágzás útján A népköztársaság harmincnégy éves A KÍNAIAK MA ÜNNEPEIK szolgáló iparágak pangásában a Kínai NK megszületésének 34. tükröződött. A fordulat abban évfordulóját, mégpedig abban a nyilvánult meg, hogy az utóbbi meggyőződésben, hogy hazájuk a négy évben a mezőgazdasági haladás, a felújított belső béke­termelés évi növekedése 7,5, a és egység útján halad. Közvet- könnyűiparé 11,8, a nehéziparé lenül az ünnepség után a kínai pedig 3,4 százalék volt. KP Központi Bizottsága a ma- Az állami statisztikai hivatal sodik plénumán megindítja „az egyéb adatokkal is szolgált a általános konszolidálás folyama­ haladás illusztrálására, lát a Kommunista Párt tagsága- A kínai polgár 1978-ban út­­ban, amelynek célja, hogy bizto­­san 195,5 kilogramm búzát fá­­sítsa a gazdasági és társadalmi gyasztott, tavaly pedig 225,4 ki­reformok, az ország korszerű si­­logrammot, disznóhúsból pedig tejének és a külvilág felé való 12,7 kilogrammot a korábbi 6,5 nyitásának tartós irányvéte­ helyett. 1978-ban 8 méter sze­­let­­ vezet, tavaly pedig 10 métert A legnagyobb nemzeti ünnep használt fel. Ezeket az adatokat pen nem lesz sem parádé, sem vizsgálva szem előtt kell tarta­­pompa. Este egyórás fogadást runk, hogy Kínának egymilli­­tartanak, amelyen Csao Ce-jang­árd-százmillió lakosa van, kormányfő mond beszédet. A tegnapi kínai lapok röviden rá- A LEGNAGYOBB HALA­­jékoztattak arról, hogy melyek DAST vidéken érték el. Hivata­­loltak a fejlődés fő irányai 1979 sosan közölték, hogy a családi óta, amikor eszmeileg és politik és a kollektív termelésre tá­­kailag véglegesen utat tört a maszkodó reform után a föld­szocializmusnak a kínai saját­ műves vásárlóereje 82,6 száza­­lákoknak megfelelő fejlesztési sokkal nőtt (évente több mint programja, 17 százalékkal). A falureform és Megemlítették, hogy a ki­ az utóbbi négy évben elért emelt fontosságú projektumok nyilvánvaló sikerei jellemzik a tekintetében történt „a legna­ legjobban a sajátos kínai szocia­­gyobb fordulat”. A nehézipar­­izmust, hangzott el a napok­­sok éven át tartó hatalma­k ban. Jelenleg 800 millió ember mezőgazdaság és könnyűiparb­a él falun Kínában, közvetlenül az életszínvonalat (Tanjug)

Next