Magyar Szó, 1983. november (40. évfolyam, 316-328. szám)
1983-11-16 / 316. szám
' KÜLPOLITIKA' A biztonság oszthatatlan A JSZSZK Képviselőháza külpolitikai bizottságának ülése Anton Vratuša vezetésével Belgrádban tegnap kétnapos tanácskozásra ült össze a JSZSZK Képviselőházának külpolitikai bizottsága. A külpolitika időszerű kérdéseiről és a nemzetközi helyzetről Miljan Komatinia, a Szövetségi Külügyi Titkárság segédtitkára mondott vitaindítót. Hosszabb fejtegetésében, amelyben részletezte a fegyverkezési verseny és a rakétafegyverkezés fokozódása következtében kiélező- j dött helyzetet, egyebek között el Miljan Komatina beszámolóját olvassa SPANYOL KP A többség támogatja Iglesias. A Spanyol KP tagságának túlnyomó többsége a „stratégiai okmányról” folytatott kongresszus előtti vitában támogatta Gerardo Iglesias főtitkár álláspontját. Az „ellentézisek”, amelyeket Carrillo hívei képviselnek, háttérbe szorultak. Ezt közölték a párt székhelyén, egyszersmind az újságírókkal ismertették az alapszervezetekben folytatott kongresszus előtti vita eredményét. Iglesias főtitkár kijelentette, a XI. kongresszus feladata, hogy „gazdagítsa az eurokommunizmus stratégiáját, felújítsa és megszilárdítsa az SKP-t”. A Spanyol KP XI. kongresszusának jelszava a béke, a szocializmus és a szabadság. December 14-e és 18-a között tartják meg Madridban. Iglesias véleménye szerint a kongresszuson kibékülhetnek azok is, akik ma nem értenek egyet a többséggel. Senkit sem hallgattatnak el, de a kongreszszus határozatait tiszteletben kell tartani. Iglesias hangsúlyozta, hogy senkivel sem ül tárgyalóasztalhoz, mert ,,a kommunisták egységét csak a párton belül lehet létrehozni”. Nyílt politikát hirdetett, ami az „újító eurokommunisták” viszszatérését is lehetővé teszi, ezt pedig Carrillo erélyesen ellenzi. Ami a „szovjetpárti” áramlat tevékenységét illeti (vezére, Ignacio Gallego tüntetőleg elhagyta az SKP vezetőségét és támadta az eurokommunizmust), közölték, hogy csak tizenegy párttag írta alá e csoport „kiáltványát”, amely egy másik pártot akar alakítani. (Tanjug) mondta, hogy az el nem kötelezett országok a leszerelés valamennyi kérdésének megválaszolásában továbbra is partnerek maradnak. Komatina hozzáfűzte, az el nem kötelezett országok azt a nézetet képviselik, hogy a nemzetközi biztonság minden egyes ország biztonságétól függ. Jugoszlávia támogatni fogja az erőfeszítéseket, hogy a januárra Stockholmban tervezett bizalomerősítő és leszerelési értekezlet olyan fórummá fejlődjön, amelyben a nemzetközi politika valamennyi tényezője, különösen a nagyhatalmak, széles körű politikai párbeszédet folytathatnak — mondta. Genfi rakétatárgyalások A szovjet küldöttségvezető elhagyta az üléstermet Tegnap reggel Genfben folytatták az európai középhatósugarú atomrakétákról szóló szovjet— amerikai tárgyalásokat. Mindössze félórás munka után azonban Kvicinszkij, a szovjet küldöttség vezetője elhagyta az üléstermet, s nem volt hajlandó közölni, vajon ez azt jelenti-e, hogy Moszkva félbeszakította a tárgyalásokat vagy sem. Az amerikai fél sem közölt semmit arról, vajon felfügesztették-e vagy folytatják a párbeszédet az eurorakétákról. Nem hivatalos statisztikai adatok szerint 1981, a megbeszélések kezdete óta 109 ülést tartottak, amelyek átlagosan másfél óráig tartottak. (Reuter) BANGLADES Ershad bejelentette a választásokat Ígéretére nem test eleget az ellenzék követelésének Mohammed Husszein Ershad tábornok. Banglades elnöke tegnap megígérte, hogy a jövő év május 24-én megtartják az elnökválasztásokat, az új parlament képviselőit pedig legkésőbb a jövő év november 25-e előtt megválasztják. A választások időpontjának kitűzésével Ershad tábornok véleménye szerint a katonai kormány jelentős lépést tett a rendkívüli állapot felfüggesztése, illetve a demokrácia visszaállítása felé. Az 53 éves tábornok, aki tavaly március 24-én államcsínnyel került hatalomra, kijelentette továbbá, hogy a katonai kormány hajlandó tárgyalni a politikai vezetőkkel, mert a problémákat csakis tárgyalásokkal és vitával lehet megoldani. Ugyanakkor azonban figyelmeztette az ellenzéket, hogy ezt ne tekintse a hatóságok gyengeségének. A tábornok bejelentése közvetlenül IX. Erzsébet angol királynő látogatása előtt történt. Egyébként országszerte tömeges tiltakozások vannak, és az ellenzék még nem tudott egységet kialakítani. A megfigyelők véleménye szerint Ershad tábornok ígéretével nem tett eleget az ellenzék követeléseinek, ez ugyanis a parlamenti választásokat az elnökválasztás előtt szeretné megtartani. Az ellenzék attól tart, hogy az elnökválasztásokon (valószínűleg Ershad tábornok lesz a jelölt) eldől a parlamenti választások sorsa is, ha később tartják meg őket. (Tanjug) NÉHÁNY SORBAN PORT DE FRANCE: POKOLGÉPES MERÉNYLETEK GUADALUPÉN (Reuter). — A francia igazgatás alatt álló karib-tengeri Guadalupe szigeten több pokolgép robbant, és több mint húsz személyt megsebesített, köztük négyet súlyosan. A legnagyobb robbanás a fővárosban, a kormány épülete előtti parkolóhelyen történt. ATHÉN: MERÉNYLET EGY AMERIKAI TISZT ELLEN (AP). Egy ismeretlen férfi tegnap reggel meggyilkolta George Tsantes tengerészkapitányt, az amerikai katonai képviselet tagját. A rendőrségi közlemény szerint a kapitányt a nagykövetségre menet egy utcasarkon lőtték le. A tettes motorkerékpárról hét lövést adott le áldozatára. WELLINGTON: FRANCIAORSZÁG FOLYTATJA AZ ATOMKÍSÉRLETEKET (Reuter). — Franciaország folytatja az atomrobbantásokat a Csendesóceán déli részében a térség országai tiltakozásának ellenére — jelentette ki Claude Cheysson francia külügyminiszter új-zélandi sajtóértekezletén. Hozzáfűzte, hogy az atomfegyverek egyensúlya a világbéke megőrzésének legjobb eszköze. A kérdésre, hogy miért nem Franciaországhoz közelebb, például a Földközi-tengeren végzik a kísérleteket, Cheysson azt válaszolta, hogy a föld alatti robbantásokhoz megfelelő talajösszetételre van szükség. A Mururoa korallzátonyon 1975 óta ötven föld alatti próbarobbantást hajtottak végre. ENSZ: AMERIKAI SEGÉLY A KAMBODZSAI MENEKÜLTEKNEK (Tanjug). — Az amerikai kormány kétmillió dollár segélyt hagyott jóvá a thaiföldi határövezetben élő kambodzsai menekülteknek. Pakisztán, Finnország és Görögország tegnap még 120 000 dollárt küldött az ENSZ menekültügyi főbiztosságának, amely összesen 14,3 millió dollárt gyűjtött eddig össze. A számítások szerint a kambodzsai menekültek ellátásához jövőre még tizennyolcmillió dollárra lesz szükség. Castro keményen bírálta Reagan politikáját fr kubai elnök visszábn a Grenadában elesett kubaiak temetésén Reméljük, hogy az állal felfegyverzett amerikai inváziós csapatok grenadai orruszi szezeme nem vezet az USA újabb visszafordíthatatlan hibáiéhoz, mert az amerikaiak Salvadorban. Nicaraguában vaiev Kubában nem találnak olyan különleges megosztottszeptér széthúzást, mint amelyel Grenedában volt a nép és a párt között. Ezt Fidel Castro kubai elnök mondta körülbeül eevmilió kubai 11, hétfőn késő este Havanna főterén a Grenaiában elesett kubaiak temetési gyászszertartásán. Azzal vádolta Reagan elnök adminisztrációjét, hogy „cinikusan hazudik”. arrvkn- r r amm-Unai n-rlVT-'-----'-------’ , — nada elleni invázió valódi okait prr’ ]' rndft' ',-i a f Hitler módszereire emlékeztetnek a második vilá'»’'ái~rrú előestéjén”. A Grenada elleni ar*remzió idején p' „tét vesztett 24 kubai munkásnak szóló utolsó tiszteletadáson ----------- —L Castro elmondta, hogy a grenadai kormányzópártban keletkezett és az invázió előtt néhány nappal Maurice Bishop meggyilkolásához vezetett belső viszályok miatt „a grenadai forradalom már halott volt”. Beszédében, amelyet a Pronse Latina hírügynökség továbbított arra figyelmeztetett hoava are„figyelmesen, részletesen elemzi”, hogy ,.levonta a tanulságot” arra az esetre ha az amerikai aftreszszió megismétlődik még néhány olyan országban, amelyben kubai munkatársak tartózkodnak, vagy I mama Kuba ellen irányul. Emlékeztetett sorra, „al is hogy elcsitultak az utolsó lövések Granadában”, máris nyíltam beír.ánek újabb amerikai intervenciókról Salvadorral, Nicaraguával, sőt Kubával és egyéb országokkal és térségekkel kapcsolatban. Castro emlékeztetett: „bebizonyosodott, hogy lehet harcolni a legjobb amerikai csapatok ellen, és hogy senki sem fél tőlük”. pártból a legkisebbre, az ország negyedik politikai erejére zsugorodott. A perui „politikai földrengés” következményei nyilvánvalóan nagyméretűek lesznek, noha nem közvetlenek. A kormányzó Népi Akciópárt ugyanis a három évvel ezelőtti választásokon győzött, és csak 1985. elején telik le a megbízatása. Mivel a kormány képviselői hangoztatják, hogy a helyi választásoknak nincs általános jellege, a vezetőségnek egy még nehezebb kérdéssel kell szembenéznie, nevezetesen azzal, hogy vagy gyökeresen megváltoztatja politikáját, vagy két év múlva eltűnik a politikai színtérről. A balrafordulás egyébként a legsúlyosabb gazdasági válság idején történt, amikor az infláció évente 130 százalékos, és hevesen bírálják a kormány represszív katonai-rendőri módszereit, amelyek a déli országrészek terrorizmusa ellen irányulnak. Az ellenzéki pártok számára a rendkívüli választási győzelem a demokráciának a terrorizmus feletti győzelmét, és a kormány konzervatív politikájának kudarcát jelenti. (Tanjug) Fidel Castro Aggodalom Törlökországban Bírálják a nyugatnémet döntést a hazatérő vendégmunkások „végkielégítéséről” A nyugatnémeti Bundestag határozata. hogy „végkielégítést” kínál fel a vendégmunkásoknak, ha végleges távozásra szánják magukat, naev érdeklődést és aggodalmat keltett Törökországban. Ott ugyanis kész ténynek tartják a ,,végkielégítésről” szóló törvényt mert az alsóház jóváhagyása már csak formalitás. Az ideiglenesen NSZK-ban dolgozó munkások közül — kivétel a Közös Piac országaiból érkezettek, akikre a törvényt nem alkalmazzák — a legtöbb a török mintegy 2,5 milió családtag és 1,5 millió aktív munkás. Egyelőre nem lehet tudni, hányukat érintené a törvény, de bizonyára sokat A Bundestag 10 500 márkát javasolt a fejezeles minkenéllküli munkásnak, és 1500 márkát családtagjainak, akik elhagyják az országot. Elsősorban ez aggasztja Törökországéit, mert a török vendégmunkások rengeteg devizát küldtek haza, és ez jelentős tételt kértetett az ország devizaáffületeiben. Ezenkívül aggasztó a munkanélküliség , amely miatt aligha tudnak munkát beefesztetni a külföldről hazatérőknek. (Tanila) MAGYAR SZÓ 1983. november 16., szerda Baloldali siker Jelentős politikai változások Peruban • A községi választások eredménye Peruban az eddigi legmélyrehatóbb politikai változás történt, a választók óriási többsége elhagyta a jobboldal konzervatív pártjait, „történelmi balrafordulás” történt, mert tömegesen támogatták a baloldali ellenzék két pártját, a szociáldemokrata színezetű APRA-t és a marxista Egyesült Baloldalt. Még nem teljes, de ellenőrzött és hivatalos adatok szerint a községi választásokon Belaunde elnök hatalmon levő Népi Akciópártja a szavazatoknak mindössze tizenegy százalékát kapta (a három , évvel ezelőtti 46 százalékhoz viszonyítva), a szélsőjobboldali PPD keresztény néppárt pedig, amely szintén részt vesz a kormány öszszetételében, nagyjából megőrizte helyét, és a szavazatok 22 százalékát szerezte meg (az előző választásokon 20 százalékot szerzett). A két baloldali párt külön-külön is több szavazatot kapott, mint a két kormányzó párt együttvéve. Azok eddig mintegy ezer községben voltak hatalmon, most pedig alig százban. Az APRA hódította meg gyakorlatilag egész Perut, országszerte valamivel több mint 60 százalékot kapott. Óriási győzelmet aratott az Egyesült Baloldal is, Limában győzött, és most a főváros első szocialista községi elnökét adta. A baloldali ellenzék győzelme várható volt, és a helyi választásokról mint a népnek a kormány irányvétele elleni véleménynyilvánításáról beszéltek. Mégis meglepő a kormányzó párt katasztrofális veresége, amely a vezető PERU összecsal a gerillákkal Tizenöt személyt, a hatásértek szerint a terrorista mozgalom taglalt, meggyilkoltak a polgári gárdával való összecsapásban a dél Ajacucho tartományban. Az összecsapás vasárnap reggel történt a helyi választások napja, ötven fegyveres gerilla, a Sendero Iuminoso mozgalom tagjai, megtámadták a vinchosi polgári gárda laktanyájét. A gépfegyverekkel és bombákkal felszerelt, gerilláknak nem sikerült elfoglalniuk a rendőrállomást, a hivatalos közlemény szerint tizenöt halottjuk volt. (EFE) VÉRENGZÉS SALVADORBAN újabb amerikai katonai segély A salvadori rezsim katonái valóságos vérfürdőt rendeztek a polgári lakosság körében Copapayo tartományban. A Vencerernos rádióállomás közlése szerint 163 polgári személyt, közöttük nagyobb számú nőt, koros embert és 47 gyermeket gyilkoltak meg. A gerillák rádiója arról is beszámolt, hogy mintegy 60 polgárt letartóztattak, jelenti a Prensa Latina hírügynökség. Jelentése szerint a tömegmészárlást egy , amerikai kiképzésen átesett, különleges zászlóalj hajtotta végre. Fred Ikle amerikai véderőminiszter-helyettes Washingtonban bejelentette, hogy az USA hamarosan újabb katonai segélyt hagy jóvá a salvadori rezsimnek. Harci helikoptereket és egyéb felszerelést szállítanak majd ebbe a közép-amerikai országba. Az USA hamarosan mintegy 1000 építőipari munkára kiképzett katonát küld Costa Ricába, hogy állítólag utakat építsenek. Ily módon összesen mintegy 5000 amerikai katona tartózkodik majd Közép-Amerikában, beleértve Hondurast is. Pastora Washingtonban Eden Pastora, az amerikai támogatással a nicaraguai kormány ellen harcoló Forradalmi Demokratikus Szövetség (ARDE) sandinistaellenes mozgalom vezetője Washingtonban találkozott a State Department több kiemelkedő személyiségével. Az amerikai véderőminisztérium képviselője nem volt hajlandó nyilatkozni Pastora és Langhorne Motley amerikai államtitkárhelyettes megbeszéléseiről, csak annyit mondott, hogy a találkozóra Pastora kérésére került sor. Washingtoni útja előtt Pastora kijelentette, két hétig marad az USA-ban, s találkozik azon amerikai politikusok csoportjával, akik a managuai kormány ellenségei, továbbá a nicaraguai emigránsok képviselőivel. (PL, AP, EFE, IPS)