Magyar Szó, 1983. november (40. évfolyam, 316-328. szám)

1983-11-16 / 316. szám

4 варошчкд H­ait is a Utaztatásról Aláírói között a JSZSZK Kép­viselőházának Szövetségi Tanácsa is A J­SZSZK Képviselőházia Szö­vetségi Tanácsának Munka-, Egészségügyi és Szociálvédelmi Bizottsága támogatta a javaslatot hogy ez a képviselőházi tanács is írja alá a foglalkoztatásról szóló társadalmi megállapodást, amely­nek az a célja, hogy országos szin­ten egységes mércéket határozzon meg a foglalkoztatásra vonatko­zóan. Dr. Djordje JAKOVLJEVIC, a Szövetségi Munka-, Egészségügyi - és Szociálpolitikai Bizottság elnö­ke bevezető­­­eindításában el­mondta, hogy a foglalkoztatás problémáit a társult munkában kell megoldanunk és hogy ezek általános­ jugoszláv jelentőségűek, mert a foglalkoztatásnak reaer szerepe van a távlati gazdasági stabilizációs program teljesítésé­­ben. Az év végéig várható, hogy a munkanélküliek száma eléri a 950 000-ret. E nagyarányú munka­nélküliség okai mindenekelőtt ar­ra vezethetők vissza, hogy sok probléma még mindig megoldásra vár a mezőgazdaságban és ennek folytán nagy a munkaerő-elván­dorlás a falvakból és így a váro­sokban nagyméretű munkanélkü­liség keletkezik. Ugyanígy a kis­ipar fejlesztésének serkentésére sincsenek megfelelő intézkedések, ezeket a viszonyokat is szabályoz­nunk kell, nem megfelelő az okta­tási intézmények hálózata és ez is nagymértékben lecsökkenti az új munkaerő foglalkoztatásának lehe­tőségét. Az ilyen nagyméretű munkanélküliség okait a ga­zdaság pénzeszközeinek nagyfokú ki­áramlásában kell keresnünk, az összjövedel­emből ugvalyis a gazda­ság a különféle adók és járulékok címén mintegy 40 százalékot kü­lönít el.­­ Eltérő vélemények hangzottak el a fenti megegyezés aláíróinak számáról is. Egyes felszólalók úgy vélték, hogy sok a 60 aláíró, an­nak ellenére, hogy országos vonat­kozású dokumentumról van szó, így To­dor SLAVINSKI úgy vélte, hogy a sok aláíró cse­e csökkenti a megállapodás hatékonyságát, azonban voltak olyan vélemények is, hogy a részvevők száma nem is annyira fontos hanem az a lé­nyeges, miként hajtjuk végre a társadalmi megállapodás rendel­kezéseit. (Tanila) Csökkent a vagonok üresjárata Szerbiában, a tartományok nél­küli területen, újabban felére csökkent a vagonok üresjárata, amely azelőtt szinte megszokott jelenség volt. Ezt a ljubljanai, zágrábi és szarajevói vasúti szál­lító szervezetekkel folytatott együttműködés tette lehetővé. A négy vasúti munkaszervezet megállapodása az üresjáratok csökkentésén kívül ahhoz is hoz­zájárult, hogy a gazdaság vagon­­igényét nagyobb mértékben kielé­gíthessék. A vasút azonban en­nek ellenére sem képes megfelelő számú vasúti kocsit a gazdasági szervezetek rendelkezésére bocsá­tani. A becslések szerint naponta mintegy 200—400 tehervagon hi­ányzik. Ebben nagymértékben lu­dasak a munkaszervezetek is, ame­lyek a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács idevágó rendelkezése ellené­re nem nagyon törődnek a ki- és berakodás meggyorsításával. Jelentős nehézségeket okoznak a vasútnak a meghibásodott moz­donyok is, amelyekhez nincs al­katrész és nagyon lassan halad a javítás. (Tanjug) K­RAGUJ­EV­AC Fennakadás a kenyérsütésben Áramhiány miatt Kra­gujevac tegnap reggel kenyér nélkül ma­radt. A 2itoprodukt pékség ugyan bekapcsolta saját áramfejlesztősét és így sikerült megmenteni a nyers tészta egv részét de mint­egy 2000 kilogrammot el kellett dobni. Így a 30 000 kiló kenyér helyett csak 15 000 kilót sütöttek. A kenyérellátásban a kórháza­kat és a vállalati étkezdéket­ része­sítették előnyben. (Tanila) SZARAJEVÓ Tanácskozás az AVNOJ-ról Szarajevóban ma nagyszabású, országos jellegű tudományos ösz­­szejövetel kezdődik az AVNOJ határozatairól. A tanácskozást a nemzetek és a nemzetiségek szá­mára e korszakalkotó esemény 40. évfordulójának alkalmából tart­ják. Tekintélyes teoretikusaink, marxiistáink az összejövetelen megpróbálják a 40 év távlatából felmérni az AVNOJ határozatai­nak időszerűségét, jelentőségét a politikai, gazdasági, művelődési és a nemzetközi élet­ minden szem­pontjából. A Bosznia-Hercegovinai KSZ KB Veljko Vlahovic Marxista Ta­nulmányi Központjának a nemze­tek közötti viszonyokat tanulmá­nyozó intézete, az összejövetel­­szervezője úgy irányozta elő, hogy ezen a fontos tanácskozáson a leg­fontosabb témákról Hamdija POZDERAC és dr. Dusan DRA­­GOSAVA­C mond vitaindító beve­zetőt. Az összejövetelt Vojo SR­­ZENTIC, a JSZSZK Képviselőhá­zának elnöke nyitja meg. A dél­utáni órákban és a következő na­pokban a hazai marxista gondol­kodók az AVNOJ határozatainak jelentőségéről, a jövőbeli fejlődés­re gyakorolt tartós jelentőségéről szólnak majd. (Tanjug) Határok között a tudás Azonos termékhez különböző külföldi szabadalmak Az egységes jugoszláv piac mű­ködését vizsgáló elemzés szerint, amelyet hamarosan megvitat a JSZSZK Képviselőháza, a piacon jelentkező különböző korlátok nem csupán az áru, a munka és az eszkö­zök útját állják, hanem a tudásét is. A tudományos és műszaki-techno­lógiai vívmányok és újítások terü­letén megtörténik, hogy leplezik a tudást, nem adna­k információt a fejlődésről, az új, tökéletesített technológiák alkalmazásának ered­ményeiről, a problémákról és így tovább. A külföldi technológia-átvitel terén is van regionális bezárkózás. Egyazon termékek — rendszerint elavult — technológiáját többszö­rösen is megfizetjük és importál­juk. Megtörténik, hogy ugyanazon termék előállításához néha tíz technológiát is megvásárolunk, jól­lehet az illető technológiai isme­retek az utóbbi fél évszázad alatt szinte semmit sem változtak. Az áru és szolgáltatások áram­lása elé évek óta gördített akadá­lyokról nem kell külön beszélni, mégis említsük meg az említett elemzés egyes megállapításait, amelyek bizonyítják, hogy az al­kotmány értelmében egységes piac a megtett intézkedések­ ellenére mindirtkább részekre oszlik. A más köztársaságok és tartományok te­rületére való áru- és szolgal­tatás­­száálítás 1970-ben az össz­termá­lomnak 40,1 százalékát képezte, 1980-ra azonban ez az arány 31,1 százalékra csökkent. Ugyanakkor a más köztársasá­gokból és tartományokból való be­szerzés részvétele az össz beszer­zésben 37,9 százalékról 29,3 szá­zalékra csökkent. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a társultmun­ka-szervezetek össz szolgáltatásai­nak és árutermelésnek kéthar­madát „saját” területükön értéke­sítik. Biztos, hogy a helyzet ilyen ala­kulása nem csupán a nem megfe­lelő magatartás következménye, hozzájárultak bizonyos objektív tényezők is, olyan körülmények között, amikor a termelés nem tud­ja fedezni a hazai szükségleteket és az elkerülhetetlen kivitelt, ami­kor a gazdaság eladósodott, meg­­ingottak az újratermelési és pénz­ügyi folyamatok, s ezért nem is lenne reális maradéktalan rendet várni a piacon. Tény azonban, hogy vannak „szabad vadászok”, akik nem látnak távolabbra, mint a sa­ját portájuk, de nem szabad meg­feledkezni az említett körülmé­nyekről sem, amelyek kedveznek az ilyen viselkedésnek. Mindaddig, amíg nem születnek meg a fő elő­feltételei az egységes piac műkö­désének, minden marad azokon a megállapításokon, hogy az idevágó alkotmányos rendelkezéseket nem tartjuk tiszteletben. (Tanjug) ACÉLEXPORT ÉS -IMPORT A január és szeptember kö­zötti mintegy 350 000 tonnás acélkivitel — amelynek értéke mintegy 120 miló dollár volt — következményeit még csak most tanulmányozzák. A hazai fémfeldolgozó ipar általános egyesülése végrehajtó bizottsá­gának a közelmúltban megtar­tott ülésén többek között elhang­zott, hogy az ágazat az említett acélkivitelből kifolyólag legalább félmill­iárd dolláros kárt szen­vedett. Pontosan ennyivel ma­radt le a fémfeldolgozó ipar idei kivitele a tervezettől. Az idén a külföldi piacon 4,2 mil­liárd dollár értékű árut tervez­tek értékesíteni, de a legújabb becslések szerint a kivitel érté­ke csupán mintegy 3,7 milliárd dollár lesz. Tény, hogy a fémesek annak idején kötelezettséget vállaltak, hogy a devizaelosztásról szóló egységes mércék alapján mint­egy 400 millió dollárt átenged­nek a vasműveknek. Mivel azon­ban elhalasztották az említett mércék alkalmazását, abban ál­lapodtak meg, hogy a vasművek és az acélfelhasználók közötti megegyezésekkel mintegy 150 millió dollárt gyűjtenek össze, hogy az acél ne vándoroljon alacsony áron a határon túlra, ha itthon is fel tudjuk dolgozni és késztermékek formájában sokkal többet kaphatunk érte. Sajnos, ez az elképzelés sem valósult meg maradéktalanul, mert a kilenchavi elszámolás alapján alig 60 millió dollárt biz­tosítottak. Ilyen körülmények között vas­­műveinknek nem maradt más választása, minthogy a hazai vá­sárlóknak szánt acélt az amúgy is túltelített világpiacon próbál­ják értékesíteni. Ugyanakkor a fémfeldolgozók behozatal útján tettek szert 626 000 tonna acélra. Néhány százmillió dollárt fordí­tottak erre a célra, jóllehet az acél egy részét itthon is besze­rezhették volna jóval kisebb de­vizakiadás árán. Nyilvánvaló, hogy az olyan politika, amelyben mindenki sa­ját érdekét nézi tarthatatlan, mert senkinek sem használ, de kárt annál többet okoz. Ezért különös figyelmet érdemel a fémfeldolgozó ipar általános egyesülésének javaslata, hogy a három társulásból egyet csinál­janak, mert így könnyebben megtalálhatják az érintkezési pon­tokait. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Folyón utazik az áru A hazai folyamhajózás hajói az idén 10 hónap alatt mintegy 2,8 millió tonna árut szállítottak, 5,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A folyók alacsony vízállása és annak el­lenére, hogy a kikötőkben nincs elég vasúti kocsi az áru kirako­dására, legnagyobb folyami szállí­tónk azt tervezi, hogy az év vé­géig további 1,7 millió tonna árut szállít — közölte Rajko RADO­­VANOVIČ, a Jugoszláv Folyam­­hajózás vezérigazgató-helyettese. Pillanatnyilag szünetel a folya­mi közlekedés a Duna felső sza­kaszán, a Száván és a Dráván, nehézségekbe ütközik a Duna kö­zépső és alsó szakaszán is. Ja­nuár elejétől október végéig a ha­jókat maximálisan kihasználták, s így tudtak több terhet szállítani, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A Jugoszláv Folyamhajózásnak jelenleg 44 korszerű hajója, 127 egyéb hajója és 129 uszálya van. (Tanjug) 1983. november 16., szerda Megerősített vámszolgálat az ünnepekre A vámosok már megkezdték előkészületeiket a határátkelőkön a közelgő ünnepek nagy tumultu­sára. Jóllehet a karácsonyi, illet­ve az újévi ünnepekig még több mint egy hónap van hátra, a Szö­vetségi Vámigazgatóságon már üléseket tartottak a szlovéniai ha­tárátkelők vámszolgálatainak ve­zetőivel, hogy az ünnepek alatt minél szervezettebben várják az ideiglenesen külföldön dolgozó polgárainkat. December 15-e és 26-a között a legforgalmasabb határátkelőn, Sentiljnél a nyolcvan állandóan ott szolgálatot teljesítő vámőrnek további hetven segít, akik a töb­bi határátkelőhelyekről érkeznek. A ljubelji határátkelőnél 40 vám­őrrel erősítik fel a szolgálatot, ami jelentősen meggyorsítja a jár­műforgalmat. Marad azonban a tény, hogy a „csúcsforgalom” ide­jén csupán Sentiljnél naponta 50 ezer, néha 70 ezer utas lépi át a határt, s ez azt bizonyítja, hogy ez a legnagyobb határátkelő is szűk­nek bizonyulhat. Erre utalnak a nyáron tapasztalt tumultusok is, amelyet az akkor szolgálatot tel­jesítő 208 vámőr sem tudott eny­híteni. A Szövetségi Vámügyi Igazga­tóságon elmondták, hogy a vám­őrök létszámának megduplázása kétségkívül megkönnyíti a határ­átlépést, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek sorok. Van egy valami, amit — amint mondják — nem tudnak befolyásolni, ez pe­dig az, hogy sokan — noha tud­ják, hogy Sentiljnél egy-két órát vagy még többet fognak várni — mégsem veszik igénybe a kevés­bé forgalmas dravogradi vagy Gornja Radgona-i határátkelőket, így lesz valószínűleg az idén is, tehát a zentilji határátkelőnél min­den bizonnyal legalább egy óra lesz a várakozási idő. Sajnos, olyanok is vannak, akik szeretik, illetve megfelel nekik a tumultus. A vámosok szerint ez fokozott ellenőrzést tesz szüksé­gessé, amelyet a belügyi szervek­kel, a közlekedésrendészettel és egyéb határ menti szolgálatokkal­ együttműködve végeznek. Ennek ellenére a megszigorított ellenőr­zés nem hátráltatja majd a ha­tárforgalmat — mondják a vá­mosok. (Tanju­g) ÜZEM ÉPÜL A KOPAONIKON Kézműipari termékeket készít A kopaoniki földrengés okozta helyzet igazi, tartós szanálása ta­vasszal kezdődik, mert a szeptem­ber 10-ei földrengés olyan nagy­­károkat okozott, hogy a tél beáll­táig a legszükségesebbnek csupán a kisebb rés 1*11 lehet elvégezni. Ta­vasszal új és biztonságos házak ezreinek építése kezdődik meg. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy teljes egészében rendeződjön az élet ezen a területen. Nem fér kétség ahhoz, hogy a földrengés következményeinek el­hárításával párhuzamosan gazda­sági távlatokat­­ kell nyitni a ko­paoniki térségben. Ebben az ed­diginél nagyobb mértékben kell részt vállalniuk a fejlettebb szom­szédoknak, de a szélesebb társa­dalmi-politikai közösségnek is. Jó példával járt elől a brusi Brusjan­ira kötöttárugyár, amely július 14- én két hónappal a földrengés előtt Blaževo faluban új gyárat kezdett építeni. — A blazevói gyárat épp azért kezdtük építeni, hogy segítsünk ezen a vidéken, amelyet 1980- ban is romboló erejű földrengés sújtott. A gyár november 25-én nyitja meg kapuit — mondja Alek­­sandar SALOVIC, a Bruslavka igazgatója. A gyár, a vidék első termelő lé­tesítménye mintegy 90 millió di­nárba kerül, a blazevoi és djere­­kavei helyi közösség mintegy 210 polgárának nyújt munkalehetősé­get. A számítások szerint kifize­tődő lesz a termelés, sőt tíz évre előre biztosították az áru értékesí­tését a külföldi piacon. A blazevói gyár a tervek sze­rint a kézműipar fejlesztésének központja lesz. Kezdetben mintegy 100 asszony köt majd házi gyap­júból különböző ruházati cikke­ket. A következő időszakban szá­mukat mintegy ezerre tervezik nö­velni. A brusi község asszonyai­nak készítményeit kizárólag a konvertibilis piacon értékesítik. (Tanjug) KOFAONIK ÉLELMISZER SZÜKSÉGES Sok építőanyag érkezett, d­e csak tavaszra lesz felhasználható A délkelet-szerbiai kétnapos ál­landó havazás a legsúlyosabban a kuršumlijai községben, a Kopao­­nik lankáin fekvő, a közelmúltban földrengés sújtott falvakat érin­tette. A hótakaró vastagsága ezen a területen csaknem fél méter, és tegnap az utolsó építők, a J­H tagjai is elhagyták a vidéket. Igen rövid idő alatt sikerült fel­építeniük a legszükségesebb, a fal­vakig vezető utakat, de a többi munkálatot a havazás miatt el kellett halasztaniuk. Miloš GAŠIČ a kuršumlijai köz­ségi végrehajtó tanács elnöke el­mondta, hogy a földrengésben hajléktalanná vált családokat a rokonoknál vagy a szomszédoknál helyezték el, egészen tavaszig ott maradnak, s akkor megkezdődik a családi házak építése. A kisis­kolások számára biztosították a rendszeres iskolába járást. A területre nagymennyiségű épí­tőanyag érkezett, de sajnos, csak tavasszal lesz felhasználható. Pil­lanatnyilag élelmiszersegélyre len­ne szüksége a vidék lakosságának. GaSié elnök elmondta, hogy liszt­re, olajra, cukorra és egyéb élel­miszerre lenne szükség, ami javí­tana a lakosság téli élelmiszer-el­látásán. A földrengés sújtotta falvaknak egyébként naponta érkezik az anyagi segély a polgároktól és a kollektíváktól. A niši Djuro Salaj gyár dolgozói egymillió dinárt gyűjtöttek össze. A pénz legna­gyobb részét a legfontosabb prob­lémák megoldására, a víz- és áramellátásra és az úthálózat ki­építésére fordítják. (Tanjug) NOVO MESTO Tizenn­arezsr pótkocsi külföldre A Novo Mestó-i IMV, a Slove­­mjales-trgovina és a Krka gyógy­szergyár önigazgatási megegyezést írt alá, hogy pénzeszközöket ad­ a pótkocsigyár szanálásának első sza­kaszára, így 200 millió dinárt biz­tosítottak a pótkocsigyár­­korszerű­sítésére, a termelés növeléséire. A Novo Mestó-i IMV-nek nyolc sa­ját külföldi vállalata és mintegy 550 eladási helye van, így Euró­pában a legnagyobb pótkocsigyá­rak közé tartozik. A gyár évente mintegy 16 000 pótkocsit ad el külföldön, de­­a korszerűsítés után ezenkívül még több mint 7000-et tud értékesíteni. (Tanjug)

Next