Magyar Szó, 1984. január (41. évfolyam, 1-29. szám)

1984-01-03 / 1. szám

BELPOLITIKA Dallal, tánccal és munkával (Folytatás az 1. oldalról) perte­k. Néhány perccel éjfél után megtel­tek az utcák, az emberek vidáman köszöntötték egymást Alig húsz másodperccel éjfél után jött világra a főváros két legfia­talabb polgára, két kislány. M­S. — A legjobb hangulat ab­ban a száz-egynéhány lakásban volt, ahova közvetlenül az ünne­pek előtt költöztek be a lakók Pontosan éjfélkor Milosav Pejir városi szakszervezeti elnök átadta a hagyományos ajándékokat a vasút, az áramelosztó, a vízművek, a posta és az elsősegély-szolgálat ügyeleteseinek. Nišben is kislány volt az év első újszülöttje. TITOVO UŽICE. — A város polgárai közül legtöbben otthon a tévé mellett ünnepeltek. Tömve volta­k azonban a vendéglők is elsősorban a környező kiránduló­­helyeken. A Zlatibaron, a Zlatarom és a Tarán több mint hatezrein szilvesztereztek. TRSTENIK. — A kraljevói kör­zetben is nagy volt a vigadalom Legtöbb vendég Vrnjacka Banján volt, az itteni hét szállodában az ország minden részéről, külföld­ről több mint háromezer vendég szilveszterezett. ZÁGRÁB. — Horvátországban is legtöbben az otthoni szilvesztere­­zés mellett döntöttek, a családta­gok, barátok körében a tévé mel­lett. A köztársaság minden részé­ben, Zágrábban, Splitben, Eszéken Rij­ekém, Varaždmbam, Isztriában, a tengerparton Dalmáciában, min­denhol kiváló volt a hangulat, vi­dáman, énekszóval ünnepeltek az emberek. SPLIT. — A város lakosai kö­zül legtöbben otthon maradtak, kevesen döntöttek a szállodai, vendéglői szilveszterezés melllett. A város utcái fel voltak díszítve, i­gaz, szerényebben, min­t a koráb­bi években, a forgalom is mintha kisebb lett volna. SZARAJEVÓ. — Vidám volt a hangulat köztársas­ági szert­e, az ott­honokban, a szállodákban, ven­déglőkben a jókedvről ismert mu­zsikusok és énekesek gondoskod­tak, a legvidámabb talán az új szarajevói olimpiai szállodában, a Holiday Innb­an volt, ahol több mint ezer vendég mulatott haj­nalig. MOSZTAR. — A hercegovinai szállodák szűköknek bizonyultak, hogy befogadják mindazokat, akik úgy döntöttek, hogy nem otthon szilvesztereznek. Tele voltak a tengerparti szállodák, az ifjúsági otthonok, a művelődési egyesüle­tek termei és a turistaházak. Vi­dám volt a hangulat a kaszárnyák­ban is. SZKOPJE: — Macedóniában sem volt hó szilveszter éjszaká­ján, de ez nem zavarta az embe­reket, hogy vígan, jó hangulatban búcsúzzanak az óévtől. Hótakairó csak a hegyekben, a téli üdülő­központokban volt, a Popova sap­kán, a Peliszteren, Mavrovóban m­­integy 50 centi a vastagsága. A köztársaság polgárai közül leg­többen az otthoni szilveszteresés mellett döntöttek. Nagyon keve­sen utaztak külföldre. A turista­irodákban elmondták, hogy egyes tervezett utakat le­­kellett monda­ni, mert­ kevés volt a jelentkező. PRISTINA. — A kosovóiak kö­zül is legtöbben otthon maradtak a terített asztal és a tévékészülék mellett. Kiváló volt azonban a hangulat a szállodákban, vendég­lőkben is, a legszebb talán a Sár­­hegységben levő Brezovica turis­taközpontban, az újonnan meg­nyílt Harcis Szállodában volt. A T­rope a kohóinál, az obiliói hőerő­művekben szilveszter éjszakáján is dolgoztak, az ügyeletesek csak egy pillanatra szakították meg a­­ Pristinában, sajnos, az emberek i­s régi, csúnya és veszélyes szoká­s­o­suk szerint lövöldözéssel is kife­­j­­­jezésre juttatták jókedvüket: pon­­­­tosan éjfélkor számos lövés vissza­­­hangzott, nemcsak egyszerű fegy-­­verből, hanem még önműködőből­ is. TITOGRAD: — Az átmulatott szilveszter éjszaka után a titográ­­diak napfényes, tavaszias reggel­re ébredtek. Sokan ezt sétára használták ki, hogy „kiszellőztes­sék” fejüket. Szilveszter éjszaká­ján a szállodákban volt a legvidá­mabb a hangulat, de soka­n ünne­peltek otthon is, családi körben. LJUBLJANA. — A szlovének zömmel családi körben szilveszte­reztek, de vidám volt a hangulat a tétkö­zi pontokban. Kranjska so­rán, Eledben, Bohinjban és a ten­gerparton is, ahol az ottani szál­lodákban számos olasz és osztrák vendég szilveszterezett. A ljublja­nai szülőotthonban néhány perc­cel éjfél előtt ikrek születtek, két kislány, majd röviddel éjfél után még egy kislány született. (T­aningr) A szarajevóiak otthonaikban, vendéglőkben, szállodákban, a kör­nyező hegyek kirándulóhelyein szilvesztereztek. S amíg a vendégek mulattak, a szakácsok, pincérek egy pillanatig sem pihenhettek. Képünkön az új szarajevói szálloda, a Holiday Inn szakácsai tani­ka közben. (Tanjug telefotó) SZARAJEVÓ Hatszázmillió dolláros kivitel Az egész jugoszláv gazda­ságot érintő nehézségek elle­nére a szarajevói Energoin­­vest igen sikeres munkát végzett 1983-ban. Össz­bevé­tele 20 000 milliárd dinár azaz 43 százalékkal több, mint tavalyelőtt. A kivitellel az Energoin­­vest elégedett lehet. Mintegy 600 millió dollár értékű árut szállított külföldre és így exportja 17 százalékkal na­gyobb lett, mint egy évvel korábban. Az Energoinvest, az egyik legnagyobb jugo­szláv behozatali szervezet el­határozta, hogy csökkenti a behozatalt. Így e munkakö­zösség szükségleteinek fe­dezésére 59 millió dol­lár értékű árut vá­sároltak külföldön, tehát 3 millió dollárral kevesebbet, mint 1982-ben — közölte Dragutin KOSOV­AC, az ügyviteli bizottság elnöke. Az idén az Energoinvest 48 százalékkal növeli kivi­telét, elsősorban a konverti­bilis piacra. (Tanjug) Hétmillió dolláros kivitel A mosztári Soko gyár szerző­dést kötött hűtőszekrények és egyéb hűtőgépek kivitelére Algé­riába. Az export értéke hétmillió dollár, a nemzetközi árlejtésen huszonhárom külföldi cég verse­nyében kapta a mosztári gyár a megbízást. A hűtőgépeket és klímaberen­dezéseket gyártó hazai cégeknek ez az első betörése az algériai piacra, ami még inkább növeli az erős nemzetközi konkurenciában elért sikert. A Soko az év első felében szállítja le a berendezést­ (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1984. január 3., kedd Az elmúlt év a statisztika tükrében Az 1983. év gazdaságunk szá­mára nem volt könnyű, de a gondok, bajok mellett pozitív változások is történtek. Minde­nekelőtt azt kell k­iemelnünk, hogy az országnak sikerült tör­lesztenie, illetve rendeznie az összes esedékessé vált külföldi kötelezettséget, és a fizetési mér­leghiány nem haladja meg a százötven millió dollárt. A beho­zatal 1,9 százalékkal csökkent, a kivitel mintegy 1,4 százalékkal nőtt. A behozatal kiviteli fede­zettsége elérte a 80 százalékot. Ha ehhez még hozzáfűzzük azt, hogy az ipari termelés mintegy 1,3 százalékkal nőtt, el kell fo­gadnunk azt az értékelést, hogy a stabilizációs intézkedések meg­hozták az első eredményeket. A fenti bátorító számadatokon kívül azonban említést kell ten­nünk a kevésbé kedvezőkről is. A statisztikai adatok és becslé­sek szerint tavaly tovább csök­kent a gazdaság növekedési üte­me. Ennek következtében a tár­sadalmi össztermék reálisan mintegy 1,3 százalékkal csökkent. A több egymást követő termő év után tavaly a mezőgazdasági ter­melés 2,1 százalékkal csökkent az 1982. évi termeléshez képest. Az állattenyésztésben és a nö­vénytermesztésben is visszaesés tapasztalható. A beruházások megszorítása a legkedvezőtlenebbül az építő­iparban tükröződött. Az építő­ipari szervezeteknek tavaly 14 százalékkal kevesebb munkájuk volt, mint tavalyelőtt. A közle­kedési szolgáltatások 2 százalék­kal nőttek, de nem azért, mert az országban sok lett volna a munka, hanem annak köszönhe­tően, hogy hajóink több árut szállítottak a nemzetközi közle­kedésben. A társadalmi szektorban 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatot­tak száma, de a munka termelé­kenysége 3,4 százalékkal csök­kent. Tavaly 5,8 százalékkal töb­ben vártak munkára, mint 1902- ben. Másrészt mintegy 4 száza­lékkal nőtt a munkaerőhiány. A névleges személyi jövedelem jóval lassabban nőtt, mint az árak és a létfenntartási költsé­gek. Ennek következtében a fog­lalkoztatottak havi reálkeresete csak 12 százalékkal csökkent. (Tanjug) ­ tudomány a Israelis szolgálatában Lehetőség a hazai vívmányok alkalmazására — A ljubljanai Turbointézet munkájáról Ljubljana azon három európai város egyike, amelyben szakosí­tott intézet működik a víz- és egyéb turbinák, valamint az erő­művek felszerelése műszaki tulaj­donságainak állandó javítására. A Turbointézetről van szó, amely 35 évvel ezelőtt alakult meg, pár­huzamosan fejlődött a hazai tur­bina-gyártással és a háború utáni vízerőművek építésével. Egy ilyen intézet fennállásának szült­Az intézet szakembereinek ren­geteg a munkája, de nem mindig volt ez így. Amikor az érdekeltek minden nagyobb fennakadás nél­kül megvásárolhatták a külföldi szabadalmakat, az intézet legtöbb­ször eredménytelenül „kínálta” szakemberek tudását. Vladimír Kercan igazgató szavai szerint most már lényegesen változott a helyzet. A hazai gyárak az önerőre Itt is gond a devizaszerzés segességéhez szükségtelen külön indoklás: az, amit a hazai turbina­­gyá­rak 10 évvel ezelőtt kínáltak, ma már nem tenne eleget a szük­ségleteknek. Hiszen évről évre újabbnál újabb megoldások után kutatunk, s lépést kell tartani a megváltozott igényekkel. Ugyan­akkor a külföldi piacon is csak az a termelő érezheti biztonságban magát, amely minőséges terméke­ket kínál fel el eredmény. Pénz nélkül pedig csak részleges munkát lehet vé­gezni. Az intézetnek egyre nagyobb gondot okoz a műszerek vásárlása. Az egyetlen kiutat a kikísérlete­zett termékek gyártásában és ér­tékesítésében látták. Kisebb tur­binák és egyéb termékek előállí­tásával foglalkoznak. Várhatólag jövőre nagy lesz a kereslet a kis turbinák iránt, de már a külföldi partnerek is, elsősorban az USA- ban és Franciaországban nagy ér­­deklődést tanúsítanak. Szó sincs arról, hogy az intézet rövid idő alatt termelői munkaszervezetté válik, a termékek előállítása tulaj­donképpen a tudományos kutató­munka kiegészítése. Ez az intézet önállóságát és gyorsabb fejlődését szavatolja. Termékeik kivitelével könnyebben devizához juthatnak, melyet korszerű műszerek vásár­lására fordítanak. Ez pedig elen­gedhetetlenül fontos, hiszen az Európában­­levő más ilyen intézet a felszereltség szempontjából mesz­­szemenően előrehaladt. Az intézetben ma 74-en dolgoz­nak, köztük húszan tudományos kutató munkával foglalkoznak. Arra törekednek, hogy az e terü­leten dolgozó szakemberekkel az ország minden részében szoros kapcsolatot alakítsanak ki. Az elképzelés szerint az intézetnek országos szintű központtá kell vál­nia. Ezáltal könnyebben megvaló­síthatják azt a feladatot, hogy a behozatali felszerelések helyett egyre több hazai eredetű és hazai megoldást kínáljanak fel a gazda­ságnak. Ebben már jó úton halad­nak, egy olyan rotációs kompresz­­szort kísérleteztek ki, amely olaj­­kenés nélkül üzemel, az élelmiszer­iparban használják, ahol a nagy­fokú tisztaságra kell törekedni. Ezenkívül elkészült egy különle­ges fajta szivattyú prototípusa, amelyet a gyárak eddig kizárólag külföldről szereztek be. —oOo— Világviszonylatban az elsők között támaszkodásra törekednek, a ha­zai megoldások után kutatnak, de még hosszú időnek kell eltelnie, míg a hazai tudomány eredmé­nyei beépülnek a hazai termé­kekbe. A behozatal megszigorítása le­hetővé teszi, hogy kifejezésre jusson a hazai tudomány, most azok is az intézethez fordulnak, akik a korábbi években nem tanúsítottak érdeklődést munkájuk iránt. Pedig az intézet lényegében már évek óta szoros kapcsolatban áll a gazdasággal. Noha ez nem a tudomány és a társult munka sikeres együttműködésének iskola­példája, mégis elegendő néhány eddigi eredményről szólni. A leg­szorosabb a kapcsolat a ljubljanai Litostroj turbinagyárral, amely­t ottjártunkkor hallottuk, erős nem­zetközi konkurenciáiban sikert aratott. Több arab országban, az USA-ban, Görögországban épülő vízerőművek felszerelése és egy Bulgáriában épülő atomerőmű szi­vattyújának leszállítására kötött szerződést. Ez közösen elért ered­mény. A Litostrojban ezt állan­dóan szem előtt tartják. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt néhány évben hét­szeresére növelték a beruházási eszközöket az intézet kutató tudo­mányos munkájára. Az együtt­működés első évében hárommillió dinárt választottak ki erre a célra, most már ez az összeg meghaladja a 40 millió dinárt is. A fenti példa is utal arra, hogy összfejlődésünk nagymértékben függ a tudománytól, amely a hosszú távú gazdasági stabilizációs programban helyet kapott a ki­emelt fontosságú feladatok, az az élelm­iszer-termelés és a kivitelnövelés mellett. A jelen­legi viszonyokban, de éppen most, a hosszú távú gazdasági stabili­záció programja valóra váltása első szakaszának küszöbén a tudo­mány és a gazdaság szorosabb Az intézet a többi termelővel­ is szoros kapcsolatot alakított ki. I energia A szlavónbrródi Djura Djakovicnak,­­ a pancsovai Utvának, a celjei Kli­­j­mának, a menyesi Hidrometalnak és még több gyárnak dolgozik rendelésre, a munka különféle kutatásokban, az új és az üzemben levő turbinák és felszerelések tu­­­­lajdonságaiinak javításában merül­t ki. A termelők zöme az együtte­s együttműködését kell serkenteni, működésről évi szerződést kötnek, és így elérhető eredmények hozzá­­az igazgató szavai szerint azonban..... . . . , ez a tudományos kutatómunka ilarulnak ma­jd éres ágazatoknak és szemszögéből nem jó gyakorlat­­i tevékenységeknek a behozataltól A munka jellege megköveteli, hogy­­ való függősége csökkentéséhez, egy projektumon több évig dol­gozzanak, hiszen csak így érhető­ ERDŐS! L. Valéria Mezőgazdaság 1983-ban A Szövetségi Statisztikai Inté­zet adatai szerint az 1983. évi mezőgazdasági termelés 2 száza­lékkal kisebb, mint az egy év­vel korábbi rekordtermelés. A társadalmi birtokok hozama megmaradt az 1982. évi szinten, az egyéni birtokok termelése pedig 3 százalékkal csökkent. Búzából és rozsból 5 525 000 ton­nát termesztettünk, 223 éop ton­nával többet, mint 1982-ben, ku­koricából 10 688 000 tonnát, azaz 458 000 tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban, amikor is abszolút termelési rekord szüle­tett. Ipari növényből 9 százalék­kal kevesebb termett, mindenek­előtt azért, mert nagymértékben csökkent a napraforgó-termelés. Ebből az olajnövényből mintegy 140 000 tonna termett, teh­át egy­­harmaddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A juh- és ba­romfitenyésztés megmaradt az előző évi szinten. (Tanjug) Zsúfolásig megtelt szilveszterkor minden mulatóhely

Next