Magyar Szó, 1984. január (41. évfolyam, 1-29. szám)
1984-01-03 / 1. szám
BELPOLITIKA Dallal, tánccal és munkával (Folytatás az 1. oldalról) pertek. Néhány perccel éjfél után megteltek az utcák, az emberek vidáman köszöntötték egymást Alig húsz másodperccel éjfél után jött világra a főváros két legfiatalabb polgára, két kislány. MS. — A legjobb hangulat abban a száz-egynéhány lakásban volt, ahova közvetlenül az ünnepek előtt költöztek be a lakók Pontosan éjfélkor Milosav Pejir városi szakszervezeti elnök átadta a hagyományos ajándékokat a vasút, az áramelosztó, a vízművek, a posta és az elsősegély-szolgálat ügyeleteseinek. Nišben is kislány volt az év első újszülöttje. TITOVO UŽICE. — A város polgárai közül legtöbben otthon a tévé mellett ünnepeltek. Tömve voltak azonban a vendéglők is elsősorban a környező kirándulóhelyeken. A Zlatibaron, a Zlatarom és a Tarán több mint hatezrein szilvesztereztek. TRSTENIK. — A kraljevói körzetben is nagy volt a vigadalom Legtöbb vendég Vrnjacka Banján volt, az itteni hét szállodában az ország minden részéről, külföldről több mint háromezer vendég szilveszterezett. ZÁGRÁB. — Horvátországban is legtöbben az otthoni szilveszterezés mellett döntöttek, a családtagok, barátok körében a tévé mellett. A köztársaság minden részében, Zágrábban, Splitben, Eszéken Rijekém, Varaždmbam, Isztriában, a tengerparton Dalmáciában, mindenhol kiváló volt a hangulat, vidáman, énekszóval ünnepeltek az emberek. SPLIT. — A város lakosai közül legtöbben otthon maradtak, kevesen döntöttek a szállodai, vendéglői szilveszterezés melllett. A város utcái fel voltak díszítve, igaz, szerényebben, mint a korábbi években, a forgalom is mintha kisebb lett volna. SZARAJEVÓ. — Vidám volt a hangulat köztársasági szerte, az otthonokban, a szállodákban, vendéglőkben a jókedvről ismert muzsikusok és énekesek gondoskodtak, a legvidámabb talán az új szarajevói olimpiai szállodában, a Holiday Innban volt, ahol több mint ezer vendég mulatott hajnalig. MOSZTAR. — A hercegovinai szállodák szűköknek bizonyultak, hogy befogadják mindazokat, akik úgy döntöttek, hogy nem otthon szilvesztereznek. Tele voltak a tengerparti szállodák, az ifjúsági otthonok, a művelődési egyesületek termei és a turistaházak. Vidám volt a hangulat a kaszárnyákban is. SZKOPJE: — Macedóniában sem volt hó szilveszter éjszakáján, de ez nem zavarta az embereket, hogy vígan, jó hangulatban búcsúzzanak az óévtől. Hótakairó csak a hegyekben, a téli üdülőközpontokban volt, a Popova sapkán, a Peliszteren, Mavrovóban mintegy 50 centi a vastagsága. A köztársaság polgárai közül legtöbben az otthoni szilveszteresés mellett döntöttek. Nagyon kevesen utaztak külföldre. A turistairodákban elmondták, hogy egyes tervezett utakat lekellett mondani, mert kevés volt a jelentkező. PRISTINA. — A kosovóiak közül is legtöbben otthon maradtak a terített asztal és a tévékészülék mellett. Kiváló volt azonban a hangulat a szállodákban, vendéglőkben is, a legszebb talán a Sárhegységben levő Brezovica turistaközpontban, az újonnan megnyílt Harcis Szállodában volt. A Trope a kohóinál, az obiliói hőerőművekben szilveszter éjszakáján is dolgoztak, az ügyeletesek csak egy pillanatra szakították meg a Pristinában, sajnos, az emberek is régi, csúnya és veszélyes szokásosuk szerint lövöldözéssel is kifejjezésre juttatták jókedvüket: pontosan éjfélkor számos lövés visszahangzott, nemcsak egyszerű fegy-verből, hanem még önműködőből is. TITOGRAD: — Az átmulatott szilveszter éjszaka után a titográdiak napfényes, tavaszias reggelre ébredtek. Sokan ezt sétára használták ki, hogy „kiszellőztessék” fejüket. Szilveszter éjszakáján a szállodákban volt a legvidámabb a hangulat, de sokan ünnepeltek otthon is, családi körben. LJUBLJANA. — A szlovének zömmel családi körben szilvesztereztek, de vidám volt a hangulat a tétközi pontokban. Kranjska során, Eledben, Bohinjban és a tengerparton is, ahol az ottani szállodákban számos olasz és osztrák vendég szilveszterezett. A ljubljanai szülőotthonban néhány perccel éjfél előtt ikrek születtek, két kislány, majd röviddel éjfél után még egy kislány született. (Taningr) A szarajevóiak otthonaikban, vendéglőkben, szállodákban, a környező hegyek kirándulóhelyein szilvesztereztek. S amíg a vendégek mulattak, a szakácsok, pincérek egy pillanatig sem pihenhettek. Képünkön az új szarajevói szálloda, a Holiday Inn szakácsai tanika közben. (Tanjug telefotó) SZARAJEVÓ Hatszázmillió dolláros kivitel Az egész jugoszláv gazdaságot érintő nehézségek ellenére a szarajevói Energoinvest igen sikeres munkát végzett 1983-ban. Összbevétele 20 000 milliárd dinár azaz 43 százalékkal több, mint tavalyelőtt. A kivitellel az Energoinvest elégedett lehet. Mintegy 600 millió dollár értékű árut szállított külföldre és így exportja 17 százalékkal nagyobb lett, mint egy évvel korábban. Az Energoinvest, az egyik legnagyobb jugoszláv behozatali szervezet elhatározta, hogy csökkenti a behozatalt. Így e munkaközösség szükségleteinek fedezésére 59 millió dollár értékű árut vásároltak külföldön, tehát 3 millió dollárral kevesebbet, mint 1982-ben — közölte Dragutin KOSOVAC, az ügyviteli bizottság elnöke. Az idén az Energoinvest 48 százalékkal növeli kivitelét, elsősorban a konvertibilis piacra. (Tanjug) Hétmillió dolláros kivitel A mosztári Soko gyár szerződést kötött hűtőszekrények és egyéb hűtőgépek kivitelére Algériába. Az export értéke hétmillió dollár, a nemzetközi árlejtésen huszonhárom külföldi cég versenyében kapta a mosztári gyár a megbízást. A hűtőgépeket és klímaberendezéseket gyártó hazai cégeknek ez az első betörése az algériai piacra, ami még inkább növeli az erős nemzetközi konkurenciában elért sikert. A Soko az év első felében szállítja le a berendezést (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1984. január 3., kedd Az elmúlt év a statisztika tükrében Az 1983. év gazdaságunk számára nem volt könnyű, de a gondok, bajok mellett pozitív változások is történtek. Mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy az országnak sikerült törlesztenie, illetve rendeznie az összes esedékessé vált külföldi kötelezettséget, és a fizetési mérleghiány nem haladja meg a százötven millió dollárt. A behozatal 1,9 százalékkal csökkent, a kivitel mintegy 1,4 százalékkal nőtt. A behozatal kiviteli fedezettsége elérte a 80 százalékot. Ha ehhez még hozzáfűzzük azt, hogy az ipari termelés mintegy 1,3 százalékkal nőtt, el kell fogadnunk azt az értékelést, hogy a stabilizációs intézkedések meghozták az első eredményeket. A fenti bátorító számadatokon kívül azonban említést kell tennünk a kevésbé kedvezőkről is. A statisztikai adatok és becslések szerint tavaly tovább csökkent a gazdaság növekedési üteme. Ennek következtében a társadalmi össztermék reálisan mintegy 1,3 százalékkal csökkent. A több egymást követő termő év után tavaly a mezőgazdasági termelés 2,1 százalékkal csökkent az 1982. évi termeléshez képest. Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is visszaesés tapasztalható. A beruházások megszorítása a legkedvezőtlenebbül az építőiparban tükröződött. Az építőipari szervezeteknek tavaly 14 százalékkal kevesebb munkájuk volt, mint tavalyelőtt. A közlekedési szolgáltatások 2 százalékkal nőttek, de nem azért, mert az országban sok lett volna a munka, hanem annak köszönhetően, hogy hajóink több árut szállítottak a nemzetközi közlekedésben. A társadalmi szektorban 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, de a munka termelékenysége 3,4 százalékkal csökkent. Tavaly 5,8 százalékkal többen vártak munkára, mint 1902- ben. Másrészt mintegy 4 százalékkal nőtt a munkaerőhiány. A névleges személyi jövedelem jóval lassabban nőtt, mint az árak és a létfenntartási költségek. Ennek következtében a foglalkoztatottak havi reálkeresete csak 12 százalékkal csökkent. (Tanjug) tudomány a Israelis szolgálatában Lehetőség a hazai vívmányok alkalmazására — A ljubljanai Turbointézet munkájáról Ljubljana azon három európai város egyike, amelyben szakosított intézet működik a víz- és egyéb turbinák, valamint az erőművek felszerelése műszaki tulajdonságainak állandó javítására. A Turbointézetről van szó, amely 35 évvel ezelőtt alakult meg, párhuzamosan fejlődött a hazai turbina-gyártással és a háború utáni vízerőművek építésével. Egy ilyen intézet fennállásának szültAz intézet szakembereinek rengeteg a munkája, de nem mindig volt ez így. Amikor az érdekeltek minden nagyobb fennakadás nélkül megvásárolhatták a külföldi szabadalmakat, az intézet legtöbbször eredménytelenül „kínálta” szakemberek tudását. Vladimír Kercan igazgató szavai szerint most már lényegesen változott a helyzet. A hazai gyárak az önerőre Itt is gond a devizaszerzés segességéhez szükségtelen külön indoklás: az, amit a hazai turbinagyárak 10 évvel ezelőtt kínáltak, ma már nem tenne eleget a szükségleteknek. Hiszen évről évre újabbnál újabb megoldások után kutatunk, s lépést kell tartani a megváltozott igényekkel. Ugyanakkor a külföldi piacon is csak az a termelő érezheti biztonságban magát, amely minőséges termékeket kínál fel el eredmény. Pénz nélkül pedig csak részleges munkát lehet végezni. Az intézetnek egyre nagyobb gondot okoz a műszerek vásárlása. Az egyetlen kiutat a kikísérletezett termékek gyártásában és értékesítésében látták. Kisebb turbinák és egyéb termékek előállításával foglalkoznak. Várhatólag jövőre nagy lesz a kereslet a kis turbinák iránt, de már a külföldi partnerek is, elsősorban az USA- ban és Franciaországban nagy érdeklődést tanúsítanak. Szó sincs arról, hogy az intézet rövid idő alatt termelői munkaszervezetté válik, a termékek előállítása tulajdonképpen a tudományos kutatómunka kiegészítése. Ez az intézet önállóságát és gyorsabb fejlődését szavatolja. Termékeik kivitelével könnyebben devizához juthatnak, melyet korszerű műszerek vásárlására fordítanak. Ez pedig elengedhetetlenül fontos, hiszen az Európábanlevő más ilyen intézet a felszereltség szempontjából meszszemenően előrehaladt. Az intézetben ma 74-en dolgoznak, köztük húszan tudományos kutató munkával foglalkoznak. Arra törekednek, hogy az e területen dolgozó szakemberekkel az ország minden részében szoros kapcsolatot alakítsanak ki. Az elképzelés szerint az intézetnek országos szintű központtá kell válnia. Ezáltal könnyebben megvalósíthatják azt a feladatot, hogy a behozatali felszerelések helyett egyre több hazai eredetű és hazai megoldást kínáljanak fel a gazdaságnak. Ebben már jó úton haladnak, egy olyan rotációs kompreszszort kísérleteztek ki, amely olajkenés nélkül üzemel, az élelmiszeriparban használják, ahol a nagyfokú tisztaságra kell törekedni. Ezenkívül elkészült egy különleges fajta szivattyú prototípusa, amelyet a gyárak eddig kizárólag külföldről szereztek be. —oOo— Világviszonylatban az elsők között támaszkodásra törekednek, a hazai megoldások után kutatnak, de még hosszú időnek kell eltelnie, míg a hazai tudomány eredményei beépülnek a hazai termékekbe. A behozatal megszigorítása lehetővé teszi, hogy kifejezésre jusson a hazai tudomány, most azok is az intézethez fordulnak, akik a korábbi években nem tanúsítottak érdeklődést munkájuk iránt. Pedig az intézet lényegében már évek óta szoros kapcsolatban áll a gazdasággal. Noha ez nem a tudomány és a társult munka sikeres együttműködésének iskolapéldája, mégis elegendő néhány eddigi eredményről szólni. A legszorosabb a kapcsolat a ljubljanai Litostroj turbinagyárral, amelyt ottjártunkkor hallottuk, erős nemzetközi konkurenciáiban sikert aratott. Több arab országban, az USA-ban, Görögországban épülő vízerőművek felszerelése és egy Bulgáriában épülő atomerőmű szivattyújának leszállítására kötött szerződést. Ez közösen elért eredmény. A Litostrojban ezt állandóan szem előtt tartják. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt néhány évben hétszeresére növelték a beruházási eszközöket az intézet kutató tudományos munkájára. Az együttműködés első évében hárommillió dinárt választottak ki erre a célra, most már ez az összeg meghaladja a 40 millió dinárt is. A fenti példa is utal arra, hogy összfejlődésünk nagymértékben függ a tudománytól, amely a hosszú távú gazdasági stabilizációs programban helyet kapott a kiemelt fontosságú feladatok, az az élelmiszer-termelés és a kivitelnövelés mellett. A jelenlegi viszonyokban, de éppen most, a hosszú távú gazdasági stabilizáció programja valóra váltása első szakaszának küszöbén a tudomány és a gazdaság szorosabb Az intézet a többi termelővel is szoros kapcsolatot alakított ki. I energia A szlavónbrródi Djura Djakovicnak, a pancsovai Utvának, a celjei Klijmának, a menyesi Hidrometalnak és még több gyárnak dolgozik rendelésre, a munka különféle kutatásokban, az új és az üzemben levő turbinák és felszerelések tulajdonságaiinak javításában merült ki. A termelők zöme az együttes együttműködését kell serkenteni, működésről évi szerződést kötnek, és így elérhető eredmények hozzáaz igazgató szavai szerint azonban..... . . . , ez a tudományos kutatómunka ilarulnak majd éres ágazatoknak és szemszögéből nem jó gyakorlati tevékenységeknek a behozataltól A munka jellege megköveteli, hogy való függősége csökkentéséhez, egy projektumon több évig dolgozzanak, hiszen csak így érhető ERDŐS! L. Valéria Mezőgazdaság 1983-ban A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint az 1983. évi mezőgazdasági termelés 2 százalékkal kisebb, mint az egy évvel korábbi rekordtermelés. A társadalmi birtokok hozama megmaradt az 1982. évi szinten, az egyéni birtokok termelése pedig 3 százalékkal csökkent. Búzából és rozsból 5 525 000 tonnát termesztettünk, 223 éop tonnával többet, mint 1982-ben, kukoricából 10 688 000 tonnát, azaz 458 000 tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban, amikor is abszolút termelési rekord született. Ipari növényből 9 százalékkal kevesebb termett, mindenekelőtt azért, mert nagymértékben csökkent a napraforgó-termelés. Ebből az olajnövényből mintegy 140 000 tonna termett, tehát egyharmaddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A juh- és baromfitenyésztés megmaradt az előző évi szinten. (Tanjug) Zsúfolásig megtelt szilveszterkor minden mulatóhely