Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)

1984-06-01 / 149. szám

­ KÜLPOLITIKA NICARAGUA! KÉRDÉS Merénylet Pastora ellen Súlyosan megsebesítették az ellenforradalmi erők vezetőjét Eden Pastorát, a nicaraguai el­lenforradalmárok egyik csoportjá­nak vezetőjét súlyosan megsebesí­tették, merényletet intéztek ellene, miközben egy sajtóértekezletre ké­szült. A Costa Rica-i rádió és a Pastorához közel állók kijelenté­seire hivatkozva külföldi hírügy­­nöségek jelentik, hogy a merény­letben súlyosan megsebesült Tito Zamora, Pastora közeli munka­társa is. A merényletet Ponte falu köze­lében hajtották végre, Nicaragua déli részén, San Carlos város kö­zelében, a hegyekben. Néhány új­ságíró életét vesztette és húszan megsebesültek. Erről ellentétes je­lentések érkeztek. A merénylet hírét elsőként a Costa Rica-i rádió jelentette. Nem hivatalos hírek szerint Pastora azért szervezett sajtóértekezletet, hogy beszámoljon az ARDE moz­galom nehézségeiről. Az ARDE hat különböző kisebb ellenforradalmi csoport koalíciójából jött létre, Pastora a vezetője, politikai téren pedig Alfonso Robelo, a nicaraguai junta volt tagja. Pastora és Robelo között szaka­dás történt, amikor Robelo cso­portjai az FDN-hez akartak csat­lakozni, amely az amerikai CIA hírszerző szolgálattól kapja a se­gítséget, és Honduras felől támad­ja Nicaraguát. Pastora nem volt hajlandó az együttműködésre, mert az FDN vezetői Somoza volt dik­tátor hadseregének tisztjei. A kínai véderőminiszter­ Amerikába készül Csang Ai-ping kínai véderőmi­niszter június elején az Amerikai Egyesült Államokba látogat kö­zölte a kínai külügyminisztérium. Viszonozza Caspar Weinberger amerikai véderőminiszter tavaly szeptemberi látogatását . (AP) MAGYARORSZÁG Könyv a személyi kultusz időszakáról A magyarországi közvéleményben nagy érdeklődést váltott ki Ivánai Gyulának, a Hazafias Népfront je­lenlegi elnökének a közelmúltban megjelent könyve, amely a ma­gyarországi személyi kultusz idő­szakával foglalkozik. Kállai a há­ború alatt az ellenállási mozgalom egyik legaktívabb tagja volt és az egyik legkimagaslóbb párttisztség­viselő abban az időszakban, amikor az úgynevezett moszkvai csoport, élén Rákosival, az ország felsza­badulása után visszatért Magyar­­országra. A Rajk-per után a könyv szerzője maga is átélte a Rákosi rémuralom következményeit, több évet börtönben töltött. Az ország fejlődésének új szakaszában, Ká­dár János vezetése alatt, Kállai Gyula a legmagasabb tisztségeket töltötte be, többek között kor­mányelnök, valamint a parlament elnöke volt. Könyvében a háborút követő két év, IMS és 1943 eseményeit foglalja össze azzal a látható törekvéssel, hogy meg­világítsa a személyi kultusz kifejlődé­sének genezisét. Többek között rámu­tat hogy Rákosi negatív álláspontra helyezkedett a népfront, mint a dol­gozók tömegszervezete iránt. Kállai hangsúlyozza, hogy nem hir­telen, egyik napról a másikra történt mindaz, ami a későbbiekben végsőkig brutális formában, kirakatperekben, gyilkosságokban, bebörtönzésekben ju­tott kifejezésre. Többek között leszö­gezi: ennek a szörnyű társadalmi idő­szaknak szintén van előtörténete, vala­hol csírázott, fejlődött, érlelődött, hogy aztán felszínre törjön és rom­boljon, még ha azt egy bizonyos ideig nem is lehetett észrevenni. Kállai sze­rint tehát fokozatosan érlelődött a rémuralom koncepciója, amely az egész nemzet feletti terrorban nyerte el em­bertelen formáit. Ez volt az az út, amely mindahhoz vezetett, ami 194 és 1953 között Magyarországon történt, amikor hitelt érdemlő állítások szerint­­—2,5 millió ember, t­e­hát az országnak minden negyedik polgára rendőrségi vagy egyéb megfigyelés alatti volt. (Tanjug) ROMÁNIA—SZOVJETUNIÓ HAGYOMÁNYOS BARÁTSÁG A szocializmus, az egyenrangúság, a függetlenség és a nem­zeti szuverenitás elvei alapján — Román újság cikke Ceausescu moszkvai látogatása előtt Az állami és pártvezetőink kö­zötti legmagasabb szintű találko­zók és megbeszélések döntő szere­pet töltöttek be a kölcsönös kap­csolatok további fejlesztésében, mutatott rá egyebek között a Lulinea című román külpolitikai lap tegnapi számra a Románia és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 50 évre visszatekintve. A hivatalos külpolitikai la­p visz­­szatekintése bukaresti értékelése szerint bizonyos mértékben beleil­lik Nicolaie Ceausescu állami és pártvezetőnek a Szovjetunió leg­magasabb rangú állam­i és pártve­­zetőségének meghívására törlére küszöbönálló munka jellegi moszkvai látogatásának keretébe Erre utal a cikk tartalma is, elő­térbe helyezi „a kölcsönös érdeke hagyományosan bánáti együttmű­ködést amely a szocializmus, az egyenrangúság, a függetlenség­­és a nemzeti szuverenitás elvein ala­pul”. A lap emlékeztet még az 1944. augusztus 23-án, a fasiszta katonai diktatúra megbuktatásával kezdő­dött nemzeti antifasiszta forrada­lomra, „amikor Románia egész gazdasági és katonai potenciáljá­val csatlakozott a Szovjetunióhoz, és a Hitler-ellenes koalíció más erőihez”. Emlékeztet még az 1948. évi román—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésre, továbbá az 197­6. évi közös nyilatkozatra, amelyet a szovjet állam és pártve­zető legutóbbi látogatásaikor adtak ki. Ceausescu moszkvai Látogatásá­nak pontos időpontját még nem tették közzé, de valószínű, hogy június elején kerül rá sor. Ceau­­se­scu legutóbb 1977 augusztusában járt hasonló látogatáson Moszkvá­ban. (Tanjug) Közzétették az alkotmány­­tervezetet Milyen lesz a ciprusi török állam berendezése? • Mind­jobban elmérgesedik a helyzet A ciprusi törökök közzétették a szakadár Észak-ciprusi Török Köz­társaság alkotmányának tervezetét, amely elnöki rendszert javasol kor­mányfő, miniszterek, hadseregpa­rancsnok és rendőrparancsnok ki­nevezésével. Figyelmet érdemel a rendelkezés, amely törvényesíti a húszezer török katona jelenlétét, nekik ugyanis a ciprusi törökök biztonsági erőivel együtt az állam védelméről és biztonságáról kell gondoskodniuk. Nikéziában hivatalos körök a sziget feldarabolására tett újabb lépést látnak az alkotmányterve­zetben. A ciprusi törökök tovább­ra is figyelmen kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatá­rozatait ráadásul az alkotmányter­vezetet június 15-e előtt hozták nyilvánosságra, amikor különben is növekszik a feszültség, mert le­jár a békefenntartó erők megbíza­tása. Az ENSZ kéksisakosai már tíz éve őrködnek a zöldvonal men­tén, amely a török hadsereget el­választja a ciprusi nemzeti gár­dától. Még mindig nem lehet tudni, mit fognak dönteni a törökök a békefenntartó erők megbízatásának meghosszabbításáról. A vezetőjük, Denktas továbbra is követeli, hogy a török állammal kössenek külön szerződést a kéksisakosok maradá­sáról. Különben kiűzi őket „sa­ját” területéről, és a zöldvonalat államhatárrá nyilvánítja. Ez a lé­pés izzásig hevítené a helyzetet. Holger ENSZ-megbízott állandó kapcsolatban áll a két népközös­séggel, de még nem lehet tudni, elért-e valamit a kéksisakosok ügyében. (Tanjug) Grlicskov fogadta a brit államminisztert Dr. Alekszandar Grlicskov, a JDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségének tagja tegnap fogad­ta Malcolm Rifkimdet, a brit kül­ügyminisztérium állam­miniszterét, aki a Foreign Office küldöttségé­nek élén politikai konzultációkat folytat a Szövetségi Külügyi Tit­kárságon. Grlicskov ismertette a Szocia­lista Szövetség alkotmányos sze­repét, a politikai rendszerben végzett és nemzetközi tevékenysé­­gét (Tanjug) MAGYAR SZÓ Hasonló nézetek Brandt pekingi sajtó­­értekezlete Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke teg­nap pekingi sajtóértekezletén ki­jelentette: a Hu Jao-panggal és a Teng Hsziao-pinggel folytatott megbeszélésein meggyőződött róla, hogy a Kínai KP és a SPD néze­tei igen hasonlóak minden fonto­sabb nemzetközi kérdésben. Ki­emelte a béke és az enyhülés mi­atti felelősséget, mind a Kelet és a Nyugat, mind az Észak és a Dél viszonyában. Willy Brandt pártjának küldött­ségét vezette kínai látogatáson, amelynek során a kapcsolatok eredményes alakulásáról is szó volt. Brandt meghívta Hu Jao­­pangot, a Kínai KP KB főtitká­rát, hogy látogasson az NSZK-ba. A meghívást elfogadták. — Kína túlságosan nagy és je­lentős—, mondta egyebek között Brandt —, „hogy bárki aduként használhatná fel politikai játék­ban. Nyitással kapcsolatos politi­kája esélyt nyújt a világnak, hogy Kínát a béke és a biztonság té­nyezőjeként nyerje meg, erre va­lamennyiünknek szüksége van ebben a nyugtalan világban. (Tanjug) Bolívia nem törleszti tartozását A döntés nem vonatkozik a nemzetközi pénzintézetekre Hernan Siles Zuazo bolíviai kormányfő kabinetje úgy döntött, hogy nem törleszti tartozásait a magánbankoknak. Jól értesült La Paz-i körök szerint, több mint egymilliárd dollárról van szó. A döntés azonban nem vonatkozik a nemzetközi pénzintézetekre, a Világbankra vagy a Nemzetközi Valuta Alapra. A határozathozatal előtt a kormány hosszú tárgyalá­sokat folytatott az igen erős COB­U szakszervezeti központ képviselői­­­vel. A bolíviai hatóságok április 12-­­ én egy sornyi takarékossági in­tézkedést jelentettek be. Ezek ke­retében a pezót 300 százalékkal­­ devalválták volna a dollárhoz vi­­­­szonyítva, a legszükségesebb áru­cikkek jelentősen megdrágultak­­ volna, és a szállítási költségek is. Az intézkedések sztrájkot idéztek e­lő a bankokban és a bányákban.­­ A bolíviai kormány ezért úgy döntött, nem törleszti a magán­bankoktól kapott 1,02 milliárd dolláros kölcsönt, sem a kamato­kat, amíg a gazdaság ki nem lá­bal a recesszióból. Bolíviának 5,3 milliárd dollár külső adóssága van. Marcos Domic, a kormány szóvivője tegnapelőtt kijelentette, hogy hazája valószínűleg csatlako­zik azokhoz a latin-amerikai or­szágokhoz, amelyek közös tárgya­lásokat sürgetnek a külföldi tarto­zásokról. Brazília, Mexikó és Argentína, a térség három legeladósodottabb országa Kolumbiával szövetkezve, az adósok szövetségére szólított fel. A találkozóra valószínűleg júniusban kerül sor Roco­íban. (AFP, Reuter) „Nemigen szeretik egymást” Közvélemény-kutatás az EGK-n belüli kapcso­latokról Mitterrand francia elnök és Hel­mut Kohl az európai integrálódást serkenti, ugyanakkor azonban a Gallup Intézet és a római Respub­­­lica kiderítette, hogy az európaiak nem is olyan na­gyon szeretik egy­mást. A tízek minden országában köz­vélemény-kutatást szerveztek, amely azzal a kérdéssel kezdődött: „Kit nem szeretne látni a­z EGK- ban?” Szinte egyhangúlag azt vá­laszolták, hogy Nagy-Britanniát. A Republica szerint ez a Margaret Thatcher-féle politika, és a csúcs­találkozókon való fellépés miatt nemtetszés eredménye. A vasladyt a legkevésbé a franciák szeretik, az angolok azonban nem marad­tak adósak, mert minden negye­dik azt állítja, hogy Mitterrand személye nem kívánatos. A dánok szeretik a legkevésbé, hogy az Európai Parlamentben képviselve vannak, a következő he­­­­lyein pedig a görögök és a nyugat-­ németek állnak. A körkérdésből­ az olaszok kedvező hírt kaptak: nyolc éve az európaiak 12 százalé­ka válaszolta, hogy nem szereti Olaszországot a­z EGK-bam, ma­­ csak 6 százalékuk vélekedett ha­­­­sonlóképpen. Az olaszokat a legke­­­­vésbé a németek szeretik. Az ola­szok a németeknél csak az angolo­kat „utálják’’ jobban. (Tanjug) 1984. június 1., péntek Illat­ás, elégedetlenség A dél-afrikai kormányfő körútja heves nemtetszést váltott ki az óvilágban Peter Botha dél-afrikai kor­mányfő európai körútja az egész óvilágban tiltakozást és nemtet­szést váltott ki, de csodák csodá­ja, békésen és a protokkol sze­rint kezdődött Portugáliában. A lisszaboni megfigyelők diplomáciai fordulópontnak nevezték, sőt Ma­rio Soares kormányfő elfogadta Botha meghívását, hogy látogasson Dél-Afrikába, „bátorító párbeszéd­re”. A körútra készülődve Botha ki­jelentette, hogy meg akarja bon­tani hazájának nemzetközi elszi­geteltségét. Portugáliában ez sike­rült is neki. A nap folyamán Botha Svájc­ba érkezik, majd Nagy-Britanniá­­ba, Belgiumba, az NSZK-ba, Olaszországba és Ausztriába viszi az útja. Franciaországba is elláto­gat, de csak magán jellegű látoga­tásra, mivel a párizsi kormány és Mitterrand elnök nem hajlandó találkozni vele. A parlament kom­munista képviselői tegnapelőtt közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Botha láto­gatása sérti a demokratikus köz­véleményt, és megcsorbítja Fran­ciaország tekintélyét. A közle­mény szerint Botha egy szörnyű rezsimet képvisel, amely az apart­heid politikáján alapul, és olyan párt tagja, amely a náci Német­országot támogatta a második vi­lágháborúban. Annak idején kam­pányt vezetett a Hitler ellen szövetkezőkhöz való csatlakozás ellen. Három francia apartheid elleni szervezet felszólította a polgáro­kat, hogy tüntessenek a delville-i erdőkben, ahol a jövő héten Botha elhelyezi az első világhá­borúban elesett dél-afrikai kato­nák emlékére épülő múzeum alap­kövét. Az afrikai népekkel szoli­daritást vállalt francia egyesület, a rasszizmus elleni és az aparthe­id elleni mozgalom közölte, hogy egyetlen francia tisztségviselőnek sem volna szabad részt vennie az alapkőletétel ünnepségén, mert ez azt jelentené, hogy Franciaor­szág támogatja a dél-afrikai re­zsimet. A múzeumot a Párizstól 60 km-re északra levő Longeval kö­zelében fogják építeni. Belgium megkockáztatja, hogy megszakítja az afrikai országok­kal való kapcsolatokat, ha fogadja Peter Bothát. Ez a legsúlyosabb figyelmeztetés, amelyet az Afri­kai Egységszervezet tagállamai a Brüsszelben akkreditált nagyköve­teik révén a belga kormányhoz intéztek. Leo Tindemansnak, Belgium külügyminiszterének kijelentették, hogy a dél-afrikai kormányfő fo­gadása ellenséges gesztus minden afrikai országgal szemben. Az af­rikai diplomaták erélyesein fel­szólították Belgiumot, hogy mond­ja le a látogatást, amelynek el­sődleges célja, hogy aláássa a vi­lágközösség törekvéseit, amelyek a rasszista rezsim kiközösítésére irányulnak. A gyarmatosítás és apartheid elleni belga mozgalom szintén tiltakozott Tindemansnál, mert a kormány Botha fogadá­sával Dél-Afrika rehabilitálását ajánlja fel. A mozambiki bizott­ság szintén követelte a látogatás lemondását, mert a pretoriai rezsim az utóbbi időben növelte támogatását a mozambiki ellenzéki mozgalmaknak. Afrika déli orszá­gai egytől egyig elégedetlenségü­ket fejezték ki. A tiltakozó hullámhoz csatlako­zott a belga közvélemény nagy ré­sze, különösen a kommunisták, a szocialisták, a zöldek és a gyar­matosítás elleni, valamint az em­beri jogok védelméért harcoló több mozgalom. Nincs kizárva, hogy Bothát tiltakozó felvonulás fogja várni. A belga kormány egyelőre igyekszik megindokolni a dél-af­rikai kormányfő látogatását. Ál­lítólag felszólítják majd a vendé­get az apartheid politikájának el­törlésére, és nemtetszésüket fog­ják kinyilvánítani. A belga dip­lomácia egyébként rendkívül fe­lelősnek érzi magát a dél-afrikai események alakulásáért, mivel Belgium tagja az ENSZ Namíbia­­tanácsának. Bothát állítólag azért fogadják, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki Dél-Afrika újabb destabilizálási akciói miatt. (Tanjug, AP) Sultz Salvadorba utazik George Shultz amerikai állam­titkár ma Salvadorba érkezik, hogy részt vegyen José Napoleon Duarte újonnan választott elnök beiktatási ünnepségén. Diplomáciai hírforrások szerint, Shultz kísé­retében Salvadorba utazik Motley, az államtitkár Ameri­ka-ügyi ta­nácsosa is. (AFP) (AFP) JUGOSZLÁVIA MEGÉ összeült az előkészítő bizottság Ohridban tegnap megkezdődött Jugoszlávia és az Európai Gaz­dasági Közösség tagországai kö­zötti együttműködéssel foglalko­zó előkészítő bizottság ülése. Megvitatja és felméri az eltelt időszakban kifejtett együttműkö­dést és határozatokat készít elő a további együttműködésről, és ezeket elfogadásra az EGK Mi­niszteri Tanácsának júniusban Luxemburgban megtartandó ülé­se elé terjesztik majd. A legna­gyobb figyelmet a pénzügyi és kereskedelmi együttműködés to­vábbi fejlesztésére irányuló ha­tározatok előkészítésére fordít­ják. (Tanjug) röviden LUANDA: ANGOLA NYIT A NYUGAT FELÉ (Tanjug). — Angola foly­tatja a politikai megbeszéléseket az US­A-val, és jelentős engedményt adott Na­gy-Britann­iának az olajkutatásban. Rodriguez angolai belügyminiszter Lu­­sakában Chester Crockerrel az afrikai kérdésekkel foglalkozó amerikai ál­lamtitkár-helyettessel tárgyalt, megerősítették a dialógus folyamatosságát. Megvitatták a dél-afrikai viszály békés rendezésének lehetőségét. Angolának egyébként nincs diplomáciai kapcsolata az USA-val, ezért a találkozót a Nyugat felé való nyitásna­k minősítették, amire gazdasági és politikai okok is vannak. DELHI: ROBBANÁS EGY KŐOLAJLELŐHELYEN (UPI). — Gujerrat in­diai szövetségi államban nagy erejű robbanás történt egy olajmezőn, ami­kor a kompresszor felrobbant és meggyújtotta a feltörő kőolajat. Három személy életét vesztette. A vizsgálat megindult. MEXIKÓ: MEGGYILKOLTAK EGY ÚJSÁGÍRÓT (EFE. AP).­­ Ismeretlen tettesek meggyilkolták Manuel Buendia neves mexikói újságírót az Excelsior című tekintélyes napilap fő kommentátorát, amikor késő este hazafelé tar­tott a szerkesztőségből a főváros üzleti negyedében. A közeli parkolóhelyről valaki hátulról lelőtte. Buendia gazdasági és nemzetközi témákról int kom­mentárokat. Az USA közép-amerikai politikájának következetes bírálója volt, és több könyvet írt, többek között az amerikai CIA mexikói tevékenységé­ről.

Next