Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 164-178. szám)

1984-06-16 / 164. szám

KÜLPOLITIKA Meats lemondott A kanadai liberálisok ma választják meg az új pártvezetőt, aki egyben kormányfő is lesz A 64 éves Pierre Trudeau kana­ ’ dai kormányfő csütörtök késő este lemondott a Liberális Párt vezetői tisztségéről, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy e hónap végéig visz­szavonul a kanadai kormány éléről is.­­ Trudeau csaknem 16 évig Kana­da vezető politikai személyisége volt, olyan vezető, aki a nemzet­közi színtéren kimagasló szerepet töltött be. A Liberális Párt kongresszusa ma választja meg a párt új elnö­két, aki automatikusan betölti a miniszterelnöki tisztséget is. A hét jelölt közül John Turner volt pénzügyminiszternek van legna­gyobb esélye, hogy megszerezze a hozzávetőleg 3500 küldött bizalmát. Az új kormányfőnek legkésőbb tavaszig ki kell írnia az általános választásokat. A Liberális Párt­nak és a Konzervatív Pártnak úgyszólván azonos az esélye, hogy győztesként kerüljön ki az általá­nos választásokon. A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények azonban arra vallanak, hogy két és fél év után a liberálisoknak előnyük van. (AP) Pierre Trudeau Kim II Szung Szófiában tárgyal Kim II Szung, a Koreai Munka­párt főtitkára, a Koreai NDK el­nöke tegnap megkezdte hivatalos és baráti bulgáriai látogatását. Jugoszláviából való megérkezése után ugyanis néhány napig pihent Bulgáriában. Szófia kiemeli, hogy a látogatás hozzájárul a két­­testvéri szocialis­ta ország hagyományos barátságá­nak megszilárdításához és kibőví­téséhez. Hozzáteszi: Bulgária tel­jes mértékben támogatja a koreai nép igazságos ügyét és a Koreai NDK-nak az ország egyesülésére irányuló békés akcióit. A két or­szág kapcsolatai felfelé ívelnek és széles körű lehetőség van a két­oldalú politikai, gazdasági, műve­lődési együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére. (Tanjug) Soweto lakossága megemlékezik az áldozatokról Sowetónak­, a dél-afrikai Jo­hannesburg ipari negyedének né­ger lakossága mára megemléke­zést szervezett az 1976-ban tör­tént véres zavargások áldoza­tainak tiszteletére. Akkoriban a fajüldöző hatóságok 600 sze­mélyt gyilkoltak meg, túlnyo­mórészt gyermekeket és fiatalo­kat. Hararei hírek szerint Dél-Af­­rika más négerlakta településein és negyedeiben is lesznek meg­emlékezések. A hatóságok mára kitiltották Solvetóból a hazai és külföldi újságírókat, mert attól tartanak, hogy jelenlétük fe­szültséget okozna. (Tanjug) MAGYAR SZÓ KAMBODZSAI HADSZÍNTÉR Részleges csapatkivonás? Megfigyelők szerint csak friss erőkkel váltja fel Vietnam a következő tíz napban Kambodzsából kivon három bri­gádot és néhány zászlóaljat, kö­zölték jól értesült hanoi források Állítólag 20 külföldi újságírót meghívtak, hogy csütörtökön Phnom Penhben vegyen részt a kivonulás kezdetén. A hírek szerint néhány csapatot kivonnak Kambodzsa északnyugati vidékéről, ám onnan kitiltották az újságírókat. Ez már a harma­dik eset hogy Vietnam bejelenti haderői egy részének hazarende­lését Kambodzsából. A megfigye­lők valószínűnek tartják. lw*v a megszállt országban a kn^nnéV i^i_ zseréléséről van szó. Ami*+a Viet­nam 1078-ban elm­vld­ta КагОНгИ­­’sát, az ország területén 170 000 katonája állomásozik. (AFP, AP) Négyszázmlliárdos tartozás Latin-Amerika nem tudja visszafizetni adósságát Latin-Amerika képtelen a kül­földnek törleszteni adósságát, amely már most megközelíti a 400 milliárd dollárt. Ha visszafizetné, feláldozná gazdasági és szociális fejlődését, elszegényedne, még na­gyobb méreteket öltene a munka­­nélküliség, csökkenne az életszín­vonal, több országban éhínség, ha­nyatlás kezdődne, megkockáztat­nák az anarchikus szociális láza­dást. Ez a beavatottak és a megfigye­lők értékelése a latin-amerikai or­szágok miniszteri értekezlete előtt, amelyet kolumbiai nyaraló­helyen tartanak meg, s amely ki­zárólag az eladósodás témáját vi­tatja meg, s ennek keretében az amerikai kamatok növekedését. Jorge Gonzalez del Valle, a la­tin-amerikai pénzügyi kutatások intézetének igazgatója, a térség egyik legnevesebb pénzügyi szak­értője úgy véli, hogy a miniszte­ri értekezlet egyedüli alkalom, hogy megkezdjék Latin-Amerika eladósodása problémájának globá­lis elemzését. A részvevőkre, Ar­gentínára, Brazíliára, Ecuadorra, Kolumbiára, Mexikóra, Perura és Venezuelára (néhány ország eset­leg ezután jelenti be részvételét) jut Latin-Amerika adósságának 80 százaléka. Álláspontjuktól függ a kisebb, ám nagymértékben eladó­sodott országok sorsa, mint ami­lyen Bolívia, Honduras, Nicaragua, Haiti, Jamaica és más ország, amelyeknek elszigeteltségük miatt nincs lehetőségük, hogy szembe­­szálljanak a Nemzetközi Valuta Alap nyomásával. Del Valle megemlítette, az ame­rikai propaganda igyekszik úgy bemutatni a kommunizmust, mint az erőszak forrását Latin-Ameri­­kában. Szerinte az igazi okozó a Nemzetközi Valuta Alap, amelynek feltételei a harmincas évekhez ha­sonló hanyatláshoz vezetnek. Mivel tudatában van, hogy a mi­niszteri értekezlet fordulatot jelenthet az adósok stratégiájában, s hatással lehet a más eladósodott fejlődő orszá­gokra a pénzügyi hatalom központja azonnal reagált, s az eladósodott or­szágok közül a legzajosabbnak, Mexi­kónak javasolta adóssága felének át­ütemezését kisebb kamattal, a törlesz­tés 10—15 év múlva kezdődne. Brazíliá­nak jelezték, hogy ilyen szempontból 6 van soron. Az értekezleten derül ki, hogy az engedmények mennyire befo­­ly­ásolják a két ország eltökéltségét, hogy a végsőkig érvényesítsék azt a kezdeményezést, amelyet a múlt hónap végén De la Madrid mexikói, Figueire­­do brazíliai, Alfonsin argentin és Be­­tancur kolumbiai elnök indított meg. A kolumbiai találkozónak szorgal­maznia kell a globális hozzáállást, mert Latin-Amerika valamennyi orszá­gát érinteni fog­ja a lázadás geopoliti­kai hatása, amelynek körvonalai már kirajzolódtak több eladósodott ország­ban. Del Valle emlékeztetett arra, hogy a közép-amerikai helyzet veszé­lyezteti Mexikó és Venezuela stabili­tását. Hozzáfűzte, egyértelműen ki kell nyilvánítani, hogy Latin-Amerika kép­telen visszafizetni adósságát, amely már most meghaladja bruttó terme­lésének 60 százalékát. Bolívia elsőnek jelentette be, hogy haladékot kér, az egyedüli megoldás azonban a globális hozzáállás. (Tanjug) A választópolgárok közömbösek Szavaznak az Európai Parlament képviselőire Az Európai Gazdasági Közösség tíz tagországa közül négyben meg­tartották az európai parlamenti választásokat. Szavaztak a britek, a hollandok, a dánok és az írek, a többi hat országban pedig vasár­nap tartják meg a választásokat. Várhatóan csak hétfőn lesznek ismeretesek a végleges eredmé­nyek. A jelzéseknek megfelelően a szá­razok nem jelentek meg nagy számban a szavazóhelyeken a teg­napi választásokon. Az EGK or­szágainak választóit nem nagyon érdeklik a választások, mivel az Európai Parlamentnek nincs külö­nösebb befolyása az EGK politiká­jára. Másodszor történik meg, hogy a 434 képviselőt közvetlenül választják meg a tagországokban, 1979-ig ugyanis­ a nemzeti kép­viselőházak jelölték ki őket. Nagy-Britanniának 81 képviselői helye van. Szavazóinak mindösz­­sze 30—35 százaléka adta le voksát. Dániában többen szavaztak, a bejegyzett választók 53 százaléka választotta meg az ország 16 kép­viselőjét. Valószínűnek tartják, hogy a dán parlamentben többsé­get szereznek majd azok a pártok, amelyek szorgalmazzák Dánia ki­lépését az EGK-ból. Hollandia 25 képviselőjét a vá­lasztók mintegy 50 százaléka vá­lasztotta meg, ugyanis ennyien szavaztak. Az ellenzéki Laburista Párt felszólította a szavazókat, hogy „szavazataikkal nyilvánítsák ki, hogy ellenzik a ra­kétatelepí­­tést”. Írországnak 15 képviselői helye van. Kevés ír szavazott, mert az íreket inkább a hazai gondok, a munkanélküliség és a nagy adók foglalkoztatják. Az Európai Parlament jelöltjei­nek listáján 4626 név szerepel, és közülük választ a 200 millió be­jegyzett választó. (UPI, AP) CIPRUSI KÉRDÉS Feszült várakozás Maradnak-e a kéksisakosok a szigeten? A megosztott Ciprus mindkét ré­szében feszülten és a bizonytalan­ság hangulatában várják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amellyel meg kellene hosszabbíta­ni a békefenntartó erők ciprusi megbízatását, mert a régi egyez­mény éjfélikor lejárt. A ciprusi törökök bejelentették, hogy ellen­zik a kéksisakosok további jelen­létét, mert a határozat a ciprusi kormányt emlegeti, azt pedig ők nem ismerik el. Azzal is fenyege­tőztek, hogy amennyiben a határo­zatban ismét elítélik az Észak­ciprusi Török Köztársaságot, a ha­tározatot visszautasítják, és a kék­sisakosok esetleg a ciprusi törökök „vendégeiként” maradhatnak. A nikoziai kormány beleegye­zett, hogy az ENSZ békefenntartó erői még fél évig maradjanak a szigeten. (Tanjug) REAGAN SAJTÓÉRTEKEZLETE Semmi új sem h­angzott el Az amerikai elnök kész találkozni Csernyenkóval . Feltétel nélkül Az a tény, hogy amerikai el­nökké való megválasztása utáni 25. sajtóértekezletén Reagan első­sorban az amerikai—szovjet kap­csolatokkal és a két ország elnö­kének esetleges találkozójával fog­lalkozott, nemcsak azt bizonyítja, hogy az amerikaiak milyen jelen­tőséget tulajdonítanak a két szu­perhatalom viszonyának, hanem azt is, mennyire aggasztja őket Washington és Moszkva kapcso­latainak rosszabbodása. Az elnök csütörtök esti sajtó­­értekezletét a nemzeti televízió­állomás egyenesben közvetítette. Az elnök gyakorlatilag egy témá­val foglalkozott, az árnyalatokat eltekintve azonban szinte semmi újat nem mondott. Reagan mel­lőzte az éles szovjetellenes reto­rikát, s kijelentette, hajlandó bár­mikor találkozni Csernyenko szov­jet vezetővel, amerikai részről az ajtó nyitva áll e találkozó előtt, s szerinte a másik fél nem tett ilyen kezdeményezést. Az egyedüli új elem, hogy Reagan ezúttal a csúcstalálkozót nem tette függővé attól, hogy a Szovjetunió folytassa a genfi tárgyalásokat, s más fel­tételeket sem szabott. Charles Percy és Howai Baker, a republikánusok két kimagasló kongresszusi képviselője szerdán nyomatékkal kérte Reagantól, te­gyen meg mindent a legmagasabb szintű találkozó megtartásáért, s ez a Szovjetunió és az USA kap­csolatában váljon rendszeres évi gyakorlattá. Talán új az, amit Reagan sajtó­értekezletén közölt: Washington és Moszkva — megfogalmazása szerint — állandó kapcsolatban áll, folyamatos a tájékoztatások és vélemények cseréje egyes kérdé­sekről. Részletekbe nem volt haj­landó bocsátkozni, annyit közölt, hogy e kontaktusokon eddig nem esett szó a Csernyenkóval való találkozójáról. Reagan ezúttal is igyekezett olyan benyomást tenni, meggyőz­ni az amerikaiakat és a világköz­véleményt, hogy Washington Moszkvával építő jellegű párbe­szédre törekszik, kerüli a kapcso­latok kiéleződését, s ezzel össz­hangban fogadta el a feltétel nél­küli csúcstalálkozót. A Fehér Ház vezetője közölte, hogy továbbra is a helyzet csillapításán munkálkod­nak. Úgy ítélte meg, hogy az idén, az amerikai elnökválasztások előtt nem javul a két szuperhatalom viszonya. Véleménye szerint a másik fél semmi olyant nem fog tenni, hogy segítséget nyújtson megválasztásához, „ám ha meg­győződnek, hogy további négy évig a Fehér Házban marad, bizonyára készek lesznek tárgyalni”. Reagan értékelése szerint a hét iparilag legfejlettebb tőkés ország nemrégiben megtartott londoni csúcstalálkozója talán nagyobb mértékben, mint bármikor bizo­nyította a Nyugat védelmi szövet­sége nagyfokú egységét, szerinte ez jelentős a Kelet—Nyugat kap­csolatok fejlesztésében is. (Tanjug) „A lakosság Thatcher asszony a gibraltári akaratának védelmében” és a falklandi kérdésről . Válasz Madridnak és Buenos Airesnek Margaret Thatcher brit kor­mányfő csütörtökön este bírálta a Raul Alfonsin argentin elnök és Felipe González spanyol kormány­fő megbeszéléseiről kiadott közös közleményt, amely a Falkland (Malvin)-szigetekkel és a Gibral­tárral foglalkozott. A két államfő madridi tárgya­lásain elítélte Nagy-Britanniát, mert továbbra is fennhatósága alatt tartja az Atlanti-óceán déli részén levő vitás szigetcsoportot, továbbá a Spanyolország déli partjain levő gyarmatot. A brit parlamentben Thatcher asszony kijelentette, Nagy-Britan­­nia „határozottan kitart kötelezett­sége mellett, hogy tiszteletben tartsa Gibraltár népének akara­tát”, továbbá, hogy „a Falkland (Malvin)-szigetek népének óhaja elsődleges jelentőségű”. Nagy-Britannia 1704-ben hódí­totta meg Gibraltárt és 1967-ben népszavazást tartott, amelyen a lakosság többsége a brit gyarmati közigazgatás fennmaradása mellett foglalt állást. Az argentineket 1930-ban űzték után a brit külügyminisztérium képviselője újságíróknak közölte, hogy London hajlandó „tárgyalni” ki a Falkland (Malvin)-szigetekről,­­ és a britek azóta tartják fennha­tóságuk alatt ezt a területet. ■®5«r ллгтзз«*.1 jsasÄÄT­* к,р“°' (UPI) Margaret xuatcher Cuellar Moszkvába készül Afganisztánról szeretne tárgyalni Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár júliusban Moszkvába készül hogy Konsztantyin Csernyenko szovjet állami és pártvezetővel az afga­nisztáni kérdésről­ szóló tárgyalások lehetőségéről tanácskozzon. A tár­gyalásokban a világszervezet köz­vetítene. A hírt az AFP közölte jól értesült körökre hivatkozva, de az ENSZ székhelyén senki sem volt hajlandó kommentárt fűzni hozzá. Ha a látogatásra sor kerül, ez lesz az ENSZ-főtitkár és Csernyen­­ko első találkozása. 1984. június 16., szombat Pastora hamarosan elhagyja a kórházat Eden Paistora, a sandinistaellenes Demokratikus Forradalmi Szövet­ség (ARDE) elnöke és helyettese, Chamarro a napokban elhagyja a Caracas­ kórházat, ahol bombame­rényletben kapott sebeiket gyógyí­tották. A kórházból „egy ismert venezuelai politikus” rezidenciájá­ba szállítják őket (EFE) Denktas hazatért Ankarából Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője csütörtök késő este há­romnapos ankarai látogatása után hazaérkezett Ciprusra. Értesülések szerint Ankarában elsősorban a gazdasági együttműködést és a ciprusi problémát vitatta meg. Tö­rökország maradéktalan támogatá­sáról biztosította a ciprusi törökök államát, amelyet a világon egyet­lenegy másik ország sem ismer el. Diplomáciai körök azt állítják, hogy Ankara nyomást gyakorol Denktasra, hogy mérsékelje néhány álláspontját, s hagyja félbe Fama­gusta egy részének betelepítését (Tanjjig) Kiprianu fogadta Skerovicot­ ­ Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tegnap Nikoziában fogadta Velizar­­ Skerovicot, a JDNSZSZ Országos­­ Választmánya Elnökségének tagját és Cin­eto Job ciprusi jugoszláv nagykövetet. A kétoldalú kapcso­latokról és a ciprusi kérdésről moly­­tatott megbeszélést. Skerovicot a nap folyamán fo­gadta Veniamin parlamenti elnök, véderő- és belügyminiszter és ügy­vivő külügyminiszter is. A jugoszláv tisztségviselő vi­­szonzó látogatáson tartózkodik Kinjianu elnök Demokrata Pártjá­nál, amelynek vezetőivel a további együttműködésről folytat tárgyalá­sokat. ____ (Tanjug)

Next