Magyar Szó, 1984. november (41. évfolyam, 302-329. szám)

1984-11-01 / 302. szám

1984. .november 1., csütörtök MAGYAR SZÓ Egy korszak vége Szelíd szavú, s mégis erélyes egyéniségének varázsa minden­kit hatalmába kerített, aki kö­zelébe került. Kedves mosolya, köszöntésre összetett keze, alá­zatos meghajlása könnyen meg­téveszthette azokat, akik szem elől tévesztették, hogy az ap­jának, Jawaharlal Nehrunak, a modern India megteremtőjének oldalán felcseperedett Indira Gandhi magába szívta egy év­ezredes kultúra, hosszú hagyo­mányra visszatekintő, szabad­ságszerető politika minden böl­csességét, életerejét, elszántsá­gát. Ebből merített beszédének minden szava az igazság meg­győző erejével csengett az el nem kötelezett országok leg-, utóbbi delhi csúcsértekezletén is, amikor atyjának, s a moz­galom többi halhatatlan nagy­jának, Titónak, Nasszernak esz­méire hivatkozva egységre, ha­tékonyságra, a mozgalom alap­elveinek következetes betartá­sára szólította fel az egybegyűl­teket. Ellenvetés nem volt, nem le­hetett. A mozgalom túljutott egyik veszélyes hullámvölgyén, koordinátora India és annak kormányfője pedig­­ magára vonta mindazoknak a haragját, akiknek szemet szúr, érdekeit keresztezi a népek szabadságát, önállóságát, az igazságosabb vi­lág megteremtését zászlajára kitűző el nem kötelezettek moz­galmának ez irányú törekvése. Indiában sokasodni kezdtek a zavargások, amelyek - s erre Indira Gandhi asszony vala­hányszor rámutatott -­ félreért­hetetlenül a belső ellentétek külföldről szítására utaltak. Ezek közül a szikhek (jobbára a gyarmati uralom alatt szer­zett) előjogaikért síkraszálló erőszakos követelőzése egyike a legjellemzőbbeknek. Az India egységének megbontására, erejé­nek szétforgácsolására irányuló önös igyekezetük elvakultságá­­ra, elvszerűtlenségére, talán ép­pen ez a „hőstettük” a legjel­lemzőbb: Indira Gandhi asz­­szonynak, korunk egyik legki­magaslóbb egyéniségének az al­jas, értelmetlen meggyilkolása, amely még az effajta „igazság­kereséshez” szokott elfásult vi­lágunkban is általános felhábo­rodást keltett India és a világpolitika szá­mára beláthatatlan következmé­nyeinek latolgatása helyett ezért egyértelműen megállapítható, hogy Indira Gandhi asszony erő­szakos halálával véget ért a vi­lág egyik legnagyobb és legné­pesebb országa fejlődésének, po­litikájának egyik rendkívül je­lentős korszaka, s ez nem ma­radhat messzemenő következ­mények nélkül a világpolitikára nézve sem. Indira Mahatma sorsára ju­tott, hisz ő is Gandhi volt. S mint ahogy Mahatma Gandhi erőszakos halála­ nem érte el célját annak idején,­ úgy nyilván Indira asszony egyetlen csepp vére sem folyt el hiába. Élete tartósan rányomta bélyegét ko­rára, korunkra. ENGLER Lajos KÜLPOLITIKAI 1 Meggyilkolták Indira Gandhit (Folytatás az 1. oldalról) Nyugat-Bengáliában, Calcuttában tartózkodott négynapos látogatá­son. A hír vétele után, felerősített biztonsági kísérettel különrepülő­­gépen ő is Delhibe érkezett. A kór­ház előtt összegyűlt tömeg csend­­ben várta az események alakulá­sát, az orvosi közleményt. A delhi kormány szóvivője kö­zölte, hogy a katonai alakulatokat az országban készültségbe helyez­ték,­ és minden szabadságon levő katonát visszarendeltek egységébe. Az indiai kormányfő rezidenciá­ja és az összindiai Orvostudomá­nyi Intézet körüli városnegyedeket a rendőrség erői lezárták. Indiran Gandhi halálának hírére Delhiben bezártak az üzletek. Értesülés szerint az egyik me­rénylőt a helyszínen megölték, a másik pedig a közeli kórházban belehalt sebeibe. A merénylőkre a miniszterelnöki palota biztonsági szolgálatának tagjai lettek. A rendőrség lezárta a kórházhoz ve­zető utakat, ahova a merénylő holttestét szállították. A kórházból származó hírek szerint a rezidencia közelében, a merénylő holtteste mellett megtalálták annak a gép­fegyvernek a kiürített történytárát, amelyből Indira Gandhira lőttek. Emberek sokasága gyűlt össze a kórház előtt, ahol Gandhi asz­­szony életéért harcoltak. (UPI telefotó) Az ÉeÉeiÉzeffsí eredeti elveiért harcolt (Folytatás az 1. oldalról) időszakban amikor kiéleződtek a tömbök közötti ellentétek, elmér­gesedtek a válsággócok, felélénkült a fegyverkezési hajsza, egyre in­kább rosszabbodik a fejlődő or­szágok gazdasági helyzete.* — Az el nemkötelezettség eredeti elveinek és céljainak következetes érvényesítésében kifejtett élénk tevékenységével India, mint a moz­galom megalapítóinak egyike In­dira Gandhi vezetésével nagymér­tékben öregbítette az el nemkötele­­zettség tekintélyét, növelte egysé­gét és cselekvőképességét a világ alapvető problémáinak megoldásá­ban, a béke, a biztonság megőrzé­sében, a gazdasági, társadalmi fej­lődésben. Nagy kitartásával, fej­lett realitásérzékével Indira Gan­dhi, a mozgalom elnöklője állandó tevékenységet fejtett ki a nemzet­közi közösségben, elősegítette az el nem kötelezettségnek, mint a nem­zetközi kapcsolatok független, töm­bön kívüli és egyetemes tényezője szerepének növelését. Megállapította, hogy Indira Gandhi tragikus halála hazánk, nemzeteink és nemzetiségeink számára súlyos veszteség, távo­zott a hű barát, akivel annyi, kö­zös akcióban állapodtunk meg. Hozzáfűzte, hogy Jugoszláviában Indira Gandhi osztatlan, mély tiszteletet élvezett még attól az időtől kezdve, amikor atyjával, Nehruval kialakította a barátság, a szoros együttműködés szálait Tito elnökkel és hazánkkal. Ki­fejtette, hogy számunkra Indira Gandhi jelképe az új, korszerű Indiának, amellyel tartósan fej­lesztettük a sokoldalú baráti együttműködést, összhangban a külön lesújtotta, halálhír élénken emlékezetünkben él ta­valyi lenyűgöző felszólalása Kép­viselőházunkban, amikor erőtelje­sen kifejezésre jutett az új vilá­gért, az erőtől, erőszaktól és ki­zsákmányolástól mentes, demok­ratikus, politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért vívott harcban kinyilvánított közös tö­rekvés. Mi, küldöttek mindig is emlékezni fogunk akkor elhang­zott üzenetére: ...Jugoszlávia Szövetségi K­épvi­­selőházát és India parlamentjét egyetemes elképzelés vezérli. Egy nép parlamentje több annál a helynél, ahol a megválasztó*'* két ország népeinek és a béke-­­ képviselőik találkoznak. A parla­­szerető emberiség érdekeivel, ment elképzelésének és létének — Jugoszlávia Képviselőházát a­z őrzője Jogi auktoritását korlátoz­nég I­za a nemzeti határ. Ha azonban a nép harcol­ a magasztos elve­kért, parlamentjének erkölcsi te­kintélye túlhalad a földrajzi ha­táron.” (Tanjug) Nasszer, Indira Gandhi Delhiben, 1960 októberében, és Tito elnök hármas találkozója DELHI. — A gyászoló tömeg az Orvostudományi Intézet előtt értesül Indira Gandhi kormányfő haláláról. (UPI telefotó) Az indiai nagykövet nyilatkozata Indira Gandhi tragikus halála­­alkalmából Jagdish Hiremath belgrádi Indiai nagykövet a kö­vetkező nyilatkozatot adta a Belgrádi rádiónak: ..Indira Gandhi kormányfő ha­lálának hírét világszerte fájda­lommal és szomorúsággal fogad­ják. Tragikus irónia ebben, hogy a békéért és leszerelésért harcoló vezető erőszak áldozata lett Tör­ténelmünk e súlyos és kritikus pillanatában Indiának nagyon fog hiányozni Indira Gandhi bölcs és megfontolt vezetése. Az ország fejlesztéséért és a nemzeti egy­ségért harcoló kormányfőnk el­vesztésével az el nem kötelezet­­­tek mozgalma is elnöklője nélkül maradt, aki a békéért, együttmű­ködésért és a fejlődésért harcolt a világban is. A világ szegényebb lett egy vezetővel, akinek a ta­nácsait és álláspontjait mindig figyelemmel hallgatták, még azok is, akik nem értettek egyet vele. India népének időre lesz szüksé­ge, hogy felépüljön a megrázkód­tatásból amelyet Indira Gandhi meggyilkolása okozott, de én nem kételkedem abban, hogy tiszte­letben tartják emlékét, és harcol­ni fognak az ország egységéért, amelyet ő annyira kívánt. Sze­mély szerint igen hálás vagyok a rokonszenv és részvét megnyilvá­nulásáért Jugoszlávia vezetőinek és népének, amelyet Indira Gandhi szeretett és tisztelt.” A béke, együttműködés és megértés Jugoszláv részvéttáviratok Veselin Djuranovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államel­nökség nevében részvéttáviratot in­tézett Zail Singh indiai köztársa­sági elnökhöz. „Az Indira Gandhi asszony el­leni merénylet híre mélységesen megdöbbentett bennünket. Őszinte reményünk, hogy hamarosan fel­épül, sajnos, rövid ideig tartott. Megtudtuk, hogy Gandhi asszony belehalt az esztelen és erőszakos bűntény következtében kapott sé­rüléseibe. Osztozunk a baráti indiai nép fájdalmában. A terrorizmus még egyszer megfosztotta ezt a népet vezetőjétől, aki következetessé­gével és nagy bátorságával elődjei, Gandhi és Nehru eszméinek és művének továbbvitelével helyet foglalt India és a világ történel­mében. Halálával Jugoszlávia őszinte barátját veszítette el, aki évtizedeken át rendkívüli mérték­ben hozzájárult népeink és orszá­gaink barátságának és együttmű­ködésének fejlesztéséhez. Az el nem kötelezettek mozgal­ma elveszítette elnöklőjét és egy nagy egyéniséget, aki bölcsességé­vel és kezdeményezéseivel az el­nem kötelezettség politikájának ere­deti elveit szorgalmazta, és a béke, az együttműködés és megértés ügyét szolgálta. A világ mától szegényebb egy kiemelkedő és következetes har­cossal, aki új nemzetközi viszo­nyokért küzdött, minden nép biz­tonságosabb és igazságosabb jövő­jéért. Jugoszlávia nemzetei és nemze­tiségei nevében a JSZSZK Elnök­sége és a magam nevében Önnek. Elnök úr és India népének a leg­mélyebb részvétünket fejezzük ki a pótolhatatlan veszteség alkalmá­ból.” Veselin Djuranovic, az á­llamel­­nökség és a maga nevében részvét­táviratot intézett Rajiv Gandhihoz, Indira Gandhi fiához és a család­hoz is. Indira Gandhi, indiai kormányfő tragikus halála alkalmából Dusán ügyét szolgálta Alimpié, a JSZSZK Képviselőházá­nak elnöke a Képviselőház küldöt­teinek nevében őszinte részvétét fejezte ki Balram Jakharnak, az indiai parlament elnökének. Részvéttáviratában egyebek kö­zött kiemelte, hogy Indira Gandhi halálával az el nem kötelezettek mozgalma legkiemelkedőbb tagjai­nak egyikét veszítette el, aki élen­járt a felgyülemlett súlyos nem­zetközi problémák megoldásáért és a világbékéért folytatott harcban. Hazánk és külön a JSZSZK Képviselőháza számára Indira Gandhi halálla egy nagy és igaz barát, az indiai—jugoszláv együtt­működés és barátság építőjének elvesztését jelenti. Indira Gandhi nálunk rendkívüli, osztatlan és mélységes tiszteletnek örvend — áll a táviratban. India baráti népének és parla­mentjének őszinte részvétünket fejeztük ki a nagy vezető halála miatti fájdalmunkban. (Tanjug) Hivatalos kormány­­közleményt hoztak nyilvánosságra Az indiai rádió és televí­zió tegnap, 9 órával a me­rénylet elkövetése után hi­vatalos kormányközleményt sugárzott Indira Gandhi ha­láláról „Nagy fájdalommal jelentjük kormányfőnk ha­lálát”, áll egyebek között a közleményben. (AFP) A hatvanhat éves miniszterelnök mintha megérezte volna, mi készül ellene. Kedd este, mielőtt Orissá­­ból visszatért Delhibe, az ortt meg­tartott beszédében kijelentette, nem fél, ha mégis meg kell halnia. Néhány órával a merénylet után egy ismeretlen személy felhívta az AP hírügynökség irodáját és a következőket mondta: „Bosszút álltunk. Él­jen sokáig a szikh vallás!” Az újságíró kérdésére, hogy kivel beszél, és melyik szervezet áll a merénylet mögött­, az isme­retlen azt válaszolta, hogy a merénylet az egész szikh szekta műve. mert minden Csepp vére a nemzet javát szolgálja és szolgálta is min­­dig. Az el nem kötelezettség egyik ve­zéregyénisége 1966-tól 1977-ig volt a 700 milliós ország élén, majd 1980-ban lett ismét miniszterelnök. Az indiaiak nagy megdöbbenés­sel és mély gyásszal fogadták a hírt. RADVÁNY Elvira Indira Gandhi Jawaharlal Nehru­val 1955. július 1-jén, Nehru ju­goszláviai látogatása alatt (Tanjug fotó)

Next