Magyar Szó, 1984. december (41. évfolyam, 330-344. szám)

1984-12-01 / 330. szám

KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Hiúsítottak egy merényletet A Dzsihad fel akarta robbantani az USA nagykövetségét (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, november vége Szerdán valamivel 19 óra után az olasz rendőrség sajtó­­értekezletet tartott, s közölte, hogy egy Róma közelében levő faluban őrizetbe vettek 7 libanoni polgárt banditizmus, fegyve­res merényletkísérlet, illegális terrorcselekmény vádjával. Ismer­tették azt is, hogy az olasz titkosszolgálat, a terrorizmusügyi osztály e letartóztatással meggátolta az Egyesült Államok ró­mai nagykövetsége elleni merényletet. Néhány nappal ezelőtt ugyanis Zürichben megfosztottak szabad­ságától egy libanoni egyetemi hallgatót, akinél 2,5 kilogramm robbanóanyagot találtak. Utána jelezték az olasz titkosszolgálat­nak, hogy Rómában libanoni pol­gárok nagyobb csoportja tartóz­kodik, s valamilyen terrorcselek­ményre készül. Az olasz szolgálat már koráb­ban figyelemmel kísérte a liba­noni egyetemistákból álló 7 tagú csoportot, amely egy évvel ezelőtt érkezett az országba, hogy egye­temi tanulmányokat folytasson. Gyakori találkozásuk, római út­vonaluk azonban gyanút keltett, a rendőrség figyelte őket. A zü­richi hír vétele után a titkos­­rendőrség római osztálya még szombaton rajtaütésszerűen lesúj­tott a csoportra, mind a 7 liba­noni egyetemi hallgató a rácsok mögé került. Letartóztatásukkor az egyete­mistáknál számos okmányt, nagy­számú politikai röpiratot, megle­hetősen tetemes pénzt találtak, s elkobozták Amerika római nagy­­követségéről kézzel készített terv­rajzot. A térképen külön feltün­tették a nagykövetség épülete körüli olasz őrség helyét, továbbá az amerikai tengerészgyalogosok őrhelyeit a nagykövetség épületé­ben és a követség összes bejá­ratát. Letartóztatásuk után az egyete­misták a rendőrségen közölték, hogy az Iszlám Dzsihad tagjai, a síiták „szent harcának katonái”. Beismerték, hogy merényletre ké­szültek az amerikai nagykövetség ellen, ugyanolyan módon akarták levegőbe röpíteni, mint az Egye­sült Államok bejrúti követségét, amikor több mint 50 tengerész­­gyalogos szörnyethalt, az épület teljesen romba dőlt. Azt tervez­ték, hogy robbanóanyaggal meg­rakott teherautó öngyilkos vezető­vel behatol a nagykövetség épü­letébe. A robbanás ereje olyan nagy lett volna, hogy az épület levegőbe röpül. Arra az időpontra tervezték a merénylet végrehaj­tását, amikor a nagykövet az épületben tartózkodik. A nyomozás azonban továbbra is egy helyben topog, mert a letartóztatottak egyelőre nem hajlandók semmi mást közölni. A karhatalmi erők megszigorították a biztonsági intézkedéseket, főleg a Közel-Keletről érkezett egyete­mi hallgatók körében. Abban az esetben, ha a me­rényletet végrehajtották volna, valóságos katasztrófa sújtotta volna Olaszország fővárosát. Az Egyesült Államok nagykövetsége Rómában a Via Venetto közis­mert utcában húzódik, az örök város központjának legszebb ré­szében, ahol elhelyezték csaknem mindegyik légitársaság székhelyét, közöttük a JAT-ot is, továbbá idegenforgalmi képviseletünket. A nagykövetség közvetlen közelében húzódik a római metró.. Mindez a levegőbe röpült volna, pél­­dátlan is!*múr­ tű! $feszencsét­lenséget gátoltak meg teh­át. Dzsihad‘1 ‘élRd­íszStrezet Liba­nonban eddig nem adott ki egyet­lenegy közleményt sem, s az olasz rendőrség pedig nem hozott nyil­vánosságra újabb részleteket. Miodrág PASKUCI Külföldi vezetők üdvözletei nemzeti ünnepünkre November 29-e, a köztársaság napja alkalmából a JSZSZK Elnök­ségéhez és Veselin Djuranovichoz, az Elnökség elnökéhez számos üd­vözlő távirat érkezett külföldi ál­lamférfiaktól. Hazánk nemzeti ünnepe alkal­mából a többi között táviratban gratulált: Mohammed Ershad bangladesi elnök, Lansana Konte guineai elnök, Fidel Castro kubai államfő, a KP első titkára, Ziaul Hak pakisztáni elnök, Szán Ju burmai elnök, Zail Singh indiai elnök, Kenan Evren török elnök, Zajed Bin Szultán al-Nahajan, az Arab Emírségek Szövetségének el­nöke, Ninian Steven ausztrál fő­­kormányzó, Patrick Hillery ír el­nök és Abdul Gayom maldivi el­nök. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a minisztertanácsnak a közös üdvözletében, amelyet Veselin Dju­ranovichoz, Ali Shukriuhoz és Mil­ka Planinchoz intéztek, a két or­szág közös harcból fakadó barát­ságára és az együttműködés fej­lesztésének szükségére emlékeztet­tek. Az államelnökség elnöke üdvözlő táviratot kapott Julius Nyerere tanzániai elnöktől, Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő­től, Szpiros Kiprianu ciprusi el­nöktől, Henryk Jablonski lengyel elnöktől, Jayewardene Srí Lanka-i elnöktől, Mobutu Sese Seko zaire-i elnöktől, Agata Barbara máltai elnöknőtől, Rudolf Kirchschläger osztrák elnöktől, Sadli Bendzsedid algériai elnöktől, Nicolae Ceausescu román elnöktől, Kim Ir Szung észak-koreai elnöktől, Gustav Hu­­sák csehszlovák elnöktől, Hirohito japán császártól, Fernando Bela­­unde Terry perui elnöktől, II. Hasszán marokkói királytól, Ali Khamenei iráni elnöktől, Vang Chuk bhutáni királytól, Hernan Siles Zuazo bolíviai elnöktől, De­nis Sassou Ngueso kongói kormány­főtől, Beatrix holland királynőtől, Sultan Iskandar malaysiai uralko­dótól, Mensistu Haile Mariam etióp elnöktől, Zsagvaral mongol elnök­től, II. Erzsébet angol királynőtől, Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnöktől, és Raul Alfonsin argen­tin elnöktől. Hi Hszien-nie kínai elnök ha­zánk el nem kötelezett politikáját és önigazgatási rendszerét méltatta üdvözlő táviratában, Jasszer Arafat palesztin vezető pedig függetlensé­gét és a mozgalmon belül kifejtett tevékenységét. Milka Planinc, az SZVT elnöke november 29-e alkalmából üdvözlő táviratot kapott Rajiv Gandhi in­diai kormányfőtől, Maung Maung Ksa burmai kormányfőtől, Fidel Castrótól, a kubai államtanács és kormány elnökétől, Jaruzelski len-­­gyel miniszterelnöktől, Abđelhamid I­brahimi algériai kormányfőtől,­ Willi Stophtól, az NDK miniszter­­tanácsának elnökétől, valamint Zsambln Batmundtól, Mongólia minisztertanácsának elnökétől. Va­lamennyien szívélyesen gratuláltak Jugoszlávia eredményeihez és a ba­ráti kapcsolatok fejlesztésébe ve­tett reményüket fejezték ki. (Tanjug) Veselin Djuranović gratulált Albánia nemzeti ünnepére Az Albán Szocialista Népköztár­saság fennállásának 40. évforduló­ja alkalmából Veselin Djuranovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államelnökség nevében üdvözlő táviratot intézett Ramiz Alijához, Albánia Képviselőháza elnökségé­nek elnökéhez. A szomszédos or­szág népének további haladást kí­vánt. Kiemelte, hogy a JSZSZK jelentőséget tulajdonít a két or­szág együttműködése fejlesztésé­nek, a jószomszédi kapcsolatok és a kölcsönös érdek elve alapján. (Tanjug) Kábát sajnálatos lépése (Folytatás az­­ oldalról) A JSZSZK kormánya úgy véli, hogy a Szahara­ Arab Demokra­tikus Köztársaság elismerése Jugoszlávia részéről semmikép­pen sem indokolja meg a Marok­kói Királyság kormányának hatá­rozatát a kapcsolatok megszakí­tásáról. A JSZSZK kormánya ismétel­ten emlékeztet arra, hogy a Sza­harai Arab Demokratikus Köztár­aság mint az Afrikai Egységszer­vezet teljes jogú tagja kapcsola­tokat tart fenn nagyszámú afri­kai országgal és a világ más or­szágával. Mint ismeretes, Jugoszlávia mindig is szorgalmazta a Nyugat- Szahara körüli viszály békés meg­oldását, összhangban az ENSZ, az el nem kötelezett országok moz­galmának, főleg az Afrikai Egy­ségszervezet 19. csúcstalálkozójá­nak határozataival. A jugoszláv kormány úgy véli, hogy az egyoldalú cselekmény miatt kialakult helyzetért kizáró­lag a Marokkói Királyság kormá­nyát terheli a felelősség.” Budimir Lončar fogadta a marokkói nagykövetet Budimir Lončar szövetségi kül­ügyi titkárhelyettes csütörtök es­te fogadta Abdelvahad Sarafit, Marokkó jugoszláviai nagykövetét, és sajnálatának adott hangot a rabati kormány egyoldalú határo­zata miatt. A szövetségi külügyi titkárhelyettes hangsúlyozta, hogy a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság elismerése semmikép­pen sem indokolja meg a marok­kói kormány egyoldalú cselekede­tét. Csütörtökön dr. Azidin Laraka, Marokkó megbízott külügyminisz­tere Rabatban fogadta dr. Sonja Oreščanin jugoszláv nagykövetet, s átnyújtotta neki kabinetje dön­tését a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. Az értesülések szerint eddig a világ hozzávetőleg 60 országa de jure elismerte a szaharai államot, közöttük 30 afrikai ország. Nagy­számú más afrikai ország az Af­rikai Egységszervezet ülésén szo­lidaritást vállalt a szaharai állam elismerésével. (Tanjug) 1984. december 1., szombat ELHANGZOTT : A többi nemzetiséggel vállvetve a szabadságért Kedd este Jugoszlávia budapesti nagykövetségén a köztársaság nap­ja alkalmából — mint jelentettük — hazánk felszabadításában részt vett magyar partizánokat tüntet­tek ki. Milovan Zidar nagykövet ünneplő szavai után Jantovics Ru­dolf nyugalmazott vezérőrnagy, a Petőfi Brigád egykori politikai biztosa mondott ünnepi beszédet. Ezt ismertetjük kivonatosan. Örömmel és büszkeséggel je­lenthetem ki, hogy a Kommu­nista Párt és Tito elvtárs ve­zette jugoszláv népfelszabadító háborúban való részvételükkel a magyar nemzetiségűek is bi­zonyságot tettek arról, hogy hű­ek maradtak a több évtizedes osztályharc hagyományaihoz, be­csülettel járultak hozzá hazájuk felszabadításához és jelentősen segítették forradalmi átalakulá­sát. Az 1941-től 1945-ig terjedő időszakban, nemzeteinkkel és a többi jugoszláv nemzetiséggel vállvetve a vajdasági, a horvát­országi és a szlovéniai magyar­ság ezrei küzdöttek a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a partizánosztagok egységeiben. 1943 augusztusában a Petőfi Sándor Magyar Zászlóalj is a jugoszláviai hadszíntérre lépett. A horvátországi partizánalaku­latok legjobb magyar harcosai­ból szerveződött. Ez volt Európában az első olyan ma­gyar katonai egység, amely a náci Németországgal és csatló­sai ellen vette fel a küzdelmet. 1944 végén a zászlóalj lett a ge­rince az akkoriban megalakult 15. Petőfi Sándor Rohambri­gádnak. Mint ismeretes, ezekben az egységekben, de nemcsak ezekben, hanem a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és Partizánosztagok más alakula­taiban is, a magyarországi ma­gyarok is küzdöttek a fasizmus megsemmisítéséért. Jómagam is, de minden más — és nemcsak a partizánegységekben harcoló — magyar hazafi nagyon meg­örült annak a hírnek, hogy az illegális bácskai pártkapcsolat segítségével fiatal budapesti kommunisták és antifasiszták csoportja érkezett a Szerémség­­be és Szlavóniába, azzal a szán­dékkal indultak el, hogy csatla­koznak a fasiszta rém elleni harchoz. Emlékezetünkbe vé­sődtek azok a napok is, amikor a Petőfi Sándor Brigád Magyar­ország déli területein teljesítette harci és politikai feladatait. A nép mindenütt örömmel fo­gadott bennünket. Akkortájt már híre ment, hogy Tito sere­gében magyar brigád is van, hogy az ötágú vörös csillagos magyar lobogó alatt magyarok is harcolnak a hitleristák és a horthysták ellen. Brigádunk te­kintélyének és vonzóerejének legjobb bizonyítéka, hogy a ma­gyar falvakból és városokból naponta csatlakoztak hozzánk önkéntesek, fiúk és lányok ve­gyesen, azzal a szilárd eltökélt­séggel, hogy fegyverrel a kezük­ben harcolnak a fasizmus el­len, illetve Magyarország felsza­badításáért és szebb jövőjéért is. Minden forradalmi harc ál­dozatot követel. Sajnos, a nagy célért az önkéntesek közül is sokan életüket adták. Ám a kö­zösen kiontott vér lett a leg­jobb alapja a magyar nép, va­lamint a jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek barátsága és együttműködése további elmé­lyítésének. Az emlékérem és a köszönő­oklevél, amelyet ma itt átadunk, tanúskodik a legjobban arról a jelentős hozzájárulásról, amelyet ti, harcostársaim, a fasizmus sötét erői elleni küzdelemben nyújtottatok és számottevően fejlesztettétek Jugoszlávia és Magyarország jószomszédi, gaz­dag együttműködését és nem utolsósorban az országaink nem­zetei és nemzetiségei közötti barátságot. Kedves Harcostársak! Meggyőződésem, hogy együttmű­ködésünk, mindenekelőtt a Jugo­szláv Harcos Szövetség és a Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közötti fejlesztése to­vábbra is jelentős és felelősségtel­jes feladatunk lesz. Együttműkö­désünk eddig is igen eredményes és kölcsönösen hasznos volt. Ne­künk, harcosoknak eközben az a legfontosabb feladatunk, hogy küzdjünk a világ békéjéért, s ápol­juk békeszerető népeink és or­szágaink barátságát és együttmű­ködését. Harcostársaim! A ti részvételetek, helytállásotok harcunkban örökre beíródott a Jugoszláv Kommunista Párt által vezetett szabadsághar­cunk történelmébe. A harcot közös, oszthatatlan szabadságunkért vív­tuk, a szocialista építés feltételei­nek megteremtéséért mind Jugo­szláviában, mind Magyarországon — mondta egyebek között Janto­vics Rudolf. Ünnepségek, fogadások külföldön (Folytatás az I. oldalról) ott élő jugoszlávokat díszvacso­rán látták vendégül. A ciprusi sajtó alkalmi írásokat közölt, amelyek a két ország népének hagyományos barátságát méltat­ták, valamint Jugoszlávia kül- és belpolitikájának lényeges momen­tumait. A Szovjetunió több nagyvárosá­ban megrendezték a jugoszláv könyv hetét. Ennek keretében Moszkvában megnyílt a Miroslav Krleža munkásságának szentelt kiállítás. Romániában novemeer 29-e al­kalmából több ünnepséget tartot­tak, a nagykövetségen, a külügyi kapcsolatok intézetében, valamint a craiovai egyetemen. Az ideiglenesen Zimbabwében és Dél-Afrikában dolgozó jugo­­szlávok Hararében ünnepelték meg a köztársaság napját. Ki­emelték a hazánk és a nem egész öt éve felszabadult ország közötti rendkívül jó kapcsolatokat. Magyarországon Milovan Zidar nagykövet adott alkalmi fogadást. Megjelentek rajta a politikai és a közélet legkiemelkedőbb képvise­lői. A magyar sajtó alkalmi írá­sokkal emlékezett meg a jugo­szláv népfelszabadító harcról, és a háború utáni orsz­ágépítés sike­reiről. A Magyar Televízió külön­­műsort sugárzott Jugoszláviáról. Indonéziában Miodrag Trajko­­vic nagykövet fogadást adott a diplomáciai kar tiszteletére, a kisszámú jugoszláv különítmény a nagykövetségen adott vacsorán ünnepelt. Ausztráliában a jugoszláv ki­vándoroltak nagyszabású ünnep­ségeket rendeztek, Brisbane-ben még Hayden külügyminiszter is megjelent. Ausztrália politikai és közéleti személyiségei nagy szám­ban megjelentek ezeken az ün­nepségeken. Kenyában nagykövetünk fogad­ta a szarajevói Put és a belgrádi Energoprojekt dolgozóit, és új tagokat vettek fel a pionírszer­vezetbe. A Koreai NDK-ban Tavcsievsz­­ki nagykövet fogadást adott, ame­lyen a kormány és a párt képvi­selői jókívánságaikat tolmácsolták hazánk népeinek, és további sike­reket kívántak a békéért és a szo­cializmusért folytatott harcban. Tokióban már hagyományossá vált, hogy az Aszahi Simbun című napilap szerkesztőségében dísz­ülést tartsanak. Ezen felszólalt nagykövetünk, valamint a két or­szág barátsága egyesületének elnö­ke. Bulgáriában nagykövetségünkön rendeztek fogadást, amely baráti és szívélyes légkörben telt, és meg­jelent Grisa Filipov, a KP KB po­litikai bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke is. Törökországban nagykövetünk fogadást adott rezidenciájában, ahol a török politikai és közélet legrangosabb képviselőit láthatta vendégül. Algériában a sajtó méltatta ha­zánk szocialista önigazgatási rend­szerét, külpolitikáját és az el nem kötelezettek mozgalmában kifej­tett tevékenységét. Dolgozóink be­fejezték az autóút egy szakaszát, 10 hónappal a határidő előtt, és egy 400 millió dollár értékű mező­gazdasági munkáról szóló szerző­dést kötöttek. Alkalmi ünnepsé­gekkel, filmbemutatókkal és sport­­rendezvényekkel is megemlékeztek a köztársaság napjáról. Spanyolországban Berislav Ba­­durina nagykövet fogadást rende­zett a Ritz Szállodában, és a mad­ridi politikai körök rangos képvi­selőit látta vendégül. Görögországban is fogadást ren­deztek a jugoszláv nagykövetsé­gen, a szaloniki főkonzulátuson szintén. Guineában az Energoprojekt dol­gozói csak ma ünnepelnek, 29-én a köztársaság napja tiszteletére többszörösen túlteljesítették a nor­mát. Argentínában kivándoroltaink népitánc-együttesei készítettek al­kalmi műsort, Filip Matic nagy­követ pedig a két ország kapcso­latairól beszélt. Dániában a török nemzetiségű jugoszlávok klubjában tartottak ünnepséget, minden ott élő jugo­­szlávot meghívták. Líbiában Vuko Dragašević nagy­követ adott fogadást, hangulata megfelelt a két baráti, el nem kö­telezett ország kitűnő kapcsolatai­nak. Hasonló ünnepségeket tartottak a világnak szinte minden pontján, ahol élnek jugoszlávok. (Tanjug) Dizdarević üzenete az ENSZ Palesztina-bizottságához November 29-e, a palesztin nép­pel való szolidaritás nemzetközi napja alkalmából Raif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár üzenetet intézett az ENSZ Palesztina-bi­­zottságához. A JSZSZK népe és kormánya nevében teljes támo­gatásáról biztosítja a palesztin népet igazságos harcában, amelyet a Palesztin Felszabadítási Szerve­zet, egyetlen törvényes képvise­lője, vezetésével folytat elvitatha­tatlan jogainak érvényesítéséért, beleértve az önrendelkezési és a saját államra való jogot is. Jugoszlávia elítéli Izrael agresz­­szív és terjeszkedő politikáját, és elutasítja a megszállt arab terü­leteken gyakorolt politikát, áll az üzenetben, amely a megszállt te­rületek közé sorolja Jeruzsále­met is. (Taijug)

Next