Magyar Szó, 1985. február (42. évfolyam, 45-57. szám)
1985-02-16 / 45. szám
BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1985. február 16., szombat Saját tadományunkra támasztunk (Folytatás az 1. oldalról) beli függőséget. Ег hozzájárult számos tudományág elsorvadásához a szakemberek lemorzsolódásához és a kutatásra szánt pénzeszközök csökkenéséhez. Az utóbbi években, főleg amióta súlyos gazdasági helyzetbe kerültünk, társadalmunkban mind nagyobb súlyt helyezünk a tudomány, a tudás és általában az alkotás helyzetére és szerepére mint döntő tényezőkre további társadalmi-gazdasági fejlődésünkben. Chrebié szerint ez jelentős előrehaladás az előző, több mint két évtizedes időszakhoz képest, amikor a tudomány szerepe gazdasági és társadalmi fejlődésünkben meglehetősen háttérbe szorult, az elvi törekvések ellenére is. Akkoriban a tudományt inkább mint fogyasztói szférát értelmezték és kezelték és kevésbé mint a társadalmi munka szférájét, amely eredményeivel hozzájárulhat és hozzá kell hogy járuljon a szocialista önigazgatású társadalom termelőerőinek fejlő- j déséhez. Az ilyen felfogás terméi széles következménye volt annak a — mindenekelőtt gazdasági — fejlődési irányvételnek, amely a nem szelektív, ötletszerű behozatalon alapult. Az önerőre támaszkodás stratégiája, amelyet a hosszú távúgazdasági stabilizációs programban építettünk ki, választ, ad ezekre a kérdésekre és a legésszerűbb megoldásokat nyújtja gazdaságunk és társadalmunk magatartásához. A tudományos intézményeit, elzárkóznak a fiatalok elő! Most, amiké — érvényerítvén ezt a stratégiát — e-»vol«k.Sok korlátozzuk az,'deren tulás *«, felhalmozás ötletszerű é«- ellenőr*zetlen beáramlását, társadalmunk joggal keresi saját tudományunk, technológiánk alkalmazásának lehetőségét. Erről tanúskodik az is, hogy a tudomány és a tudományos kutatói tevékenység minden fejlesztési és tervdokumentumunkban kiemelt helyet foglal el. Čkrebić a továbbiakban síkraszállt azért, hogy a megfelelő tudással, érdeklődéssel és tehetséggel rendelkező fiatal nemzedék számára konkrét intézkedésekkel biztosítsuk a tudományos kutatómunkával való foglalkozás lehetőségét. Ma a tudományos intézmények, sajnos, gyakorlatilag elzárkóznak a fiatalok elől, ami végzetes lehet fejlődésünk szempontjából. Erről tanúskodik az az adat is, Hogy a kutatóknak alig 10 százaléka fiatalabb 29 évesnél. Ezen mielőbb változtatni kell, szervezett, tudatos és határozott társadalmi akcióval. Ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy tudományunk minél szélesebb körben kommunikálhasson a világgal. Hogyan viszonyulunk az alkotómunkához és az újítótevékenységhez, tette fel a kérdést Ckrebié. Bírálóan kell megközelítenünk ezeket a kérdéseket, mindenekelőtt abból a tényből kiindulva, hogy önigazgatású rendszerünk a dolgozók millióinak alkotómunkáját követeli meg és teszi lehetővé, és ösztönzést nyújt az ilyen munkához. Számos olyan munkaszervezet van, ahol az újítások alkalmazásával több tíz millió dinárt takarítanak meg. A társadalomban most jóval kedvezőbb légkör alakult ki az újítótevékenység számára, mondta Ckrebié, de ennek ellenére nem lehetünk megelégedve a helyzettel, különösen ami a tömeges alkotótevékenység fejlődését illeti. Hazánk a lakosság és találmányokszámának arányát tekintve világviszonylatban a 31. helyen van. Szervezetlen az újítótevékenység Az újító tevékenység nálunk ötletszerűen és meglehetősen szervezetlenül folyik. Általában egyesek lelkesedésére és kitartó munkájára épül, s kevésbé a társult munkaszervezetek és intézmények szervezett munkájára, gondoskodására is serkentésére. 1979-től 1933-ig a 6383 bejelentett találmány 84,1 százalékát magánszemélyek jelentették be, a társultmunka-szervezetek 13,1, az intézmények pedig csupán 2,8 százalékát. Chrebié leszögezte, hogy a gazdaságban még nem eléggé fejlettek a kutatói-fejlesztési központok és kevés beruházás irányul ide. Ezért a következő időszakban kivételes figyelmet kell szentelni a gazdaságon belüli fejlesztési központok és tudományos kutatómunka előmozdításának. Chrebic síkraszállt a feltalálók megfelelő díjazásáért, hangsúlyozta, hogy a társultmunka-szervezetekben sok esetben gátolják a foglalkoztatottak alkotói kezdeményeéseit. Nem ritka az olyan eset, amikor,, a feltalálók és az újítók kénytelenek a társultmunka-'-ügyi 'bíróság útján érvényesíteni jogaikat. Rendszerint az olyan jelentős -újításokról a -találmányokról Várt szó, amelyek nagy megtakarítást hoznak. A tudomány iránti hozzáállás gyökeres megváltoztatása elkerülhetetlen, és ennek nincs ésszerű alternatívája. Itt azonban nem deklaratív, hanem elsősorban gyakorlati hozzáállásról van szó. Folyamatban vannak bizonyig pozitív változások, de ezek túl kist lépések, inkább a kényszer szülte őket, mint a társadalmi gyakorlat és tudat gyökeresebb megváltozása. Chrebié végül hangsúlyozta, hogy az önigazgatók 16. találkozója olyan témával foglalkozik, amely ma az egész civilizált világot foglalkoztatja, akcióra serkenti. Szocialista önigazgatású társadalmunknak harcolnia kell jövőjéért. Nem létezik idillikus előrehaladás, fejlődés Ellenkezőleg, a fejlődés az emberek millióinak munkáján, alkotótevékenységén kell alapulnia, fejezte be Dusán Chrebié. —O— ...i •i.-'e.y j'yó ». u..«__— . kezdődött tegnap délelőtt a Vörös Lobogó találkozó VÖRÖS LOBOGÓ TALÁLKOZÓ Lemaradtunk az újítási versenyben (Eilentudósítónk teletopje'en felé) Ha azt vesszük alapul, hogy az Egyesült Álamok? technológiai nagyhatalom Japán és az NSZK a technológia óriásai, Franciaország, Nagy-Britannnia és Svájc igen erős, továbbá nem említve az ilyen szempontból erős és когоое^еп feltett országokat, akkor Jugoszlávia a világ techno’«inrangsztrj’ának hatodik osztályába, vagyis a gyene -k közé tartozik. Ez a megállapítás is rámutat a Vörös Lobogó találkozó jelentőségére, annál is inkább, mert arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a gazdasági stabilizáció folyamatában hogyan fokozzuk a technológiai fejlettség szintjét és jobb helyet harcoljunk ki magunknak a meglehetősen erős nemzetközi versengésben. Nem mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban kellő figyelmet szenteltünk a tudománynak, a kutatómunkának, az újításoknak és találmányoknak. Ellenkezőleg, nem különítettünk el elegendő pénzt erre a célra, továbbá az újításfeltalálói tevékenységet a reális társadalmi szükségleteknek megfelelően nem serkentettük eléggé sem erkölcsileg, sem anyagilag. Más szóval, nem teremtettünk kellő feltételeket e tevékenység nagyobb fokú kibontakozására. Ennek következtében az utóbbi években a tudományos kutatómunka és az újítások terén messze lemaradtunk a fejlett országoktól, sőt még egyes szomszédos országoktól is. Erről tanúskodnak a bejelentett szabadalmak számáról szóló adatok is, így például 1982-ben hazánk a lakosok számához viszonyított szabadalmak számát tekintve világviszonylatban a 31. helyet foglalta el, ami az újítói tevékenység alacsony szintjére vall. A szabadalmak védelme és bejegyzése terén is számos olyan mulasztás tapasztalható, amilyen az iparilag kevésbé fejlett országokra jellemző. De nem csupán a találmányok számával, hanem elfogadásával is probléma van, ugyanis nálunk a bejelentett szabadalmak mintegy 6 százalékét jegyzik be, vagyis:'1'"fogadják el, még a fejlett orifeágócban ez a mutatószám 30 és 70 százalék között mozog. Mi a jövőben is vásárolunk külföldi szabadalmat, technológiát és tudományos ismereteket, de sokkal jobban kell fejleszteni a hazai tudományt és ismereteket, amire még a technology vásárlásánál is szükség van, hogy a legkorszerűbbeket és olyan megoldásokat hozzunk be, amilyeneket mi nem tudunk kidolgozni. Végeredményben egyetlen ország sem támaszkodik kizárólag a hazai szabadalmakra és ismeretekre. Tudás kell tehát ahhoz is, hogy a külföldi technológiát, ha már átvettük, a legésszerűbben ki is használuk. A külföldi technológia használatára gyakran korlátozások is vonatkoznak és az ilyen gyakorlaton csakis a hazai tudomány, technológia és újítói tevékenység fejlesztésével tudunk javítani. Hazánkban ,az újítói tevékenység spontánul és eléggé szervezetlenül folyik, a munkaszervezetek nem fordítanak kellő figyelmet rá. Amit elértünk, az inkább a kezdeményező, kitartó egyéneknek köszönhető és nem annyiraa társult munka átgondolt akciójának, így például az 1979 és 1983 között bejelentett csaknem 6900 találmány több mint 84 százaléka az egyének munkája, alig több mint 13 százaléka a társult munkáé és mindössze 2,8 százaléka ered a kutatóintézetekből. Bizonyos értékelések szerint a fejlett országokban, ilyen arányok a század elején voltak. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy a kimutatások szerint hazánkban 1931—1983 között saját újításaink, találmányaink, műszaki ésszerűsítéseink alkalmazásának köszönhetően 17 milliárd dinárt, ebből 6,6 milliárd devizadinárt takarítottunk meg, akkor kiderül, hogy milyen óriási lehetőségek és tartalékok rejlenek ebben a tevékenységben és milyen eredményeket érhettünk volna el, ha nem maradunk le a versenyben. T. KOVÁCS János Az önigazgatók találkozója délután három bizottságban folytatta munkáját, ezekben részletesen foglalkoztak a társultmunka-szervezetek önigazgatási tapasztalataival a tudományos és technológiai újítások alkalmazása terén. (Tanjug) ELHANGZOTT Problémákról beszéltem, nem egyénekről Dr. Dusán Dragosavac a szkopjei beszámolóját ért bírálatokról Tegnapelőtt este Újvidéken a igazgatás továbbfejlesztésére vo- Vajdasági Szocialista Forra vanatkozó kérdések megoldására, lem Múzeumában dr. Dusán kapcsolatba hozza ezt a mai DRAGOSAVAC részt vett , időszerű társadalmi-politikai nemzeti kérdés időszerű vetű- problémákkal. Dusán Dragosavetei Jugoszláviában című könyvüe elmondta, hogy beszélt a vének bemutatóján. Ebből az Kardeljra és műveire vonatkozó alkalomból Dusán Dragosavac rossz szándékú bírálatokról, és válaszolt több kérdésre, természetesen arról is, amiért Az egyik ilyen kérdés Drágán a jelenlegi vezetőség most fele Markovicnak a NJN-ben meglességet vállal, jelent cikkére, azaz Dragosavac Drágán Markovic cikkében a Szkopjéban elhangzott beszámo- beszámolómra vonatkozó bírálójának bírálatára vonatkozott. . . . Dr. Dragosavac emlékeztetett latot, valamint Dragán Markoarra, hogy az idei szkopjei Karinénak azt az állítását illetően heli napokat a társadalmi tá- hogy állítólag rá és a Szerb Lajdonra vonatkozó kérdéseknek KSZ KB ülésen elhangzott bészen tették. Dr. Dragosavac beszámolójára gondoltam, annyit tette, hogy a mintegy 50 olda- mondhatok, hogy azt a vitaindítas beszámolóját az összejövetelről nem is olvastam, tehát nem előtt kiosztották a részvevők- is gondolhattam Markovicra és nek, majd ezután a rövidített beszámolójára isem. Az a tény, változatot, a 30 oldalast olvasta hogy ő magára ismert, az a safer. Hozzáfűzte, hogy egyes saját problémája. Meglepett a pok e beszámolóból 27 cl- cikk hangvétele, sajnálatos olodalnyit közöltek, erre nem is jog, hogy Markovic, aki elvtártett észrevételt, noha egészen sem, amivel egy pártban vallatos abban, hogy az ilyen térgyök, stílusát és módszerét illedelmből nem lehet alapos tetően jóval az emberek és a betekintést nyerni az egészbe- párttagok közti politikai viákszámolóról. Elmondta, hogy ház megkívánt kulturális szint problémákról szólt, nem pedig alatt maradt. Ezek szerint a egyénekről. Szólt arról is, hogy kérdésre, hogy vitába szállok-e Kardeli mennyiben járult hoz vele, vagy kommentálni fogom-e, rá forradalmunkhoz, külön ki- csak annyit válaszolhatok, hogy tért a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos problémák és az ön nem — mondta dr. Dusan Dragosavac. (Tanjug) Az idegenforgalom és a többi gazdaság egymásrautaltsága Zágrábban befejeződött az Iflegenforplomiban dolgozó kommunisták első akcióértekezlete (Különtudósítás a Magyar Szónak) Kétnapos parázs, vita, folyt arról, hogy g, záródokumentumban szerepeljek-e az 1990-ig tervezett, 4,4 milliárd dolláros devizabevétel, vagy csak az a megjelölés, hogyis sokszorosítani kell a bevételt. Mindegy azonban milyen megfogalmazásban szerepel ez a tény a dokumentumban — ahhoz hogymegvalósuljon, hallottuk a mai vitában 1 300 000 új fekhellyel kell gyarapodni, 7 millió új vendéget hozni, s elérni, hogy naponta 25 helyett, 50 dollárt költsenek. Ehhez pedig az idegenforgalomnak a megkeresett pénzből többet kell juttatni, amelyből bővíthetné kapacitásait, kínálatát és a propagandát. Az álláspontok közül kiemeljük: Az idegenforgalomnak együtt kell gazdálkodnia a kiegészítő ágazatokkal — élelmiszergazdaság, közlekedés, kereskedelem, kisipar — minél előbb törvénnyel kell szabályozni a deviza- és eszköztársítási érdekeket. Az akcióértekezlet szorgalmazza a devizabevétel nyilvántartási módszerének megváltoztatását, valamint az idegenforgalomra és a kiegészítő tevékenységeikre vonatkozó törvények, előírások, szabályok egységesítését az egész ország területére. Ebben az ágazatban a kommunistáiknak kell oda házaitok, hogy megvalósuljon a teljesegyüttműködés, az eszköz- és érdektársítás. A kommunistákra vár a feladat, hogy az akcióértekezletet követően, legfeljebb hat hónap alatt kidolgozzák az ütemesebb fejlődés feltételeinek konkrét programját. A hazai vendégről is gondot kell viselni, s ebben nagy feladat vár a szakszervezetre, az érdekközösségekre és az ágazatban dolgozó kommunistákra. A mai vitában az álláspontok egybehangolásaikor sok szó esett a kádergondokról, azskoláztatási és munkafeltételekről, a rossz munkakörülményeikről. A ma elfogadott dokumentum, tartalmazza az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásokat is, de megvalósításuk, mint általában minden az idegenforgalomban, a szubjektív faktortól, vagyis magától az embertől függ. Ha a következő időszakban nem fejtünk ki olyan tevékenységet, melynek nyomán idegenforgalmunk valóban elfoglalhatja az őt megillető helyet, akkor minden marad a régiben, holt betű a papíron. BOSZNAI BÁBA Lucia A hosszú távú fejlesztési terv ,valóra váltása keretében, a turizmusban dolgozó kommunistákra váró feladatok megfogalmazásával és azok elfogadásával, tegnap Zágrábban befejezte munkáját a JKSZ KB, a Szakszervezeti Szövetség és a Jugoszláv Gazdasági Kamara Elnöksége által szervezett első akcióértekezlet. Fokozni lesz a felelősséget és a Nokenpagot A macedón harcosok támogatják a JKSZ KB 13. Ülésének határozati javaslatait A macedón harcosok szeriint mindenütt fokozni kell a felelősséget, egységet és hatékonyságot kell megteremteni a munkában, mindenekelőtt pedig a KSZ-ben és az olyan munkaszervezetekben ahol közvetlen termelés folyik, ahol az önigazgatási megegyezések születnek. A fentiek a Macedón Harcos Szövetség Köztársasági Bizottságának tegnapi ülésén hangzottak el. Megállapították, hogy a JKSZ KB 13. ülésén készített határozati javaslatok a Macedón Harcos Szövetség egész tagságát vitára késztették. A macedón harcosok maradéktalanul elfogadják a javaslatot és szorgalmazzák annak autentikus alkalmazását az önigazgatási gyakorlatban. (Tanjug) Helyreigazítás A sajtótörvény alapján kérjük, hogy jelentessék meg az alábbi helyreigazítást: A Magyar Szó 1985. február 11- én megjelenítette, hogy a November 29. Húsárugyárban munkabeszüntetésre került sor. A November 29. általános honvédelmi és társadalmi önvédelmi bizottsága és társadalmi-politikai szervezetei leszögezték, hogy 1985. február 8-a és 11-e között nem került sor munkabeszüntetésre, úgyhogy az újságíró ellenőrizetlen cikke kárt okozott és csorbította kollektívánk tekintélyét. A Magyar Szót munkaszervezetünkben olvassák, a lap ilyen viszonyulása a végsőkig inkorrekt és összeegyeztethetetlen az újságírással. Álláspontjainkról és határozatainkról tájékoztattuk a szabadkai község és Vajdaság SZAT társadalmi-politikai szervezeteit is. Radovan DAMJANOVIC, a November 29. szakszervezeti alapszervezetének elnöke, Andrija KOLAR, a November 29. általános honvédelmi és társadalmi önvédelmi bizottságának elnöke — a — A szóban forgó hírt illetően szerkesztőségünk munkatársai a kérdéses napon a November 29. Húsárugyárból senkitől sem tudtak hivatalos tájékoztatót kapni, a hír csak akkor került közlésre, miután a községi szakszervezeti tanácsból megerősítették. A teller igazság minden bizonnyal akkor fog kiderülni és a nyivánosságra kerülni, ha a szakszervezet gyűlésre hívja össze a dolgozókat, hogy elmondhassák véleményüket különféle, számukra fontos kérdésekről. Erre remélhetőleg napokon belül sor kerül. A szerkesztőség