Magyar Szó, 1985. március (42. évfolyam, 58-72. szám)
1985-03-01 / 58. szám
1985. március 1., péntek H CJantruntzauutki_________________________ Az erőszak zsoldosai a jól belegondol az ember, nincs kizárva, hogy Ronald Reagan elnöknek végeredményben igaza van, s a rettenetes közép-amerikai nagyhatalom, Nicaragua (148 000 négyzetkilométer, mintegy kétmillió lakos) valóban veszélyeztetik a védtelen, kis (és naiv) Egyesült Államokat (9.364 000 négyzetkilométer, 220 millió lakos és egyebek). Pontosabban Washingtont, ha ezen az USA hatalmon levő köreit és rétegeit értjük. Ha ugyanis a Wall Street nagytőkései által gyengéden banánállamoknak becézett közép- és dél-amerikai országok körében (még a kubai forradalom „káros következményeire” sem tettek Washingtonban pontot) önállóságának kiharcolásával most Nicaragua is rossz és általában ragadós példával szolgál, akkor az egyesült államokbeli szegény monopóliumok — melyek a forradalom előtt Nicaragua legjelentősebb ipari ágazatainak, a fafeldolgozásnak 90, a bányászatnak 89, a feldolgozó iparnak 40 százalékát birtokolták vagy ellenőrizték — végül még kénytelenek lesznek a sok évtized alatt jól bejáródott dél-amerikai gazdasági gyarmatai és virágzó üzletei helyett másutt keresni boldogulást, ami a szigorúan érdekövezetekre osztott világunkban már sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényelne, mint a „saját vadászterületükön” való „rendcsinálás”. Ennek az utóbbinak az érdekében kell tehát Reaganéknek minden követ megmozgatniuk. S teszik is, a jól ismert forgatókönyv szerint, amelynek egyik állandó és (szerintük) leghatásosabb pontja továbbra is „a kommunizmus terjedésének veszélyével” való fenyegetőzés. Még kérdés, és behatóbb elemzést igényel, hogyan sikerült egy emberséges eszméből ilyen rettenetes rémet faragni, úgy tűnik azonban, hogy ezzel a jelszóval a Nyugaton nemcsak a gyerekeket, s nem is kizárólag a legjobb módú társadalmi réteget lehet (továbbra is) hatékonyan ijesztgetni. Miután megadta a hangot, Washingtonnak most már csak a megfelelő szintű és erejű visszhangot kell biztosítania, s hogy ezt tisztes honoráriumért még akkor is lehet, ha a nótát az illetőknek nem meggyőződésből kell fújniuk, az már régen nem titok. A minap Párizsban összesereglett több mint száz nyugati nyugalmazott tábornok, tengernagy és más magas rangú tiszt esetében ezúttal azonban a hasznos egybeesett a professzionális elferdülésből eredő meggyőződéssel: a régi szép gyarmati és a neokolonialista idők letűnt bajnokai, akik most jobbára a hadiipar különböző ágazataiban töltenek be jól jövedelmező „tanácsosi” tisztséget, ezúttal a francia fővárosban tűzték ki néhány napra (fogadjunk, hogy nem saját költségükön) a kommunizmus elleni keresztes háború zászlaját. A jobboldali tájékoztatási eszközök által nagydobra vert véleménycseréjük tárgya természetesen a „szabad világ biztonságának a Latin- Amerikában, elsősorban Nicaraguában terjedő kommunizmustól (s ezzel Moszkva befolyásának terjedésétől) való megvédésének problémája”, tényleges céljuk azonban kétségtelenül (ezúttal is) olyan légkör kialakításához vezető hozzájárulás volt, amely elfogadhatóvá tenné — legalábbis a nyugati országok közvéleménye számára, s ez egyre kevésbé mellékes szempont — az esetleges (a Pentagon által kétségkívül a jelen pillanatban is lázasan latolgatott) nyílt amerikai fegyveres beavatkozás lehetőségét Nicaraguában. S hiába is igyekszik Dániel Ortega nicaraguai elnök a nagy északi szomszédot meggyőzni, hogy ők kizárólag az ENSZ és a megannyi nemzetközi értekezlet által (elméletileg) szavatolt önállóságukért harcolnak, s hogy ebben eddig (Washington nyílt fenyegetései ellenére) a másik fél még nem sietett a (saját érdekeinek biztosítása céljából) Nicaragua közvetlen segítségére, az USA továbbra is hajtja a magáét. Nem azért, mert a sasszemű szatelitek korában nem tudná a dolgok pontos állását, hanem, mert a nagyhatalmi politikára nézve az igazi veszély voltaképpen nem a másik nagyhatalom esetleges terjeszkedésében, hanem sokkal inkább a függetlenségre, az önállóságra való jog érvényesítésében rejlik. A másik (vagy valamely másik) nagyhatalommal ugyanis még mindig lehet ügyes alkuval vagy kellő erőfölénnyel jó, esetleg kevésbé kedvező üzletet kötni, de azok, akik egyszer megízlelték a szabadságot és függetlenséget, azok aztán mindig nagy árat követelnek önállóságuk elvesztéséért. S rendszerint vérben. Ha pedig az önállóságra való (elméletileg biztosított) jog netán világviszonylatban is általános gyakorlattá válna, akkor pedig minden, jelenleg Nicaragua, máskor más ország körüli ilyen és hasonló alku végérvényesen lekerülne a világpolitikai színtér napirendjéről. Ilyen szövegkörnyezetben már érthetőbb az is, hogy Washington miért utasítja el olyan határozottan Fidel Castrónak az utóbbi időben tett valamennyi, félreérthetetlenül békülési javaslatát, annak ellenére, hogy a két nagy közötti megfelelő — tisztes — távolság esetében Havanna is (más is) minden bizonnyal sokkal kevésbé függne kizárólag az egyik nagyhatalom egyoldalú (szoros) ölelésétől, és sokkal inkább biztosíthatná teljes önállóságát. Annak ellenére? Vagy éppen azért? S ha valakinek, akkor a nyugalmazott tábornokoknak ezt tudniuk kell. Hisz ez a kenyerük. ENGLER Lajos MAGYAR SZÓ Moszkva keményen bírálja Schultzot „A Szovjetunió elleni rágalomhadjárat” miatt az amerikai külügyminisztériumnak szerdán eljuttatott szovjet tiltakozás után a Pravda közvetítésével Moszkva tegnap ismét bizonyította, hogy a szuperhatalmi kapcsolatok bonyolult és kiélezett szakaszban vannak a március 12-ére kitűzött genfi amerikai—szovjet találkozó előtt. A vezető szovjet napilap szerkesztőségi cikke keményen bírálja Schultz amerikai államtitkár múlt hét végén San Franciscóban mondott beszédét. A lap szerint a beszéd nyílt „agresszív felszólítást” intéz a washingtoni adminisztrációhoz, és hogy „a szocialista országokkal és az amerikai diktátummal szembeszegülő más népek elleni gyűlölet hatja át”. „A szocialista közösség szorosan tömörülő országai eltökéltek, „határozott ellenállást nyújtanak az imperializmus minden próbálkozásával szemben, hogy befolyásolja társadalmi rendszerünket”, írja a Pravda. (Tanjug) Mengistu: A segély csak enyhíti a problémát Mengistu etióp elnök kijelentette, hogy az Etiópiának küldött nemzetközi élelmiszersegély hozzájárul emberéletek megmentéséhez, ám ezzel hosszabb távon nem oldódik meg az éhínség problémája. (Tanjug) Vietnam veresége Kínai értékelés a megszálló erők kambodzsai offenzívájáról Tegnap Peking hivatalosan azt állította, hogy a khmer szabadságharcosok néhány támaszpontjának elfoglalásával Vietnam nem aratott győzelmet, hanem vereséget szenvedett. A Renmin Ribao, a Kínai KP sajtószerve úgy ítélte meg, hogy az igazi győztesek a khmer harcosok, mert a vietnami hadművelet alatt sikerült megőrizniük harcosaik életét, a vietnamiak csak az elhagyott támaszpontokat vehették birtokukba. A pártlap azt írta, hogy a khmer felszabadítási erők érintetlenek maradtak. Hozzáfűzte, hogy a kambodzsai harcosok gerillaháborút folytatnak, készen állnak a harcra, erőiket gyorsan eljuttatják az egyik hadállásról a másikra, s szüntelenül csapást mérnek a megszállókra. Peking szerint a khmereket nem érte nagy veszteség azzal, hogy elveszítették néhány támaszpontjukat. Kínai elemzés szerint a vietnami hadsereg Kambodzsában képtelen meggátolni a gerillaháborút. Peking szerint a támaszpontok elfoglalásával Hanoi annak bizonyítására törekedett, hogy győzelmet arat ura a helyzetnek a megszállt országban. Kína szerint Vietnam offenzívája vereséggel ért véget, s még nagyobb katasztrófa vár a megszállókra. A Renmin Ribao azt fejtegette, hogy a támaszpontok elfoglalása bizonyítani fogja milyen megpróbáltatások várnak a vietnamiakra ha ugyanis kivonulnak e bázisokról, akkor ez gyengeségük jele ha megtartják, akkor gyengén védhető a kapcsolat a mögöttes területekkel. Az elfoglalt támaszpontok megőrzése leköt több hadosztályt, hangsúlyozta a cikk. A pártújság úgy értékelte, ha a nemzetközi közösség nagyobb nyomást gyakorol Vietnamra, fokozottabban támogatja a kambodzsai koalíciót, akkor ezzel a legjobb feleletet adják Vietnam kambodzsai szerepvállalására. Kína nézete szerint Hanoi kambodzsai akciója mögött a Szovjetunió áll, segítségével Vietnam hét hadosztállyal megindította legutóbbi hadműveletét Nyugat-Kambodzsában.” (Tanjug) KÖZÉP-AMERIKAI KÉRDÉS Afjabb amerikai fenyegetéi „A flotta kész a közvetlen intervencióra” Az USA tegnap ismét beavatkozással fenyegette meg Közép-Amerika országait, ha nem enyhül a válság. Gerald Cnekow tengernagy, az Iowa hadihajó és a hondurasi felségvizeken tartózkodó amerikai flotta prancsnoka kijelentette, hogy „az amerikai flotta készen áll az intervencióra.” A katonák jól megismerték az esetleges hadműveletek színhelyét és az erőmegoszlást, és bármikor akcióba indulhatnak. Az USA flottájának egyik legnagyobb hajója, az Iowa, már két hete Közép-Amerikában tartózkodik, fedélzetén 48 Tomahawk és Harpoon típusú atomrakétával. Ágyúi másfél tonnás lövedékeket is kilőhetnek. A hajón 1500 tengerészgyalogos teljesít szolgálatot. Ha a Nimitz repülőgép-anyahajó csatlakozik a hajóhadhoz, ez lesz a legnagyobb amerikai flotta, amely valaha is ebben a térségben volt George Shultz amerikai államtitkár Ecuadorba és Uruguayba készül, indulás előtt kijelentette, hogy a Reagan-kormányzat nem szándékozik megszakítani diplomáciai kapcsolatait Nicaraguával. Nicaraguai békekezdeményezés Nicaragua közölte, hogy felfüggeszti a fegyvervásárlást és hazaküld száz kubai katonai tanácsost, hogy fellendítse a békekezdeményezést. Ezt maga Daniel Ortega elnök közölte, sőt hozzátette, hogy kiengedik azt a nicaraguai állampolgárt, katonaszökevényt, akinek Costa Rica managuai nagykövetségén történt állítólagos letartóztatása Costa Ricát arra késztette, hogy leállítsa a Contadora békefolyamatát. Kétezerötszáz polgári áldozat Salvadorban A salvadori kormánycsapatok tavaly 2500 polgári személyt gyilkoltak meg, köztük a legtöbb paraszt és munkás volt, de nagyon sokat nem sikerült azonosítani. Működtek a hírhedt halálosztagok is, 353 személyt raboltak el, és a rezsimcsapatok öt tömegmészárlást is végrehajtottak. (Tanjug, AP, UPI, EFE) KÜLPOLITIKA Pourie és Uruguay élén Ma lép hivatalába • Súlyos válságban az ország A maga után gazdasági és erkölcsi pusztulást hagyó katonai rezsim 12 évi uralma után ma Uruguay „polgári” elnököt és kormányt kap. Julio Maria Sanguinettinek, a hagyományos Colorado Párt tagjának meg kell nyernie az ellenzéki erők támogatását, hogy az országot kijuttassa a válságból. Külpolitikai téren várható, hogy Sanguinetti kormánya szorgalmazza a Latin- Amerikával való kapcsolatok szorosabbra fűzését és tevékenységet fejt majd ki az el nem kötelezettek mozgalmában, igaz, egyelőre csak megfigyelőként. Montevideoban azt a lehetőséget emlegetik, hogy nyilatkozatban tesznek javaslatokat a közép-amerikai feszültség enyhítésére és a Contadora-csoport tevékenységének felújítására. Várható, hogy az új elnök beiktatását arra használják fel, hogy a jelenlevő államfők és politikusok megpróbáljanak tartósabb megoldást találni a középamerikai válságra. (Tanjug) Rendeződik Bécs és Prága viszonya Az osztrák külügyminisztérium képviselői bejelentették, hogy rendeződik Bécs és Prága viszonya a tavalyi határincidens miatti elhidegülés után. Az osztrák távirati iroda jelenti, hogy a két külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői már megkezdték konzultációikat annak érdekében, hogy a jövőben meggátolják a hasonló határincidenseket. Tavaly a határon megöltek egy csehszlovák állampolgárt, miután Ausztria területére szökött. (Tanjug) Likvidálták A harmadik változat Shehu haláláról Albániában közzétették az újabb, a harmadik hivatalos változatot Shehu volt miniszterelnök 1981 decemberben bekövetkezett haláláról. A tiranai pártújságban megjelent legújabb változat azt állítja, hogy Shehut likvidálták, miután „szemben találta magát a párt és a nép megbonthatatlan egységével”. Hozzáfűzte, hogy Shehu „az amerikaiak, a szovjetek és jugoszlávok titkos ügynökeként beépült az albán vezetőségbe”. (Tanjug) A KÖZEL-KELET HÍREI Peres elvben elfogadta Mubarak tervét Peres izraeli miniszterelnök közölte, hogy elvben elfogadja Mubarak egyiptomi elnök tervét Izraelnek a jordániai—palesztin küldöttséggel való tárgyalásáról. Francia—izraeli ellentétek Párizs és Tel Aviv között éles vita robbant ki, mert Rabin izraeli véderőminiszter bírálta az ENSZ békefenntartó erőinek kötelékében szolgáló francia katonák magatartását. Párizsi értékelés szerint a vitának mélyebbek a gyökerei, Izrael igyekszik kiküszöbölni minden tanút a déllibanoni arab falvak elleni véres tisztogató hadműveletekből. (Tanjug) röviden JOHANNESBURG: HALÁLBÜNTETÉSEK DÉL-AFRIKÁBAN (DPA): — Tavaly Dél-Afrikában 115 halálos ítéletet hajtottak végre, éspedig 88 négeren, 24 mulatton, két fehér bőrűn és egy indiain. A halálbüntetések többségét, 28-at gyilkosság miatt mondták ki. 1983-ban Dél-Afrikában 90, három évvel ezelőtt pedig 100 személyen hajtottak végre halálos ítéletet. Többségük néger volt. ISZTAMBUL: TERRORISTÁK LETARTÓZTATÁSA (AP): — A török biztonsági erők 66 terrorizmussal gyanúsított személyt őrizetbe vettek a januárban és februárban Hatay tartományban megtartott razziasorozatban. A letartóztatottak két baloldali és egy jobboldali szervezethez tartoztak. A biztonsági erők önműködő fegyvert és lőszert zsákmányoltak. 1980 óta Törökországban mintegy 30 000 bal- és jobboldali terroristát vetettek börtönbe. NEW YORK: ELSÜLLYEDT EGY ÉSZAK-KOREAI TENGERALATTJÁRÓ. Az amerikai CBS tévéhálózat jelenti, hogy egy észak-koreai tengeralattjárót 110 méter mélységben baleset ért és elsüllyedt. Értesülése szerint, szovjet és észak-koreai hajók megkísérlik kiemelni. Nem közölték sem a baleset színhelyét, sem az okát. BELFAST: POKOLGÉPES MERÉNYLET (AP). — Egy belfasti garázsban, 180 méterre a labdarúgópályától szerda este bomba robbant, mindössze egy órával azután, hogy az Anglia—Észak-Írország labdarúgó-mérkőzés 28 000 nézője távozott a stadionból. Anyagi kár keletkezett, senki sem sebesült meg. A merényletért a felelősséget az Ír Népfelszabadító Hadsereg (INLA), egy észak-írországi terrorszervezet vállalta magára. PEKING: BEHOZATALI KÖNNYÍTÉSEK (Tanjug). — A ma Kínában hatályba lépő rendelet értelmében, a városi és falusi magánszemélyek külföldről berendezést, szerszámot, gépeket, facsemetét, vetőmagot, tenyészállatot és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló más eszközt importálhatnak. A magánszemélyeknek vámot kell fizetniük, néhány árucikk enélkül is importálható. BAGDAD: TALÁLAT ÉRT EGY HAJÓT KHARGNÁL (QNA). Iraki hadihajók szerda éjszaka Kharg iráni sziget közelében eltaláltak egy „úszó célpontot”. Irakban általában tartályhajót értenek úszó célponton. A bagdadi rádió szerint, a célpontot közvetlenül eltalálták. DELHI: ENYHÍTENI AZ ELLENTÉTEKET A SZIKHEKKEL (Tanjug). Az indiai kormány arra törekszik, hogy Punjab szövetségi államban enyhítse a szikhek konfrontálódását a hivatalos politikával, a szikh vallási és politikai vezetők pedig azt követelik, hogy terjesszék ki a bírósági vizsgálatot az Indira Gandhi halála után kirobbant zavargások ügyében. A miniszterelnök elleni gyilkos merénylet után ugyanis általános elégedetlenség kezdődött, s a rendbontásokban 3000 ember életét vesztette. Rajiv Gandhi kormányfő számos politikai akciót indított, hogy mérsékelje a konfrontációt a szikhekkel. GENF: ELÍTÉLTÉK DÉL-AFRIKAI GAZDASÁGI PARTNEREIT (Tanjug): _ Az ENSZ emberi jogok bizottsága megbélyegezte azokat a nyugati és más kereskedelmi társaságokat amelyek együttműködnek a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel, noha az ENSZ több határozatában követelte a raszszisták elszigetelését. MEXIKÓ: AZ ELNÖK FIGYELMEZTETI A JOBBOLDALT (Tanjug). — Miguel De la Madrid mexikói elnök az egyik legnagyobb szakszervezet ülésén kijelentette, hogy az ország lakosságának meg kell szilárdítani sorait, hogy meghiúsítsa a külső és belső ellenség kísérletét, amely a forradalom destabilizálására irányul Az értékelés szerint, figyelmeztetése szélsőjobboldali nacionalista pártnak szólt, amely a júniusi parlamenti választások előtt általános kampányt indított. BUENOS AIRES: SÚLYOS POLITIKAI HELYZET BOLÍVIÁBAN (Tanjug). Ismét zűrzavaros a helyzet Bolíviában, Zuazo elnök kormányára nyomást gyakorolnak a tiltakozó felvonulást rendező munkások és a bányászok. A jobboldali erők már rákényszerítették az elnököt, hogy júniusra idő előtti választásokat írjon ki. ADIS ABEBA: AMERIKAI SEGÉLY ETIÓPIÁNAK (Tanjug). — Az Egyesült államok 40 000 tonna gabonasegélyt folyósított az aszály sújtotta Etiópiának. Az utóbbi 10 évben először fordult elő, hogy az amerikai kormányzat a segélyt közvetlenül az etióp hatóságoknak küldte el. Eddig ugyanis a segélyküldemények kormányon kívüli, emberbaráti szervezetek közvetítésével érkeztek.