Magyar Szó, 1985. március (42. évfolyam, 58-72. szám)

1985-03-01 / 58. szám

1985. március 1., péntek H­ C­Jantruntzauutki_________________________ Az erőszak zsoldosai a jól belegondol az ember, nincs kizárva, hogy Ro­nald Reagan elnöknek végeredményben igaza van, s a rettenetes közép-amerikai nagy­hatalom, Nicaragua (148 000 négyzetkilométer, mintegy két­millió lakos) valóban veszélyez­tetik a védtelen, kis (és naiv) Egyesült Államokat (9.364 000 négyzetkilométer, 220 millió la­kos és egyebek). Pontosabban Washingtont, ha ezen az USA hatalmon levő köreit és rétegeit értjük. Ha ugyanis a Wall Street nagytőkései által gyengéden ba­­nánállamoknak becézett közép- és dél-amerikai országok kö­rében (még a kubai forrada­lom „káros következményeire” sem tettek Washingtonban pon­tot) önállóságának kiharcolá­sával most Nicaragua is rossz és általában ragadós példával szolgál, akkor az egyesült álla­mokbeli szegény monopóliumok — melyek a forradalom előtt Nicaragua legjelentősebb ipari ágazatainak, a fafeldolgozásnak 90, a bányászatnak 89, a feldol­gozó iparnak 40 százalékát bir­tokolták vagy ellenőrizték — vé­gül még kénytelenek lesznek a sok évtized alatt jól bejáródott dél-amerikai gazdasági gyarma­tai és virágzó üzletei helyett má­sutt keresni boldogulást, ami a szigorúan érdekövezetekre osz­tott világunkban már sokkal na­gyobb erőfeszítéseket igényelne, mint a „saját vadászterületü­kön” való „rendcsinálás”. Ennek az utóbbinak az érde­kében kell tehát Reaganéknek minden követ megmozgatniuk. S teszik is, a jól ismert forgató­­könyv szerint, amelynek egyik állandó és (szerintük) leghatá­sosabb pontja továbbra is „a kommunizmus terjedésének ve­szélyével” való fenyegetőzés. Még kérdés, és behatóbb elemzést igényel, hogyan sikerült egy em­berséges eszméből ilyen rettene­tes rémet faragni, úgy tűnik azonban, hogy ezzel a jelszóval a Nyugaton nemcsak a gyereke­ket, s nem is kizárólag a leg­jobb módú társadalmi réteget le­het (továbbra is) hatékonyan ijesztgetni. Miután megadta a hangot, Washingtonnak most már csak a megfelelő szintű és erejű visszhangot kell biztosítania, s hogy ezt tisztes honoráriumért még akkor is lehet, ha a nótát az illetőknek nem meggyőződés­ből kell fújniuk, az már régen nem titok. A minap Párizsban összesereg­­lett több mint száz nyugati nyu­galmazott tábornok, tengernagy és más magas rangú tiszt eseté­ben ezúttal azonban a hasznos egybeesett a professzionális el­­ferdülésből eredő meggyőződés­sel: a régi szép gyarmati és a neokoloni­alista idők letűnt ba­j­­­nokai, akik most jobbára a ha­diipar különböző ágazataiban töltenek be jól jövedelmező „ta­nácsosi”­­ tisztséget, ezúttal a francia fővárosban tűzték ki né­hány napra (fogadjunk, hogy nem saját költségükön) a kom­munizmus elleni keresztes hábo­rú zászlaját. A jobboldali tájé­koztatási eszközök által nagy­dobra vert véleménycseréjük tárgya természetesen a „szabad világ biztonságának a Latin- Amerikában, elsősorban Nica­raguában terjedő kommunizmus­tól (s ezzel Moszkva befolyásá­nak terjedésétől) való megvédé­sének problémája”, tényleges céljuk azonban kétségtelenül (ezúttal is) olyan légkör kialakí­tásához vezető hozzájárulás volt, amely elfogadhatóvá tenné — legalábbis a nyugati országok közvéleménye számára, s ez egy­re kevésbé mellékes szempont — az esetleges (a Pentagon által kétségkívül a jelen pillanatban is lázasan latolgatott) nyílt ame­rikai fegyveres beavatkozás le­hetőségét Nicaraguában. S hiába is igyekszik Dániel Ortega nicaraguai elnök a nagy északi szomszédot meggyőzni, hogy ők kizárólag az ENSZ és a megannyi nemzetközi érte­kezlet által (elméletileg) szava­tolt önállóságukért harcolnak, s hogy ebben eddig (Washington nyílt fenyegetései ellenére) a másik fél még nem sietett a (saját érdekeinek biztosítása céljából) Nicaragua közvetlen segítségére, az USA továbbra is hajtja a magáét. Nem azért, mert a sasszemű szatelitek korában nem tudná a dolgok pontos állását, hanem, mert a nagyhatalmi politikára nézve az igazi veszély voltaképpen nem a másik nagyhatalom esetleges terjeszkedésében, hanem sokkal inkább a függetlenségre, az önállóságra való jog érvényesí­tésében rejlik. A másik (vagy valamely má­sik) nagyhatalommal ugyanis még mindig lehet ügyes alkuval vagy kellő erőfölénnyel jó, eset­leg kevésbé kedvező üzletet kötni, de azok, akik egyszer megízlelték a szabadságot és függetlenséget, azok aztán min­dig nagy árat követelnek önál­lóságuk elvesztéséért. S rend­szerint vérben. Ha pedig az önállóságra való (elméletileg biztosított) jog netán világ­­viszonylatban is általános gya­korlattá válna, akkor pedig minden, jelenleg Nicaragua, máskor más ország körüli ilyen és hasonló alku végérvényesen lekerülne a világpolitikai színtér napirendjéről. Ilyen szövegkörnyezetben már érthetőbb az is, hogy Washing­ton miért utasítja el olyan ha­tározottan Fidel Castrónak az utóbbi időben tett valamennyi, félreérthetetlenül békülési ja­vaslatát, annak ellenére, hogy a két nagy közötti megfelelő — tisztes — távolság esetében Havanna is (más is) minden bizonnyal sokkal kevésbé függ­ne kizárólag az egyik nagy­hatalom egyoldalú (szoros) öle­lésétől, és sokkal inkább bizto­síthatná teljes önállóságát. Annak ellenére? Vagy éppen azért? S ha valakinek, akkor a nyu­galmazott tábornokoknak ezt tudniuk kell. Hisz ez a kenye­rük. ENGLER Lajos MAGYAR SZÓ Moszkva keményen bírálja Schultzot „A Szovjetunió elleni rágalom­hadjárat” miatt az amerikai kül­ügyminisztériumnak szerdán el­juttatott szovjet tiltakozás után a Pravda közvetítésével Moszk­va tegnap ismét bizonyította, hogy a szuperhatalmi kapcsolatok bo­nyolult és kiélezett szakaszban vannak a március 12-ére kitűzött genfi amerikai—szovjet találkozó előtt. A vezető szovjet napilap szerkesztőségi cikke keményen bírálja Schultz amerikai államtit­kár múlt hét végén San Francis­cóban mondott beszédét. A lap szerint a beszéd nyílt „agresszív felszólítást” intéz a washingtoni adminisztrációhoz, és hogy „a szocialista országokkal és az ame­rikai diktátummal szembeszegülő más népek elleni gyűlölet hatja át”. „A szocialista közösség szo­rosan tömörülő országai eltökél­tek, „határozott ellenállás­t nyúj­tanak az imperializmus minden próbálkozásával szemben, hogy befolyásolja társadalmi rendsze­rünket”, írja a Pravda. (Tanjug) Mengistu: A segély csak enyhíti a problémát Mengistu etióp elnök kijelen­tette, hogy az Etiópiának küldött nemzetközi élelmiszersegély hoz­zájárul emberéletek megmentésé­hez, ám ezzel hosszabb távon nem oldódik meg az éhínség problémája. (Tanjug) Vietnam veresége Kínai értékelés a megszálló erők kambodzsai offenzívájáról Tegnap Peking hivatalosan azt állította, hogy a khmer szabadság­­harcosok néhány támaszpontjának elfoglalásával Vietnam nem ara­tott győzelmet, hanem vereséget szenvedett. A Renmin Ribao, a Kínai KP sajtószerve úgy ítélte meg, hogy az igazi győztesek a khmer harcosok, mert a vietnami hadművelet alatt sikerült meg­őrizniük harcosaik életét, a viet­namiak csak az elhagyott támasz­pontokat vehették birtokukba. A pártlap azt írta, hogy a khmer felszabadítási erők érintetlenek maradtak. Hozzáfűzte, hogy a kambodzsai harcosok gerillahábo­rút folytatnak, készen állnak a harcra, erőiket gyorsan eljuttat­ják az egyik hadállásról a másik­ra, s szüntelenül csapást mérnek a megszállókra. Peking szerint a khmereket nem érte nagy vesz­teség azzal, hogy elveszítették né­hány támaszpontjukat. Kínai elemzés szerint a vietna­mi hadsereg Kambodzsában kép­telen meggátolni a gerillaháborút. Peking szerint a támaszpontok el­foglalásával Hanoi annak bizo­nyítására törekedett, hogy győzel­met arat­ ura a helyzetnek a meg­szállt országban. Kína szerint Vi­etnam offenzívája vereséggel ért véget, s még nagyobb katasztrófa vár a megszállókra. A Renmin Ribao azt fejtegette, hogy a támaszpontok elfoglalása bizonyítani fogja milyen megpró­báltatások várnak a vietnamiak­ra ha ugyanis kivonulnak e bá­zisokról, akkor ez gyengeségük je­­le ha megtartják, akkor gyengén védhető a kapcsolat a mögöttes területekkel. Az elfoglalt támasz­pontok megőrzése leköt több had­osztályt, hangsúlyozta a cikk. A pártújság úgy értékelte, ha a nemzetközi közösség nagyobb nyo­mást gyakorol Vietnamra, foko­zottabban támogatja a kambodzsai koalíciót, akkor ezzel a legjobb feleletet adják Vietnam kambod­zsai szerepvállalására. Kína nézete szerint Hanoi kam­bodzsai akciója mögött a Szovjet­unió áll, segítségével Vietnam hét hadosztállyal megindította leg­utóbbi hadműveletét Nyugat-Kam­­bodzsában.” (Tanjug) KÖZÉP-AMERIKAI KÉRDÉS Afjabb amerikai fenyegetéi „A flotta kész a közvetlen intervencióra” Az USA tegnap ismét beavatkozással fenyegette meg Kö­­zép-Amerika országait, ha nem enyhül a válság. Gerald Cnekow tengernagy, az Iowa hadihajó és a hondurasi felségvizeken tartóz­kodó amerikai flotta prancsnoka kijelentette, hogy „az amerikai flotta készen áll az intervencióra.” A katonák jól megismerték az esetleges hadműveletek színhelyét és az erőmegoszlást, és bármikor akcióba indulhatnak. Az USA flottájának egyik legna­gyobb hajója, az Iowa, már két hete Közép-Amerikában tartózko­dik, fedélzetén 48 Tomahawk és Harpoon típusú atomrakétával. Ágyúi másfél tonnás lövedékeket is kilőhetnek. A hajón 1500 tenge­részgyalogos teljesít szolgálatot. Ha a Nimitz repülőgép-anyahajó csat­lakozik a hajóhadhoz, ez lesz a legnagyobb amerikai flotta, amely valaha is ebben a térségben volt George Shultz amerikai állam­titkár Ecuadorba és Uruguayba ké­szül, indulás előtt kijelentette, hogy a Reagan-kormányzat nem szándé­kozik megszakítani diplomáciai kapcsolatait Nicaraguával. Nicaraguai békekezde­ményezés Nicaragua közölte, hogy felfüg­geszti a fegyvervásárlást és haza­­küld száz kubai katonai tanácsost, hogy fellendítse a békekezdemé­nyezést. Ezt maga Daniel Ortega elnök közölte, sőt hozzátette, hogy kiengedik azt a nicaraguai állam­polgárt, katonaszökevényt, akinek Costa Rica managuai nagykövetsé­gén történt állítólagos letartózta­tása Costa Ricát arra késztette, hogy leállítsa a Contadora békefo­lyamatát. Kétezerötszáz polgári áldozat Salvadorban A salvadori kormánycsapatok ta­valy 2500 polgári személyt gyilkol­tak meg, köztük a legtöbb paraszt és munkás volt, de nagyon sokat nem sikerült azonosítani. Működ­tek a hírhedt halálosztagok is, 353 személyt raboltak el, és a rezsim­­csapatok öt tömegmészárlást is vég­rehajtottak. (Tanjug, AP, UPI, EFE) KÜLPOLITIKA Pou­ri­e és Uruguay élén Ma lép hivatalába • Súlyos válságban az ország A maga után gazdasági és er­kölcsi pusztulást hagyó katonai rezsim 12 évi uralma után ma Uruguay „polgári” elnököt és kormányt kap. Julio Maria San­­guinettinek, a hagyományos Colo­rado Párt tagjának meg kell nyernie az ellenzéki erők támo­gatását, hogy az országot kijut­tassa a válságból. Külpolitikai téren várható, hogy Sanguinetti kormánya szorgalmazza a Latin- Amerikával való kapcsolatok szo­rosabbra fűzését és tevékenységet fejt majd ki az el nem kötelezet­tek mozgalmában, igaz, egyelőre csak megfigyelőként. Montevideo­­ban azt a lehetőséget emlegetik, hogy nyilatkozatban tesznek ja­vaslatokat a közép-amerikai fe­szültség enyhítésére és a Conta­­dora-csoport tevékenységének fel­újítására. Várható, hogy az új elnök beiktatását arra használják fel, hogy a jelenlevő államfők és politikusok megpróbáljanak tar­­tósabb megoldást találni a közép­amerikai válságra. (Tanjug) Rendeződik Bécs és Prága viszonya Az osztrák külügyminisztérium képviselői bejelentették, hogy ren­deződik Bécs és Prága viszonya a tavalyi határincidens miatti elhi­­degülés után. Az osztrák távirati iroda jelen­ti, hogy a két külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői már megkezdték konzultációikat annak érdekében, hogy a jövőben meggá­tolják a hasonló határincidenseket. Tavaly a határon megöltek egy csehszlovák állampolgárt, miután Ausztria területére szökött. (Tan­jug) Likvidálták A harmadik változat Shehu haláláról Albániában közzétették az újabb, a harmadik hivatalos változatot Shehu volt miniszter­­elnök 1981 decemberben bekö­vetkezett haláláról. A tiranai pártújságban megjelent leg­újabb változat azt állítja, hogy Shehut likvidálták, miután „szemben találta magát a párt és a nép megbonthatatlan egy­ségével”. Hozzáfűzte, hogy She­hu „az amerikaiak, a szovjetek és jugoszlávok titkos ügynöke­ként beépült az albán vezető­ségbe”. (Tanjug) A KÖZEL-KELET HÍREI Peres elvben elfogadta Mubarak tervét Peres izraeli miniszterelnök kö­zölte, hogy elvben elfogadja Mu­barak egyiptomi elnök tervét Iz­raelnek a jordániai—palesztin küldöttséggel való tárgyalásáról. Francia—izraeli ellentétek Párizs és Tel Aviv között éles vita robbant ki, mert Rabin iz­raeli véderőminiszter bírálta az ENSZ békefenntartó erőinek kö­telékében szolgáló francia kato­nák magatartását. Párizsi értéke­lés szerint a vitának mélyebbek a gyökerei, Izrael igyekszik ki­küszöbölni minden tanút a dél­liba­noni arab falvak elleni véres tisztogató hadműveletekből. (Tan­jug) röviden JOHANNESBURG: HALÁLBÜNTETÉSEK DÉL-AFRIKÁBAN (DPA): — Tavaly Dél-Afrikában 115 halálos ítéletet hajtottak végre, éspedig 88 né­geren, 24 mulatton, két fehér bőrűn és egy indiain. A halálbüntetések több­ségét, 28-at gyilkosság miatt mondták ki. 1983-ban Dél-Afrikában 90, három évvel ezelőtt pedig 100 személyen hajtottak végre halálos ítéletet. Több­ségük néger volt. ISZTAMBUL: TERRORISTÁK LETARTÓZTATÁSA (AP): — A török biz­tonsági erők 66 terrorizmussal gyanúsított személyt őrizetbe vettek a janu­árban és februárban Hatay tartományban megtartott razziasorozatban. A le­tartóztatottak két baloldali és egy jobboldali szervezethez tartoztak. A biz­tonsági erők önműködő fegyvert és lőszert zsákmányoltak. 1980 óta Török­országban mintegy 30 000 bal- és jobboldali terroristát vetettek börtönbe. NEW YORK: ELSÜLLYEDT EGY ÉSZAK-KOREAI TENGERALATTJÁRÓ.­­ Az amerikai CBS tévéhálózat jelenti, hogy egy észak-koreai tengeralatt­járót 110 méter mélységben baleset ért és elsüllyedt. Értesülése szerint, szov­jet és észak-koreai hajók megkísérlik kiemelni. Nem közölték sem a bal­eset színhelyét, sem az okát. BELFAST: POKOLGÉPES MERÉNYLET (AP). — Egy belfasti garázs­ban, 180 méterre a labdarúgópályától szerda este bomba robbant, mind­össze egy órával azután, hogy az Anglia—Észak-Írország labdarúgó-mérkőzés 28 000 nézője távozott a stadionból. Anyagi kár keletkezett, senki sem se­besült meg. A merényletért a felelősséget az Ír Népfel­szabadító Hadsereg (INLA), egy észak-írországi terrorszervezet vállalta magára. PEKING: BEHOZATALI KÖNNYÍTÉSEK (Tanjug). — A ma Kínában hatályba lépő rendelet értelmében, a városi és falusi magánszemélyek kül­földről berendezést, szerszámot, gépeket, facsemetét, vetőmagot, tenyészál­latot és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló más eszközt importálhatnak. A magánszemélyeknek vámot kell fizetniük, néhány árucikk enélkül is im­portálható. BAGDAD: TALÁLAT ÉRT EGY HAJÓT KHARGNÁL (QNA).­­ Iraki hadihajók szerda éjszaka Kharg iráni sziget közelében eltaláltak egy „úszó célpontot”. Irakban általában tartályhajót értenek úszó célponton. A bag­dadi rádió szerint, a célpontot közvetlenül eltalálták. DELHI: ENYHÍTENI AZ ELLENTÉTEKET A SZIKHEKKEL (Tanjug).­­ Az indiai kormány arra törekszik, hogy Punjab szövetségi államban eny­hítse a szikhek konfrontálódását a hivatalos politikával, a szikh vallási és politikai vezetők pedig azt követelik, hogy terjesszék ki a bírósági vizs­gálatot az Indira Gandhi halála után kirobbant zavargások ügyében. A miniszterelnök elleni gyilkos merénylet után ugyanis általános elégedet­lenség kezdődött, s a rendbontásokban 3000 ember életét vesztette. Rajiv Gandhi kormányfő számos politikai akciót indított, hogy mérsékelje a kon­frontációt a szikhekkel. GENF: ELÍTÉLTÉK DÉL-AFRIKAI GAZDASÁGI PARTNEREIT (Tan­jug): _ Az ENSZ emberi jogok bizottsága megbélyegezte azokat a nyugati és más kereskedelmi társaságokat amelyek együttműködnek a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel, noha az ENSZ több határozatában követelte a rasz­szisták elszigetelését. MEXIKÓ: AZ ELNÖK FIGYELMEZTETI A JOBBOLDALT (Tanjug). — Miguel De la Madrid mexikói elnök az egyik legnagyobb szakszervezet ülésén kijelentette, hogy az ország lakosságának meg kell szilárdítani so­rait, hogy meghiúsítsa a külső és belső ellenség kísérletét, amely a for­radalom destabilizálására irányul Az értékelés szerint, figyelmeztetése szélsőjobboldali nacionalista pártnak szólt, amely a júniusi parlamenti vá­­lasztások előtt általános kampányt indított. BUENOS AIRES: SÚLYOS POLITIKAI HELYZET BOLÍVIÁBAN (Tan­jug).­­ Ismét zűrzavaros a helyzet Bolíviában, Zuazo elnök kormányára nyomást gyakorolnak a tiltakozó felvonulást rendező munkások és a bá­nyászok. A jobboldali erők már rákényszerítették az elnököt, hogy júniusra idő előtti választásokat írjon ki. ADIS ABEBA: AMERIKAI SEGÉLY ETIÓPIÁNAK (Tanjug). — Az Egye­sült államok 40 000 tonna gabonasegélyt folyósított az aszály sújtotta Etió­piának. Az utóbbi 10 évben először fordult elő, hogy az amerikai kormány­zat a segélyt közvetlenül az etióp hatóságoknak küldte el. Eddig ugyanis a segélyküldemények kormányon kívüli, emberbaráti szervezetek közvetíté­sével érkeztek.

Next