Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 89-103. szám)

1985-04-01 / 89. szám

4 MAGYAR SZÓ Csigák, rákok vacsorára Kifogyhatatlan éléskamra a természet, csak ismerni kell — Katonai tapasztalatok A gyakorlatokon, táborozásokon, de minden más természetjárás al­kalmával is, nagy lehetőségek kí­nálkoznak arra, hogy vizsgáljuk, kutassuk a háborús feltételek kö­zötti természetes élelmezés módsze­reit, és e kutatások eredményei­nek alkalmazását. Erről Vlado VUJANOVIC alakulatának tagjai­val beszélgettünk, akik számtalan­szor megízlelték az erdő, mező nyújtotta természetes táplálékot. Véleményük szerint a természet e téren nagy lehetőségeket nyújt. Ezenkívül változatos a „kínálata” attól függően, hogy az adott te­rületen mennyire gazdag a nö­vény- és állatvilág. Gyógynövé­nyeket mindenhol lehet találni és az ezekből főzött tea mindig kel­lemes és hasznos frissítő. Itt vannak aztán a különböző zöldségek és gyökerek, amelyeket salátaként és főzelékként lehet használni. A szamóca, a málna, az áfonya és a többi eredei gyü­mölcs mindannyiunk számára is­mert. Gombák is vannak, de velük óvatosan kell bánni. Ha nem szakember, könnyen összetéveszt­heti az ehető és a mérges gom­bákat. Ezért igen fontos, hogy minden olyan esetben, amikor a katonák — és nemcsak ők — olyan hely­zetbe kerülnek, hogy a természet nyújtotta eledelből kénytelenek táplálkozni, egy hozzáértő személy, szakember is legyen velük, aki fi­gyelmezteti őket az esetleges ve­szélyeikre, amelyek a természetből leselkednek rájuk. Még érdekesebb lehetőségeket nyújt az állatvilág. Az erdei va­don kívül, amelynek elterjedtsége, változatossága a szóban forgó vi­déktől függ, az emberek többsége más élelmezési lehetőséget nem nagyon ismer, pedig ez néha élet­mentő lehet. Itt elsősorban a tek­nősökre, csigákra és rákokra gon­dolunk, amelyek manapság számos országban ínyencfalatnak számí­tanak. Már az ókori kínaiak fel­fedezték, milyen jó ízű lehet a bé­­ka, különösen nyárson sütve, s ebben a csoportban minden bi­zonnyal a nyárson sült kígyó a legízletesebb, ízletesen a különfé­le rovarokból készített saláták is. A természet óriási, kiapadhatat­lan élelmiszerforrás, amely még nincs kellően kihasználva. A föl­dünkön megtalálható mintegy­­15 000 növényfajta egyharmada ehető, de az emberiség tulajdon­képpen alig 600 növényfajtát hasz­nál táplálékként. A mintegy 2 millió állatfajta közül csak mint­­egy 50 kerül asztalunkra! Más szóval, az az óriási élelmiszer-gaz­dagság, amelyet a természet nyújt, kihasználatlan marad. Ennek fő oka a tudatlanság, az élelmezési szokások, előítéletek és a mérge­zéstől való félelem. Szakembereink számos kutatást végeztek, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a természet változatos, gazdag növény- és állatvilága óriá­si lehetőségeket rejt magában. Jó szervezéssel a természetben na­gyobb csoportok is elegendő élel­miszert tudnak felkutatni, hogy túléljenek olyan körülmények kö­zött, amikor semmilyen más élel­miszer nem áll rendelkezésükre. Az egyes legfontosabb vitaminok­ból és ásványokból a természet szinte korlátlan tartalékokkal rendelkezik és ezeket minden év­szakban megtalálhatjuk. A vadnö­vények és az ebből készült salá­ták sokkal több vitamint tartal­maznak, mint a termesztett növé­nyek. Az ilyen élelmezéssel két­ségtelenül erkölcsi-lélektani hatást is lehet elérni, mert leküzdhetjük az éhségtől való félelmet, amely a A hadsereg és az élelmezés Hadseregünk mint a társadalom alkotó része kivételesen érdekelt mindabban, ami az élelmezés te­rületén történik és igyekszik fej­leszteni a hadsereg egész állomá­nyának élelmezését. A lakosság és a fegyveres erők háborús élel­mezése problémájának megisme­rése és megoldása terén az egyik kulcskérdés az egységes rendszer­beli megoldások tökéletesítése, kezdve a szükségletek felmérésé­től, a tervezéstől, a termelés és a feldolgozás megszervezésén keresz­tül egészen a fogyasztással kap­csolatos konkrét szervezési intéz­kedésig. Ebből következnek az élelmiszer előteremtésével és fel­dolgozásával kapcsolatos felada­tok, azokon a területeken, ahol kevés az élelmiszer, hogy az élel­miszer-beszerzést az ország egyes részeinek objektív lehetőségeivel összhangban biztosítsuk. Boján MIROLAVLJEV Az éttermi étkezés előnyösebb, de.. S­zombati cikkünkben megis­merkedhettünk a PRINT pa­rancsnok egyes használatá­val, valamint vele összefüggésben az idézőjelnek, a vesszőnek, a pontos­vesszőnek és az aposztrófnak a ren­deltetésével. Ezek a jelek csak ak­kor számítanak írásjelnek, ha i idéző­­jel közé tett szövegrészben szere­pelnek, tehát ha helyesírási köve­telmények. A BASIC nyelvben azon­ban az utasítás szerepét töltik be, s meghatározott műveletek elvégzé­sére utasítják a gépet. Ehhez a részhez hozzátartozik még, hogy ha beüljük a PRINT pa­rancsot minden szövegrész nélk­ül, akkor a gép üres sort hagy ki, vagy mondhatjuk úgy is, hogy „üres sori ír­­ói"1. Például: Ekkor a gép kiírja: Spartacus (üres sor) Szabadka A gép annyi üres sort hagy ki, ahányszor egymagába beütjük a PRINT utasítást. Már tudjuk, hogy a PRINT utasí­tással ki akarunk írni valamilyen szö­veget, akkor azt idézőjel közé kell tenni. Ha ezen a szövegen belül külön ki akarunk emelni egy szót, vagy szövegrészt, akkor azt kétfé­leképpen leheljük meg. Az egyik módja az, hogy a kiemelésre szánt szövegrészt az idézőjelen belül még kettős idézőjel közé tesszük: PRINT “A zagrebi “ "Cibona" " a bajnok." (ENTER) — ebben az esetben a gép kiírja: A zagrebi "Cibona" a bajnok. Ha csak egy idézőjelpár közé tesz­­szük a kiemelésre szánt szövegrészt: PRINT "A zagrebi "Cibona" a bajnok" (ENTER) — akkor a gép nem hajtja végre az utasítást, hanem villogó kérdőjellel hibát jelez. A kiemelést megoldhatjuk aposzt­róffal is: PRINT "A zagrebi 'Cibona' a bajnok" (ENTER) — ekkor a gép a kiemelést aposzt­róffal jelöli és kiírja: A zagrebi ’Cibona' a bajnok. A kettőspont (:) Eddigi gyakorlatainkban általában egy sorba csak egy kulcsszót, csak egy parancsot írtunk be. Felvetődik, lehet-e többet beírni egy sorba? Próbáljuk meg, írjuk be a követke­zőket: PRINT "Zenta” és utána nyomjuk meg a p betűs gombot, amellyel K-üzemmódban a PRINT kulcsszót szoktuk beírni. A gép ki­írja az alsó sorban, hogy PRINT "Zen­­ta"p — tehát a gép nem jelölte be az utasítást. Az idézőjel után ugyan­is az L-helyőr villogott, tehát a gép betűt (számot, jelet) várt, nem pe­dig kulcsszót parancs minőségben. Ha azonban az idézőjel után kettős­pontot teszünk (a Z betűs gombon található, vele egyidejűleg le kell nyomni a SYMBOL SHIFT billen­tyűt is), akkor megjelenik a K-kur­­zor is, miután beüthetjük a paran­csot: PRINT "ZX": PRINT "Spectrum": PRINT "48K" (ENTER) A gép a kettőspont után levő és idézőjel közé tett betűket, szava­kat, szövegrészeket külön-külön sor­ba írja: ZX : Spectrum 4BK Ezek szerint a kettőspont a paran­csok elválasztására szolgál, s a PRINT esetében az idézőjel közé tett be­tűt, szövegrészt külön-külön sorba írja. Ezután próbálkozzunk a követ­kezővel: PRINT "AIK": PRINT: PRINT: PRINT: PRINT "Topolya" (ENTER) A gép tehát két szövegrész között kihagy ennyi sort, ahányszor közé­jük beütöttük a PRINT parancsot a kettősponttal együtt. Láthattuk, hogy a kiírt sor eleme­it vesszővel, pontosvesszővel, aposzt­róffal és kettősponttal választottuk el egymástól. Ezeket elhatároló je­leknek nevezzük. PRINT-tel együtt Az Eddigi gyakorlatainkban azt kö­zöltük a számítógéppel, hogy m­i­t ír­jon ki, s még azt, hogy a betűk, szövegrészek között milyen nagy helyet hagyjon. Az AT és a TAB funkciók segítségével azonban azt is elrendelhetjük, hogy hová írja ki a képernyőn a szöveget. Mint már ismertettük, a ZX Spect­­rum számítógép 22 sorba írhat fel szöveget a képernyőre,­­ ezen kí­vül még két sor van fenntartva a képernyő alján a­­­arancsok, utasítá­sok, programsorok beírására. Egy­­egy sorba 32 betűt, számos jelet le­het beírni, vagyis egy-egy sorban 32 karakterhely van. Ezek szer­it a képernyőn 22 sor és 32 oszlop van. Figyelem! A sorok és oszlopok je­lölése nem az 1-es számmal kezdő­dik, hanem a 0-val, tehát: — a sorokat (22 sor)... 0-tól 21 -ig — az oszlopokat (32 oszlop)... 0-tól 31 -ig jelöljük. Ha történetesen a képernyő meg­­határozott pontján, jobban mondva egy meghatározott karakterhelyen akarjuk kezdeni a szöveg kiírását, akkor azt az AT funkció segítségével tudjuk elérni. Ennek az általános alakja a következő: AT m, n, — m ... a sort határozza meg (0- tól 21-ig), — n... az oszlopot határozza meg (0-tól 31-ig). Az AT funkció kizárólag a PRINT utasítással együtt használható. (Az AT jele az I betűs billentyűn tarható, s ennek a billentyűnek, valamint a SYMBOL SHIFT-nek az egyidejű le­nyomásával hívható elő.) Tegyük fel, hogy a képernyőnek körülbelül a közepére szeretnénk kiírni azt, hogy BASIC, akkor üssük be: PRINT AT 10. 14 "BASIC" (ENTER) Jegyezzük meg: az első szám a másodiktól vesszővel (,), míg a má­sodik szám a kiírandó szöveg 61, változóktól, számoktól pontos vesz­­szővel van elkülönítve. Beírhatunk számot is, ezt nem kell idézőjel közé tenni: PRINT AT 11. 16; 1985 Az első sorban az első oszlop ka­rakterhelyén a következőképpen kezdhetjük a szöveg beírását: PRINT AT 0, 0: "BASIC" CENTER) Ezt természetesen a gyakorlatban nem kell használnunk, mert a gép a kiírást — ha más utasítást nem kap — magától a képernyő bal felső sarkában kezdi. Megtörténik, hogy a szöveget a sor közepén kezdjük kiíratni, de a szöveg több betűből, leütésből az, mint amennyi karakterhely van a sor hátralevő részében. Például: PRINT AT 11. 15. "MAGYAR SZÓ, Újvidék, Vojvode Misica 1." (ENTER) — akkor a gép miután teleírta a 11- es sor hátralevő részét, a szöveget a következő sor elején folytatja. Nézzük meg, mi történik, ha a szöveggel kifutunk a képernyőrül, te­hát, ha olyan szöveget írunk be, ami teljesen kitölti az utolsó sort és tovább is menne, ha volna hely­ üs­sük be. PRINT AT 21, 25, "Komputeriskola'' (ENTER) — a gép csak annyi karaktert (be­tűt) ír ki, amennyi befér a sorba és a scroll! üzenetet írja ki szá­munkra (ennek jelentése dő 1 a későb­biekben bővebben). Ha ezután még egyszer megnyomjuk az ENTER bil­lentyűt, akkor a gép az egész szö­veget egy sorral feljebb ugratja és az előbb lemaradt szöveg is megje­lenik a képernyőn, a scroll­ üzenet pedig eltűnik a képernyőről. Megesik, hogy nagyobb oszlop­számot írunk be, mint amennyi a képernyőn van. Próbáljuk ki: PRINT AT 1, 32; "BASIC” (ENTER) — a gép nem veszi be, hanem ki­írja a számunkra a következő üzene­tet: B Integer oul of range, 0:1 ( — ejtsd: Intédzser aut of rendzs, jelentése: (a szöveg) egészében kí­vül esik, illetve nem fér el a (kép)mezőn). Ha pedig nagyobb sorszámot írunk be, mint amennyi van a kép­ernyőn, például: PRINT AT 22. 11; "BASIC" (ENTER) — a gép nem veszi be, hanem kiír­ja számunkra a következő üzenetet: 5 Out of screen, 0:1 ( — ejtsd: out of szkrin, jelentése: kívül esik a képernyőn). — O — Következő cikkünkben, amely a szombat számban jelenik meg, kö­zöljük a ké­sernyő beosztásának áb­ráját és folytatjuk a „sétát” a kép­ernyőn. KOMPUTERistcolat Hova írjam? PRINT ‘ Spartacus" (ENTER) PRiNT (ENTER) PRiNT "Szabadka" (ENTER) 1985. április 1. hétfő A MORAVICAI OTTHON KÖRÜL Minden gyerek tűzoltó Figyelemre méltó eredményeket érnek el az utóbbi időben a mo­­ravicai fiatalok a tűzvédelemben. A helyi önkéntes egyesület tagjai, főleg fiatalok, a községi verse­nyen két csapattal vettek részt és több éremmel tértek haza, a vajdasági versenyen pedig az egyik csapat első, a másik pedig harmadik helyet szerzett. Az or­szágos versenyen is jutott a mo­­ravicaiaknak egy ötödik hely. — Évtizedes hagyomány tűzoltó­nak lenni Moravicán, ezért nép­szerű testületünk a fiatalok kö­zött. Szívesen kapcsolódnak be a munkába, szívesen versenyeznek Érdekes jelenség, hogy a helyi otthon körül lakó gyermekek, fia­talok zöme tűzoltó. Id. NAGY Si­mon egykori parancsnokunk (saj­nos, hirtelen távozott az élők so­­rából) nevéhez fűződik a tűzoltó tevékenység népszerűsítése az ott­hon környékén. Nálunk Moravi­cán nem jelent gondot pillanatok alatt összegyűjteni az önkéntese­ket, hiszen sokan laknak itt a kö­zelben, azonnal meghallják a szi­rénát, a vészjelet, és máris in­dulhat a tartálykocsi a jól képzett önkéntesekkel — mondja CSU­­BIILA Ferenc, a helyi tűzoltó egyesület vezetőségének elnöke. Moravicán a munkaszervezetek eszköztársítása révén állandó ügyeletet tartanak a hivatásos tűzoltók, így is őrzik a társadalmi tulajdont. Ugyancsak a helyi egye­­­sület munkájával kapcsolatos a hír, hogy tevékeny a pionír tűz­oltózenekar, ТЕР1ЛСК1 István ze­nekarvezető irányítása mellett ta­nulnak a helybeliek. T. L.

Next