Magyar Szó, 1985. szeptember (42. évfolyam, 255-269. szám)
1985-09-16 / 255. szám
------- BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1995. szeptember 16., hétfő MINT A LUCA SZÉKE Mind sürgetőbb a szabadkai nemzetközi vasútállomás építése A határ menti vasúti forgalomról 1972-ben nemzetközi szerződést írt alá a jugoszláv és a magyar kormány. Az egyezmény értelmében az öt magyar—jugoszláv vasúti átkelőhely közül hármat közösen építenek ki, mégpedig oly módon, hogy a határ menti ügykezelés és vasúti manipulációk egy helyben bonyolódnak le, vagy az egyik, vagy pedig a másik ország területén. A nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeknek magyar részről eleget tettek: Gyékényesen 1972-ben üzembe helyezték a vasútállomást, Murakeresztúron pedig két évvel később. Jugoszláv részről úgyszólván semmi sem történt. A szabadkai vasútállomás építkezésimunkálatai még csak meg sem kezdődtek. A szerződés megkötését követő negyedik (!) évben a belgrádi Vasútforgalmi Munkaszervezet munkacsoportot alakított a ..szükséges aktivitások lebonyolítására”. Ugyanebben az évben hozzáfogtak az előzetes tervek elkészítéséhez. Két évre rá ...már” sor került az új állomás helyének meghatározására, elkészült az építkezés gazdasági és technológiai dokumentációja és megrendelték a beruházási dokumentumokat is. A nemzetközi egyezmény megkötése utáni hetedik esztendőben a Szövetségi Végrehajtó Tanács napirendre tűzte az ügyet, s megbízta a Szövetségi Közlekedésügyi Bizottságot, hogy vizsgálja ki a késés okát és sürgesse meg a munkálatokat. Újabb munkacsoport alakult, amelynek tagjai mindazok a munkaszervezetek és intézmények, amelyek érdekeltek az ügyben. Ugyanakkor az SZVT megbízta a tartománynyi illetékeseket az ezzel kapcsolatos társadalmi megállapodás megszövegezésével. Közben már 1979 decemberét írták, s nagynehezen elkészült a projektum pénzellátásáról szóló megállapodás tervezete. Vagy 2 milliárd dinárra becsülte a beruházás értékét és egyben azt is meghatározta, hogy a vasútforgalmi munkaszervezetek viselik a költségek mintegy 61 százalékát, a többit a szövetségi, a tartományi költségvetésből és a Horvát SZK költségvetéséből fizetik ki. Szabadkának kell finanszíroznia az infrastruktúra építését. A megrendelt beruházási program 1981-ig váratott magára; ekkor már 3,2 milliárd dinárra dagadtak az építkezés költségei. Azóta semmi sem történt, azon kívül, hogy az építkezés belekerült hazánk 1981—1985. évi középtávú fejlesztési tervébe. Minthogy most már a következő középtávú fejlesztési tervekről beszélünk, ismét felbecsülték a beruházási költségeket, és a mai árak szerint most már 7,8 milliárd dinárt kell előteremteni erre a célra. De honnan? Az elmúlt tervidőszak elején már világos volt, hogy nehéz dió az egyezkedés, mert a projektum pénzellátásáról készült társadalmi megállapodás már öt éve a javaslat szintjén várakozik arra, hogy valaki (a Szövetség, Végrehajtó Tanács?) jobb belátásra bírja azokat, akiknek a zsebükbe kell nyúlniuk. Mert például Horvátországot a beruházás értéke 0,1 százalékának fedezésére kötelezné a megállapodás, de ezzel a Horvát Szábor Végrehajtó Tanácsa nem ért egyet, mert az állomást majd az Újvidéki Vasútforgalmi Munkaszervezet használja, tehát ennek a szocialista köztársaságnak semmi köze a beruházáshoz. A Szlovén Végrehajtó Tanács teljes egészében elfogadhatatlannak tartotta a pénzellátás részarányosságát. A Szövetségi Pénzügyi Titkárság is talált kivetnivalót, méghozzá olyant, ami nyomott a latban: a projektum ugyanis kimaradt a szövetségi pénzügyi tervből, nem került bele a nem gazdasági beruházások ötéves kerettervébe. S végezetül a vasútforgalmi munkaszervezetek sem tartották elfogadhatónak a megállapodást, mert nem hajlandóak a megállapodásnak megfelelően finanszírozni az építkezést... Ehhez képest a Luca széke rekordidő alatt készült el. Mondanunk sem kell, hogy a késlekedés is pénzbe kerül, s ha mindent összevetünk, azt a kárt is, ami abból származik, hogy a határ menti vasútforgalom egyre nehézkesebb — kitűnik, hogy jóval olcsóbb lett volna idejekorán eleget tenni a vállalt kötelezettségeknek. Arról már kár beszélni is, hogy az efféle hozzáállásból milyen erkölcsi kára származik az országnak. Ennek ellenére a Szövetségi Közlekedésügyi Bizottság hivatalos jelentésének záradékai még mindig azzal a mondattal kezdődnek, hogy „még egyszer fel kell mérni” a közös vasútállomás építésének pénzellátásáról szóló társadalmi megállapodás „meghoztalának lehetőségét”. Még egyszer fel kell mérni? g■ a Jelentős Dollal felajal A zrenjanini község pártalapszervezeteiben a héten kezdődik a választási tevékenység A zrenjanini község pártalapszervezeteiben a választási tevékenység ezen a héten kezdődik. Ennek keretében az alapszervezetek többek között megválasztják a KSZ községi szervezete hetedik értekezletének küldötteit, a közvetlen termelők pártalapszervezeteiben pedig megválasztják a közvetlen termelők aktívájának küldötteit. A küldöttek számáról szóló határozatot a KSZ községi bizottságának minapi ülésén vitatták meg. A KSZ községi bizottsága káderügyi bizottságának javaslata értelmében a KSZ községi szervezete hetedik értekezletének küldötteit oly módon választják meg, hogy minden pártalapszervezet legalább egy küldöttet ad. Azok a pártalapszervezetek pedig, amelyek tagjainak száma meghaladja a hatvanöt (összesen 61 ilyen alapszervezet van) két küldöttet választanak. A küldöttek megválasztásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti és egyéb tényezőket. Mint ahogy Dusán VUJZOVIC, a KSZ községi bizottsága elnökségének végrehajtó titkára mondta, ezekre a feladatokra nem volna szabad szervezési teendőkként tekinteni, hanem jelentős politikai feladatként kell teljesíteni őket. Ebben természetesen a pártalapszervezetek kommunistára vár legnagyobb munka, természetesen a KSZ községi bizottságának tagjai is hozzá kell hogy járuljanak a munkához. A küldöttek megválasztása után tovább kell tevékenykedni, hogy az alapszervezetek megismerkedjenek az értekezletre készülő anyagokkal és dokumentumokkal. A közvetlen termelők aktívájának küldötteit a jövőben a Jugoremedija gyógyszergyár, a Miekoprodukt, a Luxor, a Textil és a Budućnost kommunistái is választják. Az aktíva egyik legfontosabb feladata, hogy tovább tevékenykedjen azon a téren, hogy társadalmi-politikai és gazdasági életükben nagyobb szerep jusson a munkásosztálynak. Ezért a küldötteknek azokat a közvetlen termelőket kell választani, akik eddigi munkájuk folyamán kimagasló eredményeket értek el az önigazgatás gyakorlásában. K. L Összetartoznak a mezőgazdasággal Az újvidéki műtrágyagyár teljesen az élelmiszer-termelési programok szolgálatába kívánja állítani termelését . Az ésszerű tápanyagellátás a talajvizsgálaton alapul gok előállítására ugyancsak a mezőgazdaságtól jött a kezdeményezés. — A talajvizsgálatok eredményei valóban bizonyítják, hogy a jelenleg gyártott egyes műtrágyák öszszetétele egyáltalán nem felel meg résnél kihagyjuk a káliumot. A földművesek azonban legtöbb esetben ragaszkodnak éppen ehhez az összetételhez, mert már sok-sok éve ezt használják — és éppen ez a baj. A műtrágyázást minden esetben talajvizsgálat alapján kelmezőgazdasági termelésnek. Na lene végezni, mert ezáltal nemcsak gyan sok esetben csak a gyár jóindulatától és akaratától függ az, hogy a megszokott kombinációkon változtat-e vagy sem, de elég gyakran mégsem erről van szó. Sokszor a gyárak csak azt tudják előállítani, amihez nyersanyaggal rendelkeznek — hallottuk dr. Misenko BABINTÓL, a fejlesztési és beruházási részleg vezetőjétől. — Bizonyos esetekben pedig a jelenlegi elavult kapacitások nem is tudnak a mezőgazdasági termelésnek megfelelő műtrágyaféleségeket gyártani. Ha mindenütt a talajvizsgálat alapján műtrágyáznának tartományunkban, nemcsak a nagygazdaságok, hanem az egyéni termelők is, sokkal kevesebb káliumra és foszforra lenne szükség, mert nagyon sok helyen elegendő van belőlük a talajban. A kálium öszszetevőt teljes egészében külföldről kell beszerezni, és a foszfor nagy részéért is devizát kell adniuk. Nyilvánvaló a mi érdekünk is, hogy ne szórjuk ki hiába azokat a tápanyagokat, amelyekre semmi szükség sincs a talajban és amelyekért keservesen megkeresett devizát kell adnunk. A termelők azonban, ezúttal a magánszektorra gondolok, megszoktak bizonyos műtrágyakombinációkat, és erről nem szívesen mondanak le. Ilyen például az NPK 15,15,15. Ha ebből kiiktatnánk a káliumot , a talaj állapota alapján gyakran szükség volna erre —, tonnánként 15 090 terméhát az anyagiakat is együtt tej dinárt takarítanánk meg, remtik elő. A műtrágyák minőségszetesen devizában. És erre lehegének megváltoztatására, a meg-tőség van, mert ebben az esetben felelő összetételű növényi tápanya- arról van csak szó, hogy a keve-A műtrágyagyárak nyilván nem önmagukért léteznek, hanem öszszetartoznak a mezőgazdasággal, bele kell illeszkedniük az élelmiszer-gazdaság fejlesztési programjaiba. Eddigi viszonyulásukból azonban ez nemigen látszik. A mezőgazdaság már évek óta hangsúlyozza, hogy a gyárak nem veszik figyelembe a szükségleteket, a termelés igényét, és olyan műtrágyaféléket állítanak elő, amelyek rontják a talaj minőségét és nagy pazarlást jelentenek. A földek ugyanis a sok-sok éves egyoldalú műtrágyázás miatt káliummal, foszforral telítettek, a gyárak pedig továbbra is a néhány évtizeddel ezelőtti műtrágyafélékkel traktálják a mezőgazdaságot. Pazarlás és tudatlanság Az újvidéki Agrohem műtrágyagyár nemrég éppen azzal a céllal hozta létre a fejlesztési részleget — kiváló szakemberek, egyetemi tanárok vezetésével, hogy minél inkább a mezőgazdaság szolgálatába álljon és lehetőségeihez mérten eleget tegyen az élelmiszer-termelés igényeinek. Erről tájékoztattak bennünket nemrég ottjártunkkor a műtrágyagyár illetékesei. A kombinátokkal, a mezőgazdasági intézetekkel együttműködve máris számos új termék kikísérletezésén és előállításán dolgozunk mondta Milan SAMARDŽIJA, a gyár igazgatója. - Természetesen ehhez bizonyos korszerűsítésre, módosításokra és a kapacitások bővítésére is szükség mutatkozik. Ily módon mintegy 30 000 tonnával tudjuk növelni évi termelésünket, vagyis összesen 180 000 tonna különféle műtrágya előállítása válik lehetővé. A szükséges beruházásokat is a mezőgazdasággal együtt végzik, desokat megtakaríthatnánk, hanem a talaj minőségén is javítanánk — mondja a szakember. Egyébként a nemrég alakult fejlesztési részleg munkája nyomán, máris a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátottak néhány új terméket, amelyeket egy új termelési program szerint állítanak elő. Vagyis a növények számára bizonyos szükséges nyomelemeket és más elemeket kelet komplexum alakjában állítják elő, amelyekben a tápanyagok szerves komplexum alakjában vannak jelen. Ilyen termékük a Ferifert, amely vasat tartalmaz. Így ezek a növények számára sokkal hozzáférhetőbbek, ezenkívül növelik a talaj szervesanyag-tartalmát. Jelenleg ez rendkívül fontos, hisz az állattenyésztés csökkenésével mind kevesebb szerves anyag kerül a talajba és emiatt rohamosan romlik a talaj szerkezete, csökken a humusztartalma, tehát a termékenysége. Tisztában vagyunk azzal, hogy a műtrágyagyártásnak igazodnia kell a növénytermesztésben jelentkező folyamatokhoz, és a fejlesztési osztályunk munkája éppen ilyencélú. Emellett azonban intenzíven dolgozunk más kérdéseken is — mondja Djordje ZLATOVERNOVNIKOV, a fejlesztési szolgálat vezetője. — Mindenekelőtt szükség van arra, hogy megpróbáljuk termelésünket olcsóbbá tenni, és ezáltal a termelők számára is csökkenteni az árat. Az újvidéki gyár rendkívül jó helyen épült, közvetlenül a csatorna partján. Ez óriási előny és nagymértékben csökkentheti a szállítási költségeket, ha meg tudjuk oldani a műtrágya ömlesztett állapotban való szállítását (sok ország így szállítja), vízi úton, uszályokkal. Egyrészt olcsóbb a vízi szállítás, mint a közúti vagy vasúti, másrészt pedig mentesülhetnénk a zsákolás költségétől. Egy zsák 100 dinárba kerül, amivel a termelők már nem tudnak mit kezdeni, amikor kiürül. (A zsákot természetesen a vásárló fizeti meg, benne van a műtrágya árában.) Biztató ez a viszonyulás, és úgy lenne jó, ha minden műtrágyagyár az országban tudatában lenne, hogy sorsa a legszorosabb szálakkal kötődik az élelmiszer-termeléshez, gondjait is ennek megfelelően igyekezne megoldani. Ne zsarolással, ilyen-olyan követelésekkel, kikötésekkel, mint általában. P. BARTA Etelka Hogy olcsóbb legyen FOJTOGATÓ KAMATOK A Becsei Agráripari Kombinátban is alkalmazzák a szelektív kamatot Az ország agráripari munkaszervezeteihez hasonlóan a Becsei Agráripari Kombinátban is szorgalmazzák a különféle rövid lejáratú hitelek utáni szelektív kamatok bevezetését, mivel a jelenlegi helyzetben ezek a kamatok egyre nagyobb terhet jelentenek, olyannyira, hogy kérdésessé teszik az elsődleges mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar tevékenységének kifizetődőségét. A becsei kombinátban például az első félévben az össz rövid lejáratú hitel után, de értve a visszeszámítolási hiteleket is, összesen 880 millió dinár kamatot fizettek, éppen annyit, amenynyi a kombinátban levő 4100 dolgozó félévi személyi jövedelme. A szelektív kamatok hiánya leginkább a Ratarstvo növénytermesztési részleget sújtja. Ez a részleg úgynevezett belső árakkal igyekszik fenntartani a nagy gondokkal küzdő állattenyésztést, és emiatt csak az első félévben több mint 185 millió dinár kamatot kellett kifizetnie, háromszorosát a részleg dolgozói félévi bruttó személyi jövedelmének. Ilyen körülmények között aligha lehet olcsón termelni élelmiszert. Ebben az ágazatban ugyanis évente csak 1,3-szor lehet megforgatni a befektetett tőkét, és a pénzünkre legalább 12—16 hónapig kell várni — mondta LÁTAI Károly, a kombinát belső bankjának igazgatója. Megtudtuk tőle azt is, hogy bár tudatában vannak, hogy társadalmunk nem állhat el az úgynevezett reális kamatok alkalmazásától, nem volna szabad szem elől téveszteni, hogy emiatt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mind nehezebb helyzetbe kerül. Az idén a becsei kombinát földművelési részlegének átlag 53 százalékos kamatot számoltak el, s külön terhet jelent számára, hogy a befektetett eszköz nagyon lassan térül meg. Más helyzetben van a többi ágazat. Itt ugyan a kamatláb nagyobb volt, 67—70 százalék, de a befektetett tőkét évente 5—6-szor is meg tudják fordítani. A fenti tények alapján nem nehéz levonni a következtetést: a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba befektetett pénz után jóval nagyobb a megterhelés. A becsei kombinát illetékeseinek véleménye szerint a jövőben szelektív kamatelszámolást kell alkalmazni, vagyis csökkenteni kell a kamatlábat. Szerintük a 38 százalékos kamat lenne a legreálisabb, ha viszont ez nem lehetséges, akkor különböző tétményeket kellene bevezetni, amelyekkel ugyancsak csökkenteni lehetne az élelmiszer-termelésbe befektetett dinár megterhelését. 1. 90- Megszüntetik az egyoldalú kockázatot A nyereményjátékok részvevőinek védelmében Sokan azok közül, akik játszottak és nyertek a sportfogadáson vagy a lottón, igen kellemetlen helyzetbe kerültek, mert nem tudták felvenni nyereményüket. Ebből számtalan esetben kínos huzavona, pereskedés, bírósági tárgyalás, jogi okoskodás keletkezett. A sorsjegyirodák ügyviteli szövetsége ugyanis olyanbelső szabályokat állított fel, amelynek alapján teljesen egyoldalúan, minden felelősséget és kockázatot a játékosokra hárított. Csak akkor ismerte el a nyereményt, ha a nyerőszelvény másolata beérkezett a sorsjegyirodák trezorjába. Ezek szerint nem vállalt felelősséget, ha történetesen a posta elkésett a küldeménnyel vagy szállítás közben elkésett vagy elkallódott a küldemény. Akkor sem vállalta magára a kockázatot, ha alkalmazottai vagy megbízottai követtek el mulasztást, elkéstették a szelvényeket, elvesztették vagy megsemmisítették őket. Lopás, tűz, elemi csapás vagy más „felső hatalom” közrejátszása folytán elveszett szelvények kárát is a játékosokra hárították. Ez a helyzet természetesen tarthatatlan, bár nem ez az egyetlen terület, ahol minden kárnak a következménye és kockázata a fogyasztóra hárul. Az idevágó törvény módosítására vonatkozó javaslat szerint az a játékos, aki szabályosan kitöltötte és átadta a sportfogadási vagy a lottójáték szelvényét, eleget tett kötelezettségének, s nem vállalhatja a további fennakadás következményeit. A kiigazítás másik változata szerint a sors jegyirodák csak akkor vállalják a kockázatot, ha a mulasztást az ő szervezetük követte el. Eszerint tehát ha a posta vagy más szállítmányozó mulaszt, a nyertes futhat a járandósága után. A játékos érdekét kétségtelenül egyértelműen csak az első változat védi. Másrészt ez a kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy társadalmi és gazdasági rendszerünkben , a fogyasztók védelme általában véve igen alacsony szinten áll, esetenként teljesen ki vannak szolgáltatva a közigazgatási, közszolgáltatási és más monopóliumoknak. Esedékes lenne külön törvényt hozni a fogyasztók védelmére, mint ahogyan azt már megtették több fejlett országban.