Magyar Szó, 1985. november (42. évfolyam, 301-315. szám)

1985-11-01 / 301. szám

--------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának 21. ülése . Akkor, amikor a szocialista önigazgatásnak állandóan össze kell mérnie erejét az etatista tendenciákkal, amikor még meg­vannak a nem demokratikus tu­dat és gyakorlat maradványai, a Kommunista Szövetség minden pillanatban támasza és szavatoló­­ja kell legyen annak, hogy a munkásosztály részt vesz a társa­dalmi ügyek irányításában — mondta. — Nem engedheti meg önigazgatási társadalmi funkciói­nak etatista restrikcióját, mert akkor maga is az állam meghosz­­szabbított kezévé válik. — Mindez azt bizonyítja, hogy a gyakorlatban idejében meg kell különböztetni a KSZ tevékenysé­gét a rendszer intézményeiben attól, ha egybenő vele, márpedig erre akkor kerül sor, amikor a KSZ magára veszi az egyéb tár­sadalmi-politikai szervezetek, a társadalmi-politikai közösségek szervednek és a többi önigazgatási testületnek a jellegét. A KSZ az önigazgatási rendszer elválasztha­tatlan tényezője, de ez nem je­lenti azt, hogy elveszítheti identi­tását. Forradalmi élcsapatnak kell maradnia, megtartva bíráló viszo­nyulását mindazzal szemben, amit önigazgatási rendszerünk érvénye­sítésében elértünk — fejezte be felszólalását Vidoje Zarkovic. Fejleszteni kell a megállapo­dások és megegyezések rendszerét MAJOR Nándor felszólalásának bevezető részében hangsúlyozta, hogy amikor a föderáción belüli viszonyokról van szó, rendszerint azt mondják, hogy ezek a nem­zeteken és nemzetiségeken, illet­ve ezeknek a köztársaságain és tartományain alapulnak. Szerin­tem viszont mindenekelőtt a szo­cialista önigazgatási viszonyokon, az önigazgatási termelési viszo­nyokon alapulnak, ezek teszik le­hetővé az egyenjogúság mai fo­kát, mondta. Az önigazgatási termelési vi­szony, amely a társadalmi bázis­ban jön létre, nem jut eléggé ki­fejezésre a föderációban, emellett szól az az értékelés is, hogy a fö­deráció manapság mindinkább mint állam nyilvánul meg és ke­vésbé mint önigazgatási társadal­mi-politikai közösség. A Kommunista Szövetség ten­nivalóit vizsgálva Major Nándor rámutatott annak fontosságára, hogy nagyobb jelentőséget tulaj­donítsunk a köztársaságok és tar­tományok közötti megállapodások rendszerének, az itteni viszonyok továbbfejlesztésének. Azt hiszem, mondta, hogy ez az egyik olyan megoldás az egyenjogúság bizto­sításában, amely távlatilag legin­kább hozzájárul az ország kohé­ziójához. Úgy tűnik azonban, hogy a megállapodásokban bekövetke­zett nehézségek hatására — az utóbbi időben ezek kétségtelenül sok kárt­ okoztak — az emberek­ben fellép bizonyos ingadozás, hogy vajon ez-e a legcélszerűbb módja az egyenjogúság biztosítá­sának, s kutatnak az esetleges módosítások után. Bizonyos illú­ziók is tapasztalhatók, miszerint a föderáció bölcsen a nemzeti ér­dekek fölé emelkedve, tehát mint valami nemzetek fölötti képződ­mény, magára vállalhatná a gon­doskodást a vitális kérdések egy részének a megoldásáért. Eközben szégyenlősen elhallgatják, hogy ez egyúttal bizonyos paternalizációt és kétségtelenül centralizációt is jelentene. Úgy tűnik, mintha ezek az illú­ziók abban a hitben gyökerezné­nek, hogy egy társadalmi szubjek­tum, amely majd az abszolút tu­dás letéteményese, egyúttal igaz­ságos is lesz. Mintha az elmúlt évek során nem lett volna elég alkalmunk látni, hova vezetnek világszerte ezek a megoldások. Bármiféle paternalizmus a nem­zetek és nemzetiségek vitális ér­dekeinek területén elértékteleníte­­né egyenjogúságuk elért szintjét és gyöngítené az ország kohézió­ját. Ahhoz azonban, hogy meg­szüntethessük az ingadozást, je­lentős mértékben javítanunk kel­lene a megállapodások és megegye­zések minőségén. Ezen a téren a Kommunista Szövetségnek is meg­vannak a maga kötelezettségei. Nem szabadna megengednünk, hogy megállapodásnak nevezzék azokat a viszonyokat is, amelyek közepette semmibe veszik­ az ar­gumentumokat, amelyekben meg­döbbentő süketség nyilvánul meg az „idegen” érdekek iránt, ame­lyekben elvtelen alku jön létre és a legsötétebb zsarolásnak minő­síthető követelések jutnak kifeje­zésre ... Ezek olyan nagy defor­mációk, amelyeknek semmi közük sincs a megállapodás és megegye­zés alkotmányos viszonyaihoz. Az etatizmussal kapcsolatban Major hangsúlyozta, hogy nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy az etatizmus állandó­an vándorol az egyik társadalmi­politikai közösségből a másikba, hol az egyikben, hol a másikban összpontosítja hatalmát, s gyak­ran kísérletezik a hatalom újra­felosztásával. A Kommunista Szö­vetségnek éberen figyelnie kell ezeket a folyamatokat és erősíte­nie kell azt a tudatot, hogy az etatizmus ellen nem lehet úgy harcolni, hogy támadjuk és meg­kérdőjelezzük azokat az intézmé­nyeket, amelyekben az etatizmus szállásra talál, s amelyekben ki­bontakoztatja hatalmát, ehelyett az ilyen viszonyoknak a megszün­tetésére kell törekedni ezekben az intézményekben. Úgy látszik, ma elég sokan vannak, akik nem fog­ják fel ezt az egyszerű és kézzel­fogható igazságot, erre utal, a sok kétségbeesett támadás is a köz­társaságok és tartományok ellen, amit azzal próbálnak igazolni, hogy azok a jugoszláv „decentra­lizált etatizmus” fő védőbástyái. A köztársaságok és tartományok alkotmányos helyzete elleni kam­pányban, amely hol felerősödik, hol lelankad, gyakran úgy be­szélnek róluk, mintha közönséges adminisztratív egységek lennének, amit egyesek kénye-kedve szerint lehet újraszabni, megszüntetni vagy újralétesíteni. A kommunis­táknak kritikusabban kell viszo­nyulniuk ezekhez a jelenségekhez, éppen akkor, mikor a legjobban az ország kohéziója erősítésével vannak elfoglalva. (Az ülés lapzártakor még tar­tott.) az egyenjogúság szolgálatában Stane Dolapc és Mitja Ribičič A Központi Bizottság tagjai Janez Zemljarié, Milka Planinc, Milutin Baltié és Josip Vrhovec Munkatársak: BURÁNY Nándor CSEHÁK Gyöngyi KESZÉG Valéria KOLLÁRS István SZELI Miklós Fotóriporter: Stevan KRAGUJEVIC Értékes dokumentumgyűjtemény Könyvbemutató újvidéken Branko Petranovic és Momčilo Zečević legújabb könyve, a Ju­goszlávia 1918—1984 igen értékes dokumentumgyűjtemény a jugo­szláv állam és társadalom hét év­tizedes fejlődéséről, mondta Ce­­domir Popov akadémikus a könyv egyik recenzense, amikor szerdán este Újvidéken bemutatta a mű­vet. Popov elmondta, hogy a szer­zőknek sikerült az, hogy kom­mentálva a történelmi dokumen­tumokat, megfelelő szakmai szin­ten, de ugyanakkor hozzáférhető­en olyan művet készítsenek, amely jelentős hozzájárulás az igazság védelmezéséhez. A könyv lehetővé teszi a történelmi igaz­ság megvédését mindazoktól, akik igyekeznek ködösíteni, misztifi­kálni vagy a múlt ismertetésében primitív balkáni nacionalizmust, szűkkeblű közép-európai szelle­met, egyéb eszméket és törekvé­seket alkalmaznak, az utóbbi idő­ben a fasizmus mellékzöngéivel is. A könyv jelentős lépés a Jugo­szlávia létrehozásáról szóló tény­leges tudományos igazság megkö­zelítése felé. A könyv ugyanis részletesen szól a nemzeti kérdés­ről és a nemzetek közötti viszony­ról, valamint a gyorsabb fejlődé­sért a történelmi elmaradottság leküzdéséért vívott harcról. A másik recenzens, Rajkó Kon­cár szerint a könyv jelentős tu­dományos vállalkozás mind az ál­tala felölelt időszakot, mind a tör­ténelmi anyag bemutatásának me­todológiai újdonságait tekintve. A Jugoszlávia fejlődéséről könyv sajátságos antológiai kísér­let arra, hogy a múltat pontosab­ban tolmácsolja és átgondolja. Dr. Petranovic megköszönte a kedvező kritikákat és hangsúlyoz­ta, hogy a történelmi anyag min­den egyes kiválasztása kockázat­tal jár, hogy valami fontos dolgot figyelmen kívül hagyunk. Ezért bármilyen is a kritika, a kutatók­nak az a feladatuk, hogy megje­lentessék a dokumentumokkal alá­támasztott monográfiát és a más közérdekű, átfogó jelentőségű munkákat, ilyen formában az ol­vasók elé tárva felfedezéseiket, megállapításaikat. (Tanjug) ZÁGRÁB Harc a jogtalan építkezés ellen A zágrábi Crnomerec község felügyelői már több mint egy éve folytatnak akciót a jogtalan épít­kezés ellen, és hogy tényleg nem ismernek tréfát, legújabban Mima Jaušovec, minden idők legjobb jugoszláv teniszezőnője érezte meg. A bulldózerek kíméletlenül lerombolták a teniszezőnő és menedzsere, Veljko Marincel vil­láját. A községi felügyelőség ugyanezen a területen már ko­rábban lerombolt 10 jogtalanul fölépült házat, olyanokat, ame­lyeknek építése 1984. május 23-a után kezdődött, illetve folytatódott. Hárman maguk bontották le a házukat, négyen pedig megkezd­ték a bontást. Jaušovec és Marincel olyan területen építkeztek, amely az ál­talános városrendezési terv sze­rint zöld övezet kellene hogy le­gyen. Két teniszpályát és két vil­lát építettek fel. Az egyik villa az említett időpontban már kész­­ volt, a másik pedig akkor lett te­tő alá hozva. A felügyelőség fi­gyelmeztette Jaušovecet és Marin­­celt, hogy hagyják félbe az épít­kezést, de ők mégis befejezték a második villát is, és a bulldózerek most ezt rombolták le. (Tanjug) 1985. november 1., péntek OLIMPIAI JÁTÉKOK Belgrád hivatalosan is jelölt Belgrád tegnap óta hiva­talosan is jelölt az 1992. évi nyári olimpiai játékok meg­szervezésére. Az erről szóló döntést egyhangúlag hozták meg a városi képviselő-tes­tület tanácsainak küldöttei. Előtte elfogadták az olimp­­pia gazdasági igazoltságáról szóló információt, majd szavazással döntöttek arról, hogy fővárosunk jelöltesse magát a játékok megszerve­zésére. Megalakították a jelölési bizottságot, amelynek az a feladata, hogy elvégezzen minden munkát Belgrád je­lölésével kapcsolatban. (Tan­jug) SZLOVÉNIA Válságos az áramellátási helyzet Három erőmű hibásodott meg egy időben Szlovéniában válságosra fordult az áramellátási helyzet, mivel egyszerre három nagy erőmű hi­básodott meg: a šoštanji hőerő­mű 275 megawattos áramfejlesz­tője, a trbovljei erőmű 10 me­gawattos és a ljubljanai erőmű 50 megawattos áramfejlesztője. Súlyosbítja a helyzetet a lehűlés is, aminek következtében növe­kedett az áramfogyasztás. A töb­bi erőmű maximális termelése és a Bosznia-Hercegovinából való árambehozatal ellenére Szlové­niában naponta több mint egy­millió kilowattóra villamos áram hiányzik. A nagy ipari fogyasz­tók napról napra kevesebb ára­mot kapnak. Érvényben van a közvilágításra vonatkozó korláto­zás is, valamint az üzlethelyisé­gek árammal történő fűtése is ti­los. A szlovéniai villanygazdaság november 10-ére várja a helyzet javulását, akkor van ugyanis ki­látás a trbovljei és a ljubljanai áramfejlesztők bekapcsolására. A šoštanji erőmű a jövő hónap vé­gén lesz üzemképes, akkortól kezdve teljesen rendeződik az el­látás. (Tanjug)

Next