Magyar Szó, 1985. november (42. évfolyam, 301-315. szám)
1985-11-01 / 301. szám
--------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának 21. ülése . Akkor, amikor a szocialista önigazgatásnak állandóan össze kell mérnie erejét az etatista tendenciákkal, amikor még megvannak a nem demokratikus tudat és gyakorlat maradványai, a Kommunista Szövetség minden pillanatban támasza és szavatolója kell legyen annak, hogy a munkásosztály részt vesz a társadalmi ügyek irányításában — mondta. — Nem engedheti meg önigazgatási társadalmi funkcióinak etatista restrikcióját, mert akkor maga is az állam meghoszszabbított kezévé válik. — Mindez azt bizonyítja, hogy a gyakorlatban idejében meg kell különböztetni a KSZ tevékenységét a rendszer intézményeiben attól, ha egybenő vele, márpedig erre akkor kerül sor, amikor a KSZ magára veszi az egyéb társadalmi-politikai szervezetek, a társadalmi-politikai közösségek szervednek és a többi önigazgatási testületnek a jellegét. A KSZ az önigazgatási rendszer elválaszthatatlan tényezője, de ez nem jelenti azt, hogy elveszítheti identitását. Forradalmi élcsapatnak kell maradnia, megtartva bíráló viszonyulását mindazzal szemben, amit önigazgatási rendszerünk érvényesítésében elértünk — fejezte be felszólalását Vidoje Zarkovic. Fejleszteni kell a megállapodások és megegyezések rendszerét MAJOR Nándor felszólalásának bevezető részében hangsúlyozta, hogy amikor a föderáción belüli viszonyokról van szó, rendszerint azt mondják, hogy ezek a nemzeteken és nemzetiségeken, illetve ezeknek a köztársaságain és tartományain alapulnak. Szerintem viszont mindenekelőtt a szocialista önigazgatási viszonyokon, az önigazgatási termelési viszonyokon alapulnak, ezek teszik lehetővé az egyenjogúság mai fokát, mondta. Az önigazgatási termelési viszony, amely a társadalmi bázisban jön létre, nem jut eléggé kifejezésre a föderációban, emellett szól az az értékelés is, hogy a föderáció manapság mindinkább mint állam nyilvánul meg és kevésbé mint önigazgatási társadalmi-politikai közösség. A Kommunista Szövetség tennivalóit vizsgálva Major Nándor rámutatott annak fontosságára, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a köztársaságok és tartományok közötti megállapodások rendszerének, az itteni viszonyok továbbfejlesztésének. Azt hiszem, mondta, hogy ez az egyik olyan megoldás az egyenjogúság biztosításában, amely távlatilag leginkább hozzájárul az ország kohéziójához. Úgy tűnik azonban, hogy a megállapodásokban bekövetkezett nehézségek hatására — az utóbbi időben ezek kétségtelenül sok kárt okoztak — az emberekben fellép bizonyos ingadozás, hogy vajon ez-e a legcélszerűbb módja az egyenjogúság biztosításának, s kutatnak az esetleges módosítások után. Bizonyos illúziók is tapasztalhatók, miszerint a föderáció bölcsen a nemzeti érdekek fölé emelkedve, tehát mint valami nemzetek fölötti képződmény, magára vállalhatná a gondoskodást a vitális kérdések egy részének a megoldásáért. Eközben szégyenlősen elhallgatják, hogy ez egyúttal bizonyos paternalizációt és kétségtelenül centralizációt is jelentene. Úgy tűnik, mintha ezek az illúziók abban a hitben gyökereznének, hogy egy társadalmi szubjektum, amely majd az abszolút tudás letéteményese, egyúttal igazságos is lesz. Mintha az elmúlt évek során nem lett volna elég alkalmunk látni, hova vezetnek világszerte ezek a megoldások. Bármiféle paternalizmus a nemzetek és nemzetiségek vitális érdekeinek területén elértéktelenítené egyenjogúságuk elért szintjét és gyöngítené az ország kohézióját. Ahhoz azonban, hogy megszüntethessük az ingadozást, jelentős mértékben javítanunk kellene a megállapodások és megegyezések minőségén. Ezen a téren a Kommunista Szövetségnek is megvannak a maga kötelezettségei. Nem szabadna megengednünk, hogy megállapodásnak nevezzék azokat a viszonyokat is, amelyek közepette semmibe veszik az argumentumokat, amelyekben megdöbbentő süketség nyilvánul meg az „idegen” érdekek iránt, amelyekben elvtelen alku jön létre és a legsötétebb zsarolásnak minősíthető követelések jutnak kifejezésre ... Ezek olyan nagy deformációk, amelyeknek semmi közük sincs a megállapodás és megegyezés alkotmányos viszonyaihoz. Az etatizmussal kapcsolatban Major hangsúlyozta, hogy nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy az etatizmus állandóan vándorol az egyik társadalmipolitikai közösségből a másikba, hol az egyikben, hol a másikban összpontosítja hatalmát, s gyakran kísérletezik a hatalom újrafelosztásával. A Kommunista Szövetségnek éberen figyelnie kell ezeket a folyamatokat és erősítenie kell azt a tudatot, hogy az etatizmus ellen nem lehet úgy harcolni, hogy támadjuk és megkérdőjelezzük azokat az intézményeket, amelyekben az etatizmus szállásra talál, s amelyekben kibontakoztatja hatalmát, ehelyett az ilyen viszonyoknak a megszüntetésére kell törekedni ezekben az intézményekben. Úgy látszik, ma elég sokan vannak, akik nem fogják fel ezt az egyszerű és kézzelfogható igazságot, erre utal, a sok kétségbeesett támadás is a köztársaságok és tartományok ellen, amit azzal próbálnak igazolni, hogy azok a jugoszláv „decentralizált etatizmus” fő védőbástyái. A köztársaságok és tartományok alkotmányos helyzete elleni kampányban, amely hol felerősödik, hol lelankad, gyakran úgy beszélnek róluk, mintha közönséges adminisztratív egységek lennének, amit egyesek kénye-kedve szerint lehet újraszabni, megszüntetni vagy újralétesíteni. A kommunistáknak kritikusabban kell viszonyulniuk ezekhez a jelenségekhez, éppen akkor, mikor a legjobban az ország kohéziója erősítésével vannak elfoglalva. (Az ülés lapzártakor még tartott.) az egyenjogúság szolgálatában Stane Dolapc és Mitja Ribičič A Központi Bizottság tagjai Janez Zemljarié, Milka Planinc, Milutin Baltié és Josip Vrhovec Munkatársak: BURÁNY Nándor CSEHÁK Gyöngyi KESZÉG Valéria KOLLÁRS István SZELI Miklós Fotóriporter: Stevan KRAGUJEVIC Értékes dokumentumgyűjtemény Könyvbemutató újvidéken Branko Petranovic és Momčilo Zečević legújabb könyve, a Jugoszlávia 1918—1984 igen értékes dokumentumgyűjtemény a jugoszláv állam és társadalom hét évtizedes fejlődéséről, mondta Cedomir Popov akadémikus a könyv egyik recenzense, amikor szerdán este Újvidéken bemutatta a művet. Popov elmondta, hogy a szerzőknek sikerült az, hogy kommentálva a történelmi dokumentumokat, megfelelő szakmai szinten, de ugyanakkor hozzáférhetően olyan művet készítsenek, amely jelentős hozzájárulás az igazság védelmezéséhez. A könyv lehetővé teszi a történelmi igazság megvédését mindazoktól, akik igyekeznek ködösíteni, misztifikálni vagy a múlt ismertetésében primitív balkáni nacionalizmust, szűkkeblű közép-európai szellemet, egyéb eszméket és törekvéseket alkalmaznak, az utóbbi időben a fasizmus mellékzöngéivel is. A könyv jelentős lépés a Jugoszlávia létrehozásáról szóló tényleges tudományos igazság megközelítése felé. A könyv ugyanis részletesen szól a nemzeti kérdésről és a nemzetek közötti viszonyról, valamint a gyorsabb fejlődésért a történelmi elmaradottság leküzdéséért vívott harcról. A másik recenzens, Rajkó Koncár szerint a könyv jelentős tudományos vállalkozás mind az általa felölelt időszakot, mind a történelmi anyag bemutatásának metodológiai újdonságait tekintve. A Jugoszlávia fejlődéséről könyv sajátságos antológiai kísérlet arra, hogy a múltat pontosabban tolmácsolja és átgondolja. Dr. Petranovic megköszönte a kedvező kritikákat és hangsúlyozta, hogy a történelmi anyag minden egyes kiválasztása kockázattal jár, hogy valami fontos dolgot figyelmen kívül hagyunk. Ezért bármilyen is a kritika, a kutatóknak az a feladatuk, hogy megjelentessék a dokumentumokkal alátámasztott monográfiát és a más közérdekű, átfogó jelentőségű munkákat, ilyen formában az olvasók elé tárva felfedezéseiket, megállapításaikat. (Tanjug) ZÁGRÁB Harc a jogtalan építkezés ellen A zágrábi Crnomerec község felügyelői már több mint egy éve folytatnak akciót a jogtalan építkezés ellen, és hogy tényleg nem ismernek tréfát, legújabban Mima Jaušovec, minden idők legjobb jugoszláv teniszezőnője érezte meg. A bulldózerek kíméletlenül lerombolták a teniszezőnő és menedzsere, Veljko Marincel villáját. A községi felügyelőség ugyanezen a területen már korábban lerombolt 10 jogtalanul fölépült házat, olyanokat, amelyeknek építése 1984. május 23-a után kezdődött, illetve folytatódott. Hárman maguk bontották le a házukat, négyen pedig megkezdték a bontást. Jaušovec és Marincel olyan területen építkeztek, amely az általános városrendezési terv szerint zöld övezet kellene hogy legyen. Két teniszpályát és két villát építettek fel. Az egyik villa az említett időpontban már kész volt, a másik pedig akkor lett tető alá hozva. A felügyelőség figyelmeztette Jaušovecet és Marincelt, hogy hagyják félbe az építkezést, de ők mégis befejezték a második villát is, és a bulldózerek most ezt rombolták le. (Tanjug) 1985. november 1., péntek OLIMPIAI JÁTÉKOK Belgrád hivatalosan is jelölt Belgrád tegnap óta hivatalosan is jelölt az 1992. évi nyári olimpiai játékok megszervezésére. Az erről szóló döntést egyhangúlag hozták meg a városi képviselő-testület tanácsainak küldöttei. Előtte elfogadták az olimppia gazdasági igazoltságáról szóló információt, majd szavazással döntöttek arról, hogy fővárosunk jelöltesse magát a játékok megszervezésére. Megalakították a jelölési bizottságot, amelynek az a feladata, hogy elvégezzen minden munkát Belgrád jelölésével kapcsolatban. (Tanjug) SZLOVÉNIA Válságos az áramellátási helyzet Három erőmű hibásodott meg egy időben Szlovéniában válságosra fordult az áramellátási helyzet, mivel egyszerre három nagy erőmű hibásodott meg: a šoštanji hőerőmű 275 megawattos áramfejlesztője, a trbovljei erőmű 10 megawattos és a ljubljanai erőmű 50 megawattos áramfejlesztője. Súlyosbítja a helyzetet a lehűlés is, aminek következtében növekedett az áramfogyasztás. A többi erőmű maximális termelése és a Bosznia-Hercegovinából való árambehozatal ellenére Szlovéniában naponta több mint egymillió kilowattóra villamos áram hiányzik. A nagy ipari fogyasztók napról napra kevesebb áramot kapnak. Érvényben van a közvilágításra vonatkozó korlátozás is, valamint az üzlethelyiségek árammal történő fűtése is tilos. A szlovéniai villanygazdaság november 10-ére várja a helyzet javulását, akkor van ugyanis kilátás a trbovljei és a ljubljanai áramfejlesztők bekapcsolására. A šoštanji erőmű a jövő hónap végén lesz üzemképes, akkortól kezdve teljesen rendeződik az ellátás. (Tanjug)