Magyar Szó, 1985. november (42. évfolyam, 316-328. szám)

1985-11-16 / 316. szám

4 BELPOLITIKA Akció nélkül nem küzdhetjük le a problémákat Vitroje Marković felszólalása az INA kommunistáinak értekezletén Az energiatermelés területén a gyorsabb fejlődés csakis a hosszú távú gazdasági stabilizációs prog­ram maradéktalan végrehajtásával lehetséges, ami kivételes jelentő­ségű az etatisztikus viszonyok, az adminisztratív megoldások és a területi bezárkózás leküzdése szempontjából is. A stabilizációs programot, noha elvben egyhan­gúlag elfogadtuk, a társadalomban csak következetlenül, parciálisan, tétovázva és ellenállások árán hajtják végre. A fentieket Vidoje ZARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének elnöke emelte ki tegnap Zágrábban, az INA összetett társultmunka-szer­vezet KSZ-szervezetének tematikai értekezletén. Zarkovic rámutatott arra, hogy határozott akció nélkül nem lehet leküzdeni a gazdasági válságot és az általa kiváltott problémákat. Figyelmeztetett, hogy megengedhetetlenül lassan hajtjuk végre a megbeszélteket. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert el­lenkező esetben veszélybe kerül­nek eddigi nagy eredményeink és a forradalom vívmányai is. Zarkovic a továbbiakban hang­súlyozta, hogy a 33 000 dolgozót foglalkoztató INA immár két év­tizede az eredményes gazdasági szervezetek élén áll. Elmondta, különösen fontos az a törekvés, hogy a KSZ szervezett akciójával határozottan leküzd­je a területi bezárkózás és autarkia jelenségeit, valamint az egész ju­goszláv területen a közös terme­lésre vonatkozó munka- és eszköz­társítással kapcsolatos igyekezete. Az energetikai kapacitások épí­tésével kapcsolatos melléfogások­ról szólva Zarkovic figyelmeztetett arra, hogy ezeket a döntéseket nem a társult munka önigazgatási­­lag szerveződött dolgozói hozták, hanem az állami, zömmel pedig a köztársasági, illetve a tartományi szervek. „Nemzeti” kőolaj-finomí­tók, mamut- és gázüzemelésű hő­erőművek épültek. Az INA kommunistái elmond­ták, hogy a következő középtávú időszakban 14 millió tonna kőola­jat és 13 milliárd köbméter föld­gázt szándékoznak kitermelni. Harminc százalékkal többet, mint az előző ötéves időszakban. Az INA-ban 232 alapszervezetben 7500 kommunista tevékenykedik. Síkraszállnak a KSZ tevékenysé­gének szorosabb kapcsolatáért az összetett társultmunka-szervezet szintjén, amit, mint hangsúlyoz­ták, a JKSZ statútumával kellene szabályozni, hogy a JKSZ egészé­ben egységesen rendezzék ezeket a kérdéseket. (Tanjug) tárgyalások Dániával adósságunk átütemezéséről Belgrádban tárgyalások folytak a Szövetségi Végrehajtó Tanács és a Dán Királyság kormányának küldöttségei között a jövő év ja­nuár 1-je és május 15-e között esedékessé váló jugoszláv adósság kölcsönösszege törlesztésének el­halasztásáról. A tárgyalások nem­zetközi szerződés aláírásával fe­jeződtek be, amelynek értelmé­ben 45 millió dán korona értékű átütemezési kölcsönt hagytak jóvá. (Tanjug) žarkovlć gratulált Dolancnak Vidoje ZARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének elnöke gratulált Stane DOLANCNAK, a JSZSZK Elnöksége tagjának 60. születés­napja alkalmából. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Stambolic a dél-moravai körzetben Ivan STAMBOLIC, a Szerb KSZ Központi Bizottságának elnöke, Zika RADOJLOVIC, a Központi Bizottság elnökségi tagja és Tom­a MLADENOVIĆ végrehajtó titkár tegnap kétnapos látogatásra a dél­­mara­vai körzetbe utazott. Tegnap délelőtt részt vettek a KSZ lesko­­vaci községközi választmányának ülésén, amelyen a Szerb KSZ KB 18. ülésén elfogadott álláspontok valóra váltásáról volt szó. Ezután a Lesikioteks gyárba látogattak. A délután folyamán a Szerb KSZ KB elnöke Lebamneban járt, részt vett a községi pártbizottság kibővített elnökségi ülésén. (Tan­jug) Viszonylag gyors fejlődés A Macedón KSZ KB a köztársaság középtávú fejlesztéséről Az ország fejlődésének osztha­tatlansága mindenki fejlődését szavatolja és ennek kell aláren­delni a Kommunista Szövetség és a többi szervezett szocialista erő tevékenységét az ország gazdasági stabilizációjában. A prioritások mesterséges hangsúlyozása csupán bonyolultabbá teszi harcunkat és gyengíti az eredményeket. A fentieket Dragoljub SZTAV­­REV, a Macedón Végrehajtó Ta­nács elnöke emelte ki a Macedón KSZ KB tegnapi ülésén mondott bevezetőjében. A legfelsőbb köz­­társasági pártfórum tagjai a köz­társaság 1990-ig terjedő társadal­mi-gazdasági fejlődésének esz­mei-politikai vonatkozásairól tár­gyaltak. Az előző időszakban a nagyra­­törő fejlesztési koncepció, amely nagy külföldi adósságvállalásra épült, s hiányzott a gondoskodás a beruházások hatékonyságáról, ezenkívül autarkia jelentkezett, nem működött a devizapiac, s ez a fedezetlen veszteségek növeke­déséhez, valamint a deviza- és dinárfizetésképtelenség problémá­jának súlyosbodásához vezetett. Mindezek a problémák Macedó­niában mind kevésbé fejlett terü­letén, jobban kifejezésre jutnak és a nagy inflációval párosulva, tovább lassítják fejlődésének üte­mét. A köztársaságban a lakoson­ként társadalmi termék tavaly a jugoszláv átlag kétharmadára rú­gott, ugyanúgy, mint 1965-ben, hangsúlyozta Sztavrev. A termelékenység, a rentábili­­tás és a gazdaságosság növelése, a gazdaság szerkezetének javítása, a jobb devizaeredmények, a gyor­sabb ütemű foglalkoztatás és a hazai adottságokon alapuló terme­lésnövekedés­­, ezek a következő ötéves időszak legfontosabb fel­adatai. A Macedón KSZ síkraszáll azért, hogy a következő időszakban a korlátozott anyagi lehetőségek el­lenére a köztársaság gazdasága viszonylag intenzíven fejlődjön és ha mást nem, kövesse az ország átlagos fejlődését. A terv előirá­nyozza a társadalmi össztermék évi 4,5 százalékos növekedését, s ennek keretében az iparban 5, a mezőgazdaság 4 százalékos növe­kedését. Az ilyen ütem valóra váltását megkönnyíti, ha a JSZSZK Képviselőházában az ösz­­szehangolás megerősíti azokat a törekvéseket, hogy ne térjünk el jelentősen a föderáció alapja esz­közeinek jelenlegi kialakításától, elosztásától és realizálásától. Et­től függetlenül korlátozottak lesz­nek a beruházási eszközök, és így elsősorban a meglevő kapacitások korszerűsítésébe és átalakításába fektetik őket, valamint a már megkezdett energiatermelési beru­házások befejezésébe. A gazdaság fejlesztése megköveteli a kulcsfon­tosságú energiatermelő kapacitá­sok befejezését. (Tanjug) Kielégítő az áramellátás Félmilliárd kilowattórát importáltunk • Ésszerűbb a fogyasztás Szerbia tartományok nélküli te­rületének kivételével mindenhol enyhébb vagy szigorúbb áramkor­látozást vezettek be. A napi fo­gyasztás kisebb ingadozásokkal 205 millió kilowattóra körül alak­ul, tulajdonképpen a tavalyi szinten maradt. Noha részletes elemzés még nem készült, a jelek szerint a fogyasztók — valószínűleg az áram magas ára miatt is — meg­lehetősen ésszerűen fogyasztják a villamos energiát. Mivel azonban rémes elég tüzelő, sokan kénytele­nek áraimmal fűteni. Az utóbbi nem egész három hónap alatt a szomszédoktól félmilliárd kilo­wattóra áramot kölcsönöztünk, és ennek köszönhetően egyelőre van elég áram, közölte tegnap Mirko M­KSIC, a Jugoszláv Villanygaz­­dasági Közösség vezérigazgató-he­lyettese. A lehetőségektől függően bizonyos mennyiségű áramot im­portálunk is. Az erőművek és a távvezeték­hálózat üzemképessége jó. A vil­­laanyagazdaságban készültségi helyzet uralkodik, az esetleges károkat gyorsan kijavítják, de tartalékkapacitás nincs, ha csak nem számítjuk a folyékony üzem­anyagra és gázra működő hőerő­műveket. Ezeknek a létesítmények­nek mintegy a fele dolgozik, de a többiek számára (800 megawatt teljesítőképességűek) nincs elég mamut. Ha ezt sikerülne megolda­ni, naponta csaknem 20 millió ki­lowattórával többet termelhetnénk. A vízi erőművek tározói megle­hetősen üresek, 1,4 milliárd ki­lo­wattóra á­ram előállításához eler­gendő víz van benrnnek. Az áramfo­gyasztás a tél folyamán valószínű­leg a 250 millió kilowattórát is meghaladja majd naponta, a jelen­legi tartalékok nem na­gyobb tétel az energiamérlegben. (Tanjug) A jugoszláv rádióállomások képviselői Kurteshiné­ Ilijaz Kurteshi, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke, tegnap fo­gadta a jugoszláv rádióállomások képviselőit. Tájékoztatták annak az ünnepi rendezvénynek az elő­készületeiről, amelyet a köztár­saság kikiáltásának 40. évfordu­lójáról való megemlékezés bizott­sága és a jugoszláv rádióállomá­sok szerveznek november 28-éra (Tanjug) ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS A mezőgazdasági birtokokon befejezéseihez közeledik a mélyszántás és a talajelőkészítés. Harmincöt centiméter mélyen szántanak, ami a talaj jelenlegi nedvességtartalma mellett teljesen elegendő. Az idő kedvez a földműveseknek és jó eredményekre számítanak. Ké­pünkön, folyik a­ mélyszántás a Tanús kombiinát kacarevói birtokán. (Tanjugfotó) 1985. november 16., szombat IS komputerizáció útján Megünnepelték a munkaszervezet napját a Dnevnikben • új nyomdarészleget helyeztek üzembe A központi munkástanács ün­nepi ülésével és új nyomdarész­­leg üzembe helyezésével tegnap megünnepelték az újvidéki Dnev­­nik 43. évfordulóját. A lap for­radalmi hagyományai a Slobodnia Vojvodina első számáig nyúlnak vissza, és azokig a számokig, ame­lyek 1942. november 15-én Cira Šovljanski partizánbázisában nyomtattak, s tovább erősödnek, amit megelégedéssel hangsúlyoz­tak a tegnapi ünnepségen. A nyomdarészleg megnyitó ün­nepségén Рега ŠKORIC, a nyom­da igazgatója szólt a Dnevnik fejlesztési programjáról. Egyebek között elmondta, hogy a program első szakaszának végrehajtása után a következő szakaszban le­hetővé válik a szedés kompubexi­­zálása. Ez mintegy 50 milliárd régi dinárba kerül és csak a tár­sadalmi közösség segítségével va­lósítható meg. A tegnap üzemibe helyezett of­­szetrotáció a Dnevnik házban nyomtatott lapok szükségleteit elé­gíti ki, de az anyalap szükségle­teit nem. Újabb beruházásokra van szükség, hogy maradéktala­nul biztosítsák a korszerű nyo­mást a Dnevnik tervezett pél­dányszám növeléséhez, amit a prog­ram második és harmadik sza­kaszában kellene valóra váltani. Az új rotáció a napilap 60 000 példányának nyomtatását teszi le­hetővé egy váltásban, ami éven­te 100 millió nyomtatott példányt jelent. A második szakasz valóra váltásával, korszerűbb és jelentős mértékben komputerizált munká­val, 3—4 óra leforgása alatt 200 000 példányt is ki lehet nyom­tatni. A munkástanács ünnepi ülésén a Dnevnik távlatairól, feladatai­ról és munkájáról Nada MAKSI­­MOVIĆ, a tanács elnöke beszélt. A munkástanács odaítélte a Dnevnik legnagyobb díját is. A Slobodna Vojvodina Díjat a Dnev­nik szerkesztőségének társultmun­­ka-alapszervezete kapta, a lap koncepciójában és tartalmában eszközölt jelentős változásokért, a példányszám állandó növelésé­ért, valamint a Dnevnik, valamint a Glas omladine és a Polja si­keres gazdálkodásáért. Ezzel a díjjal tüntették ki Jovan SMEDE­­REVACOT, a Dnevnik nemrég megválasztot új vezérigazgatóját is. ÁPRILIS 21-ÉN Megválasztják a Szövetségi Tanács küldötteit A JDNSZSZ Országos Választ­mányának a jövő évi választások előkészítésének és lebonyolításá­nak koordinálásával foglalkozó bi­zottsága javasolta, hogy a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsá­ba delegált küldöttek választását április 21-én tartsák minden köz­társaságban és tartományban. Ezt a javaslatot a köztársaságokban és a tartományokban, valamint a föderáció szerveiben folytatott konzultációk alapján készítették és a Képviselőház választási bi­zottsága elé terjesztették. A vá­lasztásokat egyébként a JSZSZK Képviselőházának elnöksége írja alá. A Szövetségi Tanács küldötteinek választását szabály szerint min­den köztársaságban és tartomány­ban ugyanazon a napon tartják, de kivételes esetben egyes köztár­saságokban és tartományokban ír­ás napokon is, de azzal a meg­szorítással, hogy a választások kö­zötti időszak legfeljebb 10 nap lehet. A Szövetségi Tanács bizott­sága, valamint a köztársasági és tartományi bizottságok képviselői nemrég megtartott együttes ülésü­kön leszögezték, hogy egységes időpontot kellene kijelölni e vá­lasztások megtartására az egyes köztársaságok, illetve a tartomá­nyok területén minden községi képviselő-testületben. Megbeszél­ték, hogy ezeket a választásokat április 11-e és 21-e között tartják ugyanazon a napon. A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsa küldötteinek válasz­tását (a köztársasági és tartomá­nyi képviselő­­házak választják őket) legkésőbb a jövő év május 10-éig tartják. (Tanjug) Bővült az Atlantska Plovidba flottája A jugoszláv hajóflotta még egy korszerű hajóval bővült. A hol­landiai Scheveningen kikötőben a dubrovniki Atlantska plovidba munkaszervezet tegnap átvette a Fist vice motoros hajót. A hajó 2720 tonnás, nehéz felszerelés szál­lítására szolgál. Hossza 85,5, szé­lessége 15 méter, sebessége 12,5 csomó óránként. Két emelődaruja van a teher ki- és berakodására. A hajó 1979-ben épült egy rotterdami hajógyárban. Eddig az Eiger nevet viselte, és egy holland hajózási vállalattól vásároltak. (Tanjug) KRUSEVAC Vége a munkabeszüntetésnek Fegyelmi eljárás a részvevők ellen A kruševaci július 22-e húsáru­gyár két osztályának 49 dolgozó­ja, akik kedden beszüntették a munkát, tegnap visszatértek mun­kahetükre. Az említett dolgozók elégedetlenek voltak a díjazásról szóló új szabályzattal, amelyet a munkaszervezet 700 dolgozójának nagy többsége referendumon elfo­gadott. A gyárban ülést tartott a mun­kástanács, majd a KSZ-alapszer­­vezet is. Élesen elítélték a dolgozók lépését, mert — mint leszögezték — nem volt ok a munkabeszünte­tésre. A munkabeszüntetésben való részvételért kizárták a pártból Gvozden RACTKOT, a KSZ-alap­­szervezet titkárát, Dragán JELI­­CET és Mileta VASOVICOT, Bra­­nislav ILICET pedig figyelmezte­tésben részesítették. A munkabe­szüntetés többi részvevője ellen fegyelmi eljárás indul. (Tanjug)

Next