Magyar Szó, 1985. november (42. évfolyam, 316-328. szám)
1985-11-16 / 316. szám
4 BELPOLITIKA Akció nélkül nem küzdhetjük le a problémákat Vitroje Marković felszólalása az INA kommunistáinak értekezletén Az energiatermelés területén a gyorsabb fejlődés csakis a hosszú távú gazdasági stabilizációs program maradéktalan végrehajtásával lehetséges, ami kivételes jelentőségű az etatisztikus viszonyok, az adminisztratív megoldások és a területi bezárkózás leküzdése szempontjából is. A stabilizációs programot, noha elvben egyhangúlag elfogadtuk, a társadalomban csak következetlenül, parciálisan, tétovázva és ellenállások árán hajtják végre. A fentieket Vidoje ZARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének elnöke emelte ki tegnap Zágrábban, az INA összetett társultmunka-szervezet KSZ-szervezetének tematikai értekezletén. Zarkovic rámutatott arra, hogy határozott akció nélkül nem lehet leküzdeni a gazdasági válságot és az általa kiváltott problémákat. Figyelmeztetett, hogy megengedhetetlenül lassan hajtjuk végre a megbeszélteket. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert ellenkező esetben veszélybe kerülnek eddigi nagy eredményeink és a forradalom vívmányai is. Zarkovic a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a 33 000 dolgozót foglalkoztató INA immár két évtizede az eredményes gazdasági szervezetek élén áll. Elmondta, különösen fontos az a törekvés, hogy a KSZ szervezett akciójával határozottan leküzdje a területi bezárkózás és autarkia jelenségeit, valamint az egész jugoszláv területen a közös termelésre vonatkozó munka- és eszköztársítással kapcsolatos igyekezete. Az energetikai kapacitások építésével kapcsolatos melléfogásokról szólva Zarkovic figyelmeztetett arra, hogy ezeket a döntéseket nem a társult munka önigazgatásilag szerveződött dolgozói hozták, hanem az állami, zömmel pedig a köztársasági, illetve a tartományi szervek. „Nemzeti” kőolaj-finomítók, mamut- és gázüzemelésű hőerőművek épültek. Az INA kommunistái elmondták, hogy a következő középtávú időszakban 14 millió tonna kőolajat és 13 milliárd köbméter földgázt szándékoznak kitermelni. Harminc százalékkal többet, mint az előző ötéves időszakban. Az INA-ban 232 alapszervezetben 7500 kommunista tevékenykedik. Síkraszállnak a KSZ tevékenységének szorosabb kapcsolatáért az összetett társultmunka-szervezet szintjén, amit, mint hangsúlyozták, a JKSZ statútumával kellene szabályozni, hogy a JKSZ egészében egységesen rendezzék ezeket a kérdéseket. (Tanjug) tárgyalások Dániával adósságunk átütemezéséről Belgrádban tárgyalások folytak a Szövetségi Végrehajtó Tanács és a Dán Királyság kormányának küldöttségei között a jövő év január 1-je és május 15-e között esedékessé váló jugoszláv adósság kölcsönösszege törlesztésének elhalasztásáról. A tárgyalások nemzetközi szerződés aláírásával fejeződtek be, amelynek értelmében 45 millió dán korona értékű átütemezési kölcsönt hagytak jóvá. (Tanjug) žarkovlć gratulált Dolancnak Vidoje ZARKOVIC, a JKSZ KB Elnökségének elnöke gratulált Stane DOLANCNAK, a JSZSZK Elnöksége tagjának 60. születésnapja alkalmából. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Stambolic a dél-moravai körzetben Ivan STAMBOLIC, a Szerb KSZ Központi Bizottságának elnöke, Zika RADOJLOVIC, a Központi Bizottság elnökségi tagja és Toma MLADENOVIĆ végrehajtó titkár tegnap kétnapos látogatásra a délmaravai körzetbe utazott. Tegnap délelőtt részt vettek a KSZ leskovaci községközi választmányának ülésén, amelyen a Szerb KSZ KB 18. ülésén elfogadott álláspontok valóra váltásáról volt szó. Ezután a Lesikioteks gyárba látogattak. A délután folyamán a Szerb KSZ KB elnöke Lebamneban járt, részt vett a községi pártbizottság kibővített elnökségi ülésén. (Tanjug) Viszonylag gyors fejlődés A Macedón KSZ KB a köztársaság középtávú fejlesztéséről Az ország fejlődésének oszthatatlansága mindenki fejlődését szavatolja és ennek kell alárendelni a Kommunista Szövetség és a többi szervezett szocialista erő tevékenységét az ország gazdasági stabilizációjában. A prioritások mesterséges hangsúlyozása csupán bonyolultabbá teszi harcunkat és gyengíti az eredményeket. A fentieket Dragoljub SZTAVREV, a Macedón Végrehajtó Tanács elnöke emelte ki a Macedón KSZ KB tegnapi ülésén mondott bevezetőjében. A legfelsőbb köztársasági pártfórum tagjai a köztársaság 1990-ig terjedő társadalmi-gazdasági fejlődésének eszmei-politikai vonatkozásairól tárgyaltak. Az előző időszakban a nagyratörő fejlesztési koncepció, amely nagy külföldi adósságvállalásra épült, s hiányzott a gondoskodás a beruházások hatékonyságáról, ezenkívül autarkia jelentkezett, nem működött a devizapiac, s ez a fedezetlen veszteségek növekedéséhez, valamint a deviza- és dinárfizetésképtelenség problémájának súlyosbodásához vezetett. Mindezek a problémák Macedóniában mind kevésbé fejlett területén, jobban kifejezésre jutnak és a nagy inflációval párosulva, tovább lassítják fejlődésének ütemét. A köztársaságban a lakosonként társadalmi termék tavaly a jugoszláv átlag kétharmadára rúgott, ugyanúgy, mint 1965-ben, hangsúlyozta Sztavrev. A termelékenység, a rentábilitás és a gazdaságosság növelése, a gazdaság szerkezetének javítása, a jobb devizaeredmények, a gyorsabb ütemű foglalkoztatás és a hazai adottságokon alapuló termelésnövekedés, ezek a következő ötéves időszak legfontosabb feladatai. A Macedón KSZ síkraszáll azért, hogy a következő időszakban a korlátozott anyagi lehetőségek ellenére a köztársaság gazdasága viszonylag intenzíven fejlődjön és ha mást nem, kövesse az ország átlagos fejlődését. A terv előirányozza a társadalmi össztermék évi 4,5 százalékos növekedését, s ennek keretében az iparban 5, a mezőgazdaság 4 százalékos növekedését. Az ilyen ütem valóra váltását megkönnyíti, ha a JSZSZK Képviselőházában az öszszehangolás megerősíti azokat a törekvéseket, hogy ne térjünk el jelentősen a föderáció alapja eszközeinek jelenlegi kialakításától, elosztásától és realizálásától. Ettől függetlenül korlátozottak lesznek a beruházási eszközök, és így elsősorban a meglevő kapacitások korszerűsítésébe és átalakításába fektetik őket, valamint a már megkezdett energiatermelési beruházások befejezésébe. A gazdaság fejlesztése megköveteli a kulcsfontosságú energiatermelő kapacitások befejezését. (Tanjug) Kielégítő az áramellátás Félmilliárd kilowattórát importáltunk • Ésszerűbb a fogyasztás Szerbia tartományok nélküli területének kivételével mindenhol enyhébb vagy szigorúbb áramkorlátozást vezettek be. A napi fogyasztás kisebb ingadozásokkal 205 millió kilowattóra körül alakul, tulajdonképpen a tavalyi szinten maradt. Noha részletes elemzés még nem készült, a jelek szerint a fogyasztók — valószínűleg az áram magas ára miatt is — meglehetősen ésszerűen fogyasztják a villamos energiát. Mivel azonban rémes elég tüzelő, sokan kénytelenek áraimmal fűteni. Az utóbbi nem egész három hónap alatt a szomszédoktól félmilliárd kilowattóra áramot kölcsönöztünk, és ennek köszönhetően egyelőre van elég áram, közölte tegnap Mirko MKSIC, a Jugoszláv Villanygazdasági Közösség vezérigazgató-helyettese. A lehetőségektől függően bizonyos mennyiségű áramot importálunk is. Az erőművek és a távvezetékhálózat üzemképessége jó. A villaanyagazdaságban készültségi helyzet uralkodik, az esetleges károkat gyorsan kijavítják, de tartalékkapacitás nincs, ha csak nem számítjuk a folyékony üzemanyagra és gázra működő hőerőműveket. Ezeknek a létesítményeknek mintegy a fele dolgozik, de a többiek számára (800 megawatt teljesítőképességűek) nincs elég mamut. Ha ezt sikerülne megoldani, naponta csaknem 20 millió kilowattórával többet termelhetnénk. A vízi erőművek tározói meglehetősen üresek, 1,4 milliárd kilowattóra áram előállításához elergendő víz van benrnnek. Az áramfogyasztás a tél folyamán valószínűleg a 250 millió kilowattórát is meghaladja majd naponta, a jelenlegi tartalékok nem nagyobb tétel az energiamérlegben. (Tanjug) A jugoszláv rádióállomások képviselői Kurteshiné Ilijaz Kurteshi, a JSZSZK Képviselőházának elnöke, tegnap fogadta a jugoszláv rádióállomások képviselőit. Tájékoztatták annak az ünnepi rendezvénynek az előkészületeiről, amelyet a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról való megemlékezés bizottsága és a jugoszláv rádióállomások szerveznek november 28-éra (Tanjug) ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS A mezőgazdasági birtokokon befejezéseihez közeledik a mélyszántás és a talajelőkészítés. Harmincöt centiméter mélyen szántanak, ami a talaj jelenlegi nedvességtartalma mellett teljesen elegendő. Az idő kedvez a földműveseknek és jó eredményekre számítanak. Képünkön, folyik a mélyszántás a Tanús kombiinát kacarevói birtokán. (Tanjugfotó) 1985. november 16., szombat IS komputerizáció útján Megünnepelték a munkaszervezet napját a Dnevnikben • új nyomdarészleget helyeztek üzembe A központi munkástanács ünnepi ülésével és új nyomdarészleg üzembe helyezésével tegnap megünnepelték az újvidéki Dnevnik 43. évfordulóját. A lap forradalmi hagyományai a Slobodnia Vojvodina első számáig nyúlnak vissza, és azokig a számokig, amelyek 1942. november 15-én Cira Šovljanski partizánbázisában nyomtattak, s tovább erősödnek, amit megelégedéssel hangsúlyoztak a tegnapi ünnepségen. A nyomdarészleg megnyitó ünnepségén Рега ŠKORIC, a nyomda igazgatója szólt a Dnevnik fejlesztési programjáról. Egyebek között elmondta, hogy a program első szakaszának végrehajtása után a következő szakaszban lehetővé válik a szedés kompubexizálása. Ez mintegy 50 milliárd régi dinárba kerül és csak a társadalmi közösség segítségével valósítható meg. A tegnap üzemibe helyezett ofszetrotáció a Dnevnik házban nyomtatott lapok szükségleteit elégíti ki, de az anyalap szükségleteit nem. Újabb beruházásokra van szükség, hogy maradéktalanul biztosítsák a korszerű nyomást a Dnevnik tervezett példányszám növeléséhez, amit a program második és harmadik szakaszában kellene valóra váltani. Az új rotáció a napilap 60 000 példányának nyomtatását teszi lehetővé egy váltásban, ami évente 100 millió nyomtatott példányt jelent. A második szakasz valóra váltásával, korszerűbb és jelentős mértékben komputerizált munkával, 3—4 óra leforgása alatt 200 000 példányt is ki lehet nyomtatni. A munkástanács ünnepi ülésén a Dnevnik távlatairól, feladatairól és munkájáról Nada MAKSIMOVIĆ, a tanács elnöke beszélt. A munkástanács odaítélte a Dnevnik legnagyobb díját is. A Slobodna Vojvodina Díjat a Dnevnik szerkesztőségének társultmunka-alapszervezete kapta, a lap koncepciójában és tartalmában eszközölt jelentős változásokért, a példányszám állandó növeléséért, valamint a Dnevnik, valamint a Glas omladine és a Polja sikeres gazdálkodásáért. Ezzel a díjjal tüntették ki Jovan SMEDEREVACOT, a Dnevnik nemrég megválasztot új vezérigazgatóját is. ÁPRILIS 21-ÉN Megválasztják a Szövetségi Tanács küldötteit A JDNSZSZ Országos Választmányának a jövő évi választások előkészítésének és lebonyolításának koordinálásával foglalkozó bizottsága javasolta, hogy a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsába delegált küldöttek választását április 21-én tartsák minden köztársaságban és tartományban. Ezt a javaslatot a köztársaságokban és a tartományokban, valamint a föderáció szerveiben folytatott konzultációk alapján készítették és a Képviselőház választási bizottsága elé terjesztették. A választásokat egyébként a JSZSZK Képviselőházának elnöksége írja alá. A Szövetségi Tanács küldötteinek választását szabály szerint minden köztársaságban és tartományban ugyanazon a napon tartják, de kivételes esetben egyes köztársaságokban és tartományokban írás napokon is, de azzal a megszorítással, hogy a választások közötti időszak legfeljebb 10 nap lehet. A Szövetségi Tanács bizottsága, valamint a köztársasági és tartományi bizottságok képviselői nemrég megtartott együttes ülésükön leszögezték, hogy egységes időpontot kellene kijelölni e választások megtartására az egyes köztársaságok, illetve a tartományok területén minden községi képviselő-testületben. Megbeszélték, hogy ezeket a választásokat április 11-e és 21-e között tartják ugyanazon a napon. A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa küldötteinek választását (a köztársasági és tartományi képviselőházak választják őket) legkésőbb a jövő év május 10-éig tartják. (Tanjug) Bővült az Atlantska Plovidba flottája A jugoszláv hajóflotta még egy korszerű hajóval bővült. A hollandiai Scheveningen kikötőben a dubrovniki Atlantska plovidba munkaszervezet tegnap átvette a Fist vice motoros hajót. A hajó 2720 tonnás, nehéz felszerelés szállítására szolgál. Hossza 85,5, szélessége 15 méter, sebessége 12,5 csomó óránként. Két emelődaruja van a teher ki- és berakodására. A hajó 1979-ben épült egy rotterdami hajógyárban. Eddig az Eiger nevet viselte, és egy holland hajózási vállalattól vásároltak. (Tanjug) KRUSEVAC Vége a munkabeszüntetésnek Fegyelmi eljárás a részvevők ellen A kruševaci július 22-e húsárugyár két osztályának 49 dolgozója, akik kedden beszüntették a munkát, tegnap visszatértek munkahetükre. Az említett dolgozók elégedetlenek voltak a díjazásról szóló új szabályzattal, amelyet a munkaszervezet 700 dolgozójának nagy többsége referendumon elfogadott. A gyárban ülést tartott a munkástanács, majd a KSZ-alapszervezet is. Élesen elítélték a dolgozók lépését, mert — mint leszögezték — nem volt ok a munkabeszüntetésre. A munkabeszüntetésben való részvételért kizárták a pártból Gvozden RACTKOT, a KSZ-alapszervezet titkárát, Dragán JELICET és Mileta VASOVICOT, Branislav ILICET pedig figyelmeztetésben részesítették. A munkabeszüntetés többi részvevője ellen fegyelmi eljárás indul. (Tanjug)